udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
350
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 331-350
Névmutató:
Váry O. Péter
2006. július 8.
Sugásfürdőre, a művésztelepre alkotni jöttek finnek, svédek, magyarországiak, erdélyiek. A tábor utolsó előtti napján nagy a sürgés-forgás a panzió udvarán. A tábor zárórendezvényén közös tárlatot tartanak. ,,Ez egy olyan tábor, ahol a szakma az első” – véli Vargha Mihály, a házigazda-táborszervező-egyesületalapító képzőművész. Györgydeák György, az alkotótáborok művészeti vezetője megerősíti Vargha Mihályt: elsődleges a teremtett művészeti érték. /Váry O. Péter: Kapocs (Művésztelep Sugásfürdőn). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 8./2006. szeptember 16.
Letelt a két sepsiszentgyörgyi színház igazgatójának próbaideje, itt az alkalom az elszámoltatásukra jelentette ki Albert Álmos polgármester, aki többször adott hangot elégedetlenségének, amiért Bocsárdi László, a Tamási Áron Színház igazgatója vendégrendezéseket is vállal, ahelyett hogy csak és kizárólag társulatának menedzselésével foglalkozna. /Váry O. Péter: Új évad, régi vita (Tamási Áron Színház). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./2006. szeptember 27.
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjai németországi cseretáborból utaztak haza. Egymás között magyarul beszéltek. A buszsofőr – nemzetközi járat alkalmazottja – rájuk szólt: pofa be, mit karatyoltok idegen nyelveken, ,,beszéljetek románul, mert Romániában éltek”. A mikós diákok rákérdeztek, ugyan miért ne beszélhetnének magyarul. Azért, mert utáljuk a magyarokat, jött a kézenfekvő válasz a buszsofőrtől. Az egyik szülő elektronikus levelet írt a cég vezetőjének címezve, megrökönyödését fejezve ki a buszsofőr idegengyűlölő, agresszív viselkedése miatt, mely szöges ellentétben áll a társaság honlapján hangoztatott modern és európai szellemiséggel. A válasz még aznap megjött, a cégvezető ezt írta: ,,Andreas úr! (Ez az András keresztnév olvasata a cégvezetőnél, aki tényleg nem sokat tudhat a magyarokról, ha a keresztnevet felcseréli a családnévvel.) Mivel nem viszonyul kulturáltan cégünkhöz, jogot formálok arra, hogy ne válaszoljak önnek. Nem engedek a nyomásnak, mint ahogy ön sem hajlandó románul beszélni. Üdv, Ilie Carabulea tulajdonos.” Aláírás, dátum. Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak hivatalból eljárást kellene indítania. Normális körülmények között... /Váry O. Péter: Xenofóbia és hatalmi gőg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./2006. október 27.
A nem megfelelő előkészítés és a Székelyföld-,,mumustól” ezúttal is megriadt román nemzetiségű képviselők gáncsoskodása miatt október 26-i ülésén Sepsiszentgyörgy önkormányzata elnapolta a Szövetség a Székelyföldért egyesülethez való csatlakozási szándék kinyilvánítását. A székelyföldi RMDSZ-es polgármesterek csíkszeredai találkozóján felvetett egyesületi forma a térség gazdasági fellendítését szolgálná, a románok ellenben az etnikai alapú területi autonómiához vezető út kezdeteként értelmezik. /Váry O. Péter: Sepsiszentgyörgy kísérlete elsőre elbukott (Szövetség a Székelyföldért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./2006. december 4.
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat november 30-i ülésén az autonómia-referendumért beterjesztett határozattervezet a román képviselők heves reakcióját váltotta ki: a szociáldemokrata Rodica Pirvan és a független Ioan Solomon egymást túllicitálva, az alkotmányellenességtől az állambiztonság veszélyeztetéséig mindent felhoztak, csak hogy elérjék, még a napirendről is lekerüljön az őket oly nagyon bántó határozattervezet. Keresztély Irma ülésvezető alig tudta elmondani bevezetőjét, a két román képviselő hevesen kérte a szót. Kató Béla kijelentette, hogy egy tervezet visszavonását csak kezdeményezője kérheti. Kónya Ádám, a határozattervezet kezdeményezője hangsúlyozta, nem az ország veszélyeztetéséről, hanem a lakosság megkérdezéséről van szó. Végül a határozattervezet elhalasztását szavazták meg. /Váry O. Péter: Nem utasították vissza, csak elhalasztották (Népszavazás az autonómiáról Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2., folyt. dec. 4./2006. december 9.
