Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 202 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-202

Névmutató: Varga Gábor

1995. április 8.

Az RMDSZ Bihar megyei választmányának a belső választásokkal kapcsolatos döntését ismertette Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. Nem tudják garantálni a belső választások sikeres lebonyolítását, ehelyett az elektoros választásokra voksolnak. A szórványban a hatalom olyan légkört teremthet, hogy az embereket nem lehet majd urnák elé hívni, érveltek. A tömbmagyarság területén sem biztosított a siker, eluralkodott a közömbösség, a fásultság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8-9./

1995. június 7.

Varga Gábor reagált Tamás Sándor írására /Valahol mi is utat tévesztettünk, Erdélyi Napló, máj. 17./. A magyar közgondolkodás hagyományos motívuma az írástudók felelősségének hangoztatása. Érdemes számbavenni az elmúlt öt évet. A folyamatos kivándorlás következtében csökkent a magyarság számaránya, leszűkült a közösségi megbízatást tisztességgel elvállalni tudó, önálló gondolkodású értelmiségiek tábora. Milyen eredményességgel valósítják meg az RMDSZ háromszintű autonómiatervezetét, ha sok helyen a tanácsüléseket sem tudják megszervezni? Józan helyzetfelmérés szükséges. "Gazdasági megerősödésről beszélünk, s közben - a Székelyföldet leszámítva - szinte teljesen kimaradunk a romániai vállalatok privatizációjából." Nem életképtelen kezdeményezéseket /belső választás/ kellene szorgalmazni, hanem működőképes intézményrendszer felállítását. "Az autonómiáról nem értekezni kell - az autonómiát meg kell valósítani." Nem megalkudva, hanem elfogadva az ésszerű kompromisszumokat. A román-magyar viszonyt illetően az a kérdés, ki tud-e egyezni egymással ez a két nép, mert ha nem tudjuk lerombolni a gyanakvás falát, semmit sem tudunk elérni. "Ezt a csatát lélektől lélekig, szomszédtól szomszédig, munkatárstól munkatársig kell megvívni a jövőben." Ez lenne a feladat. /Varga Gábor: Tényleg utat tévesztettünk? avagy egy sokat látott "mezei hadnagy" tűnődései. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 7./

1995. október 15.

A nagyváradi Ady Társaság háromnapos emlékünnepséget rendezett okt. 13-15-e között Nagyváradon, Szentjóbon és Ottományban a kufsteini várban mártírhalált halt Szentjóbi Szabó László jakobinus költő halálának 200. évfordulója alkalmából. Az okt. 14-i szentjóbi emléktábla-avatás Rákóczi Lajos RMDSZ-képviselő és Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök jelenlétében zajlott le. Ugyanezeken a napokon rendezték meg másodízben Székelyhídon a Szüret az Érmelléken fesztivált. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 18., 642. sz./

1995. november 26.

Nov. 26-án Margittán tartották a hagyományos Ady-emlékünnepséget. Sokan jöttek össze, a meghívott vendégek között volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, dr. Csapó József szenátor, Rákóczi Lajos és Szilágyi Zsolt képviselők és Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. A résztvevőkhöz időközben csatlakozott Tőkés László püspök is. Markó Béla sajnálatának adott hangot, hogy ritkán tud eljutni a tagsághoz. Közelednek a választások, várhatóan erősödni fog a szervezetre nehezedő nyomás, igyekeznek majd megfélemlíteni bennünket. Tőkés László figyelmeztetett: nem szabad elcsüggedni. "Csak az összefogás menthet meg bennünket. A beolvasztó kohót szorgalmasan fűtik ellenségeink..." "Isten óvjon bennünket a megosztottságtól, az egyetlen megoldás, mely megakadályozza a beolvadást, az összefogás." /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28./

1995. december 8.

Az 1992-es nagyváradi polgármester-választáson az RMDSZ saját jelöltet állított Jankó Szép Sándor, az Ady Endre Líceum akkori igazgatója személyében, aki a választáson azután elmaradt vetélytársa, Petru Filip mostani polgármester mögött. Több párt megkereste a következő helyhatósági választással kapcsolatban az RMDSZ-t, nyilatkozta Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. Minden párt tudomására hozták, hogy az RMDSZ igényei: a megyében a magyarság az összlakosságán belüli számarányának megfelelő részt kíván a hatalomból. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

1996. április 24.

