udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
57
találat
lapozás: 1-30 | 31-57
Névmutató:
Baconschi, Teodor
2011. május 19.
Magyar-román külügyminiszteri találkozó
Budapesten tárgyal ma Martonyi János külügyminiszter román kollégájával, Teodor Baconschival.
A megbeszéléseken a Külügyminisztérium tájékoztatása szerint várhatóan a restitúciós kérdésekrõl - az erdélyi magyar történelmi egyházak javainak visszaszolgáltatásáról -, a romániai magyar és a magyarországi román kisebbséget foglalkoztató témákról, Románia schengeni csatlakozásáról és az arab tavasz eseményeirõl lesz szó.
Hivatalos magyar-román külügyminiszteri találkozó utoljára tavaly júniusban volt Bukarestben, de Teodor Baconschi és Martonyi János eszmecserét folytatott tavaly szeptemberben is, amikor a magyar tárcavezetõ felszólalt a román misszióvezetõi értekezleten.
Teodor Baconschit ma fogadja Schmitt Pál köztársasági elnök is.
MTI
Erdély.ma2011. május 20.
A román külügyminiszter Budapesten: a kisebbségi törvény kormányzati prioritás
A magyar EU-elnökség rendkívüli erõfeszítéseket tesz azért, hogy az EU-tagállamok foglalkozzanak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával; az övezet kiterjesztésének kérdése semmilyen összefüggésben nincs a schengeni rendszer felülvizsgálatát célzó kezdeményezésekkel - mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután megbeszéléseket folytatott román kollégájával.
A magyar diplomácia irányítója úgy fogalmazott: azon túlmenõen, hogy az Európai Tanács júniusban megállapítja, mindkét ország teljesíti a technikai feltételeket, el kell érni, hogy politikai utalás legyen arra, hogy napirenden tartják a két ország felvételét a belsõ határellenõrzéstõl mentes schengeni övezetbe.
Martonyi János megköszönte Teodor Baconschi román külügyminiszternek, hogy országa támogatta és támogatja a soros magyar EU-elnökséget, és megjegyezte, nagyon sok közös érdek, közös szempont kapcsol össze minket az Európai Unióban.
A magyar külügyminiszter azt mondta, a magyar EU-elnökség alapvetõ céljait Románia is osztja. Ezek közé sorolta a Duna-stratégiát, utalva arra, hogy a környezeti kockázatok kérdését együttesen kell kezelni. Nyilvánvalóan a közös célok között szerepel továbbá a roma-stratégia, a gazdasági törvényhozás, Horvátország mielõbbi EU-csatlakozása, valamint a minkét ország számára fontos politikák, így a kohéziós, a mezõgazdasági és energiapolitika fenntartása - tette hozzá.
Martonyi János elmondta, hogy a kétoldalú kereskedelemben óriási egyensúlyhiány alakult ki Magyarország javára, ezzel kapcsolatban a magyarországi román befektetések növelését javasolta kollégájának.
A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban azt mondta: Budapest örömmel fogadta, hogy minden valószínûség szerint nem fenyegeti veszély az oktatási törvény azon rendelkezéseit, amelyek a történelem és földrajz tantárgy anyanyelven történõ oktatását teszik lehetõvé. Hozzátette, hogy remélhetõleg rövidesen elfogadják a romániai magyarság számára nagyon lényeges kisebbségi törvényt.
Teodor Baconschi kijelentette, hogy Románia teljes mellszélességgel támogatta a magyar EU-elnökséget, megállapította ugyanakkor, hogy a magyar-román partnerségnek új dimenziókat kell nyernie.
Elmondta, Bukarest azt javasolta, hogy õsszel legyen közös magyar-román kormányülés a kétoldalú kapcsolatok teljes körének áttekintésére. Mint kifejtette, meg lehet vizsgálni egyebek mellett azt, hogyan lehet továbblépni a nemzetiségi együttmûködésben.
A miniszter külön köszönetet mondott a magyarországi román ortodox egyház elismerése és támogatása érdekében tett erõfeszítésekért.
?jságírói kérdésre válaszolva elmondta: a kisebbségi törvény elfogadása a jelenlegi koalíciós kormány legfontosabb céljai közé tartozik, nem politikai nyomásra történik, hiszünk abban, hogy ez egy igazságos törvényjavaslat. A történelem és földrajz tárgyak kisebbségi nyelven történõ oktatásával kapcsolatban arról beszélt: Románia élen jár azokban a törekvésekben, amelyek lehetõvé kívánják tenni, hogy az oktatás minél több nyelven történjen, mint mondta, az európai értékek mentén járunk el.
Krónika (Kolozsvár)2011. május 23.
Répás Zsuzsanna: Bukarest nem emelt kifogást
Bukarest részérõl nem érkezett kifogás azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány visszatért a korábbi helyzethez, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez (RMDSZ) köthetõ Iskola Alapítvány helyett újra az erdélyi pedagógusszervezetnek adta át az oktatási-nevelési támogatásokról szóló Szülõföldön magyarul program koordinálását - jelentette ki a hétvégén Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár.
Répás tudomása szerint az ügyrõl nem is volt szó Teodor Baconschi román külügyminiszter csütörtöki, budapesti tárgyalásain.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke egy nappal korábban azt nyilatkozta, a budapesti kabinet hibás döntést hozott, amikor a román-magyar kormányközi megállapodást egyoldalúan felmondva, az abban foglaltak ellenére az oktatási-nevelési támogatás folyamatának lebonyolítására egy másik szervezetet kért fel. A helyettes államtitkár a kritikával kapcsolatban értetlenségének adott hangot, értelmezésük szerint ugyanis Magyarország nem sérti meg a szerzõdést, hiszen csupán arról van szó, hogy alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, a helyi lebonyolítók feladatköre megváltozik, kifejezetten szakmaivá alakul. Kifejtette, nagyon hosszú idõ telt el az oktatási-nevelési támogatások folyósításának kezdetétõl, és azóta mind a két ország uniós tag lett. Fontos volt a rendszer megújítása, hiszen az utalási költségek nagyon magasak voltak, több milliárd forintot tettek ki, és ezt a forrást sokkal jobb célokra is el lehet költeni - mondta. Hozzátette: a helyi lebonyolítók dolga az lesz, hogy iskolákkal, tanulókkal tartsák a kapcsolatot, az igényeket felmérjék. Megjegyezte: visszatérnek a korábbi helyzethez, hiszen eredetileg is a pedagógusszövetséget kérte fel a kormány a közremûködésre.
Répás Zsuzsanna egyébként bejelentette, hogy megjelent a magyar kultúráért és oktatásért nyílt pályázat; a határon túli magyar szervezetek 1,2 milliárd forintos keretre adhatnak be kérelmet a Bethlen Gábor Alaphoz. Az alap az elmúlt egy hónapban közel 7 milliárd összegû pályázati kiírást bonyolított le. A pályázatot az átalakuló támogatáspolitika jegyében már új elvek mentén hirdették meg, s a nagyobb szervezetek a jövõben meghatározott, világos kritériumok alapján normatív támogatást kapnak majd.
Krónika (Kolozsvár)2011. május 23.
Répás: nem, szegtünk szerzõdést
Budapest nem sértette meg a magyar-román kormányközi szerzõdést azzal, hogy a Romániai Magyar Pedagógusszövetségnek adta át az oktatási-nevelési támogatási program koordinálását - jelentette ki a hét végén Répás Zsuzsanna.
A nemzetpolitikai államtitkárság vezetõje azt mondta, értetlenül fogadta ezeket az aggodalmakat. ?rtelmezésük szerint Magyarország a szerzõdést nem sérti meg, csak alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez.
Nagyon hosszú idõ telt az oktatási-nevelési támogatások folyósításának kezdetétõl, és azóta mind a két ország uniós tag lett - érvelt a helyettes államtitkár. Szerinte fontos volt a rendszer megújítása, hiszen az utalási költségek nagyon magasak voltak, több milliárd forintot tettek ki, és ezt a forrást sokkal jobb célokra is el lehet költeni. Hangsúlyozta: a helyi lebonyolítók feladatköre is megváltozik, kifejezetten szakmaivá alakul, s az õ dolguk az lesz, hogy iskolákkal, tanulókkal tartsák a kapcsolatot, az igényeket felmérjék.
Mint ismert, egy 2003-es román-magyar kormányközi egyezség értelmében a magyar állam az Iskola Alapítványt bízta meg az oktatási-nevelési támogatási program romániai lebonyolításával. Az RMDSZ szerint a Fidesz-kormány egyoldalúan megszegte ezt az egyezséget azáltal, hogy a program lebonyolítását az RMPSZ-re ruházta.
Az Iskola Alapítvány igazgatója, Nagy Zoltán kitart álláspontja mellett. Szerinte butaság Répás Zsuzsanna érve, miszerint a két ország már uniós tagállam. Az uniós tagság nem írja felül a korábbi államközi szerzõdéseket - érvelt a miniszterelnök-helyettesi kabinet államtitkára. Nagy szerint a magyar kormány azért nem meri az RMPSZ-nek utalni az oktatási támogatások összegét, mert tudja, hogy ezzel megszegné az államközi egyezséget. Ehelyett egyenként utalják majd a pénzt az arra jogosultaknak. Ki lehet számolni, hogy ez mekkora plusz költséggel jár majd - mondta az Iskola Alapítvány igazgatója.
Répás egyébként korábban Nagy Zoltánnak arról beszélt, diplomáciai úton próbálják majd elhárítani az oktatási támogatások körüli változásokkal szembeni esetleges román fenntartásokat. Lapunk értesülése szerint Teodor Baconschi román külügyminiszter Martonyi János magyar kollegájával tartott csütörtöki budapesti találkozóján készült is felvetni ezt a kérdést, ám ez végül nem történt még. Az oktatási támogatások ügye a román-magyar vegyes bizottság júniusi ülésén kerül majd terítékre.
