udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 117 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-117

Névmutató: P. Buzogány Árpád

2004. április 30.

Beke Sándornak /Székelyudvarhely/ idén a Fehér tulipánok és a Mosolygó oroszlánok című verseskönyvei mellett két könyve román nyelven is megjelent a bukaresti Cornelia Moldoveanu fordításában.Az egyik: Poezie de dragoste despre cascada Niagara (Szerelmes vers a Niagara vízesésről) című kötet válogatás Beke Sándor költészetéből, míg a másik, a Mi-am cladit in inima o biserica (Szívemben építettem egy templomot) istenes verseket tartalmaz. – Beke Sándor szerint a lefordított irodalmi alkotás egy nép irodalmának, lelkivilágának, kultúrájának, nyelvének a szolgálati útlevele. 1989 után alig hallani egy-egy románra lefordított műről. Beke Sándor erdélyi magyar költők verseit is fordította románra. Így a Román Írószövetség kiadványaiban napvilágot láttak Szemlér Ferenc, Szőcs Kálmán, Markó Béla, Lászlóffy Aladár, Molnos Lajos, Király László, Kenéz Ferenc, Jancsik Pál, Egyed Péter, Cselényi Béla, Soltész József, Balla Zsófia és más hazai szerzők versei az ő tolmácsolásában. Beke Sándor kiadója, az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó főleg történelmi, művelődéstörténeti, szociográfiai, nyelv- és irodalomtudományi, etnográfiai jellegű könyveket, a Székelykapu Könyvkiadó székelyföldi, helytörténeti munkák kiadását tűzte ki céljául, az Erdélyi Pegazus pedig főleg szépirodalmi könyvek kiadását vállalja programjában. Papp Tibor, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem egykori eszperantó nyelvtanára fordított le 3 kötetnyi Beke-verset. E kötetek az ő jóvoltából jutottak el az európai országok eszperantó nyelvet is ismerő olvasóihoz, sőt az öreg kontinensen túlra, Észak- és Dél-Amerikába, Afrikába és Ázsiába is. /P. Buzogány Árpád: Beke Sándor két verseskönyve román fordításban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 30./

2004. május 21.

Megjelent P. Buzogány Árpád Az igazság árnyékai /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ című elbeszéléskötete. Az írásokban P. a szereplő, aki mindent megfigyel és elmond. /(bb): P. és a többiek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 21./

2004. május 28.

Szentábrahámon máj. 20-án több környező település versenyzőinek jelenlétében zajlott a Benedek Elek mesemondó verseny. Az anyanyelvi vetélkedő jelszava a nagy mesemondótól származik: Az édesanyátok nyelvét nem szabad elfelejteni! Az 1995-ben először megszervezett verseny az egész körzet iskolás korú mesemondóinak biztosít lehetőséget a megmérettetésre. /P. Buzogány Árpád: Mesemondók Szentábrahámon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 28./

2005. január 21.

Megjelent Bölöni Domokos Nevető gödör /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ című novelláskötete. Régi vágású világfik, elkopott gazdagságú urak, kispénzű polgárok vannak jelen írásaiban. Balladás hangú emlékezés meg abszurd történetek jelzik a szerző stílusbeli sokszínűségét. /P. Buzogány Árpád: Bölöni Domokos Nevető gödréről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2005. január 24.

Háromnapos rendezvénysorozatot tartott az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, a székelyudvarhelyi városi könyvtár, a Művelődési Ház, illetve a Hargita Megyei Kulturális Központ január 21–23. között. Új kiadványokat, filmeket mutattak be, illetve a közönség előtt is feltárult Gagy vidéke, melyet nyolc fotográfus dokumentált. Bemutatták a Homoródszentmártoni Művésztelep képekben című kiadványt. Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület vezetője kifejtette, hogy 1992-től a Homoródszentmárton Művészetéért Alapítvány rendszeresen összegyűjt néhány olyan alkotót, akiket érdekel a Homoród mente világa. A katalógus, melyhez CD is tartozik, tulajdonképpen egyféle leltár. Leltár arról a rengeteg alkotásról, ami Homoródszentmártonban született. A művésztelep eszmei atyja Nagy Attila volt, az ő eltökéltségének köszönhető, hogy ebben a faluban évente egyhetes alkotómunka folyik. Homoródszentmárton háttere volt egyféle művészéletnek, Gelu Pateanu, mindenki Gyalu bácsija, Cseke Péter vagy Maszelka Jánost is megfordultak ezen a helyen. A művésztábor ötlete Cseke Pétertől származik. Maszelka János képzőművész a tábor lelke volt. A rendezvények keretében bemutatták Lakatos Róbert Csendország című dokumentumfilmjét, amely egy süketnéma gyerekről szól, aki fotózni tanul. Másnap Néptáncműhely Udvarhelyszéken címmel szakmai tanácskozást tartottak P. Buzogány Árpád moderálásával – tánctanításról, utánpótlásról, ezt követte dr. Hermann Gusztáv Mihály történész könyvének bemutatása. A Történelmi autonómiák a Kárpát-medencében című munkát Lukács István székelyudvarhelyi történelemtanár ismertette. A könyv két nyelven került kiadásra: magyar nyelvről Hermann Gusztáv Mihály fordította románra. A kötet szerzői Bánkiné Molnár Erzsébet kiskunfélegyházi múzeumigazgató, a történelemtudományok kandidátusa, Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi könyvtárigazgató, a történelemtudományok doktora, Lukács Antal, a Bukaresti TE docense és Szabó M. Attila történész, székelyudvarhelyi nyugalmazott történelemtanár. A könyv a Hargita Megyei Művelődési és a Nemzeti Kulturális Örökség Igazgatósága, valamint a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár közös kiadása. /Barabás Blanka, Bágyi Bencze Jakab: Három nap a magyar kultúra nevében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 24./