1992-ben szervezték meg elõször a Varadinum Napokat, emlékezett vissza Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. Az ideit a Magyarok Világszövetsége kiemelt jelentõségûnek minõsítette és besorolta a millecentenáriumi összmagyar rendezvények közé. A nyolcvanas évek végén itt, a határszélen volt a legnagyobb exodus, innen ment el a legtöbb értelmiségi. A Varadinumnak egy elit nélkül maradt kell visszaadni a reményt és a segítséget, hangsúlyozta Varga Gábor. Az ünnepségek idõpontja a választásokra való felkészüléssel is egybeesik, ezért a zárónapon /máj. 12-én/ a nagyváradi tanácstagjelöltek. illetve a Bihar megyei jelöltek nyilvánosan bemutatkoznak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./ A hetilap közölte a Varadinum'96 programját, amely máj. 5-tõl 12-ig tart. Máj. 5-én ünnepi mise és körmenet, melyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek pontifikál. Máj. 6-án: egyházi barokk képtár megnyitása, máj. 7-én: a keresztény sajtó napja, sajtótörténeti kiállítás, máj. 8-án: Árpád-kori érmekiállítás, könyvbemutatók, máj. 9-én: tudományos szimpózium, román-magyar ökumenikus találkozó, máj. 10-én: Ellenállás a kommunizmus idején, Ellenpontok, határon túli '56 /meghívottak között: Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, az Ellenpontok szerkesztõi: Szõcs Géza, Tóth Károly /Svédország/, Ara-Kovács Attila /Magyarország/, máj. 11-én: helytörténeti szimpózium, máj. 12-én: záróünnepség, közéleti fórum, meghívottak az RMDSZ vezetõi: Markó Béla, Tõkés László, Takács Csaba. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./

1996. április 25.

Nagyváradon az RMDSZ saját polgármester-jelöltet állít a választáson dr. Csapó I. József szenátor személyében, jelentette be Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke az ápr. 22-i sajtótájékoztatón. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

1996. május 12.

Máj. 12-én zárult Nagyváradon a Varadinum ünnepségsorozat: ünnepi istentisztelettel, valamint református püspöki palotában helyreállított Sulyok István emléktábla felavatásával ér véget. Az igehirdetés után Tőkés László és Tempfli József püspökök, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke, Markó Béla RMDSZ-elnök és dr. Csapó József szenátor szólt a megjelentekhez. Ezt követően került sor a Varga Gábor, Bihar megyei RMDSZ-elnök által vezetett fórumra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 779. sz./

1996. augusztus 22.

A bukaresti Kriterion Kiadó két könyvújdonsággal rukkolt ki. Az egyik az íróként régóta hallgató Varga Gábor Históriás beszéd avagy Kronosz elkomorodása című novelláskötete, a másik a Romániából Németországba telepedett Richard Wagner Román különút című dokumentumirodalmi munkája az 1989 utáni változások román gyakorlatáról és valóságáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./ Varga Gábor /Nagyvárad/ a Bihar megyei RMDSZ elnöke.

1996. augusztus 22.

1996. szeptember 23.

A térségi együttműködés javítása érdekében a magyar és román határ menti területek MDF, illetve RMDSZ szervezetei létrehozták a Partiumi Magyar Szervezetek Társaságát, az úgynevezett Partium Házat. Az alapítás tényét rögzítő nyilatkozatot szept. 21-én írták alá az MDF debreceni székházában. A szervezet két központja a jövőben Debrecen és Nagyvárad lesz. Székelyhidi Ágoston, az MDF Hajdú-Bihar megyei elnöke hangsúlyozta, hogy a régiók együttműködésével az ott élők önrendelkezését szeretnék segíteni. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke a Partium Ház nyitott szellemét emelte ki. "Amolyan regionális magyar-magyar csúcsot szeretnénk intézményesíteni a szervezettel" - mondta. /Debrecenben megalakult a Partium Ház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23., Népszava, szept. 23./

1996. október 6.

Hetedik alkalommal gyűltek össze Nagyváradon okt. 6-án szabadon, hogy megemlékezzenek az 1848-as szabadságharc mártírjairól. Az emlékezést az egykori Nagy Sándor-József /ma Aurel Lazar/ utcai ház előtt tartották, ahol a tragikus sorsú honvédtábornok ifjúkorát töltötte. Jelen volt Tempfli József katolikus, Tőkés László református püspök, rövid beszédet mondott Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

1996. október 18.

Az Ady Endre Irodalmi Kör /Nagyvárad/ okt. 18-án tartotta 25. évadnyitó ülését. Az ülés szóvivője Dénes László volt, aki átadta a szót Szűcs Lászlónak, aki a kör történetét megörökítő, mintegy négyszáz oldalas kézirattal a kezében emlékezett az eltelt negyedszázadra. Tóth János, az Ady Endre Emlékmúzeum vezetője elmondta, hogy az 1919-1944 között működött Szigligeti Társaság a kör elődjének tekinthető, ugyanígy előd az 1919-ben Tabéry Géza által megalapított első Ady Társaság és az 1953-ban Horváth Imre és Tóth István által szervezett második Ady Társaság is. Az 1971-es újjászületésről Nagy Béla, a kör akkori vezetője számolt be részletesen. Az egykori Fáklya napilap egy időben publikálási lehetőséget kínált a kör tollforgatóinak. Kezdetben kéthetenként, később hetente üléseztek, három év alatt országos hírnevet vívtak ki maguknak, írók, művészek, tudósok, egyetemi tanárok szívesen jöttek Nagyváradra. A kör irányítását, szervezését a későbbiekben Tőke Csaba, Tóth Károly, Kőrösi P. József, Varga Gábor, Méder Zsolt, Fábián Imre, Szűcs László és Sall László vállalták. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 18., 22./

1996. október 26.

Nagyváradon is megkezdték a magyarellenes, rágalmazó röpcédulák terjesztését. A röplap szerint Göncz Árpád köztársasági elnök azt hangoztatta, hogy Erdélynek vissza kell kerülni a magyar Szentkorona fennhatósága alá. A hasonló szövegű röplapok először Gyulafehérváron jelentek meg. Az RMDSZ feljelentést tett, az ügyben azóta nem történt előrelépés. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 26-27./ Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnök elmondta, hogy ez a röplap nemzetiségi gyűlölködésre való bujtogatásként értelmezhető. Az RMDSZ feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./

1996. november 23.

A kilencven százalékban magyarok lakta Árpád faluban nov. 23-án tartották a honfoglalási emlékünnepséget. Árpád lakói elhatározták, hogy kiteszik a falu magyar elnevezését a Nagyszalonta felőli bejáratnál, mert eddig csak a román név /Arpasel/ szerepelt. Hajnalban kitették a magyar nevet, de reggel már ott volt a rendőrség illetékese: vegyék le a táblát, ellenkező esetben lezárják az utat, ami egyet jelentene az ünnepség berekesztésével. Emiatt levették a táblát. Az ünnepségen ezerötszázan jelentek meg, Tőkés László püspök mondott beszédet, a történelmi megbékélés fontosságát hangsúlyozta. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./ Tőkés László elmondta, nem akar ünneprontó lenni, de az elmúlt évek, évtizedek szomorú tényállása: gyengülő egyházi élet, lanyhuló közösségi összetartás. A hanyatlás adatai vagy éppen súlyos panaszok vizsgálata felhőzte be az egyházi elöljárók itteni látogatását. Ám emberemlékezet óta nem volt ilyen nagy készülődés Árpádon, mint a mostani millecentenáriumi ünnepség alkalmával. Fellépett a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola énekkara, majd reneszánsz várjátékot adtak elő a fiatalok. Erdélyi József születésének századik évfordulója alkalmából emléktáblát avattak, a beszédet Dánielisz Endre mondta. Szintén emléktáblát avattak Sárközy Gerő árpádi parasztköltő szülőházánál. Másnap, nov. 24-én az istentiszteleten Tőkés László kifejtette: azt az embert, akit megfosztanak az emlékezéstől, emberi méltóságától fosztják meg. Általában a mai fiataloknak nincs jövőképük, azért, mert hitetlenek. Az Istentől megfosztott társadalom előbb-utóbb pusztulásra ítéltetett. Küzdeni kell és ehhez segítséget nyújt Isten igéje.- Árpádon az ünnepségen megjelent többek között Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke, Csapody Miklós /MDF/, a kisgazdák, a kereszténydemokraták és a MIÉP /Magyar Igazság és Élet Pártja/ küldöttei, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ alelnöke, Bakos István, az MVSZ főtitkára, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. Nagyon sok erdélyi település küldöttei jöttek el Árpádra, még Székelyudvarhelyről is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./