Külön keret a nagyobb szervezeteknek
A határon túli magyar szervezetek 1,2 milliárd forintos keretre adhatnak be kérelmet a Bethlen Gábor Alaphoz - közölte Répás Zsuzsanna. Hozzátette: a nagyobb szervezetek a jövõben meghatározott, világos kritériumok alapján normatív támogatást kapnak majd. Kifejtette: azt szeretnék, ha ezek a szervezetek ne vonják el a forrásokat a kisebb tömörülésektõl és programjaiktól. A nagyobb, nemzeti jelentõségû intézményeket és programokat jelentõ szervezetek számára elõre kiszámítható, hosszú távú finanszírozást szeretnének.
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. május 26.
Román hisztériakeltés a Székelyföld brüsszeli képviselete ellen
Heves magyarellenes hangulatkeltésre használta fel az utóbbi hónapokban egyre nacionalistább retorikát alkalmazó román ellenzék és a sajtó egy része azt, hogy kiderült: az RMDSZ színeiben az Európai Parlamentben mandátumot szerzett három képviselõ kedden megnyitja a Székelyföld európai uniós képviseletét Brüsszelben. A hírt reggel a Realitatea hírtelevízió dobta be a köztudatba, bemutatva a Tõkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula által aláírt meghívót, amely szerint kedden délután öt órától az Európai Parlament épületében tartják a képviselet ünnepélyes megnyitóját.
A magyar ügyekben korábban is számos alkalommal nacionalista hangnemben megnyilvánuló csatorna honlapján mindezt úgy ütik fel, hogy az RMDSZ európai parlamenti képviselõi ismét arra készülnek, hogy felszítsák a kedélyeket - ha nem Brüsszelben, akkor Bukarestben.
Az ügy kapcsán a nagyobbik ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) azonnal offenzívába lendült, és a kormány közbelépését követelte. Cãtãlin Ivan, a párt európai parlamenti képviselõcsoportjának vezetõje szerint a helyzet aggasztó, ugyanakkor nem kell hisztériába esni.
Az európai intézmények mellett amolyan kisebb követségek mûködnek, amelyek városok, kisrégiók képviseletei. Azonban ezek létezõ, törvényesen és alkotmányosan elismert közigazgatási egységeket képviselnek. A Székelyföld képviselete ostobaság. Provokáció is lehet, ami egyesek számára hangzatos lehet. Szinte minden, ami európai szinten történik, belpolitikai ügyekkel kapcsolatos. Nem tudom, miért teszi ezt Tõkés úr, talán a két romániai magyar párt közötti csatáról szól. A Demokrata-Liberális Párt (PDL) sorain belül nem okoz gondot, mivel õk támogatták Tõkést az EP alelnöki tisztségének elnyerésében. Mi többiek azonban aggódunk amiatt, hogy az RMDSZ zömmel a magyar EP-képviselõkkel hangolja össze politikáját, és csak magyarul beszélnek. Az aggodalom azonban elégséges, nem kell hisztérikusan reagálni, hiszen midig tudtuk, hogy az RMDSZ inkább Budapest felé tekint, mint Bukarestre - hangoztatta Ivan.
Felhördült az ellenzék
Bukaresti páttársai azonban nem fogadták meg Ivan tanácsát, és igencsak vehemensen reagáltak a képviselet megnyitásának hírére.
Olguþa Vasilescu, a PSD szóvivõje bírálta a kormányt, amiért nem reagál Tõkés lépésére. Teodor Baconschi külügyminiszter továbbra sem reagál a provokációkra, amelyek a román állam nemzeti, egységes, független és oszthatatlan jellegével kapcsolatosak - sérelmezte Vsailescu.
A PSD-s politikusnõ szerint a reakció hiánya annak tudható be, hogy a PDL fél: az RMDSZ feldühítésével elveszíti a parlamenti többségét.
A meghívón az Európai Néppárt frakciójának logója is szerepel, amelynek az a PDL is tagpártja, amely támogatta Tõkés Lászlót az EP alelnöki tisztségének megszerzésében, ez bizonyítja, hogy Baconschi úr reakciójának hiánya nem véletlen - fogalmazott Vasilescu.
Hevesen kikelt a képviselet megnyitása ellen Mircea Geoanã, a szenátus PSD-s elnöke is. Szerinte a kormánynak határozott álláspontot kell kialakítania az üggyel kapcsolatosan. Közleményében törvénytelen, alkotmányellenes és európaiatlan jelzõkkel illeti az RMDSZ-es európai parlamenti képviselõk kezdeményezését. ? is azzal érvel, hogy csupán azon régiók nyithatnak törvényesen képviseletet, amelyeket azon országok alkotmánya vagy törvénykezése is elismer, amelyben találhatók.
Támadásba lendült a kormánykoalíció egyik pártja is: szintén keményen bírálta a lépést a Szövetség Románia Fejlõdéséért (UNPR), amelyet a jelenlegi ellenzéki pártokból kilépett, a kormányt támogató honatyák alapítottak, és amely ezért cserében megkapta a védelmi miniszteri tisztséget.
A PSD-bõl kilépett Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, az UNPR vezetõ politikusa szerint a képviselet megnyitása alkotmányellenes, és az állami hatóságoknak is fel kell lépniük ellene. Szerinte fölösleges provokációról van szó, az Európai Unió ugyanis nem ismerheti el a Székelyföld létezését.
Sógor Csaba: normális és szükséges lépés
Nem így látja viszont Sógor Csaba európai parlamenti képviselõ, aki szerint már jóval korábban meg kellett volna nyitni a székelyföldi képviseletet Brüsszelben.
Azért székelyföldi képviselet a neve, mert a Székelyföld név jóval régebbi, mint a 43 Hargita, Kovászna és Maros megye megnevezések, sõt a most az év európai fájává választott hatszáz éves csíkszenléleki hársfánál is régebbi - ecsetelte a Krónika kérdésére Sógor.
A politikus igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, rámutatva, hogy a kezdeményezés nem alkotmányellenes, hanem normális, reális igényeknek megfelelõ lépés.
Brüsszelben hivatalosan 15 ezer, nem hivatalosan 30 ezer lobbiiroda mûködik - tájékoztatott Sógor, hozzátéve, hogy román kollégái akkor nem panaszkodtak, amikor egy suceavai képviselõ Bukovina turisztikai célpontjait reklámozta.
A Székelyföld képviselete a nevében foglaltak értelmében Maros, Hargita és Kovászna megye képviseleteként mûködik majd. A képviselet a Magyar Régiók Házában kap helyet. Létrehozásának célja az, hogy információt gyûjtsön az EU politikájáról, tájékoztassa a három megyét az Európai Parlament, az Európai Bizottság, a Régiók Tanácsa és egyéb uniós intézmények döntéseirõl, valamint ezek mellett az, hogy segítse az érintett megyék részvételét az európai uniós pályázatokon. Emellett kapcsolatot kíván teremteni a székelyföldi régió és az uniós intézmények között, és lobbitevékenységet is kifejt majd.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2011. május 27.
Várható volt, hogy begörcsölnek
Várható volt, hogy begörcsölnek, bár Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájának megnyitása nem jelent támadást az ország területi integritása ellen - mondta lapunknak Sógor Csaba EP-képviselõ, aki Tõkés László és Winkler Gyula társaságában kedden megnyitja a három székely megye érdekeit megjelenítõ lobbiirodát.
Emlékeztetett a Székelyföldre látogató Károly herceg nyilatkozatára, aki szerint a régió Románia legjobb exportterméke.
A brüsszeli repülõtérrõl Sógor Csaba arról tájékoztatott: román újságírók tucatjai keresték meg azzal a kérdéssel, hogy miért adta nevét ehhez a kezdeményezéshez. Hogyne adtam volna, hisz én a Székelyföldön élek - zárta rövidre a kérdést Sógor. Arra a szociáldemokrata vádra reagálva, hogy brüsszeli képviseleti irodát csak jogi személyiséggel rendelkezõ városok, fejlesztési régiók nyitnak, a csíkszeredai illetõségû EP-képviselõ elmondta: nem furcsállja, hogy épp a székely képviseletbe kötöttek bele.
Akkor senki se panaszkodott, amikor egy suceavai képviselõ Bukovina turisztikai célpontjait reklámozta - fogalmazott Sógor. Mint hozzátette, akkor se lett volna baj ha a Barcaság, Dobrudzsa vagy Mócföld nyit brüsszeli irodát. A jövõ keddi megnyitóval kapcsolatban az RMDSZ-es EP-képviselõ elmondta, a Magyar Régiók Házában helyt kapó lobbiiroda felavatásán várhatóan jelen lesznek mind a román, mind a magyar kormány állandó képviseletének munkatársai.
Visszafogottan Brüsszelbõl
A három romániai magyar EP-képviselõ kezdeményezése azt követõen került a bukaresti ellenzék pergõtüze alá, hogy a Realitatea hírtelevízió a tegnap reggeli órákban bejátszotta a hírt Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitásáról. Elsõként Cãtãlin Ivan, a Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-frakciójának vezetõje nevezte aggasztónak a helyzetet, de megjegyezte, hogy nem kell hisztériába esni.
Az európai intézmények mellett amolyan kisebb követségek mûködnek, amelyek városok, kisrégiók képviseletei. Azonban ezek létezõ, törvényesen és alkotmányosan elismert közigazgatási egységeket képviselnek. A Székelyföld képviselete ostobaság - fogalmazott az ellenzéki politikus, aki nem hagyta ki az adódó alkalmat, hogy odaszúrjon az RMDSZ-szel Bukarestben és Brüsszelben is egybetartozó Demokrata Liberális Pártnak.
Hevesebben Bukarestbõl
Sokkal vehemensebb hangot ütöttek meg a PSD bukaresti magyarszakértõi. A kisebbségellenes kijelentéseirõl elhíresült Olguþa Vasilescu szociáldemokrata szóvivõ a Boc-kormányt bírálta, amiért nem reagál az RMDSZ-es honatyák lépésére. Teodor Baconschi külügyminiszter továbbra sem válaszol a provokációkra, amelyek a román állam nemzeti, egységes, független és oszthatatlan jellegével kapcsolatosak - sérelmezte Vasilescu.