Sepsiszentgyörgyön Farkas Árpád mutatta be Váry O. Péter második kötetét /Város a szivárványban/. /(Mózes): Rezzenések a szivárványban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./2007. január 5.
Az elmúlt években növekedett a sepsiszentgyörgyi megyei kórházban világra jött újszülöttek száma, tavaly viszont nagy volt a visszaesés. Ennek magyarázata lehet a magánkórházak megjelenése, vagy az, hogy a múlt évben elkezdődött épületfelújítási munkálatok miatt többen más helységbeli kórházakat választottak szülésre – tény, hogy míg 2002-ben 1221, 2003-ban 1292, 2004-ben 1394, 2005-ben pedig 1421 kisbaba született a sepsiszentgyörgyi kórházban, tavaly csupán 1262. Közülük 508-an megyeszékhelyi lakosok gyerekei, 368 (72,44 százalék) kisgyereket magyarnak, 114-et (22,44 százalék) románnak, 26-ot más nemzetiségűnek jelentettek be szüleik. 2005-ben a sepsiszentgyörgyi kórházban született 1421 kisgyerek közül 614 volt a városlakó szülőké, 468-at (76,22 százalék) magyarnak, 92-t (14,98 százalék) románnak, 54-et más nemzetiségűnek jelentettek be. Az elhalálozások növekvő száma Sepsiszentgyörgy lakosságának fogyatkozását mutatja, 2002-ben 714, 2003-ban 763, 2004-ben 743, 2005-ben 697, tavaly pedig 711 elhalálozást jelentettek be. A 2005-ben 697 elhunytból 456 sepsiszentgyörgyi illetőségű volt: magyar nemzetiségű 407 (89,25 százalék), román nemzetiségű 41 (8,99 százalék). A tavaly elhalálozott 711-ből 448 volt sepsiszentgyörgyi lakos, közülük 405 (90,4 százalék) magyar nemzetiségű, 42 (9,37 százalék) román nemzetiségű. /Váry O. Péter: Fogy Sepsiszentgyörgy lakossága. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./2007. január 20.
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjai tudják a kötelességüket, miként tíz éve Dudás József, a Forradalmi Nemzeti Bizottmány erdélyi származású tagja és Szabó János Széna téri fegyveres csoport vezetője kivégzésének napján is megemlékeztek az ‘56-os forradalom és szabadságharc utóéletéről, úgy most is irodalmi-dokumentációs műsort állítottak össze ,,az ötven évvel ezelőtti, január 18-21. között elkövetett kivégzésekre, letartóztatásokra, betiltásokra és hajdani mikós diákok akkori szervezkedésére is emlékeztetve”. Fontos a mikósok előadása azért is – hangsúlyozta Kónya Ádám, az Ezerkilencszázötvenhat, te csillag című, a Székely Nemzeti Múzeumban bemutatott előadás házigazdája -, mert Magyarországon a fél százados évforduló lejárván, igyekeznek tudomást sem venni arról, hogy 1957 tavaszán még működött az ellenállás, hogy hihetetlen durvasággal és kegyetlenséggel ekkor bontakozott ki a megtorlás. Ötven éve, január 18-án betiltották a Magyar Írók Szövetségét, két nap múlva az újságírók szövetségét, majd 26-án az összes tudományos, kulturális egyesület tevékenységét a Belügyminisztérium felügyelete alá helyezték. Nos, ha az éppen regnáló, a forradalom emlékének felidézésétől is rettegő magyarországi hatalom minderről megfeledkezik, a mikósok nem így tesznek, őket múltjuk kötelezi. /Váry O. Péter: ‘56 kötelez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 20./2007. január 23.
