udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
304
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 301-304
Névmutató:
Tófalvi Zoltán
1993. október 8.
Tófalvi Zoltán /Marosvásárhely/ foglalta össze az RMDSZ SZKT marosvásárhelyi tanácskozását, a Neptun-ügyről folytatott vitát, azzal zárva beszámolóját, hogy továbbra is nyitott kérdés maradt, "hogy a korábban erkölcsi vétségnek minősített ?Neptun-gate?-et sikerül-e a romániai magyar közvéleménnyel is puritán politikai vitaként elfogadtatni." /Heti Magyarország, okt. 8./ 1993. október 28.
Dicsőszentmártonban él Nyitrai Mózes nyugalmazott unitárius lelkész, akit egész családjával együtt elhurcoltak. Ők őrizték Orbán László önképzőkörének jegyzőkönyvét. Orbán Lászlót ugyanis többször bevitték, ezért náluk rejtette el a füzetet. Ez volt az EMISZ, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége, melynek Orbán László volt a vezetője. Az 1956-os forradalom hatására kezdődött a szervezkedés. 1958 nyarán Homoródmente lelkészeinek nagy részével együtt letartóztatták őt is. Nyitrai Mózes Homorókarácsonyfalván volt lelkész, 1958. aug. 8-án letartóztatták őt, a feleségét és Levente fiát. Később bevitték 15 éves Csongor fiát is. Annyi embert zsúfoltak be a zárkába, hogy Csongornak egész nap az ágy alatt, a cementen kellett feküdnie. Emiatt megnyomorodott. 1959. márc. 19-én volt az ítélethirdetés. Nyitrai Mózes felesége 25 éve kapott, ő tíz évet, Levente fia hat évet. A lelkész egyedül él, feleségét elvitte a börtönben elviselt szenvedés. /Tófalvi Zoltán: 1956 Erdélyben. "A családból négyen indultunk a halálba" = Új Magyarország, okt. 28./1993. november 3.
A mintegy 35 ezer Maros megyei többnyire magyar nemzetiségű volt hadifogoly nyugdíjkiegészítésének kérelmét elutasították. Azzal indokolták, hogy ők nem jogosultak erre, mert annak idején magyar katonaként kerültek fogságba. Maros, Kolozs, Szatmár és Bihar megyében hasonlóan elutasítják a magyar nemzetiségűek késérét. Kerekes Károly képviselő leszögezte, a 118-as törvény nem írja elő, hogy milyen hadsereg katonája részesülhet kárpótlásban, a törvény semmilyen megkülönböztetésről nem tesz említést. Ezért a felsorolt négy megyét kivéve a többi megyében folyósítják a kárpótlást, a nyugdíjkiegészítést. A négy megyében a szélsőséges nacionalista erők nyomást gyakorolnak a hatóságokra. /Tófalvi Zoltán: Kárpótlási golgota. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./1993. november 10.
Képviselőházi bizottság felkereste Hadrévet, ahol szept. 20-án cigányellenes pogrom volt. Zsigmond László RMDSZ-képviselő, a bizottság tagja nem írta alá a jegyzőkönyvet, mert nem értett egyet annak cigányellenes szellemével. Eddig 23 cigányellenes pogrom történt az autóbbi időben Romániában, ezekben 12 roma vesztette életét és 400 házat gyújtottak fel, tettek tönkre. Florin Negoita kormánypárti képviselő a parlamentben okt. 13-án a cigányok halálbüntetésének bevezetését kérte és konkrét cigányellenes programot sürgetett. Nicolae Gheorghe szociológus, a Romák Országos Szövetségének elnöke figyelmeztetett: folytatódnak a cigányellenes támadások. Több esetet felsorolt a múltból. Karácsonyfalván egy rendőr agyonlőtt egy 21 éves kisgyermekes családapát, Korondon egy rendőr egy tizenkét gyermekes apa életét oltotta ki. Bolintin de Valén a cigányok házainak felgyújtása után egyetlen embert ítéltek el felfüggesztett büntetésre - hét kacsa ellopásáért. /Tófalvi Zoltán: Hadrév ? a cigánykérdés "réve". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 10./ 1993. november 25.
Románul és magyarul is közölték a lapok egy volt román hadifogoly levelét, amelyben követeli: a román állam részesítse kárpótlásba, ne küldjék a magyar államhoz. Kerekes Károly képviselő küzd az igazságukért, mert jelenleg Maros-, Kolozs-, Szilágy- és Bihar megyék volt szovjetunióbeli hadifoglyai nem részesülhetnek kárpótlásban. /Tófalvi Zoltán: Ki a hadifogoly? = Új Magyarország, nov. 25./1993. december 6.
Marosvásárhelyen kétnapos ünnepséggel emlékeztek az Aranka György vezette Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, megalapításának 200. évfordulójára az EMKE szervezésében. Tófalvi Zoltán, az EMKE alelnöke nyitotta meg az ünnepséget. A rendezvény védnöke, Entz Géza nevében Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke üdvözölte a résztvevőket. Nagy Győző, Marosvásárhely polgármestere után Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke beszélt, majd Benda Kálmán akadémikus, a Magyar Történészek Világszövetségének elnöke Aranka György magyarországi kapcsolatait és a társaság tevékenységének európai visszhangját ismertette. Az évforduló emlékére emléktáblát helyezte el a Vártemplomban. /Kétszáz éves erdélyi nyelvművelés. = Új Magyarország, dec. 6./1994. január 4.
Tófalvi Zoltán ismerteti az emléktábla elhelyezésének kálváriáját, bizonyítva, hogy a hatalom a magyar kisebbség művelődéstörténeti évfordulóit igyekezik ellehetetleníteni. Erre bizonyság az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság 200. évfordulójára készített emléktábla sorsa. Már 1992 őszén megkezdődtek az előkészületek az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság évfordulójára. Az EMKE elnöksége pontosan felmérte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megalakulását 32 évvel megelőző marosvásárhelyi tudós társaság évfordulója az 1993. év egyik legjelentősebb művelődési eseménye. A cikkíró az EMKE nevében a kérdés legjobb ismerőit kérte fel előadás megtartására, többek között Benda Kálmánt, Benkő Lórándot, Benkő Samut, Éder Zoltánt, Deé Anikót, Tonk Sándort és Péntek Jánost. Az 1993. dec. 4-5-én megtartott előadások színvonalasak voltak. Az igazi vesszőfutást az emléktábla jelentette. 1992-ben a kolozsvári magyar színjátszás emléktáblájánál az volt a kifogás, hogy nem jelezték idejében a betűtípusokat, a tábla méretét, a városi tanács illetékes bizottsága pedig egyszerűen "elfelejtett" összeülni. Így azután az emléktábla nem arra az épületre került, ahol az első előadásokat megtartották, hanem a színház jelenlegi épületének előcsarnokába. A marosvásárhelyi emléktábla esetében kellett a részletes műszaki rajz, majd az illetékes műemlékvédelmi felügyelőség beleegyezése. Ott azonban kiderült, hogy nem is hallottak az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságról. Ennek a társaságnak szász és román tagjai is voltak, ezért háromnyelvű emléktáblát terveztek. A helyi műemlékvédelmi felügyelőség beleegyezésén kívül szükség volt az országos felügyelőség engedélyére is. Kerekes Károly parlamenti képviselő kétnapos utánajárással megszerezte azt is. Marosvásárhelyen a polgármesteri titkár. Popa Iuliana Elena aláírása is szükséges, a cikkíró ezért ült hivatali szobájában nov. 29-től dec. 3-ig. Végül a titkár kijelentette: nem írja alá az engedélyezést. Dec. 3-án Ioan Rakolta prefektus közölte: az emléktábla elhelyezése, leleplezése elmarad. A prefektus megkérdőjelezte az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság puszta létét is. Hiába a több mint tízezer oldal kézirat, az Aranka Györgyhöz küldött és a tőle származó 1235 levél, a könyvtárnyi irodalom arra, hogy Marosvásárhelyen 1793. dec. 3-án megalakult az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. /Tófalvi Zoltán: Emléktábla-kálvária. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./1994. január 12.
1987. febr. 26-27-én Ceausescu összehívta a Magyar és a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsát. Ez a két fantomszervezet korábban sem fejtett ki semmilyen tevékenységet, de már évek óta a látszat kedvéért sem ülésezett. A diktátor akkor azért hívta össze a két tanácsot, hogy elítéljék a Budapesten megjelent Erdély történetét. A történelmi munkát nem is ismerték, de az ülésen el kellett ítélniük. Többek között Bálint Ferencet, a szászrégeni sörgyár párttitkárát is felrendelték Bukarestbe. Ez volt az utolsó útja. Azt mondták, hogy kiugrott a bukaresti szálloda ablakán és meghalt, még a gyűlés előtti napon, febr. 25-én. Talán nem akarta elmondani az elítélő szöveget? A családja nem tudta meg, valóban mi történt. Holttestét hazahozták. Teljesen összetört, felhasított volt, szúrás nyomát is látták a holttesten. A gyilkosság tényét erősíti meg, hogy nagyszámú szekus lepte el a környéket, figyelték a családot és kérdezgették őket. /Tófalvi Zoltán: Túlságosan sokat tudott, kidobták az ablakon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 12./" 1994. január 27.
Elhangzanak ugyan tiltakozások az Antonescu-szobor felállítása ellen, azonban ez nem akadályozza meg azt, hogy több városban is fel akarják állítani a háborús bűnös szobrát. Közben folytatódnak a Mátyás-szobor elleni merényletek. Tófalvi Zoltán megkérdezett több ellenzéki román politikust, levetetné-e Mátyás király szobráról a törvénytelenül elhelyezett feliratot, azonban ezt egyikük sem vállalná. Dráma zajlik a romániai magyarság művelődéstörténeti értékei körül. /Új Magyarország, jan. 27./1994. február 12.
Nyárádszeredában is megalakult az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ helyi fiókja. Az alakuló ülésen részt vett Szabó György Pál, a Maros megyei szervezet elnöke és Tófalvi Zoltán területi alelnök. Nyárádszeredában ideiglenes vezetőséget választottak, elnök Kádár Gyöngyi. /Népújság (Marosvásárhely), febr 12./1994. március 30.
Mártír lelkipásztorok címen Tófalvi Zoltán megszólaltatta a barátokat, akik Pálfi Géza székelyudvarhelyi esperes plébánosra emlékeztek. Pálfi Géza mindig keményen szembefordult a kommunista diktatúrával, nem tudta megtörni a szekuritaté, a titkosrendőrség. Olyan legenda is keringett, hogy ő volt Márton Áron püspök kiszemelt utóda. Beszédeibe, tanításába mindig belevette az egyetemes magyar történelmet és irodalmat. Negyvenhárom évesen halt meg. Elterjedt, hogy a szekuritátén agyonverték. Erre nincs bizonyíték. Az viszont tény, hogy több katolikus papot megöltek. Egyikük Bokor Sándor, aki Erzsébetbányán volt plébános. Bevitték a nagybányai szekuritatéra, onnan "ismeretlen körülmények között" eltűnt. Később a Dunából halászták ki holttestét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 30./ 1994. május 14.
A Bernády György Közművelődési Egylet 1990. nov. 23-án alakult meg Szovátán 120 alapító taggal, azóta taglétszáma 158-ra emelkedett. Az elmúlt három esztendő mérlegét vonták meg az ápr. 29-i tisztújító közgyűlésen. Számos sikeres estet szerveztek, neves előadókat hívtak meg, kiállítások, szavalóestek voltak, saját könyvtárat hoztak létre. Sokat tettek a Bernády-villa emlékházzá nyilvánításáért. Elnöknek újraválasztották Mester Zsolt asszisztenst, tiszteletbeli elnök továbbra is Tófalvi Zoltán. /Tisztújítás. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./1994. november 26.
Romániában új útlevet rendszeresítettek, amelyben három nyelven is szerepel, hogy nemzetisége: román. A tiltakozásokra válaszolva Melescanu külügyminiszter kijelentette: valóban tévedés történt. Ez az útlevél milliókat próbál megfosztani attól, hogy magyar, német vagy más nemzetiségű, ez a homogenizáció egyik megnyilvánulási formája, írja Tófalvi Zoltán. /Új Magyarország, nov. 26./1995. január folyamán
A romániai börtönök, gulágok történetét nem dolgozták fel, állapítja meg Tófalvi Zoltán /Marosvásárhely/, ezért fontos az Emberi Jogokat Védő Liga /LADO/ kezdeményezése, hogy a "kommunizmus perét" nem lehet tovább halogatni. Nem leszámolásról van szó, hanem a tények, a gyilkosságok pontos feltárásáról. A kisebbségi létben ebben az időszakban a gazdasági önállóság, az egyházi és világi intézmények utolsó bástyáit is lerombolták. Ez az időszak jelentette a döntő lépést Erdély etnikai térképének átrajzolására, a közel 2,5 milliós román tömeg betelepítésével. A LADO országos alelnöke és Maros megyei elnöke, Sipos János tanár - akit halálosan megfenyegettek - ezért harcol a gyilkosok megnevezéséért és az ártatlanul kivégzettek névsorának összeállításáért. Maros megyében elkészítették az 1949-ben kivégzettek névsorát. Közöttük van Sántha József, Vadasd falu kántortanítója, akit 1949-ben megkínoztak és agyonlőttek. Feleségét /a többi elhurcolt, megölt feleségével együtt/ elhurcolták Cernavodába, onnan Sántha József özvegyét Mircea Voda faluba. Az asszony szalmán aludt, egész nap dolgoztatták őket, télen fűtetlen szobákban fagyoskodtak. Hét és fél évig szenvedett az asszony ilyen körülmények között, majd Dicsőszentmártonban jelöltek ki számára kényszerlakhelyet, ahonnan csak a hatvanas években térhetett haza. /Kapu, jan./1995. február 3.
Betilthatják az RMDSZ-t? - teszi fel a kérdést cikkének címében Tófalvi Zoltán. Emlékeztet arra, hogy 1938-ban, a román királyi diktatúra bevezetése után a Magyar Pártot felszámolták. A mai hatalom előszeretettel folyamodik a két világháború között bevált román módszerekhez. A kormány jan. 27-i nyilatkozata sejteti, hogy az RMDSZ ellehetetlenítésének gépezete beindult. /Tófalvi Zoltán: Betilthatják az RMDSZ-t?= Új Magyarország, febr. 3./1995. február 23.
A tárgyaló felek Atlantából való hazatérése napján tartotta fontosnak a Román Televízió közvetíteni a szenátusi és képviselőházi RMDSZ-t elítélő kampányának közvetítését. A hazaérkező Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke emlékeztetett: 1992-ben, az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszusán ő már javasolta a román-magyar kerekasztal-megbeszélést. Jimmy Carter kijelentette, hogy akár Romániába is eljön, ha szükség van jószolgálata folytatására. Az atlantai küldöttség egyik tagja, dr. Kelemen Árpád kolozsvári tanszékvezető professzor a magyar diákoknak az egyetemekről való kirekesztésére hozott adatokat: százezer román anyanyelvű lakosra 1800 egyetemista jut, addig a magyar lakosságnál ez az arány 700 fő. Az agresszív, nyílt asszimiláció az elmúlt öt esztendőben is folytatódott, felelte Markó Béla az Antenna tévéadás kérdésére. /Tófalvi Zoltán: Atlanta szelleme hazatér? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./1995. április 24.
A Magyarok Világszövetsége választmánya tanácskozott ápr. 21-23-a között, a sajtóban megfogalmazott politikai és pénzügyi vádaskodásokat visszautasította a testület. Csoóri Sándor elnök rávilágított arra, hogy nem a rágalmak háborúja a cél, hiszen a belső viszályokat szító mesterkedések olyan megosztottsághoz vezethetnek, amelyek az egész magyarság kárára válhatnak. Dobos László beszámolt a szlovákiai helyzetről, melynek célpontjában a szlovákiai magyarság áll. Tisztújítás is történt, Jakabfy Ernő lemondása után Bagi Lajos svájci ügyvédet, a Máltai Lovagrend egyik vezetőjét választották meg a nyugati magyarság képviselőjének. Püski Sándor Németh Magda helyére került. Az intéző bizottság új elnöke Borbély Imre, az RMDSZ képviselője lett. Patrubány Miklós elnökségi tag az MVSZ Erdélyi Társasága nevében nyilvánosságra hozott egy nyilatkozatot, mely a nemzeti kisebbségek és a nyugati emigráció között keletkezett eltávolodásra hívja fel a figyelmet. Ápr. 23-án átadták az MVSZ érdemrendjeit, melyet az idén négyen kaptak meg: Tőkés László püspök, Gombos Gyula író, Magyaródi Szabolcs és a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 26./ Csoóri Sándor elnök elmondta, hogy a Magyarok III. Világtalálkozójára meghívták a jelenlegi kormánykoalíció, az akkori ellenzék kiválóságait, Konrád Györgyöt, Esterházy Pétert, Demszky Gábort. Ők azonban nem jöttek el. - Az áprilisi választmányi ülés megnyitójáról Dobos László a révkomáromi tiltakozó nagygyűlésre indult. Megalapozottnak bizonyult tehát az MVSZ és a kisebbségek képviselői közötti tanácskozás után kiadott állásfoglalás: "Amennyiben a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződés nem tartalmazza és nem szavatolja az illető nemzeti közösségek autonóm intézményrendszerét, az MVSZ nem támogatja az alapszerződések aláírását." - állapítja meg a beszámoló írója, Tófalvi Zoltán. A választmány határozata értelmében megszűnt Timkó Iván elnökségi tanácsadó tisztsége. A magyarság hosszú távú elképzeléseit, Marácz László (Hollandia) és a zürichi Sebestyén Imre közös tervezetét vitaanyagként elfogadták azzal, hogy a jövőre esedékes világtalálkozón "Magyarságtudat és nemzeti stratégia" lesz a központi téma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./ A támadások óta százezerrel nőtt a taglétszám. /Magyar Nemzet, ápr. 24./1995. június 15.
Szovátán 1990 novemberében alakult meg a Bernády György Közművelődési Egylet, 1991 januárjában történt a bejegyzése, az alapítók: Bölöni Domokos, Domokos Edit, Tófalvi Zoltán és Mester Zoltán. Az egylet működik, adott tájékoztatót Mester Zoltán, rendszeresen tartanak irodalmi esteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./1995. június 26.
A marosvásárhelyi Tófalvi Zoltán írását olvashatjuk az Új Magyarországban. A román diplomácia mesterfogásairól, hihetetlen rugalmasságáról kevés szó esik. Először például türelmesen megvárták, amíg a médiumok világgá kürtölték "a román demokrácia erősödésének bizonyítékaként", hogy ötévi kényszerű száműzetés után végre hazatérthet Kincses Előd. Kincses Előd túlságosan sokat tud az 1989. decemberi és 1990. márciusi kulisszatitkokról. A Maros megyei román napilap /Cuvantul Liber/ jún. 17-i számában több pontból álló tiltakozás látott napvilágot "Kincses Előd nincs mit keressen Romániában" címmel, a tiltakozás aláírói dr. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnöke és Pop Dumitru, a Románok Nemzeti Egységpártja Maros megyei elnöke. Tiltakozásukban "minden román, magyar és cigány nevében" /!/ kijelentik, hogy "Kincses Előd úgy a románok, mint a magyar kisebbség ellenségének bizonyult... " A sok vádpont között az is szerepel, hogy Kincses Előd felelős az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekért, ezért kérik, nyilvánítsák pesona non gratának, állítsák bíróság elé. - Hát így néz ki a román diplomácia. Jó lenne, ha az alapszerződésről folyó tárgyalásokon is mindezt figyelembe vennék - teszi hozzá a cikkíró. /Tófalvi Zoltán: Kincses Előd nyílt megfenyegetése figyelmeztetés. Késleltetett felzúdulás. = Új Magyarország, jún. 26./1995. július 27.
Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete a Bocskai Szövetség nevet vette fel 1995. ápr. 22-én. A 4500-5000 tagot számláló szövetség elnöke dr. Kreczinger István jogász, ügyvezető elnöke Czire Dénes, Az elnökség tagjai: Halász István, volt MDF-es képviselő, a Kalotaszentkirályból áttelepült Okos Márton és dr. Lázár István marosvásárhelyi orvos. A névváltoztatást indokolttá tette az is, hogy több évtizedes kényszerű rejtegetés után kihozták a nyárádszeredai református templomból Bocskai István erdélyi fejedelem mellszobrát és elhelyezték arra a talapzatra, amely eddig is hirdette, hogy az erdélyi magyarság soha nem mások ellenében, hanem az európai egységért hadakozott. A Bocskai Szövetség kettős hídszerepet vállal, állapította meg a Marosvásárhelyről áttelepült Czire Dénes, egyrészt közvetít az anyaország, Magyarország felé, másrészt keresi a román demokratikus erőkkel a kapcsolatot. A Bocskai Szövetség politizáló társadalmi szervezet. A Magyarországra áttelepedettek számára jogsegélyszolgálatot tartanak fenn. - A magyarországi vállalkozók egy része kegyetlenül kihasználja az erdélyiek tapasztalatlanságát, jelentette ki Okos Márton. A Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ számos tanulmányt, javaslatot nyújtottak át, mégsem sikerült eredményes együttműködést kialakítaniuk. A Magyarok Világszövetségével esetleges a kapcsolatuk, lényegi kérdésekben nincs együttműködés, olvasható Tófalvi Zoltán írásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./ Előzmény: 930. sz. jegyzet.