A PSD-s politikusnõ szerint a reakció hiánya annak tudható be, hogy a PDL fél: az RMDSZ feldühítésével elveszíti a parlamenti többségét. A meghívón az Európai Néppárt frakciójának logója is szerepel, amelynek az a PDL is tagpártja, amely támogatta Tõkés Lászlót az EP alelnöki tisztségének megszerzésében, ez bizonyítja, hogy Baconschi úr reakciójának hiánya nem véletlen - fogalmazott Vasilescu.
Kelemen Hunor: nem értem a felháborodást
Brüsszelben hivatalosan 15 ezer, nem hivatalosan 30 ezer lobbiiroda mûködik. Nem értem a felháborodást Székelyföld brüsszeli képviselete ügyében - nyilatkozta tegnap Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, hozzátéve, egy teljes mértékben törvényes, alkotmányos és normális kezdeményezésrõl van szó, amelyet a három székely megye tanácselnöke kezdeményezett.
A brüsszeli képviseleti iroda célja az, hogy biztosítsa a kapcsolatot az Európai Unió intézményeivel, lobbitevékenységet folytasson, befektetõket vonzzon, és népszerûsítse Székelyföldet turisztikai szempontból. Nem a három RMDSZ-es európai parlamenti képviselõ kezdeményezése ennek az irodának a megnyitása, de természetes módon támogatják és segítik ezt Brüsszelben.
Más régió is nyithat
Kelemen Hunor újságírói kérdésre válaszolva elmondta, ezzel a lehetõséggel Románia bármely megyéje vagy régiója élhet. Nem akadályozza meg senki sem Dâmboviþa, sem Prahova, sem Konstanca megyét, hogy képviseleti irodát nyisson Európa fõvárosában. Ha van rá anyagi lehetõségük és felkészült szakemberük, akkor én azt javaslom, nyissanak õk is irodát Brüsszelben, mert ezzel is hozzájárulnak térségük fejlesztéséhez - jelentette ki a szövetség elnöke, hozzátéve, visszautasít minden nacionalista nyilatkozatot ebben a kérdésben és teljes mértékben támogatja a székelyföldi megyék kezdeményezését..
Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselõje is annak a véleményének adott hangot, hogy a székelyföldi megyék kezdeményezése törvényes, ugyanakkor leszögezte, hogy az RMDSZ EP-képviselõi csupán támogatói a képviseleti iroda megnyitásának. Winkler példaként elmondta, hogy a németországi bajor tartománynak is van képviseleti irodája Brüsszelben, hozzátéve, hogy a Romániában elégtelenül mûködõ fejlesztési régiók is okolhatók azért, hogy az uniós alapoknak csupán 7 százalékát sikerült lehívnia az országnak.
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. május 30.
Antonescu: az RMDSZ Tõkés László követõjévé vált
Az RMDSZ újabb lépést tesz a területi autonomista politika irányába, amelyet egyetlen felelõs politikai erõ sem fogad el - mondta Crin Antonescu liberális (PNL) pártelnök a Székelyföld brüsszeli képviseletére utalva. Az RMDSZ Tõkés László után megy és a román hatóságok cinkos hallgatása mellett újabb lépést tesz a területi autonómiát célzó politika irányába, amelyet azonban minden felelõs politikai erõ elutasít - mondta Antonescu a PNL hétfõi vezetõségi ülése után. A PNL-elnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Székelyföldnek képviselete nyíljon Brüsszelben, és azzal vádolta Traian Bãsescu államfõt, Emil Boc miniszterelnököt és Teodor Baconschi külügyminisztert, hogy hallgatólagosan támogatják Tõkés László ezzel kapcsolatos álláspontját.
Antonescu egyébként következetesen arról beszélt, hogy az irodát Tõkés László európai parlamenti alelnök, az RMDSZ színeiben az Európai Parlamentbe bekerült képviselõ kezdeményezésére nyitják meg, holott Tõkés másik két RMDSZ-es képviselõtársával, Sógor Csabával és Winkler Gyulával csupán ünnepélyesen megnyitja az egyébként Hargita és Kovászna megye tanácsa által finanszírozott képviseletet, amely Maros megyét is képviseli majd.
Ha csupán a megyék képviseletérõl, vagy Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsának irodájáról lenne szó, nem lenne semmilyen probléma. Amikor azonban Tõkés László olyan entitásról beszél, amely nem létezik, ismét csak a területi autonómia gondolata merül fel, amely számunkra elfogadhatatlan - jelentette ki hétfõn Antonescu.
A PSD hivatalos állásfoglalást sürget az EP-tõl és az EB-tõl a Székelyföld képvisele kapcsán
Folytatta támadásait az USL másik tagja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) is: az alakulat európai parlamenti képviselõi José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság, valamint Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnökének címzett levélben gerjesztették tovább a magyarellenes hecckampányt. A levélben hivatalos állásfoglalást kérnek a szerintük Európa-és románellenes kezdeményezés kapcsán. Szerintük a székelyföldi képviselet megnyitása a román állam egységének aláaknázását szolgálja. A PSD is felrója, hogy Tõkés László a PDL és a Fidesz támogatásával lett az EP alelnöke, és emlékeztet: a magyar elnökség kezdetén Magyarország olyan szõnyeget állított ki Brüsszelben, amelyen a Habsburg Birodalom 1848-as térképe is látható volt.
Krónika (Kolozsvár)2011. június 1.
Baconschi: Bukarestet a kétoldalú kapcsolatok szempontjából is zavarja a brüsszeli székelyföldi iroda Romániát a kétoldalú román-magyar kapcsolatok szempontjából is zavarja, hogy éppen a Magyar Régiók Házában nyitnak irodát Székelyföld számára - mondta az egyik televíziós beszélgetõ mûsorban Teodor Baconschi román külügyminiszter.
A román diplomácia vezetõje a B1 televíziós csatorna egyik adásában kifejtette: Brüsszelben olyan területi-közigazgatási egységek tartanak fenn irodát, amelyek valóban léteznek. Texasnak például a miniszter szerint jogosan mûködik képviselete, hiszen ezen a néven valóban létezik amerikai szövetségi állam. Elképzelhetõnek tartja például Burgundia bejegyzését is, mivel francia régióról van szó, de úgy véli, hogy nem lehetne Burgund Hercegség néven képviselet nyitni, mivel egy ilyen államalakulat több mint ötszáz évvel ezelõtt létezett.
A miniszter ezzel kívánta alátámasztani érvelését, miszerint egy adott térség népies elnevezésével (Székelyföld) nem lehet visszaélni úgy, hogy egy régió márkaneveként használják. Romániai régiónak lehet nevezni például önmagában Hargita vagy Kovászna megyét - mondta a miniszter, aki szerint a Székelyföld képviseletében nyíló iroda a kétoldalú kapcsolatok szintjén kelt zavart Bukarestben, hiszen annak a Magyar Régiók Háza ad otthont. Ezért kérették be kedden a román külügyminisztériumba Magyarország bukaresti nagykövetét - tette hozzá a miniszter.
Baconschi leszögezte: a két ország viszonya nagyon jó, élénk együttmûködés folyik köztük mind a kétoldalú kapcsolatokban, mint európai szinten. Mint mondta, bízik abban, hogy Románia budapesti partnerei meg fogják érteni a románok érzékenységét.
Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjeként bejutott európai parlamenti képviselõ a román külügyminiszter aggodalmai kapcsán a Krónikának kijelentette: a romániai központi fejlesztési régió egy ideig a bajor képviselet ingyenes irodahasználati felajánlását élvezve tarthatta fenn képviseletét Brüsszelben. Biztos vagyok benne, hogy ha Tulcea és Konstanca megye Dobrudzsa néven kívánna képviseletet nyitni, a Magyar Régiók Háza azt is szívesen befogadná - mutatott rá a képviselõ.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ volt elnöke a Radio France Internationale-nak (RFI) így fogalmazott: Nem értek egyet azzal, hogy megpróbálják átpolitizálni az iroda megnyitását. Szerintem szükséges az ország általános gazdasági érdekeinek népszerûsítése, hogy befektetõket vonzzunk a Székelyföldre, és hogy megismertessük a régió gazdasági és idegenforgalmi potenciálját.
A román ellenzék mindenesetre folytatja a hadjáratot az iroda ellen. A Szociáldemokrata Párt (PSD) felkérte a román EP-képviselõket, hogy írják alá azt a levelet, amelyet Jerzy Buzekhez, az EP lengyel elnökéhez címeztek, és amelyben azt kérik: az uniós törvényhozás ne ismerje el a székely képviselet törvényességét.
A Krónika szerdai vezércikkében azt írja: a román szélsõjobboldaliak torkán fel-felharsant Székelyföld román föld! rigmus, illetve a román külügyi tárca álláspontja - miszerint a székelyföldi megyék mindenféle alkotmányos és törvényes alap nélküli közigazgatási-területi egység számára hoznak létre Brüsszelben képviseletet - csak csomagolásban különbözik, a tartalmat és az üzenetet tekintve már nem.
A román külügy azért aggodalmaskodik, hogy e három megyét népszerûsítõ iroda Brüsszelben a Magyar Régiók Házában nyit ajtót - írja a szerzõ. Hozzáteszi: ?n azon csodálkozom..., hogy a román külügy által is emlegetett magyar-román stratégiai partnerség jegyében - de akár anélkül is - miért nem õ, vagy miért nem az ország területi épségéért agitálók tettek a Székelyföldért Brüsszelben. Ha már annyira ragaszkodnak ahhoz, hogy a Székelyföld Románia tartozéka
Garzó Ferenc
MTI2011. június 2.
