udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
39
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 | 31-39
NĂŠvmutatĂł:
Havel, VĂĄclav
2014. januĂĄr 16.
TorĂł: az EP-vĂĄlasztĂĄsok ĂŠs az alkotmĂĄnymĂłdosĂtĂĄs ĂśsszekapcsolĂĄsa koalĂciĂłra ĂtĂŠli az erdĂŠlyi magyar pĂĄrtokat
Az erdĂŠlyi magyar ĂĄllampolgĂĄrok vĂĄlasztĂĄsi regisztrĂĄciĂłjĂĄrĂłl, az eurĂłpai parlamenti vĂĄlasztĂĄsokrĂłl, illetve az alkotmĂĄnymĂłdosĂtĂĄsrĂłl beszĂŠlt TorĂł T. Tibor, az ErdĂŠlyi Magyar NĂŠppĂĄrt elnĂśke januĂĄr 16-ĂĄn KolozsvĂĄron tartott sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłjĂĄn.
âElsĹdleges feladatunknak tekintjĂźk a magyarorszĂĄgi vĂĄlasztĂĄsokra valĂł regisztrĂĄciĂłtâ â jelentette ki TorĂł. Mint mondta, a statisztikĂĄk szerint tĂśbb mint 110 ezer kĂźlhoni magyar ĂĄllampolgĂĄr regisztrĂĄlt eddig a magyarorszĂĄgi vĂĄlasztĂĄsokra, ebbĹl 75 ezer erdĂŠlyi. Elmondta, hogy jelenleg 30 ezer fĂślĂŠ tehetĹ azok szĂĄma, akik a NĂŠppĂĄrt vagy az ErdĂŠlyi Magyar Nemzeti TanĂĄcs (EMNT) segĂtsĂŠgĂŠvel regisztrĂĄltak papĂr alapĂş Ĺąrlapon. A kĂśvetkezĹ hĂłnapokban a regisztrĂĄciĂłban nyĂşjtott segĂtsĂŠg kiemelt tevĂŠkenysĂŠge lesz a NĂŠppĂĄrtnak, ezĂŠrt jelenleg orszĂĄgszerte segĂtenek a pĂĄrt ĂŠs az EMNT kĂŠpviselĹi a kĂźlhoni vĂĄlasztĂĄsi nĂŠvjegyzĂŠkbe valĂł regisztrĂĄlĂĄsban mind papĂron, mind online mĂłdon. âAz a cĂŠlunk, hogy ErdĂŠlyben elegendĹen magas legyen a regisztrĂĄlt magyarok szĂĄma, hogy a kĂśzĂśssĂŠg visszaigazolhassa a magyar kormĂĄny nemzetpolitikĂĄjĂĄtâ â mondta TorĂł. HangsĂşlyozta: a magyarorszĂĄgi vĂĄlasztĂĄsokon valĂł rĂŠszvĂŠtel nem pĂĄrtpolitikai kĂŠrdĂŠs, mindenkinek a feladata, hogy minĂŠl tĂśbb erdĂŠlyi magyar ĂĄllampolgĂĄrt mozgĂłsĂtson. Elmondta, hogy kĂśzĂŠleti szereplĹk is egyetĂŠrtenek ennek fontossĂĄgĂĄval, megemlĂtette, hogy Jakubinyi GyĂśrgy gyulafehĂŠrvĂĄri rĂłmai katolikus ĂŠrsek is tĂĄmogatja ezt, ĂŠs a protestĂĄns egyhĂĄzak is aktĂvan rĂŠszt vesznek a mozgĂłsĂtĂĄsban.
Az EurĂłpai Parlamenti vĂĄlasztĂĄsokon az optimĂĄlis megoldĂĄs az erdĂŠlyi magyar pĂĄrtok koalĂciĂłs listĂĄja, amelyet TĹkĂŠs LĂĄszlĂł vezetâ â szĂśgezte le TorĂł. Ez a megoldĂĄs azĂŠrt optimĂĄlis, mivel egyrĂŠszt nincs tĂśrvĂŠnyi akadĂĄlya, vagyis ugyanĂşgy 5 szĂĄzalĂŠkos a kĂźszĂśb, mint az egyes pĂĄrtok esetĂŠben, mĂĄsrĂŠszt egy kĂśzĂśs lista mozgĂłsĂtanĂĄ a legsikeresebben az erdĂŠlyi magyar vĂĄlasztĂłpolgĂĄrokat, harmadrĂŠszt TĹkĂŠs LĂĄszlĂł az egyike a kĂśzĂŠp-kelet-eurĂłpai rendszervĂĄltĂĄs szimbolikus alakjainak (VĂĄclav Havel ĂŠs Lech Walesa mellett), Ăgy ismertsĂŠge a legmagasabb, szavainak sĂşlya a legnagyobb. HozzĂĄtette, hogy a NĂŠppĂĄrton belĂźl is nyitott a vita: tĂśbb vĂŠlemĂŠny van az eurĂłpai parlamenti vĂĄlasztĂĄsokkal kapcsolatosan, ĂŠs mindegyikben van logika. Hivatalos dĂśntĂŠs, stratĂŠgiai ĂĄllĂĄspont a NĂŠppĂĄrt OrszĂĄgos VĂĄlasztmĂĄnyĂĄnak februĂĄr 22-i ĂźlĂŠsĂŠn vĂĄrhatĂł, addig a pĂĄrt belsĹ fĂłrumain zajlik a vita.
TorĂł szerint ugyan felmerĂźlt fideszes kĂśrĂśkben, hogy TĹkĂŠs LĂĄszlĂł a listĂĄjukon szerepelhet, hiszen az erdĂŠlyi EP-kĂŠpviselĹ a KĂĄrpĂĄt-medencei Magyar AutonĂłmia TanĂĄcs (KMAT) elnĂśke, a nemzetegyesĂtĂŠsi program szimbolikus alakja, Ăgy a jelĂślĂŠse termĂŠszetes kĂśvetkezmĂŠnye lenne a Fidesz nemzetpolitikĂĄjĂĄnak. âEzzel kapcsolatos hivatalos felkĂŠrĂŠs egyelĹre nincs, ĂŠs nem csak a Fidesz vezetĂŠsĂŠnek kell dĂśntenie az Ăźgyben, hanem TĹkĂŠs LĂĄszlĂłnak is, hogy vĂĄllalja-e vagy sem a jelĂśltsĂŠgetâ â szĂśgezte le a NĂŠppĂĄrt elnĂśke.
A bukaresti kormĂĄnykoalĂciĂł azzal kapcsolatos tervĂŠrĹl, hogy egy idĹben rendezzĂŠk az EP-vĂĄlasztĂĄsokat ĂŠs az alkotmĂĄnymĂłdosĂtĂł nĂŠpszavazĂĄst, TorĂł T. Tibor Ăşgy vĂŠlekedett: nem helyes a kettĹt Ăśsszekapcsolni, mivel a kĂŠt szavazĂĄst mĂĄs-mĂĄs logika szerint kell megtervezni ĂŠs lebonyolĂtani. âJogilag nem ĂśsszefĂŠrhetetlen a kettĹ, viszont politikailag ĂŠs erkĂślcsileg aggĂĄlyos az egyidejĹąsĂŠgâ â fogalmazott TorĂł. Szerinte ha ez megtĂśrtĂŠnik, akkor az erdĂŠlyi magyar kĂśzĂśssĂŠg szempontjĂĄbĂłl megerĹsĂti a koalĂciĂłs kĂŠnyszert. A jelenlegi alkotmĂĄny ĂŠs a nĂŠpszavazĂĄsi tĂśrvĂŠny szerint ugyanis a referendum ĂŠrvĂŠnyessĂŠgĂŠvel 50 szĂĄzalĂŠk plusz egy szavazatos tĂśbbsĂŠg szĂźksĂŠges, ezĂŠrt a romĂĄn pĂĄrtok a maximĂĄlis mozgĂłsĂtĂĄsra tĂśrekednek, a magas romĂĄn rĂŠszvĂŠtel mellett pedig nehĂŠz lesz a megfelelĹ magyar rĂŠszvĂŠtelt biztosĂtani az EP-vĂĄlasztĂĄsokon.
Az alkotmĂĄnymĂłdosĂtĂĄs tartalmi kĂŠrdĂŠseirĹl szĂłlva TorĂł megemlĂtette, hogy az RMDSZ hĂĄrom ĂĄltala javasolt mĂłdosĂtĂĄs kapcsĂĄn beszĂŠl sikerrĹl. Az elsĹ a kisebbsĂŠgek ĂĄllamalkotĂł tĂŠnyezĹkĂŠnt valĂł elismerĂŠse, amely a NĂŠppĂĄrt elnĂśke szerint nem mĂĄs, mint a problĂŠma kivetĂtĂŠse a mĂşltba, hiszen a mĂłdosĂtĂĄs ĂŠrtelmĂŠben a kĂśzpontosĂtott romĂĄn nemzeti egysĂŠgĂĄllam lĂŠtrehozĂĄsĂĄban fontos szerepet jĂĄtszott az ortodox egyhĂĄz, a kirĂĄlyi hĂĄz ĂŠs a nemzeti kisebbsĂŠgek. âEz azĂŠrt is tĹąnik majdhogynem gĂşnyolĂłdĂĄsnak, mivel nem egy jĂśvĹbe mutatĂł kitĂŠtel, nincs benne az, hogy a jĂśvĹben szĂĄmolnak velĂźnk. EzĂŠrt ezt a mĂłdosĂtĂĄst a jelenlegi formĂĄjĂĄban nem tĂĄmogathatjukâ â fogalmazott TorĂł.
A mĂĄsik, az RMDSZ ĂĄltal sikerkĂŠnt kommunikĂĄlt mĂłdosĂtĂĄs a 6. cikkelyt ĂŠrinti, amely a SzĂśvetsĂŠg szerint megteremti az erdĂŠlyi magyar kĂśzĂśssĂŠg kulturĂĄlis autonĂłmiĂĄjĂĄnak tĂśrvĂŠnyes alapjait. âA mĂłdosĂtĂĄs problĂŠmĂĄs, mivel a parlamentben ĂŠvek Ăłta porosodĂł kisebbsĂŠgi tĂśrvĂŠnyhez kĂśti a kitĂŠtel vĂŠgrehajtĂĄsĂĄt, ĂŠs nem hatĂĄrozza meg sem a kulturĂĄlis autonĂłmia ismĂŠrveit, sem pedig azt, hogy kit tekint a kĂśzĂśssĂŠg tĂśrvĂŠnyes kĂŠpviselĹjĂŠnekâ â mondta TorĂł.
HasonlĂłkĂŠppen problĂŠmĂĄs a nemzeti szimbĂłlumok hasznĂĄlatĂĄt garantĂĄlĂł mĂłdosĂtĂĄs is, mivel tulajdonkĂŠppen alkotmĂĄnyos alapot teremt a szĂŠkely zĂĄszlĂł betiltĂĄsĂĄhoz. âA szĂŠkely zĂĄszlĂł hasznĂĄlatĂĄt nem garantĂĄlja az etnikai, vallĂĄsi ĂŠs nyelvi kisebbsĂŠgeket emlĂtĹ cikkely, mivel a szĂŠkelysĂŠg nem etnikai, vallĂĄsi vagy nyelvi kisebbsĂŠgâ â figyelmeztetett TorĂł.
A NĂŠppĂĄrt nem ĂŠrthet egyet ezekkel a mĂłdosĂtĂĄsokkal, rĂĄadĂĄsul az elfogadott alkotmĂĄnymĂłdosĂtĂĄsi javaslatok kĂśzĂśtt nem szerepel a magyar nyelv regionĂĄlis hivatalos nyelvkĂŠnt valĂł elismerĂŠse, sem pedig a kĂźlĂśnleges jogĂĄllĂĄsĂş rĂŠgiĂłk kĂŠrdĂŠse sem, mondta TorĂł, aki szerint az erdĂŠlyi magyar pĂĄrtoknak egyeztetniĂźk kellene, ĂŠs kĂśzĂśs ĂĄllĂĄspontot kellene kialakĂtaniuk az alkotmĂĄnymĂłdosĂtĂĄs kapcsĂĄn. ĂjsĂĄgĂrĂłi kĂŠrdĂŠsre vĂĄlaszolva TorĂł T. Tibor elmondta, a NĂŠppĂĄrthoz nem jutott el az az autonĂłmiatervezet, amelyet az RMDSZ ĂgĂŠrt korĂĄbban, ĂŠs amelyrĹl a SzĂśvetsĂŠg vezetĹi azt mondtĂĄk, hogy egyeztetni fognak az erdĂŠlyi magyar kĂśzĂśssĂŠg egĂŠszĂŠvel. Az ErdĂŠlyi Magyar NĂŠppĂĄrt sajtĂłirodĂĄja
Kms.mtva.hu,2014. januĂĄr 17.
EMNP: optimĂĄlis megoldĂĄs lenne a koalĂciĂł
TovĂĄbbra sem hajlik az RMDSZ az erdĂŠlyi magyar koalĂciĂł lĂŠtrehozĂĄsĂĄra az eurĂłpai parlamenti vĂĄlasztĂĄsok esetĂŠben, holott az ĂśsszefogĂĄsra csĂźtĂśrtĂśkĂśn Ăşjfent javaslatot tett az EMNP, egy nappal korĂĄbban pedig az MPP is.
MikĂśzben TorĂł T. Tibor nĂŠppĂĄrti elnĂśk szerint az EP-vĂĄlasztĂĄsok ĂŠs az alkotmĂĄnymĂłdosĂtĂĄs ĂśsszekapcsolĂĄsa koalĂciĂłra ĂtĂŠli a magyar alakulatokat, Kelemen Hunor RMDSZ-elnĂśk leszĂśgezte: a szĂśvetsĂŠg nem kĂśt vĂĄlasztĂĄsi koalĂciĂłt egyetlen pĂĄrttal sem. KĂśzben az ugyancsak ĂśsszefogĂĄst sĂźrgetĹ TĹkĂŠs LĂĄszlĂł nem erĹsĂtette meg, hogy Fidesz-listĂĄn indul az eurĂłpai megmĂŠrettetĂŠsen.
Az eurĂłpai parlamenti vĂĄlasztĂĄsokon az optimĂĄlis megoldĂĄs az erdĂŠlyi magyar pĂĄrtok koalĂciĂłs listĂĄja, amelyet TĹkĂŠs LĂĄszlĂł vezet â szĂśgezte le csĂźtĂśrtĂśkĂśn TorĂł T. Tibor. Az ErdĂŠlyi Magyar NĂŠppĂĄrt (EMNP) elnĂśke kolozsvĂĄri sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłjĂĄn azzal indokolta ĂĄllĂĄspontjĂĄt, hogy nincs tĂśrvĂŠnyi akadĂĄlya a koalĂciĂłnak, arra ugyanĂşgy Ăśt szĂĄzalĂŠkos kĂźszĂśb ĂŠrvĂŠnyes, mint az egyes pĂĄrtok esetĂŠben.
Szerinte egy kĂśzĂśs lista mozgĂłsĂtanĂĄ a legsikeresebben az erdĂŠlyi magyar vĂĄlasztĂłpolgĂĄrokat, annĂĄl is inkĂĄbb, mivel az EP-vĂĄlasztĂĄs ĂŠs az alkotmĂĄnymĂłdosĂtĂł nĂŠpszavazĂĄs ĂśsszekapcsolĂĄsa esetĂŠn a romĂĄn pĂĄrtok âmaximĂĄlis mozgĂłsĂtĂĄsi ĂźzemmĂłdba kapcsolnĂĄnak", hiszen az alaptĂśrvĂŠny elfogadtatĂĄsĂĄhoz legkevesebb 50 szĂĄzalĂŠkos rĂŠszvĂŠtel szĂźksĂŠges.
âMĂĄsrĂŠszt VĂĄclav Havel ĂŠs Lech Walesa mellett TĹkĂŠs LĂĄszlĂł egyike a kĂśzĂŠp-kelet-eurĂłpai rendszervĂĄltĂĄs szimbolikus alakjainak, Ăgy ismertsĂŠge a legmagasabb, szavainak sĂşlya a legnagyobb" â ĂĄllapĂtotta meg TorĂł. HozzĂĄtette, a nĂŠppĂĄrton belĂźl is megoszlanak a vĂŠlemĂŠnyek az EP-vĂĄlasztĂĄs kapcsĂĄn, bizonyos ĂĄllĂĄspontok szerint az alakulatnak ĂśnĂĄllĂłan kellene indulnia, mĂĄsok Ăşgy gondoljĂĄk, TĹkĂŠs LĂĄszlĂł fĂźggetlenkĂŠnt Ăşjra sikeres lehet. Hivatalos dĂśntĂŠst az orszĂĄgos vĂĄlasztmĂĄny februĂĄr 22-i ĂźlĂŠsĂŠn hoz az alakulat az Ăźgyben.
TorĂł T. Tibor jogi szempontbĂłl kivitelezhetĹnek, politikai ĂŠs morĂĄlis szempontbĂłl azonban aggĂĄlyosnak nevezte a bukaresti kormĂĄnykoalĂciĂł tervĂŠt, miszerint egy idĹben rendeznĂŠk az EP-vĂĄlasztĂĄsokat ĂŠs az alkotmĂĄnymĂłdosĂtĂł nĂŠpszavazĂĄst. A nĂŠppĂĄrt elnĂśke arrĂłl is beszĂĄmolt, hogy az EMNP tĂĄrgyalt az erdĂŠlyi tĂśrtĂŠnelmi egyhĂĄzak kĂŠpviselĹivel a magyarorszĂĄgi vĂĄlasztĂĄsokat megelĹzĹ regisztrĂĄciĂłrĂłl. KĂśzĂślte, Jakubinyi GyĂśrgy gyulafehĂŠrvĂĄri rĂłmai katolikus ĂŠrsek is tĂĄmogatja, ĂŠs a protestĂĄns egyhĂĄzak is aktĂvan rĂŠszt vesznek a mozgĂłsĂtĂĄsban.
TorĂł T. Tibor szerint ugyan felmerĂźlt fideszes kĂśrĂśkben, hogy TĹkĂŠs LĂĄszlĂł a listĂĄjukon szerepelhet a mĂĄjusi megmĂŠrettetĂŠsen, hiszen az erdĂŠlyi EP-kĂŠpviselĹ a KĂĄrpĂĄt-medencei Magyar AutonĂłmia TanĂĄcs (KMAT) elnĂśke, a nemzetegyesĂtĂŠsi program szimbolikus alakja, Ăgy a jelĂślĂŠse termĂŠszetes kĂśvetkezmĂŠnye lenne az OrbĂĄn Viktor vezette alakulat nemzetpolitikĂĄjĂĄnak.
âEzzel kapcsolatos hivatalos felkĂŠrĂŠs egyelĹre nincs, ĂŠs nem csak a Fidesz vezetĂŠsĂŠnek kell dĂśntenie az Ăźgyben, hanem TĹkĂŠs LĂĄszlĂłnak is, hogy vĂĄllalja-e vagy sem a jelĂśltsĂŠget" â szĂśgezte le a nĂŠppĂĄrt elnĂśke. TĹkĂŠs egyĂŠbkĂŠnt az indulĂĄsĂĄt firtatĂł kĂŠrdĂŠsre a Heti VĂĄlasz csĂźtĂśrtĂśki szĂĄmĂĄban megjelent interjĂşban leszĂśgezte, meg kell nĂŠzni, mi az erdĂŠlyi magyarsĂĄg ĂŠrdeke, ĂŠs nem volna mĂŠltĂł, ha a Fidesz vezetĹivel valĂł konzultĂĄciĂł nĂŠlkĂźl nyilatkozna a kĂŠrdĂŠsrĹl.
Arra, hogy volt-e megkeresĂŠs a FidesztĹl, amire korĂĄbban TorĂł T. Tibor utalt, TĹkĂŠs Ăşgy vĂĄlaszolt: ilyenrĹl nincs tudomĂĄsa. âDe ĂŠn a nĂŠppĂĄrtnak csupĂĄn a vĂŠdnĂśke vagyok, s lehet, hogy Ĺ pĂĄrtelnĂśkkĂŠnt folytatott idevĂĄgĂł megbeszĂŠlĂŠseket" â jelentette ki TĹkĂŠs, hozĂĄtĂŠve: a hĂrnek az a szĂŠpsĂŠghibĂĄja, hogy rĂłla szĂłl ĂŠs nem arrĂłl, amirĹl kellene, azaz az erdĂŠlyi magyarsĂĄg erĹs brĂźsszeli kĂŠpviseletĂŠrĹl.
âAz RMDSZ az egyĂźttmĹąkĂśdĂŠstĹl valĂł elzĂĄrkĂłzĂĄssal azt kockĂĄztatja, hogy a puszta erdĂŠlyi kĂŠpviseletĂźnk is veszĂŠlybe kerĂźl. Ăgy lĂĄtom, a szervezet vĂŠgsĹ soron megelĂŠgedne egy pĂĄrtgyĹzelemmel, azaz legfeljebb kĂŠt kĂŠpviselĹ Strasbourgba kĂźldĂŠsĂŠvel" â fejtette ki TĹkĂŠs. EmlĂŠkeztetett: 2009-ben azĂŠrt kĂźldhetett az erdĂŠlyi magyarsĂĄg hĂĄrom kĂŠpviselĹt BrĂźsszelbe, mert kĂśzĂśsen indultak az autonomistĂĄk ĂŠs az RMDSZ, szerinte ezen az Ăşton kellene tovĂĄbbhaladni most is.
KĂśzben SzatmĂĄrnĂŠmetiben Kelemen Hunor leszĂśgezte: az RMDSZ nem kĂśt vĂĄlasztĂĄsi koalĂciĂłt egyetlen pĂĄrttal sem, az alakulat EP-jelĂśltlistĂĄja a szĂśvetsĂŠg neve ĂŠs a tulipĂĄn jele alatt fut majd. âNem akarjuk feladni azt a 25 ĂŠves politikai brandet, amit felĂŠpĂtettĂźnk, ĂŠs amelyet minden egyes voksolĂĄskor az erdĂŠlyi magyarsĂĄg megerĹsĂtett. Semmi sem indokolja, hogy errĹl lemondjunk" â fejtette ki csĂźtĂśrtĂśkĂśn az RMDSZ vezetĹje, hatĂĄrozottan elutasĂtva az EMNP ĂĄltala rĂśgeszmĂŠnek nevezett, a koalĂciĂłra ĂŠs TĹkĂŠs listavezetĹi pozĂciĂłjĂĄra vonatkozĂł javaslatĂĄt.
Kelemen bejelentette azonban, hogy januĂĄr folyamĂĄn tĂĄrgyalni fog a mĂĄjusi megmĂŠrettetĂŠs kapcsĂĄn BirĂł Zsolttal. A Magyar PolgĂĄri PĂĄrt elnĂśke ugyanis szerdĂĄn elmondta, azt tartanĂĄ korrektnek ĂŠs felelĹs magatartĂĄsnak az RMDSZ rĂŠszĂŠrĹl, ha koalĂciĂłt kĂśtne a polgĂĄri alakulattal az EP-vĂĄlasztĂĄsokra, a listĂĄn pedig a harmadik helyet ĂĄtengednĂŠ az MPP-nek.
Bonyolult autonĂłmiastatĂştum JanuĂĄr vĂŠgĂŠre vĂŠgleges lehet az RMDSZ vezetĹi ĂĄltal a tavalyi ĂŠv vĂŠgĂŠre ĂgĂŠrt szĂŠkelyfĂśldi autonĂłmiastatĂştum. Kelemen Hunor szerint azĂŠrt nem kĂŠszĂźltek el idĹben, mert a tervezet elkĂŠszĂtĂŠse bonyolultabbnak mutatkozott, mint ahogy azt gondoltĂĄk. âMost is itt van a tĂĄskĂĄmban, megmutathatom az eddig elvĂŠgzett munka eredmĂŠnyĂŠt, melyet magamhoz vettem, hogy elolvashassam" â nyilatkozta a KrĂłnikĂĄnak csĂźtĂśrtĂśkĂśn a szĂśvetsĂŠg elnĂśke SzatmĂĄrnĂŠmetiben. HozzĂĄtette, a statĂştumot igyekszenek mihamarabb elkĂŠszĂteni, hogy a tĂśrvĂŠnyhozĂĄs tavaszi ĂźlĂŠsszakĂĄn benyĂşjtsĂĄk a bukaresti parlamentben.
Kelemen Hunor azzal magyarĂĄzta a polgĂĄriak irĂĄnti ârĂŠszrehajlĂĄst", hogy az MPP âtisztessĂŠgesen viszonyult" a szĂśvetsĂŠghez a 2012-es parlamenti vĂĄlasztĂĄsok elĹtt, amikor az EMNP-vel ellentĂŠtben nem indĂtott jelĂślteket, nem veszĂŠlyeztetve az erdĂŠlyi magyarok parlamenti kĂŠpviseletĂŠt. Kelemen ugyanakkor nem zĂĄrkĂłzott el attĂłl, hogy mĂĄs pĂĄrtok jelĂśltjeinek helyet adjanak a szĂśvetsĂŠg listĂĄjĂĄn.
A KrĂłnika ezzel kapcsolatos kĂŠrdĂŠsĂŠre Ăşgy vĂĄlaszolt: aki ezen szerepel majd, annak RMDSZ-tagnak kell lennie, mert ezt kĂśveteli a tĂśrvĂŠny. HozzĂĄtette: februĂĄr 15-ĂŠig vĂĄrjĂĄk a jelentkezĹket, a jelĂśltek kilĂŠtĂŠrĹl ĂŠs sorrendjĂŠrĹl azutĂĄn dĂśntenek. Kelemen hibĂĄnak nevezte tovĂĄbbĂĄ, hogy a kormĂĄny ĂśsszekĂśtnĂŠ az EP-vĂĄlasztĂĄsokat az alkotmĂĄnymĂłdosĂtĂł nĂŠpszavazĂĄssal. âTudjuk elĹre, hogy az alaptĂśrvĂŠny mĂłdosĂtĂĄsa kapcsĂĄn hisztĂŠrikus vitĂĄkra lehet szĂĄmĂtani a romĂĄn pĂĄrtok rĂŠszĂŠrĹl, ĂŠs nem tartjuk jĂłnak, hogy ezek beĂĄrnyĂŠkoljĂĄk az EU-val kapcsolatos tĂŠmĂĄkat" â fejtegette az elnĂśk.
Babos Krisztina, Kiss ElĹd-Gergely
KrĂłnika (KolozsvĂĄr),2015. jĂşnius 15.
TemesvĂĄri vitafĂłrum a bukaresti bĂĄnyĂĄszjĂĄrĂĄs 25. ĂŠvfordulĂłjĂĄn
âNemzetkĂśzi bĂrĂłsĂĄg ĂtĂŠlkezzen a kommunizmus bĹąnei fĂślĂśtt!â
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł EP-kĂŠpviselĹ irodĂĄja ĂŠs a TemesvĂĄr TĂĄrsasĂĄg jĂşnius 13-ĂĄn, szombaton, a bukaresti bĂĄnyĂĄszjĂĄrĂĄs negyedszĂĄzados ĂŠvfordulĂłjĂĄn âUgyanazon ĂźldĂśzĂśttek, ugyanazon ĂźldĂśzĹkâ cĂmmel rendezett vitafĂłrumot a kommunista bĹąntettek ĂźgyĂŠben megkĂśvetelt igazsĂĄgtĂŠtelrĹl. Az esemĂŠnyen rĂŠszt vett TĹkĂŠs LĂĄszlĂł eurĂłpai parlamenti kĂŠpviselĹ, EurĂłpai NĂŠppĂĄrt, az ErdĂŠlyi Magyar Nemzeti TanĂĄcs elnĂśke, Dan Voinea ny. vezĂŠrĹrnagy, a LegfelsĹbb BĂrĂłsĂĄg ĂŠs SemmitĹszĂŠk melletti ĂgyĂŠszsĂŠg Katonai RĂŠszlegĂŠnek volt helyettes fĹĂźgyĂŠsze ĂŠs Florian Mihalcea ĂşjsĂĄgĂrĂł, a TemesvĂĄr TĂĄrsasĂĄg elnĂśke. A vitafĂłrum rĂŠsztvevĹi arra a kĂśvetkeztetĂŠsre jutottak, hogy kommunizmus romĂĄniai ĂĄldozatainak csak egy nemzetkĂśzi bĂrĂłsĂĄg szolgĂĄltathatna igazsĂĄgot.
A TorĂł T. Tibor EMNP alelnĂśk moderĂĄlta beszĂŠlgetĂŠs kisebb incidenssel indult: egy utĂłlag Romulus Iancu nĂŠven bemutatkozĂł fĂŠrfi felpattant ĂŠs a romĂĄn himnuszt kezdte ĂŠnekelni, ĂĄllĂtĂłlag azzal a szĂĄndĂŠkkal, hogy emlĂŠkeztesse a jelenlevĹket: RomĂĄniĂĄban ĂŠlĂźnk. A rendezvĂŠny vezĂŠrszĂłnoka, TĹkĂŠs LĂĄszlĂł azzal nyugtatta meg a kedĂŠlyeket, hogy emlĂŠkeztetett rĂĄ: 1989 decemberĂŠben elĹszĂśr a reformĂĄtus parĂłkia elĹtt ĂŠnekelte el a tĂśmeg az Ăbredj, romĂĄn! kezdetĹą nemzeti dalt. Az EP kĂŠpviselĹ hozzĂĄtette: Strasbourgban kĂźlĂśn bizottsĂĄg alakult, amelynek feladata az âeurĂłpai tĂśrtĂŠnelem egyesĂtĂŠseâ. ĂŠs nagyon aktuĂĄlis lenne az egymĂĄsnak gyakran ellentmondĂł romĂĄn ĂŠs magyar tĂśrtĂŠnĂŠszek ĂĄllĂĄspontjĂĄt is kĂśzelĂteni egymĂĄshoz.
MegalkuvĂĄs nĂŠlkĂźl cĂmĹą politikai nyilatkozatĂĄban TĹkĂŠs LĂĄszlĂł felidĂŠzte az 1990-es ĂŠv elsĹ felĂŠnek tĂśrtĂŠnelmi esemĂŠnyeit, amikor Ion Iliescu ĂŠs tĂĄrsai megakadĂĄlyoztĂĄk a TemesvĂĄri KiĂĄltvĂĄny 8-as pontjĂĄnak alkalmazĂĄsĂĄt â az egykori kommunista nomenklatĂşra ĂŠs a hĂrhedt romĂĄn titkosszolgĂĄlat tagjai hĂĄrom tĂśrvĂŠnyhozĂĄsi ciklus idejĂŠre ne vĂĄllalhassanak kĂśztisztsĂŠget, magas ĂĄllami funkciĂłkat â, majd a marosvĂĄsĂĄrhelyi âfekete mĂĄrciusâ ĂŠs a jĂşnius 13â15. kĂśzĂśtti bukaresti bĂĄnyĂĄszjĂĄrĂĄs alkalmĂĄval, tipikus kommunista mĂłdszerekkel kegyetlenĂźl leszĂĄmoltak a jogokat kĂśvetelĹ magyarokkal ĂŠs a posztkommunista rendszer politikai ellenfeleivel. A fĂŠlrevezetett tĂśmegek 1990. mĂĄjus 20-ĂĄn elsĂśprĹ tĂśbbsĂŠggel segĂtettĂŠk gyĹzelemre a RomĂĄn Kommunista PĂĄrt helyĂŠbe lĂŠpĹ Nemzeti MegmentĂŠsi Frontot. âAlig fĂŠl ĂŠvvel a ÂťbukĂĄsaÂŤ utĂĄn ÂťpĂĄrtunk ĂŠs kormĂĄnyunkÂŤ, valamint a volt SzekuritĂĄtĂŠ szinte zĂśkkenĹmentesen tĂŠrhetett vissza a hatalomba.â â emlĂŠkeztetett TĹkĂŠs LĂĄszlĂł. Az EP kĂŠpviselĹ VĂĄclav Havel szavait idĂŠzte: mĂĄsodik rendszervĂĄltozĂĄsra van szĂźksĂŠg; az ĂĄldemokratikus posztkommunista rezsim is bukĂĄsra van ĂtĂŠlve. âMai konferenciĂĄnk vetĂźletĂŠben ez azt jelenti, hogy szabadsĂĄgharcunkkal egyĂźtt ĂŠs azzal pĂĄrhuzamosan tovĂĄbb kell folytatnunk igazsĂĄgharcunkat â mondta TĹkĂŠs LĂĄszlĂł. A tĂśrtĂŠnelmi ĂŠs a tĂĄrsadalmi igazsĂĄgossĂĄg â egyebek mellett â megkĂśveteli, hogy szembenĂŠzzĂźnk a kommunista mĂşlttal, a nĂĄcizmus megĂtĂŠlĂŠsĂŠhez hasonlĂłan ĂtĂŠletet mondjunk a totalitĂĄrius kommunista diktatĂşra ĂĄltal elkĂśvetett, emberisĂŠg elleni bĹąncselekmĂŠnyek, valamint tetteseik fĂślĂśtt, ĂŠs igazsĂĄgot szolgĂĄltassunk az ĂĄldozatoknak ĂŠs utĂłdaiknak.â Az EurĂłpai EmlĂŠkezet ĂŠs Lelkiismeret Platformja idĂŠn mĂĄjusban BrĂźsszelben rendezett konferenciĂĄt NemzetkĂśzi igazsĂĄgtĂŠtel a kommunizmus bĹąntettei ĂźgyĂŠben cĂmmel. âAz EurĂłpai Parlament 2009 ĂĄprilisi hatĂĄrozatĂĄnak kĂśszĂśnhetĹen lĂŠtrejĂśtt nemzetkĂśzi szervezet tanĂĄcskozĂĄsĂĄn egy olyan eurĂłpai bĂźntetĹbĂrĂłsĂĄg lĂŠtrehozĂĄsĂĄt szorgalmaztĂĄk, mely a kommunista diktatĂşrĂĄk ĂĄltal az emberisĂŠg ellen elkĂśvetett bĹąncselekmĂŠnyek ĂŠs hĂĄborĂşs bĹąnĂśk szĂĄmonkĂŠrĂŠsĂŠt, illetve a mĂŠg ĂŠletben lĂŠvĹ tettesek felelĹssĂŠgre vonĂĄsĂĄt volna hivatott intĂŠzni. A Platform â egyebek mellett â azt is szĂĄmba vette, hogy Alexandru ViĹinescu ĂŠs Ion Ficior volt bĂśrtĂśnparancsnokok tĂśrvĂŠny elĂŠ ĂĄllĂtĂĄsĂĄval, bĂĄr nagyon megkĂŠsve ĂŠs igen lassĂş Ăźtemben, de RomĂĄniĂĄban mĂŠgiscsak beindulni lĂĄtszik egyfajta igazsĂĄgtĂŠtel. A sorban a kĂśvetkezĹ talĂĄn ĂŠppen Ion Iliescu volt ĂĄllamelnĂśk lehetne â tette hozzĂĄ TĹkĂŠs LĂĄszlĂł, aki bemutatott a jelenlevĹknek egy, a kommunizmus bĹąneinek kivizsgĂĄlĂĄsĂĄt szorgalmazĂł eurĂłpai kiadvĂĄnyt. âDiktatĂłrikus mĂłdon meddig tarthatĂł mĂŠg fenn, hogy egy eurĂłpai uniĂłs orszĂĄgban, szinte vĂĄltozatlanul, mĂŠg mindig ugyanazok maradjanak az ĂźldĂśzĂśttek hĂĄtrĂĄnyos szerepkĂśrĂŠben, akik egykor ugyanazon rĂŠgi-Ăşj ĂźldĂśzĹk rĂŠszĂŠrĹl szenvedtek hĂĄtratĂŠtelt?!â â tette fel a kĂŠrdĂŠst az EP-kĂŠpviselĹ.
Florian Mihalcea, a TemesvĂĄr TĂĄrsasĂĄg elnĂśke hozzĂĄszĂłlĂĄsĂĄban azt furcsĂĄllotta, hogy RomĂĄniĂĄban gĹzerĹvel beindult a korrupt politikusok felelĹssĂŠgre vonĂĄsa, ugyanakkor a temesvĂĄri forradalom, a marosvĂĄsĂĄrhelyi esemĂŠnyek ĂŠs a jĂşniusi bukaresti bĂĄnyĂĄszjĂĄrĂĄs kapcsĂĄn lefolytatott ĂźgyĂŠszsĂŠgi vizsgĂĄlatok eredmĂŠnyĂŠt a mai napig nem hoztĂĄk nyilvĂĄnossĂĄgra ĂŠs a felelĹsĂśket, kĂśztĂźk Ion Iliescu volt ĂĄllamelnĂśkĂśt ĂŠs Virgil MÄgureanu SRI fĹnĂśkĂśt nem ĂĄllĂtottĂĄk bĂrĂłsĂĄg elĂŠ. âVajon milyen hatalom vĂŠdelmezi ezeket az embereket, hogy 25 ĂŠv utĂĄn sem lehet Ĺket felelĹssĂŠgre vonni? â tette fel a kĂŠrdĂŠst Florian Mihalcea, aki arra hĂvta fel a figyelmet, hogy a temesvĂĄri forradalmĂĄrok holttesteinek elĂŠgetĂŠse csak a nĂĄci halĂĄltĂĄborok ĂĄldozatainak elĂŠgetĂŠsĂŠhez hasonlĂthatĂł, a kommunista rendszer bĹąnei vetekszenek a fasizmus bĹąneivel.
Ha valaki sokat tud a kommunizmus bĹąneirĹl, az Dan Voinea ny. tĂĄbornok, volt katonai fĹĂźgyĂŠsz, aki rĂŠszt vett a CeauČescu perben, a temesvĂĄri forradalom, a marosvĂĄsĂĄrhelyi vĂŠres esemĂŠnyek ĂŠs a bukaresti bĂĄnyĂĄszjĂĄrĂĄs ĂźgyĂŠben indĂtott vizsgĂĄlatokat vezette, de a kommunista rezsim ĂĄltal a rendszervĂĄltĂĄs elĹtt elkĂśvetett bĹąnĂśk szĂĄmba vĂŠtelĂŠvel foglalkozĂł bizottsĂĄgnak is tagja volt. DĂśbbenten hallottuk, hogy a temesvĂĄri forradalom, a fekete mĂĄrcius ĂŠs a bukaresti bĂĄnyĂĄszjĂĄrĂĄs valĂłdi felelĹseire rĂŠgen fĂŠny derĂźlt, a periratok elkĂŠszĂźltek, de az ĂźgyĂŠszsĂŠgen elfektettĂŠk Ĺket, ĂŠs nem emelnek vĂĄdat az elkĂśvetĹk ellen. âA romĂĄn kommunista rendszer ĂĄldozatainak a szĂĄma, az 1945â1990 idĹszakban, tĂśbb milliĂł volt. Ezek az emberisĂŠg elleni bĹąntettek, amelyek nem ĂŠvĂźlnek el, a kommunista rezsim politikai ellenfeleinek a fizikai megsemmisĂtĂŠsĂŠre tĂśrekedett. Az 1950-es ĂŠvekben letartĂłztatott politikai foglyok kĂśzĂźl sokan teljesen eltĹąntek, a holttestĂźk a mai napig nem kerĂźlt elĹ, ezt a hozzĂĄtartozĂłk igazolhatjĂĄkâ â mondta Dan Voinea. A katonai ĂźgyĂŠszsĂŠg annak idejĂŠn mĂŠg a hĂrhedt nemzetkĂśzi terrorista, Carlos ĂŠs a romĂĄn titkosszolgĂĄlatok kĂśzĂśtti egyĂźttmĹąkĂśdĂŠs rĂŠszleteit is feltĂĄrta, amelynek cĂŠlja a kĂźlfĂśldĂśn ĂŠlĹ, a rendszer szĂĄmĂĄra kĂŠnyelmetlen romĂĄn ellenzĂŠk fizikai megsemmisĂtĂŠse volt, de ez a perirat is a sĂźllyesztĹbe kerĂźlt. âEzek egy rendszer bĹąnei, amelyeknek feltĂĄrĂĄsĂĄra nincs meg a politikai akarat, ezĂŠrt van szĂźksĂŠg arra, hogy semleges, nemzetkĂśzi bĂrĂłsĂĄg ĂtĂŠlkezzen a bĹąnĂśsĂśk fĂślĂśtt.â â mondta Dan Voinea, aki nagyra ĂŠrtĂŠkelte TĹkĂŠs LĂĄszlĂł ilyen irĂĄnyĂş kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠt.
A vitafĂłrumon tĂśbb temesvĂĄri jogĂĄsz is rĂŠszt vett, kĂśztĂźk Alexandra Mihalcea, a TemesvĂĄr TĂĄrsasĂĄg tagja, aki arra hĂvta fel a figyelmet: az igazsĂĄgtĂŠtel ma mĂĄr âunalmasâ dolog, a fĂŠlrevezetett, manipulĂĄlt tĂśmegeket nem ĂŠrdekli ez a tĂŠma, a sajtĂł is alig foglalkozik a temesvĂĄrihoz hasonlĂł vitafĂłrumokkal. âTapasztalatbĂłl tudom, hogy az iskolĂĄban a gyerekek szinte semmit nem tanulnak a kommunizmusrĂłl ĂŠs a romĂĄn forradalomrĂłl, ez a felszĂnes tĂśrtĂŠnelemoktatĂĄs megengedhetetlenâ â mondta Alexandra Mihalcea, aki szerint a kommunizmus bĹąneirĹl minden iskolĂĄs gyereknek tudomĂĄst kell szereznie.
A vitafĂłrum befejezĹ rĂŠszĂŠben Dan Voinea ĂŠs TĹkĂŠs LĂĄszlĂł a jelenlevĹk kĂŠrdĂŠseire vĂĄlaszoltak. Az a javaslat is elhangzott, hogy a temesvĂĄri forradalom, az 1990-es mĂĄrciusi ĂŠs jĂşniusi esemĂŠnyekkel kapcsolatos vizsgĂĄlatok eredmĂŠnyeit, amelyek ma mĂĄr tĂśrvĂŠnyesen hozzĂĄfĂŠrhetĹek, kĂśnyv formĂĄjĂĄban kellene megjelentetni, ily mĂłdon tĂĄrva a nyilvĂĄnossĂĄg elĂŠ az igazsĂĄgot.
Pataki ZoltĂĄn
Nyugati Jelen (Arad)2015. november 9.
Kelet-kĂśzĂŠp eurĂłpai szolidaritĂĄs
A KĂśzĂŠp-kelet-eurĂłpai ĂŠs a nyugat-balkĂĄni orszĂĄgok szolidaritĂĄsĂĄra van szĂźksĂŠg a migrĂĄnsvĂĄlsĂĄg ĂźgyĂŠben, jelentette ki NagyvĂĄradon TĹkĂŠs LĂĄszlĂł.
HĂŠtfĹi nagyvĂĄradi sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłjĂĄn TĹkĂŠs LĂĄszlĂł EP-kĂŠpviselĹ, az ErdĂŠlyi Magyar Nemzeti TanĂĄcs (EMNT) elnĂśke felhĂvĂĄst intĂŠzett az erdĂŠlyi magyarokhoz azt kĂŠrve tĹlĂźk, hogy tĂĄmogassĂĄk alĂĄĂrĂĄsukkal a Fidesz ĂĄltal a migrĂĄns Ăźgyben kezdemĂŠnyezett petĂciĂłt, mellyel az itteni magyarok is nemet mondanĂĄnak a kvĂłtarendszerre. A sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłn TĹkĂŠs LĂĄszlĂł kifejtette, hogy folyik a migrĂĄnsoknak a megsegĂtĂŠse EurĂłpĂĄban, de senki sem teszi fel azt a kĂŠrdĂŠst, hogy mi lesz EurĂłpĂĄval ĂŠrtĂŠkeivel. Ebben a vonatkozĂĄsban ĂşjszerĹą az OrbĂĄn Viktor magyar miniszterelnĂśk kĂŠpviselte irĂĄnyvonal â kĂśzĂślte TĹkĂŠs. âHa az EurĂłpai UniĂł csak a demokratikus kĂśzakarat szavĂĄbĂłl ĂŠrt, akkor fel kell mutatni neki ezt a kĂśzakaratotâ â tette hozzĂĄ.
Keleti szolidaritĂĄs
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł a sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłn megelĂŠgedĂŠssel nyugtĂĄzta, hogy a migrĂĄnskĂŠrdĂŠsben pĂŠldĂĄs a visegrĂĄdi orszĂĄgok â LengyelorszĂĄg, CsehorszĂĄg, SzlovĂĄkia ĂŠs MagyarorszĂĄg â ĂśsszefogĂĄsa ĂŠs szolidaritĂĄsa, ĂŠs Victor Ponta romĂĄn miniszterelnĂśk lemondĂĄsa utĂĄn RomĂĄnia is felhagyott a MagyarorszĂĄggal szembeni agresszĂv, konfliktuskeresĹ magatartĂĄsĂĄval. SĹt, Ăder JĂĄnos ĂŠs Klaus Iohannis bukaresti talĂĄlkozĂĄsa utĂĄn kĂśrvonalazĂłdik egy pozitĂv elmozdulĂĄs az egyĂźttmĹąkĂśdĂŠs irĂĄnyĂĄba RomĂĄnia ĂŠs MagyarorszĂĄg kĂśzĂśtt. A visegrĂĄdiak szolidaritĂĄsĂĄhoz kapcsolĂłdhat a RomĂĄnia, BulgĂĄria ĂŠs Szerbia ĂĄltal akotott csoport, ugyanakkor a vĂĄrhatĂł politikai vĂĄltozĂĄsok nyomĂĄn HorvĂĄtorszĂĄg ĂŠs SzlovĂŠnia is, fejtette ki TĹkĂŠs LĂĄszlĂł.
ĂrdekegyensĂşlyt
A politikus sajĂĄt tapasztalataira hivatkozva kiemelte: Nyugat-EurĂłpa csak a migrĂĄnsok ĂŠrdekeit vĂŠdi, viszont az EurĂłpai Parlament ĂŠs az UniĂł mĂĄs intĂŠzmĂŠnyei sajĂĄt tagĂĄllamaiknak, ĂŠs sajĂĄt ĂĄllampolgĂĄraiknak az ĂŠrdekeit is szem elĹtt kellene tartaniuk. âA migrĂĄnsok ĂŠs az eurĂłpai polgĂĄrok ĂŠrdekeinek szem elĹtt tartĂĄsa minimum egyensĂşlyban kellene legyen az UniĂłbanâ â hangsĂşlyozta TĹkĂŠs LĂĄszlĂł.
SzilĂĄgyi Zsolt, az ErdĂŠlyi Magyar NĂŠppĂĄrt (EMNP) elnĂśke a sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłn felhĂvĂĄst intĂŠzett Klaus Iohannis ĂĄllamfĹhĂśz, hogy zĂĄrja le a romĂĄn-szerb zĂśldhatĂĄrt, mert mĂĄr megjelentek RomĂĄniĂĄban az elsĹ embercsempĂŠszek, ĂŠs vĂĄrhatĂłan migrĂĄnsok nagy tĂśmege fog RomĂĄniĂĄba is ĂŠrkezeni. Amennyiben pedig MagyarorszĂĄg lezĂĄrja a magyar-romĂĄn zĂśldhatĂĄrt a bĂĄnsĂĄgi szakaszon, akkor fĂŠlĹ, hogy a migrĂĄnsok RomĂĄniĂĄban maradnak. A kvĂłtarendszer egy elhibĂĄzott dĂśntĂŠs, ami semmit nem old meg, sĹt, csak sĂşlyosbĂtja a helyzetet, hiszen migrĂĄnsok tĂśmegei ĂŠrkezhetnek EurĂłpĂĄba a kĂśzeljĂśvĹben, akik meghĂvĂĄsnak tekintik a kvĂłtarendszer bevezetĂŠsĂŠt â mondta SzilĂĄgyi Zsolt.
Pap IstvĂĄn
KĂZLEMĂNY
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł ĂŠs SzilĂĄgyi Zsolt kĂśzĂśs sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłjĂĄrĂłl
November 9-ĂŠn a nagyvĂĄradi EP-irodĂĄban tartott magyar ĂŠs romĂĄn nyelvĹą sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłt TĹkĂŠs LĂĄszlĂł eurĂłpai parlamenti kĂŠpviselĹ, az ErdĂŠlyi Magyar Nemzeti TanĂĄcs (EMNT) elnĂśke ĂŠs SzilĂĄgyi Zsolt, az ErdĂŠlyi Magyar NĂŠppĂĄrt (EMNP) elnĂśke.
ElĂśljĂĄrĂłban TĹkĂŠs LĂĄszlĂł mĂŠlysĂŠges sajnĂĄlattal idĂŠzte fel a Bukarestben tĂśrtĂŠnt tragĂŠdiĂĄt, rĂŠszvĂŠtĂŠrĹl biztosĂtva az elhunyt fiatalok hozzĂĄtartozĂłit, egyĂźttĂŠrzĹ remĂŠnysĂŠggel bĂzva a sĂşlyosan sĂŠrĂźltek felĂŠpĂźlĂŠsĂŠben. MegĂŠrtĂŠsĂŠt fejezte ki âa dĂźhĂśs utcaâ irĂĄnt, amely mĂĄr torkig van a mai RomĂĄniĂĄban uralkodĂł kĂśzĂĄllapotokkal. A GyĂĄszoljuk fiataljainkat, gyĂĄszoljuk orszĂĄgunk siralmas ĂĄllapotĂĄt cĂmĹą politikai nyilatkozatĂĄban Ăgy fogalmazott: âEnnek a mĂŠrhetetlen tragĂŠdiĂĄnak kellett bekĂśvetkeznie, hogy a romĂĄn forradalom szelleme ĂşjbĂłl felĂŠledjen, ĂŠs a romĂĄn nĂŠp ĂşjbĂłl feleszmĂŠljen.â Ugyanakkor kifejtette: ĂĄllhatatossĂĄggal ĂŠs kitartĂĄssal Ăśvezett polgĂĄri attitĹąddel, tudatos szĂĄmonkĂŠrĂŠssel kell elĂŠrnie az orszĂĄg nĂŠpĂŠnek azt, hogy meginduljon a âmĂĄsodik rendszervĂĄltĂĄsâ. Hiszen 26 ĂŠvvel 1989 szabadĂtĂł karĂĄcsonya utĂĄn mĂŠg mindig ott tartunk, hogy a poszkommunista ellenforradalmi berendezkedĂŠs igĂĄjĂĄt nyĂśgjĂźk, mikĂśzben hovatovĂĄbb az orszĂĄg egĂŠsz nĂŠpe lĂĄtja: Ăşj rendszervĂĄltozĂĄsra van szĂźksĂŠg. âAz 1989-es forradalom harcosainak ĂŠs hĹseinek az ĂĄldozata kĂśtelez. Ifjaink ÂťtĹązĂĄldozataÂŤ szintĂŠn vĂĄltozĂĄsĂŠrt kiĂĄlt!â â ĂĄll a nyilatkozatban.
A migrĂĄnsvĂĄlsĂĄg kapcsĂĄn erdĂŠlyi EP-kĂŠpviselĹnk kifejtette: ĂźdvĂśs az Ăśsszmagyar ĂŠs a kĂśrvonalazĂłdĂł kelet-kĂśzĂŠp-eurĂłpai szolidaritĂĄsvĂĄllalĂĄs, amely mind a nemzeti, mind az ĂśsszeurĂłpai ĂŠrdekeket tartja mindenekelĹtt szem elĹtt, mikĂśzben termĂŠszetes ĂŠs dicsĂŠretes az a szolidaritĂĄs, ami kontinentĂĄlis szinten megmutatkozik az ĂźldĂśzĂśtt, elesett, hĂĄborĂşsĂĄgot szenvedettek irĂĄnt. Ăm mikĂśzben a nyugat-eurĂłpai politikai kĂśrĂśkben mindenki az EurĂłpĂĄt elĂśzĂśnlĹk sorsa ĂŠs helyzete mentĂŠn aggodalmaskodik, senki nem kĂŠrdezi: mi lesz EurĂłpĂĄval, mi lesz az eurĂłpai nĂŠpekkel, nemzetekkel, ĂŠrdekekkel ĂŠs ĂŠrtĂŠkekkel. EP-kĂŠpviselĹkĂŠnt TĹkĂŠs LĂĄszlĂł maga is azt tapasztalja, hogy mintha hĂĄttĂŠrbe szorulna azoknak a vĂŠlemĂŠnye, akik vĂĄlasztĂłpolgĂĄrokkĂŠnt vĂŠdelmet vĂĄrnak a bizalmat kapott politikai osztĂĄlytĂłl. E tekintetben inkĂĄbb a balkĂĄni ĂŠs kĂśzĂŠp-eurĂłpai ĂĄllamok egyĂźttmĹąkĂśdĂŠse tĹąnik elĹremutatĂłnak, ezen belĂźl is ĂźdvĂśzlendĹ a romĂĄnâmagyar nĂŠzetazonossĂĄg. GĂĄtat kell vetni az EurĂłpĂĄba tĂśrtĂŠnĹ beĂśzĂśnlĂŠsnek, nem megoldĂĄs az illegĂĄlisan bevĂĄndoroltak kvĂłta-rendszerĹą szĂŠtosztĂĄsa ĂŠs letelepĂtĂŠse, s ezzel SzilĂĄgyi Zsolt is egyetĂŠrtett, mondvĂĄn: nagymĂŠrtĂŠkben biztonsĂĄgpolitikai kĂŠrdĂŠs is a migrĂĄciĂł, nem csupĂĄn tĂĄrsadalmi ĂŠs humanitĂĄrius problĂŠma. Az EMNP elnĂśke figyelmeztetett: Ăşjabb ĂŠs Ăşjabb migrĂĄciĂłs kihĂvĂĄsok elĂŠ nĂŠz kontinensĂźnk ĂŠs az UniĂł, mivel eddig rossz vĂĄlaszokat adott a felmerĂźlt kĂŠrdĂŠsekre.
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł ezt alĂĄhĂşzva mĂŠltatta MagyarorszĂĄg ĂŠs az OrbĂĄn Viktor miniszterelnĂśk vezette kormĂĄny migrĂĄciĂłval kapcsolatos politikĂĄjĂĄt, az ErdĂŠlyi Magyar Nemzeti TanĂĄcs ĂŠs az ErdĂŠlyi Magyar NĂŠppĂĄrt teljes tĂĄmogatĂĄsĂĄrĂłl biztosĂtva azt. KĂśzĂśs felhĂvĂĄsban kĂŠrik az erdĂŠlyi magyarok csatlakozĂĄsĂĄt a bevĂĄndorlĂĄsi kvĂłtĂĄk elleni Fidesz-petĂciĂłhoz, amelynek cĂme: VĂŠdjĂźk meg az orszĂĄgot! âAzt mondom, vĂŠdjĂźk meg a nemzetet, vĂŠdjĂźk meg ĂŠrtĂŠkeinket, vĂŠdjĂźk meg ErdĂŠlyt ĂŠs RomĂĄniĂĄt, vĂŠdjĂźk meg Ĺshonos nemzeti kĂśzĂśssĂŠgeinket, ĂŠs csatlakozzunk ehhez a felhĂvĂĄshoz. Azt hiszem, hogy a demokratikus EU csak a demokratikus kĂśzakaratbĂłl ĂŠrt. Nagy szakadĂŠk van a politikai osztĂĄly ĂŠs a polgĂĄri tĂĄrsadalom kĂśzĂśtt. Ezt a szakadĂŠkot be kell tĂśmni, ĂĄt kell hidalniâ â magyarĂĄzta TĹkĂŠs LĂĄszlĂł. Az uniĂł vezetĹihez intĂŠzendĹ Fidesz-petĂciĂłhoz valĂł csatlakozĂĄs technikai rĂŠszleteirĹl ezutĂĄn dĂśntenek.
SzilĂĄgyi Zsolt a bukaresti tĹązvĂŠszre visszatĂŠrve kijelentette: szomorĂş, hogy egy ilyen tragĂŠdia kell rĂĄĂŠbressze az orszĂĄgot a mai tarthatatlan ĂĄllapotokra. LĂĄtszik ugyanakkor, hogy a hatalom ismĂŠt csak sajĂĄt ĂĄtmentĂŠsĂŠvel van elsĹdlegesen elfoglalva, a kĂźlĂśnfĂŠle lemondĂĄsok csak az elĂŠgedetlensĂŠgi hullĂĄm ĂŠs a nĂŠpharag lecsillapĂtĂĄsĂĄt szolgĂĄljĂĄk. De mĂŠg ha meg is szabadulnĂĄnk a Ponta-fĂŠle rezsimtĹl, ez csak egy esĂŠly lenne arra, hogy a szĂźksĂŠges vĂĄltozĂĄsok beinduljanak, hiszen a romĂĄniai tĂĄrsadalmat a legmĂŠlyebb rĂŠtegekig megfertĹzte ĂŠs ĂĄthatja a korrupciĂł, az inkompetencia, az erkĂślcsi vĂĄlsĂĄg. A konkrĂŠtabb intĂŠzkedĂŠseket ĂŠs politikai szĂĄndĂŠkokat firtatĂł ĂşjsĂĄgĂrĂłi kĂŠrdĂŠsekre mind TĹkĂŠs LĂĄszlĂł, mind SzilĂĄgyi Zsolt azt vĂĄlaszolta: a politikai osztĂĄly teljes levĂĄltĂĄsĂĄt kĂśvetelĹ demonstrĂĄlĂłk nyilvĂĄn tisztĂĄban vannak azzal, hogy itt azok menesztĂŠsĂŠrĹl ĂŠs elszĂĄmoltatĂĄsĂĄrĂłl van szĂł, akik az elmĂşlt negyedszĂĄzadban egymĂĄsnak adtĂĄk a kilincset a kĂźlĂśnfĂŠle ĂĄllami intĂŠzmĂŠnyekben, a kĂśzigazgatĂĄsban, a hatalmi struktĂşrĂĄkban. A kĂvĂĄnt rendszervĂĄltozĂĄsnak egy alapos ĂĄllamreformmal kell pĂĄrosulnia RomĂĄniĂĄban. Klaus Johannis ĂĄllamfĹnek dĂśntĹ szerepe lehet a kĂvĂĄnt folyamatok elindĂtĂĄsĂĄban â vĂŠlte az EMNT elnĂśke.
NagyvĂĄrad, 2015. november 9.
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł
EP-kĂŠpviselĹ
SajtĂłirodĂĄja
N Y I L A T K O Z AT
GyĂĄszoljuk fiataljainkat, gyĂĄszoljuk orszĂĄgunk siralmas ĂĄllapotĂĄt
âĂrĂźljetek az ĂśrĂźlĹkkel, ĂŠs sĂrjatok a sĂrĂłkkalâ â ezekkel a keresetlen szavakkal buzdĂt PĂĄl apostol a felebarĂĄtaink irĂĄnti egyĂźttĂŠrzĂŠsre ĂŠs empĂĄtiĂĄra. (Rm 12,15)
1989 szabadĂtĂł karĂĄcsonyĂĄn minden okunk megvolt az egyĂźttĂśrvendezĂŠsre. AzĂłta azonban ĂśrĂśmĂźnk keserĹą csalĂłdĂĄsra fordult â kĂźlĂśnĂśskĂŠppen mostanra, mikor egy egĂŠsz orszĂĄg gyĂĄszolja a bukaresti Colectiv-klubban tĹązhalĂĄlt halt fiataljainkat.
Victor Ponta bukott miniszterelnĂśkĂźnk a vĂĄdlottak padjĂĄra kerĂźlt. Vele egyĂźtt azonban az egĂŠsz posztkommunista politikai osztĂĄlyt vĂĄdolja az utca nĂŠpe, amely â negyed szĂĄzad utĂĄn â az ĂĄllampolitikai rangra emelkedett âgyilkos korrupciĂłâ ĂĄldozataival egyĂźtt jobb sorsra ĂŠrdemes orszĂĄgunk siralmas ĂĄllapotĂĄt is gyĂĄszolja.
Ennek a mĂŠrhetetlen tragĂŠdiĂĄnak kellett bekĂśvetkeznie, hogy a romĂĄn forradalom szelleme ĂşjbĂłl felĂŠledjen, ĂŠs a romĂĄn nĂŠp ĂşjbĂłl feleszmĂŠljen.
Nem volt elĂŠg CeauČescutĂłl megszabadulni â hogyha rossz szelleme tovĂĄbb kĂsĂŠrt a romĂĄn tĂĄrsadalomban. Maholnap Iliescu ĂŠs MÇgureanu is a vĂĄdlottak padjĂĄn talĂĄlja magĂĄt â de mit ĂŠrĂźnk vele, hogyha a korrupt posztkommunista rezsim tovĂĄbb marad?!
AmikĂŠppen VĂĄclav Havel mondta volt: Ăşj rendszervĂĄltozĂĄsra van szĂźksĂŠg, a posztkommunista ellenforradalmi berendezkedĂŠsnek is buknia kell! A romĂĄn âNemzeti MegmentĂŠsi Frontâ politikai ĂśrĂśkĂśseivel egyĂźtt magyar szĂśvetsĂŠgeseiknek sincs keresnivalĂłjuk egy igazi demokratikus RomĂĄniĂĄban.
Az 1989-es forradalom harcosainak ĂŠs hĹseinek az ĂĄldozata kĂśtelez. Ifjaink âtĹązĂĄldozataâ szintĂŠn vĂĄltozĂĄsĂŠrt kiĂĄlt!
PĂĄl apostol szavai ĂŠrtelmĂŠben most âegyĂźtt sĂrunk a sĂrĂłkkalâ. Vigaszunk csak az lehet, hogyha kezĂźnkbe vesszĂźk ĂŠs vĂĄltoztatunk a sorsunkon, hogy kĂśzĂśs gyĂĄszunk kĂśzĂśs ĂśrĂśmre forduljon. Ăgy legyen!
NagyvĂĄrad, 2015. november 9.
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł ĂŠs SzilĂĄgyi Zsolt erdĂŠlyi EP-kĂŠpviselĹk N Y I L A T K O Z A T A Nemzeti ĂŠs kelet-kĂśzĂŠp-eurĂłpai szolidaritĂĄsvĂĄllalĂĄs a migrĂĄciĂł ĂźgyĂŠben
Az EurĂłpai UniĂł orszĂĄgai pĂŠldĂĄs egyĂźttĂŠrzĂŠst ĂŠs szolidaritĂĄst tanĂşsĂtanak a mostoha sorsĂş hĂĄborĂşs menekĂźltek ĂŠs a hazĂĄjukbĂłl elĂźldĂśzĂśttek irĂĄnt.
A migrĂĄnsvĂĄlsĂĄg ĂĄltal sĂşjtott orszĂĄgoknak viszont az egymĂĄs irĂĄnti szolidaritĂĄsrĂłl sem szabad megfeledkezniĂźk. EurĂłpa az ĂśnfeladĂĄs ĂĄrĂĄn nem vĂĄlhat a tĂśrvĂŠnytelen hatĂĄrĂĄtlĂŠpĹk ĂŠs a migrĂĄnsok invĂĄziĂłjĂĄnak ĂĄldozatĂĄvĂĄ.
Ezt szem elĹtt tartva, az ErdĂŠlyi Magyar Nemzeti TanĂĄcs ĂŠs az ErdĂŠlyi Magyar NĂŠppĂĄrt teljes tĂĄmogatĂĄsĂĄrĂłl biztosĂtja MagyarorszĂĄg ĂŠs az OrbĂĄn Viktor miniszterelnĂśk vezette kormĂĄny migrĂĄciĂłval kapcsolatos politikĂĄjĂĄt, ennek rĂŠszekĂŠppen pedig azt a cselekvĹ szolidaritĂĄst, mely orszĂĄgaink szuverenitĂĄsĂĄnak, eurĂłpai ĂŠs nemzeti ĂŠrtĂŠkeinek a vĂŠdelmĂŠben a VisegrĂĄdi NĂŠgyek, RomĂĄnia ĂŠs a nyugat-balkĂĄni orszĂĄgok kĂśzĂśtt formĂĄlĂłdik.
MĂŠlysĂŠges sajnĂĄlattal vettĂźk tudomĂĄsul, hogy az EU belĂźgyminisztereinek szeptemberi ĂŠrtekezlete minĹsĂtett tĂśbbsĂŠgi szavazĂĄssal tovĂĄbbi 120 ezer menekĂźlt kvĂłtĂĄk szerinti elosztĂĄsĂĄrĂłl dĂśntĂśtt a tagĂĄllamok kĂśzĂśtt. MagyarorszĂĄg, CsehorszĂĄg, SzlovĂĄkia ĂŠs RomĂĄnia akkori ellenszavazatĂĄval egyetĂŠrtĂŠsben, nem tartjuk elfogadhatĂłnak a kĂśtelezĹ betelepĂtĂŠsi kvĂłta alkalmazĂĄsĂĄt. Osztjuk a Fidesz azon ĂĄllĂĄspontjĂĄt, hogy a betelepĂtĂŠsi kvĂłtarendszer ellentĂŠtes magyarsĂĄgunk, valamint az UniĂł ĂŠrdekeivel, jogtalan, mert ellentmond a nemzetkĂśzi egyezmĂŠnyeknek, ĂŠrtelmetlen, mivel meghĂvĂĄst jelent a tovĂĄbbi migrĂĄnsoknak, vĂŠgsĹ soron pedig nem jelent megoldĂĄst a kialakult vĂĄlsĂĄgra, hanem csak tovĂĄbb sĂşlyosbĂtja azt.
Ennek megfelelĹen â a kvĂłtarendszert visszautasĂtĂł orszĂĄgok, kĂśztĂźk RomĂĄnia ĂĄllĂĄspontjĂĄval Ăśsszhangban â a Fidesz ĂĄltal ĂştjĂĄra indĂtott alĂĄĂrĂĄsgyĹąjtĂŠshez valĂł csatlakozĂĄsra hĂvjuk fel erdĂŠlyi magyarsĂĄgunkat. PolgĂĄri akaratnyilvĂĄnĂtĂĄsunkkal ezenkĂŠppen vĂŠdelmezzĂźk mi is nemzeti ĂŠs eurĂłpai ĂŠrdekeinket ĂŠs ĂŠrtĂŠkeinket!
NagyvĂĄrad, 2015. november 9.
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł, az EMNT elnĂśke
SzilĂĄgyi Zsolt, az EMNP elnĂśke
erdon.ro2017. februĂĄr 3.
Az erdĂŠlyi magyarok egyĂźtt ĂŠreznek ĂŠs egyĂźtt tĂźntetnek a romĂĄn tiltakozĂłkkal
Az EurĂłpai Parlament nĂŠppĂĄrti frakciĂłjĂĄnak mai rendes ĂźlĂŠsĂŠn Theodor Stolojan volt miniszterelnĂśk, a romĂĄn nĂŠppĂĄrti delegĂĄciĂł tĂĄrselnĂśke ĂŠs TĹkĂŠs LĂĄszlĂł erdĂŠlyi kĂŠpviselĹ is felszĂłlalt a romĂĄniai politikai helyzet ĂźgyĂŠben.
Az elnĂśki bejelentĂŠsek rendjĂŠn, ĂĄltalĂĄnos politikai bevezetĹje keretĂŠben Manfred Weber frakciĂłelnĂśk kĂźlĂśn is kitĂŠrt a romĂĄniai kormĂĄnyellenes tĂźntetĂŠsekre, ezen ĂśsszefĂźggĂŠsben szemĂŠly szerint mĂŠltatva Klaus Iohannis ĂĄllamelnĂśknek a vĂĄlsĂĄgos belpolitikai helyzetben jĂĄtszott pozitĂv szerepĂŠt.
FelszĂłlalĂĄsĂĄban Theodor Stolojan kĂśszĂśnetet mondott a nĂŠppĂĄrti politikai csoportnak azĂŠrt, hogy a RomĂĄniĂĄrĂłl szĂłlĂł parlamenti vita â mĂşlt heti â gyors megrendezĂŠsĂŠt elĹsegĂtette. Elmarasztalta a szociĂĄldemokrata kormĂĄnyt amiatt, hogy a tĂśrvĂŠnyessĂŠg lĂĄtszatĂĄnak fenntartĂĄsĂĄval prĂłbĂĄlja meg bĹąnĂśs politikusait a bĂśrtĂśnbĹl kimenteni, mĂĄsfelĹl pedig nagy elismerĂŠssel szĂłlt azokrĂłl az 1989 utĂĄn szĂźletett tĂźntetĹkrĹl, akik nem hajlandĂłk eltĹąrni, hogy velĂźk bĂĄrmit megtegyenek.
KapcsolĂłdva az elĹtte szĂłlĂłhoz, TĹkĂŠs LĂĄszlĂł teljes egyetĂŠrtĂŠsĂŠt fejezte ki az ĂĄltala mondottakkal. Az erdĂŠlyi magyarok egyĂźtt ĂŠreznek ĂŠs egyĂźtt tĂźntetnek a romĂĄn tiltakozĂłkkal â bizonysĂĄg rĂĄÂ KolozsvĂĄr Ês TemesvĂĄr tĂśmeges megmozdulĂĄsai. Tragikusnak mondhatĂł fejlemĂŠny, hogy tavaly decemberben elsĂśprĹ tĂśbbsĂŠggel ĂşjbĂłl a nacionĂĄlkommunista hagyomĂĄnyt folytatĂł szociĂĄldemokratĂĄk nyertĂŠk a vĂĄlasztĂĄst. Minden bizonnyal igaza van VĂĄclav Havelnek, aki annak idejĂŠn mĂĄsodik rendszervĂĄltozĂĄst tartott szĂźksĂŠgesnek a visszarendezĹdĂśtt posztkommunista rezsimekkel szemben â fejezte ki ĂĄllĂĄspontjĂĄt erdĂŠlyi kĂŠpviselĹnk.
EurĂłpai viszonylatban ugyanakkor sajnĂĄlatĂĄt fejezte ki amiatt, hogy az EurĂłpai NĂŠppĂĄrthoz tartozó RomĂĄniai Magyar Demokrata SzĂśvetsĂŠg â a romĂĄn ĂŠs a romĂĄniai magyar kĂśzvĂŠlemĂŠnnyel szembe menve â a vĂĄlasztĂĄsok nyomĂĄn megkĂśtĂśtt egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsi megĂĄllapodĂĄst fenntartva a szocialistĂĄkkal tovĂĄbbra is szĂśvetsĂŠgesi viszonyt ĂĄpol. âA romĂĄn ĂŠs a romĂĄniai magyar nĂŠppĂĄrti politikusoknak egyĂźtt, kĂśzĂśs erĹvel kell fellĂŠpniĂźk a posztkommunista romĂĄn kormĂĄnnyal szembenâ â hangsĂşlyozta TĹkĂŠs LĂĄszlĂł.
tokeslaszlo.eu/cikk2017. jĂşlius 4.
Magyarnak lenni RomĂĄniĂĄban
A vajdasĂĄgi magyarsĂĄg nagyjĂĄbĂłl megszĹąntnek tekinthetĹ (mint ĂśnĂĄllĂł entitĂĄs) pĂĄr ezer kitartĂł embertĹl eltekintve. Mi lesz veletek? Mi lesz velĂźnk?
Ami alĂĄbb kĂśvetkezik, az tulajdonkĂŠppen kis rĂŠszlete lehetne annak a tanulmĂĄnynak, amelyet mĂĄr rĂŠgen meg kellett volna Ărnom Bretter GyĂśrgyrĹl, akirĹl szĂłltam mĂĄr ĂŠletĂŠben ĂŠs halĂĄlĂĄban (nekem a legfontosabb a temetĂŠsĂŠn mondott beszĂŠdem volt, mert a halĂĄla â az egykori fiatal fĂŠrfi elsĹ nagy szemĂŠlyes vesztesĂŠge â mĂŠlyen megĂŠrintett, ĂŠs mĂŠg mindig fĂĄj, nĂŠha el is csodĂĄlkozom rajta).
Ez nem ĂŠvfordulĂłs cikk, Gyuri csak 1977 novemberĂŠben halt meg, most mĂŠg nyĂĄr van. NehĂŠz lett volna Ĺt akkor az olvasĂłnak megmagyarĂĄznom (kĂsĂŠrleteim nem sikerĂźltek elĂŠg jĂłl), nehĂŠz ma is, de mĂĄsĂŠrt. A problĂŠma egy rĂŠsze avval kapcsolatos, ami ma is ĂŠgetĹ, sajgĂł Ăźgy, kĂźlĂśnĂśsen nektek, akik ott vagytok, ĂŠs remĂŠlhetĹleg ott is maradhattok. De nem azĂŠrt, mert be vagytok zĂĄrva.
Az 1968 (akkor voltam hĂşsz esztendĹs) utĂĄni ĂŠvtizedben â ĂŠs ezt ĹszintĂŠn aligha mondta el mĂŠg valaki, pedig az emlĂŠkezĹ prĂłza hatalmas gleccsermorĂŠnĂĄja torlĂłdott fĂśl â a romĂĄniai magyar ĂŠrtelmisĂŠg nagyon kĂźlĂśnĂśs helyzetben talĂĄlta magĂĄt.
RomĂĄnia nem vett rĂŠszt a csehszlovĂĄkiai demokratikus szocialista kĂsĂŠrlet eltiprĂĄsĂĄban (bĂĄr dĂśntĹen oroszellenes, nacionalista elfogultsĂĄgbĂłl, nem demokratikus meggyĹzĹdĂŠsbĹl), ĂĄmde a Magyar NĂŠpkĂśztĂĄrsasĂĄg igen.
RomĂĄnia, bĂĄr formĂĄlisan nem lĂŠpett ki a VarsĂłi SzerzĹdĂŠsbĹl ĂŠs a KGST-bĹl, nyĂltan a SzovjetuniĂł ellen fordult, kĂśzeledett a szovjet tĂśmbĂśn kĂvĂźli JugoszlĂĄviĂĄhoz, ĂŠs a Nyugat kedvencĂŠvĂŠ vĂĄlt. (Nicolae CeauĹescu volt Ăgy â mĂŠg TitĂłnĂĄl is inkĂĄbb â a Nyugaton valaha leginkĂĄbb elismert kelet-eurĂłpai vezetĹ, tĂśbb mint egy ĂŠvtizedig. VĂĄclav Havel ĂŠs Lech WaĹÄsa sose vitte ilyen sokraâŚ)
Ebben a helyzetben a nacionalista ĂŠs (neo)sztĂĄlinista CeauĹescu-rendszer engedmĂŠnyeket tett a mozgolĂłdĂł, reformokra vĂĄgyĂł romĂĄn ĂŠrtelmisĂŠgnek â mind a nacionalista, mind a demokratikus szĂĄndĂŠkĂş rĂŠszĂŠnek â , ĂŠs engedmĂŠnyeket tett a romĂĄniai magyar nemzetisĂŠgnek, amelynek a szellemi vezetĹi (MĂŠliusz JĂłzsef, Domokos GĂŠza, SĂźtĹ AndrĂĄs, GĂĄll ErnĹ) ezt az alkalmat meg is ragadtĂĄk. Ez volt a romĂĄniai magyar sajtĂł, rĂĄdiĂł, televĂziĂł, folyĂłiratirodalom, kĂśnyvkiadĂĄs, szĂnhĂĄz stb. nagy, talĂĄn legnagyobb korszaka. Ekkor indultunk el a pĂĄlyĂĄnkon.
A Magyar NĂŠpkĂśztĂĄrsasĂĄg elhĂĄrĂtĂĄsi, hĂrszerzĹ ĂŠs kultĂşrpolitikai szerveinek az volt a fĂśladatuk, hogy ĂŠber figyelemmel kĂsĂŠrjĂŠk a romĂĄniai magyar nemzetisĂŠg mozgĂĄsait â , hiszen a RomĂĄn Szocialista KĂśztĂĄrsasĂĄg ekkor elĂĄrulta âa szocialista tĂĄborâ egysĂŠgĂŠt, ĂŠs ezĂŠrt belsĹ problĂŠmĂĄi (mindenekelĹtt a magyarkĂŠrdĂŠs) ĂŠlĂŠnk ĂŠrdeklĹdĂŠst ĂŠbresztettek budapesti, moszkvai ĂŠs kelet-berlini hivatalos kĂśrĂśkben.
Az a mintegy mĂĄsfĂŠlszĂĄz magyarorszĂĄgi ĂŠrtelmisĂŠgi, aki ebben az idĹszakban elkezdett intenzĂven foglalkozni ErdĂŠllyel, nyilvĂĄn nem RomĂĄnia âfĂśllazĂtĂĄsĂĄnakâ az ĂŠrdekĂŠben tette, amit tett, de ĂŠpp Ăşgy megragadta a kĂnĂĄlkozĂł alkalmat, mint ellenkezĹ elĹjellel igen sokan RomĂĄniĂĄban. RomĂĄniĂĄban ez virĂĄgkora volt a magyar nemzetisĂŠgi kultĂşrĂĄnak, ĂŠs se azelĹtt, se azĂłta nem volt az erdĂŠlyi mĹąveltsĂŠgnek ekkora magyarorszĂĄgi kritikai visszhangja, az âErdĂŠly-jĂĄrĂĄsâ is ekkor kezdĹdĂśtt; mindezt fĂŠlreĂŠrthetetlenĂźl bĂĄtorĂtotta az MSZMP (ĂŠs âa III. ĂźgyosztĂĄlyâ) mĹąvelĹdĂŠspolitikĂĄja.
MĂĄsrĂŠszt azt kellett lĂĄtniuk az ĂĄlmĂŠlkodĂł olvasĂłknak, hogy az 1968-i szovjet agressziĂłt, a PrĂĄgai Tavasz leverĂŠsĂŠt ellenzĹ magyarorszĂĄgi ĂŠrtelmisĂŠgiek (akiknek az ĂrĂĄsai tĂśbbĂŠ-kevĂŠsbĂŠ be voltak tiltva Budapesten) megjelenhettek az egyĂŠbkĂŠnt szĹąk pĂĄnyvĂĄra fogott romĂĄniai ĂŠs jugoszlĂĄviai (erdĂŠlyi ĂŠs vajdasĂĄgi) folyĂłiratokban, s a romĂĄniai (valamivel kevĂŠsbĂŠ a jugoszlĂĄviai) magyar ĂrĂłk (ĂŠs mĂĄs alkotĂłk) munkĂĄi egyre nagyobb nyilvĂĄnossĂĄgot kaptak MagyarorszĂĄgon.
A kĂŠt, szemszĂśgĂźnkbĹl fontos ĂĄllam, RomĂĄnia ĂŠs MagyarorszĂĄg (meg a formĂĄlĂłdĂł magyarorszĂĄgi demokratikus ellenzĂŠk!) ekkor valĂłsĂĄggal versengett a romĂĄniai magyar ĂŠrtelmisĂŠgĂŠrt â persze mindkĂŠt ĂĄllamvezetĂŠs ezt hĂĄtsĂł gondolatokkal ĂŠs rosszhiszemĹąen tette, de ez a kis ideig tartĂł konjunktĂşra nagyon jĂłt tett mind a romĂĄniai magyarsĂĄg ĂĄltalĂĄnos ĂĄllapotĂĄnak, mind kulturĂĄlis ĂŠs oktatĂĄsi intĂŠzmĂŠnyeinek, mind pedig a romĂĄnai magyar ĂŠrtelmisĂŠg (hogy is nevezzĂźk?) karrierjĂŠnek. Ennek az epizĂłdnak a fĹ, voltakĂŠppen az egyetlen ideolĂłgusa a korĂĄbbi, a sztĂĄlini korszakban bĂśrtĂśnbe vetett MĂŠliusz volt. Ha ĂĄttekintjĂźk az 1960-as ĂŠvek kĂśzepĂŠtĹl az 1970-es ĂŠvek vĂŠgĂŠig keletkezett irodalmi-politikai esszĂŠit, lĂĄthatjuk a sietsĂŠget, amellyel igyekezett elintĂŠzni a nemzedĂŠke szĂĄmĂĄra fĂźggĹben maradt Ăźgyeket: a hĂĄborĂş elĹtti baloldal ĂŠs ezen belĂźl az avant-garde elĂĄtkozottainak elismertetĂŠsĂŠt, rehabilitĂĄciĂłjĂĄt; a rĂŠgi mozgalom internacionalizmusĂĄnak, Duna-konfĂśderĂĄciĂłs gondolatvilĂĄgĂĄnak fĂślelevenĂtĂŠsĂŠt; JugoszlĂĄvia be- vagy visszaemelĂŠsĂŠt a kommunista kĂĄnonba; a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtti romĂĄniai magyar irodalomnak az 1960-as ĂŠvek kĂśzepĂŠn megrekedt fĂślĂŠlesztĂŠsĂŠt; a SzovjetuniĂłtĂłl elszakadĂł eurokommunista nyugati baloldal, sĹt: alkalmankĂŠnt a kimondottan szovjetellenes Ăşj baloldal megismertetĂŠsĂŠt; ĂŠs mindenekelĹtt a magyar nemzetisĂŠg egyenjogĂşsĂĄgĂĄnak elismertetĂŠsĂŠt, a magyar (magyarorszĂĄgi ĂŠs erdĂŠlyi) antifasiszta hagyomĂĄny elĹtĂŠrbe helyezĂŠsĂŠt, igazolva evvel a nemzetisĂŠgi tĂśrekvĂŠsek âhaladĂłâ voltĂĄt. Erre igazĂĄbĂłl hĂĄrom-nĂŠgy ĂŠve volt csak, de segĂtett neki nĂŠhĂĄny fontos â elsĹsorban bukaresti â magyar intĂŠzmĂŠny, A HĂŠt, a Kriterion KiadĂł, az ElĹre (az orszĂĄgos magyar napilap) kulturĂĄlis rovata, a romĂĄn ĂĄllami rĂĄdiĂł ĂŠs televĂziĂł magyar adĂĄsa, a mĂŠltatlanul elfelejtett IfjĂşmunkĂĄs (hetilap). Meg, amennyire lehetett, a kolozsvĂĄri Korunk. Ămde a âdemokratikus szocialistaâ megĂşjulĂĄs egy kis idĹre mindenĂźvĂŠ ĂĄtterjedt, erre ĂŠn is â mint a kolozsvĂĄri Utunk (ma: Helikon) egykori segĂŠdszerkesztĹje (1972-78) â tanĂş lehetek.
Persze ez csapda volt: mĂĄr kĂŠszen ĂĄllt CeauĹescu fĂŠlĹrĂźlt vasgĂĄrdista-sztĂĄlinista-maoista fordulata (tĂśbbek kĂśzĂśtt azĂŠrt, mert vĂŠgĂźl a szovjet-kĂnai ellentĂŠtet fontosabbnak ĂŠrezte, mint a szovjet-amerikai hideghĂĄborĂşt), illetve az MSZMP vezetĹsĂŠgĂŠnek ErdĂŠly-politikĂĄja konjunkturĂĄlis volt ĂŠs ilyenkĂŠnt leplezĹdĂśtt le, bĂĄrmennyire fĂślhasznĂĄlt Ĺszinte ĂŠs ĂŠrzelmes, akkor mĂŠg zĂśmmel âdemokratikusâ kultĂşrnacionalista ĂŠrtelmisĂŠgieket, akik nem tudtĂĄk â vagy nem tĂśrĹdtek vele â , hogy fĂślhasznĂĄljĂĄk Ĺket a moszkvai ihletĂŠsĹą jĂĄtszmĂĄkban. De ameddig ez egyĂŠrtelmĹąen be nem bizonyosodott, volt egy pillanat â ĂŠs ennek a megĂśrĂśkĂtĂŠse ĂŠs hasonlatkĂŠnti hasznĂĄlata miatt Ărom ezeket a sorokat â , amelyben lehetsĂŠgessĂŠ ĂŠs szĂźksĂŠgszerĹąvĂŠ vĂĄlt, hogy a kĂśvetelĂŠskĂŠnt Ăgy ki nem mondott romĂĄniai magyar kulturĂĄlis autonĂłmia tartalmĂĄt meghatĂĄrozzĂĄk, hogy jelentĂŠse legyen a romĂĄniai magyar âkĂźlĂśnlĂŠtnekâ, s ebben Bretter ĂŠs barĂĄtai (a âtanĂtvĂĄnyâ kifejezĂŠs fĂŠlrevezetĹ: Bretter nem volt âmesterâ, Ăgy nem lehettek âtanĂtvĂĄnyaiâ) elszakadtak az olyan ideolĂłgusoktĂłl, mint GĂĄll ErnĹ â bĂĄr tĂśbbĂźnk szemĂŠlyes jĂł viszonya megmaradt velĂźk â , ĂŠs SzilĂĄgyi Domokos ĂŠs mĂĄsok metaforikus lĂĄzadĂł nyelvĂŠnek a szerepĂŠt is ĂĄtvette Bodor ĂdĂĄm jeges-ironikus prĂłzĂĄja, amely (ma mĂĄr lĂĄtszĂł furcsa pĂĄrhuzamban olyan âosztrĂĄkâ ĂrĂłkkal, mint Kafka, Doderer, Celan, Bachmann, Bernhard, Handke â nem âhatĂĄsrĂłlâ van szĂł!) a huszadik szĂĄzad tĂśrtĂŠnelmi tragĂŠdiĂĄjĂĄnak vilĂĄgirodalmĂĄban az egyik legfontosabb hely.
Az 1968-as (prĂĄgai, pĂĄrizsi, berkeley-i, nyugat-berlini â urambocsĂĄ, kolozsvĂĄri/bukaresti) alapeszme, mint kĂśztudomĂĄsĂş, emancipĂĄciĂłs jellegĹą volt, ĂŠs egyszerre ĂĄllt szemben az akkori, igen konzervatĂv nyugati kapitalizmussal ĂŠs a valamelyest megszelĂdĂtett sztĂĄlinizmus âlĂŠtezĹ szocialistaâ variĂĄnsĂĄval: ez volt szĂĄmunkra, kelet-eurĂłpai fiatal ĂŠrtelmisĂŠgiek szĂĄmĂĄra a politikai lĂŠnyege. Az emancipatorikus ĂŠs nyomatĂŠkosan tekintĂŠlyellenes (antiautoritĂĄrius) karakter alĂĄtĂĄmasztotta minden kĂśzĂśssĂŠg â ĂŠs az akkori filmek ĂŠs zenĂŠk mai kĂśzĂśnsĂŠge szĂĄmĂĄra is evidens kell hogy legyen: a kĂśzĂśssĂŠg ebben a vilĂĄgszemlĂŠletben ĂŠs âvilĂĄgĂŠrzĂŠsbenâ mindig kisebbsĂŠg(ek)et jelentett, amelyeknek (tĂśbbnyire tragikus) szabadsĂĄgkĂźzdelmeket kell(ett) folytatniuk a represszĂv Apa kĂźlĂśnfĂŠle figurĂĄival: az Ăllammal, a TĹkĂŠvel, a Nemzettel, a MunkĂĄval, a heteroszexista normakĂŠszlettel ĂŠs ĂĄltalĂĄban mindenfajta elnyomĂĄssal.
A CeauĹescu-fĂŠle âetnokratikusâ ĂĄllammal szemben a nemzetisĂŠgi ĂśnĂĄllĂłsĂĄgi, kulturĂĄlis autonomista tĂśrekvĂŠsek akkor (egy pillanatra) a szabadsĂĄgtĂśrekvĂŠsek pĂĄrhuzamĂĄvĂĄ lĂŠnyegĂźltek ĂĄt, a romĂĄniai magyarsĂĄg â potenciĂĄlisan â a romĂĄniai âdemokrĂĄciaâ bĂĄzisĂĄnak tetszett, fĂśnnmaradĂĄsa a âdemokrĂĄciĂĄtĂłlâ fĂźggĂśtt ĂŠs a romĂĄniai âdemokrĂĄciaâ ĂĄltalĂĄnos ĂŠrdekĂŠt is szolgĂĄl(hat)ta volna.
Az egyetemes 68-as antinacionalizmus szĂźksĂŠgkĂŠppen kisebbsĂŠgvĂŠdĹ volt: egyik forrĂĄsa az amerikai feketĂŠk fĂślszabadĂtĂĄsi (emancipĂĄciĂłs) mozgalma volt egyĂźtt a nĹmozgalommal ĂŠs a Gay Liberation kezdeteivel, no meg az ĂĄltalĂĄnos antikolonializmussal (ebben kĂźlĂśnĂśsen fontos az algĂŠriai hĂĄborĂş ĂŠs franciaorszĂĄgi utóÊlete mĂĄig) ĂŠs â a harmadik vilĂĄg mozgalmaival szimpatizĂĄlĂł â bĂŠkemozgalommal, illetve a csehszlovĂĄk esetben a forrĂĄs a nagyhatalmi hegemonizmussal valĂł szembenĂĄllĂĄs (a kis ĂŠs nagy nemzetek egyenlĹsĂŠgĂŠnek lenini elve alapjĂĄn), a kisnemzeti ĂśnĂĄllĂłsĂĄg ĂŠs ĂśnĂŠrzet kulturĂĄlis alakzata.
EzĂŠrt a âmit jelent magyarnak lenni RomĂĄniĂĄban?â kĂŠrdĂŠsre akkor â mindenekelĹtt Bretter rejtĂŠlyes-kĂłdolt-ironikus esszĂŠĂrĂĄsĂĄban, âfogalomkĂśltĂŠszetĂŠbenâ â az volt a vĂĄlasz, hogy Ăśnmagunk vĂŠdelmĂŠn tĂşl a romĂĄniai magyar kultĂşrĂĄnak (politikai kultĂşrĂĄnak is) kĂźldetĂŠse van: kulcsszereplĹje lehet a kelet-eurĂłpai fĂślszabadulĂĄsnak.
TehĂĄt a romĂĄniai magyar ĂśnaffirmĂĄciĂł (ĂśnĂĄllĂtĂĄs, ĂśnkijelentĂŠs) â ez rekonstruĂĄlhatĂł â nem nacionalizmus, nem a kasztrĂĄlĂł, fegyelmezĹ, nĹbĂĄntalmazĂł Apa Ăşjabb elnyomĂł cselszĂśvĂŠnye, hanem ellenkezĹleg: soft power, szelĂd, befogadĂł-elismerĹ, tolerĂĄns magatartĂĄssal elegyĂtett kĂśvetelĂŠshalmaz, amelynek a politikai garanciĂĄja ĂŠppen a kisebbsĂŠgi jelleg, a gyĂśngĂŠk rĂĄutaltsĂĄga a szabadsĂĄg ĂŠs igazsĂĄgossĂĄg eszmĂŠnyeire, amelyek mĂśgĂśtt (esetĂźnkben) nem ĂĄll materiĂĄlis (azaz ĂĄllami, gazdasĂĄgi, katonai, terĂźleti, demogrĂĄfiai-biopolitikai) hatalom.
Csak a kultĂşra, amely Bretter esetĂŠben â aki szĂĄmĂĄra alapvetĹ jelentĹsĂŠge volt KallĂłs ZoltĂĄn fĂśltĂĄrĂł-megĹrzĹ ĂŠs mĹąvĂŠszi munkĂĄjĂĄnak â a nĂŠpi kultĂşrĂĄt, a folklĂłrt is jelentette, hamisĂtatlan romantikus-fĂślszabadĂtĂł, illetve rousseau-i egyenlĹsĂtĹ szellemben (nem hiĂĄba volt kedves filozĂłfusa Fichte). TehĂĄt itt nem a ma (rĂŠszben tĂŠvesen) âelitistĂĄnakâ nevezett âmagaskultĂşraâ a karvezetĹ, hanem az elnyomottak nĂŠpi kultĂşrĂĄjĂĄnak szintĂŠzise az avant-garde-dal, amelyet mi itt a Duna-medencĂŠben BartĂłk nevĂŠvel szoktunk asszociĂĄlni. UtĂłpia, persze: mĂŠlysĂŠgesen baloldali utĂłpia.
Bretter maga nem volt utĂłpista, tĂĄvol ĂĄllt tĹle minden naiv derĹąlĂĄtĂĄs ĂŠs indokolatlan remĂŠnykedĂŠs. Bonyolult ĂŠs persze ellentmondĂĄsos, sok tekintetben rejtelmes ĂŠs titokzatos ĂŠletmĹąvĂŠt ajĂĄnlatnak tekintette, amelyet minden fĂślhajtĂĄs nĂŠlkĂźl olvasĂłi elĂŠ tĂĄrt, pĂŠldĂĄul az akkor szĂĄzezres pĂŠldĂĄnyszĂĄmban megjelenĹ ElĹre vasĂĄrnapi irodalmi mellĂŠkletĂŠben kĂśzĂślt âSzeminĂĄriumâ c. elkĂŠpesztĹ ârovatĂĄbanâ, amelyre bĂźszke lehetett volna bĂĄrmelyik akkori pĂĄrizsi, firenzei, New York-i, nyugat-berlini, frankfurti alternatĂv lap, de amely a maga gyergyĂłszentmiklĂłsi, lugosi, zilahi, ĂŠlesdi olvasĂłihoz akart hĹą lenni. Nem tudjuk, ezek az olvasĂłk mit gondoltak rĂłla. BizonyĂĄra furcsĂĄlltĂĄk, de sokan ĂŠreztĂŠk ki belĹle azt, amit Bretter mondani akart nekik: magyarok lesztek, ha szabadok vagytok.
Furcsa tĂŠtel kĂźlĂśnben is, nem?
Ezt mindenesetre elhittĂźk neki, ĂŠs jĂł sokĂĄig vilĂĄgos volt â vilĂĄgosnak tetszett â szĂĄmunkra, hogy âa jĂł erdĂŠlyi magyarâ amiatt, hogy jĂł sorsa az emancipĂĄciĂłtĂłl fĂźgg (mint minden kisebbsĂŠgĂŠ), lĂŠnyegĂŠnĂŠl fogva nem sovĂŠn, nem antiszemita, nem nĹgyĹąlĂślĹ ĂŠs Ăgy tovĂĄbb, ami aztĂĄn kicsit Ăśsszekeveredett a transzilvanista mitolĂłgiĂĄval a âjellegzetesen erdĂŠlyiâ toleranciĂĄrĂłl, ad vocem tordai orszĂĄggyĹąlĂŠs, vĂś. PĂĄskĂĄndi DĂĄvid Ferenc-drĂĄmĂĄjĂĄval, SĂźtĹ SzervĂŠt MihĂĄly-drĂĄmĂĄjĂĄval (azt hiszem, Csillag a mĂĄglyĂĄn volt a cĂme) ĂŠs Kohlhaas MihĂĄly-darabjĂĄval, amelyekben a vallĂĄsi tĂźrelem ĂŠs a ius resistendi ĂŠs a termĂŠszetjog persze (alig burkoltan) a nemzetisĂŠgi kĂŠrdĂŠsre utalt. UgyanĂgy MĂŠliusz antisztĂĄlinista politikai lĂrĂĄja ĂŠs esszĂŠisztikĂĄja, SzilĂĄgyi Domokosnak a diktatĂşraellenessĂŠget (bizonyĂĄra problematikusan) naturalizĂĄlĂł, poszt-JĂłzsef Attila-i kĂśltĂŠszete, ĂŠs mĂŠg sok minden, ami kevĂŠsbĂŠ ismert, ĂŠs aminek mĂŠg az emlĂtĂŠsĂŠre sincs itt terem. De a korszak emblematikus intellektuĂĄlis alakja Bretter volt â ami nem azt jelenti, hogy jobb ĂrĂł volt mindenkinĂŠl, ez szamĂĄrsĂĄg, nem ilyesmirĹl van itt szĂł.
Bretter ekkor mĂĄr tĂşl volt az âenyhĂźlĂŠsâ, a âdemokratizĂĄlĂłdĂĄsâ, a âreformâ mindenfajta illĂşziĂłjĂĄn, teljesen elszakadt a rendszertĹl (meg minden szokvĂĄnyos âĂŠrtelmisĂŠgi politizĂĄlĂĄstĂłlâ), a âhumanista marxizmusâ nyelvezetĂŠtĹl meg lassacskĂĄn minden fĂśldi kĂśtelĂŠktĹl â kivĂŠve frĂĄzistalan szolidaritĂĄsĂĄt a sajĂĄt veszĂŠlyeztetett magyar kĂśzĂśssĂŠgĂŠvel. (Magam a legĂŠlesebben elutasĂtottam a haladĂł establishment â ez esetben GĂĄll ErnĹ â bĂŠkejobbjĂĄt 1976-ban, de ez az ĂrĂĄsom, amely kĂŠziratban keringett, csak 2003-ban jelenhetett meg a KellĂŠk c. kolozsvĂĄri filozĂłfiai folyĂłiratban. Ăm az ĂŠn szakĂtĂĄsom elmĂŠleti volt ĂŠs politikai, a Bretter GyĂśrgyĂŠ mĂĄr mĂŠlyebb: egzisztenciĂĄlis ĂŠs vĂŠgleges.)
Ami â MĂŠliusz rendkĂvĂźl jelentĹs kivĂŠtelĂŠvel â hiĂĄnyzott mindebbĹl, ahogyan nem hiĂĄnyzott a jugoszlĂĄviai, vajdasĂĄgi magyar kultĂşrĂĄbĂłl (amelyhez mĂŠly kĂśze volt a szerb eredetĹą, temesvĂĄri MĂŠliusznak), az a tĂśbbsĂŠgi kultĂşrĂĄval valĂł kĂślcsĂśnhatĂĄs volt. (A George IvaĹcu szerkesztette Contemporanult, a Dan HÄulicÄ szerkesztette Secolul 20-t sok magyar olvasta; de ez aztĂĄn elhalt.)
Ekkor CeauĹescu mĂĄr elĹhĂvta a mĂŠlybĹl mind a gĂśrĂśgkeleti ortodoxiĂĄhoz kapcsolĂłdĂł, mind a pogĂĄny (dĂĄk) jellegĹą romĂĄn Ĺsfasizmust, ez meg csakhamar ĂĄtvette a szellemi hatalmat, Marin Preda Antonescu marsallt mentegetĹ-igazolĂł regĂŠnyĂŠtĹl (Delirul, 1975), amely â Ĺtefan Andrei egykori kĂźlĂźgyminiszter emlĂŠkezĂŠsei szerint â mĂŠly benyomĂĄst tett CeauĹescura, egĂŠszen Adrian PÄunescu ultrasoviniszta performanszaiig (a mai romĂĄn oroszellenessĂŠg innen szĂĄrmazik, ebben gyĂśkerezik, a rehabilitĂĄlt VasgĂĄrdĂĄban), ez pedig (emlĂŠkszem jĂłl) valĂłsĂĄggal megĹrjĂtette a romĂĄn tĂĄrsadalmat, ellenerĹk pedig nem jelentkeztek. A pillanat elmĂşlt, tekintet nĂŠlkĂźl MĂŠliusz ĂŠs Domokos GĂŠza utĂłvĂŠdharcaira a Scânteia-hĂĄzban.
ElmĂşlt, de volt.
Eleinte a romĂĄn â magyarellenes ĂŠlĹą â totalitĂĄrius romĂĄn ĂĄllami sovinizmusra adott [nĂŠma vagy kĂśzvetett] erdĂŠlyi magyar vĂĄlasz nem a magyar nacionalizmus volt. Eleinte.)
Balogh EdgĂĄr mondta nekem, hogy 1968 magyar szempontbĂłl nem volt mĂĄs, mint a kisantant (CsehszlovĂĄkia-JugoszlĂĄvia-RomĂĄnia) fĂślĂŠlesztĂŠse. Volt ebben nĂŠmi igazsĂĄg. Abban az ĂŠvben mĂĄsutt is visszatĂŠrt az âavant-guerreâ: a lengyelorszĂĄgi hivatalos antiszemita kampĂĄny GomuĹka irĂĄnyĂtĂĄsĂĄval s a maradĂŠk lengyel zsidĂłsĂĄg kiĹązĂŠse (kivĂŠve nĂŠhĂĄny ellenzĂŠki ĂŠrtelmisĂŠgit a bĂśrtĂśnben) volt a PĂĄrt vĂĄlasza a diĂĄk- ĂŠs munkĂĄslĂĄzadĂĄsra, CsehszlovĂĄkiĂĄban pedig a reszovjetizĂĄlĂł, bĂźntetĹ ânormalizĂĄciĂłâ (CsehszlovĂĄkia szovjet-magyar-keletnĂŠmet-stb. megszĂĄllĂĄsa volt a mi dĂśntĹ ânemzedĂŠkiâ ĂŠlmĂŠnyĂźnk â no meg 1967. jĂşnius 2., Benno Ohnesorg meggyilkolĂĄsa [rendĹrgolyĂłval] Nyugat-Berlinben, a vĂŠrengzĹ irĂĄni sah vĂŠdelmĂŠben), RomĂĄniĂĄban a fasizĂĄlĂł szovjetellenes/magyarellenes mozgĂłsĂtĂĄs: âne iau Ardealulâ, ErdĂŠly veszĂŠlyben, stb. Azt a pillanatot maga alĂĄ temette az idĹ, ki se lĂĄtszik.
Mit jelent most magyarnak lenni RomĂĄniĂĄban?
A vĂĄlasz felelĹssĂŠge nem az enyĂŠm, hiszen ĂŠn mĂĄr nem ĂŠlek ott veletek. (AkĂĄrmennyire remĂŠnytelenĂźl erdĂŠlyi maradtam. Ez nem ĂŠrdem, nem azĂŠrt mondom. Ăgy van, ĂŠs kĂŠsz.)
A negyven ĂŠvvel ezelĹtti â abszurd, de nem ĂŠrthetetlen â kĂsĂŠrlet (eszmetĂśrtĂŠnetileg elkerĂźlhetetlen volt, hogy bekĂśvetkezzĂŠk: lĂĄtni kell, hogy ez volt a prĂĄgai meg varsĂłi/gdaĹski 68 romĂĄniai magyar megfelelĹje, ĂŠs nem lehetett mĂĄs) aligha pĂŠldamutatĂł. TĂşl sok minden vĂĄltozott meg, ĂŠs bĂĄr a szimpla diktatĂşraellenessĂŠg mind RomĂĄniĂĄban, mind MagyarorszĂĄgon jelen van mĂŠg, de elĂŠggĂŠ fĂŠlrevezetĹ, hiszen szemben a szokvĂĄnyos zsurnĂĄllogikĂĄval ĂŠs zsurnĂĄlretorikĂĄval, a âlĂŠtezĹ szocializmusbĂłlâ nem maradt semmi. (Minden nap olvassuk Pesten, hogy âez olyan, mint a kĂĄdĂĄrizmusâ. Nem olyan.)
Ha nem is pĂŠlda, hĂĄt tanulsĂĄg.
Ha valamely kisebbsĂŠghez tartozni â az Ăśsszes hĂĄtrĂĄnyokkal, a kikĂźszĂśbĂślhetetlen (ĂŠs szĂvemnek kedves) provincializmusokkal â pusztĂĄn csak vĂŠletlenszerĹą tĂŠny (vagy ami ugyanaz: VĂGZET), akkor ugyancsak a vĂŠletlen (ez esetben az egyĂŠni ĂŠrdek) szabja meg, hogy evvel az adottsĂĄggal mit kezd valaki. AkĂĄr kivĂĄndorolhat anyagi okokbĂłl, akĂĄr csĂśndben asszimilĂĄlĂłdhat, akĂĄr megtartja a magyarsĂĄgĂĄt reflektĂĄlatlan, senki mĂĄsra nem tartozĂł, kĂśvetkezmĂŠnyekkel nem jĂĄrĂł magĂĄnĂźgynek, folklorisztikus dĂszĂtmĂŠnynek, tetszĹleges (ĂĄm jelentĂŠktelen) akĂĄrminek. Mindegy. VoltakĂŠppen a nemzeties jobboldal â amelynek ma a legnagyobb sikere van â is ezt mondja az ĂĄlirredenta Trianon-gyĂĄszkultusszal: s ugyan mi az ĂŠrtelme ĂŠs az ĂŠrtĂŠke az irredentizmusnak valĂłdi hatĂĄrrevĂziĂłs program nĂŠlkĂźl? Ez csak a vĂĄlasz elodĂĄzĂĄsa. ZĂĄszlĂłerdĹvel dekorĂĄlva â igazĂĄbĂłl: ĂĄlcĂĄzva.
Mi a romĂĄniai magyarsĂĄg politikai kĂźldetĂŠse a szĹąnni nem akarĂł romĂĄniai (romĂĄn) politikai vĂĄlsĂĄgban? Mert azĂŠrt nem lehet a pusztĂĄn ĂśnĂŠrdekĹą regionĂĄlis lobbizĂĄs, amit â korlĂĄtozott ismereteim szerint â elĂŠg Ăźgyesen mĹąvel a nemzetisĂŠgi politikai osztĂĄly.
Mi a romĂĄniai magyarsĂĄg funkciĂłja abban a tragĂŠdiĂĄban, amely MagyarorszĂĄgot sĂşjtja? Pontosabban: mi a lĂŠtezĹ, de szemĂŠrmesen titkolt irĂĄnyzatok â nyilvĂĄnvalĂłan tĂśbbfĂŠle â elkĂŠpzelĂŠse rĂłla, ĂŠs ErdĂŠly esetleges jĂłtĂŠkony befolyĂĄsĂĄrĂłl? Van valami sajĂĄtsĂĄgos, amiĂŠrt â a szĂźletĂŠs vĂŠletlenĂŠn tĂşl â ĂŠrdemes romĂĄniai magyar ĂŠrtelmisĂŠginek lenni? Van valami kĂśzĂśs projekt, amiĂŠrt ĂŠrdemes kĂśzĂśsen dolgozni? (Ăs itt nem a kĂvĂźlĂĄllĂłk irĂĄnti rutinszerĹą ellenszenvet ĂŠs megvetĂŠst ĂŠrtem, ez nem ĂŠr tĂşl sokat.) MegmenthetĹ-e (lĂŠtrehozhatĂł-e) vajon pont ErdĂŠlyben pĂŠldĂĄul a Duna-medencei szabad magyar sajtĂł, ha minden kĂśtĂŠl szakad?
A vajdasĂĄgi magyarsĂĄg nagyjĂĄbĂłl megszĹąntnek tekinthetĹ (mint ĂśnĂĄllĂł entitĂĄs) pĂĄr ezer kitartĂł embertĹl eltekintve. Mi lesz veletek? Mi lesz velĂźnk?
Ne feledjĂźk, hogy a tizenkilencedik szĂĄzad âĂśsszmagyarâ kultĂşrĂĄjĂĄban ErdĂŠly semmifĂŠle sajĂĄtos szerepet nem jĂĄtszott. Ez a sajĂĄtossĂĄg csak a Trianon utĂĄni âimpĂŠriumvĂĄltozĂĄssalâ kezdĹdik.
Minden erdĂŠlyi fĂśladat ĂŠs kĂźldetĂŠs vĂĄlsĂĄgok termĂŠke volt eddig.
Ha jĂłl lĂĄtom, megint van vĂĄlsĂĄg, de ennek a kerete a politikailag zĹąrzavaros, kĂźlĂśnben pedig dinamikusan âfejlĹdĹâ kapitalista RomĂĄnia, ahol ĂŠppen a âjĂłlĂŠti ĂĄllamâ (ĂşjraelosztĂł, âhaladĂłâ tĂĄrsadalompolitika) ĂŠs a konzervatĂv nacionalizmus kombinĂĄciĂłjĂĄval prĂłbĂĄlkozik â a magyarokkal szemben olykor elvtelenĂźl ĂŠs ravaszul gĂĄlĂĄns â ostromlott PSD, eltĂŠrĹen Aleksandar VuÄiÄ neoliberĂĄlis-nacionalista szerbiai rendszerĂŠtĹl.
De van minderre erdĂŠlyi magyar vĂĄlasz? TĂşl a kĂśltsĂŠgvetĂŠsi kedvezĂŠsek ĂŠs befolyĂĄsos pozĂciĂłk kiharcolĂĄsĂĄn? Mi az ĂŠrtelme a kitartĂĄsnak a poszton a tartalmilag meghatĂĄrozhatatlan hĹąsĂŠgen kĂvĂźl? A âmagyar vagyok, mert magyar lettem, tehĂĄt magyar maradok, Ăgy a legegyszerĹąbbâ elvontsĂĄgĂĄn kĂvĂźl? Ennek hamar elvĂŠsz a vonzereje (attĂłl tartok), ha nem lesz Ăşj erkĂślcsi-politikai tartalma. A kĂŠsei kapitalizmus radikalitĂĄsĂĄban a puszta adottsĂĄg soha nem elegendĹ. A kapitalizmus szemĂŠlytelen-fogalmi jellegĹą, fogalom (teĂłria, stratĂŠgia) nĂŠlkĂźl csak az alĂĄrendelt (szubaltern) populĂĄciĂłk maradnak, amelyeknek nincs jĂśvĹjĂźk. Ha nincs beszĂŠd, nincs kenyĂŠr.
TamĂĄs GĂĄspĂĄr MiklĂłs / Transindex.ro2017. augusztus 23.
SzerdĂĄn van a totalitĂĄrius diktatĂşrĂĄk ĂĄldozatainak eurĂłpai emlĂŠknapja
Augusztus 23-ĂĄn, az 1939. ĂŠvi Molotov-Ribbentrop-paktum alĂĄĂrĂĄsĂĄnak ĂŠvfordulĂłjĂĄn tartjĂĄk a totalitĂĄrius diktatĂşrĂĄk ĂĄldozatainak eurĂłpai emlĂŠknapjĂĄt.
A sztĂĄlini SzovjetuniĂł ĂŠs a nĂĄci NĂŠmetorszĂĄg kĂśzvetlenĂźl a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş kitĂśrĂŠse elĹtt kĂśtĂśtt az egĂŠsz vilĂĄgot megdĂśbbentĹ megnemtĂĄmadĂĄsi szerzĹdĂŠst. SztĂĄlin azutĂĄn dĂśntĂśtt a kommunista mozgalmat is erkĂślcsi vĂĄlsĂĄgba sodrĂł megĂĄllapodĂĄs mellett, hogy kudarcot vallottak a nyugati hatalmakkal az egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsrĹl folytatott tĂĄrgyalĂĄsai, mikĂśzben a SzovjetuniĂł tĂĄvol-keleti hatĂĄrait JapĂĄn fenyegette. A kiegyezĂŠs a LengyelorszĂĄg, majd Nyugat-EurĂłpa lerohanĂĄsĂĄt mĂĄr eldĂśntĹ Hitlernek is kapĂłra jĂśtt, mert Ăgy elkerĂźlhette a kĂŠtfrontos hĂĄborĂşt.
A dokumentumot 1939. augusztus 23-ĂĄn Ărta alĂĄ MoszkvĂĄban Vjacseszlav Molotov szovjet kĂźlĂźgyi nĂŠpbiztos ĂŠs Joachim von Ribbentrop nĂŠmet kĂźlĂźgyminiszter, az alĂĄĂrĂĄssal ĂŠletbe is lĂŠpett, de ratifikĂĄciĂłs folyamata csak szeptember 24-ĂŠn zĂĄrult le, amikor mĂĄr javĂĄban folyt a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş. A hĂŠt cikkbĹl ĂĄllĂł, tĂz ĂŠvre kĂśtĂśtt egyezmĂŠnyben a felek arra kĂśteleztĂŠk magukat, hogy tartĂłzkodnak âaz egymĂĄs ellen irĂĄnyulĂł minden erĹszakos tĂŠnykedĂŠstĹl, minden tĂĄmadĂł cselekmĂŠnytĹl ĂŠs minden tĂĄmadĂĄstĂłl, akĂĄr kĂźlĂśn, akĂĄr mĂĄs hatalmakkal egyĂźttâ.
A szerzĹdĂŠsnek titkos zĂĄradĂŠka is volt, amely nĂŠmet ĂŠs szovjet ĂŠrdekszfĂŠrĂĄkra osztotta fel Kelet-EurĂłpĂĄt. A kiegĂŠszĂtĹ jegyzĹkĂśnyv meglĂŠtĂŠt a SzovjetuniĂł egĂŠszen a gorbacsovi peresztrojkĂĄig tagadta, de a terĂźleti osztozkodĂĄs pontosan Ăşgy tĂśrtĂŠnt, ahogy a szerzĹdĂŠsben rĂśgzĂtettĂŠk. A paktum azonban csak elodĂĄzta a kĂŠt diktĂĄtor ĂśsszecsapĂĄsĂĄt: Hitler, miutĂĄn mĂĄr nem fenyegette a kĂŠtfrontos harc veszĂŠlye, 1941. jĂşnius 22-ĂŠn elindĂtotta hadosztĂĄlyait a SzovjetuniĂł ellen.
A hitleri Harmadik Birodalom 1945-ben megsemmisĂźlt, de a szovjet ĂŠrdek-szfĂŠrĂĄba kerĂźlt kelet- ĂŠs kĂśzĂŠp-eurĂłpai orszĂĄgokban kommunista diktatĂşrĂĄk ĂŠpĂźltek ki, ĂŠs kĂźlĂśnbĂśzĹ formĂĄban, az elnyomĂĄs eltĂŠrĹ mĂłdozataival egĂŠszen az 1990-es ĂŠvek elejĂŠn bekĂśvetkezett rendszervĂĄltĂĄsig fennĂĄlltak.
A 2008 jĂşniusĂĄban PrĂĄgĂĄban tartott EurĂłpa lelkiismerete ĂŠs a kommunizmus cĂmĹą nemzetkĂśzi konferenciĂĄn VĂĄclav Havel volt cseh ĂĄllamfĹ kijelentette: EurĂłpa rendkĂvĂźli felelĹssĂŠget visel a nĂĄcizmusĂŠrt ĂŠs a kommunizmusĂŠrt, azĂŠrt a kĂŠt totalitĂĄrius rendszerĂŠrt, amely ezen a fĂśldrĂŠszen jĂśtt lĂŠtre. A tanĂĄcskozĂĄs rĂŠsztvevĹi, majd szeptemberben az EurĂłpai Parlament (EP) magyar, ĂŠszt, brit, nĂŠmet ĂŠs lett kĂŠpviselĹi javasoltĂĄk, hogy augusztus 23-ĂĄt nyilvĂĄnĂtsĂĄk a totalitĂĄrius rendszerek ĂĄldozatainak emlĂŠknapjĂĄvĂĄ.
Az EP 2009 ĂĄprilisĂĄban ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsban javasolta az emlĂŠknap megtartĂĄsĂĄt. Az EurĂłpai UniĂł igazsĂĄgĂźgyi miniszterei 2011. jĂşnius 10-ĂŠn, a magyar EU-elnĂśksĂŠg alatti utolsĂł ĂźlĂŠsĂźkĂśn lengyel, magyar ĂĄs litvĂĄn kezdemĂŠnyezĂŠsre kĂśzĂśs ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsban emlĂŠkeztek meg a totalitĂĄrius rendszerek ĂĄltal elkĂśvetett bĹąncselekmĂŠnyek ĂĄldozatairĂłl. A dokumentum emlĂŠkeztetett a totalitĂĄrius rezsimek ĂĄldozatainak emlĂŠknapjĂĄra, ĂŠs felkĂŠrte a tagĂĄllamokat: vizsgĂĄljĂĄk meg, hogy sajĂĄt orszĂĄguk tĂśrtĂŠnelmĂŠnek ĂŠs sajĂĄtossĂĄgainak fĂŠnyĂŠben milyen mĂłdon tĂśrtĂŠnjen a megemlĂŠkezĂŠs.
Az emlĂŠknapot elĹszĂśr 2011-ben tartottĂĄk meg. A soros elnĂśk, LengyelorszĂĄg fĹvĂĄrosĂĄban, VarsĂłban megrendezett uniĂłs kormĂĄnyzati szintĹą konferenciĂĄn megegyeztek, hogy tĂśbb orszĂĄgot ĂĄtfogĂł hĂĄlĂłzatot ĂĄllĂtanak fel a totalitĂĄrius rendszerek kutatĂĄsĂĄra. A platform 2011. oktĂłber 13-14-ĂŠn PrĂĄgĂĄban tartott alakulĂł ĂźlĂŠsĂŠn szĂźletett megĂĄllapodĂĄst 13 orszĂĄg 19 intĂŠzete Ărta alĂĄ.
MĂĄsodszor 2012-ben Budapesten tartottak megemlĂŠkezĂŠst. A SzembesĂtĂŠs a mĂşlttal â a totalitĂĄrius diktatĂşrĂĄkat kĂśvetĹ jogi elszĂĄmoltatĂĄs tapasztalatai cĂmmel rendezett konferenciĂĄn uniĂłs igazsĂĄgĂźgyi miniszterek ĂŠs ĂĄllamtitkĂĄrok is rĂŠszt vettek. Az eurĂłpai emlĂŠkezetintĂŠzetek vezetĹi kĂśzĂśs nyilatkozatot Ărtak alĂĄ egy eurĂłpai mĂşzeum lĂŠtrehozĂĄsĂĄrĂłl, melynek feladata a kommunista, a nemzetiszocialista ĂŠs egyĂŠb totalitĂĄrius rendszerek mĹąkĂśdĂŠsĂŠnek ĂŠs bĹąneinek feltĂĄrĂĄsa, bemutatĂĄsa.
2013-ban a soros EU-elnĂśk, LitvĂĄnia fĹvĂĄrosĂĄban, Vilniusban emlĂŠkeztek meg a totalitĂĄrius diktatĂşrĂĄk ĂĄldozatairĂłl a hĂĄrom balti orszĂĄg igazsĂĄgĂźgyi minisztere, a magyar, a cseh, a lengyel, a romĂĄn ĂŠs a horvĂĄt kormĂĄny kĂŠpviselĹinek rĂŠszvĂŠtelĂŠvel.
2014-ben KĂśvĂŠr LĂĄszlĂł, az OrszĂĄggyĹąlĂŠs elnĂśke ĂŠs Norbert Lammert, a nĂŠmet Bundestag elnĂśke kĂśzĂśs nyilatkozatot adott ki az emlĂŠknap alkalmĂĄbĂłl. Ebben rĂĄmutattak: a Molotov-Ribbentrop-paktum âfelosztotta kontinensĂźnket a szovjet ĂŠs a nemzetiszocialista erĹszakuralmi rendszerek kĂśzĂśttâ, ĂŠs mĂŠg ĂŠvtizedekig dĂśntĹen meghatĂĄrozta EurĂłpa sorsĂĄt a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş kĂśvetkeztĂŠben tartĂłssĂĄ vĂĄlt megosztottsĂĄggal.
2015-ben az ĂŠszt fĹvĂĄrosban, Tallinnban rendeztek konferenciĂĄt az emlĂŠknap alkalmĂĄbĂłl. Az ott elfogadott nyilatkozat szerint fel kell lĂŠpni a totalitĂĄrius rendszerek ellen, fĂźggetlenĂźl attĂłl, hogy mely ideolĂłgia talajĂĄn ĂĄllnak, illetve milyen formĂĄban jelentkeznek. RĂśgzĂtettĂŠk azt is, hogy a totalitĂĄrius rendszerek ĂĄltal elkĂśvetett bĹąncselekmĂŠnyek ĂĄldozatainak joguk van az igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄshoz.
Tavaly Pozsonyban, a soros EU-elnĂśki tisztet betĂśltĹ SzlovĂĄkia fĹvĂĄrosĂĄban rendeztek konferenciĂĄt a totalitĂĄrius diktatĂşrĂĄk eurĂłpai emlĂŠknapja alkalmĂĄbĂłl. A NĂśvekszik a radikalizmus az EU-ban elnevezĂŠsĹą tanĂĄcskozĂĄson az uniĂłs igazsĂĄgĂźgyi miniszterek nyilatkozatban hangsĂşlyoztĂĄk: kĂŠszek a jĂśvĹben mindent megtenni azĂŠrt, hogy vissza tudjĂĄk szorĂtani a nĂśvekvĹ radikalizmust ĂŠs szĂŠlsĹsĂŠgessĂŠget.
MTI; NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)2017. szeptember 20.
Pilsenben szerepelt a Tompa MiklĂłs TĂĄrsulat!
A Pilsenben 1993 Ăłta folyamatosan megrendezett szĂnhĂĄzi seregszemle, a NemzetkĂśzi Pilseni SzĂnhĂĄzfesztivĂĄl / MezinĂĄrodnĂ festival Divadlo PlzeĹ az ĂŠvek sorĂĄn a Cseh KĂśztĂĄrsasĂĄg egyik legrangosabb nemzetkĂśzi szĂnhĂĄzi fesztivĂĄljĂĄvĂĄ vĂĄlt, melyen eddig csaknem kilencven tĂĄrsulat vett rĂŠszt a vilĂĄg tizenĂśt orszĂĄgĂĄbĂłl. A fesztivĂĄl tĂśbbszĂśr is jeles szemĂŠlyisĂŠgek talĂĄlkozĂłhelyĂŠvĂŠ vĂĄlt, ĂŠs olyan drĂĄmaĂrĂłkat lĂĄtott vendĂŠgĂźl, mint Ronald Harwood, VĂĄclav Havel, Arthur Miller vagy Tom Stoppard. A Tompa MiklĂłs TĂĄrsulat elĹadĂĄsa, Bartis Attila A nyugalom cĂmĹą darabja az egyetlen romĂĄniai produkciĂł, mely idĂŠn meghĂvĂĄst kapott erre a rangos szĂnhĂĄzi esemĂŠnyre. A pilseni NagyszĂnhĂĄzban (VelkĂŠ divadlo) a telt hĂĄzas kĂśzĂśnsĂŠg percekig tartĂł tapssal ĂŠrtĂŠkelte az elĹadĂĄst, a mĂĄsnap megjelent cseh nyelvĹą kritika szerint pedig âaz elĹ- adĂĄs beĂrta magĂĄt a fesztivĂĄl ĂŠs a kĂśzĂśnsĂŠg emlĂŠkezetĂŠbeâ. (pr-titkĂĄrsĂĄg) NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)2017. november 10.
PĂĄrizsban âĂŠrtĂŠkeltĂŠkâ a kommunizmus szĂĄzĂŠves ĂśrĂśksĂŠgĂŠt TĹkĂŠs LĂĄszlĂł EP-kĂŠpviselĹ SajtĂłirodĂĄja kĂśzlemĂŠnye
A 2011-ben megalakult EurĂłpai EmlĂŠkezet ĂŠs Lelkiismeret Platformja (The Platform of European Memory and Conscience), amely prĂĄgai szĂŠkhelyĹą intĂŠzmĂŠnykĂŠnt eurĂłpai szinten koordinĂĄlja a totalitĂĄrius mĂşlt feltĂĄrĂĄsĂĄval foglalkozĂł nemzeti intĂŠzmĂŠnyek tevĂŠkenysĂŠgĂŠt, kĂŠtnapos konferenciĂĄt rendezett a hĂŠten PĂĄrizsban. Mint talĂĄn kevĂŠssĂŠ ismert, az intĂŠzmĂŠny egyik vĂŠdnĂśke TĹkĂŠs LĂĄszlĂł eurĂłpai parlamenti kĂŠpviselĹ, az ErdĂŠlyi Magyar Nemzeti TanĂĄcs elnĂśke, vezetĹsĂŠgi tagja pedig SzilĂĄgyi Zsolt, az ErdĂŠlyi Magyar NĂŠppĂĄrt elnĂśke. Mindketten rĂŠszt vettek a tĂśrtĂŠnelmi atmoszfĂŠrĂĄjĂş Collège des Bernardins-ben, illetve a NapĂłleon AlapĂtvĂĄny konferenciatermĂŠben november 8â9-ĂŠn megtartott eszmecserĂŠn, amely A kommunizmus szĂĄz ĂŠve â tĂśrtĂŠnelem ĂŠs emlĂŠkezet (100 Years of Communism. History and Memory) cĂmet kapta, nem vĂŠletlenĂźl, hiszen megrendezĂŠsĂŠre az oroszorszĂĄgi bolsevik forradalom kirobbanĂĄsĂĄnak centenĂĄriumĂĄn kerĂźlt sor.
A konferencia fĹszervezĹ hĂĄzigazdĂĄja, StĂŠphane Courtois tĂśrtĂŠnĂŠszprofesszor, a kommunizmus egyik legismertebb kutatĂłja a franciaorszĂĄgi sajtĂł ĂŠs az egyetemek vezetĹ tĂśrtĂŠnĂŠszei ĂĄltal gyakorolt Lenin-kultuszrĂłl tartott bemutatĂłt a konferenciĂĄn. Mint mondta, a francia hivatalos tĂśrtĂŠnelemszemlĂŠlet mind a mai napig dicsĹĂtĹen, elismerĹen beszĂŠl a âNagy OktĂłberi Szocialista ForradalomrĂłlâ, a vezetĹ francia hetilapok mind Lenin kĂŠpĂŠvel jelentek meg a szĂĄzadik ĂŠvfordulĂł alkalmĂĄbĂłl, november 7-ĂŠn. Az ĂĄllami televĂziĂł Telerama cĂmĹą mĹąsora pedig a bolsevik puccs egyik jelentĹs hatĂĄsĂĄnak nevezte az ĂĄltala kivĂĄltott âesztĂŠtikai forradalmatâ. A kommunizmus bĹąneinek tudatos elhallgatĂĄsĂĄt a neves tĂśrtĂŠnĂŠsz âhiperamnĂŠziĂĄnakâ nevezte, mely az emlĂŠkezet kiirtĂĄsĂĄhoz, âmemoricĂdiumhozâ vezet.
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł A kommunizmus ĂśrĂśksĂŠge cĂmĹą panel keretĂŠben tartott elĹadĂĄsĂĄban a SzentĂrĂĄsban foglalt pĂŠldĂĄzatok ĂŠs tanĂtĂĄsok felidĂŠzĂŠsĂŠvel sĂşlyozta a mostani centenĂĄrium felemĂĄs mivoltĂĄt, ĂŠrtĂŠkelĂŠsĂŠt, mondvĂĄn: âA tĂśrtĂŠnelem kiemelkedĹ napjai ĂŠs esemĂŠnyei alkalmĂĄval az emberek, az emlĂŠkezĹk rendszerint jubilĂĄlni, Ăźnnepelni szoktak. Ez esetben azonban semmi okunk az ĂźnneplĂŠsre. Ăppen ellenkezĹleg: gyĂĄsznapot kellene tartanunk â egy perces nĂŠma fĹhajtĂĄssal a bolsevista, kommunista, totalitĂĄrius rendszerek ĂĄrtatlan ĂĄldozatai tĂzmilliĂłinak az emlĂŠkĂŠre.â KĂŠtezer ĂŠves keresztĂŠnysĂŠgĂźnk tĂśrtĂŠnete a âgonosz birodalmaâ elleni szĂźntelen kĂźzdelemrĹl szĂłlt, s ma sincs ez mĂĄskĂŠnt. âA volt szovjet tĂśmb orszĂĄgainak tĂśbbsĂŠgĂŠre a rendszervĂĄltozĂĄs Ăłta eltelt kĂśzel hĂĄrom ĂŠvtizedben a ciklikusan ismĂŠtlĹdĹ kommunista visszarendezĹdĂŠs volt jellemzĹ. PĂŠldĂĄnak okĂĄĂŠrt RomĂĄniĂĄban a tavaly decemberi vĂĄlasztĂĄsok is a posztkommunista SzociĂĄldemokrata PĂĄrtot juttattĂĄk az orszĂĄg ĂŠlĂŠre. MagyarorszĂĄg is csupĂĄn hĂşsz ĂŠv utĂĄn, 2010-ben szabadult meg â Ăşgy tĹąnik, vĂŠgĂŠrvĂŠnyesen â az utĂłdkommunistĂĄk uralmĂĄtĂłl. Ezen jelensĂŠgre nĂŠzve jelentette volt ki nĂŠhai VĂĄclav Havel cseh ĂĄllamelnĂśk, hogy a kommunista diktatĂşra bukĂĄsĂĄt kĂśvetĹen egy Ăşj rendszervĂĄltozĂĄsra volna szĂźksĂŠg a posztkommunizmus megbuktatĂĄsĂĄhoz. A megtorpant demokratikus rendszervĂĄltozĂĄs, illetve a vĂĄlasztĂĄsrĂłl vĂĄlasztĂĄsra bukdĂĄcsolĂł, hosszĂşra nyĂşlĂł ĂĄtmenet egyet jelent a kommunizmus ĂĄtkos ĂśrĂśksĂŠgĂŠnek a folytatĂłdĂĄsĂĄvalâ â fejtette ki erdĂŠlyi EP-kĂŠpviselĹnk, rĂĄmutatva: âa romĂĄn tĂĄrsadalom egyĂźtt ĂŠl sajĂĄt kommunista mĂşltjĂĄval. A volt kommunista uralkodĂł osztĂĄly, ennek rĂŠszekĂŠnt pedig Nicolae CeauĹescu hĂrhedt titkosszolgĂĄlata, a Securitate kezdettĹl fogva oly mĂŠrtĂŠkben mentette ĂĄt magĂĄt, ĂŠs vĂĄltotta politikai hatalomra az orszĂĄg privatizĂĄciĂłjĂĄbĂłl szĂĄrmazĂł gazdasĂĄgi erejĂŠt, hogy ezĂĄltal szinte leblokkolta vagy legalĂĄbbis vĂŠgletes mĂłdon feltartĂłztatta, lelassĂtotta ĂŠs eltorzĂtotta a tĂŠnyleges ĂŠs valĂłsĂĄgos rendszervĂĄltozĂĄs, demokratikus ĂĄtalakulĂĄs folyamatĂĄt.â TĹkĂŠs LĂĄszlĂł szerint az emiatt fennĂĄllĂł folyamatos vĂĄlsĂĄghelyzetnek a legkirĂvĂłbb produktuma pedig az egĂŠsz orszĂĄgon ĂŠs ĂĄllamrendszerben eluralkodott korrupciĂł. VĂŠgezetĂźl leszĂśgezte: âSzinte mondanom sem kell, hogy a kommunista diktatĂşra korszakĂĄnak, a mĂşltban elkĂśvetett bĹąnĂśknek a feltĂĄrĂĄsa, a pĂĄrtnĂłmenklatĂşra ĂŠs a politikai rendĹrsĂŠg elszĂĄmoltatĂĄsa, a tettesek szĂĄmonkĂŠrĂŠse, valamint az ĂĄldozatok irĂĄnti igazsĂĄg- ĂŠs jĂłvĂĄtĂŠtel kĂśzel hĂĄrom ĂŠvtized utĂĄn is jobbĂĄra vĂĄrat magĂĄra, ĂŠs igen esetleges. Ugyanez ĂĄllapĂthatĂł meg a magyar nemzeti kĂśzĂśssĂŠggel, valamint az egyhĂĄzaikkal szemben elkĂśvetett jogfosztĂĄsok ĂŠs igazsĂĄgtalansĂĄgok vonatkozĂĄsĂĄban. De hogyan is vĂĄrhatnĂĄnk el a âkommunizmus perĂŠnekâ a lefolytatĂĄsĂĄt, amikor a volt kommunista pĂĄrt nyomĂĄba lĂŠpĹ, Ăşj posztkommunista hatalom a diktatĂşra egykori bĹąneit a gyĹztesnek kikiĂĄltott romĂĄniai forradalom nyomĂĄn Ăşjakkal tetĂŠzte?â A pĂźspĂśk a demokratikus vilĂĄg ĂŠs az EurĂłpai KĂśzĂśssĂŠg tĂĄmogatĂĄsĂĄt is kĂŠrte, mert amĂg RomĂĄnia a sajĂĄt kommunista mĂşltjĂĄt nem rendezi, addig a jĂśvĹje is bizonytalan, ĂŠs a demokratikus kibontakozĂĄsra sincsen mĂłdja.
SzilĂĄgyi Zsolt hozzĂĄszĂłlĂĄsĂĄban az EurĂłpai BizottsĂĄg rĂŠszrehajlĂł emlĂŠkezetpolitikĂĄjĂĄrĂłl beszĂŠlt: az UniĂł kormĂĄnya âsajnos a nĂĄcizmus ĂŠs a sztĂĄlinizmus kutatĂĄsĂĄt tĂĄmogatja, Ăşgy tĹąnik, szerintĂźk a kommunizmus SztĂĄlin halĂĄla utĂĄn egy emberi rendszer volt (rendszerrĂŠ lett)â. Ezt cĂĄfolva emlĂŠkeztetett: a nĂĄcizmus ĂŠs a kommunizmus bĹąneit egy mĂŠrcĂŠvel kell megĂtĂŠlnĂźnk. Az EurĂłpai EmlĂŠkezet ĂŠs Lelkiismeret Platformja pont azt csinĂĄlja, amit az EurĂłpai BizottsĂĄg nem tĂĄmogat: megprĂłbĂĄlja feltĂĄrni a kommunizmus bĹąneit is. Az egyetlen stabil tĂĄmogatĂłja ennek a munkĂĄnak a jelenlegi magyar kormĂĄny â mondotta.
A nemzetkĂśzi, nyugati sajtĂłban kevĂŠs visszhangot kapott konferencia elsĹ napjĂĄnak zĂĄrĂĄsakĂŠnt TĹkĂŠs LĂĄszlĂł felolvasta Ilmi Umerov tatĂĄr politikus laudĂĄciĂłjĂĄt, aki az EurĂłpai EmlĂŠkezet ĂŠs Lelkiismeret Platformja idei kitĂźntetettje. A pĂźspĂśk GĂśran Lindblad platformelnĂśkkel ĂŠs Neela Winkelmann platfromigazgatĂłval egyĂźtt adta ĂĄt a dĂjat a krĂmi tatĂĄr nĂŠp medzslisze (tanĂĄcsa) elnĂśkhelyettesĂŠnek, akit politikai okokbĂłl ĂźldĂśznek a fĂŠlszigetet annektĂĄlt orosz hatĂłsĂĄgok. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł EP-kĂŠpviselĹ SajtĂłirodĂĄja