Ha figyelembe vesszük, hogy a Himnusz költője, Kölcsey Ferenc is szórványban, a mára már magyarok nélkül maradt Sződemeteren született, hát a magyar kultúra napja kicsit a kultúra veszélyének napja is – jelentette ki Vetési László. A Kiket adott az erdélyi szórvány az egyetemes magyarságnak című vetített képes előadásában a szórványügyekkel foglalkozó református lelkész virtuális zarándoklatra hívta hallgatóságát. A magyar kultúrtörténet eme emlékhelyeinek egy része már elpusztult, java részük az enyészet útját járja. Marosillye. Bethlen Gábor fejedelem szülőhelye. A falunak már nincs magyar lakosa. Római katolikus temploma, református temploma elárvult, használatlan. Déva, Dávid Ferenc vallásalapító rabságának és elhalálozásának helye: romok. Egykor vár volt. Zajkány. Hunyadi János győzelmes csatájának helyszíne. Az emlékmű lerombolva. A piski csata emlékműve szintúgy. Alkenyér: magyar lakosa már nincs. A kenyérmezői csata emlékművén román nyelvű felirat méltatja Paul Chinezul érdemeit. Ez Kinizsi Pál lenne. Alsócsóra. Nincs magyar lakosa. Barcsay Ábrahám költő kúriájában ma a községháza székel, kriptáját kifosztották. Alvinc: Martinuzzi Fráter György barát kastélya romokban. Kemény Zsigmond író szülőháza viszonylag jó állapotban. De csak azért, mert nemrég költözött ki belőle az iskola. Magyarigen. Felsőcsernátoni Bod Péter lelkész, történetíró működésének, halálának helyszíne. Még vagy nyolc magyar él a faluban. A 187 magyar honfinak síremléke csak azért maradhatott meg épen és sértetlenül, mert a rendőrség udvarán áll. Ompolygyepűn – ahol ma már nem él magyar – az 1848-as emlékmű csak azért élte túl a viharos 20. századot, mert nincs rajta magyar felirat. Csombord. Példája annak, hogyan számolódik fel a magyar oktatás. Az egykori nagynevű gazdasági iskolának helyet adó Kemény-kastélyt most árverezi a helyi tanács. Bonchida. Bánffy Miklós író, hajdani külügyminiszter szülőhelye. Talán az egyetlen szerencsés műemlékmentési példa. Érmindszent, Ady Endre szülőfaluja. Két tucatnyi magyar, ha él még ott. Csucsa. Szintén Ady Endre. Ahol a költőre már semmi nem emlékeztet. Legalábbis magyar nyelven olvashatóan. Zsibó. Wesselényi Miklós báró szülőhelye. Kastélya pionírházként működött, ma ifjúsági házként használják. Kerlés, Cserhalom. A Szent László király körül kialakult legendakör szülőhelye. Magyarok: nulla. Cege. A Wass család kastélyát lerombolták, csak egy kis kúria maradt. Romos az is. A család sírjait feldúlták. Vasasszentgothárd, még mindig Wass Albert. Magyarok száma: nulla... Mi, az anyaország és a tömbmagyarság annak árán maradtunk meg, hogy ők, a szórvány felszámolódtak – vonta le a szomorú következtetést Vetési László. Beszélt a tömbmagyarság szórványmentő feladatáról is: az összefogásról, a testvértelepülési kapcsolatok fontosságáról. A kiaknázatlan lehetőségről. /Váry O. Péter: A szórvány a nemzet öregkora (A Magyar Kultúra Napja) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./2007. január 23.
A magyar kultúra napjára szervezett sepsiszentgyörgyi rendezvénysorozat részeként január 22-én megnyitották a Megyei Könyvtár Gábor Áron termében a Márai Sándor-emlékkiállítást. A Székely Mikó Kollégium egyik diákja szavalta el Márai Mennyből az angyal című versét, majd Mészáros Tibor, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, a Márai-hagyaték gondozója beszélt az író életéről, munkásságáról. /Váry O. Péter: Márai hat tételben és anekdotákban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./2007. január 27.
Január 26-án felavatták a Háromszék legfiatalosabb települése város kategóriájában győztes együttesének, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Bölöni Farkas Sándor Cserkészcsapat és a Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet alkotta Turulmadár csapat hasonló nevű ifjúsági irodáját. Sepsiszentgyörgyön, az unitárius egyházközség régi épületében berendezett iroda felszerelését nyereményeként kapta a csapat. /Váry O. Péter: Megnyílt a Turulmadár ifjúsági iroda (Háromszék legfiatalosabb városa). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 27./2007. január 31.
Sepsiszentgyörgyön az egykor a Román Nemzeti Bank megyei fiókjának épült ingatlanba átköltözött Kovászna Megyei Művelődési Központ hivatalos székházavatót tartott, ez alkalommal indították útjára a háromszéki értéktérképet is. Demeter János megyei tanácselnök elmondta, az évek során bebizonyosodott, jó döntés volt egy megyei irányítottságú szakintézmény létrehozása. Ennek egyik bizonysága az értéktérkép, melyet szerkesztője, Sepsiszéki Nagy Balázs ismertetett. Elmondta, a Tájak, korok, múzeumok magyarországi mozgalom mintájára egy hasonló háromszéki honismereti mozgalmat képzelt el, ehhez lenne hasznos vezető az értéktérkép. Ennek a részhiányosságait is pótolni kellene. Például a háromszéki népi épített örökség kataszterét is el kellene készíteni – fejtette ki Nagy Balázs. /Váry O. Péter: Új székházban a megyei művelődési központ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./2007. február 10.