Megvonnák Tõkés állampolgárságát (Nem csitul a román hisztéria)
Nem csitul a román politikusok felháborodása a brüsszeli Székelyföld-képviselet miatt. A liberálisok szenátusi frakcióvezetõje Tõkés László román állampolgárságának megvonását javasolja, az ellenzéki szociáldemokraták tegnap a demokrata-liberálisokat bírálták, amiért nem írták alá az ügyben a Jerzy Buzek EP-elnöknek írt nyílt levelet, a külügyminiszter szerint a román-magyar kapcsolatok szempontjából is zavaró a kezdeményezés, és Traian Bãsescu államfõ is rosszallását fejezte ki emiatt.
Puiu Haºotti, a liberálisok felsõházi frakcióvezetõje szenátusi felszólalásában úgy fogalmazott: sajnálja, hogy nem létezik az állampolgárság megvonásáról rendelkezõ törvény. Szerinte a brüsszeli iroda megnyitására nem került volna sor, ha a parlament határozottan fellép a március 15-i megemlékezések idején magyar politikusok részérõl elhangzott kijelentések ellen. Haºotti egyebek között azért kifogásolja a brüsszeli iroda megnyitását, mert szerinte Székelyföld soha nem létezett, és most sem létezik a román történetírásban.
Rosszallását fejezte ki az iroda miatt a külügyminisztérium is. Romániát a kétoldalú román-magyar kapcsolatok szempontjából is zavarja, hogy éppen a Magyar Régiók Házában nyitnak irodát Székelyföld számára - mondta Teodor Baconschi külügyminiszter. Hangsúlyozta: Brüsszelben olyan területi-közigazgatási egységek tartanak fenn irodát, amelyek valóban léteznek. Elképzelhetõnek tartja például Burgundia bejegyzését, mivel francia régióról van szó, de úgy véli, nem lehetne Burgund Hercegség néven képviseletet nyitni, mivel egy ilyen államalakulat több mint ötszáz évvel ezelõtt létezett. Így kívánta alátámasztani érvelését, miszerint egy adott térség népies elnevezésével nem lehet visszaélni úgy, hogy egy régió márkaneveként használják.
Titus Corlãþean, a szenátus külpolitikai bizottságának szociáldemokrata elnöke elfogadhatatlannak minõsítette egy nem intézményesített entitás képviseletének bejegyzését, és bírálta az államfõt és a miniszterelnököt, amiért nem reagáltak az ügyre. Közben Cãtãlin Ivan, a Szociáldemokrata Párt európai parlamenti képviselõje a Demokrata Liberális Pártot bírálta, amiért nem voltak hajlandóak aláírni az Európai Parlament alelnökének címzett nyílt levelet, amelyben kérték Jerzy Buzeket, hogy ne ismerjék el Székelyföld képviseleti irodáját. Ha valakinek még kétségei lehettek, az most megbizonyosodhatott róla, hogy a DLP támogatja az ún. Székelyföld képviseletének elismerését, és ezek szerint hallgatólagosan támogatja a magyar szélsõségesek Románia-ellenes irredenta politikáját is - fogalmazott a román szociáldemokraták európai parlamenti csoportjának vezetõje. Az ügyben tegnap este Traian Bãsescu is megszólalt. Az államfõ leszögezte: rossz véleménnyel van a székelyföldi képviseleti iroda megnyitásáról. Hangsúlyozta: a kezdeményezésnek nincsenek politikai következményei, de az alkotmány és a románok semmibe vételérõl árulkodik. Nincs ilyen közigazgatási egység - szögezte le az államfõ Székelyföldre utalva. Hasonlóan nyilatkozott tegnap este Emil Boc is. A miniszterelnök leszögezte: a kormány nem fogad el olyan entitásokat, amelyek nem illeszkednek az alkotmány kereteibe. Nem lehet elismerni olyasmit, amit az alkotmány és a törvények nem ismernek el - utalt Székelyföldre. Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke tegnap közleményben jelezte: Theodor Stolojan demokrata-liberális képviselõ levélben kereste meg, és rákérdezett az iroda státuszára, tevékenységének jellegére. Válaszlevelében az erdélyi politikus rámutatott: a román ellenzék politikai fegyvert kovácsol az iroda megnyitásából, és célja a jelenlegi kormány megbuktatása a koalíciós partnerek megosztása révén.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 2.
Terebélyesedik a román hisztériakeltés a brüsszeli iroda kapcsán
Az Európai Unió tagjaként Románia és Magyarország is büszke lehet Székelyföldre - jelentette ki Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke kedden Brüsszelben azon a fogadáson, amelyet RMDSZ-es képviselõtársakkal közösen adott Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása alkalmából.
Tõkés László elmondta, a képviseleti iroda létesítése politikai vihart kavart Romániában és az EP-ben, de úgy vélte, a mesterséges, nacionalista hisztériakeltésnek kimondottan pártpolitikai okai vannak.
Sógor Csaba (RMDSZ) beszédében hangsúlyozta: a három megye által képviselt iroda azt tûzi ki célul, hogy híd legyen Brüsszel és Székelyföld között, továbbá híd legyen Románia és Magyarország között.
A fogadáson több más EP-képviselõ is megjelent, köztük Szájer József, a Fidesz EP-delegációjának elnöke, és Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetõje is.
Közleményében Tabajdi Csaba úgy vélte: Túlzottak és érthetetlenek a képviselet megnyitását övezõ romániai aggodalmak. Románia állampolgárainak - legyenek akár magyar, akár román, akár más nemzetiségûek - az új képviselet megnyitása és az ezzel járó hatékonyabb uniós érdekérvényesítés egyértelmûen a javát szolgálja.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke azt emelte ki, hogy az iroda információs és tájékoztató jelleggel jön létre. Azt is tisztázni kívánta, hogy az irodát jogilag Kovászna és Hargita megyék önkormányzatai hozták létre és tartják fenn.
Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke arra emlékeztetett, hogy annak idején nemzetiségre való tekintet nélkül Székelyföld polgárai egyöntetûen az EU-csatlakozásra szavaztak. Négy évvel a csatlakozás után látható, hogy az uniós tagságnak több az elõnye, mint a hátránya - hangsúlyozta.
Bogdan Nicolãscu Duvãz szociáldemokrata-párti képviselõ bejelentette, a Szociál-Liberális Szövetség (USL) javasolja, hogy tûzzék a parlament napirendjére az iroda megnyitásával kapcsolatos kérdések megtárgyalását.
- Az USL soha nem fog egyet érteni egy etnikai kritériumok alapján körülírt terület autonóm státusának kiépítését illetõen. A szövetség a kisebbségi törvényre sem szavazna mai formájában - hangsúlyozta Duvãz. Amennyiben a Boc-kormány felelõsségvállalás útján fogadtatná el a jogszabályt, az USL bizalmatlansági indítványt nyújt be. Mint elmondta, a radikalizálódó RMDSZ már nem képzelhetõ el lehetséges koalíciós partnerként.
Teodor Baconschi külügyminiszter kedden egy televíziós mûsorban kijelentette: a kezdeményezés árthat a kétoldali államközi kapcsolatoknak, de bízik abban, hogy a jelenlegi jószomszédi viszony fényében Budapest megértést tanúsít Románia érzékenysége iránt. A román külügy kérése az volt, hogy magyar tisztségviselõk ne vegyenek részt a képviselet megnyitóján. A feszült helyzet megoldását abban látja, hogy a Magyar Régiók Háza ne adjon helyet a székelyföldi képviseletnek.
Szabadság (Kolozsvár)2011. június 2.
Szeklerland Brüsszelben
Bukarest tiltakozása ellenére megnyílt a székely lobbiiroda az EU fõvárosában
A román államvezetés és a román politikusok berzenkedése ellenére megnyílt Székelyföld képviseleti irodája tegnap Brüsszelben. A magyar kormány nem vette figyelembe Bukarestnek azt a kérését, hogy ne képviseltesse magát az eseményen: az ünnepségen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is beszédet mondott.
Semjén: nem valaki ellen
Az iroda nem valaki ellen irányul, nem sérti senkinek az érdekeit, hanem javára válik mindenkinek, így Romániának is azáltal, hogy uniós forrásokat próbál a Székelyföldre vinni - üzente Bukarestnek megnyitón mondott beszédében Semjén Zsolt. A magyarországi politikus szerint a székelyföldiek képviselete Brüsszelben a legtermészetesebb dolog a 21. században.
?jságíróknak külön nyilatkozva Semjén Zsolt azt is kifejtette: a magyar kormánynak nem kell kommentálnia, hogy az iroda megnyitásával kapcsolatban a román belpolitikában bizonyos politikai erõk hisztériát keltenek. Szerinte a képviselet létrehozása teljes összhangban van az unió betûjével.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében hangsúlyozta: az irodának azért kell dolgoznia, hogy a vidéki szegénység, a leszakadás felszámolását szolgáló európai összefogás mielõbb megszülessen, s a kelet-közép-európai vidék, a falusias térségek felzárkóztatását szolgáló program induljon. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az iroda célját úgy fogalmazta meg: Székelyföld sokat tud nyújtani, csak elõször meg kell ismertetni a nagyvilággal.
Bãsescu: Székelyföld nem létezik
A román kormányt és a politikusokat az zavarja, hogy az iroda szerintük olyan területi-közigazgatási egység képviseletét látja el, amely valójában nem létezik. Ezt nyíltan meg is fogalmazta tegnap Traian Bãsescu államfõ, aki szerint a képviselet megnyitása a románok és a román alkotmány semmibevételével egyenértékû. Teodor Baconschi román külügyminiszter kedden este egy televíziós adásban úgy fogalmazott: egy adott térség népies elnevezésével (Székelyföld) nem lehet visszaélni úgy, hogy egy régió márkaneveként használják.
Romániai régiónak lehet nevezni például önmagában Hargita vagy Kovászna megyét - mondta a miniszter, aki szerint a Székelyföld képviseletében nyíló iroda a kétoldalú kapcsolatok szintjén kelt zavart Bukarestben, hiszen annak a Magyar Régiók Háza ad otthont. Ezért kérették be kedden a román külügyminisztériumba Magyarország bukaresti nagykövetét.
