udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1267 találat lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 1261-1267

Névmutató: Antal Árpád András

2010. december 10.

Antal Árpád: Lehetőségek és veszélyek
Lehetőségeket és veszélyeket is jelenthet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kezdeményezett pártalapítás ― véli Antal Árpád András, aki szerint az RMDSZ-nek és a leendő Erdélyi Magyar Néppártnak össze kell fognia, hiszen „felelős erdélyi magyar politikus nem veszélyeztetheti a magyarság parlamenti képviseletének feladását" ― fejtette ki a szövetség sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke.
A 6,5 százalékos romániai magyarság szavazatait háromfelé osztva (RMDSZ, MPP, EMN ― sz. m.) nehezen jön ki a parlamenti bejutáshoz szükséges öt százalék, ezért ha úgy döntött az EMNT, hogy bejegyzik az új pártot, előtte vagy utána az összefogást meg kell teremteni ― mondja Antal, példával támasztva alá véleményét: tavaly az európai parlamenti választáson az összefogás listája Háromszéken több szavazatot kapott, mint egy évvel korábban az RMDSZ és Tőkés László külön-külön, ami az jelenti, az összefogással sikerült olyan embereket mozgósítani, akik sem egyik, sem másik fél miatt nem mentek volna el szavazni. És véleménye szerint az összefogásnak az önkormányzati választások előtt kellene megtörténnie, mivel 2012-ben is éppoly mocskos kampány várható, mint most két éve, és miután fűt-fát ráhordtak egymásra az addigi ellenfelek, nem lesz könnyű utána összeborulniuk, nem is beszélve arról, mit szólnának ehhez az emberek ― mondta. Viszont ha mégsem lenne összefogás, „nem félünk, a választók majd eldöntik, melyik a hiteles politizálás: dolgozni és eredményeket felmutatni, vagy nagyokat mondani, és semmivel alátámasztani".
Ami az új pártot illeti, megjelenése lehetőségeket jelenthet, hiszen egy politikai verseny előbbre viheti a magyar ügyet ― az más kérdés, mennyire lesznek okosak a vezetők, mert egy verseny szólhat a jobb minőségű szolgáltatásról (a fontos ügyek előbbre vitele), vagy az egymás ügyfeleinek elcsalogatásáról (a vetélytárs pocskondiázása) is. Ugyanakkor veszélyeket is rejteget, a számokból egyértelmű, ha nem tud az RMDSZ és az új párt megegyezni ― „az MPP szóba sem jöhet" ―, parlamenti képviselet nélkül marad a magyarság, ami nélkül nem lehet előbbre vinni az erdélyi magyarság ügyét, fejtette ki Antal, hozzátéve: a mostani parlamenti képviselet olyan, amilyen, de legalább meg lehet akadályozni, hogy ellenünk tegyenek. Elismeri egyébként, hogy nem jó ez a kormány, amelynek az RMDSZ most része, és erodálódik, de egyelőre nem látja annak lehetőségét, hogy jobb és hatékonyabb kormány alakulhatna Romániában, amelynek tagja lehetne a szövetség, s amelyben súlya nagyobb lehetne. Erdély.ma

2010. december 13.

Héják, pragmatisták
A pragmatizmusnak és a héjamentalitásnak is megvannak a képviselői az RMDSZ-ben – ezt a következtetést lehet levonni a szövetség politikusainak az új erdélyi magyar párt megalapításával kapcsolatos megnyilatkozásaiból.
Előbbi kategóriába tartozik például Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, aki részben a magyar parlamenti képviselet miatti aggodalma, részben pedig annak a felismerése nyomán, hogy a budapesti kormányváltás óta az EMNT került nyeregbe, és nem árt jóban lenni vele, az új párttal való együttműködés mellett szállt síkra.
A héják szószólója pedig Kovács Péter ügyvezető alelnök, aki blogján nem egy gunyoros, pikírt hangvételű bejegyzést szentelt az új pártnak, gyakorlatilag elutasítva a kooperációt. Az RMDSZ-en belüli erőviszonyok alapján valószínűsíthető, hogy az esedékes kongresszus után is ez utóbbi irányvonal lesz a domináns. Az sem mellékes azonban, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt milyen körülmények között képzeli el az RMDSZ-szel való együttműködést, ami elengedhetetlennek tűnik a magyar parlamenti képviselet megőrzése érdekében.
Rossz vért szülne, ha erőből próbálna politizálni, ha komolyabb választói felhatalmazás híján, csupán azon az alapon követelne magának helyeket egy esetleges közös listán a parlamenti választások előtt, hogy ő élvezi a budapesti kormány maradéktalan támogatását. A néppárt valós erejét legkorábban a 2012-es önkormányzati választáson lehet majd felmérni, ennek eredményeit ismerve lehet majd tárgyalóasztalhoz ülni. A párt létrehozásának időzítését többen is azzal magyarázzák, hogy az RMDSZ elhasználódott a jelenlegi kormányszereplés során, a gazdasági válsággal súlyosbított katasztrofális kormányzás, a megszorítások a választók tömeges elfordulását eredményezik majd.
Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy a kiábrándult magyar szavazók rögtön a legújabb párt mellé állnak majd. A mostani szociális és politikai válság ugyanis az egész politikum hitelességét aláásta, ezért a néppárt nem lehet biztos abban, hogy sikeresen át tudná venni az RMDSZ helyét. A siker egyik kulcsa az lehetne, ha a felvidéki Híd-Mosthoz hasonlóan – persze a Híddal ellentétben határozottan magyar identitású pártként – olyan új politikai erőként pozícionálná magát, amely a békétlenségek beszüntetését tűzi zászlajára. Vagyis ha nem az elvakult héjamentalitás, hanem a pragmatizmus vezérli.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)

2010. december 14.

Máris ismertetik álláspontjukat az RMDSZ területi szervezetei
Nem fűz nagy reményeket az EMNT az RMDSZ-ben esedékes elnökváltáshoz, ami viszont az MPP szerint a szövetség széttöredezéséhez vezethet. Miközben az RMDSZ területi szervezeteinek többsége Kelemen Hunor támogatására hajlik Eckstein-Kovács Péterrel szemben, Bakk Miklós politológus úgy véli: az alakulat továbbra is a képviseleti hegemónia megőrzésére vagy visszaállítására törekszik majd. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke szerint várható volt Markó Béla bejelentése, miszerint nem vállal újabb elnöki mandátumot, az RMDSZ elnökének kiléte azonban nem módosítja a nemzeti tanács terveit.
„Nem fűzünk nagy reményeket a Markó-korszak lezárulásához, hiszen az új korszak sem kecsegtet semmi jóval, az elnök személyétől függetlenül ugyanis a szövetség politikáját nagyon nehéz megváltoztatni. Szervezeti szövetét rendkívül átitatta a szemléletmód, miszerint a pénzt Bukaresttől várják, ahová azért küldik az embereiket, hogy jóban legyenek az aktuális főnökükkel, és nem azért, hogy törvényi jogrendszert alkudjanak ki a politikai egyenleteket figyelembe véve” – nyilatkozta lapunknak Toró.
Hozzátette, az EMNT számára legfeljebb a bizonytalan időre felfüggesztett magyar–magyar párbeszéd, az összefogásprojekt tekintetében érdekes a februári RMDSZ-kongresszus, a Kelemen–Eckstein-párharc kimenetele. Annál is inkább, mivel az EMNT szerint az RMDSZ fontos tényező marad az erdélyi magyar, valamint a román politikában, s az is világos, hogy az autonómiaprogramot csakis a különböző politikai szereplők konszenzusával lehet sikerre vinni.
Bakk Miklós politológus a Markó-örökségről, a szövetség várható irányvonaláról
– Milyen fejezet zárul le az RMDSZ történetében azzal, hogy Markó Béla 18 év után nem pályázik újabb elnöki posztra az alakulat élén? Ha egyáltalán lehet lezárásról beszélni, miután Markó egyértelművé tette azt is, hogy nem kíván visszavonulni a politikai életből, tehát megmarad a befolyása a felső vezetőségben.
– Kétségtelen, hogy minden formátumos vezető karakteres korszakot jelent egy párt életében – és Markó Béla ilyen vezető volt. Visszalépésével megkezdődik egyfajta felülvizsgálata annak az örökségnek, amelyet az RMDSZ-re hagyott, és amelyet a Markó-doktrína néven szoktak emlegetni, anélkül azonban, hogy eddig még sor került volna ennek történeti távlatokat és meghatározottságokat is figyelembe vevő elemzésére. Úgy vélem, a felülvizsgálat nem marad el, de nem lesz drámai, inkább az RMDSZ-nek a doktrínáról való lassú leválására számíthatunk. Maga Markó is azért marad – minden bizonnyal – továbbra is a politikai életben, hogy – túl a konkrét személyes és karrierérdekeken – felügyelje az örökségével való sáfárkodást.
– Bekövetkezhet-e – és ha igen, milyen jelleggel – irányváltás az RMDSZ politizálásában, ha Markó Béla pártfogoltja, Kelemen Hunor, illetve ha az „önjáró” politikusként közismert Eckstein-Kovács Péter nyeri el az elnöki tisztséget? Melyik elnökjelölt esélyeit látja nagyobbaknak?
– Nem tudjuk még, hány elnökjelölt lesz. Maga a tény, hogy Markó nem vállal újabb jelölést, annak bizonyítéka is, hogy e pillanatban biztosítottnak látja Kelemen Hunor megválasztását, aki a Markó-örökség legbiztosabb továbbvivőjének tűnik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az RMDSZ továbbra is a képviseleti hegemónia megőrzésére vagy visszaállítására törekszik majd. A nyilatkozatok alapján úgy tűnik, Eckstein-Kovács Péter is ezt képviseli, azonban esetleges elnöksége alatt – ami viszont kevéssé valószínű – sokkal hamarabb bekövetkezne az, hogy elfogadja a pártszerű működés minden konzekvenciáját, köztük azt is, hogy egyenlő partnerként kezelje az EMNT még be nem jegyzett pártját vagy az MPP-t. Eckstein-Kovács elnöksége egyben az erdélyi magyar pártpaletta ideológiai letisztulását is felgyorsítaná, hiszen vezetése alatt az RMDSZ nem csupán pozicionálisan – tehát kapcsolatai révén – maradna a magyar balközép közelében, hanem ideológiailag is közelítene hozzá, miközben a román politika világában a „közép” konzerválására törekedne tovább is, amellyel megőrizheti koalíciós potenciálját, azaz többirányú nyitottságát.
– Bárkit választ is szövetségi elnökké az RMDSZ februári kongresszusa, szembesülnie kell az erdélyi magyar politikai palettán megjelenő új párttal. Belátja-e az elkövetkezőkben az RMDSZ, hogy nincs egyedül a romániai magyar politikai életben, vagy folytatja a markói egységretorikát?
– Azt hiszem, az RMDSZ előbb-utóbb alkalmazkodik ehhez a tényhez. Hogy milyen gyorsan, az függ a körülményektől – elsősorban attól, hogy milyen források állnak rendelkezésére, illetve maradnak meg ellenőrzése alatt –, de függ ez az új elnök által választott stratégiától is.
– Mennyire megalapozottak azok a vélemények, miszerint az elmúlt egy év népszerűtlen kormányszereplése, valamint az új, a magyar kormány által támogatott párt megalakulása az RMDSZ gyengüléséhez, akár széteséséhez vezethet?
– Az kétségtelen, hogy a válságkormányzás sokat ártott az RMDSZ megítélésének, mindazonáltal nem tartok az RMDSZ szétesésétől. Sokkal inkább gyengülésről vagy lemorzsolódásról lehet szó. Ez függ attól is, hogy milyen belső reformot hajt végre a kongresszuson a szövetség. Markót a brassói kongresszus mandátuma erősítette meg, jóllehet vezetése alatt nem az 1993-as szerkezeti elvek konszolidálódtak. Kelement a 2011-es kongresszus mandátuma erősítheti meg, ebben pedig a döntő momentum lehet a Székelyföld RMDSZ-en belüli, szerkezeti intézményesítése. Ha ez sikerül, és Kelemennek sikerül jó stratégiai egyezséget kialakítania az új székelyföldi arcvonallal, az Antal Árpád–Tamás Sándor–Borboly Csaba által képviselt csoportokkal, akkor megválasztása és mandátumának megőrzése biztosra vehető. De jelenleg még azt sem tartom kizártnak, hogy e „székely arcvonalnak” saját jelöltje is lesz.
Rostás Szabolcs
„Tehát mi érdekeltek vagyunk a párbeszéd előrehaladásában, sőt abban is, hogy az autonómia kérdésében jussunk el a közös cselekvésig” – állapította meg Toró T. Tibor.
Kérdésünkre az ügyvezető elnök elmondta, arra számítanak, hogy az RMDSZ minden eszközzel gátolni fogja az új magyar párt bejegyzési folyamatát, éppen ezért szerinte az igazi párbeszéd akkor fog elkezdődni, amikor az Erdélyi Magyar Néppárt teljes jogú szereplőként jelenik meg a politikai pályán, ekkor ugyanis az RMDSZ rákényszerül az együttműködésre.
„Már korábban is bebizonyosodott, hogy az RMDSZ csak a szavazatok nyelvén ért, emiatt csak akkor lesz komoly tétje az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon belüli tárgyalásoknak, ha jelentős, az RMDSZ-szel egyenrangú szereplő kerül színre. Mi képesek vagyunk arra, hogy ezt a státust elnyerjük, és soha nem rajtunk múlt, hogy nem születtek megállapodások az elmúlt időszakban” – nyilatkozta a politikus. Tőkés László különben a România Liberă napilapnak adott interjúban úgy fogalmazott: tart attól, hogy a Markó legnagyobb politikai pártfogoltjának számító Kelemen Hunor az RMDSZ jelenlegi elnökének „epigonjává” válik, miközben Eckstein-Kovács Péter előnyt is kovácsolhat abból, hogy „az államfő embere”.
Az EMNT elnöke úgy látja, Eckstein a tapasztaltabb politikus, és annak ellenére, hogy államelnöki tanácsos, függetlenebb, mint a jelenlegi kulturális miniszter, aki „továbbra is az RMDSZ sikerpolitikájáról beszél, és semmit nem ígér a szervezet megújulásáról”. Szász Jenő MPP-elnök szerint Markó Béla viszszalépésével az RMDSZ széttöredezhet, és ezáltal a különböző érdekcsoportok „láthatóbbá válhatnak” a szövetségen belül.
A polgári párt elnöke a Krónikának elmondta, a továbbiakban újabb markáns politikusok fognak bejelentkezni az elnöki megmérettetésre. „Egyfajta hatalmi harcnak is tanúi leszünk a következő hónapokban, és ezáltal a szövetség teljes egészében átrajzolódhat, vagy akár szét is hullhat. Azt gondolom, hogy a Bihar megyei szervezet sem hiába vállalta a kongresszus megszervezését, és elképzelhető, hogy nekik is lesz saját jelöltjük” – részletezte Szász, aki az erdélyi magyar társadalom demokratizálódási folyamatát sürgetve üdvözli az elnökváltást az RMDSZ élén.
A székely jelöltet támogatnák
Bár sokan nem zárják ki, hogy a szombati SZKT-ról külföldi útja miatt távol maradt Frunda György szenátor és Borbély László miniszter is megpályázza az elnöki tisztséget, Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke nem hiszi, hogy a két marosvásárhelyi politikus indulni fog a megmérettetésen. Borbély László, az RMDSZ alelnöke egyébként az Agerpresnek tegnap úgy nyilatkozott: egyelőre nem foglalkoztatja a kérdés.
Tamás Sándor, az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke örül annak, hogy a székelyföldi gyökerekkel rendelkező Kelemen Hunor úgy döntött, megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét. „Fontos számunkra, hogy Kelemen Hunor – Markó Bélához és a szövetség első elnökéhez, Domokos Gézához hasonlóan – háromszéki származású, és így a székelyföldiek problémáit is jobban érti” – fogalmazott Tamás Sándor, utalva arra, hogy a művelődési miniszter szülei a kézdi-széki Torja községben élnek.
Borboly Csaba tegnap bejelentette, az általa vezetett csíki RMDSZ-szervezet is Kelemen Hunort támogatja (a miniszter itt nyert képviselői mandátumot), emellett Seres Dénes, a Szilágy megyei szervezet elnöke is úgy véli: jelenleg a „fiatal, határozott és rendkívül tapasztalt” Kelemen a legmegfelelőbb arra, hogy átvegye Markótól a stafétabotot.
A széttöredezéstől tartanak
Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke közölte: a megyei küldöttek tanácsának december 21-ére összehívott ülésén Kelemen támogatását fogja javasolni. „Nyilvánvaló, hogy Bukarestben és Budapesten is sokan azt kívánják, hogy az RMDSZ összeroppanjon, széttöredezzen.
Azt is tudom, hogy a szövetség alapítása óta a legnehezebb periódusát kell átvészelnie. Hiszek abban, hogy Kelemen Hunor meg tudja őrizni az RMDSZ egységét” – kommentálta Winkler. A szövetség Kolozs megyei szervezete a megyei küldöttek tanácsának pénteki ülésén dönti el, kit támogat, bár László Attila elnök szerint a megyei szervezetnek „kötelessége kiállni a megyei szervezetet képviselő Eckstein-Kovács Péter mellett”.
Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár)

2010. december 14.

Szász: Nem tudom, Máthé László Ferenc
„Nem tudom, Tőkésnek miért fáj a foga az MPP-re. Ott álltunk mögötte, mellette, szavára belementünk a jeges Küküllőbe, és eljátszotta az esélyét, a bizalmunkat” – állítja Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, aki szerint nem időszerű most egy újabb magyar pártot alapítani.
– Hogyan fogadta a bejelentést, hogy megszületik az Erdélyi Magyar Néppárt?
– Azt tudom mondani, hogy Tőkés László az RMDSZ európai parlamenti képviselője, RMDSZ-tag, és hogy ha pártot kíván bejegyezni, akkor elsősorban annak a szervezetnek a tevékenységéről állít ki bizonyítványt, melynek keretein belül politizál. Ugyanakkor azt látom, Tőkés László húsz évet késett a pártbejegyzéssel, 1990-ben kellett volna pártot csinálnia, mint az akkori rendszerváltás egyik főszereplője. Már tudjuk, hogy nem volt forradalom, az akkori forgatókönyvet megíró puccs szervezőitől kapott szerepet, és elkövette azt a hibát, hogy posztkommunistákkal alapított pártot, ami egyfajta azonosulást is jelent ezekkel az emberekkel. Ezért persze meg is kapta a fizetségét, hisz tiszteletbeli elnök lett, ehelyett viszont létrehozhatott volna egy nemzeti pártot. 1993-ban volt még egy esélye, Domokos Géza visszavonulásakor, most pedig úgy érzem, végérvényesen elkésett.
– Úgy érveltek, a két párt nem hozta a várt eredményeket, ezért van szükség egy harmadikra...
– 2003-ban állt fel a nemzeti oldal, mely 2008-ig sikeresen együttműködött: létrejött az EMNT, az SZNT, az MPSZ, 2007-ben függetlenként Tőkés Lászlót bejuttattuk az Európai Parlamentbe, az alig bejegyzett MPP székelyföldi 40 százalékos sikere pedig politikatörténeti bravúr. Ez az időszak tehát az életről szólt. A jövőt pedig úgy látom, hogy az RMDSZ alternatívájaként 2003 és 2008 között működő nemzeti oldalt kellene tovább erősíteni. Annak, hogy most Tőkés olyan hangnemet üt meg az MPP-vel szemben, amelynek már 2004-ben megmutatkoztak a jelei, hisz a Magyar Polgári Szövetség indulásakor a bihari különítményét igyekezett előre tolni, és nem akarta, hogy én legyek a szövetség vezetője. Ez a különítmény tehát már azóta működik Tőkéssel, Szilágyi Zsolttal és Lengyel Györggyel közösen. Eltelt hat esztendő, és most külön pártot akarnak alapítani – nem látom ennek most az idejét.
– Lépésük a nemzeti oldal szétdarabolódását is jelenti...
– Tőkésék az RMDSZ-en belüli, Markóékkal szembeni pozicionálásukat akarják megteremteni, és továbbra is az RMDSZ-en belül képzelik el politikai jövőjüket.
– Olyan véleményezés is volt, hogy az új párt magába szippantja az MPP-t...
– Az RMDSZ nagyobb veszélyben van, hisz az MPP-n belül nagy a belső kohézió. Azt látom, hogy a Kovászna megyei RMDSZ fogja meghasítani az RMDSZ-t, belül vagy Tőkésék irányába. Ezt még borítékolni is merem, mint politológusi jövendölést. A Markó-vonal és örökösei számára Tamás Sándor, Antal Árpád és Olosz Gergely nem életbiztosítás, és Tőkésék erre építenek. Ez kihatással lesz az MPP életére is, hisz ha az RMDSZ-en belül egy ilyenfajta erőviszonyrendszer alakul ki, azzal meg lehet téveszteni a választókat, mint ahogy az Összefogás-lista is megtévesztette az embereket. Ez is le fog lepleződni, kérdés, hogy hány év vagy mandátum alatt.
– Lát esélyt arra, hogy az új párt 2012-ben labdába rúgjon?
– Az új párt nem fog 2012-ben megméretkezni, nem is volna semmi esélye. Ha lesz is EMNP, nem fog önállóan indulni, mert biztosan kullogó lenne, eléggé gyalázatos eredménnyel, és attól a pillanattól senki nem állna vele szóba. Mivel ezt nem fogják megkockáztatni, és nem is erre megy ki a játék, az a kérdés, hogy a nemzeti oldalt képviselő MPP-vel fognak együttműködni, vagy pedig az RMDSZ-en belül képzelik el jövőjüket. Attól tartok, hogy Tőkés és Toró T. Tibor nem tud az RMDSZ-es múltjától megválni. Nem szeretném, hogy így legyen, de attól tartok, igazam lesz. Egyébként az MPP-n nem fog múlni az együttműködés, ez egészen biztos.
– Tőkés azt közölte, nem legitim az MPP vezetősége, és kérte, rendezzék belső ügyeiket, utána szóba jöhet a tárgyalás.
– Most erre mit mondhatnék? Nem tudom, Tőkésnek miért fáj a foga az MPP-re. Ott álltunk mögötte, mellette, szavára belementünk a jeges Küküllőbe, és eljátszotta az esélyét, a bizalmunkat csak azért, hogy RMDSZ-színekben EP-képviselő lehessen.
– Egyesek tudni vélik, megvan már a forgatókönyv az MPP és az EMNP összeolvadására, sőt önnek tisztsége is van az új pártban.
– Ezt a forgatókönyvet még nem láttam, nincs kizárva, hogy ilyenek készülnek, de nem a mi konyhánkban. Ettől függetlenül – bár Tőkés az utóbbi időben műharagot mímel irányomba – ez nem befolyásolna engem, hogy az EMNT-vel együttműködjünk. Nem tud engem Tőkés úgy megsérteni, hogy ne tudjunk leülni tárgyalni a nemzeti oldal akár mesterségesen történő egyben tartása érdekében. A kérdés ugyanis nem rólam, hanem a közösség jövőjéről szól.
Máthé László Ferenc

2010. december 15.

Szász: nem tudom, Tőkésnek miért fáj a foga az MPP-re
„Nem tudom, Tőkésnek miért fáj a foga az MPP-re. Ott álltunk mögötte, mellette, szavára belementünk a jeges Küküllőbe, és eljátszotta az esélyét, a bizalmunkat” – állítja Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, aki szerint nem időszerű most egy újabb magyar pártot alapítani.
– Hogyan fogadta a bejelentést, hogy megszületik az Erdélyi Magyar Néppárt? – Azt tudom mondani, hogy Tőkés László az RMDSZ európai parlamenti képviselője, RMDSZ-tag, és hogy ha pártot kíván bejegyezni, akkor elsősorban annak a szervezetnek a tevékenységéről állít ki bizonyítványt, melynek keretein belül politizál. Ugyanakkor azt látom, Tőkés László húsz évet késett a pártbejegyzéssel, 1990-ben kellett volna pártot csinálnia, mint az akkori rendszerváltás egyik főszereplője. Már tudjuk, hogy nem volt forradalom, az akkori forgatókönyvet megíró puccs szervezőitől kapott szerepet, és elkövette azt a hibát, hogy posztkommunistákkal alapított pártot, ami egyfajta azonosulást is jelent ezekkel az emberekkel. Ezért persze meg is kapta a fizetségét, hisz tiszteletbeli elnök lett, ehelyett viszont létrehozhatott volna egy nemzeti pártot. 1993-ban volt még egy esélye, Domokos Géza visszavonulásakor, most pedig úgy érzem, végérvényesen elkésett.
– Úgy érveltek, a két párt nem hozta a várt eredményeket, ezért van szükség egy harmadikra... – 2003-ban állt fel a nemzeti oldal, mely 2008-ig sikeresen együttműködött: létrejött az EMNT, az SZNT, az MPSZ, 2007-ben függetlenként Tőkés Lászlót bejuttattuk az Európai Parlamentbe, az alig bejegyzett MPP székelyföldi 40 százalékos sikere pedig politikatörténeti bravúr. Ez az időszak tehát az életről szólt. A jövőt pedig úgy látom, hogy az RMDSZ alternatívájaként 2003 és 2008 között működő nemzeti oldalt kellene tovább erősíteni. Annak, hogy most Tőkés olyan hangnemet üt meg az MPP-vel szemben, amelynek már 2004-ben megmutatkoztak a jelei, hisz a Magyar Polgári Szövetség indulásakor a bihari különítményét igyekezett előre tolni, és nem akarta, hogy én legyek a szövetség vezetője. Ez a különítmény tehát már azóta működik Tőkéssel, Szilágyi Zsolttal és Lengyel Györggyel közösen. Eltelt hat esztendő, és most külön pártot akarnak alapítani – nem látom ennek most az idejét.
– Lépésük a nemzeti oldal szétdarabolódását is jelenti...
– Tőkésék az RMDSZ-en belüli, Markóékkal szembeni pozicionálásukat akarják megteremteni, és továbbra is az RMDSZ-en belül képzelik el politikai jövőjüket.
– Olyan véleményezés is volt, hogy az új párt magába szippantja az MPP-t...
– Az RMDSZ nagyobb veszélyben van, hisz az MPP-n belül nagy a belső kohézió. Azt látom, hogy a Kovászna megyei RMDSZ fogja meghasítani az RMDSZ-t, belül vagy Tőkésék irányába. Ezt még borítékolni is merem mint politológusi jövendölést. A Markó-vonal és örökösei számára Tamás Sándor, Antal Árpád és Olosz Gergely nem életbiztosítás, és Tőkésék erre építenek. Ez kihatással lesz az MPP életére is, hisz ha az RMDSZ-en belül egy ilyenfajta erőviszonyrendszer alakul ki, azzal meg lehet téveszteni a választókat, mint ahogy az Összefogás-lista is megtévesztette az embereket. Ez is le fog lepleződni, kérdés, hogy hány év vagy mandátum alatt.
– Lát esélyt arra, hogy az új párt 2012-ben labdába rúgjon?
– Az új párt nem fog 2012-ben megméretkezni, nem is volna semmi esélye. Ha lesz is EMNP, nem fog önállóan indulni, mert biztosan kullogó lenne, eléggé gyalázatos eredménnyel, és attól a pillanattól senki nem állna vele szóba. Mivel ezt nem fogják megkockáztatni, és nem is erre megy ki a játék, az a kérdés, hogy a nemzeti oldalt képviselő MPP-vel fognak együttműködni, vagy pedig az RMDSZ-en belül képzelik el jövőjüket. Attól tartok, hogy Tőkés és Toró T. Tibor nem tud az RMDSZ-es múltjától megválni. Nem szeretném, hogy így legyen, de attól tartok, igazam lesz. Egyébként az MPP-n nem fog múlni az együttműködés, ez egészen biztos.
– Tőkés azt közölte, nem legitim az MPP vezetősége, és kérte, rendezzék belső ügyeiket, utána szóba jöhet a tárgyalás.
– Most erre mit mondhatnék? Nem tudom, Tőkésnek miért fáj a foga az MPP-re. Ott álltunk mögötte, mellette, szavára belementünk a jeges Küküllőbe, és eljátszotta az esélyét, a bizalmunkat csak azért, hogy RMDSZ-színekben EP-képviselő lehessen.
– Egyesek tudni vélik, megvan már a forgatókönyv az MPP és az EMNP összeolvadására, sőt önnek tisztsége is van az új pártban.
– Ezt a forgatókönyvet még nem láttam, nincs kizárva, hogy ilyenek készülnek, de nem a mi konyhánkban. Ettől függetlenül – bár Tőkés az utóbbi időben műharagot mímel irányomba – ez nem befolyásolna engem, hogy az EMNT-vel együttműködjünk. Nem tud engem Tőkés úgy megsérteni, hogy ne tudjunk leülni tárgyalni a nemzeti oldal akár mesterségesen történő egyben tartása érdekében. A kérdés ugyanis nem rólam, hanem a közösség jövőjéről szól.
Máthé László Ferenc, Hargita Népe (Csíkszereda)

2010. december 16.

Tőkés: a pluralizmus nem egységbontó
– Markó Béla „maradva menő” pártelnök literátus ember. Az Erdélyi Magyar Néppárt megalakítása kapcsán mégsem jutott eszébe megfelelőbb „irodalmi” lókus, mint a Kommunista kiáltvány ama elhíresült mondata, melyet ekképpen parafrazált: „… kísértet járja be Erdélyt, a pártalapítás kísértete”. Meghökkentő képzettársításának annyi valóságalapja azonban mégiscsak van, hogy a Berlini Fal leomlása és Temesvár Szabadító Karácsonya után két évtizeddel még mindig a kommunizmus kísértete „járja be Európát” – és Romániát – olvasható Tőkés László nyilatkozatában, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tett közzé.
Az EMNT elnöke a totalitárius egypárti szemléletmód példaértékű megfogalmazásának minősítette az RMDSZ-elnök kijelentését, miszerint tizennyolc évi elnökségének legfőbb eredménye a romániai magyarság politikai egységének fenntartása volt. Mindemellett, Markó Béla nem tartja lehetségesnek, hogy a szövetség együttműködjön az új párttal – emelte ki Tőkés László.
A politikus Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es polgármestert is idézi nyilatkozatában, aki szerint Erdélyi Magyar Néppárt bejegyeztetése nemcsak veszélyeket, hanem lehetőségeket is rejt magában: a politikai vezetők hozzáértésén múlik, hogy egymást erősítik, vagy egymás ellen harcolva gyengítik alakulataikat.
Az Erdélyi Magyar Néppárt „olyan befogadó gyűjtőpárt” kíván lenni, mely nem más pártok ellenében, hanem mindenekfölött a romániai magyar nemzeti közösség érdekében szerveződik, s amely valamennyi más – demokratikus – párttal és szervezettel kész együttműködni – szögezte le Tőkés László.
A demokratikus pluralizmus nem egységbontás – hangsúlyozza az EMNT elnöke, aki úgy véli: a megválasztandó szövetségi elnök személye az erdélyi magyarság számára csupán annyiban érdekes, hogy az RMDSZ képes lesz-e majd munkálkodni a visszahanyatlott belső rendszerváltozáson. – Ez ügyben számíthat partnerségünkre – jelenti ki. Szabadság (Kolozsvár)

2010. december 16.

Rendszerváltást sürget Tőkés (Tisztújítás az RMDSZ-ben)
Markó Béla RMDSZ-elnök visszavonulására és szombati marosvásárhelyi beszédére utalva Tőkés László EMNT-elnök tegnapi nyilatkozatában reményét fejezi ki, hogy soron következő kongresszusán az RMDSZ-párt képes lesz a visszahúzó múltjával való szakításra és a — belső — megújulásra.
Utal Markó Béla azon kijelentésére, mely szerint tizennyolc évi elnöksége legfőbb eredményének a romániai magyarság politikai egységének fenntartását nevezte. ,,A totalitárius egypárti szemlélet eme példaértékű megfogalmazása mindent elárul mind a kimondójáról, mind a rezignált szócsövéről" — vélekedik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Szerinte a nemzetileg szentesített kommunista pártegység reminiszcenciájaként ható érzetet szerencsétlenül egészíti ki az a kijelentés, mely szerint Markó Béla ,,nem tartja lehetségesnek, hogy a szövetség együttműködjék az új párttal". Idézi Antal Árpád RMDSZ-es polgármestert, akinek az a véleménye, hogy az új párt alapítása nemcsak ,,veszélyeket", hanem ,,lehetőségeket" is rejt. Leszögezi: az Erdélyi Magyar Néppárt ,,olyan befogadó gyűjtőpárt" kíván lenni, mely nem más pártok ellenében, hanem a romániai magyar nemzeti közösség érdekében szerveződik, s mely valamennyi más — demokratikus — párttal és szervezettel kész együttműködni. Az RMDSZ-en belüli tisztújítás kapcsán úgy véli, ,,a megválasztandó elnök személye az erdélyi magyarság számára csupán annyiban érdekes, hogy vezetésével posztkommunista nemzeti érdekszövetségünk képes lesz-e — másokkal együtt — az 1989-ben elkezdődött, majd hosszú időre visszahanyatlott belső magyar politikai rendszerváltozást munkálni". Ez ügyben számíthat partnerségünkre — zárja nyilatkozatát Tőkés. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. december 20.

Ígéretek és pénz Székelyföld fejlesztésére
Turisztikai létesítmények avatójára, valamint újabb finanszírozási szerződések aláírására Hargita és Kovászna megyébe érkezett a hét végén Elena Udrea, aki ezúttal „Székelyföld" fejlesztéséről beszélt. A turisztikai miniszter pénteken Hargita megyébe látogatott, Bálványoson töltötte az éjszakát, szombaton felavatta az újjáépített hatolykai fürdőt, Sepsiszentgyörgyön öt városfejlesztési s egy-egy szociális és tanügyi fejlesztési szerződést látott el kézjegyével, majd Sugásfürdőn hivatalosan is átadta a nagyközönségnek az új sípályát.
A sepsiszentgyörgyi városháza dísztermében a város és a megye vezetői, honatyáink, a nagyobbik koalíciós párt helyi vezetői, valamint az önkormányzat fejlesztési irodája munkatársainak jelenlétében írták alá a 14,5 millió euró összértékű szerződéseket. Az összegből közel 11 millió euró vissza nem térítendő támogatás. Öt projekt az integrált városfejlesztési tervbe illeszkedik, másik kettő a Zathureczky Berta Öregotthon és a Puskás Tivadar Szakközépiskola korszerűsítését célozza. Antal Árpád András polgármester elmondta, a Regionális Operatív Program keretében a várost érintő 21 leadott tervvel büszkélkedhetnek, ebből hármat a megyei tanács, 18-at a sepsiszentgyörgyi önkormányzat állított össze. Utóbbiak összértéke meghaladja a húszmillió eurót.
Ezek összeállításában több ezer munkaóra van, s ezért a polgármester köszönetet mondott munkatársainak. A tervekről dicsérően szólt mind a miniszter asszony, mind Simion Creţu, a Központi Fejlesztési Régió Ügynökségének ügyvezető igazgatója. Elena Udrea kifejtette, kár és vétek lenne az uniós támogatást ki nem használni, s ebben Hargita és Kovászna megye igen jól teljesít. Szólt arról is, hogy a turisztikai minisztérium az első a tárcák között az uniós pénzek lehívásának tekintetében, s az ütemet tartani kívánják. Nagyon jónak nevezte a minisztérium együttműködését a megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzattal. Elmondta, megállapodtak a polgármesterrel, hogy a Mihai Viteazul-szobor felújítását és a tér rendezését támogatják, s szerdán erre átutalják a pénzt. Támogatja a hagyományos fürdők felújítását, mint amilyen a csíkszentkirályi vagy hatolykai, fejlesztik Borszéket és Kovásznát, s jövőben folytatják a kézdivásárhelyi műjégpálya építését. Megállapította, hogy 14–15 évvel ezelőtt, amikor itt szilveszterezett, Kovászna jobban nézett ki, de igyekeznek a fürdővárost szebbé varázsolni. Jövőben wellness központ építését kezdik el. Hangsúlyozta, hogy az utakat is fel kell újítani, mert infrastruktúra nélkül nem létezik turizmus, s hozzátette, két éve, mióta ide jár, már tapasztalt fejlődést. Párbeszédük során Antal Árpád végig következetesen Székelyföldről beszélt: Székelyföld fejlesztéséről, székelyföldi turizmusról, székelyföldi tájról, míg a miniszter asszony is átváltott, és ő is Székelyföld fejlesztését emlegette. Az elöljáró által felsorolt célpontok mellé Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke még beszúrta Bálványos fejlesztését és a Szent Anna-tóhoz vezető út korszerűsítését. Erre egyik központi lap tudósítója közbevetette, „igen, területi autonómiát akarnak", mire az elnök visszaszólt, előbb az infrastruktúrát fejlesztjük, aztán eljön annak is az ideje. A polgármester felhívta még a figyelmet, mióta a pártok vezetőségében generációváltás következett be, nem hallani úgynevezett etnikai konfliktusokról.
Sugásfürdőn a hóágyú által lövellt permetben vágta el az új sípálya avatószalagját a turisztikai miniszter, akinek igen tetszett a táj. A polgármester az itteni fejlesztési terveket ecsetelte, s közben megjegyezte, nagy biztonságban vagyunk, hisz fent a rendőrség villája, lennebb a hírszerző szolgálaté. A küldöttség és vendéglátói a Görgő Panzióban fogyasztották el az ebédet.
Szekeres Attila, Háromszék, Erdély.ma

2010. december 23.

VAJÚDÁS: SZÉKELYFÖLDI RMDSZ SZÜLETIK
Míg az elmúlt húsz év a nyelvi jogokról szólt, a következő húsz év a régiókról fog szólni. Miről beszélünk? A székelyföldi RMDSZ körvonalazásával pontosan arról beszélünk, hogy milyen RMDSZ-t akarunk. Pontosan azt vázoljuk, hogy véleményünk szerint hogyan nézne ki a legoptimálisabb struktúra, mely hatékonyabbá tenné a szövetséget, és közelebb hozná az erdélyi magyarságot céljaihoz. Úgy gondoljuk, maga a tény, hogy az elképzelés „indulatokat váltott ki”, azt mutatja, hogy felvetésünk indokolt, sőt, égető és fontos kérdés a szervezet reformja.
Mi a székek szerepe? Az RMDSZ-t Háromszéken gyakorlatilag úgy szerveztük át, hogy bár egyesítettük a területi szervezeteket, a széki szervezetek autonómiáját növeltük. A széki és a regionális szervezetek közötti megyei szervezetek jelenleg sem relevánsak, tulajdonképpeni szerepük, hogy eleget tegyenek a törvény előírásainak, a valódi munka nem ezekben zajlik. A legkevésbé sem kívánjuk csorbítani a széki szervezetek autonómiáját, célunk a széki szervezetek hatékonyabb koordinálása, nem autonómiájuk csorbítása. Ne csorbuljon a szervezet belső demokráciája Az RMDSZ egyik legfontosabb értéke a szervezet belső demokráciája, ami nem sérülhet a jövőben sem. Továbbá, a választókerület alapú szervezés nem lehet elsődleges cél, mert nem szervezhetjük át a szövetséget, valahányszor változik Romániában a választási rendszer. Ugyanakkor, a választókerületek és a széki szervezetek eléggé lefedik egymást ahhoz, hogy választások alatt a székek a kerületekben megfelelően aktivizálódjanak. Mi lesz a székelyföldi RMDSZ szerepe? Az RMDSZ székelyföldi szervezetének az lesz az elsődleges célja, hogy irányítsa a régió közpolitikáit, összehangolja a székek munkáját, stratégiákat tervezzen, és megvalósítsa azokat. Hangsúlyosan képviselje a régiót, és a régió törekvéseit. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy míg az elmúlt húsz év a nyelvi jogokról szólt, a következő húsz év a régiókról fog szólni. Úgy kell kialakítanunk a régiókat, hogy azok magukba foglalják Székelyföld autonómiájának a keretét. És nemcsak Székelyföldben kell a szervezetnek regionálisan gondolkodnia, hanem véleményünk szerint Partiumban is. A Partium esetében sem mindegy, hogyan zajlik le a regionalizáció. Székelyföld és a Szórvány viszonya Elhibázottnak és elhamarkodottnak tartjuk azt a következtetést, miszerint a szórvány érdekeit sértené a székelyföldi RMDSZ megalakulása. Ellenkezőleg, határozottan fenntartjuk azt a tapasztalaton alapuló véleményünket, hogy egy erős Székelyföld minden erdélyi magyarnak érdeke. Székelyföld a szórványnak is belső anyaországa tud lenni úgy adottságai mint affinitása alapján. Nemzetpolitikai szempontból Erdélyben csak akkor lehet előre tervezni, ha számolunk egy erőteljes és versenyképes Székelyfölddel. Az egyéves fennállását ünneplő Székelyföld-Szórvány Program sikere azt mutatja, régiónk nemcsak felelősen érez a szórványban élőkkel szemben, de felelősen is cselekszik. Alulról építkezünk Maximálisan egyetértünk azzal, hogy a szervezetnek alulról kell építkeznie. És ennek szellemében is gondolkodunk. Mivel a felvetés önkormányzati körökből érkezett és önkormányzati vezetők támogatják, úgy gondoljuk, hogy a szervezeti struktúra regionális átalakításának gondolata pontosan arról a szintről érkezett, mely a legközelebb van ahhoz a közösséghez, melynek képviseletét szervezetünk céljának és feladatának tekinti. Noha jelenlétünk hangsúlyos kell legyen mindenütt, ahol a közösség érdekében cselekedhetünk, úgy Budapesten, mint Bukarestben, Brüsszelben, vagy akár a szívünk csücske Kolozsváron, tudjuk hogy mindenhol vannak fontosabb ügyek, mint a székelység ügye. Kell lennie a világon egy helynek, ahol nálunk senki sem fontosabb, és ez a hely a mi otthonunk, Székelyföld.
Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere
Tamás Sándor a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Transindex.ro

2010. december 23.

Antal Árpád: össze kell fogni Tőkéssel
Az RMDSZ székelyföldi szervezetének létrehozását sürgeti Antal Árpád András, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke. A Krónikának adott interjújában a háromszéki politikus hangsúlyozta, az újonnan létrehozandó regionális szervezet jobban össze tudja hangolni és hatékonyabban tudná irányítani a térség autonómiapolitikáját. Szerinte a román kormányban szerepet vállaló RMDSZ-nek együtt kell működnie a magyar kormány támogatását élvező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal és Tőkés Lászlóval.
Több alkalommal is hangot adott azon véleményének, miszerint létre kell hozni az RMDSZ székelyföldi szervezetét. Miért tartja ezt szükségesnek? – Erre vonatkozóan már az alapszabály módosítását célzó javaslatunkat is beterjesztettük. Szükség van egy olyan regionális szervezetre, amely össze tudja hangolni, irányítani tudja a térség autonómiapolitikáját. A szövetség jelenlegi felépítése nem tette lehetővé, hogy hangsúlyosan megfogalmazzuk a régió igényeit, így egy közös székelyföldi szervezetben kell gondolkodnunk. Mint ismeretes, Háromszéken egyesítettük a területi szervezeteket, de a széki szervezetek autonómiáját növeltük.
Az RMDSZ székelyföldi szervezetének az lesz az elsődleges célja, hogy irányítsa a régió közpolitikáit, összehangolja a székek munkáját, stratégiákat tervezzen, és megvalósítsa azokat, hangsúlyosan képviselje a régiót és törekvéseit. Nekünk úgy kell kialakítanunk a régiókat, hogy azok magukban foglalják Székelyföld autonómiájának a keretét. És nemcsak a Székelyföldben kell a szervezetnek regionálisan gondolkodnia, hanem véleményünk szerint a Partiumban is.
– Olyan vélemény is megfogalmazódott, miszerint a szórvány érdekeit sértené a székelyföldi RMDSZ megalakulása. – Ellenkezőleg: mi továbbra is fenntartjuk azt a tapasztalaton alapuló véleményünket, hogy egy erős Székelyföld minden erdélyi magyarnak érdeke. A Székelyföld a szórványnak is belső anyaországa tud lenni mind adottságai, mind affinitása alapján. Nemzetpolitikai szempontból Erdélyben csak akkor lehet előre tervezni, ha számolunk egy erőteljes és versenyképes Székelyfölddel. Az egyéves fennállását ünneplő Székelyföld–Szórvány Program sikere azt mutatja, régiónk nemcsak felelősen érez a szórványban élőkkel szemben, de felelősen is cselekszik. Ezt a programot a jövőben tovább terjesztenénk.
– Számos bírálat érte önt amiatt, hogy több sajtónyilatkozatban is az RMDSZ és az alakuló Erdélyi Magyar Néppárt összefogásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Miért tartja ezt fontosnak? – Én 2004 óta politizálok, és azóta hiszek az együttműködésben, abban, hogy az erdélyi magyar szervezeteknek közös célkitűzéseik kell legyenek. Az összefogás hatékonyságára a legjobb példa a legutóbbi EP-képviselő-választás Háromszéken, amikor az RMDSZ-lista Tőkés Lászlóval az első helyen több szavazatot kapott, mint korábban a szövetség és Tőkés külön-külön. A szavazópolgárok egy részét éppen az összefogás mozgósítja szerintem. Az új párt alapítása lehetőség, ugyanakkor veszélyeket is rejt az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyeztetése. Vállalkozóként bátran ki merem jelenteni: hiszek abban, hogy a politikai verseny előreviheti a romániai magyarság ügyét.
A politikai vezetők hozzáértésén múlik, hogy ezt a lehetőséget mire használják: egymást erősítik, vagy egymás ellen harcolva gyengítik az alakulataikat. A felelős politikusoknak tudniuk kell, hogy szükség van az összefogásra, hiszen másként nem érhető el a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöb. Egyértelmű most, hogy az új magyar kormánynak Tőkés László és az EMNT a partnere, így az erdélyi magyarság számára két erőforrás mozgósítható: az RMDSZ a román kormányban való részvételével, az EMNT a magyar kormány támogatásával segíthet. Ha ezt a két erőforrást egymással szembeállítjuk, kioltják egymást, ha egymás mellé állítjuk, erősek vagyunk.
– Elképzelhető, hogy ön egy másfajta kapcsolat kialakítását is szorgalmazza az EMNT által alapítandó párttal? – Értem, mire céloz. Én nem örülök személy szerint az új párt megalapításának – egy téglával sem fogok hozzájárulni az új szervezet létrehozásához –, és nem is támogatom ezt az ügyet, az együttműködést azonban továbbra is támogatni fogom az RMDSZ képviselőjeként. Ez két külön dolog.
– Nem tart attól, hogy ez az állásfoglalás szankciókat vonhat maga után? – Nem félek a büntetéstől. Autonóm politikusok vagyunk egy olyan szervezetben, amely az autonómiáért küzd.
– A február végére időzített nagyváradi kongresszuson 18 év után tisztújításra kerül sor az RMDSZ-ben. Elképzelhető, hogy a szövetség háromszéki szervezete, vagy a székelyföldi RMDSZ, ha úgy tetszik, előrukkol egy önálló elnökjelölttel? – A Kovászna megyei RMDSZ azt fogja javasolni a háromszéki küldötteknek, hogy fontolják meg Kelemen Hunor elnökké választását, hiszen személyében székelyföldi politikus kerülhet az elnöki tisztségbe. Januárban hivatalosan is döntünk arról, hogy a jelenlegi két elnökjelölt közül kit támogatunk a szavazatainkkal. Ha jól tudom, már a Hargita megyei RMDSZ is közölte, hogy Kelement támogatják, míg a Maros megyeiek részéről Borbély László is úgy nyilatkozott, jó megoldásnak tartja Kelemen Hunor jelölését az RMDSZ élére. Véleményem szerint meglepetésekre már nem nagyon lehet számítani. De talán túlságosan is sokat beszélünk az elnök személyéről.
Az RMDSZ reformja semmiképp sem egyetlen személyen fog múlni, ezt mi közösen kell hogy kivitelezzük. Csak együtt tudjuk elérni azt, hogy a szövetség megújuljon. A nagyváradi kongresszus után véleményem szerint az RMDSZ-nek az lesz a legfontosabb feladata, hogy egy vonzó jövőképet tudjon felmutatni az erdélyi magyarok számára, hogy az itt élők érezzék: ez a mi otthonunk, itt érdemes tervezni a jövőt, érdemes itthon gyereket vállalni.
Gyergyai Csaba, Krónika (Kolozsvár)

2010. december 24.

Vizsgálat a Mikó visszaszolgáltatása ügyében
Karácsonyi hangulatrontónak ennél jobb sem kellett: a Korrupcióellenes Ügyészség átiratban értesítette a sepsiszentgyörgyi önkormányzatot, lépjen be abba a perbe, melyben az állam megkárosításával vádolják a Székely Mikó Kollégiumot a református egyháznak visszaszolgáltató bizottságot. A városvezető testület tegnapi ülésén úgy döntött, nem engedhetik, hogy veszélyes precedenst teremtsenek némely szervek, tehát nem vesznek részt a perben.
Az ünnepinek szánt — s amúgy valóban olyanná sikeredett — tegnapi tanácsülésen ismertette Antal Árpád András polgármester a Korrupcióellenes Ügyészség átiratát, melyet hétfőn kapott kézbe, s arról értesíti a városházát, feljelentés nyomán vizsgálatot indítottak a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása ügyében, az állam 1,3 millió eurós megkárosításával vádolnak három személyt, köztük Markó Attilát, ki akkoriban a restitúciós bizottság vezetője volt. Az ügy olyannyira előhaladott, hogy a három gyanúsított személyi vagyonát zárolták már. A polgármester szerint azonban az államnak nem lehet jogi szerepe ebben az ügyben, hiszen a Mikó épülete az önkormányzat tulajdona volt a visszaszolgáltatás időpontjában, így ha igaz volna is, amit a feljelentők állítanak — mármint, hogy a Székely Mikó Kollégium sohasem képezte a református egyház tulajdonát —, akkor is a város károsodott volna, nem az állam. Azért ismertette az önkormányzattal a helyzetet, illetve kérte ki a képviselők véleményét a felszólításról, mert 2002-ben is a városi tanács szavazta meg az ingatlant az egyháznak átadó jegyzőkönyvet — tette hozzá. A frakciók nevében Klárik Attila elmondta, szerinte veszélyes precedenst teremtene Sepsiszentgyörgy, ha belépne a perbe, amilyen nehezen indult a restitúció, épp annyira vissza akarják most fordítani a folyamatot egyesek, ezért az RMDSZ határozottan elzárkózik az ügyészség felszólításától — mondta. A románok részéről a liberális Ivan Nicolae elmondta, a Korrupcióellenes Ügyészség átiratát nem ismeri, ezért nem foglalhat állást, de személyes véleménye, hogy az iskolának a város tulajdonában kellene lennie. Az MPP álláspontját a frakcióvezető Bálint József alpolgármester ismertette, mint mondta, a 2008 előtti képviselő-testületek számos döntésével nem értenek egyet, a Mikó visszaszolgáltatásával viszont igen. A szavazáskor csupán Ivan voksolt a perbe lépés mellett, a szociáldemokrata Pârvan Rodica véletlenül a tartózkodás gombját nyomta meg, de utólag kérte, javítsák szavazatát nemre. Hogy mennyire súlyos következményei lennének egy ilyen perben való részvételnek, azt a Háromszék kérdésére Antal Árpád András fejtette ki: lavinát indítana el, következne a szórványbeli egyházi tulajdonok — nem csak épületek, de földek, erdők is — visszaállamosítása, majd a többi városokbeli, végül a kolozsváriaké. ,,És a legszomorúbb az, hogy magyar emberek tettek feljelentést a Korrupcióellenes Ügyészségnél“ — fűzte hozzá.
Váry O. Péter, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. december 28.

Mélyponton a Gyere haza program
Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármester kitart véleménye mellett, hogy jó kezdeményezés volt a Gyere haza program, de a gazdasági válság ellehetetlenítette. Lát azonban megoldást a folytatására, bár elképzelésének életbe ültetése sok lobbit kíván.
Két évre való programindítást bírált el az illetékes bizottság, százan kezdhetnék a Borvíz utca végén kijelölt telkeken az építkezést — ehhez képest csupán egyetlen család írta alá a szerződést. A krízis ugyanis éppen a pályakezdőket érintette legérzékenyebben, ők azok, akiknek nem adnak kölcsönt a bankok, akik minimális indulótőkével rendelkeznek, s akiknek jövőképük is meglehetősen sötét színekben villan fel rossz álmaikban. Bár az elképzelést jónak tartották, nagy érdeklődés övezte a Gyere haza programot, közművesített telket kapnak ingyen, a ház tervéért sem kell fizetniük — ennél többet nem sok város kínál hazacsábítandó értelmiségi fiataljainak —, a történelem s főszereplője, a gazdasági válság felülírta azt, hiába csökkentette az önkormányzat a házépítéshez szükséges minimális tőketulajdon értékét, a szigorú szabályok szerint kiválogatott családok nem mernek belevágni az építkezésbe. Két kiutat lát ebből a pillanatnyilag reménytelen helyzetből Sepsiszentgyörgy polgármestere: az Országos Lakásépítési Ügynökség a tömbházépítés helyett házépítési programra térne át, vagy a kormány némi kedvezményt adna a fiataloknak, például áfamentesítést. Mindkét változat kivitelezése nehézkesnek tűnik, a kormány egyelőre semmi hajlandóságot nem mutat a gazdasági fellendülés beindítására. A város azonban nem adja fel, a Sugásfürdő felé vezető út bal oldalán folytatják a közművesítést, előbb a villanyvezetéket, a leendő utcahálózat közvilágítását oldják meg.
Váry O. Péter, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. december 28.

Hat Szent György-ösztöndíjas
A menetrendnek megfelelően utolsó soros ülésén adta át Sepsiszentgyörgy önkormányzata a testület által alapított, idén második ízben odaítélt Szent György-ösztöndíjat, melyre kiemelkedő tanulmányi eredményeket és a közösségi életben való élénk részvételt felmutató végzős diákok pályázhattak.
A menetrendnek ellentmondott viszont, hogy idén hat ösztöndíjat — oklevelet és fejenként 2000 lejt — osztottak ki, mivel a rangsorban ötödik és hatodik pályázó pontszáma csupán hat századdal különbözött. A díjazottak sorrendben: Orbán Szabolcs (Székely Mikó Kollégium), Szabó Lilla, Vlej Zsombor, Tulit Gyopár (mindhárman Mikes Kelemen Főgimnázium), Mihály Judit (Székely Mikó Kollégium) és Ioana Gabriela Panaitiu (Mihai Viteazul Főgimnázium), akiknek megérdemelt díjuk átnyújtásakor Antal Árpád András polgármester azt kívánta, akármerre vezeti sorsuk, mindig térjenek vissza városukba. (vop) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. december 29.

Vád Markó Attiláék ellen
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében vádat emelt tegnap a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Markó Attila kisebbségügyi államtitkár, Marosán Tamás, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogtanácsosa és Clim Silviu, az igazságügyi minisztérium volt jogtanácsosa ellen.
Az érintettek voltak annak a restitúciós bizottságnak a tagjai, akik rendelkeztek a Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatásáról.
Magyar–magyar ügy
A DNA tegnapi közleménye szerint a három vádlott 2002-ben egy érvénytelen, 1990-es telekkönyvi kivonat, és egy román nyelvre le nem fordított telekkönyv alapján szolgáltatta vissza az Erdélyi Református Egyházkerületnek a Székely Mikó Kollégium épületét, és ezzel 1,3 millió euróval károsította meg a román államot. A korrupcióellenes ügyészség zárolta a három érintett személy magánvagyonát az ügy lezárásáig.
Amint arról lapunkban többször is beszámoltunk, az Erdélyi Református Egyházkerület és a visszaszolgáltató bizottság tagjai ellen azért indított eljárást a kollégiumhoz tartozó egyik szolgálati lakásban lakó Benedek család, mert az érintettek úgy vélik, hogy az egyház hamis dokumentumok alapján igényelte vissza a kollégium épületét és a tanári lakásokat. Benedekék szerint az ingatlan valójában a „székely nép” tulajdona, mert az az emberek adományából épült.
A feljelentő, Benedek Levente korábban azt mondta: 2002-ben a református egyház hamis telekkönyvi kivonat alapján szerzett tulajdonjogot. Benedekék megvásárolták az államtól az egykori tanári lakást, most pedig az ingatlan „visszaállamosítását” követelik. Ez ellen tavaly több mint ezer ember tüntetett Sepsiszentgyörgyön. Marosán Tamás lapunknak elmondta: úgy véli, megalapozatlan a DNA eljárása.
A jogtanácsos emlékeztetett: jogerős bírósági határozat is született már arról, hogy az ingatlanok a református egyház tulajdonába tartoznak. Ezt többek között bizonyítja egy 1971-ből származó telekkönyv hiteles másolata, illetve benne van az államosításról szóló 1948/176-os dekrétumban is. A tulajdonos továbbá megjelenik egy 1928-as Hivatalos Közlönyben. „Már régen le kellett volna zárni ezt az ügyet, hiszen annyi bizonyíték van, hogy csaknem kiszúrja az ügyészek szemét, de valamiért nem akarják észrevenni ezeket” – fejtette ki az ÚMSZ-nek Marosán Tamás.
Precedenst teremthet
Az ügy másik érintettje, Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője lapunknak kifejtette: egyértelmű, hogy a restitúciós bizottságban senki nem hibázott, az ingatlanok tulajdonba helyezéséről a jogszabály rendelkezett, a bizottság csak alkalmazta a törvényt. „Az igazságszolgáltatás azt várta, hogy magyar emberek vádja alapján magyar embereket elítéljenek. A mi közösségünk szégyene, hogy magyar ember arra vetemedett, hogy visszaállamosíttassa az egyház tulajdonát” – érvelt Markó.
Hozzátette: ha őket elítélik, Strasbourgig viszik az ügyet, és kártérítést követelnek meghurcoltatásért. A DNA ugyanakkor arra szólította fel a szentgyörgyi önkormányzatot, hogy az épület volt tulajdonosaként vegyen részt a perben. Antal Árpád polgármester tanácsülésen ismertette az ügyészség kérését, és kérte a helyi tanács véleményét.
A polgármester szerint az ingatlan a visszaszolgáltatás előtt nem a román állam, hanem a város tulajdona volt, tehát az államot nem érte kár, így nem is lehetne panasza. Az RMDSZ- és az MPP-frakciók megszavazták, hogy a város nem vesz részt a perben, mert ezzel veszélyes precedenst teremthetnek és több egyházi tulajdont is visszaállamosíthatnak.
Kovács Zsolt, Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. december 29.

Dicstelen búcsú
Megtörtént a "nagy" bejelentés. Markó Béla tizennyolc év után nem indul az RMDSZ új választásán.
Megnyugtatásként — mármint hívei megnyugtatására — bejelentette, hogy azért nem vonul vissza a politikától. Lelkén szárad, majd meglátja, hogy miként vesz részt a húsosfazék melletti tülekedésben, konclesésben. És mi is meglátjuk, hiszen a háttérben bizonyára megszületnek a megfelelő alkuk. Az sem kizárt, hogy ezután is ő fog sutyiban dirigálni, irányítani. Vitán felüli: rátermett ember, s nagy gyakorlata van. Mindez azonban nem zárja ki, hogy megvizsgáljuk, mivel is zárja a Romániában leghosszabb életű pártelnök eddigi karrierjét. Lássuk hát!
Szövetségből párt
Hosszú ideig példaképnek számított Erdély az egész Kárpát-medencében. A politikai bölcsesség jelképének. Erőnk nem darabolódott fel, úgymond össze tudtunk és össze is akartunk fogni, hogy egy fronton képviseljük politikai érdekeinket. Igen, érdekeinket. És itt jött a baj. Mert egy adott pillanatban rá kellett ébrednie a romániai magyarságnak, hogy ezekkel az érdekekkel, illetve ezeknek az érdekeknek a képviseletével baj van. Amikor a kezdeti érdek-képviseleti szövetség pártként kezdett működni, az érdekek háttérországa átalakult, megváltozott. Már nem a magyarság volt a fontos, hanem a Párt.
Amikor Markó Béla RMDSZ-elnök lett, szerepét úgy jelölte meg, hogy a már akkor kétszárnyú — egyik oldalon radikális, másik oldalon mérsékelteket tömörítő — szervezetben kiegyensúlyozó szerepet akar játszani, illetve betölteni. Nos, ez a "kiegyenlítő" szerepkör úgy valósult meg, hogy ama radikálisokat fokozatosan kiszorította előbb a vezetésből, azután a szervezetből, s egyértelműen "mérsékeltté" — vagy úgy is mondhatjuk, a magyarság szempontját véve figyelembe, ezt a szempontot mellőzővé vált. Egyetlen dolog lett fontos: a pártérdek. Az pedig az volt, hogy bejutni a hatalomba s onnan képviselni az "érdeket", azaz az önmagunk, "kádereink" érdekét.
Kormányzás: eszközből cél
Voltak, akik riadóztak, figyelmeztettek: egy kisebbségnek vagy más megközelítésben: kisebbségi pártnak nincs mit keresnie a hatalomban. Nincs mit keresnie, hiszen — bizonyították a tények — az mindig, mindenhol — a kormányban is — kisebbség. Ha magyarokat érintő bármiféle kérdés merült fel, sorozatosan leszavazták. Az oppozíciót feladni: elveszítjük a küzdőteret! S ha a látszat mást is mondott néha — emlékszem, amikor Năstasénak egy egész csomagot terjesztettek elő, hogy miket akarnának elérni, Năstase, akinek az RMDSZ szavazataira szüksége volt ahhoz, hogy kormányozni tudjon, a csomag teljesítését kiindulásként megígérte, aztán jóformán semmit nem teljesített ígéreteiből. Mert hát az már nem volt célja. Viszont kifelé tündökölhetett: a magyarkérdés meg van oldva. Benne vannak a hatalomban, belülről megoldhatják problémáikat!
Pedig az a csomag és ama csomagok — amikor még léteztek — mindig mérsékeltek voltak. Sohasem azt nézte az RMDSZ-vezetés, hogy a magyarságnak mire lenne szüksége, hanem inkább úgy fogalmazhatnánk, azt, hogy mi az a kevés, aminek elérésére reális esélyünk lehet. És mivel a reális esély volt a kiindulópont, így ama minimum örökké maximummá duzzadt, mert hát ez volt az RMDSZ-kérés, s annak csak egy bizonyos kis százalékát teljesítették a mindenkori kormányok. Így jött be az egy lépést előre, több lépést hátra "trend". És ezt Markóék elfogadták. A sarkalatos kérdések, így az autonómia kérdése terítékre sem került. Azt sohasem kérte az RMDSZ, jóllehet programjában benne volt, a Markót elnökké választó 1993-as brassói kongresszuson került be. Tehát mellőzte az RMDSZ saját programját is. S a válasz is megvolt rá: mert azt a románok úgyis képtelenek megérteni, elfogadni. S akkor minek? És hogy nem sikkadt el, nem merült feledésbe már a 90-es évek állóvizében, azt a román politikusoknak köszönhetjük, akik állandóan ezzel riadóztak, ijesztgették a román közvéleményt, miszerint az RMDSZ autonómiát akar. És az RMDSZ-nek ebben a helyzetben az a szerep jutott, hogy bizonygassa, dehogy akarunk, ki meri azt állítani, hogy igen. Mutassanak erre egy dokumentumot! És dokumentum nem volt, mert nem is lehetett, de a riadózás ment tovább, s a védekezés is. Végső soron a cél ez volt. Hogy az RMDSZ nehogy merje akarni ama Átkos autonómiát. És józan belátással nem is akarta. Mert ha akarta volna, le kellett volna mondania a kormányzási szerepvállalásról, s ez utóbbi volt a fontosabb számára. Tehát ama szerep céllá lépett elő, és elvesztette eszköz mivoltát. (1)
Amit viszont Markó Béla kormányzásának tizennyolc éve alatt ki sem ejtett az RMDSZ-vezetés, hogy óhajtana. Legfeljebb — valószínű, engedélyt kaptak erre — a választási időszakokban plakátjaikon szerepeltettek. Autonómiát a Székelyföldnek — olvastuk az öles betűkkel megfogalmazott felhívásokat. De csak akkor. Hogy aztán nyomban feledésbe merüljön minden. De nem csak autonómia, hanem "önálló magyar oktatás óvodától az egyetemig" (idézet az RMDSZ programjából) sem szerepelt a mindenkori óhajlistákon. Ha az autonómiát emlegették, legfennebb a "kulturális" megszorító jelzővel, amit sohasem határoztak meg, hogy mit értenek rajta. Ama önálló magyar oktatást semmiképpen nem sorolták oda, pedig ez lett volna a magyarság legközpontibb érdekeinek egyike a területi autonómia mellett. S itt — ezért különösen hibáztathatjuk — belevesztek a részletkövetelésekbe. Hogy a román nyelvet idegen nyelvként oktassák a magyar iskolákban. Vagy hogy a történelmet és földrajzot magyarul oktassák. Ezek a követelések még mai napig is felszínen vannak, mintha csak az lenne a céljuk, hogy eltereljék a figyelmet a valódi megoldásról, az önálló magyar oktatási hálózat kiépítéséről és magunk általi irányításáról.
Visszaélés a hatalommal
Az RMDSZ mindvégig visszaélt hatalmi helyzetével. Mindent — kultúrát, anyagi juttatásokat — uralni akart, s besepert saját érdekláncolatába. A Krónika oknyomozó riportjai hozták felszínre, hogy a Communitas Alapítvány pénzalapjai mily nagy mértékben — 80 százalékot közelítő arányban — a pártkasszába folytak be. S a fennmaradó 20 százalék szétosztásával a párthű hadat jutalmazták. Ez vált fő érdemmé: felsorakozni az RMDSZ mögé. Aki nem ezt tette, vagy hogy konkretizáljunk: amelyik kulturális egyesület, lap, folyóirat nem ezt tette — elesett a támogatástól. Az igazságtalanságok égbe kiáltottak! Így próbálták elfojtani a bíráló hangokat. Ám a siker megkérdőjelezhető. Tehát saját érdekeik ellen cselekedtek, mert szemeket nyitogattak, s a magyarság fokozatosan kiábrándult a politikából.
A fiatalok menekültek-menekülnének az országból, mert a magyarság gazdasági megsegítéséért sohasem tett az RMDSZ semmit. Megelégedtek az alamizsnaosztással, amikor egyik-másik miniszterük "munkalátogatást" tett, ott, ahol éppen megjelent, osztogatott, s ezzel le is tudták kötelességüket. A Székelyföld gyarmati sorsba sodródott. Messze az országos átlag mögé szorult az urbanizáció, az életszínvonal, a munkaerő foglalkoztatottsága, minden-minden. S jöttek az áldiagnózisok: "nem jönnek ide a befektetők, mert politikailag bizonytalan terület". Tehát ne mondjuk az igazunkat! Hallgassunk, hogy "biztos legyen" a "terület".
Holott — érezte, tudta ezt mindenki, aki látott — azért nem jöttek a befektetők, mert az országos érdek — amihez asszisztált az RMDSZ — az volt, hogy elszegényíteni, aztán: bekebelezni. S a magyar tőke gyermekcipőkben járt és jár, a román tőkeorientáció pedig taktikázik. Látta vagy inkább érezte ezt a nép, érezte a magyarság, s szomorúan állapította meg, nincs érdekképviseletünk. Az RMDSZ-ből kiszorított, ám politikai orientációjú erők az új párt létrehozásában látták a lehetőséget. Így jött létre az RMDSZ minden akadályozó lépése ellenére második nekifutásra a MPP, s ezzel az RMDSZ megszűnt egyeduralkodó lenni. Más erők is felléptek, a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az RMDSZ mindent gátolt, gáncsolt, s ezzel a magyar ébredésnek lett a fő kerékkötője. Hogy mégis a felszínen tudott maradni, azt elsősorban a "mindennek ura" helyzetének köszönhette, s annak, hogy uralta és uralja a médiákat. (2) Csak az éljen, aki velünk! És tehette, mert mindenekfölött korlátlan uralmat gyakorolt. S a magyarság csúszott, csúszott lefelé.
Mindig a győztes oldalán
Még az előbbieknél is súlyosabb "kártétemény" a magyarság erkölcsi lejáratása, bemocskolása. Mint a mérleg nyelve, tehette, és tette is, hogy mindig résen állt, ahol a győzelem esélye kacsintott. Vagy ha rosszul helyezkedett, rosszul ítélte meg a leendő győztest, a párharc végén átszánkázott a másik oldalra. Ezt észrevette a román értelmiség is, s joggal mondotta egy élvonalbeli román értelmiségi: Uram, mi eddig a magyarokat karakán, egyenes gerincű népnek tartottuk. Hát ezt tenni! Így viselkedni! Szégyen! Megvetést érdemel. Ám ezek a hangok, ha el is juthattak volna a fülekbe, ama fülek zárva voltak. S az egyszeri kísérletből jól bevált gyakorlat lett. Ne menjünk messze, csak a közelmúlt kormányválságakor is kiszivárgott: Ha győz a bizalmatlansági indítvány, az RMDSZ ott lesz a másik oldalon, ha — s ez örök feltétellé lett — kormányzati szerepkört kap. Ez a szerepkör semmi rizikóval nem jár az aktuális, egymást cserélgető hatalmak részéről, mert egyéb elvárás nincs. S a korrupció, a felelőtlen ígérgetés túlfelől is ugyanúgy — vagy ott aztán igazán, ősidők óta — megszokott. Betartani semmit nem kell, adni sem, legfeljebb látszatra. Ez a pártközpontúság hozta, hogy a saját garnitúra elhelyezése lett az elsőrendű cél. És sohasem azt hangoztatta Markó és klánja, hogy magyarokat óhajt látni a magyar többségű megyékben az intézmények egy részének élén, hanem azt, hogy RMDSZ-politikusokat. S ez jó egy évvel ezelőtt, amikor átmenetileg kiestek a hatalomból, vissza is ütött. A győztes politikai erők saját románjaikat tették a színmagyar vidékeken is az élre. S ekkor jöttek a tüntetések, hogy magyarokat akarnak, mert a lakosság aránya, ugye. De csak ekkor! S az eredmény is megfelelt a párt komolyságának. Mindent egybevetve: a tizennyolc éves Markó-korszak végéhez közeledik. Ha összegezünk, talán ebbe a három szóba sűríthetünk mindent: SZÉGYENTELJES KORSZAK VOLT. S bár a helyzet új, most már nem egyeduralkodó az RMDSZ, s formálódóban a harmadik magyar politikai erő is, az Erdélyi Magyar Néppárt, mégis sokan úgy szeretnénk: bárcsak együtt lehetne a magyarság. Kisebbségi sorsunknak az lenne a megfelelőbb helyzet. Lenne egy valós érdekvédelmi szervezetünk, amelyik tűzbe megy értünk, tűzbe megy jogainkért, s melynek nem haszonélvezői vannak, mint amilyenek a borbélylászlók, frundagyörgyök, verestóyattilák vagy a hasonló típusú levitézlett, velejükig korrupt emberek, nem megélhetési politikusok, hanem olyan új/régi típusú politikusok, akik ha kell, életüket adják népükért, s úgysem alkusznak meg. De hol vannak az ilyen emberek? Sajnos: elfújta őket a szél. Korunk kitermelte az egyetlen érdeket ismerek, a saját érdekemet típusú embereket. Így korrumpálódott — legalábbis vezetője, vezetői révén — az MPP is. Vajon van kiút? Van remény az újjászületésre? Ha nincs, sajnos, ki kell mondanunk: Elveszünk!
1. Számomra emlékezetes az a ’96-beli parlamenti ülés, amelynek élő közvetítésére véletlenül rákattintottam. Épp Borbély László állt a pulpituson, és épp azt zengte: "Ki meri azt állítani, hogy az RMDSZ autonómiát akar? Uraim, hozzanak fel erre egyetlen bizonyítékot!" És hogy az uraim hoztak-e fel bizonyítékot, azt nem tudom, de hogy nem is volt bizonyíték rá, azt igen. Mert az autonómiaharcot még néhai elnökünk, Domokos Géza már csírájában elfojtotta, még akkor, amikor ő tett feljelentést az agyagfalvi nagygyűlés tervezete ellen, álságosan mondván, hogy az az RMDSZ tudta nélkül történt, nem kicsikét lódítva ezzel, hiszen a határozat megszületésénél két RMDSZ-alelnök is jelen volt.
2. Jellemző, az RMDSZ-politikusok színe-java médiatulajdonos is lett. Így alapította az amúgy is RMDSZ-orientált központi vagy "állami" rádió és televízió mellett a GaGa Rádiót Frunda György, a Székely Hírmondót Tamás Sándor, a Régió Rádiót Antal Árpád, a Romániai Magyar Szó Új Magyar Szó néven pártlappá vedlett, és folytatni lehetne a sort. S amelyik orgánum — például az Erdélyi Napló, az Európai Idő, a Krónika, a Háromszék — nem állt be a sorba, az "rossz lett", a támogatás megvonása révén — legalábbis a Nagy Szándék szerint — éhhalálra ítéltetett.
Gazda József, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. december 30.

Nem államosíthatják vissza a Székely Mikó Kollégiumot
A Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását lehetővé tevő bizottság három tagja ellen vádat emelt a korrupcióellenes hatóság. Markó Attila államtitkár visszautasítja a vádakat, s várja, az igazságszolgáltatás tisztázza az ügyet. Az ingatlan tulajdonosa, az Erdélyi Református Egyházkerület bízik abban, hogy a történelmi igazságtételt nem lehet visszafordítani, s ha itthon nem, Európában megszületik a kedvező döntés.
Vizsgálat a Mikó visszaszolgáltatása ügyében című, lapunk december 24-i számában megjelent tudósításunkban beszámoltunk arról, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat visszautasította a korrupcióellenes hatóság megkeresését, és nem kíván részt venni abban a perben, melyet a tanintézmény visszaszolgáltatása kérdésében kezdeményeznek, valamint arról, hogy a három érintettnek zárolták ingó és ingatlan vagyonát.
A korrupcióellenes hatóság brassói területi kirendeltsége Markó Attila államtitkár, az etnikumközi kapcsolatok hivatalának vezetője, Marosán Tamás, az egyházkerület jogásza és Silviu Clim, az igazságügyi minisztérium volt jogtanácsosa ellen emelt vádat különösen súlyos következményekkel járó, közérdek elleni hivatali visszaélésért.
A három vádlott a visszaszolgáltatási bizottság tagjaként 2002 májusában megállapította, hogy a Székely Mikó Kollégium a református egyház tulajdonát képezte, és a jegyzőkönyv alapján az ingatlant visszaszolgáltatták az erdélyi egyházkerületnek. Az ügyészek szerint a tulajdonjog megállapítása hamis volt. Indoklásként közlik, a vádlottak feladata volt a dokumentumok törvényességének ellenőrzése, ám az egyház egy 1990-ben kibocsátott, érvénytelen telekkönyvi kivonatot mutatott be, továbbá az eredeti telekkönyvből készült fénymásolatot, amelyhez nem csatoltak hivatalos román fordítást. Ily módon szerintük a vádlottak 1,3 millió euróval károsították meg az államot. Az ügycsomót a sepsiszentgyörgyi bíróságra adták le. A korrupcióellenes ügyészség közli még, hogy a bűnügyi kivizsgálás eredménye semmiképp nem írhatja felül az ártatlanság vélelmét, mely megilleti a vádlottakat.
Markó Attila lapunk érdeklődésére kifejtette, azt kellene már valakinek észrevennie, jelesen a román igazságszolgáltatásnak, nemhogy nem követtek el bűncselekményt, még csak nem is hibáztak, hanem teljes jóhiszeműséggel és igazságérzettel végezték a dolgukat. Válaszlépésként annyit helyez kilátásba: amennyiben a román igazságügy sem látja be a nyilvánvaló tényt, hogy nem vétkesek, a strasbourgi emberjogi bíróságra szándékozik vinni az ügyet, továbbá megfontolja, hogy pert indít-e meghurcoltatás vádjával azok ellen, akik hamis vádemeléssel rosszhiszeműen ellenük fordultak. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese elmondta, nem érte váratlanul a lépés, hiszen évek óta folyik a Mikó visszaszolgáltatása körüli cirkusz. Minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy az egyház nem követel vissza olyat, ami nem az övé, sőt, örvendene, ha megkapná azt, ami az övé volt. Nem tudja, milyen hátsó szándékok vezérlik az ügyészséget, miért és miért éppen most, miért pont azokat a tisztségviselőket fogják perbe. A főjegyző úgy véli, ha az ingatlant visszaállamosítanák, az precedenst teremthet, s a többi egyházi vagyont is vissza lehetne venni. Ha olyan a szándék, mindenféle indokot fel lehet hozni addig menően, hogy nem megfelelő a telekkönyvi bejegyzés fordítása. Reméli, egy uniós ország nem mehet el oly messze, hogy egy történelmi igazságtételt visszafordítson. Bízik abban, hogy a végső döntés, mely ha nem is itthon, hanem valamely európai fórumon születik meg, kedvező lesz. Fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat nem kíván részt venni a perben, tehát jogosnak tartja a visszaszolgáltatást. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere rávilágított egy jogi gubancra: még ha jogtalanul ítélték volna oda a kollégiumot az egyháznak – ami nem így van –, akkor sem az állam károsodott volna, hanem az önkormányzat, hiszen a visszaszolgáltatás előtt annak tulajdonában volt az ingatlan.
Az ügy pikantériája, hogy az oktatási miniszter javaslatára az államfő december 20-i rendeletében a Tanügyi Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta négy rangos főgimnázium mellett a Székely Mikó Kollégiumnak is másfél évszázados minőségi oktatási tevékenysége elismeréseként.
Szekeres Attila, Háromszék, Erdély.ma

2011. január 3.

Erkölcstelen gesztusnak nevezték elöljáróink állampolgársági kérését
Mircea Duşa, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Hargita megyei szervezetének elnöke, a PSD képviselőházi frakcióvezetője hétfőn a Mediafaxnak elmondta: a Hargita, Maros és Kovászna megyei tanácselnökök azon gesztusa, hogy elsőként igényelték a magyar állampolgárságot, törvényes ugyan, de erkölcstelen.
A Szociáldemokrata Párt Hargita megyei szervezetének elnöke hozzáfűzte, jogilag a három tanácselnököt nem lehet megakadályozni abban, hogy benyújtsák a kettős állampolgárságra vonatkozó kérelmet.
„Jogilag nem akadályozza őket semmi, de azon gesztusuk, hogy a magyarok közül elsőként nyújtották be a kettős állampolgárságra vonatkozó kérelmeket, erkölcstelen és helytelen. Azért tartom ezt erkölcstelennek, mert ők a román állam képviselői, és választott közigazgatási vezetőkként alkotmányos és törvényes kötelezettségeik vannak” – vélekedett Duşa.
Kovászna, Hargita és Maros megyei tanácselnökök, Tamás Sándor, Borboly Csaba és Lokodi Edit Emőke Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármesterrel együtt hétfőn a csíkszeredai konzulátuson benyújtották a magyar állampolgárság igényléséhez szükséges dokumentumokat.
A három tanácselnök azt nyilatkozta, azért igyekeztek már az év első munkanapján benyújtani az állampolgárság igénylésének dokumentumait, hogy példát mutassanak az erdélyi magyaroknak, arra bíztassák őket, cselekedjenek hasonlóan. Erdély.ma

2011. január 3.

Magyar állampolgárságot kértek Székelyföld politikai vezetői
Az élénk sajtóérdeklődést kiváltó eseményen a három székelyföldi megye előljárói közel egy óra alatt töltötték ki a szükséges nyomtatványokat. Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba úgy nyilatkozott: számára megtisztelő, hogy magyar állam- polgárságért folyamodhatott.
Háromszék tanácselnöke, Tamás Sándor kifejtette: ötéves budapesti tartózkodása alatt nem igényelt magyar állampolgárságot, ám most, a Székelyföldön élve és dolgozva kérvényezte azt.
A magyar állampolgárság tulajdonképpen elismerése annak, hogy Magyarország határain kívül is élnek magyarok, nyilatkozta Maros Megye Tanácsának elnöke, Lokodi Edit-Emőke.
Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád, a konzulátuson megjelent újságíróknak azt mondotta: ez egy olyan pillanat, amit régen vártunk. „Európai és román állampolgárok vagyunk, és úgy hiszem, hogy erdélyiként, természetes, hogy magyar állampolgárok is legyünk”, tette hozzá.
A csíkszeredai konzulátuson az előjegyzési listák szerint naponta 15-20 magyar állampolgárságot kérvényezőt fogad majd minden ügyintéző. Az új magyar kormány vonatkozó jogszabálya közel három és fél millió magyar nemzetiségű, az anyaország határain kívül élő személyt érint.
agerpres.ro, Erdély.ma

2011. január 4.

Megnyíltak a kapuk (Magyar állampolgárság)
Tegnaptól fogadják az egyszerűsített honosítási eljárás alapján magyar állampolgárságot igénylőket a magyar külképviseleteken. Az előjegyzésnek köszönhetően az első nap sorok nem alakultak ki a csíkszeredai és a kolozsvári konzulátusokon, az érdeklődés azonban igen nagy, ezért a következő időszakban várhatóan a Demokrácia Központokban is lehet időpontot kérni az iratok benyújtásához, így nem szükséges valamelyik konzulátushoz fordulni — tájékoztatta lapunkat Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ vezetője.
Sorok nélkül
Balogh György konzul, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulátusának ügyvivője szerint nem volt torlódás a külképviseleten, hiszen csupán az e napra előjegyzett személyeket fogadták a megbeszélt időpontokban. Mivel november 8-tól már felvették az előjegyzéseket, így előre egyeztetett időpontra hívtak be ügyfeleket. A főkonzulátus két épületében összesen öt ablaknál fogadják az igénylőket. Két műszakban dolgoznak, reggel nyolctól este kilencig, olykor fél tízig, amikor elmegy az utolsó ügyfél — tájékoztatott Balogh György. A kolozsvári főkonzulátuson is nagy munkában voltak e napon, mivel még meg kellett küzdeni a kezdeti gyakorlati nehézségekkel. A bukaresti nagykövetség konzuli osztályán tegnap tíz előjegyzett személyt fogadtak, itt sem voltak különösebb nehézségek. A bukaresti hivatalban egy ablak várja az igénylőket, hiszen az érintettek sokkal kevesebben vannak, mint Székelyföldön.
Székelyföldi vezetők az elsők
A csíkszeredai konzulátuson az első nap a három székelyföldi megye, Maros, Hargita és Kovászna önkormányzatának vezetői — Lokodi Edit Emőke, Borboly Csaba és Tamás Sándor — családjukkal együtt nyújtották be az állampolgárság iránti igénylésüket, így tett Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is. Lokodi Edit Emőke, Maros Megye Tanácsának elnöke szerint a kérelem benyújtásánál a fő motivációja az volt, hogy magyar, miként a felmenői is azok. Tamás Sándor szerint fontos üzenetet hordoz, hogy az elsők között nyújtották be állampolgársági kérelmüket: úgy legyünk magyar állampolgárok, hogy Székelyföldön élünk és dolgozunk. Borboly Csaba szerint az utód kéri ma azt, amit az elődtől elvettek. "A döntést közéleti szempontból azért tartom fontosnak, mert így jobban kifejezhetjük összetartozásunkat, az erdélyi magyar közösség pontot tehet egy folyamat végére, amelyet egy szóval lehet leírni: elszakítottság. Ennek a mai naptól vége" — jelentette ki. Antal Árpád úgy véli, számára elsősorban érzelmi kérdés a magyar állampolgárság megszerzése. Mint mondta, azért jelentkeztek az elsők között, hogy megmutassák, nem kell félniük az esetleges megtorlásoktól azoknak, akik élni akarnak ezzel a lehetőséggel.
Tőkés: félrevezet az RMDSZ
Tegnap Nagyváradon és Marosvásárhelyen megnyitották kapuikat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kialakított Demokrácia Központok. Nagyváradon Tőkés László, az EMNT elnöke maga is beadta állampolgársági igényét három gyermekével együtt. Tőkés László ünnepi köszöntőjében nagyra értékelte, hogy most szabadon döntheti el mindenki, vállalja-e a magyar állampolgárság által a nemzethez való tartozást. Az identitás vállalása és megerősítése számára ugyanis rendkívüli lehetőséget biztosít a magyar állampolgárság felvétele — hangsúlyozta. Tőkés a sajtón keresztül is felhívást intézett a romániai magyarokhoz, hogy éljenek a törvény adta lehetőségeikkel, és vállalják hitbeli, vallási és nemzeti önazonosságukat. Mint mondta, az állampolgársági törvény a december 5-i népszavazás és a Kempinsky-korszak lezárásának tekinthető, noha továbbra is árnyék vetül erre a folyamatra. Nagy József Barna irodavezetővel együtt Tőkés László jelezte: az RMDSZ félrevezeti a lakosságot a magyar állampolgársági kérelem témakörében. Az EMNT elnöke szégyenfoltként értékelte, hogy az RMDSZ különböző képviselői kettős kommunikációval egyrészt kijelentik, nem tartanak igényt a magyar állampolgárságra, másrészt pedig tájékoztató füzetecskét adnak ki, melyben arra buzdítják az embereket, hogy állampolgársági kérelmüket és az ehhez kapcsolódó dokumentációt vigyék az RMDSZ-hez.
Újabb Demokrácia Központok
Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ vezetője lapunk érdeklődésére elmondta: óriási az érdeklődés a magyar állampolgárság iránt, és annak ellenére, hogy az új esztendő első napján általában pangás jellemzi a közintézményeket, az irodában sokan megfordultak. Azt is elmondta: a Demokrácia Központok a következő időszakban nem csak tanácsadással, ügyintézéssel tudják segíteni a magyar állampolgárságot igénylőket, hanem várhatóan időpontot is lehet majd kérni az irodában, így nem szükséges valamely külképviseleti irodához fordulni. A következő időszakban Kézdivásárhelyen és Baróton is megnyílik a központ, avatás előtt áll a székelyudvarhelyi és a csíkszeredai — tájékoztatott a Demokrácia Központok sajtóirodája.
Erdélyiek Budapesten
Budapesten is átadták az első egyszerűsített honosítási kérelmet tegnap. A kolozsvári Hantz Péter egyetemi oktató beadványát Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára vette át. Hantz Péter hangsúlyozta: a határon túli magyarok mindig is a magyar nemzethez tartozónak érezték magukat, és számára az állampolgárság azért fontos, mert az összetartozás érzését erősíti. "Nagyon jó érzés volt, már nagyon régen várok arra, hogy magyar állampolgárrá válhassak" — fogalmazott Hantz Péter, aki jelenleg Svájcban dolgozik, és elsősorban érzelmi indíttatásból szeretne magyar állampolgár lenni. Mint ismeretes, az egyetemi oktató 2006. november 22-én több magyar nyelvű táblát szerelt fel a BBTE épületeiben az ellen tiltakozva, hogy a többnyelvű feliratozásról már 2005-ben meghozott egyetemi határozatnak nem szereztek érvényt. Ezt követően kizárták a felsőoktatási intézményből. Ugyancsak Budapesten, a XVI. kerületi önkormányzatnál nyújtja be a honosítási kérelmet a tusványosi szabadegyetem és diáktábor központi szervezőcsapata. Huszonöt fős csapatban a Magyar Ifjúsági Tanács elnökségi tagjai és a tagszervezetek vezetői is jelen vannak. A fiatalok az ügy fontosságára kívánják felhívni a figyelmet, és arra biztatják az erdélyi magyar ifjakat, hogy éljenek a lehetőséggel.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. január 11.

Csak „részben” szabad március 15-e
Az előzetes bejelentésekkel ellentétben mégsem válhat zökkenőmentesen „hivatalos” ünnepnappá a magyar nemzeti ünnep, március 15-e Kovászna megyében. György Ervin prefektus szerint több háromszéki önkormányzat túllépte a hatáskörét, amikor ezt a napot hivatalos ünneppé nyilvánította.
Az előzetes bejelentésekkel ellentétben mégsem válhat zökkenőmentesen „hivatalos” ünnepnappá a magyar nemzeti ünnep, március 15-e Kovászna megyében. György Ervin prefektus szerint több háromszéki önkormányzat túllépte a hatáskörét, amikor ezt a napot hivatalos ünneppé nyilvánította.
Nem hivatalos a hivatalosítás
„Ha a polgármester vagy a megyei tanács elnöke, az alkalmazottak képviselőivel együtt, a törvény értelmében módosította a kollektív munkaszerződést úgy, hogy a március 15-ét munkaszüneti nappá nyilvánították, az rendben van. Túllépte azonban a hatáskörét az a helyi önkormányzat, amely határozatban nyilvánította március 15-ét hivatalos ünneppé. Ha nem vonják vissza, ezeket a határozatokat a kormányhivatal megtámadja” – nyilatkozta a kormány Kovászna megyei képviselője.
Tudomásunk szerint Háromszéken a megyei önkormányzat, illetve a sepsiszentgyörgyi, a kézdivásárhelyi, a kovásznai és az uzoni tanácsok, valamint több község is határozott március 15-e helyi jellegű hivatalos ünneppé, így szabadnappá nyilvánításáról. György Ervin úgy véli, nem tudni pontosan az érintett települések számát, mert több esetben a decemberi tanácsülésen fogadták el ezt a határozattervezetet, és ezekben a napokban küldik be a dokumentumokat a kormányhivatalhoz.
A háromszéki prefektus kifejtette: első lépésként felszólítják az érintett önkormányzatokat, vonják vissza a határozatot, és ha ez nem történik meg, a közigazgatási bíróságon támadják meg azokat.
Vitatott jó példa
Mint arról beszámoltunk, a Kovászna Megyei Tanács egyeztetett elsőként Székelyföldön március 15. és november 1. munkaszüneti nappá nyilvánításáról a helyi szakszervezetekkel. Ezt követően a sepsiszentgyörgyi tanács is hasonlóképpen járt el, számolt be lapunknak Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere akkor kifejtette: reméli, ragadós lesz a példájuk, és a többi önkormányzat, közintézmény, iskolák és óvodák is átveszik ezt a rendszert, amely teljesen jogszerű, és így saját hatáskörben tudják bővíteni az államilag szavatolt munkaszüneti napokat.
Ezt követően a Magyar Polgári Párt tagjai valamennyi önkormányzathoz benyújtották a határozattervezetet, több testület is csatlakozott. Kovászna Megye Tanácsa decemberben nyilvánította munkaszüneti nappá március 15-ét. A tanácsülésen kisebb vita alakult ki emiatt, hiszen a román pártok képviselői: Solomon Ioan és Calinic Sabin jogi ellenvetéseket fogalmaztak meg a határozat ellen, mert úgy vélték, erről a kérdésről csak a parlament dönthet.
Nem az ördögtől való
Míg a prefektus és a helyi politikusok közül többen vitatják a magyar nemzeti ünnep hivatalossá tételét, a helyi lakosok egyértelműen igénylik azt. Lapunk érdeklődésére a Kovászna megyei önkormányzat egyik alkalmazottja elmondta: „Eddig is ünnepeltük ezt a napot, de egészen más hangulata lenne, ha ezt intézményes szinten is elismernék. Példát mutatnánk az országnak, hogy a magyar ünnep nem ördögtől való”.
A munkavállaló gyakorlati szempontból is hasznos intézkedésnek tartja, hogy március 15-e és mindenszentek napja, november 1-je munkaszüneti nap lehet, hiszen ezzel a gesztussal valamelyest kompenzálnák a munkáltatók a tavalyi megszorító intézkedéseket. Kollégája úgy véli, a helyi döntés még nem elég. „Hiába döntünk mi itt helyben, hogy fontos nekünk ez a nap, azt kellene elérni, hogy ez a román honatyáknak is fontos legyen, az lenne az igazi siker” – vélekedett a háromszéki közalkalmazott.
Nem tudják elképzelni
Hargita megyében nem értik, mi történik a székely testvérmegyében. „Mi 1990 óta minden évben méltóképpen megünnepeltük március 15-ét, hisz ez egy jelentős ünnepe a magyarságnak, és ez ezután sem fog változni. Nem tudok olyan kormányzati lépést elképzelni, amely megakadályozhatná ezt” – nyilatkozta lapunknak Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere. Az elöljáró szerint Székelyföldön különösen nagy jelentősége van annak, hogy március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánítsák Romániában, de úgy gondolja: a legfontosabb, hogy a szívekben legyen ünnep az ünnep. Hasonlóan vélekedik Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is.
„Örvendenék, ha hivatalos ünnep lenne március 15-e, már csak azért is, hogy valamennyi közintézmény dolgozója együtt ünnepelhessen” – vélekedett az önkormányzati vezető. Hozzátette: az általa vezetett testület már megtette a szükséges lépéseket azért, hogy munkatársai „szabadon”, azaz szabad nappal ünnepelhessenek.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)

lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 1261-1267




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék