udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
116
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-116
Névmutató:
Szabó Attila
2005. április 20.
Dr. Péntek János április 11-én tartotta akadémiai székfoglalóját Budapesten. A lap közölte Kósa László akadémikus laudációját. Dr. Péntek János professzor tudományos munkásságának eredményeit eddig 14 önállóan vagy társzerzővel készült könyvben, magyaron kívül németül, angolul és románul megjelent több mint száz tudományos közleményben adta közre. A professzor részt vett a nyelvstratégiai és nyelvi tervezési programokban, a nyelvrehabilitációs programban, a tankönyvírásban és egyetemi jegyzetek szaknyelvi gondozásában is. A legutóbbi évekből említhető „A nyelv ritkuló légköre” (Kolozsvár, 2001) című kötete. Értékesek a nyelvjárásokkal, a nyelvjáráskutatás különböző kérdéseivel, a magyar-román nyelvi és kulturális kapcsolatokkal, a kisebbségi nyelvhasználattal, a kétnyelvűséggel, a nyelvi tervezéssel foglalkozó dolgozatai. Két egyetemi kollégájával készítette el a magyar nyelvjárások román kölcsönszavainak gyűjteményét (Bukarest, 1977). Legutóbb „A nyelvi kapcsolatok, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban” (Kolozsvár, 2003) kötet címe tanúskodik róla, hogy a többnyelvű, -kultúrájú és -vallású történelmi nagytáj jellemző kérdéseivel foglalkozik. Három évvel ezelőtt vezetésével kezdte el egy tanszéki munkaközösség a moldvai magyar nyelv szótárának szerkesztését. Szaktudományos érdeklődésében kitüntetett helye van a népnyelv és a népi kultúra viszonyának. Az ő munkája „A kalotaszegi népi hímzés és szókincse” (Bukarest, 1979). Rövidebb terjedelmű írásait legutóbb „Népi nevek, népi hagyományok” (Marosvásárhely, 2003) címmel gyűjtötte össze. Péntek János párban Szabó Attilával írták meg az Ezerjófű című etnobotanikai útmutatót (Bukarest, 1976) és Ember és növényvilág címmel Kalotaszeg növényzetéről és növénynévismeretéről szóló kötetet (Bukarest, 1985). Külön csoportot képeznek a magyar nyelvű oktatással alapfoktól felsőfokig foglalkozó művei, köztük van: „A megmaradás esélyei. Anyanyelvű oktatás, magyarságtudomány, egyetem Erdélyben” (Budapest, 1999), valamint „Anyanyelv és oktatás” (Csíkszereda, 2004). Péntek János professzor alapítója és elnöke az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének, alapítója az Erdélyi Tankönyvtanácsnak és elnöke a Tanács kuratóriumának, alelnöke a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaságnak, erdélyi társelnöke a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának. /Kósa László: Péntek János munkásságától sokat vár a magyar tudományosság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./2005. június 7.
Megrongálták a székelyudvarhelyi Príma Rádió technikai berendezését: ismeretlen tettesek feltörték a Csalóka-tetőn lévő adóállomás vasszekrényét, kitépték a falból, és összevagdosták a kábeleket. Orosz-Pál Levente, a Príma Rádió igazgatója elmondta: nem vittek el semmit, de minden jel arra utal, hogy előre megfontolt, szándékos rongálásról van szó. „Az mindenképpen elgondolkodtató, hogy a trianoni békediktátum 85. évfordulóján történt mindez, szerkesztőségünk ugyanis aznap délután az alkalomhoz illő zenés összeállítással jelentkezett” – nyilatkozta Szabó Attila felelős szerkesztő. László János, az adó tulajdonosa kijelentette: a Príma Rádiót lényegében elnémították. /Farkas Krisztina: Szándékos volt az elhallgattatás? = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./2005. július 15.
Öt esztendeje sincs, hogy Szabó Attila református lelkipásztor és óvónő neje a Kolozs megyei Szépkenyerűszentmártonból a Beszterce megyei Magyarnemegyére költözött. Minden tőle telhetőt megtett, hogy a Nagy-Szamos völgyének kisebbségben élő magyarok lakta utolsó települést ne adják fel. Gazdakört szervezett, diakóniai központot építtetett. Magyarnemegyén, a 800 lelkes helyi református gyülekezetben a lelkész elindította a Magyarnemegyei Kézműves Tábort 2002-ben, a következő esztendőben megszervezték a Magyar Kéz I-et, melyen 50-60 gyermek vett részt egy héten át. 2004-ben már 104 helybéli meg a megye magyar településeiről (Beréte, Sajószentandrás, Sajóudvarhely, Retteg, Sófalva) érkezett gyermek részvételével sor kerüljön a Magyar Kéz II-re. Idén is akart ilyen tábort szervezni, három pályázatot nyújtott be: kettőt a Communitas Alapítványhoz egyet pedig az Illyés Közalapítványhoz. Mindháromra elutasító válasz érkezett. Az Illyés Alapítvány a költségvetés floppyn való elküldését kérte, a Communitas részéről pedig azt jelezték, nem teljes a pályázat, elmaradt egy aláírás. Idén tehát nem lesz Magyar Kéz III! Nem lenne szabad az erdélyi szórványvidéket pusztulásra ítélni. /Ferencz L. Imre: Feladjuk a nemegyei végvárat? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./2005. július 25.
Egészséges Remetét! jelszóval kétnaposra /július 23-24./ szervezték a VI. Gyergyóremetei Napokat. Az egészségről tartott szimpózium, könyvbemutató, majd Szabó Attila alkotásaiból rendezett kiállítás mellett a vetélkedőkről sem feledkeztek meg. A tanácsteremben Balázs József festményeiből nyitottak tárlatot, majd a szabadtéri színpadon átadták az idei díszpolgári díjat a közösségért és a fogyatékkal élő gyermekéért ötven éven át oly sokat tevő Balázs Csíki Eszternek, a Pro Urbe-díjat dr. Komlóssy József mérnöknek, a magyarságot számos nemzetközi szervezetben képviselő szakembernek. A „Tiszta udvar rendes ház” kitüntetést Csortán Sándornak és Péter Attilának ítélték. /Bajna György: Egészséges Remetét! = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./2005. augusztus 10.
Tizedszer rendezték meg a Minimum Party Alkotótábort idén Kászonfeltízen, a Tiszástőn. Molnár István táborszervező kifejtette, az alkotótábor nyitva áll bárki előtt. A vizuális művészetek műhelyét Bob József marosvásárhelyi képzőművész vezeti. Bata Rita budapesti koreográfus vezeti a mozgásszínház-műhelyt, Zéno Apostolache marosvásárhelyi zeneszerző a zeneit, Fekete Zsolt médiaművész a fotóműhelyt. Az Élboy, kísérleti színházműhely – Szabó Attila, Vranyecz Artúr és Molnár István örömszínháza – esténként szórakoztatja a táborlakókat. A Gáspárik Attila színész és média-szakember irányította filmes műhely számos kisfilmet készít és forgat. /Kristó Tibor: Minimum Party tizedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./2005. november 12.
Besztercén az első magyar nyelvű rádióműsort 1996 novemberében sugározták. Eleinte párhuzamosan két helyi rádióban is szerkesztettek magyar nyelvű adást, de később úgy döntöttek, hogy inkább csak egy műsor maradjon. Az évek során többen megfordultak a rádió stúdiójában. Szabó Attila, a magyar nyelvű műsor kezdeményezője és Gönczi Irénke szerkesztő emlékezett az eltelt kilenc évre. A szerkesztőség tagjai idővel kicserélődtek. A magyar adás heti félórás hétfő esténként. Az adás sokáig a Csipet nevet viselte, mert mindenből egy kicsit, egy csipetnyit sikerült belecsempészni a félórás műsorba. /Dézsi Ildikó: „A jó rádiós első percekben mindig izgul” Kilencéves a Csipet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./2005. november 25.
Szolgálati körutat tett Ausztráliában november 9–21. között Tőkés László királyhágómelléki püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetsége és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke az Ausztráliai Magyar Református Egyház meghívására. A püspök Adelaide, Melbourne, Brisbane és Sydney városban hirdette Isten igéjét és tartott előadásokat. Az Adelaide-i Magyar Református Egyházközség megalakulásának 55. évfordulóját ünnepelte a november 12-i templomi ünnepély keretében. A következő napon a Melbourne-i Egyházközség tartott hálaadó istentiszteletet abból az alkalomból, hogy impozáns, műépítészeti értékű templomát kívül-belül megújította. Az ausztráliai magyar református közösségnek ez az egyetlen, saját birtokában lévő temploma, az ottani reformátusok saját parokiális épületekkel sem igen rendelkeznek. Ez a körülmény híven jelzi, hogy a világ legtávolabbi részére vetődött reformátusok intézményes egyházi önszerveződése már a kezdet kezdetén elakadt. Az amerikai egyházi élettől eltérően Ausztráliában nem csupán a gyülekezeti intézményrendszer nem épült ki a szükséges formában, de a törékeny egyházi közösségek lelkipásztori szolgálata is igen hiányosan és esetlegesen alakult. Ezen az áldatlan helyzeten kívánnak változtatni azok az Erdélyből származó lelkipásztorok – Dézsi Csaba, Péterffy Kund, Szabó Attila és Kovács Lőrinc –, akik az utóbbi évek során, missziói hivatástudattal vállaltak lelkészi szolgálatot a felsorolt központi helyeken. Tőkés László püspök körútja során ennek a korszakos egyházépítő munkának a vállalására buzdította a rendkívüli istentiszteleteken és rendezvényeken nagy számban megjelent híveket. A különböző területeken (Új-Dél-Wales, Victoria, Queensland) létrejött „magyar házak” mintájára, az egyházi élet intézményes kereteinek a létrehozásához igyekezett hitbeli és erkölcsi támogatást nyújtani. A lelkészhiánnyal küszködő római katolikus közösség tagjai szintén nagy számban vettek részt az egyes alkalmakon. /Ausztráliai egyházépítést szorgalmazott Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./2005. december 16.
Második alkalommal szerveznek nemzetiségi fesztivált Zilahon, melynek keretében magyarok, romák, svábok, szlovákok mutatkoznak be sajátos programmal. A fesztivált december 15-én nyitották meg kollokviummal. A megye nemzetiségeit tanárok, helyi politikusok, képzőművészek képviselték, akik a művelődési tevékenységet, valamint az együttélés hagyományait ismertették. Megnyitották Szabó Vilmos, Szabó Attila és Váncza Edit képzőművészek közös kiállítását. /Fesztivál Zilahon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./2006. február 17.
Arad megyében a simonyifalvi Simonyi Imre Általános Iskolában megemlékeztek a költő, Simonyi Imre (1920–1994) halálának évfordulójáról. Szabó Attila iskolaigazgató értékelte a tavalyi gyulai szavalóverseny kapcsán a diákok teljesítményét, a felkészítő tanárok szakmai hozzáértését. Orbán Attila evangélikus lelkész a költő erkölcsi nagyságát, örökös ellenzékiségét, történelmi helytállását, költészetének értékeit emelte ki. A Regionális Simonyi Társaság elnöke a társaság aktuális teendőiről, a közös simonyifalvi–gyulai eurorégiós pályázatról (szabadidőközpont), az idei szavalóversenyről beszélt. /Simonyi Imrére emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./2006. július 5.
A Magyar Közszolgálati Televízió (MTV) műsorrácsának erdélyi tudósításokat érintő, őszi átalakulása felbolygatta az erdélyi régiókból tudósító stúdiókat. Az eddigi Kárpáti Krónika, Héthatár, Határátkelő, Palackposta, Átjáró, Aranyfüst és Földközelben műsorokat megszüntetik, de az össz-adásidő megközelítőleg azonos marad. „Stúdióvezetőként engem nem értesített senki a műsorrács változtatásáról” – nyilatkozta Marius Tabacu, a kolozsvári Videopontes Stúdió vezetője. Székelyudvarhelyen aggódnak a magyar televízió tudósítói, szerintük a beígért változások alacsonyabb nézettséget, kevesebb rendelést és így kevesebb pénzt jelentenek. Szabó Attila, az MTV állandó helyi tudósítója leginkább attól tart, hogy a tévécsatorna végképp fel akarja számolni a határon túliakról szóló műsorait. Szabó Attila a Héthatár című műsorba készített tavalyi riportjaiért elnyerte az MTV Magyar Ház díját. Berszán-Árus György, a gyergyószentmiklósi Rubin Stúdió vezetője jelezte, eddig folyamatosan munkát biztosítottak. 2004-ben a lakiteleki fesztivál három díját hozták el Az áldozat című filmükkel, tavaly pedig szintén három díjat nyertek a Kinda Lázár és a csíki traktor cíművel. Most meg az egészet összemossák, egy olyan kora reggeli időpontban, amit senki sem fog nézni. A lehetőségek szűkítése nagyon érzékenyen fogja érinteni a határon túli tudósítók mindegyikét, kivétel nélkül – fogalmazott a gyergyói Zsigmond Attila. „Évek óta minden szinten továbbképzéseken vettünk részt, kialakult egy tudósítói csapat. Sokan közülünk ebből élünk, ezt csináljuk. A tudósítók jó része saját pénzéből szerelte fel önmagát többmillió forintos befektetéssel, és ezt a technika folyamatosan felújításra is szorul.” – nyilatkozta Simon József, az MTV háromszéki tudósítóinak egyike. A Palackposta, Határátkelő és egyéb műsorok korábbi 330-360 perces időtartama helyett most a határon túliak egy blokkban kapják meg a politikai, kulturális, társadalmi információkat napi 25 percbe sűrítve. Az erdélyi tudósítók felvetéseire reagálva Dobos Menyhért, az MTV közéleti igazgatója elmondta: az MTV maga készíti el a műsorterveit, nem konzultált a tudósítói hálózattal. Szerinte a kora reggeli sugárzási idő „nem rossz sáv”. Kiemelte, román idő szerint 12-kor ismétlik e műsorokat az m2-esen. /Barabás Márti, Bögözi Attila, Debreczeni Hajnal, Domokos Péter, Gergely Edit, Tóth Adél: A magyar televízió újratárgyalja őszig szerződéseit az erdélyi tudósítókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./2006. július 31.
Szépkenyerűszentmárton 150-nél alig valamivel többet számláló helybeli magyarsága felismerte a tábor és az azt záró hagyományőrző falutalálkozó jelentőségét. A költségekhez némileg hozzájárult a Szépkenyerűszentmárton Mezőségi Alapítvány is, amelyet két éve hoztak létre. A színpadon egymást követték a néptánc-, népdalcsoportok. Szépkenyerűszentmártonban már évek óta működik tábor. Eljöttek a település határában táborozó cserkészek is. Minden este tábortűzzel, énekléssel zárult. Az elszármazottak találkozójának ötlete a hajdani lelkésztől, Szabó Attilától származik. /Kerekes Edit: Szépkenyerűszentmárton – életre eszmélő közösség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./2006. augusztus 21.
„Legyen a besztercei magyar ifjúságnak is félszigete, itt a Cibles és a Radnai havasok között” – fogalmazott Kocsis András Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-elnök Fiádon. A besztercei MADISZ által negyedik alkalommal szervezett hétvégi ifjúsági sátortáborba közel ötven fiatal érkezett a megye különböző magyarlakta településeiről. Gyárfás Zsuzsa, a Communitas Alapítvány irodavezetője a szervezetépítésről és a médiával való kapcsolattartásról tartott előadást, délután pedig a pályázatírásról és a támogatási rendszerekről beszélt. Szabó Attila történelmi ismertetőt tartott Szent István király koráról, a nemzeti ünnep jelentőségéről. A filmvetítést a kolozsvári Filmtett folyóirat szerkesztői biztosították. Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke előadása után elmondta: „Magam is szórványban nőttem fel, és ismerem a jellegzetes problémákat. A szórványban élő fiatalnak fontos, hogy egy ilyen jellegű rendezvényen részt vehessen”. /Mayla Júlia: Ifjúsági tábor a hármashatáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./2006. augusztus 24.
Árus Lászlót, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) lelkész-kollégiumigazgatóját Tőkés László püspök egy levelében arra szólította fel, hogy tanévkezdésig keressen magának új állást, mivel úgy ítéli meg, hogy egyetemi szolgálata nem vált be. A PKE Diákszervezete aláírásgyűjtést kezdett Árus László érdekében. Az aláírásgyűjtéshez eddig az egyetem közel kétszáz diákja csatlakozott. Szabó Attila, az egyetem diákszervezetének egyik vezetője elmondta, Árus László mintegy három és fél éve áll a kollégium élén, és véleménye szerint eddigi tevékenysége pozitívan értékelhető. „Teljesen átalakította a szemléletmódot, sikerült megmozgatnia a diákokat. Míg például ideérkezésekor a kollégiumi bibliaórákra néha csak hárman mentek el, ma már százas nagyságrendben van jelen a hallgatóság” – vázolta Szabó. Kifogásolják, hogy Tőkés püspök levelében semmilyen konkrét indokot nem nevezett meg a felmentés okaként. A levél kézhezvétele után Árus László kihallgatást kért a püspöktől, de indoklást itt sem kapott az elmozdításával kapcsolatban. Ekkor a PKE diákvezetői fordultak írásos megkereséssel a püspökhöz, amelyben arra kérték, fogadja őket a helyzet tisztázása érdekében. A találkozó nem jött létre, ezért kezdtek aláírásgyűjtésbe. A diákszervezet újabb találkozót kezdeményezett a püspökkel, de választ nem kaptak. Tőkés László sem kívánta kommentálni az esetet. Kijelentette, a levél nem nyilvános, így az ezzel kapcsolatos fejlemények sem tartoznak a nyilvánosságra. „Semmilyen ügyről nem tudok, amelyre a nyilvánosság előtt kellene felelnem” – szögezte le a püspök. /Balogh Levente: A PKE diákjai harcolnak a kollégiumigazgatóért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./2006. szeptember 21.
Nem sikerült megegyezésre jutniuk a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Diákszövetsége képviselőinek és az egyetem vezetőségének abban a vitában, amely Árus László, az egyetemi kollégium lelkész-igazgatójának elmozdítása kapcsán alakult ki. Árus a nyár folyamán levelet kapott Tőkés László református püspöktől, amelyben arra való hivatkozással, hogy elégedetlen az eddigi tevékenységével, felkérte, a tanév kezdetéig keressen magának új állást. A diákszövetség már akkor kifogásolta, hogy az elbocsátás indok nélkül történt. A diákok szerint Árus lelkész-igazgatói tevékenysége alatt felpezsdült a kollégium élete, és az istentiszteleteken részt vevők száma is jelentősen növekedett. Szabó Attila, a diákszervezet vezetőségének tagja elmondta, fogadta őket Tőkés László, de a tárgyalás nyomán sem sikerült álláspontjának megváltoztatására bírniuk. „Ezért úgy döntöttünk, nyilvánosságra hozzuk az üggyel kapcsolatos levelezést, hogy a közvélemény eldönthesse, kinek van igaza” – mondta el Szabó. /Balogh Levente: Interneten a PKE lelkészigazgatóját érintő levelezés. Árus Lászlónak távoznia kell. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./ „Csodálkozom, hogy ilyen híre kelt egy egyszerű hivatali áthelyezésnek” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Tőkés László püspök annak kapcsán, hogy tiltakozást váltott ki Árus László, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) kollégiuma lelkész-igazgatójának leváltása. „Árus László nem választott, hanem kinevezett lelkész. Úgy döntöttem, elhelyezem, és felajánlottam neki, hogy találjunk közösen megoldást a számára. Senkinek semmi köze ehhez, a kollégium lelkipásztorát nem a diákság választja, sem a rektori hivatal. Valakik mesterségesen gerjesztik ezt a vitát, s ezzel beleavatkoznak egyházunk ügyeibe” – fejtette ki Tőkés László. /Both Abigél: Tőkés László: Árus menesztése a református egyház belügye. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./2006. október 3.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Arany János Kollégiumának igazgató-lelkipásztorát, Árus Csongor Lászlót Tőkés László püspök felmentette állásából. A diákok egy csoportja tiltakozik emiatt. Szabó Attila, az Erdélyi Magyar Hallgatói Önkormányzatok Konferenciájának (EMHÖK) elnöke szerint a kollégiumot átvilágító bizottság nem kérdezte meg sem a diákokat, sem pedig magát Árust. /Both Abigél: EMHÖK: csúsztat a PKE vezetősége. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2006. december 22.
Évről évre egyre kevesebben vesznek részt az 1989-es decemberi események áldozatai tiszteletére rendezett megemlékező ünnepségeken. Kolozsváron a résztvevők koszorúkat helyeztek el a főtéri emlékműnél. Kolozsváron a megtorlásnak huszonhat halálos áldozata volt /közülük hatan magyarok: Tamás Burgya József, Borbély István, Ballai Csaba Zoltán, Szabó Attila, Szabó István, Egyedi Imre/ és hatvanöten megsebesültek. Az 1989-ben a tüntetőkre tüzet vezénylő gyilkosoknak az Iliescu-rezsim következetesen falazott, a bűnösöket előléptették, egyesek közülük magas politikai karriert futottak be, például a tűzparancsot adó Florian Caba egykori ezredes, „érdemei elismeréseként” tábornoki rangot kapott. A város díszpolgára címmel fogják kitüntetni post mortem az 1989-es forradalom kolozsvári áldozatait. /Ö. I. B.: Megemlékezés a forradalom áldozataira. A gyilkosságok számonkérése 17 éve várat magára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./2007. január 9.
Az egyetem tekintélyének és közösségének rombolása miatt zárták ki a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemről (PKE) Szabó Attilát, az Erdélyi Magyar Hallgatói Önkormányzatok Konferenciájának vezetőjét. Szabó a nyár folyamán több társával tiltakozó akciót szervezett az egyetem vezetősége ellen, amely Árus Lászlót, az Arany János Kollégium igazgatóját, egyben egyetemi lelkészét menesztette állásából. Árus menesztésekor a hallgatók Szabó vezetésével aláírásgyűjtésbe kezdtek és az egyetemet fenntartó Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) testületeit, illetve Tőkés László püspököt is megpróbálták meggyőzni arról, hogy vonják vissza az Árus menesztésére vonatkozó határozatukat. Szabó több honlapon közzétette, a püspök és Árus között folytatott levelezést is. Az egyetem vezetősége bizalmas információk nyilvánossá tétele és megengedhetetlen hangnemben folytatott levelezés miatt bontotta fel Szabó tanulmányi szerződését, és a diákvezetőt kitiltották az Arany János Kollégium területéről is. „Megengedhetetlen és felháborító, hogy az egyetem vezetőségének bizalmas levelezését bárki ilyen módon nyilvánosságra hozza, és szégyenletes, hogy egy hallgató olyan hangnemű felszólításokat küldözgessen a vezetőségnek és a püspöknek mint Szabó, aki egy évig a PKE Diáktanácsát is vezette” – indokolta a kizárást dr. Geréb Zsolt rektor. /Gergely Gizella: PKE: a diákvezető visszaélt a bizalommal. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./2007. április 14.
Az Ipp Art alkotótábor tíz esztendejét megelevenítő gyűjteményes kötet /Ipp Art, Művelődés Kiadó, Zilah, 2006/ Hajdu Attila és Szabó Attila szerkesztésében gazdagon illusztrált könyv. Az 1975 óta Zilahon élő és alkotó Szabó Vilmos festő- és grafikusművész vallott a kötetben arról, hogy a hetvenes évek előtt valamire való képzőművész nem is igen állapodott meg a Szilágyság vidékén. A könyv a sajtóban megjelent írások alapján, időrendi sorrendben elevenítette fel az immár fogalommá vált Ipp Art születését és kiteljesedését. A névadó a Szilágy megyei Ipp település. Itt gyűltek össze először, Csepei János mérnök kezdeményezésére, a javarészt szilágysági képzőművészek. Az évek során Ippről Kárásztelkére, majd Szilágyzoványba költözött tábor az apadó alapítványi támogatás dacára is létezik. Az ippartosok mára több mint félszáz tárlattal büszkélkedhetnek. /Németh Júlia: Ipp Art. Képzőművészet a Szilágyságban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./2007. április 24.
Színpompás felvonulás után szép műsorral mutatkoztak be április 22-én, vasárnap a Remetei Ifjúsági Napok kiemelt rendezvénye keretében a III. Gyergyó Vidéki Ifjúsági Nép- tánctalálkozó résztvevői Gyergyóremetén. A 373 táncos és zenész a kultúrházba vonult, a 35 tagú lövétei ifjúsági fúvószenekar muzsikájának ütemére. Sorra léptek színre az 50 tagú gyergyószárhegyi Cika együttes fellépése után a csoportok: a gyergyóremeteiek (70 tag), a gyergyóditróiak (50 tag), a gyergyóalfalviak (40 tag), a marosfőiek (30 tag), a Sapientia–EMTE Harmat néptánccsoportja (25 tag), az orotvaiak (18 tag), a csomafalviak, a borszékiek és a gyergyószentmiklósiak 15-15 taggal. A csoportoknak a helyi Szabó Attila szobrászművész készített emlékplakettet. A résztvevők szabadtéri táncházzal búcsúztak a rendezvénytől, miután a magyarországi testvértelepülés, Biatorbágy fiataljaival elfogyasztották a bográcsgulyást. /Bajna György: Ifjú néptáncosok Remetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./2007. május 12.
Marosvásárhelyen Bernády Házban megnyílt Szabó Attila csíkszeredai fotóművész tárlata. Kis székely falvak emberei láthatók a fotókon. Szabó András főmuzeológus-kurátor, a kiállító testvérbátyja méltatta a kiállítást. /Nagy Botond: Világteremtő. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./