Kevésbé voltak diplomatikusak tegnap Bukarestben a román politikusok. Puiu Haºotti liberális frakcióvezetõ úgy fogalmazott: a képviselet megnyitása a románellenes Tõkés Lászlónak, az EP alelnökének tulajdonítható. Sajnálom, hogy nem létezik olyan törvény, amelynek alapján megvonhatnánk Tõkéstõl a román állampolgárságot - közölte.
Az iroda kezdeményezõi: Tamás Sándor és Borboly Csaba, illetve Semjén Zsolt kormányfõ-helyettes a megnyitón
Markó Béla miniszterelnök-helyettes arra hívta fel a kezdeményezést támadók figyelmét, hogy Székelyföld brüsszeli képviseletét nem szimbolikus, hanem pragmatikus gesztusként kell értékelni. A politikus ironikusan válaszolt Puiu Haºottinak, aki következetesen Székelyország (?ara Secuilor - szerk. megj.) brüsszeli képviseletérõl beszélt. Székelyország nem létezik, csak egy kis Székelyföldünk van, kérem, tegyünk különbséget - mondta a Maros megyei politikus, majd megkérdezte szenátor kollégáitól, hogy tett-e valamelyikük valamit a régió gazdasági fellendítése érdekében.
Mi a célja az irodának?
Az irodát azzal a céllal hozta létre és fogja mûködtetni Hargita és Kovászna megye tanácsa, hogy Székelyföld sajátos érdekeit, gazdasági és turisztikai lehetõségeit segítsen megjeleníteni az Európai Unió döntéshozó fórumain, ezáltal elõsegítve a térség fejlõdését. Az iroda mûködése egyelõre idõszakos: április elejétõl június végéig, valamint szeptember közepétõl december közepéig tart majd nyitva.
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. június 17.
Semjén Zsolt magatartása szokatlan és nem helyénvaló
Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét csütörtökön behívatta a román külügyminisztérium, és a román fél kifejtette: nem ért egyet a magyar hatóságok június 15-én elhangzott, régióátszervezésrõl szóló nyilatkozataival.
A román fél szokatlannak és nem helyénvalónak tartja a magyar fél eljárását, hiszen Románia területi átrendezése kizárólag belpolitikai ügy, és az errõl szóló közvita nemrég indult - áll a román Külügyminisztérium közleményében.
A Románia területi átszervezésérõl szóló tervezet az etnikai arányok tudatos és elfogadhatatlan megváltoztatását jelentené - közölte Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, akit az MTI idézett.
A székely és az erdélyi magyar megmaradás nagyon súlyos veszélyeztetését jelentené az új beosztás, s azt semmilyen formában nem tudják elfogadni - szögezte le Semjén.
Ugyanakkor hozzátette: ez az egyik legsúlyosabb és legfontosabb kérdés a mostani idõszakban, de hasonló ötletek már többször elõfordultak, így nehéz megmondani, hogy a nagyon viharos román belpolitikai életben ez mennyire átpozícionálási kérdés és mennyire gondolják komolyan.
A magyarság számára élethalál-kérdés, hogy a történelmileg kialakult Székelyföld, a magyarlakta megyék egyben maradjanak - fogalmazott Semjén Zsolt, aki emlékeztetett arra is: Románia nemzetközi kötelezettséget vállalt arra, hogy az etnikai arányokat erõszakosan nem lehet megváltoztatni.
Semjén Zsolt szerint egy ilyen román többségû nagy megyének létrehozása azokat a rossz emlékû idõket idézi, amikor megszüntették a Maros autonóm területet, s a Ceauºescu-féle magyarellenes lépésekre lehet asszociálni. A mi álláspontunk, hogy vagy ne legyen átalakítás, vagy ha lesz, akkor vegyék figyelembe a Székelyföld realitását - mondta Semjén Zsolt.
Szerinte, ha a Demokrata Liberális Párt (PDL) megye-összevonási elképzelését gyakorlatba ültetik, olyan román tömb jönne létre, amin belül a magyarság feloldódna.
A külügyi tárca közleményének kiadása elõtt az RFI - Teodor Baconschi külügyminisztert idézve - arról tájékoztatott, hogy Magyarország bukaresti nagykövetét be fogja hívatni a román külügyminisztérium Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes kijelentései miatt.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)2011. június 20.
Utcára vonuló székelyek?
Nem zárja ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hogy a három székelyföldi megye lakossága utcai demonstrációkkal nyomatékosítja ellenkezését a Demokrata Liberális Párt által tervezett megyeösszevonással kapcsolatban.
A politikus hozzátette: a szövetség szándéka, hogy parlamenti, demokratikus módszerekkel akadályozza meg a magyarság szempontjából hátrányos területi-adminisztratív átszervezést. Ha tárgyalásokkal nem tudjuk érvényesíteni akaratunkat, akkor - a helyszínrõl kapott információim szerint - azt sem tartom kizártnak, hogy az emberek utcára vonulnak - fogalmazott Kelemen.
Az RMDSZ szövetségi elnöke hozzátette: 1968-ban is megtették, amikor Ceauºescu kénytelen-kelletlen engedett a székelyek kérésének, és így jött létre Hargita és Kovászna megye. Leszögezte: a békés tiltakozás eszköze része a demokratikus játékszabályoknak. A szövetség terveivel kapcsolatban Kelemen Hunor elmondta, mivel nincs egyetértés a kérdésben, a szupermegyésítés ügyét minél hamarabb le akarják venni a politikai napirendrõl és fél éven, egy éven belül térnének vissza rá. A nagyobbik kormánypárt nyolc egységre tagolná Romániát, a Székelyföldet is magába foglaló Centrum megyében - Brassó, Szeben és Fehér megyéknek köszönhetõen - a magyar lakosság aránya 30 százalék alá csökkenne.
Modellértékû megbékélés?
A magyar jelleg tervezett felhígítása kisebb diplomáciai összeszólalkozást okozott Románia és Magyarország között is, bár hétvégi nyilatkozatával Teodor Baconschi román külügyminiszter megpróbálta enyhíteni a feszültséget.
Románia és Magyarország között nincs diplomáciai háború, a két ország stratégiai partnere egymásnak, a román-magyar megbékélés számos európai ország számára modellértékûvé vált - fogalmazott a román külügyminiszter. Hozzátette: meglepte a túlhaladottnak hitt nacionalista érzelmek túlfûtöttsége.
A külügyminiszter szerint a romániai magyarság által élvezett széles körû jogok szavatolják, hogy élõ maradjon ennek a közösségnek a kulturális és nyelvi önazonosságtudata. Megfogalmazása szerint a különbözõ etnikumok közötti összhang csodálatra méltó válóság, amit senkinek sincs joga megbontani provokatív megnyilatkozásokkal.
Szegény Székelyföld
A külügyminiszter megállapította: a másiktól való félelem és a közösségi bezártság szegénységet okoz. Baconschi szerint a magyarok által többségben lakott Hargita és Kovászna Románia legzártabb és legszegényebb megyéi közé tartozik, ezért az európai és regionális nyitás, amelyet javasolnak, a jólét növekedéséhez vezet majd el mind Kovászna, mind Vaslui megyében.
Mint ismeretes, a román külügyminisztérium múlt csütörtökön szokatlannak és nem helyénvalónak minõsítette Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes álláspontját, amely szerint az etnikai arányok tudatos megváltoztatását jelentené a tervezett új romániai régióbeosztás.
Ponta visszacsinálná
Ha, Isten õrizz, Traian Bãsescu államfõ megszünteti a megyéket, amikor mi hatalomra kerülünk, visszacsináljuk õket. Nincs más lehetõség - szögezte le Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök. Az ellenzéki politikus elmondta, hogy reményeik szerint július 17-én meg tudják tartani az összes megyében az általuk tervezett népszavazást az ország területi-adminisztratív átalakításáról, hogy mindenki számára világos legyen, mit akar a lakosság.
Borboly: nem etnikai, fejlesztéspolitikai kérdés
Az RMDSZ-nek a fejlesztési régiók újraszervezésére vonatkozó tervét fejlesztéspolitikai, nem pedig etnikai szempontból kell vizsgálni - jelentette ki a hétvégén Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. Hozzátette: Bukarestbõl senki nem kérdezte meg a helyieket, mik a gondjaik, elvárásaik. Ennek orvoslására felmérést végeznek a megye román ajkú lakói körében: hogyan vélekednek, mik a percepcióik, elõítéleteik, félelmeik a Székelyfölddel kapcsolatban.
Ennek kapcsán nyilvános vitát rendeznek július hónap folyamán, amelyre meghívják a térség román civil szervezeteit, egyházi képviselõit, valamint azokat a politikusokat, akik az elmúlt hetekben az ellen foglaltak állást, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy régiót alkosson.
M. Á. Zs. ?j Magyar Szó (Bukarest)2011. június 21.
Régiósításról Cotroceni-ben
Sok szempontból döntõ tárgyalások zajlanak ma délben a Cotroceni-palotában: az államfõ meghívására az ellenzéki és a koalíciós pártok az alkotmánymódosításról és a régiósításról egyeztetnek. Idõközben folytatódott a régiósítási háború: Borboly Csaba levélben fordult Johannes Hahn európai biztoshoz, a romániai hírtelevíziók pedig Dan Manolãchescu, a Demokrata Liberális Párt Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentéseit rágták, amelyben a politikus kijelentette, nem hiszi, hogy az RMDSZ Koszovót szeretne Székelyföldön.