2005. február 5.

Gálfalvi Gábor alsóboldogfalvi nyugdíjas tanító magyar–roma társalkodó-szótárt készített. A P. Buzogány Árpád szerkesztette szótárt a Hargita Megyei Kulturális Központ adta ki, Core Mária, a balázsfalvi Pedagógiai Főiskolán végzett roma tanítónő írt hozzá előszót. /Magyar–roma társalkodószótár. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./

2005. június 30.

Közel félszáz esztendős gyűjtés került az olvasó kezébe Ráduly János A tulipános láda című könyvével. Hosszú alcíme (A kiskendi Fülöp Károly népmeséi. Kis-Küküllő menti székely népmesék, tréfák, anekdoták kiejtés szerinti lejegyzésben) egyben jelzi, hogy az 1958–61 között Erdőszentgyörgyön tanuló mesemondótól kötetnyi anyagot jegyzett le, amely azóta is kiadásra várt. /P. Buzogány Árpád: Mesék egy kiskendi tulipános ládából. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 30. /

2005. szeptember 29.

Homoródalmáson bemutatták az Almási bútorfestők nyomában című könyvet. Bencze Margit elmondta, hogy a kiadvány szövege a témáról írt néprajzi szakdolgozatának kivonata. Kardalus János néprajzos, a téma kutatója értékelte a könyvet, majd Oláh Sándor társadalomkutató az almási dokumentumértékű feljegyzések egy helyre gyűjtését szorgalmazta. A bútorfestés helyi oktatása és a frissen megjelent kiadvány ahhoz is hozzájárul, hogy az eddig el nem adott régi bútordarabok a faluban maradjanak. /P. Buzogány Árpád: Élő örökség Almáson. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 29./

2005. október 3.

A lövétei Kisboldogasszony plébániatemplom címmel jelent meg Mihály János ismertetője a Lövétei Helytörténeti Füzetek első kiadványaként. A sorozat kiadását az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület gondozza. Mihály Jánost szülőfaluja múltja iránti érdeklődés irányította a pedagógusi pálya felé is – történelem szakon végzett. /P. Buzogány Árpád: Helytörténeti füzetek Lövétéről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 3./

2005. október 13.

Megjelent P. Buzogány Árpád „Kihúzza a töviset az ember kezéből” című, népi mesterekről, mesterségekről szóló riportokat, interjúkat tartalmazó könyve. Dokumentumértékű munka. A székelykeresztúri és sóvidéki mesterek és mesterségeik dicsérete. A könyv az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület kiadásában jelent meg. /(bb): Dokumentum, néprajz, olvasmány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 13./

2005. október 18.

A Székelykeresztúr melletti Csekefalván október 9-én a Csekefalvi Ifjak Egyesülete a református egyházzal közösen emlékezett az aradi 13 vártanúra, felavatták a Fenyédi Csaba faragta kopjafát, melyen 13 jel emlékeztet az Aradon kivégzett hősökre. P. Buzogány Árpád, a Hargita Megyei Kulturális Központ udvarhelyszéki munkatársa és Szőcs Enikő községi iskolaigazgató mondtak beszédet, a szentábrahámi iskolások pedig emlékműsorral léptek fel. Vajda Domokos református lelkész ismertette, hogy az 1941-ben emelt díszes zászlótartó éppen az új emlékjel közelében állt, amíg meg nem semmisítették a rendszerváltás után. Az egy éve alapított helyi fúvószenekar kezdte és zárta az ünnepséget. Megemlékeztek az új művelődési ház elkészültének 20. évfordulójára is. /B. H.: Csekefalviak ünnepsége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 18./

2005. november 30.

Napvilágot látott Szente B. Levente Tollkalitka című verseskötete, mely az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület gondozásában jelent meg, P. Buzogány Árpád szerkesztésében. A 33 éles költő Szörényvárán (Turnu-Severin) született, de 1979 óta családjával Székelykeresztúron él. Iskoláit Székelykeresztúron, majd Marosvásárhelyen magyar–néprajz szakon végezte. Első írásai, versei, tárcái, elbeszélései 1994-ben jelentek meg a Romániai Magyar Szóban. Később verseket, mesét, majd tudósításokat közölt a Hargita Népében, Népújságban, Udvarhelyi Híradóban, Korunkban, Lángban, Helikonban, Kisvárosban, Gyergyói Kisújságban és a Hepe-Hupában. A különböző irodalmi pályázatokon összesen tizenegy díjat nyert, melyből egyet Magyarországon. Jelenleg a székelykeresztúri önkormányzat Kisváros című folyóiratának főszerkesztője. Szente B. Leventének eddig három önálló kötete jelent meg: Az első éj, versek (1996), Az ezüsthajú tündérlány, mesék (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2000), Örök szél dala, versek (Kaposvár Kiadó, Kaposvár, 2001). /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: Kinyílott a Tollkalitka... = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./

2006. január 23.

A falu hétköznapi életébe nyújt betekintést az a fotókiállítás, amelyet Csíkszeredán, a csíki Mikó-vár bástyatermében nyitottak meg. P. Buzogány Árpád kultúrreferens a falu életét megörökítő képeket Orbán Balázs képeihez hasonlította. Az Etéd községhez tartozó falvakat is az elöregedés veszélyezteti. A 2005-ben készült felvételek az elmúlt század elején vagy közepén is készülhettek volna. /Daczó Dénes: Világmentések. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

2006. február 16.

Megjelent a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum két munkatársa, Demeter István restaurátor és Miklós Zoltán néprajzos Nyikó menti díszített tetőcserepek – Építészeti sajátosságok a Fehér-Nyikó völgyében című munkája. A szakirodalom sem foglalkozott tüzetesen a tetőcserepek díszítésének okával, módjával. A kiadvány a Múzeumi Füzetek sorozat huszonötödik darabja. Említésre érdemes, hogy korábban Orbán Balázs kiadatlan fényképeit vagy a Szovátáról összeállított monográfiát is megjelentették a többségében történeti tárgyú sorozatban. /P. Buzogány Árpád: Nyikó menti díszített tetőcserepek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

2006. április 22.

Jancsó Benedek A székelyek című, 1921-ben megjelent munkáját adta ki újból az udvarhelyi Litera-Veres Kiadó Az Emberért, Holnapunkért Alapítvánnyal közösen. A magyar és francia nyelvű szöveg e kiadásban román nyelven is olvasható, Murányi János fordításában. Előszót Demény Lajos történész írt hozzá. Az alcímében történelminek és néprajzinak nevezett tanulmány szerzője kevésbé ismert a nagyközönség számára. Jancsó Benedek /Gelence, 1854. nov. 19. – Budapest, 1930. jún. 27./ Kolozsváron és Bécsben járt egyetemre, Kolozsváron doktorált. Munkái közül a Román politikai történelmi tanulmányok, Szabadságharcunk és a dákoromán törekvések, illetve A román nemzeti törekvések története címűeket emelte ki Demény Lajos előszavában. Jancsó Benedek könyvében A székelyek mint a népek szabadságának harcosai című fejezet zárta a kötetet, ebből kiderült, hogy a magyarság védelme mellett a két román fejedelemségben, sőt török, lengyel, olasz, amerikai földön is omlott a székely vér a zsarnokok elleni csatákban. E részből egyetlen mondat: „E nép története azonban megtanít arra is, hogy a székely nemcsak Magyarországért és a székely szabadságért harcolt, hanem idegen nyelvű és fajú népekért is, ha azt hitte, hogy egyúttal az emberiség egyetemes érdekeiért és a népek szabadságáért, lelkének az eszményképéért harcol.” /P. Buzogány Árpád: A székelyekről, több nyelven. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

2006. június 26.

