udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
748
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 721-748
Névmutató:
Tudor, Corneliu Vadim
2001. augusztus 28.
A Iasi megyei prefektus aug. 27-én bejelentette, hogy kivonják a kereskedelmi forgalomból Vlad Hogeának, a Nagy-Románia Párt képviselőjének nacionalista, antiszemita cikkeiből készült kötetét. A nacionalista című cikkgyűjteményt először ezer példányban nyomtatták ki és elsősorban Iasiban terjesztették. A tízezer példányos utánnyomást a jövő hónapban tervezték. A könyv Hogeának a Romania Mare szélsőjobboldali hetilapban megjelent írásaiból válogatott. A lap főszerkesztője, Corneliu Vadim Tudor. A könyv megjelenését elítélte Vasile Dancu tájékoztatási miniszter és a romániai zsidó közösségek szövetsége. A román főügyészség vizsgálatot kezdeményezett a kötet ügyében. /Ö. I. B.: Betiltják az antiszemita cikkgyűjteményt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./2001. augusztus 29.
Aug. 27-én véget ért a szenátus ülése, amelyen a testület módosítás nélkül fogadta el az elkobzott ingatlanok visszaigénylési határidejének három hónappal való meghosszabbítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Egyedül a Nagy-Románia Párt parlamenti frakciója foglalt állást a tervezet ellen, és kérte az ingatlantörvény hatályon kívül helyezését. "Ezt a törvényt meg kellene semmisíteni, amíg nem semmisít minket meg!" - hangoztatta C. V. Tudor pártelnök, aki szerint az NRP arra fogja kérni Ion Iliescu államfőt, hogy rendezzenek népszavazást a jogszabály szükségességéről. Adrian Paunescu kormánypárti szenátor szerint a visszaszolgáltatás "lelkiismereti" probléma, hiszen évtizedek után visszaszolgáltatni annyit jelent, mint végleg lemondani egyes ingatlanokról. A törvény védelmére kelve Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor hangsúlyozta: a 2001/10-es számú jogszabály végre tisztázza a tulajdonviszonyokat. Daniela Buruiana, NRP-képviselő bejelentette: pártja indítványozni fogja a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottságnak, hogy szólítsa fel az SRI-t, kövesse figyelemmel az ingatlanvisszaszolgáltatásokat. Az említett parlamenti bizottság eleget tett a nagy-romániás képviselő kérésének, és utasította az RHSZ-t, készítsen jelentést az ügyben. /NRP: Veszélyeztetik az állambiztonságot az "aberráns" ingatlanvisszaigénylések. A SRI figyelmébe ajánlották az ügyet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./2001. szeptember 4.
Mircea Geoana külügyminiszter visszautasította Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnökének bírálatát, szűklátókörűséggel vádolva a politikust. Stoica a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint Románia számára jelenleg a legnagyobb veszélyt a külpolitikai elszigetelődés jelenti. Stoica sajnálatának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány engedett a "nacionalista robbanásnak". Kijelentette: "nincs semmiféle különbség" Orbán Viktor és a Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor között, mivel mindketten a polgári elvek hátrányára az etnikai elveket helyezik előtérbe. /Liberális bírálat a román külpolitikának. Geoana visszautasítja Stoica vádjait. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./2001. szeptember 5.
Borbély László RMDSZ-képviselő a képviselőház ülésén Vlad Hogea: Nationalistul című könyvének betiltását kérte. Az indok: az alkotás több xenofób, antiszemita, magyarellenes, gyűlölettel teli cikkelyt tartalmaz, ami a Büntetőtörvénykönyv hatáskörébe tartozna. A képviselő szerint csak így lehetne bizonyítani, hogy Románia teljesen demokratikus állam, ahol nincs keresnivalója a nemzetek közötti ellentétek szításának. Borbély sérelmezte, hogy a könyvet a képviselőházhoz tartozó nyomdában állították elő. Vlad Hogea válaszolt az ülésen: egyetlen RMDSZ-képviselőnek sincs morális joga elítélni egy romániai képviselő tudományos munkáját. Szerinte Borbély László egy fasiszta szervezet tagja. Corneliu Vadim Tudor is felszólalt: azt nyilatkozta, hogy ez tulajdonképpen "az RMDSZ besúgópolitikájához passzol". /Nacionalista "Nationalistul" Borbély László a Hogea-könyv betiltását kérte. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./2001. szeptember 17.
Románia kész a nemzetközi terrorizmus felszámolását szolgáló katonai akciókban részt vállalni a NATO és az Egyesült Államok oldalán - olvasható Ion Iliescu államfő levelében, melyet a képviselőház és a szenátus elnökeinek küldött. Mihail Popescu, a román hadsereg vezérkari főnöke leszögezte: a terrorista akciók megelőzése érdekében valószínűleg átszervezések lesznek a román hadseregben. Az államfő levele hangsúlyozta: az Egyesült Államokat ért terrorista támadásokat követően a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) rendkívüli ülést tartott. Ezen azt a határozatot fogadták el, hogy Románia szükségesnek tartja, hogy úgy cselekedjen, mintha a NATO teljes jogú tagja lenne és ennek megfelelően részt vegyen a NATO-tagállamokkal és más európai országokkal együtt a nemzetközi terrorizmus felszámolását szolgáló bármiféle akcióban, beleértve a katonai akciókat is. Az államfői hivatal visszautasította a Nagy-Románia Párt (NRP) elnökének, Corneliu Vadim Tudor szenátornak azt a kijelentését, miszerint palesztin terroristák kaptak katonai kiképzést Romániában 1995-ben, az akkori (és a jelenlegi) államfő, Ion Iliescu jóváhagyásával. Corneliu Vadim Tudor azt állította, hogy 1995-ben a Hamasz nevű szervezet 30 tagja kapott fegyveres kiképzést Romániában, a kormányőrség feladatait ellátó Őrző-védő Szolgálat (SPP) akkori kiképző központjában. Az NRP elnöke szerint a kiképzés 1 millió dollárjába került a román államnak, és a palesztin fegyveresek felkészítése Ion Iliescu államfő, Dumitru Iliescu, a SPP akkori vezetője és Viorel Hrebenciuc akkori kormányfőtitkár jóváhagyásával történt. A szenátor közölte, hogy egyik jelenlegi testőre abban az időben a SPP tisztje volt és személyesen részt vett a palesztinok kiképzésében. /Románia részt kíván venni a terrorizmus elleni harcban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./2001. szeptember 18.
Szept. 17-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkára kommentálta C. V. Tudor szenátor, NRP-elnök azon kijelentését, miszerint 1994 és 1996 között Romániában titokban palesztin harcosokat, feltehetően a Hezbollah egy csoportját képezték ki. Funar szerint ezért Iliescunak azonnal le kell mondania, hogy megoltalmazza országát az amerikai bombázástól. /Funar: Ion Iliescu mondjon le! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./2001. szeptember 19.
Szept. 18-án a képviselőház egyhangú szavazással ratifikálta a román kormány és az Észak-atlanti Szövetség (NATO) között 1994. július 8-án, Brüsszelben aláírt biztonsági egyezményt. A megállapodás lehetővé teszi a bizalmas információk cseréjét Románia és a NATO között. A honvédelmi bizottság két nappal az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadás után, szept. 13-án készítette el erre vonatkozó jelentését. Adrian Nastase kormányfő azt nyilatkozta: egy esetleges NATO válaszcsapás esetén, Románia kész részt venni a katonai akcióban, amennyiben erre Washington és Brüsszel felkéri. A kérdéssel kapcsolatban Nicolae Dohotariu, a román vezérkari főnök tegnap kijelentette: az ország légtere, szárazföldi területe, tengeri vizei mellett katonai egységeket, harci eszközöket, fegyvereket, lőszert bocsátanának a NATO rendelkezésére. A vezérkar főnöke a bevethető katonai egységek között említette a kolozsvári, besztercei és dési 81. gépesített dandárt. -A Román Hírszerző Szolgálat vizsgálatot indított Oszama bin Laden terroristavezér egy évekkel ezelőtti, interjúbeli kijelentésével kapcsolatban, miszerint üzleti szálak fűznék Romániához - jelentette be Ion Iliescu államfő. - A Nagy-Románia Párt elnökének, Corneliu Vadim Tudor szenátornak arra a kijelentésére reagálva, miszerint 1995-ben a Hamasz nevű szervezet tagjai kaptak kiképzést Romániában, elmondta: 1994-1996 között az Őrzővédő Szolgálat (SPP) nevű román titkosszolgálat több izraeli útlevéllel rendelkező palesztin fiatalt képzett ki a palesztin képviselet őrizetének és védelmének biztosítása érdekében. Hangsúlyozta: hasonló képzés folyt több országban, az Amerikai Egyesület Államok, Izrael, Oroszország és a nemzetközi szervek támogatásával. /Washington és Brüsszel döntésére vár Románia. Kolozsvári, dési és besztercei katonai egységeket vetnének be. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./2001. szeptember 24.
Az államfői hivatal tanulmányozza annak a lehetőségét, hogy bírósági eljárást kezdeményezzen Corneliu Vadim Tudor ellen amiatt a kijelentése miatt, mely szerint Romániában - Iliescu előző országlása idején, 1994 és 1996 között - Hamasz-terroristákat képeztek volna ki. Vadim kijelentette: nem 30 terroristát képeztek ki SPP- táborokban - mint azt először állította -, hanem 108-at! Azt is közölte, hogy amennyiben mind a 108 Hamasz-gárdistát törvény elé idézik Romániában, ő is hajlandó lemondani parlamenti mentelmi jogáról és megjelenni a bíróságon. - Marius Oprea a Romania Libera szept. 20-i számában azt írta, hogy az 1990 és 1996 közötti periódus megannyi csempészbotrányának szálai, melyek arab fantomcégekhez és az akkori Iliescu-rendszer megannyi korifeusához kötődnek, és melyek révén hatalmas összegek jutottak külföldre, nagy valószínűséggel Oszama bin Laden nevéhez is hozzákapcsolhatóak. Corina Cretu, az államfő szóvivője bejelentette: az elnöki hivatal elvárja, hogy a Legfelsőbb Ügyészség hivatalból indítson vizsgálatot Oprea cikke miatt a lap és a szerző ellen. A szóvivő szerint "egy olyan anyagról van szó, amely súlyosan sérti a nemzeti érdekeket, a terroristák fiskális paradicsomának tüntetve fel az országot, és amely szigorúan titkos dokumentumokat szolgáltatott ki a nyilvánosságnak". /Szilágyi Aladár: Vadim "kedvesebb", mint Oprea? = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 24./2001. szeptember 28.
Ion Iliescu elnök sorban találkozik a parlamenti pártok képviselőivel. Lehetséges, hogy a Nagy-Románia Párt jövő heti látogatása elmarad, miután az államfő közölte, nem hajlandó fogadni Vadim Tudort, aki nemrégiben gyanús kapcsolatok fenntartásával vádolta az elnököt. - A találkozókon minden alakulat beszámol sajátos problémáiról is. A nemzetiségek frakciójának vezetője, Varujan Pambuccian biztosította az államfőt, hogy minden kisebbség anyaországában lobbizik Románia integrációjáért. A Demokrata Párt küldöttségének vezetője, Traian Basescu pártelnök kijelentette, pártja támogatja az euroatlanti integrációért tett erőfeszítéseket. Basescu intézményesített korrupcióval vádolta a kormánypártot, s figyelmeztette az államfőt: pártja harcba száll a PSD-vel. Nastase optimista nyilatkozata szerint a jövő évi költségvetés október 10-ig a parlament elé kerül. /E. Ferencz Judit: Iliescu nem tárgyal a PRM-elnökkel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./2001. október 12.
Corneliu Vadim Tudor nagy-romániás szenátor és Danu Saulea képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséhez szükséges eljárás megindítását kérte okt. 11-én az ügyészség, hogy bíróság elé állíthassák a két politikust álhírek kiszivárogtatása miatt. Mint ismeretes, Tudor és Saulea egyik sajtótájékoztatójukon kijelentették, hogy Romániában a szélsőséges palesztin szervezet, a Hamasz tagjait képezték ki. Az ügyészség megállapította, hogy ez nem felel meg a valóságnak és ezért a nagy-romániások immunitásának felfüggesztését kéri. - A novemberben Japánba, Dél-Koreába és a Fülöp-szigetekre látogató, a felsőház elnöke, Nicolae Vacaroiu által vezetett küldöttségben a Nagy-Románia Párt egy képviselője sem vesz részt. Az RMDSZ-t Verestóy Attila képviseli. /C. V. Tudor felfüggesztését kérik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./2001. október 16.
Okt. 15-én a szenátushoz megérkezett Corneliu Vadim Tudor szenátornak, a Nagy-Románia Párt elnöke mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó kérelem, amelyet Rodica Stanoiu igazságügyminiszter nyújtott be. Tudor mentelmi joga - ismételt - megvonásának kezdeményezését az váltotta ki, hogy a szenátor megvádolta az államfőt: tudtával Románia területén a Hamász palesztin terrorista szervezet embereit képezték ki. Az ügyészek megállapították, hogy a vád alaptalan. Tudor mentelmi jogának a megvonását visszaélésnek tartja. Ellene az elmúlt törvénykezési ciklusban már hét alkalommal kérték a mentelmi jog felfüggesztését, de ezek a kísérletek mindig elakadtak az akkor ellenzékben levő, jelenlegi Szociáldemokrata Párt vétóján. /C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztését kéri az igazságügyminiszter is. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./2001. október 17.
Okt. 24-én hallgatja meg Corneliu Vadim Tudor nagyromániás szenátort a szenátus jogi bizottsága. Okt. 16-án a Legfelsőbb Bíróság másik három nagyromániás képviselőt hallgatott ki, akiket tanúként idéztek be a volt belügyminiszter Gavril Dejeu által Tudor ellen tett feljelentés kapcsán. Mint ismeretes, a nagyromániás politikus azzal vádolta meg Dejeut, hogy a volt belügyminiszter állítólag "besúgta" Tudor testvérét a Szekuritáténak, amelynek következtében letartóztatták és kivégezték. /Szerdán hallgatják meg Tudort. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./2001. október 23.
Okt. 22-i döntésével a Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetősége felhatalmazta a párt szenátorait arra, hogy a felsőházban Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke parlamenti mentelmi jogának felfüggesztésére szavazzanak. Az Nagy-Romania Párt képviselői kijelentették: nem vesznek részt a két háznak azon ülésein, amelyeken Tudor és Saulea mentelmi jogának felfüggesztéséről döntenek. /C.V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztése mellett szavaz a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./2001. október 25.
A szenátus jogi bizottsága kedvezően bírálta el az igazságügyi miniszternek Corneliu Vadim Tudor szenátor elleni törvényes eljárás kezdeményezésére vonatkozó kérését.. A szenátus ellene szavazhat a jogi bizottság döntésének, ám ez nem korlátozza az igazságügyi szervek eljárását, nyilatkozta Antonie Iorgovan szociáldemokrata szenátor. /Szakbizottsági igen Vadim Tudor mentelmi jogának felfüggesztésére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./2001. november 7.
Nincs összefüggés a költségvetési vita és Corneliu Vadim Tudor szenátor mentelmi jogának felfüggesztése között - jelentette ki tegnap Cosmin Gusa. A kormánypárt főtitkára cáfolta, hogy a mentelmi jog megvonása parlamenti vitájának késleltetése szándékos lenne. /Nem számít az NRP támogatására a kormánypárt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2001. november 26.
Nov. 24-én a Nagy-Románia Párt kongresszusa megerősítette tisztségében többek között Corneliu Vadim Tudor pártelnököt és Gheorghe Funar főtitkárt. /Kolozsvár polgármestere maradt az NRP főtitkára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./2001. november 30.
Corneliu Vadim Tudor néhány nappal a szept. 11-i terrortámadások után egy sajtóértekezleten arról beszélt, hogy Romániában 1995-ben - az ország akkori vezetőinek tudtával - katonai kiképzést kaptak a Hamász palesztin terrorista szervezet fegyveresei. A vád elhangzása után a román illetékesek közölték, hogy a szenátor által említett időben a Palesztin Hatóság kormányőrsége számára képeztek ki embereket az erről kötött nemzetközi megállapodások alapján. A legfelsőbb ügyészség hivatalból vizsgálatot indított a szenátor kijelentései kapcsán. A vizsgálat vádemelési javaslattal zárult, s az eljáráshoz az igazságügyi miniszteren keresztül kérték Tudor mentelmi jogának felfüggesztését. A parlamenti csoportok szónokai azt hangsúlyozták, hogy Tudor alaptalan kijelentéseivel nagy kárt okozott Románia nemzetközi tekintélyének. Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ szenátora emlékeztetett arra, hogy a szenátushoz ezt megelőzően már nyolc esetben érkezett kérés Tudor mentelmi jogának megvonásáról, de eddig egyetlen ilyen esettel sem foglalkoztak. "Mindez azt mutatja, hogy a szenátus nagyon nagy fokú megértést tanúsított Tudor szenátorral szemben" - mondta. Végül felfüggesztették Corneliu V. Tudor mentelmi jogát. /Felfüggesztették Corneliu V. Tudor mentelmi jogát. Bíróság elé állítható a Nagy-Románia Párt elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2001. december 11.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke bűnvádi feljelentésben kérte az RMDSZ feloszlatását, amelyet románellenességgel, irredentizmussal, Erdély gazdasági gyarmatosításával vádolt. Eckstein-Kovács Péter szenátusi válaszában kifejtette, hogy az elhangzott vádak kizárólag Corneliu Vadim Tudor agyának szüleményei. /C. V. Tudor az RMDSZ feloszlatását kéri. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./2001. december 13.
Letagadhatatlan tény, hogy az RMDSZ-en belül két tábor létezik. Nevezhetjük őket mérsékelteknek és radikálisoknak, a jelenlegi országos vezetés híveinek és ellenzékének, Markó-csapatnak vagy Tőkés-híveknek. Fey László hangsúlyozta, hogy nem akar ítéletet mondani arról, hogy melyik tábornak miben van, illetve nincs igaza, mégis ezt tette. Szerinte ugyanis a radikálisok harciasak, agresszívek, sértő szavakat használnak, címkéznek: árulók, a hatalom kiszolgálói, gazemberek, csirkefogók, bársonyszékhez ragadók, tájbasimulók, neptunosok stb. A mérsékeltek nem támadnak, inkább védekeznek, a józan észre apellálnak. Igyekeznek tárgyilagosak lenni. Milyen türelmesen, higgadtan, tárgyilagosan válaszolt Markó Béla a nem éppen jó szándékú kérdésekre is, írta Fey. A radikálisok hangosak, ezért tűnik úgy, hogy többen vannak. A "pártatlan" Fey hozzátette, hogy a radikálisok hangosabbak, az nem magyar különlegesség: C. V. Tudor, illetve Funar durván támadva mindenkit. /Fey László: Két tábor, két modor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./2001. december 15.
A CURS közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérése szerint a román állampolgárok 61 százaléka vélekedik úgy, hogy több parlamenti pártot fel kellene oszlatni. A nézetet osztók 44 %-a százaléka a Nagy-Románia Pártot (PRM), 37 %-a az RMDSZ-t tiltaná be elsőként. A válaszadók úgy érveltek, hogy a PRM szélsőséges és nacionalista, az RMDSZ pedig szintén szélsőséges, továbbá nemzetellenes szervezet. A felmérés bemutatói szerint ennek oka, hogy a két alakulat többször is politikai vihart kavart, amit a lakosság elítél. A Nagy-Románia-szimpatizánsok kivétel nélkül az RMDSZ-t tették első helyre azon betiltandók közül, őket a liberálisok (PNL) követik 61 százalékkal. Abban az esetben, ha következő héten lenne az elnökválasztás, a lakosság 46 %-a a jelenlegi kormányfőt ültetné az elnöki székbe, őt követi Traian Basescu és Corneliu Vadim Tudor 19-19 százalékkal. A kommunista időszakban elkobzott javak teljes visszaszolgáltatását 36 % támogatja, a részleges visszaszolgáltatás híve a válaszadók 40 %-a, míg 10 százalék szerint semmit sem kell visszaszolgáltatni az államosított javakból. /Lázár Lehel: Betiltandó pártok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./