A koalíció a tét
A demokrata-liberálisok és az RMDSZ képviselõi egyaránt cáfolták, hogy a koalíció tegnapi ülésén szó esett volna a régiósításról. Sorin Frunzãverde, a nagyobbik kormánypárt elsõ alelnöke szerint a mai Cotroceni-palotai egyeztetések után beszélnek majd a közigazgatási átszervezésrõl a koalícióban. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnapi nyilatkozatában azt ecsetelte: az ország közigazgatási átszervezése nyolc mamutmegyébe hatalmas költségekkel járna, és a következménye az lenne, hogy Románia nem tudná tartani az államháztartási hiánycélt. Szerinte az átszervezést a fejlesztési régiók átrajzolásával kellene kezdeni. Hangsúlyozta: az RMDSZ nyugodtan, alaposan, részletesen szeretné megközelíteni a kérdést, szerinte ilyen horderejû reformot nem lehet egyik napról a másikra, hatástanulmányok nélkül megvalósítani. Leszögezte: a mamutmegyés változatot az RMDSZ nem fogadja el. A koalícióról van szó, és meggyõzõdésem, hogy mindenki stabilitást akar, senkinek nem érdeke, hogy politikai instabilitás alakuljon ki. Mi nem akarjuk ezt, és nem rajtunk áll majd - fûzte hozzá.
Levélben a biztoshoz
Közben Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke levélben fordult az EU regionális fejlesztési biztosához, tizenegy kérdést fogalmazva meg. Kezdeményezését azzal indokolta, hogy a régiósítást kezdeményezõk az uniós alapok hatékonyabb lehívására hivatkoznak. Johannes Hahntól ezért többek között azt kérdi, mekkora területû és lakosságú fejlesztési régiók szolgálnák leginkább a térség felzárkóztatását, igaz-e, hogy az EU ajánlásai szerint hasonló népességû és gazdasági fejlettségû régiókat kell kialakítani, az uniós alapok felhasználása szerint hatékonyabbak-e a mesterségesen létrehozott régiók, mint azok, amelyek szoros történelmi, gazdasági, kulturális kapcsolatban álló egységeket foglalnak magukban. Azt is megkérdi, hogy az eddigi tapasztalat szerint miként alakulnak a régión belüli fejlettségi különbségek, ha egy fejletlenebb és fejlettebb térséget ugyanabba a közigazgatási egységbe vonnak össze.
Koszovó helyett
A régiósítás témájában nyilatkozott tegnap Dan Manolãchescu, a Demokrata Liberális Párt (DLP) Kovászna megyei szervezetének elnöke is. Kelemen Hunornak az utcai tüntetésekkel kapcsolatos nyilatkozatára utalva úgy vélte, az RMDSZ elnöke az ellenzék és egyes televíziók nacionalista retorikájának csapdájába esett. Szerinte az RMDSZ és Kelemen Hunor egy nyugodt és fejlõdõ térségért harcol. Ha nem ez a céljuk, akkor gyakorlatilag egy eljövendõ Koszovót akarnak, és akkor mondják meg az elejétõl, hogy mindannyian tudjuk, mi a dolgunk: vagy mind fegyvert fogunk, vagy elmegyünk az ország vagy a világ más, nyugodtabb tájaira - fejtette ki. Miután nyilatkozatát felkapták a hírtelevíziók, Manolãchescu közölte: arra akarta felhívni a figyelmet, hogy bizonyos politikai témákat Bukarestbõl passzolnak át Kovászna megyébe. Hangsúlyozta: nem szeretné, ha a megyében és a városban a politika az utcára költözne. Ugyancsak tegnap Mircea Geoanã szociáldemokrata szenátusi elnök javaslatára a felsõház vezetése úgy döntött, bizottságot hoznak létre a régiósítás ügyében.
Mit akar a külügyminiszter?
A magyarországi hivatalosságoknak visszafogottságot, józanságot, jó regionális érzéket és jó szomszédságot kell kinyilvánítaniuk, hogy ne rontsuk el, amit építettünk - nyilatkozta tegnap Teodor Baconschi külügyminiszter. Utalva arra, hogy Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettes kijelentései után - miszerint a területi átszervezésrõl szóló tervezet az etnikai arányok tudatos és elfogadhatatlan megváltoztatását jelentené - a bukaresti magyar nagykövetet bekérették a külügyminisztériumba, elmondta: a gesztus jelent egyfajta feszültséget. Hangsúlyozta: nem akar érzelmi reakciókat.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 30.
Egyelõre nem lesz kisebbségi törvény. Jobb így?
Erdély FM
Csütörtökön lejár a tavaszi ülésszak, a meggyámbászott tervezet pedig a szakbizottságban vesztegel. Kelemen Hunor és Varga Attila nyilatkozott az Erdély FM-nek.
Nem lesz kisebbségi törvény egyelõre, annak ellenére, hogy elfogadása kormányzati prioritás, és az RMDSZ június 30-ig szerette volna megszavaztatni a jogszabályt. A határidõ holnap lejár, így esély sincs arra, hogy a mostani parlamenti ülésszakban döntsenek róla. A csúszás viszont még jól is jöhet, mivel a jelenlegi politikai közhangulat nem kedvez a jogszabálynak. Magyarán nem szavaznák meg. Az Erdély FM közéleti mûsora, az Arcvonal az RMDSZ reakciójára volt kíváncsi.
Ebben az idõszakban nagyon nehezen tudtunk elõre haladni a kisebbségi törvénnyel, ha elõrehaladásnak lehet nevezni azt, hogy a parlamentben, a bizottságban néhány cikkelyt megvitattunk. A bizottságban valóban elkezdõdött a munka, és a jelentés gyakorlatilag el is készülhetne a jövõ hétre, de június 30-ra ebbõl nem lesz megszavazott törvény. Akkor, amikor a protokollumot aláírtuk a kollégákkal, június 30-át, a tavaszi ülésszak végét jelöltük meg a kisebbségi törvény elfogadási határidejeként. Nyilván a politikai kontextus mindent fölülírhat, illetve sokmindent befolyásolhat. Ebben a felturbózott magyarellenes hangulatban, ebben a mostani politikai viszonyban, ahol az ellenzék és a kormányoldal semmiben nem akar és nem tud közös nevezõre jutni, nehezen látom azt megvalósíthatónak, hogy június 30-án egy olyan kisebbségi törvénnyel álljunk elõ, amely megfelel az elvárásainknak. De azt igenis kötelességünknek tartom, hogy továbblépjünk, hogy továbbvigyük ezt a kisebbségi törvényt, keressük a partnereket, párbeszédet folytassunk, érveljünk és alakítsuk ki azt a politikai helyzetet, amikor a kisebbségi törvényt el lehet fogadni. Nekünk most, ebben a pillanatban, nem egy kétnyelvû táblát, nem is egy kétnyelvû feliratot, mégcsak nemis a nyelvhasználatot, hanem az elmúlt 21 esztendõben elért eredményeinket kell mindenestül megvédenünk - mondta el az Arcvonalnak az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor.
Varga Attila, a képviselõház emberjogi bizottságának tagja szerint jelenleg nem is menne át a kisebbségi törvény a parlamenten. Az emberjogi bizottság tagjaként részese vagyok annak a vitának, ami a kisebbségi törvény körül közvetlenül is zajlik ezekben a napokban is. A konklúziók: az elmúlt napok, hetek tapasztalata azt mutatja, hogy a kisebbségi törvénnyel kapcsolatosan kialakítható egy közel kétharmados többség. Sajnos nem mellette, hanem ellene, ami nyilván a mi pozíciónkat is meghatározza - fogalmazott. Kelemen Hunor azt mondta a szombati SZKT-n, hogy újra kell kezdeni az egyeztetéseket annak érdekében, hogy a kisebbségi törvény valóban a magyarság érdekeit szolgálja, és megteremtse a kulturális autonómia kereteit. Ezért inkább halasztódjon a törvény elfogadása, semmint egy olyan törvényt szavazzanak meg, amely hiányos - mondta el a szövetség elnöke. Az RMDSZ korábban a koalícióban maradás feltételeként szabta meg a kisebbségi törvény elfogadását még ebben a parlamenti ülésszakban. Varga Attila képviselõ szerint viszont ha kilép a kormányból az RMDSZ, mert nem sikerült végigvinni a kisebbségek jogállására vonatkozó törvényt, akkor az nem jelenti azt, hogy majd az ellenzékkel meg lehet ezt valósítani. Ha mi kilépünk a kormányból azért, mert a kisebbségi törvényt nem fogadják el, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy nem találunk jelenleg olyan romániai parlamenti partnert, amelyik ezt támogatná. Tehát nem logikus vagy nem ésszerû a kilépés. Akkor lenne ez ésszerû, ha úgy lépnénk ki, hogy partnerek lennének körülöttünk, akik támogatják majd a kisebbségi törvény megszavazását. Szívem szerint én kilépnék, de eszem szerint tudom, hogy csak egy gazdasági és politikai válságot mélyítenénk el, miközben kisebbségi törvény nem lenne. Tehát eszem szerint én is amellett vagyok, hogy most, ebben a pillanatban nincs hova kilépni - fogalmazott Varga. Annak ellenére, hogy Teodor Baconschi külügyminiszter nemrég még azt hangoztatta, a kisebbségi törvény elfogadása a koalíció legfontosabb céljai között van, a képviselõház emberjogi bizottságában olyan módosításokat is jóváhagytak, melyek hátrányosan érintik a magyar közösséget, és nem csupán az ellenzéki pártok képviselõi szavaztak ezekre a módosításokra. Ráadásul a törvény vitáját nem onnan folytatták, ahol évekkel ezelõtt abbamaradt, hanem az elsõ cikkelytõl, tudtuk meg Varga Attilától.
A képviselõ beszámolt az Erdély FM-nek: Politikai partnerünk, a PDL segítségével elölrõl kezdtük a vitát, de olyan módon, hogy módosultak bizonyos cikkelyek, amelyek szerintem már most elfogadhatatlanná teszik számunkra így a kisebbségi törvényt, és vannak függõben lévõ kérdések. Varga elmondta: A partnereink nem akarnak már hallani az autonómiáról, magát a szót, a kifejezést sem akarják, és nem is merek rákérdezni, hogy a tartalmát értelmezik-e valamilyen módon vagy sem. Azt is kifejtették, hogy döntési kompetenciát nem hajlandóak biztosítani valamilyen autonómia-tanácsnak, és ha ezt nem teszik meg, akkor értelmetlen az egész jogszabály ezen része. Nagyon veszélyes, hogy az elnök is, mások is elmondták, nem tudnak egyetérteni azzal, hogy vétójoga legyen a kisebbségügyi szervezetnek vagy valamilyen tanácsnak például akkor, ha egy kisebbségi iskola megszûnésérõl van szó, mert hogy hozható az állam olyan helyzetbe, hogy ne tehessen meg bármit? Ennél is súlyosabbnak vélem azt, hogy egyszerûen törölték azt az egyértelmû rendelkezést a törvénytervezetbõl, amely azt mondja ki, hogy normatív illetve közigazgatási eszközökkel nem változtatható meg az etnikai arány. Ugyanennek a cikkelynek a következõ bekezdését, amely azt mondja ki, hogy nem módosíthatóak a közigazgatási határok úgy, hogy sérüljenek az etnikai arányok, módosították. A tiltást pozitív módon fogalmazták meg, hogy az állam megteheti, csak nem csorbulhatnak a jogok. Nyilván teljesen másról van szó, hiszen itt a jog maga a meglévõ etnikai arány.
Tehát nem állunk jól a vitában. Ne kerüljünk abba a helyzetbe, hogy erõnket arra kelljen összpontosítsuk, hogy kivédjünk egy olyan döntést, amellyel netán megszavaznak egy olyan kisebbségi törvényt, amellyel nem tudunk egyetérteni. A képviselõ nem zárja ki, hogy júliusban egy rendkívüli parlamenti ülésszakon a kormány felelõsségvállalással fogadja el a kisebbségi törvényt. Ugyanakkor nem sok esélyt lát arra, hogy ebben a formában megszavazzák a jogszabályt.
Transindex.ro2011. július 26.
Seki sem engedi meg magának, hogy etnikumok közötti viszályt keltsen
Teodor Baconschi külügyminiszter a Ziarul Financiarnak adott interjúban a magyarországi hivatalosságok tusnádfürdői nyilatkozataival kapcsolatos kérdésre válaszolva azt mondta: ma senki sem engedi meg magának, hogy etnikumok között vagy a kétoldalú kapcsolatokban felelőtlenül feszültséget keltsen.
Baconschi megemlítette, Románia és Magyarország is tagja az EU-nak meg a NATO-nak, szomszédos országok, és stratégiai partnerség köti őket egymáshoz.
„Úgy vélem, ennek a partnerségnek a szelleme meghatározó Magyarországgal fenntartott kétoldalú kapcsolatainkban, semmi okom kételkedni ebben. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy ma már senki nem engedi meg magának – könnyű és múló politikai nyereségek kecsegtetése ellenére sem –, hogy etnikumok között vagy a kétoldalú kapcsolatokban feszültséget keltsen, annál is inkább, mert az EU rendkívül bonyolult rendszerében a gazdasági válságból való kilábalásra keresik a megoldásokat” – állította a román külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy az utóbbi időben elhangzottak ilyen nyilatkozatok.
„Minden alkalommal, valamennyi ilyen téma kapcsán a külügyminisztérium reagált, és kifejtette Románia hivatalos álláspontját, most nem ismétlem el. Álláspontunk tökéletesen érvényes most is, és arra kérem, akit érdekel, nézzen utána” – mondta Baconschi.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)2011. július 27.
Vitatják a magyar kormányfő véleményalkotási jogát
A román politikusok pártállásuktól függetlenül vitatják a magyar miniszterelnök jogát, hogy „beleszóljon” Románia régió-átalakítási terveibe.
Traian Băsescu államfő a közszolgálati televízióban hétfő késő este reagált Orbán Viktornak arra a Tusnádfürdőn elhangzott kijelentésére, miszerint a magyar kormány még nem érzi elérkezettnek a pillanatot, hogy véleményt nyilvánítson a romániai régiók kialakításáról, e téren szerinte az erdélyi magyar politikai alakulatoknak egységes álláspontot kell képviselniük Bukarestben.
A román elnök ezzel kapcsolatosan leszögezte: soha nem fog eljönni az az idő, amikor Magyarország beleszólhat a Románia közigazgatási reformját érintő kérdésekbe. „Magyarországnak megvannak a maga bajai, méghozzá elég nagyok. Oldja meg azokat otthon. Minden ilyen jellegű nyilatkozat nemkívánatos” – mondta.
Emlékeztetett: Románia 22 millió lakosú ország, az ottani magyar közösség mindössze másfél milliós. Nem lehet feláldozni a többség vagy akár a kisebbség érdekeit egyes politikusok érdekeiért – fogalmazott Băsescu.
A keddi romániai sajtó idézi Teodor Baconschi külügyminisztert, aki egy gazdasági napilapnak adott nyilatkozatában megállapította: Románia és Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja, kapcsolatukat a stratégiai partnerség szelleme határozza meg. „Úgy gondolom azonban, ma már senki nem engedi meg magának, hogy felelőtlenül feszültséget keltsen az etnikumközi vagy a kétoldalú kapcsolatokban – fogalmazott a román diplomácia vezetője.
Bogdan Diaconu, az ellenzéki liberálisokkal szövetségben álló Konzervatív Párt (PC) alelnöke szerint Orbán „saját gyarmataként” kezeli Romániát, amikor „irányelveket fogalmaz meg” az autonómia kivívása érdekében. A politikus szerint a magyar kormányfő kijelentései „tűrhetetlenek”, mivel sértik a román állam szuverenitását és területi egységét. Szabadság (Kolozsvár)2011. szeptember 7.
„Konstruktív hozzállást ígér az RMDSZ-nek a PDL a kisebbségi jogok kapcsán
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ egyaránt határozottan ellenzi a levélben szavazás bevezetését, amelyet a nagyobbik kormánypárt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) szorgalmaz – derült ki a legnagyobb ellenzéki párt és a jelenleg kormányon levő magyar szervezet vezetői közötti keddi találkozón.
Victor Ponta, a PSD elnöke a találkozót követően elmondta, hogy az RMDSZ támogatását kérte a levélben szavazás bevezetésének megakadályozásához. „Felhívtam a figyelmet a választási csalás azon, legsúlyosabb formájára, amelyet a PDL, személy szerint pedig Teodor Baconschi külügyminiszter tervez, nevezetesen a diaszpórában élők szavazatainak ellopására” – jelentette ki Ponta.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte: a szövetségnek komoly fenntartásai vannak a levélben szavazással szemben. „Komoly fenntartásaink vannak, és ha az RMDSZ-ben még nem is alakult a hivatalos álláspont erről a kérdésről, már beszéltem párttársaimmal, és nagy többségük nagyon vonakodik. Sohasem mondtuk, hogy egyetértenénk a javasolt szavazási módszerrel, fenntartásaink nagyon erősek” – hangoztatta Kelemen.
Mint arról beszámoltunk, Teodor Baconschi azzal próbálta meg alátámasztani a levélben szavazás szükségességét, hogy ily módon a határon túl élő románok számára is biztosítható a lhetőség, hogy éljenek állampolgári jogukkal. A PDL májusi kongresszusán ugyanakkor úgy nyilatkozott, ezzel akár egymillió szavazatot is szerezhet a PDL. Az ellenzék ennek nyomán attól tart, hogy a PDL így szeretné elcsalni a jövő évi választásokat.
Kelemen arról is beszélt, a szintén a PDL által szorgalmazott alkotmánymódosítás nem valósítható meg a jelenlegi parlament mandátuma alatt, mert a kormányoldalnak nincs kétharmados többsége. Ponta is leszögezte: a jelenlegi parlament nem módosíthatja az alkotmányt.
Emil Boc: tíz régió is lehet
Emil Boc kormányfő szerint a koalíció jövő heti, keddi ülésére már tudható lesz, hogy megvan-e a konszenzus a választások összevonásáról. A miniszterelnök hétfőn este elmondta, addig a koalíciós pártok mindegyike megvitatja az erre vonatkozó javaslatot. A közigazgatási átszervezés kapcsán kifejtette, arról ugyan a koalíció tagjai eltérően vélekednek, de a PDL hajlandó módosításokat is elfogadni, például arra vonatkozóan, hogy az államfő által javasolt nyolc nagyrégió helyett tíz jöjjön létre.
Az RMDSZ elnöke elmondta, a találkozón a nemzeti kisebbségek jogai is szóba kerültek. Leszögezte: a kisebbségi jogokat a parlamentben elfogadott törvényekkel kell szavatolni, olyanokkal, amelyek akkor is hatályban maradnak, ha az RMDSZ nincs kormányon. Közölték, hogy a PSD részéről konstruktív hozzáállást várnak el a kisebbségi jogok kapcsán, amire az ellenzéki párt ígéretet is tett.
Az RMDSZ-t egyébként Kelemen Hunor, Máté András, Markó Béla, Borbély László és Fekete Szabo András, a PSD-t pedig Victor Ponta, Liviu Dragnea, Viorel Hrebenciuc, Ilie Sârbu és Mircea Duşa képviselte a tegnapi találkozón.
Kelemen Hunor a találkozó kapcsán elmondta: hétfőn beszélt Emil Boc miniszterelnökkel, aki megértette, hogy természetes, a hatalom és az ellenzék közötti párbeszédről van szó, így nincs szó a kormánykoalíció felbontásáról. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a koalícióban sikerül megállapodásra jutni a választási renszer átalakításáról ésa választások időpontjáról, és ismét leszögezte: az RMDSZ csak olyan választási rendszert tud elfogadni, amely biztosítja az arányos képviseletet a kisebbségek számára. Az RMDSZ koalíciós partnere érdemben nem nyilvánított véleményt a szövetség és az ellenzéki párt közötti találkozóról: Sever Voinescu, a Demokrata-Liberális párt szóvivője csupán annyit mondott: mindenki azzal találkozik, akivel úgy gondolja, hogy megéri.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)2011. október 4.
„Újramelegített” régióátszervezés
A régióátszervezés és a választási törvény módosítása kapcsán is homlokegyenest eltér a hatalmon lévő demokrata-liberálisok és az RMDSZ álláspontja, olyannyira, hogy a nézetkülönbség a koalíció működőképességét is veszélybe sodorhatja.
A PDL vezetőségének vasárnap esti ülése után kiderült, az Emil Boc kormányfő vezette alakulat november végéig szeretné tisztázni a közigazgatási átszervezéssel kapcsolatos kérdéseket, hogy a jövő évi állami költségvetés tervezetét már az új területi felosztás alapján dolgozzák ki. Az RMDSZ támogatásának megszerzése érdekében a nagyobbik kormánypárt hajlik arra, hogy 10 vagy 12 megyére osszák fel az országot.
Mint ismeretes, a régióátszervezés kérdését júniusban az RMDSZ nyomására jegelte a koalíció, a szövetség ugyanis elutasította Traian Băsescu államfő javaslatát, miszerint a tervezett nyolc „megamegyén” kívül Hargita és Kovászna megye megőrizheti önállóságát. Máté Andrástól, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjétől megtudtuk: a szövetség a tegnapi koalíciós egyeztetésen egyértelművé tette, számára nem prioritás a régióátszervezés ügye, a kérdést csak a 2012-es választások után kell napirendre tűzni, az pedig kizárt, hogy idén átrajzolják a megyéket, régiókat. Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető felhívta a figyelmet, hogy a PDL-vel idén februárban meghosszabbított koalíciós megállapodás határidő leszögezése nélkül érinti a régióátszervezés kérdését, ami az RMDSZ szerint 2013 után aktuális. „Ha a PDL tiszteletben akarja tartani a protokollumot, akkor csakis a fejlesztési régiók, és nem az adminisztratív területek átszervezéséről tárgyalhatunk, amiről mi már beterjesztettünk egy törvénytervezetet a képviselőházba. A mostani törvényhozási ciklusban viszont nem látjuk értelmét a megyék átszabásáról tárgyalni” – jelentette ki a Krónikának Fekete. Kérdésünkre, miszerint nem áll-e fenn a veszélye annak, hogy a PDL – akárcsak júniusban – a közigazgatási átszervezés meghiúsítása miatt megtorpedózza a kisebbségi törvény idei parlamenti elfogadását, a szenátor úgy válaszolt: fennáll a veszély, viszont az RMDSZ továbbra is arra az álláspontra helyezkedik, hogy a két kérdést nem lehet „egy csomagban” kezelni.
A régióátszervezésnél is keményebb diónak számít a koalícióban a választási törvény módosítása, a PDL ugyanis – Băsescu ösztökélésére – a tisztán egyéni választókerületes rendszerre való áttérést forszírozza; ez esetben az a képviselő és szenátor szerez mandátumot, aki választókerületében begyűjti a legtöbb szavazatot. Az RMDSZ azonban a német modellt támogatja, vagyis hogy az egyéni választókerületes rendszert egészítse ki a kompenzációs pártlista, ez utóbbi hiányában ugyanis az erdélyi magyarok csak a Székelyföldön és Bihar, Szatmár megyében lennének képesek honatyákat küldeni a törvényhozásba. Fekete Szabó András a Krónikának elmondta, az RMDSZ olyan vegyes rendszerben érdekelt, amely révén egyetlen szavazat sem vesztődik el, a kompenzációs lista ugyanis lehetővé teszi, hogy a szórványvidéken vagy a Kárpátokon túli megyékben leadott „magyar” voksok is megjelenjenek képviselet, vagyis mandátum formájában.
„Ha a PDL nem hajlandó beleegyezni a kompenzációs lista megőrzésébe, akkor más koalíciós partner után kell nézniük, velünk ugyanis nem tudják megcsinálni a tiszta egyéni választókerületes rendszert. És ez esetben nem támogatjuk a helyhatósági és a parlamenti megmérettetés összevonását sem” – szögezte le a szenátusi frakcióvezető. Hozzátette: az RMDSZ ellenzi a képviselők és szenátorok létszámának 300-ra történő lecsökkentését is, ez esetben ugyanis a magyarságnak kevesebb honatyája lenne, mint a 18 fős frakcióval rendelkező nem magyar kisebbségeknek, holott a magyar közösség létszáma tízszer akkora, mint a roma, török, szerb, német és egyéb kisebbségeké együttvéve. Fekete szerint a honatyák létszámának lefaragását a többi kisebbség sem támogatja, mert attól tart, hogy ez előbb-utóbb az ő képviseletük rovására megy. A szenátor közölte, a választási törvény módosítása ügyében szerdán, a koalíciós alakulatok képviselői alkotta szakbizottságban folytatódik a vita. Máté Andrástól különben megtudtuk: az RMDSZ nem fogja megszavazni a levélben történő szavazásról szóló PDL-s tervezetet sem.
Kormányátszervezés: majd a „nagyok”
A PDL vezetői és területi elnökei úgy határoztak, hogy a kormány esetleges átalakításának kérdése Emil Boc miniszterelnök és Traian Băsescu államfő hatásköre, ők ketten hivatottak eldönteni azt is, hogy mely miniszterek cseréje lenne indokolt. Az elmúlt időszakban több demokrata politikus, valamint az államelnök is a kormány átalakításának szükségessége mellett érvelt, sajtóértesülések szerint a „menesztendők” listáján szerepel Valeriu Tabără mezőgazdasági, Ion Ariton gazdasági, Gheorghe Ialomiţianu pénzügy- és Teodor Baconschi külügyminiszter. Az RMDSZ már korábban leszögezte, hogy nem tartja indokoltnak a szövetség tárcavezetőinek lecserélését.
Krónika (Kolozsvár)2011. október 13.
Lesz még közös kormányülés?
Minden jel szerint 2011-ben sem tartja meg sorrendben ötödik együttes ülését a magyar és a román kormány, annak ellenére, hogy Teodor Baconschi román külügyminiszter májusi budapesti látogatásakor azt javasolta magyar kollegájának, Martonyi Jánosnak: a kétoldalú kapcsolatok teljes körének áttekintésére még idén ősszel kerüljön sor Bukarestben.
„Ha engem kérdez, ebben az évben biztosan nem lesz közös kormányülés. Sok szervezést igényel, ha idén megtartanák, már tudnánk róla” – jelentette ki lapunknak Gáti István, az eddigi közös kormányülések bukaresti megszervezésével megbízott kormányfőtitkárság helyettes vezetője.
A közös kormányülés időpontja Borbély László környezetvédelmi miniszter számára is ismeretlen. Az RMDSZ politikai elnökének tudomása szerint házigazdaként Románia már megtette a szükséges lépéseket az esemény előkészítéséhez. „Nemcsak Teodor Baconschi külügyminiszter, hanem az RMDSZ is jelezte a magyar félnek, hogy időszerű lenne a közös kormányülés megszervezése. Budapestről egyelőre azt a választ kaptuk, hogy még elemzik ennek a lehetőségét” – mondta az ÚMSZ-nek Borbély László.
Bogdan Aurescu román külügyi államtitkár tegnap kitérő választ adott arra a kérdésünkre, mi az esélye annak, hogy az együttes ülést még az idén megtartsák. „Az esemény megszervezése több tényezőtől is függ. Hordereje miatt azon is múlik, hogy sikerül olyan időpontot egyeztetni, amely a minisztériumi szintű együttműködésen túlmutató közös projektek áttekintésére is alkalmat ad” – közölte az ÚMSZ-szel az államtitkár.
A közös kormányülés időpontjáról a budapesti külügyminisztériumban sem tudnak. Egy neve elhallgatását kérő illetékes lapunk értésére adta, hogy a kérdésben a végső szó a miniszterelnöki hivatalé. Szerinte a budapesti hallgatás oka, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szakított elődje gyakorlatával, nem híve a közös kormányüléseknek.
„Gyurcsány Ferenc idejében nemcsak magyar-román, hanem magyar-szlovén, magyar-horvát és magyar-osztrák együttes kormányülést is tartottak, hatalomváltás után ilyen ülések már nem voltak” – magyarázta lapunknak a külügyminisztériumi forrásunk.
Egy másik, szintén névtelenül nyilatkozó budapesti illetékes szerint Orbán Viktor nem az együttes kormányülés intézményének ellensége. „Amikor Budapest legutóbb a magyar-szlovén együttes kormányülést lefújta, a miniszterelnök kijelentette: ezt a formátumot át kell gondolni, mert túl grandiózus, és kevés gyakorlati eredménye van. Tehát szűkíteni kéne a formátumot és a megtárgyalandó kérdések körét. Teodor Baconschi külügyminiszter is egyetértett ezzel, amikor legutóbbi budapesti látogatásakor felvetettük” – magyarázta forrásunk.
Mint ismert, a román-magyar kormányüléseknek már hagyománya van a két ország kapcsolataiban. Az elsőt 2005 októberében tartották Bukarestben, a legutóbbit, a negyediket 2008 októberében Szegeden. A következő években, 2009-ben a román fél kérésére elhalasztották az ülést, 2010 őszén pedig – közös megállapodással – szintén halasztottak. Legutóbb, 2011-ben a magyar fél kért ismét haladékot, arra hivatkozva, hogy Magyarország az EU soros elnöki tisztségét tölti be.
Schengenről tárgyaltak a román–bolgár közös kormányülésen
Románia és Bulgária teljesítette a schengeni csatlakozás feltételeit, ezért jogosan várják el, hogy az Európai unió régebbi tagállamai megtűrjék soraikban – fogalmazott tegnap Bukarestben Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, a román–bolgár közös kormányülés kezdetén.
A két balkáni ország kabinetjének első együttes tanácskozásán a schengeni témakör mellett napirendre került az energetikai, szállításügyi, mezőgazdasági, oktatási, környezetvédelmi és kulturális együttműködési lehetőségek áttekintése is.
Cseke Péter Tamás
Új Magyar Szó (Bukarest)