Nemrég jelent meg az Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok V. kötete a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal gondozásában. Talán a szűkülő érdeklődés az oka, hogy a szerkesztők nem érzik ünnepnek az ötödik évkönyv megjelenését. A kötetben Róth András Lajos és Róth Edit Aranyosszék történetének csaknem két századát, Pakot Levente a házasságon kívüli születéseket vizsgálta Kápolnásfaluban, Szentegyházasfaluban, Lövétén és Homoródalmáson, Hermann Gusztáv Mihály Zsombori Józsefről, Forró Albert a reformátusok templomi ülésrendjéről, Tóth Levente az udvarhelyszéki reformátusok oktatásáról, Kolumbán Zsuzsánna az egyházmegyéket érintő megújulásról, Mihály János Kirulyfürdő történetéről, Novák István Károly az Udvarhely környéki fürdőkről közöl tanulmányt, Kápolnási Zsolt az egykori Udvarhelyi Híradót, Gidó Csaba a székelyföldi vasútépítést, Nagy Róbert Székelyudvarhely, az anyaváros közelmúltbeli gazdasági fejlődését választotta témául. /P. Buzogány Árpád: Ötödik Areopolisz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 26./

2007. január 25.

Az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport /Székelyudvarhely/ új tanulmánykötetét mutatták be a Hagyományőrzési Forrásközpontban a szerzők jelenlétében. A 2006-os évszámot viselő kiadvány a hatodik a sorban. P. Buzogány Árpád vázolta, hogy az előző években megjelent közlések miként gazdagították az Udvarhelyszékre vonatkozó ismereteket. A számbelileg gyarapodó kutatócsoport több tagja is különböző aspektusokból vizsgál egy-egy nagyobb témát. Hermann Gusztáv Mihály szerkesztő jelezte, tervezik már a következő kötetet. A mostani kötetben Tóth Levente az elmúlt századok iskolamestereiről, Albert Dávid javadalmazásukról, Forró Albert az udvarhelyi református kollégium diákéletéről írt tanulmányt. Oláh Sándor egy 18. századi homoródalmási család anyagi javait, Kolumbán Zsuzsánna a 19. század nemi bűncselekményeit, Róth András a székely kérdés megoldási törekvéseit, Gidó Csaba pedig a székelyföldi vasúthálózat kiépítésének lehetőségeit és hatását vizsgálta. Az anyaváros évszázaddal ezelőtti fejlődését vette számba Nagy Róbert, Gidó Attila a szombatosok történetéhez, Demeter Csanád pedig a megye kialakulásához kutatott fel új adatokat. Mihály János a lövétei földhasználatot tekintett át. /Hatodik Areopolisz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 25./

2007. március 27.

Szentábrahámon tartották a Benedek Elek mesemondó versenyt. Jó évtizede szervezi a Benedek Elek Alapítvány és az ugyancsak a nagy mesemondó nevét viselő oktatási intézmény e körzeti vetélkedőt. Szőcs Enikő igazgató emlékeztetett, hogy 85 esztendővel ezelőtt jelent meg a Cimbora gyereklap, illetve 120 éve kezdett hozzá Elek apó a székely mese- és mondakincs feldolgozásához. A kiállításon bemutatott meseillusztrációkat külön díjazták. /P. Buzogány Árpád: Cimbora-évforduló Szentábrahámon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 27./

2007. október 12.

Oklándon már a hetvenes évek közepén folytattak tárgyi néprajzi gyűjtést azzal a céllal, hogy a paraszti munka eszközeit megőrizzék az utókornak. A falunapok alkalmával felavatták a néprajzi kiállítást. Az elmúlt esztendőben a székelykeresztúri múzeumban restauráltatták a fémtárgyakat. Az egyik szobában a népi mesterségek eszközeit állították ki. A többségében a kenderfeldolgozás ma már nem használt szerszámai láthatók, illetve tároló- és mérőedények, evőeszközök, konyhai felszerelések. A községgel ismerkedőket szolgálja a frissen kinyomott színes szórólap, a tájházat pedig a lelkész házaspár mutatja be. /P. Buzogány Árpád: Oklánd – Héhelő, matolla és orsó a néprajzi kiállításon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 12./

2007. október 26.

Korábban 800–1000 látogatót jegyeztek évente korondi tájházban, idén közel 8000-en tekintették meg a gyűjteményt – jelezte Ambrus Lajos, a tájházat az önkormányzat támogatásával működtető Firtos Művelődési Egyesület elnöke. A korondi múzeumház az egykori iskolai gyűjteményből a hetvenes években nőtte ki önálló intézménnyé magát (1975 júniusában nyitották meg). A helyi paraszti lakberendezés mellett a már világszerte ismert kerámiakészítést dokumentálja gazdag anyaggal, illetve az ugyancsak hírnevessé vált taplómegmunkálást. Ambrus Lajos elmondta, a kétosztatú parasztház szűkössé vált már a gyarapodó gyűjtemény méretéhez képest. /P. Buzogány Árpád: Rekordot döntött a tájház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-117




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék