udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
15125
találat
lapozás: 1-30 ... 3181-3210 | 3211-3240 | 3241-3270 ... 15121-15125
Névmutató:
Dan, Vasile
2006. május 9.
Marosvásárhelyen a Kultúrpalota főbejárat felett van két emléktábla. Az apró betűkkel szerepelnek dr. Gavril Ugron és Ioan Hallersen prefektusok és dr. Gheorghe Bernady polgármester. Hogy miért románra fordított keresztnévvel szerepelnek arra nincs magyarázat. Legalább ennyire felháborító a Bela Bartok vagy a Gheorghe Doja. A palota főbejárata felett a másik emléktábla szintén román nyelven hirdeti, hogy I. Ferdinand román király 1914 és 1924 között uralkodott. Hogy ennek mi köze a marosvásárhelyi Kultúrpalotához, amelynek építését 1913-ban fejezték be, nem lehet tudni. Dr. Bernády György szobrának sincs helye a főtéren, de Dandea polgármesternek és Avram Iancunak van. Ugyan mivel szereztek több érdemet erre? /Dávid F. István: Adós, fizess! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./2006. május 9.
Pomogáts Béla legújabb, a Pallas-Akadémia Kiadónál megjelent kötetét, a nemzetpolitikai jegyzeteket tartalmazó, Függetlenség és felelősség című publicisztikai gyűjteményét hozta el május 8-án Sepsiszentgyörgyre. A ,,tiszteletbeli erdélyi” író beszélt csalódottságáról is, szóvá téve, hogy a mai, kettészakadt Magyarországon semmi értelme az autonóm értelmiséginek nemzetpolitikai írásokkal foglalkoznia. A politikusokat nem érdekli a magyar értelmiségi meglátása. Pomogáts Béla írásai is többnyire erdélyi lapokban jelennek meg. A Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezte párbeszédsorozat szerinte csupán a panasznapok számát szaporítja. Magyarországon a ,,politikai banditizmus” dühöng, melynek erdélybeli importálásán is sokan ügyködnek. Ez is az oka Pomogáts sajátos kimenekülésének, számtalan, Erdélyben kiadandó könyvtervének, köztük az erdélyi magyar irodalomtörténetnek. /(vop): Az autonóm értelmiségi kimenekülése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./2006. május 10.
Mikulás Dzurinda miniszterelnök, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) elnöke, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) nyolc éve kormányzati partnere szerint az MKP-nak Szlovákiában nincs jövője, mert nemzetiségi elvek alapján működik. Szerinte az MKP-nak akkor van jövője, ha a nemzetiségi érdekvédelem szempontjai mellőzve „szabványos konzervatív vagy szocialista pártként” kívánja folytatni munkáját. Politikai elemzők szerint ez azt jelenti, hogy az MKP majdani partnerségét (egyéb választás híján) Dzurinda a jövőben is felvállalja, de titkon arra számít, hogy a magyar párt időközben jellegét és kisebbségvédelmi programját feladva hasonul majd a száznál több szlovák politikai párt vagy mozgalom valamelyikéhez. /Dzurinda szerint az MKP-nak nincs jövője. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./2006. május 12.
Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) európai parlamenti képviselő károsnak minősítette azt a „zavar”-t, amely szerinte képviselőtársa, Dobolyi Alexandra (MSZP) kolozsvári látogatása után a sajtóban, illetve a közvéleményben keletkezett a romániai magyar felsőoktatás kérdésével kapcsolatban. Gál Kinga szerint az említett zavar „hihetetlenül káros ezekben a pillanatokban, mikor Brüsszelben mindenki, a romániai magyar közösség egésze levelek, nyilatkozatok útján, aláírások gyűjtésével, Nobel-díjas professzorok levelével arra próbálja rávenni az Európai Bizottságot: jövő héten kiadandó országjelentésében foglalkozzon azzal a kérdéssel, hogy a másfél milliós erdélyi magyar közösségnek joga van anyanyelvi, államilag támogatott felsőoktatásra, és azokat az igényeket, amelyeket a Babes–Bolyai egyetemen oktatók, a kolozsvári civil szervezetek, egyetemisták és a Bolyai Kezdeményező Bizottság megfogalmazott, a bővítési biztos vegye bele a dokumentumba”. „Ezeket a nyilatkozatokat, amelyek egyoldalúak, nem minden féllel való egyeztetés és tájékozódás után születnek, felelőtlennek és kifejezetten károsnak tartom” – hangoztatta. Dobolyi Alexandra nyilatkozata azt a sokéves munkát teszik tönkre, amelyet az erdélyi magyar közösség egésze, az RMDSZ-től kezdve a legkisebb civil szervezetig végzett, és amelyre az elmúlt két évben az EP-képviselők is jelentős energiát fordítottak – vélte. Dobolyi Alexandra viszontreagálásában megismételte, hogy Magyarország kétéves európai uniós tagsága idején minden létező európai parlamenti plenáris felszólalásában szorgalmazta a román kormánynál a kisebbségi törvény mielőbbi meghozatalát, legutóbbi felszólalásában a kulturális autonómián kívül a felsőoktatás helyzetére külön is kitért. Hozzátette: „Gál Kingával együtt arra törekszünk, hogy az európai bizottsági jelentés foglalkozzon a kisebbség helyzetével.” /Össztűzben az egyetem kérdéséről nyilatkozó Dobolyi Alexandra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./2006. május 15.
Tájékozódási problémát vél felfedezni Markó Béla, az RMDSZ elnöke Dobolyi Alexandra MSZP-s europarlamenti képviselőnek az erdélyi magyar felsőoktatásról múlt héten tett nyilatkozatában. Markó kifejtette: a mi dolgunk, hogy tájékoztassuk a magyar európai képviselőket arról, hogy mi a helyzet a magyar oktatással. Rámutatott: a tájékozódás hiányát látja ebben a nyilatkozatban. – Azt javasolom, hogy ne teremtsünk álproblémákat, és ne keltsük azt a látszatot, hogy az EU meg akarta oldani az egyetem problémáját. Brüsszel segíthet nekünk, de ezt a kérdést is itthon kell megoldani. Ne sugalljuk azt, hogy itthon nem kell tennünk semmit az egyetemen belül, a politikában, értelmiségi körökben, hanem csak az Unión múlik a probléma megoldása – mondta Markó. /(K. K.): Dobolyi hiányosan tájékozódott. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./2006. május 15.
Cuza fejedelemnek egy dicstelen palotaforradalom után le kellett mondania 1866. február 28-án, a parlament hirtelen elhatározással idegen uralkodó után nézett. A Hohenzollern-Sigmaringen család huszonhét éves hercegére, Károlyra esett a választás. Az akkor lovassági ezredparancsnok jelölt örömmel fogadta a váratlan megtiszteltetést, május 10-én megérkezett Bukarestbe. „Mikor e szent földre léptem, románná váltam” – jelentette ki parlamenti beszédében, és ettől kezdve tizenöt éven át hercegi rangban uralkodott, majd az 1881. május 10-i koronázás után román király volt 1914-ben bekövetkezett haláláig. Május 10. tehát ennek a két eseménynek az emlékét őrzi, ezért volt a kommunista hatalomváltásig nemzeti ünnep, ezt követte augusztus 23., majd 1990-től december 1. Hetven év leforgása alatt tehát Romániának három nemzeti ünnepe volt. A jelek szerint december 1. évről évre devalválódik. Az Adevarul megírta, hogy rossz választás volt december 1-jét választani nemzeti ünnepnek, mert a magyarok számára egészen más jelentősége van, mint a románoknak. A művelődési tárca 2006-ot I. Károly évének nyilvánította azzal az indokkal, hogy május 10-én volt 140. éve a herceg bukaresti bevonulásának és 125 éve királlyá koronázásának. Újraéled a monarchiakultusz. Egyre gyakrabban javasolják: május 10. legyen ismét Románia nemzeti ünnepe. /Barabás István: Volt egyszer egy ünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./2006. május 15.
Szokatlan előadást láthatott a székelyudvarhelyi közönség május 13-án a Művelődési Házban: a Maros megyei mozgássérültek egyesületének szervezésében a magyarországi Gördülő Tánccsoport mutatkozott be. A tánccsoport tagjai mindannyian kerekes székbe kényszerültek, többszörösen példaértékűek voltak. Olyan hatalmas jókedvvel és energiával mutatkoztak be, hogy a nézőközönség minden tagja részesült a páratlan fellépés hangulatából. /Cs. E.: Akaraterővel, gördülve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 15./2006. május 17.
A fogyatékkal élő romániai gyerekek ellátásának kérdése méltán okozott felháborodást nyugati körökben. Tariceanu kormányfő azonnal kivizsgálást rendelt el. Jonathan Scheele egy alkalommal kijelentette: a kisebbségi kérdés rendezése nem tartozik a csatlakozás feltételei közé. Azt Bukarestnek kell megoldania. Annak a román többségnek, melynek értelmisége túlnyomó többségében úgy véli, hogy a székelyföldi gyerekek nyelvi fogyatékosoknak tekintendők. Valójában ezek a gyerekek zömükben ugyanazon okokból nem tanulhatnak meg anyanyelvi szinten románul, mint a színromán települések tanulói angolul. Az utóbbiak ráadásul még kedvezőbb helyzetben is vannak, hiszen őket nem a Londonban élő gyerekek ábécéskönyvéből kezdik angolul tanítani, hanem idegenek számára kidolgozott sajátos módszertan alapján. Az anyanyelvi szintű nyelvismeret erőltetése a nemzeti homogenizáció felújítását jelenti. A megoldás nyilvánvalóan az lenne, ha a román nyelv ismeretének igényét a székelyföldi iskolákban is az ott élők reális igényeihez igazítanák. Ezeket a tényeket, amint azt a múlt hét végén a Balázs Lajos, a Sapientia EMTE román-angol tanszéke vezetőjének kezdeményezésére szervezett szakmai tanácskozás kudarca is jelzi, a román kollégák túlnyomó többsége továbbra sem hajlandó tekintetbe venni. /Bíró Béla: Nyelvi fogyaték. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./2006. május 18.
Gross Arnold kiállítása nyílt Nagyváradon, a Festum Varadinum keretében. Az 1929-ben Tordán született Munkácsy- és Kossuth-díjas festő- és grafikusművész a 40-es években Váradon élt, majd Budapesten végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, s azóta a világvárosok kiállítótermeit járja. „Ritka alkalom, hogy egy nagy művészt köszönthetünk körünkben” – mondta Hajdu Géza, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója. Tőkés László püspök hozzászólásában úgy vélte, Nagyvárad az elmúlt évtizedekben lecsupaszodott, sok értékes ember ment el, aki hajdan itt alkotott. Ezeket igyekeznek megtalálni és „hazahozni”, így jött létre Gross tárlata is. /Pap Melinda: Vízzöld és enciánvarázs. Gross Arnold rézkarcai a Festum Varadinumon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./2006. május 19.
Május 5-7. között rendezte az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőt. A versenyt hagyományosan Kovásznán rendezik, társszervezője a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. A versenyforma megálmodói 1992-ben itt Kovásznán hozták létre az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségét, amelynek ma több tucat nyelvőrző kiadványa, saját szerkesztésű szótárai, négy országos szintű versenye, továbbképző tanfolyama, két saját rendezésű diáktábora és hírlevele van, versenyei mind elnyerték az Oktatási és Nevelési Minisztérium támogatását. Az országos szintű versenyt helyi és megyei selejtezők előzték meg. Az országos versenyre Máramaros megye képviseletében ugyanaz a két csapat utazhatott el, akik tavaly is szép eredményeket értek el ebben a versenyformában, mindannyian a Németh László Gimnázium diákjai, a Medáliák Társaságának tagjai. A Medáliák Társaságában a nagyobb diákok komoly hatással vannak a kisebbekre, egymástól is tanulhatnak. Közvetlen, bizalomra épülő tanár-diák kapcsolat ez, ahol elismerik a diák tehetségét. /(Váradi Izabella): Medáliák a Kőrösi Csoma Sándor Vetélkedőn. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 19./2006. május 23.
[A csatlakozó országnak]...stabilan működő demokratikus intézményrendszerrel kell bírnia, amely (...) biztosítja a kisebbségek védelmét, jogaik tiszteletben tartását.” Ennek a félmondatnak köszönhető az, hogy 1998-tól napjainkig az Európai Bizottság Romániáról szóló országjelentéseiben helyet kap a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló fejezet. Az idézett passzus ugyanis az uniós csatlakozásának egyik – 1993-ban Koppenhágában lefektetett – politikai kritériuma, amelynek teljesítését számos más szigorú feltétel mellett a bizottság minden évben megvizsgálta. A koppenhágai félmondat súlyát növeli, hogy az európai integráció alapvető szerződéseinek egyikébe, az amszterdami szerződésbe is bekerült 1997-ben, sőt az uniós alkotmány tervezetében is megtalálható. Az Európai Unióban a kisebbségekkel kapcsolatban nem készült átfogó közösségi jogszabály, a magyar kisebbség szempontjából kiemelt jelentőséggel bírhat, amit az Európai Bizottság a Romániáról szóló országjelentéseiben e kérdésről megfogalmaz. Tariceanu miniszterelnök meggyőződését fejezte ki, hogy a kisebbségi törvényt mielőbb elfogadja a parlament. Mindez a bizottság ösztönzésének köszönhető. Az 1998 és 2004 közötti éves országértékelések (Regular Report), majd a csatlakozási tárgyalások lezárását követő 2005-ös és 2006-os monitoring jelentések (Monitoring Report) gyakorlatilag mindannyiszor azt vizsgálják, hogyan áll Románia a koppenhágai kritériumok, illetve a csatlakozási tárgyalásokon vállaltak teljesítésével. A kisebbségi jogok tiszteletben tartásának taglalása valamennyi jelentésben a Politikai kritériumok című fejezet egyik alfejezetében történik. A jelentések mindegyike – a legutóbbi kivételével – konkrétan kitért a magyarok és a romák helyzetére is. A roma kisebbség jogainak taglalása minden esetben jóval meghaladja a magyarokra vonatkozó rész terjedelmét. A 2006-os jelentéstől eltekintve a vonatkozó alfejezetek mindegyike egy összefoglaló mondattal indít általában a kisebbségek, illetve azon belül a magyarok helyzetéről. A vonatkozó alfejezetek felsorolják azokat a pozitívumokat, amelyek a vizsgált egyéves időszakban hozzájárultak a magyar kisebbség és általában a kisebbségek helyzetének javulásához. Az 1998-as jelentés kivételével az országértékelések negatívumokat is felsorolnak. Általános kiértékelés 1998 „A kisebbségek védelme kielégítő” 1999 „A kisebbségi anyanyelvhasználat feltételei – különösen a magyarok esetében – javultak” 2000 „[A romáktól eltekintve] Románia pozitív kisebbségvédelmi politikát folytat” 2001 „Több előrelépés történt” a kisebbségvédelem terén 2002 „Folytatódtak az előrelépések” a kisebbségvédelem terén 2003 „Továbbra is jó a viszony a magyar kisebbségekkel és javult a kisebbségvédelem” 2004 „[A romáktól eltekintve] a kisebbségekkel fenntartott viszonyban nem mutatkoztak különösebb problémák” 2005 „Javult a magyar kisebbség helyzete” Pozitívumok 1998 Zajlik a vita az önálló magyar egyetem létrehozásáról; politikai egyezség született a magyar-német multikulturális egyetem létrehozásáról 1999 Az új tanügyi törvény lehetővé teszi az anyanyelvi oktatást minden szinten; az új közigazgatási törvény biztosítja az anyanyelvhasználatot a hivatalokban 2000 A tanintézmények öt százalékában kisebbségek anyanyelvén zajlik az oktatás (többségükben magyarul); elhárult az utolsó jogi akadálya a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozásának 2001 Bővült az anyanyelvhasználat a közigazgatásban és az oktatásban; megszületett a döntés egy magyar nyelvű magánegyetem (Sapientia) létrehozásáról 2002 A közigazgatási törvény alkalmazása „viszonylag simán” zajlott; a kisebbségek nyelvén beszélő rendőröket alkalmaztak; lehetővé vált a nemzeti szimbólumok használata 2003 Az új alkotmány szentesítette az anyanyelvhasználatot az oktatásban, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban; megkezdődött a kétnyelvű helységnévtáblák felállítása; javult a csángók helyzete 2004 Elhelyezték a kétnyelvű helységnévtáblákat; a magyar nyelvet már használják az igazságszolgáltatásban; bővült a Sapientia; jelentős mértékben javult a csángók helyzete 2005 A kormány elfogadta a kisebbségi törvényt; „kielégítő” az anyanyelvhasználatra vonatkozó rendelkezések alkalmazása; bővült a Sapientia Negatívumok 1999 Nem készült el a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozásának jogi kerete 2000 Nehézkes a multikulturális egyetemek létrehozása 2001 Bár a jogi akadályok elhárultak, még nem jött létre a Petőfi-Schiller Egyetem 2002 A helyhatóságok akadályozzák a magyar nyelv oktatását a Csángóföldön 2003 Enyhén csökkent az anyanyelvükön tanuló kisebbségiek száma 2004 Továbbra is „viszonylag kevés” a kisebbségek nyelvén beszélő rendőr 2005 A parlament még nem fogadta el a kisebbségi törvényt /Cseke Péter Tamás: Kisebbségek – brüsszeli távlatból. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ 5/ – Az RMDSZ támogatja a kormányzati struktúra leegyszerűsítését célzó reformot, álláspontja szerint azonban a kormányzó pártok közötti súlyos viszálykodások miatt a kormánykoalíció erre most nem képes – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök május 22-én Nagyváradon, a Festum Varadinum-ünnepség keretében tartott politikai fórumon. Markó szerint az országjelentés nem hozott újat ahhoz képest, amit a megjelenése előtti napokban már mindenki tudott. A kisebbségi törvény elfogadását figyelemmel követi az Európai Unió. Elfogadáshoz a koalíciós szolidaritás megerősítésére van szükség, állapította meg Markó. Jelezte, idén ősszel is megtartják a román-magyar kormányülést. /Markó Béla: A koalíció nem képes a környezeti reform végrehajtására. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./2006. május 25.
Traian Basescu államfő szerint az állami intézmények kaotikusan kezelték a madárinfluenza ügyét, ezért felszólította Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, vegye át az irányítást Gheorghe Flutur mezőgazdasági minisztertől. Május 24-én leváltották a titkosszolgálat brassói vezetőjét, Maricel Gavrilat. A képviselőház állandó bizottsága úgy döntött: a mezőgazdasági szakbizottság keretében különleges bizottságot hoznak létre a járvány terjedésének kivizsgálása érdekében. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét ellenőrző szenátusi bizottság elnöke, Radu Stroe magyarázatot kért Radu Timoftétól, az SRI igazgatójától a madárinfluenzáról készített jelentésről. Dan Radu Rusanu, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) alelnöke szerint Traian Basescu túllépi hatáskörét, amikor állandóan beleavatkozik a kormány munkájába azzal, hogy folyton leteremti, utasítja a minisztereket, mintha nem is államfő, hanem miniszterelnök lenne. /Leteremtette a kormányt Basescu. Az elnök szerint kaotikusra sikeredett a válságkezelés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./2006. május 25.
Ha valaki Gelencén a régi freskós templomot akarja megtekinteni, ha a falfestményekről szeretne tudni valamit, nem kell a lelkészeket zavarnia. Nem messze a műemlék templomtól – a Szaladár nevű falurész egyik utcájában – lakik Pákó Dani Ilonka, a templom mindenese, ő az európai hírű templom idegenvezetője. Ismeri a művészettörténészeket, akik ide jártak, a restaurátorokat is. Ilonka, mint tenyerét, úgy ismeri a templomot. Beszélni tud az építészeti stílusairól, de előszeretettel ismerteti a Szent László-legendakör képeit, s ha kell, elmondja a legendát is. Sokat olvas a mélyen buzgó katolikus asszony, a látogató csak ámul, amikor magyaráz. /Idegenvezető nem szaladári szinten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./2006. május 27.
Tamási Áron halálának negyvenedik évfordulója alkalmából emléke előtt tisztelgett a nevét viselő székelyudvarhelyi gimnázium közössége, valamint a magyarországi meghívottak. A gimnázium hajdani tanulóját, a székelység, a magyarság kiváló szószólóját az iskola tantestülete méltatta. Megkoszorúzták a szobrát. Az emlékünnep a Művelődési Házban folytatódott az Udvarhely Néptáncműhely előadásával, majd a Tamási Áron-ösztöndíjas diákokat köszöntötte az iskola vezetősége. /Szász Emese: Egy nap Tamásiért. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./2006. május 29.
Kétnapos autonómia-konferenciát tartottak a hét végén Marosvásárhelyen. Az autonómiatörekvések és az EU-csatlakozás között nincs ellentmondás, sőt ez utóbbi erősíti a regionalizmust, fontosabbá teszi a regionális önazonosságot – ez volt a végkicsengése a konferenciának. „Az integráció azt jelenti, hogy létre hozunk egy nagy entitást, a közös Európát, az autonómia pedig azt, hogy létrehozunk kis egészeket – akár helyi autonómiáról, akár a kisebbségi közösségek kulturális autonómiájáról van szó” – fejtette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ elnöke előadásában kifejtette: „a közös Európa egyben mozaik Európa, s az integráció meg az autonómia között nemhogy nincs ellentmondás, hanem az integráció még segíthet is az autonómiatörekvések megvalósításában.” Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke felvetette, hogy az RMDSZ-nek távlatilag stratégiai döntést kell hoznia arra vonatkozóan, hogy erős regionális párttá alakuljon. Borbély László miniszter szerint ki kell mondani: a kisebbségek autonómiája nem veszélyezteti a többség érdekeit. Frunda György szenátor hangoztatta, hogy „az európai uniós csatlakozás növekvő lehetőséget jelent az autonómiaformák megvalósításához, mert az uniós döntési mechanizmusok centralizációjával egyidejűleg erősödik a régiók, az önkormányzatok, a regionális önazonosság szerepe.” /Bögözi Attila: Mozaik Európa – autonómiák Európája. Önkormányzatiság-konferenciát tartottak a hét végén Marosvásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ Romániában alkalmazható a katalán autonómiamodell, jelentette ki Frunda György RMDSZ-es szenátor Marosvásárhelyen, a Bernády György Alapítvány által szervezett autonómia konferencián. A kisebbségi törvénytervezetről Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy e jogszabály kapcsán a szövetség koalíciós partnerei úgy viselkednek, mint „egy frusztrált eladósodott”. Kifejtette: az adós azért frusztrált, mert nem sikerül visszaadnia tartozását. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke elmondta: a román állam a Külügyminisztérium kisebbségi szakértőit arra használja, hogy külföldön minimalizálják a kisebbségi kérdését. /Frunda: Alkalmazható Romániában a katalán autonómiamodell. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./2006. május 30.
Az Európai Parlament (EP) Európai Unió-Románia vegyes bizottságának küldöttségét fogadta május 29-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Arról tárgyaltak, hogyan lehet az ország 2007-es csatlakozásáig megoldani a még hátralevő problémákat. „Meg kell oldani a gondokat a pénzügyben, illetve a mezőgazdaságban, másrészt azonban a madárinfluenza megfékezésére, illetve a hazai kisebbségek ügyére is oda kell figyelni” – nyilatkozta a megbeszélést követően Markó, ugyanakkor határozottan kifogásolta a Demokrata Párt kisebbségi törvénytervezettel szembeni ellenállását. „Vannak még olyan hiányosságok a romániai magyar kisebbségi kérdésben, amelyben a figyelemfelkeltés lehet az egyik eszköz a kielégítő megoldáshoz” – jelezte Gál Kinga néppárti EP-képviselő. Fontos, hogy a kisebbségi törvényben benne maradjon a kulturális autonómiára vonatkozó előírás. Szükséges továbbá a magyar karok, illetve a romániai magyar állami egyetem létesítése. Az EP-képviselők elmondták, támogatják a csatlakozási szerződés ratifikálását. /Gujdár Gabriella: Ratifikálási támogatást ígértek az EP-sek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./2006. május 31.
Az utóbbi időben ismét nacionalista felhangok töltik be a román közéletet. A kormánypárti demokrata honatyák akadályozták a kisebbségi törvény elfogadását, támadva a kulturális autonómiát; az ellenzéki szociáldemokrata párt vezető politikusai magyarellenes retorikát alkalmaznak, közben a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) önálló magyar karainak, illetve egy esetleges önálló magyar egyetemnek az ötlete „nemzeti alapú” ellenállást vált ki a románok körében. A Ziua című napilap támadta az elmúlt hónapokban a közös Gozsdu-közalapítvány létrehozásáról szóló román–magyar államközi egyezményt, és cikksorozatban fejtette ki, hogy a magyarok továbbra sem nyugodnak bele Trianonba. Bukarestben hazafiatlan cselekedetnek minősült, hogy Frunda György szenátor elfogadtatta az Európa Tanácsban a nemzet fogalmára vonatkozó jelentését. Román nemzeti érzelmeket látszott sérteni tavaly Koltay Gábor Trianon-filmjének bemutatása, és bizonyos politikai erők szakadár törekvésnek tekintették a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) rendezvényeit. A magyarellenes támadások élén áll a Nagy-Románia Párt (NRP). Corneliu Vadim Tudor pártvezér gyűlöletkeltő szólamai visszhangra találnak más politikai erők soraiban is. „Romániában néhány hónapja egyre erősödik a szélsőséges nacionalista beszédmód, egyre több a magyarellenes megnyilvánulás, egyre több a próbálkozás az RMDSZ kiszorítására a román politikai életből” – fogalmazott nemrég az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Bíró Béla szerint a nacionalizmus nem köthető kultúrákhoz, etnikumhoz, hanem helyzetekhez. Adrian Cioroianu történész, a bukaresti egyetem történelmi tanszékének docense szerint Ceausescu megbízásából a román történészek nacionalista szellemben szálltak vitába a magyar történetírás olyan műveivel, mint amilyen például Erdély háromkötetes története volt. A docens szerint a legjobb román egyetemek és főiskolák történelem szakain ma már korántsem tapasztalható az egykori görcsösség, túlfűtöttség. Rögtön a diktatúra bukásakor, 1989. december 22-én, miután lincselés áldozata lett a kézdivásárhelyi rendőrparancsnok, Romulus Vulpescu költő, volt nagy-romániás szenátor úgy adta elő a történetet: Székelyföldön a magyarok románok fejével futballoznak. Ezt természetesen nem volt igaz. Azután jött az 1990 márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogrom volt, amikor a tudatosan feltüzelt vidéki románok csaptak össze a helyi magyarokkal. A véres összeütközés után Marosvásárhely sokáig a félelem városa volt. Radu Ciontea, a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) első elnöke a marosvásárhelyi pogrom előtti hetekben adott nyilatkozata szerint családi forrásból tudja, hogy minden magyar zsebében ott lapul a kötél, amelyre fel akarják akasztani a románokat. A nacionalizmus a kilencvenes évek közepéig erőteljesen jelen volt a román politikában, mind az írott, mind az elektronikus média vak indulattal beszélt a magyarokról. Varga Andrea Romániában élő és kutató magyarországi történész felidézett egy korabeli televíziós beszélgető műsort. Egy betelefonáló azt akarta kifejteni, milyen jól képes együtt dolgozni magyar kollégájával, s hogy nem igaz, amit a sajtó ír. Mondanivalóját nem tudta végigmondani, mert lekeverték a hangját, és a műsorvezető kikelt magából: mit szólna a kedves néző, ha az ő rokonának vágták volna le a fejét, és azzal fociztak volna a porban? A kilencvenes évek közepétől kezdve a sajtó leállt ezzel az általános uszítással. Akkor a politika úgy döntött: paradigmaváltást hajt végre a magyarokhoz fűződő viszonyában. Az RMDSZ akkorra már kormányzati tényezővé vált, mint a Demokratikus Konvencióba tömörült pártok egyike (1996–2000). Varga Andrea emlékeztet arra a vissza-visszatérő riogatásra, miszerint jönnek a magyarok, visszaveszik Erdélyt, például hátizsákos turistáknak „álcázva” magukat. Egy időben a szélsőséges román politikusok azt sugallták a lakosságnak, hogy a magyar vállalatok romániai befektetéseik révén apránként vásárolják fel Erdélyt, a Mol-kutak romániai terjeszkedése pedig arra szolgál, hogy az esetleges későbbi konfliktusos időszakokban a magyar harckocsiknak biztosítsanak üzemanyagot. Az effajta „üzenetek” egyik legfőbb terjesztője Gheorghe Funar egykori kolozsvári polgármester volt. Sokan Markó Béla legutóbbi kézdivásárhelyi beszédét is a „magyar nacionalizmus” megnyilvánulásának tekintették, amikor a szónok így szólt a hallgatósághoz: „Aki itt, a Székelyföldön hivatalnok, az a mi kenyerünket eszi. Végtére is a mi adónkból, a székely ember adójából kapja a fizetését, nem másból. Akkor pedig tessék megszólalni magyarul, vagy ha nem tud valaki, aki hivatalt visel, tanuljon meg”. Sok román idézi a hivatalos tételt, miszerint a román ember egyik lényegi jellemvonása, hogy a mindennapi életben befogadó, nyitott a másság iránt. Azonban az alkotmány is „nemzetállamként” határozza meg a soknemzetiségű Romániát. Ezt a kitételt az RMDSZ-nek nem sikerült kivetetnie még a 2003 végén végrehajtott – népszavazással megerősített – alkotmánymódosítás során sem. A romániai magyarság aggódva figyeli a kormánykoalíciót alkotó Demokrata Párt (DP) nacionalista felhangjait. E pártba beolvadtak az NRP-ből kivált politikusok, s így tett testületileg Funar egykori pártja, a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) is. Az ellenzéki szociáldemokraták (SZDP) a nagy-romániásokkal (NRP) terveznek együttműködést a parlamentben. Bíró Béla kifejezetten derűlátó. Szerinte a román értelmiségi elitben és a román közvéleményben kihunyni látszik számos hamis félelem (például az irredentizmustól). /Garzó Ferenc MTI – Bukarest: A nacionalizmus felemelt tyúktolla a porba kívánkozik Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./2006. május 31.
Ismert romániai és külföldi értelmiségiek május 30-án elektronikus úton tiltakozó levelet küldtek a bukaresti Ziua című napilap szerkesztőségébe, az utóbbi időben a hasábjain egyre gyakrabban megjelenő uszító hangvételű, nacionalista és idegengyűlölő tartalmú írások, különösen Victor Roncea gyűlöletbeszédet idéző cikkei ellen. Roncea legutóbb a Ziua május 29-i számában írt – Ungureanu nyelve címmel, a román külügyminiszterre célozva – bujtogató publicisztikát. Az értelmiségiek által összeállított Tiltakozás megállapítja: „Eszméi, amelyek elfogadhatatlanok a civilizált sajtóban, apoteotikusan és vegytiszta vasgárdista szellemben bujtogatnak: »Parancsnok, add ki az utasítást!« 2006. február 13-i írásában Roncea felvetette a kérdést, hogy el kell bocsátani mindazokat a személyeket, akik »Románia ellen cselekednek«. Minthogy akkor senki sem kérdezte meg tőle, hogy rendelkezésére áll-e az »árulók« listája, ez már, íme, értelmét vesztette. A lista azonban szükség esetén hozzásegíthet a »Parancsnok utasításának« gyakorlatba ültetéséhez.” A Tiltakozás megállapította, hogy a Ziua nem egy szerzője vesz részt nacionalista-szekuritátés támadásokban, amelyeknek olyan személyiségek estek áldozatul, mint Vladimir Tismaneanu, Smaranda Enache és most Mihai Razvan Ungureanu. „A Románia elnöke által nemrég jóváhagyott felbujtás elleni törvények értelmében az ügyészségnek vizsgálatot kell indítania annak megállapítására, hogy ki áll az »Árulásellenes Nemzeti Ügyosztály« és a Roncea által Codreanut és Simát idéző módon említett »Parancsnok« mögött. Másfelől a lap vezetőségének, különösen Sorin Rosca Stanescunak és azoknak a szerzőknek, akik bizonyos hitelt kölcsönöznek ennek a kiadványnak, ha megkésve is, tudatosítaniuk kellene az igazi veszélyt, amelyet az ilyen cikkek jelentenek. Konkrét lépést várnak Sorin Rosca Stanescu főszerkesztőtől. A Tiltakozás aláírói között van Liviu Antonesei, Mihai Chioveanu, Adrian Cioflanca, Andrei Cornea, Victor Eskenasy (Prága), Marco Maximilian Katz, Dan Matei, Andrei Oisteanu, Marta Petreu, Liviu Rotman, Michael Shafir, Tamás Gáspár Miklós (Budapest), Daniel Ursprung (Zürich), Ion Vianu, Leon Volovici (Jeruzsálem), a hazai magyar publicisták közül pedig Ágoston Hugó, Bányai Péter, Tibori Szabó Zoltán, Visky András. Az ÚMSZ megkeresésére Victor Roncea elmondta: perelni készül a tiltakozó levél aláíróit. A Ziua külpolitikai rovatvezetője „mocskos és alaptalan támadásnak” tartja a levélben foglaltakat. „Mi köze lenne írásaimnak a Vasgárdához? A »Parancsnok« alatt Traian Basescu államfőt értettem, az »Árulásellenes Nemzeti Ügyosztály« alatt pedig a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, amelynek hatáskörébe – Basescu parancsnoklatával – a hazaárulásos esetek tartoznak” – szögezte le a Ziua újságírója./Levél ordas eszmék ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./2006. június 1.
Kevés oktatási intézmény büszkélkedhet iskolatörténeti múzeummal – a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium most már megteheti. Megálmodója és egyik megvalósítója Józsa Miklós tanár volt. Az ötlet még a Ceausescu korszakban merült fel. Amikor előkerült a sok régi, értékes okmány, fénykép, címer, jobbnak látták inkább eldugni, mint kiállítani őket, mondta a most már nyugdíjas tanár. A rendszerváltás után Simon János igazgató biztosított termet az iskolamúzeum számára. Az okmányok, képek, címerek rejtekhelyét Nemes János igazgató árulta el annak idején Horváth Mihálynak, aki Józsa Miklósnak adta tovább. Megindult a városban a gyűjtés. Így sikerült berendezni 2001 májusában az első termet. A kiállítás mottójául Kányádi Sándor verse szolgált: “Be kell hordanunk, hajtanunk mindent / ...semmi sem fölösleges” Könyvritkaságok is helyet kaptak. A Bethlen-napok meglepetése volt az idén felújított második helységben berendezett XIX. századi osztályterem. /Takács Ildikó: “Be kell hordanunk mindent”. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 1./2006. június 2.
Június 1-jén lemondott miniszterelnök-helyettesi tisztségéről George Copos. A konzervatívok miniszterelnök-helyettese ezt azzal indokolta, hogy a kormány nem vette figyelembe kifogásait a kis- és középvállalkozások megadózásával kapcsolatban. Kommentátorok szerint azonban nem ez áll Copos lemondása mögött, hanem az, hogy hamarosan bíróságra kerül a lottó-ügy, amelyben közpénzekkel való visszaéléssel vádolják a leköszönő államminisztert. Copos és társai állítólag 40 milliárd lejjel károsították meg az államot. Mielőtt belépett volna a Konzervatív Pártba, George Copost az egyik legismertebb üzletemberként tartották számon, akinek vagyonát jelenleg 240 millió euróra becsülik. Dan Voiculescu, Konzervatív Párt (KP) végképp visszavonul az üzleti életből – ígérte. Ezzel Voiculescu az SZDP-s Victor Ponta vádjaira válaszol, aki szerint vannak olyan cégek, köztük Voiculescu Grivco-ja, amelyek kedvezményesen vásárolnak villanyáramot az államtól, majd drágábban adják el ismét az államnak. /Sz. K.: Lemondott George Copos. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./