Miután a Brassó megyeieknek nem sikerült rátukmálniuk a bölöniekre a most már néhány száz családot kitevő cigány közösséget, megyeközi területcsere-indítványuk sem járt sikerrel, most újabb dologgal próbálkoztak. Kovászna megyei területen építkezni kezdtek a Brassó megyebeli cigányok, bölöni gazdák magánterületén húzták fel házaikat. Felszólításra, büntetésre nem reagáltak, erre bátorította is őket a szászmogyorósi önkormányzat, amely mindannyiuknak személyazonossági iratot állíttatott ki a falu legszélső háza, a 104-es szám címére, majd háromszéki területen villanyhálózatot is kiépített nekik a Brassó megyei szakvállalat. Most levél érkezett Bölönbe: „Tudatjuk, hogy a szászmogyorósi személyazonossági igazolvánnyal rendelkező, Bölön közigazgatási területén törvénytelenül építkező cigány nemzetiségű polgárok ügyének rendezésében a Brassó megyei prefektúra elrendelte, hogy vegye át őket Bölön község” – áll a szászmogyorósi polgármester által a bölöni községházának címzett átiratban. Az átirat folytatódik: ,,Az érvényes törvényes előírások értelmében önöknek kötelességük számukra a szociális védőhálót biztosítani, vagyis a szociális támogatást folyósítani. Ennek érdekében hajlandóak vagyunk átadni az érintettek iratcsomóit, amelyeket a szászmogyorósi helyhatóság állított össze”. A szászmogyorósiak szabadulni akarnak sajátjaiktól, s ezért hajlandóak a törvénytelenségre is. /Váry O. Péter: Törvénytelenségre készül Brassó (104-es falu). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./2007. március 2.
Március 1-jei ülésén a sepsiszentgyörgyi önkormányzat – immár eleget téve a prefektúrai felszólításnak, miszerint a határozat elfogadása előtt közmeghallgatást kell szervezni – másodszor is elfogadta a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez való csatlakozást. Ezúttal a prefektúra szája íze szerint történik minden, jelentette ki Albert Álmos polgármester. /Váry O. Péter: Csatlakozás második nekifutásra (Szövetség a Székelyföldért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./2007. március 7.
Sikeres Egyed Ákos A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig /Pallas Akadémia, Csíkszereda, 2006/ című könyve, megjelenésétől – egy hónap alatt – ezer példánynál több fogyott el belőle. Sikertörténet Egyed Ákos szerint a székelység ezer esztendeje is. Elmondta, a szülőföld vonzása az idő haladtával növekszik, így nem kellett buzdítás, hogy megírja könyvét. Válaszokat keresett olyan kérdésekre, mint: hogyan maradt meg a székelység évszázadok sodrában, hogyan alkalmazkodott, és közben szabadságjogait megvédte minden eszközzel. A Háromszék sorozatban fogja közölni Egyed Ákos legújabb könyvét. /Váry O. Péter: Sikertörténet: a székelyek története. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./ Sajátos hadiszolgálatából adódó önigazgatási rendszerében látja a székelység évszázados fennmaradását Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. A székely népcsoport egyaránt megvédte Székelyországot és ragaszkodott a Szent Koronához. Kiemelte a székelység katonáskodásából származó szabad társadalom gondolatát Cserey Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa. Mint mondta, ez a társadalom önmagát igazgatta és közösként intézte a családok föld- és erdőtulajdonát. Kozma Mária, a munkát megjelentető Pallas Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője kiemelte, hogy az 1993-as évi indulástól az új Egyed Ákos-kötet immár 400. kiadott címük. /Domokos Péter: Évszázados székely fennmaradás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./2007. március 9.
Néhány hete Szentgyörgyi István-díjjal jutalmazták tevékenységét, március 15-én a Jászai Mari-díjat is átveheti Nemes Levente, a szentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze. Idén két erdélyi színművész kap Jászai Mari-díjat, Nemes Levente mellett B. Fülöp Erzsébet, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művésze. Nemes Leventével a Tamási Áron Színháznak immár négy Jászai Mari-díjas tagja lesz, Bocsárdi László 2003-ban, Pálffy Tibor 2004-ben, Szabó Tibor tavaly kapta meg e kitüntetést. /Váry O. Péter: Nemes Levente Jászai Mari-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./2007. március 29.
