udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
15125
találat
lapozás: 1-30 ... 3091-3120 | 3121-3150 | 3151-3180 ... 15121-15125
Névmutató:
Dan, Vasile
2006. március 1.
Dr. Oláh-Gál Róbert matematikus megdöbbenve olvasta Gyémánt László professzor nyilatkozatát, hogy a magyar karok beindítása veszélyezteti a judaisztikai központot (tanszéket). A hajdani Ferenc József Tudományegyetemet éppen a zsidó vagy zsidó származású magyar professzorok tették világhírűvé. A nagy professzorok – Riesz Frigyes, Haar Alfréd – végül inkább Szegedre vonultak az új román hatalom megaláztatásai elől. De bizonyára ismeri a judaisztikai tanszék Teller esetét is a lugosi román hatalommal. /Dr. Oláh-Gál Róbert matematikus: Zsidó professzorok a Kolozsvári Egyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./2006. március 1.
Február 27-én este a Román Televízió Prim Plan című műsorában újabb, a magyar nyelvű állami egyetem körüli vitáról volt szó. Dan Cristian Turturica műsorvezető a román állami nacionalizmus és kizárólagosság védőügyvédjének szerepkörében kardoskodott. Varujan Vosganian szenátor, liberális párti szószóló szerint a jelenlegi román egyetemi rendszer a legtökéletesebbek közé tartozik. Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátor szereplését Varujan Vosganian kollégája minősítette: ,,nyelvezete visszafogottabb, mint valaha”. A halasztás szándékát szolgálja a Markó Béla által kifejtett újabb álláspont is, miszerint nem feltétlenül most és nem különválással kell megoldani a kérdést. Eckstein Kovács Péter a vitában nem emelte ki, hogy a Babes–Bolyai multikulturalitása egy nagy román humbug. A magyar oktatási ,,vonalakat” nem lehet összetéveszteni az önállósággal. Eckstein azt sem említette, hogy az elrabolt egyetemet kérik vissza. /Sylvester Lajos: Egyetemet, autonómiát! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./2006. március 3.
„Nem kijelenteni kell, hogy mi a magyar nemzethez tartozunk, hanem megtalálni a konkrét kapcsolódási pontokat” – nyilatkozta Varga Attila RMDSZ-alelnök a határon túli magyarok közjogi státusát érintő alkotmánymódosítás HTMH-nál március 2-án lezajlott vitája után. Kifejtette: nem értettek egyet az eredeti javaslattal, hogy az alkotmány a magyar nemzetre vonatkozó meghatározást tartalmazzon, mert ez mindegyik Magyarországgal szomszédos országban konfliktust gerjesztene, és a kérdést nem oldaná meg. A magyar kormány tavaly novemberi javaslatában szerepelt egy olyan passzus, amely szerint a határon túli magyarok részei a nemzetnek, mint közös kulturális, nyelvi, történelmi hagyományokkal rendelkező közösségnek. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott közölte: az első, december 16-i egyeztetésen igazából csak abban a kérdésben volt nagy vita, hogy a nemzetfogalom milyen módon kerülhet be az alkotmányba. A mostani tanácskozáson – az RMDSZ kompromisszumra tett ajánlatát figyelembe véve – a résztvevőknek sikerült törvényjavaslatot elfogadni. Ebben a változatban nem szerepel a nemzetfogalom, viszont beépítették a határon túli szervezetek által tett javaslatok egy részét. Az RMDSZ ajánlása volt, hogy ne terheljék meg az alkotmánymódosítást a nemzetfogalomról szóló vitával. A tanácskozáson nem képviseltette magát a felvidéki Magyar Koalíció Pártja és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Jelen volt az RMDSZ, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége, az Ausztriai Magyarok Egyesülete, az Észak- és Nyugat-Európai Magyar Szervezetek Szövetsége. Duray Miklós alkotmánymódosítási tervezetét nem vitatták meg, mert a felvidéki politikus nem jelent meg a tanácskozáson. Avarkeszi közölte: a magyar kormány egyértelművé tette, hogy ezzel a változattal nem tud egyetérteni. A magyarországi parlamenti választások előtt nem kezdeményeznek négypárti egyeztetést a jelenlegi tervezetről. /Guther M. Ilona, Budapest: Kimaradt a nemzetfogalom az alkotmánymódosításból. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./2006. március 3.
Romániában a regionális pozíciókra törő magyar nagyvállalatok közül először a MOL jelent meg Romániában, majd követte a Danubius szállodalánc és a Richter Gedeon Gyógyszergyár is. Dinamikusan terjeszkedik a korábban Matávként ismert Magyar Telekom romániai leányvállalata, a Combridge. Az OTP Bank romániai terjeszkedése az elmúlt hónapokban látványosan felgyorsult, s most a MOL-lal együtt a legnagyobb magyarországi tőkeberuházásnak számít. Itt van az ingatlanfejlesztési projekteket tervező TriGránit is, amely Budapest és Pozsony után Pólus kereskedelmi központot épít Kolozsvárra is, legnagyobb vállalkozása a bukaresti Esplanada egymilliárd dollárt meghaladó projektje lesz. A Deutsche Telekomhoz tartozó Magyar Telekom esetében, a nagy világcégek magyarországi leányvállalataikat bízzák meg a térségbeli terjeszkedés irányításával. A román gazdaságban a Petromnak és a Rompetrolnak is vannak terjeszkedési szándékai, továbbá a Flamingo számítástechnikai üzletlánc és a Jolidon fehérneműgyártó cég akar multinacionális nagyvállalattá válni. /Králik Lóránd: Felsorakozott zászlóshajók. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./2006. március 3.
Kommandón Bod Péter fiatal lelkipásztornak 527 református híve van. Egy családi házban tartották az istentiszteleteket mind a reformátusok, mind a katolikusok. A református hívek megvásárolták a házat, és négy évi munka árán felújították. Lehet mondani kazettás templom, mert mennyezetének díszítéséhez a minden évi konfirmandusok adományoznak egy-egy kazettát. Tornyot is építettek, 2004 júniusában fejezték be a munkát. Van egy faragott emléktáblájuk, ezt Nagy Berta adományozta, aki Kommandó szülötte, ő hívő közösség jótevője. Új harangot öntetett a gyülekezet. Ifjúsági bibliakör alakult másfél éve. Kommandón a nagy tél nem akadályozta az egyházi életet. Megtartották az egyetemes imahetet. A 2002-ben végzett népszámlálás alkalmával Kommandó 1042 lakosa közül 81 ortodoxnak, 451 római katolikusnak, 505 reformátusnak vallotta magát. Kommandón pozitív a demográfiai mutató. A 14 év alatti református és katolikus magyar gyermekek száma eléri a 170-et. /Kisgyörgy Zoltán: Ahol a nagy tél sem akadály. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./2006. március 6.
Dr. Lucian Turcescu (született 1966-ban, Pitesti-en) montreali teológus professzor az Adevarul bukaresti lapban március 4-én megjelent interjújában egyház, politika, nacionalizmus összefüggéseit taglalta kutatómunkája alapján, amelyet a kanadai Centre for Post-Communist Studies igazgatójaként végzett. Az interjúból: A kommunizmust megelőző időszakban a Román Ortodox Egyház /ROE/ viszonylagos kényelemben élt, mert az 1923-as alkotmány nemzeti egyháznak nyilvánította. A kommunisták uralomra jutása után azonban addigi igényei veszélybe kerültek, mígnem Iustinian Marina pátriárka révén a rendszer támogatójává váltak. A nacionalizmus kérdésében a ROE és Ceausescu sokszor ugyanazt a nyelvet beszélték. Egykori tisztek beismerték, hogy a Securitate 1960-tól kezdett együttműködni az ortodox egyházzal. – A fejlemények igazolták a Turcescu professzort. Például a Icoana din Adanc, a ROE lapja, 1997/1-es száma a románságra és az ortodox „nemzeti vallásra” veszélyes jelenségek közé sorolja a kisebbségeknek nyújtott olyan privilégiumokat, mint az anyanyelvű oktatás, egyetem, kétnyelvű feliratok stb. Evenimentul zilei, 1997. november 4. – cím: Papok ezrei a Securitate szolgálatában. Fényképpel és rövid életrajzzal az ortodox hierarchia hat személyisége szerepel a listán. Köztük van Bartolomeu Anania, a múlt hónapban Erdély metropolitájává választott főpap is. 1958-1964 között politikai elítéltként börtönben ült, ahol egykori cellatársai szerint besúgó volt. Szabadulása után egy évvel, a Ceausescu-rezsim őt küldte ki az Egyesült Államokba, hogy elfoglalja a detroiti ortodox püspökség székét. – Evenimentul zilei, 1997. november 19.: A Ceausescu-rendszer idején a ROE nem lépett fel műemléképületei védelmében, sőt szolgalelkűségében odáig ment, hogy Scornicesti-ben (a diktátor szülőfaluja) a templom falán megörökítették Ceausescu portréját is. – 22 (a Társadalmi Dialógus Csoport hetilapja), 1997. november 4.: Ion Moisin szenátor papokat sorolt fel, akik besúgókként börtönbe juttatták társaikat: „Teoctist pátriárka négy évtizeden keresztül a kommunista rendszer kollaboránsa volt.” – Romania libera, 1998. március 23.: Bogdan Ficeac főszerkesztő-helyettes: „Helyet adtunk a ROE és a Securitate együttműködését leleplező írásoknak, az egyháznak meg kell tisztulnia erkölcsileg.” – Romania Literara, 2002. április 10.: Mircea Mihaies: „Ha a mai őszentségek és őboldogságok nem volnának tegnapi securitate-rangokat viselő, alázatos közhivatalnokok, hajlamos lennék hinni a harácsoló-bürokrata ROE méltósággal vállalt küldetésében. De mióta ezek a politikai aktivistákká vedlett papok kezdtek kulcspozíciókat megkaparintani a román társadalomban, jön, hogy odakiáltsam nekik: Vade retro!” /Barabás István: A tömjénfüst árnyékában. Román Ortodox Egyház (ROE) kollaborálása a kommunista rendszerrel? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./2006. március 6.
Március 4-én tartotta éves közgyűlését Csíkszeredában a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége. Buzogány Dénes elnök beszámolójából kiderült, 2005-ben kézzelfogható eredménynek tekinthető a Katonasors című könyv megjelentetése, amely a munkaszolgálatos katonák sorsát mutatja be. A szövetség Maradandót hagyni jelszóval elindította a Gyergyói-medence munkaszolgálatosainak emlékére felállítandó emlékmű kivitelezésének előkészítését. A vezetőtanács odaadó munkájukért elismerő oklevelet adományozott a tusnádfürdői Tánczos Frigyesnek, a kászonújfalvi Péterfi Sándornak, a székelykeresztúri Hegyi Sándornak és a csíkszeredai Lajos Antalnak. Elismerő oklevéllel és érdeméremmel jutalmazták Keller Vilmost, Pataki Imrét, Hubbes Mártont és Gábor Zakariást. /Kovács Attila: Elismerés volt munkaszolgálatosoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./2006. március 7.
A székely nagygyűlés fordulópontot jelent a Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelemben. A székelység akaratából közképviseletet teljesítő Székely Nemzeti Tanács a megalakulásától eltelt több mint két évben a közvetlen és a közvetett demokrácia eszközeit használva, minden illetékes romániai hatóságot megkeresett. Az államelnök, a kormány, az igazságügyi miniszter, tehát minden illetékes romániai hatalom visszautasítja Székelyföld autonóm közigazgatási régió újralétesítését, annak ellenére, hogy az Európai Parlament kimondta: az erdélyi magyarság védelmére a szubszidiaritás és az önkormányzás elveit figyelembe vevő, kiegészítő intézkedéseket kell foganatosítani! Az ENSZ Biztonsági Tanácsához és Főtitkárához fordultak: gyakoroljon nemzetközi felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése felett – nyilatkozta Csapó I. József, az SZNT elnöke. Az udvarhelyi Székely Nagygyűlés a kezdet, a következő tömeg-megnyilvánulás júniusban lesz. Az SZNT kérte Magyarország kormányát, gyakoroljon Székelyföld felett védőhatalmi státust, amiképpen Ausztria 60 éve gyakorolja azt Dél-Tirol felett. Az SZNT figyelmeztette az Európai Bizottságot arra, hogy Székelyföld autonóm státusát Románia Európai Unióba való bejutása előtt kell megoldani, ellenkező esetben számottevő feszültségforrást vihetnek be a közösségbe. Az SZNT és az EMNT között nincs feszültség, az SZNT Székelyföld autonómiatörekvéseinek hiteles képviseletére hivatott, az EMNT a romániai magyarság személyi elvű autonómiájának elnyerésére kinyilvánított közakaratot képviseli. Olli Rehn bővítési biztos az SZNT-nek küldött válaszában jelezte, hogy Székelyföld helyzete a társulás folyamatára vonatkozó felügyelet tárgya. /Makkay József: Autonómiatörekvéseinkben nem szabad megalkudni. Beszélgetés Csapó I. Józseffel, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 7./2006. március 7.
Fejes Rudolf premontrei apátkanonok harcol a szerzetesrend hajdani, Bihar megyei ingatlanjainak visszaadásáért. A szentmártoni kolostort az állam kétszer is elvette tőlük. Nagyváradi épületük jelenleg a régió egyik legnívósabb állami főgimnáziumának ad helyet. Nagyváradon a legutóbbi tanácsülésen többen felhördültek, mert a premontreiek megnyerték azt a pert, amelyet az ingatlan visszaszerzéséért indítottak. /Gurzó K. Enikő: Egy szent élet szent terei. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 7./2006. március 8.
Március 7-én kellett volna megkezdődnie a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitájának a három bizottság együttes ülésén. A parlamenti ülés elhúzódása miatt a képviselők többsége nem érkezett meg időben, ezért Lia Olguta Vasilescu, az oktatási bizottság Nagy-Románia párti (PRM) vezetője tíz perc után újra elnapolta a vitát. Varga Attila, a képviselőház emberjogi bizottságának alelnöke szerint ebben rosszindulat, szándékosság volt, a PRM-s bizottsági elnök asszony eddig is minden ürügyet megragadott arra, hogy húzza-halassza a törvénytervezet vitáját. A Pro Europa Liga aggodalmának adott hangot a román politikai életben tapasztalt nacionalista fordulatok miatt. A civil társadalom nevében a szervezet kéri a politikusoktól és a sajtótól, emelje föl hangját a Románia uniós csatlakozását is veszélyeztető, „párthatárokon túlmutató nacionalista koalíció” ellen. /Béres Katalin: Újra „jegelték” a kisebbségi törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./2006. március 8.
Továbbra is a Medve-tó tulajdonosának tekinti magát a szovátai városi tanács annak ellenére, hogy ezt a minőségét vitatja a Szovátára befektető Danubius Hotels-csoporthoz tartozó Balneoclimaterica Részvénytársaság. A fürdővállalat vitatni kezdte a tó tulajdonjogát, s a megegyezett összeget 2005-ben már ki sem fizette, sőt felszólította a hivatalt, hogy adja vissza a befizetett kétmilliárd lejt, kamatostul. A privatizációs folyamatban húsz évre vették koncesszióba a szovátai tókomplexumot. Később jelentkezett a helyi polgármesteri hivatal, mint a tavak tulajdonosa, és a békesség érdekében megállapodást kötöttek velük. Később azonban a Balneoclimaterica fürdővállalathoz kiszálló adóhivatali vizsgálat megállapította, hogy ezen összegeket jogtalanul fizették ki a városnak, és megbüntették őket. /Bözödi Attila, Králik Lóránd: Még nincs béke a Medve-tó partján. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./2006. március 9.
Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője és Virgil Ardelean, a Belügyi Elhárítás főnöke március 8-án nem jelent meg a képviselőház védelmi, közrend és nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, amelyen a március 15-i székelyudvarhelyi székely nagygyűlésről és a Nagy-Románia Párt (PRM) ellenakciójáról tárgyaltak. „Szerintem a két tisztségviselő utasítást kapott arra, hogy ne jelenjen meg” – értékelte Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, a szakbizottság tagja. Ha ugyanis hivatalos meghallgatásra kerül sor, többek között az RMDSZ-képviselő jelenlétében, akkor semmiféle negatív jelzéssel nem hozakodhatnak elő a székelyudvarhelyi találkozót tekintve.” A SRI-igazgató hivatalos levelében azt közölte, hogy megbízatásából adódóan külföldön tartózkodik, ezért nem lehet jelen a bizottság ülésén. Nem hivatalos hírek szerint azonban Radu Timofte azért nem jött el, mert nem tartotta kötelességének a bizottság előtt megjelenni. Virgil Ardelean szintén levelet küldött maga helyett. Csapó József SZNT-elnök nyílt levélben kérte fel az egyházi főméltóságokat, szolgálatuk eszközeivel segítsék a nagygyűlést. Gheorghe Funar PRM-s szenátor az ÚMSZ-nek azt nyilatkozta, a párt udvarhelyi ellenmozgalmára továbbra is legalább százezer románt várnak. „Nincs szükségünk engedélyre, mert ez nem tüntetés. A románoknak az alkotmány értelmében joguk van a szabad mozgáshoz és gyülekezéshez” – érvelt Funar. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke március 8-án kiállt a székely nagygyűlés mellett. Szép Gyula, az RMDSZ művelődésügyi alelnöke arról tájékoztatott, hogy az RMDSZ országszerte megünnepli március 15-ét, Székelyudvarhelyen azonban nem szervez a SZNT megmozdulásával párhuzamos rendezvényt. Marosvásárhelyen a megyei rendőrség nemzetbiztonságot veszélyeztető okokra hivatkozva összeszedte a sajtóbódékból az Európai Idő sepsiszentgyörgyi hetilap február 26-i számának összes példányát. A rendőrök jegyzőkönyvet is készítettek, arra hivatkozva, hogy a lap a Székelyföld autonómiájára vonatkozó kiáltványt tett közzé, melyet a március 15-i székelyudvarhelyi székely népgyűlés fogad el. „Nem egy tényleges elkobzásról van szó, csak egy megelőző begyűjtésről, a Büntető Törvénykönyv 166. paragrafusának értelmében” – nyilatkozta Vasile Cabulea Maros megyei rendőrfőkapitány. Az ügyben az Európai Idő szerkesztősége nemzetközi jogvédő szervezetekhez fordul, mivel Mit kíván a Székely Nemzet? – A székelyek 12 pontja című cikkről egyértelművé tették: ez csak egy „lehetséges kiáltvány”, és nem az SZNT-től származik. /Béres Katakin, Gujdár Gabriella: Hallgat a Szolgálat, elhallgattatták az Európai Időt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./2006. március 9.
Nagy Pál Notesz című rovatában megállapította: évek óta ismét meg ismét megírja, hogy hibásan, elferdített formában látható Marosvásárhelyt a Dózsa György utca neve. Megszólalásának nincs eredménye. Doja Gheorghénak keresztelték át a hajdani székely-magyar Dózsa Györgyöt. Így szerepel román nyelvű történelmi kiadványokban, tankönyvekben, sajtóban, mindenfelé. Nagy Pál hiába jelzi, hogy Chinezu Pavel nevezetű személyiség soha nem élt ezeken a vidéken, hanem élt Magyarországon egy Kinizsi Pál nevű vitéz, aki 1479. október 13-án a már-már elvesztett kenyérmezei ütközetet a magyarok javára döntötte el, s akit Mátyás király a törökök elleni harcokban tanúsított hősiessége jutalmául temesi bánná, majd Bihar vármegyei főispánná emelt. És Matei Corvin? Aki magyarul – ugye – Corvin Máté lenne. De ez a Máté történelmünkben ismeretlen. Élt azonban Mátyás, az igazságos, aki Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet fiaként Magyarország, Csehország királya, Ausztria hercege volt annak idején. Mit vétett szegény Varga Katalin (a kőhalomszéki Halmágy faluban, Varga János és Rozsondai Katalin leányaként született 1802. augusztus 22-én s a maga korában börtönbüntetést is szenvedett az erdélyi román jobbágyok védelmében folytatott küzdelmei miatt), hogy jelenleg Marosvásárhelyt Varga Ecaterina néven szerepel az utcanév-táblán? /Nagy Pál: Hiába mondom. Notesz. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./2006. március 10.
„Minden engedélyt megadtak a március 15-i Székely Nagygyűlés megtartásához” – nyilatkozta március 9-én Komoróczy Zsolt, a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal sajtóreferense az ÚMSZ-nek. Ezt megelőzően Szász Jenő polgármester a megmozdulás engedélyeztetésében érintett bizottság tagjaival, a csendőrség, rendőrség képviselőivel tárgyalt. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete kifejezte elégedetlenségének azzal kapcsolatban, hogy az SZNT a március 15-én Székelyudvarhelyre érkező magyarokból profitálva, próbál legitimitást szerezni egy politikai kiáltványnak. „Senkinek nincs joga kihasználni és kalandor módján akadályozni a magyarok ünnepét” – áll a Verestóy Attila szenátor által aláírt közleményben. A szervezet sem választ, sem engedélyt nem kapott a polgármesteri hivataltól a március 15-i koszorúzási ceremónia megtartására vonatkozóan. Ennek ellenére a szervezet kiáll azon határozata mellett, hogy március 15-ről idén is méltóságteljes és nyugodt hangulatban, a székelyudvarhelyi lakosság elvárásainak megfelelően emlékezzenek meg. Komoróczy Zsolt elmondta, Vasile Blaga belügyminiszter személyesen közölte a polgármesteri hivatallal: mindent megtesznek a gyűlés békés hangulatáért. Tamás Sándor képviselő, akinek arcképe megjelent a Sepsiszentgyörgyön szétszórt nagygyűlés ellenes plakátokon, bűnvádi feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, de nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke közleményben tiltakozott a megfélemlítési akció ellen. „Névtelen «jóakarók» töltik meg sms-ekkel a jóérzésű magyar emberek telefonjait, elültetve a bogarat a fejekben, hogy a nemzeti jobboldal tagjai árulók (...)” – áll a közleményben. A Ziua napilap március 9-i számának címoldalán rovásírással, gyopárcsokor közepébe vágott rohamszuronnyal „ékesített”, Legion Siculus feliratú, pajzs formájú címerrel illusztrált szöveg harangozta be a témához fűződő összeállítást. A lap azt állította: a székelyföldi autonómiáért síkraszálló civil-polgári mozgalom mögött egy Magyarországon bejegyzett Székely Légió nevű félkatonai szervezet áll. Az Academia Catavencu Sajtófigyelő Ügynöksége, a Pro Europa Ligához csatlakozva tiltakozó közleményt adott ki, túlkapásnak minősítve a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség akcióját, amely során egy állítólagos autonómia-kiáltvány miatt az Európai Idő című lap utolsó számának összes marosvásárhelyi példányát elkobozták. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete szintén közleményben tiltakozott: a sajtószabadság megsértéseként értékelik akció ellen. Horváth Alpár, az Európai Idő főszerkesztője a médiától kért segítséget az ügyben. /Domokos Péter, Tóth Adél: Engedélyezte Szász Jenő a Székely Nagygyűlést. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./2006. március 14.
Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke március 13-án a szenátusban közölte: lefújta a székelyudvarhelyi nagy-romániás akciót. Kifejtette: beszélt Vasile Blaga belügyminiszterrel és Radu Timofte SRI-igazgatóval, akik megnyugtatták, hogy március 15-én nem kiáltják ki Székelyföld autonómiáját, és hogy a hatóságok urai az ottani helyzetnek. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök közölte: gondoskodott arról, hogy március 15-én a hatóságok képesek legyenek megvédelmezni az alkotmányt és a törvényeket. Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentette: pártja képviselői is Székelyudvarhelyre mennek március 15-én, amennyiben ott „súlyos” dolgok történnének. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke így jellemezte a székelyudvarhelyi nagygyűlést: „sok hűhó semmiért”. Az autonómiáért nem hangzatos szólamokkal kell küzdeni. A RMDSZ elnöke egyébként nem tart az NRP által meghirdetett ellentüntetéstől. Az RMDSZ Kézdivásárhelyen rendezi központi ünnepségét. /C. V. Tudorék nem mennek Székelyudvarhelyre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2006. március 14.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke az ÚMSZ-nek adott interjújában úgy értékelte, hogy a székely nagygyűlést az RMDSZ elleni kezdeményezés, és határozottan érzi: egyesek a minél rosszabb, annál jobb elmélet mellett foglalnak állást. „Két szék között a pad alatt maradunk mindannyian” – vélte Markó. Az RMDSZ vezetői, az egyházi vezetők, kiemelkedő erdélyi magyar értelmiségiek vagy az RMDSZ-en kívül szerveződő kis alternatív csoportok az alapvető célokban egyetértenek. Markó szerint csak egységes fellépéssel lehet eredményt elérni. Március 15-e külön ünneplésére a rossz példát Magyarország szolgáltatta, hangsúlyozta Markó. Kiemelte, a székelyudvarhelyi nagygyűléssel nem ért egyet. „Kiáltványokkal, nyilatkozatokkal az autonómiát megvalósítani nem lehet, de azt meg lehet akadályozni, hogy az RMDSZ a maga megfontolt, viszonylag lassú, de következetes útján tovább haladjon előre.” /Gujdár Gabriella: Markó Béla RMDSZ-ellenes kezdeményezésnek érzi a székely nagygyűlést. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./2006. március 15.
Bálint Mihályt a közelmúltban megtartott tisztújító közgyűlésen választották az RMDSZ Krassó-Szörény megyei szervezetének az elnökévé, miután elődjének, Seres Péternek alprefektusi tisztsége miatt le kellett mondania. Bálint Mihály 52 éves, két évvel ezelőtt vasút-biztonsági főellenőri tisztségből vonult nyugdíjba. Elmondta, hogy a megyében 659 RMDSZ-tag hat szervezetben, Resicán, Aninán, Oravicabányán, Újmoldován, Boksánbányán és Nándorhegyen tevékenykedik. Közülük azonban az elmúlt évre csupán a fele fizetett tagsági díjat. Fiatalításra lenne szükség, mivel a legtöbb tag 60-70 éves. Reménykednek abban, hogy az Resicabányán megalakult Új Hullám ifjúsági szervezet révén sikerül a fiatalságot is megnyerni. Bálint Mihály legsürgősebb teendőjének tekinti a kisebbségi törvény értelmezésének a románság körében történő terjesztését. A megyei 15 tagú RMDSZ-választmánya minden hét végén a székházban találkozik. Januárban sikeres Petőfi-estet tartottak. /Balta János: Új seprű jól seper? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./2006. március 16.
„A szabadság az, amikor nem kell mindenben egyetérteni, a béke – a békés gyarapodás – feltételeit pedig az teremti meg, ha megleljük azt, amiben mindannyian egyet tudunk érteni. Például a közös ünnepekben, a nemzeti érdekben, a haza senkitől sem elvitatható szeretetében. Vagy éppen a nemzeti sorskérdésekben, amelyeket a napi politika minden szirénhangja, minden kísértése ellenére sem emelünk be a politikai csatározásokba, amelyeket kormányzati ciklusokon átívelően is megvédünk attól, hogy bárki is kampánytémává tegye, vagy tehesse. Ilyen sorskérdés a határon túli magyarság ügye, a nemzet határok feletti, békés újraegyesítésének szent ügye is, amelyben közel másfél évtizeden át megvolt a nemzeti konszenzus. És amelyben – ezt szenvedélyesen hiszem – lehet újra nemzeti konszenzus, ciklusokon és országhatárokon átívelő egyetértés, ha minden anyaországi és határon túli magyar politikusoknak újra a hazafiság lesz a vezérlőelve a nemzetpolitika közös alakításában. A Magyar Köztársaság hivatalban lévő kormánya tisztességes, fontos és bátor lépéseket tett annak érdekében, hogy ez így legyen. Megalkottuk a nemzeti felelősség programját, létrehoztuk a Szülőföld Alapot, megkönnyítettük és méltányosabbá tettük a határon túli honfitársaink számára a letelepedési eljárást, és bevezettük a nemzeti vízumot. Nincs Magyarországnál elkötelezettebb támogatója a szomszédos országok integrációs törekvéseinek uniós tagságának. És dolgozunk azon, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányába méltó módon foglaltassék bele az anyaország felelőssége, amellyel a határain kívül élő nemzetrészek felé fordul. Hazafiak vagyunk mind, akik azt akarjuk, hogy a magyar nemzet minden tagja – anyaországban és azon kívül élő – a szülőföldjén találhassa meg boldogulását. Hogy ott, ahol tegnap magyarul beszéltek és álmodtak, így lehessen holnap és holnapután és azután is” – olvasható Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett üzenetében. Calin Popescu Tariceanu kormányfő telefonon hívta fel Gyurcsány Ferencet, hogy kifejezze jókívánságait március 15-e alkalmából. A magyar miniszterelnök megköszönte a román kormányfőnek, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozzák az Erdélyben ünneplő magyar közösség provokálását. /Gyurcsány üzenete a határon túli magyarokhoz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Tariceanu és Gyurcsány Ferenc beszélgetésük során egyetértettek abban, hogy a két ország között létező stratégiai partnerséget nem szabad ezen a napon „extrém erők“ megnyilvánulására használni. A miniszterelnökök elutasítottak minden olyan szélsőséges megnyilvánulási formát, amely esetleg alkotmányba ütközőnek nyilvánítható. Gyurcsány kijelentette, hogy a magyar kormány nem szándékozik beleavatkozni Románia belügyi problémáiba. /Tariceanu-Gyurcsány beszélgetés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 16./2006. március 17.
Adrian Nastase március 16-án a képviselőház plénuma előtt is bejelentette lemondását a házelnöki tisztségről. Ez a lépés „az SZDP-beli kollégák döntésének következménye” , de „tiszteletbeli gesztus is a parlament intézménye felé” – mondotta. Úgy vélekedett: lemondásával az „álproblémák” és a „forgatókönyvek” folytatódni fognak. Egyes elemzők szerint a botrány mögött Miron Mitrea, Viorel Hrebenciuc és Ion Iliescu áll. Ők vették rá Mircea Geoana elnököt arra, hogy megzsarolja a területi szervezetek elnökeit: ha nem vonják meg Nastasétól a támogatást, majd a jelenlegi vezetőség mond le. Elkezdődött az „utódlási harc” a képviselőházban. Az SZDP szerint erre a tisztségre csakis szociáldemokrata jelöltet lehet megválasztani, a D.A. Szövetség szerint azonban az utódnak a jelenlegi kormánypárt köréből kell származnia, a kormánypártok közti egyezségek értelmében a liberálisoké a jelölés joga, ők pedig Bogdan Olteanut, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős minisztert javasolják. Ezzel a jelek szerint a demokraták és az RMDSZ egyet is értenek, a Konzervatív Párt (KP) azonban saját jelöltet javasol Daniela Popa képviselő személyében. /Sz.K.: Nastase-búcsú a képviselőházban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./2006. március 17.
Az MTI által megkérdezett szakértők szerint sem a leginkább hangoztatott erdélyi–székelyföldi, sem a vajdasági autonómia nem valósulhat meg a következő 10–15 évben. A Kárpát-medencében jelenleg Horvátországban és Szlovéniában működik egyfajta területi autonómia, ami az ott élő magyarokat is érinti, Ukrajnában és Szlovákiában azonban egyre inkább lekerül a napirendről ez a kérdés – értékelte az aktuális helyzetet Vizi Balázs, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársa. A nemzetközi jogász hangsúlyozza, hogy a Romániában, valamint a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség autonómiatörekvéseiről ugyan egyre több szó esik, de itt is hosszú évekre lesz szükség, hogy a társadalmi és politikai többség is igent mondjon a kisebbségi törekvésekre. „A gond az inkább az, hogy nincs egységes politikai stratégia a határon túli magyar közösségekben, amely következetesen felépítené, hogy milyen feltételeket próbálnak szabni a többségi politikai elitnek, illetve, hogy milyen lépéseket tennének, ha a politikai elit nem teljesíti ezeket a követeléseiket. Igazából az tűnik elő, hogy belső rivalizálások áldozata az, hogy ilyen stratégia kialakuljon ezekben a határon túli közösségekben” – mondta Vizi Balázs. Törzsök Erika, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány vezetője is azt emelte ki, hogy Romániában, valamint Szerbia és Montenegróban belpolitikai játszmák és a magyar közösségeken belüli rivalizálások hátráltatják az autonómia elérését. „Sajnos a magyar közösségek soha nem voltak elég erősek ahhoz, hogy létrehozzák a maguk autonóm intézményeit alulról, akárcsak egy alapítványt, vagy civil társadalmi intézményt. Ahogy létrehozzák, azonnal az államhoz fordulnak, hogy finanszírozza ezeket, és ők attól kezdve jó redisztribútorokként az államtól megkapott forrásokkal majd működtetik az adott intézményt. Ez nem autonómia” – hangsúlyozta Törzsök Erika. Erdélyben szinte csak abban értenek egyet a döntéshozók, hogy szükség van autonómiára, az oda vezető utat azonban mindenki másként képzeli el – hangsúlyozta Kolumbán Gábor, az erdélyi Sapientia Egyetem oktatója. Hasonló tapasztalatai vannak Vajdaságban Gábrity Molnár Irénnek, a Magyarságkutató Tudományos Társaság elnökének. Szerinte a vajdasági magyarság az alapvető kérdésekben sem egységes, arra pedig rendkívül kevés esélyt lát, hogy a belgrádi kormány a jelenlegi helyzetben autonómiát adjon a területnek. A határon túli magyar szakértők szerint a magyar autonómiatörekvések jelentős támogatást sem az anyaországtól, sem az Európai Uniótól nem kapnak. Szerintük Magyarországról mindössze szólamok szintjén támogatják az elképzeléseket. „Sajnos, a koppenhágai kritériumok nem határozzák meg, hogy pontosan mit is kell a kisebbségi jogok alatt érteni” – jelentette ki az Európai Parlamentben Tabajdi Csaba (MSZP). „Az EU sokszor kettős, sőt hármas mércét alkalmaz, amikor teljesen mást ír elő, mást vár el két tagjelölt államtól, miközben saját tagállamaitól szinte semmit nem kér számon: a Macedóniában élő albánok egy fegyveres felkelést követően a legszélesebb körű közigazgatási, sőt területi autonómiát kaptak, míg Románia esetében a Székelyföldön élő közel egymillió magyar esetében az Unió nem szorgalmazza a területi autonómiát, Koszovónak függetlenséget ígér, de a Vajdaságnak még a Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő által elvett autonómiát sem javasolja”. Tabajdi arra kérte a képviselőket, hogy „támogassák azokat a magyar módosító indítványokat, amelyek Vajdaság multietnikus jellegének megőrzését, a kisebbségek védelmét, a tartományi autonómia szélesítését célozzák. /Középtávon sincs esély a magyar autonómiák létrejöttére a Kárpát-medencében? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./