1996. november 27.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem ért egyet Tokay György kormánytagságával.- A Bihari Napló munkatársa Takács Csaba ügyvezető elnökét kérte nov. 27-én telefonon, hogy tájékoztassa a lapot néhány alapvető kérdésről, de a politikus elzárkózott ettől. - Helyzetértékelés címmel adott ki SZKT-küldötteinek szóló felhatalmazást az RMDSZ Bihar megyei szervezete. A Varga Gábor megyei elnök kézjegyével ellátott dokumentumban többek között az olvasható a kormányban való részvételről: "az RMDSZ pillanatnyilag nincs abban a helyzetben, hogy visszautasítsa a feléje kinyújtott kezet." /SZKT Bukarestben. Sűrűsödik a köd? = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28./

1996. december 27.

Dec. 27-én az RMDSZ kilenc nagyváradi körzete közösen tartotta meg év végi ünnepségét a várad-velencei székházban. Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök köszönetét fejezte ki mindazoknak a szolgálatot vállalóknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy 1996 a szövetség reményei beteljesülését hozó esztendő legyen. Tőkés László püspök beszédében a közszolgálatiság elvét hangsúlyozta. Minden városrészben erősíteni kell az együttműködést az RMDSZ, valamint a református és katolikus egyház között, mondotta. E tekintetben példával szolgálhat az RMDSZ megyei szervezete és a két püspökség közötti jó viszony. Vigyázni kell, intett, nehogy megismétlődjön a Magyar Népi Szövetség esete. Hozzátette: "Nem szabad beleomlanunk a hatalom karjaiba... Amit nyertünk a vámon, nem szabad elveszíteni a réven." Tempfli József püspök szintén az egyházak és a civil szervezetek összefogásáról szólt. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 31./

1997. február 13.

Febr. 15-én tisztújító küldöttközgyűlést tartott az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete. Újraválasztották Varga Gábort /az új alapszabály szerinti megnevezésssel/ területi elnökké /eddig a Bihar megyei RMDSZ elnöke volt/. A küldöttek éles vita után alapszabályzat-módosítás mellett döntöttek, elfogadva dr. Csapó József tervezetét . Az új alapszabályzat átalakítja a Bihar megyei szervezet eddigi felépítését. A területi szervezet a helyi szervezetekre és az ezekből alakult körzeti szervezetekre, illetve a társult szervezetekre épül. Döntéshozó szervei a Küldöttgyűlés, a Területi Választmány - amelynek tagjai a körzeti szervezetek elnökei (25), a társult szervezetek elnökei (11), SZKT- és SZET-tagok (8), a Területi Önkormányzati Tanács vezetősége (3) és a küldöttgyűlésen megválasztott 34 tag -, illetve a Területi Operatív Tanács (amely a területi elnökből, a Területi Választmány elnökéből és alelnökéből, a TÖT elnökéből és alelnökéből, valamint az ügyvezető elnökből és annak helyetteséből áll). A területi szervezet végrehajtó testülete az Ügyvezető Elnökség. Az ügyvezető elnököt a területi elnök javaslatára a Területi Választmány nevezi ki. - A küldöttközgyűlés titkos szavazással megválasztotta a területi elnököt és a Területi Választmány 34 tagját. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 20., 971. sz./

1997. február 28.

Márc. 1-jén megtartotta alakuló ülését a Bihar megyei RMDSZ választmánya. A testület titkos szavazással a következő vezetőséget választotta meg: elnök - Pápay Zoltán, alelnök - Makai B. András, titkár - Mózes Pál. Varga Gábor megyei RMDSZ-elnök javaslatára a testület Pintér Istvánt választotta meg a megyei szervezet ügyvezető elnökévé. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 980. sz./

1997. március 5.

Márc. 5-én és 6-án zajlott le Szegeden, a Városháza dísztermében a Regionalitás és kultúra című konferencia, amelyen a térségbeli kulturális ágazat illetékesei, regionális központok és társönkormányzatok vezetői megvitatták a regionális együttműködés módozatait. A tanácskozás keretében előadást tartott Kötő József, az RMDSZ oktatási, művelődési és egyházügyi alelnöke és Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. Részt vettek az összejövetelen Bodó Barna és Bakk Miklós, a Temes megyei, illetve Varga Gábor, a Bihar megyei önkormányzat képviseletében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 7., 982. sz./

lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-202