Az ötezredik lapszám megjelenését Baróton a Tortoma Önképzőkör meghívottjaként ünnepelte a Háromszék szerkesztősége. Farkas Árpád főszerkesztő, Bogdán László főmunkatárs, illetve Váry O. Péter, Ferencz Csaba szerkesztők, és Hecser László erdővidéki tudósító a lapszerkesztésről, a mindennapi munka nehézségeiről, a politikai nyomásgyakorlás ellenére a függetlenség megőrzéséről vallott. Erdővidéken érződött a környező nagyvárosoknak elszívó ereje volt, s most, amikor visszaszerezték termőföldjüket, erdeiket, a vidéktől elszakadtak hajlamosak mindezt eladni. Ezen kellene változtatni, s gátat vetni az idegenek honfoglalásának – mondotta Farkas Árpád. Bogdán László emlékeztetett, a mentalitás is megváltozott: eltűntek a nagycsaládok és a hagyományos megélhetési lehetőségek is, s helyébe még a politikumnak sem sikerült igazán alternatívát kitalálnia. Bogdán az RMDSZ-t marasztalta el, amiért nem sikerült elérnie, hogy a magyar megyéket a vidék jellegzetességeit kihasználó külön fejlesztési régióba sorolják. Baróton a város katolikus múltja ellenére már a reformátusok vannak többségben. A városban az RMDSZ nem létezik, a szenátor és képviselők pedig ritkán konzultálnak velük, mondotta Nagy István, Barót polgármestere. /Hecser László: A Háromszék Baróton: Kafkai város. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./2007. április 4.
A Baróton kiadott Erdővidék regionális hetilap 500. lapszámának megjelenését ünnepelték a lap egykori és mostani szerkesztői és nagyszámú az Erdővidék Múzeumát zsúfolásig megtöltő érdeklődő jelenlétében. Az Antal István irányította lap közel tíz esztendeje jelentkezett először. Antal István a tízéves lapkészítés folyamát felidézve elmondta, legfőbb erényük, hogy önkéntes tudósítókat tudtak szerezni, ez lett fő éltető ereje és fenntartója a lapnak. A lap új arcát Könczei Elemér kolozsvári grafikus tervezte. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke kiemelte, az Erdővidék sikere annak köszönhető, hogy olvasóit érdeklő információkat tartalmaz, ugyanakkor felkészíti a régiót a mentalitásváltásra. Benedek Huszár János, a lap első szerkesztője, most sepsiillyefalvi polgármester, a lap fontosságát a tájékoztatásban és értelmezésben határozta meg. /Váry O. Péter: Múltidézés és jövőkeresés (Az Erdővidék 500. lapszáma). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./2007. április 6.
Leltárt készített az Új Magyar Szó Színkép kulturális melléklete kapcsán Szonda Szabolcs szerkesztő a sepsiszentgyörgyi Holló Ernő Sajtópincében szervezett olvasótalálkozón. Emlékeztetett, négy évvel a romániai rendszerváltás után könyvkiadó híján az ÚMSZ elődje, a Romániai Magyar Szó karolta fel a még nem publikált fiatal költőket, írókat, valamint a Forrás-nemzedéket. A Színkép elődje, a Szabad Szombat melléklet irodalmi pályázatára 1993-ban 150 fiatal jelentkezett írásaival, köztük Bódizs Edith, a Kolozsvári Rádió szerkesztője vagy Váry O. Péter, a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap szerkesztője. Az 1998-ban nevet változtatott melléklet célja közvetíteni a kultúraigénylő olvasók és a később irodalmi lapok felé irányuló szerzők között. Szonda elmondta, visszaszorult a kultúra a lapokban, ideértve az ÚMSZ-mellékletet is. A gyakran változó, majd lecsökkent oldalszám miatt nem jelentkeznek új szerzők. Tapasztalata szerint a kultúra és a pénz viszonyát taglaló rovatok a legolvasottabbak a lapokban. /Domokos Péter: Színkép-szondázás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./2007. április 7.
A magyar költészet napján, április 11-én Sepsiszentgyörgyön, másnap pedig Baróton lép fel Gyulai Líviusz és Berecz András. Valójában hazajönnek mindketten, Gyulai Líviusz grafikusművész ugyanis hetven esztendeje Baróton született, innen vitte sorsa Sopronon át Budapestre, s vált a kortárs magyar grafika nagymesterévé. Ő emelte a linóleummetszetet oly fokra, mint még előtte senki, s aki mellesleg nem csak rajzol, de ír is, forgatókönyvet, verset, mesét. A másik meghívott, Berecz András ének- és mesemondó budapesti ugyan, de gyűjteni gyakran jár Székelyföldre. Kettejük pályája kapcsolódik is, Gyulai Líviusz illusztrálta Berecz András több könyvét, CD-jét. /Váry O. Péter: Mesék felnőtteknek (A magyar költészet napján). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./