udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1375
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 1351-1375
Névmutató:
Frunda György
2000. szeptember 30.
Temes megye kivételével az RMDSZ valamennyi területi szervezete rangsorolta már a szenátor- és képviselőjelöltek listáját. Arad magyarsága ezúttal is Tokay Györgyöt jelölte. Brassóban szintén Kovács Csaba képviselő az esélyes. Besztercének 1996-2000 között nem volt sem szenátora, sem képviselője a román törvényhozásban. A remények szerint az elkövetkező négy évben megváltozik a helyzet, a jelölt Kocsis András állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium jelenlegi főosztályvezetője. Fehér megye szintén nem rendelkezett parlamenti képviselettel az elmúlt négy évben, itt a képviselői mandátumra Rácz Levente pályázik. Hasonló a helyzet Hunyad és Krassó-Szörény megyékben is: Winkler Gyula, illetve Huszti András a jelöltek. Szatmár megyében a jelenlegi két képviselő, Varga Attila és Pécsi Ferenc, illetve Szabó Károly szenátor újabb négyéves parlamenti mandátumra számíthat. Szilágy megyében a jelölt: Seres Dénes szenátornak és Vida Gyula képviselőnek. A Bihar megyei jelöltállítás hatalmas vitát váltott ki: Csapó I. József szenátor és Rákóczy Lajos képviselő nem kaptak elég szavazatot ahhoz, hogy befutó helyre kerüljenek, ezért töröltették magukat a listákról. A szenátusi rangsort Pete István mezőgazdasági államtitkár vezeti, őt - kevesebb eséllyel - Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke követi. A képviselőházi listán három hely a biztos, erre Szilágyi Zsolt képviselő, Fazakas László lelkipásztor és Székely Ervin képviselő pályázik. A jelöltállítást követően Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kifejtette: a Bihar megyei RMDSZ-szervezet "erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából". A püspök szerint "az RMDSZ szövetségi elnöke irányelvének megfelelően, és a Bihar megyei RMDSZ-vezetőség elvtelen közreműködésének tulajdoníthatóan" Csapó I. József szenátort "célzatos módon eltávolították a megyei képviselői és szenátori jelöltek sorából". A Hargita megyei szenátorlistán két hely a befutó, ez a következőképpen oszlik meg a megye három területi szervezete között: egy hely Udvarhelyszéknek, amelyre Verestóy Attila és Kolumbán Gábor pályázott. Kolumbán óvását az operatív tanács elutasította. A másik szenátori hely Csíkszéknek jár, erre Sógor Csaba református lelkész a jelölt. A képviselőlistán maradt Asztalos Ferenc és Antal István (Udvarhelyszék), Garda Dezső (Gyergyószék), és Ráduly Róbert (Csíkszék) képviselők. Az ötödik helyezett Kelemen Hunor művelődési államtitkár mandátuma bizonytalan. Kovászna megyében a rangsorolás következtében a szenátusi listán a sorrend: Puskás Bálint (Háromszék), Németh Csaba (Felsőháromszék). A képviselőknél: Márton Árpád (Háromszék), Tamás Sándor (Felsőháromszék), Birtalan Ákos (Háromszék). Maros megyében a területi szervezet elutasította Kincses Előd jelölését, aki az egyik befutó képviselőhelyre számított. A képviselőlista befutó helyeire végül a következő jelöltek kerültek: Kelemen Attila, Kerekes Károly jelenlegi képviselők, Borbély László államtitkár, a bizonytalan negyedik helyre pedig egy "újonc", Makkay Gergely meteorológus személyében. A szenátori lista első helye Markó Bélát illeti meg, a második helyre, amelynek "befutása" ez alkalommal sem teljesen biztos, Frunda György került. Máramaros megyében is az operatív tanácsnak kellett rendeznie a vitás ügyeket: Böndi Gyöngyike jelölését ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves tevékenységéről. A Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság helyt adott az óvásnak, amit azonban a SZOT felülbírált. Temes megyében a hét végén lesz a jelöltállító közgyűlés: az egyetlen befutónak számító képviselői helyre a jelenlegi képviselő, Bárányi Ferenc, és Toró T. Tibor Temes megyei elnök, a Reform Tömörülés elnöke verseng. Kolozs megyében a szenátori lista első helyezettje Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. A két befutó képviselői helyre pedig Kónya-Hamar Sándor képviselő, területi elnök, és Vekov Károly pályázik. Kolozs megyében sem kizárt, hogy ismét lesz harmadik képviselői mandátum, erre Mátis Jenő a jelölt. /Székely Kriszta: Rangsorolták az RMDSZ parlamenti jelöltlistáit. Több szabályzatellenességre vonatkozó óvást utasított vissza a SZOT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./2000. október 3.
Okt. 2-án elfogadták az 1945. március 6. után államosított házak visszaszolgáltatásáról rendelkező törvénytervezetet. A jogszabály kompromisszumos változatának elfogadásáról a múlt héten megegyeztek a kormányerők a legnagyobb ellenzéki alakulattal. A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja csak azzal a feltétellel volt hajlandó támogatni a tervezetet, ha az kiköti, hogy a tulajdonukat nem, csupán az érte járó kárpótlást kaphatják meg azok a károsultak, akiknek egykori ingatlanában most egészségügyi, kulturális intézmények, iskolák működnek, illetve pártok, szakszervezetek, civil szerveződések székhelye van bennük. A hétpárti megállapodás szerint a parlamenti alakulatok azt is vállalják, hogy a törvény felsőházi formáját tekintik mérvadónak a két ház közötti egyeztetéskor, a képviselők ugyanis más változatban fogadták el a jogszabályt. Az RMDSZ már az egyezség létrejöttekor kijelentette: elfogadhatatlannak, a tulajdonhoz való alapvető jogot sértőnek tartja az említett megszorító kitételt. Ezt az álláspontot a tegnapi általános vitában is kifejtette a Szövetség nevében Frunda György. A szenátor az Európa tanácsi küldöttség tagjaként is figyelmeztetett arra, hogy a jogorvoslattól elesők nemzetközi fórumokon keresik majd igazukat, és Romániát kártérítésre fogják kötelezni. A szavazáskor az RMDSZ-frakció tagjai tartózkodtak. /Elfogadták az államosított házak törvényét. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 3./2000. október 3.
A temesvári küldöttgyűlés bizalmi szavazással úgy döntött, hogy Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke áll majd a Temes megyei RMDSZ képviselői listájának első helyén. Toró T. Tibor kifejtette: elsősorban azt kifogásolja, hogy felerősödött az RMDSZ pártjellege, és elnyomja a többi jellemzőit. "Olyan módon kellene az RMDSZ-nek összefognia a magyar társadalmat, ahogyan keretet adnak egy társadalomnak a helyi önkormányzatok, illetve a központi kormányzat, parlament." Szavazással kell kialakulnia annak a csoportnak, amely megkapja időnként a vezetés felelősségét. "Ez jelenleg nem így van, leginkább egypárt-rendszerhez hasonlít a szövetség szerkezete." A régi gárda, a még tisztségben levő képviselők foglalták el a listák befutó helyeinek nagy részét, ennek ellenére az RT néhány jelentős sikert is elért: Csíkszeredán a fiatal református lelkész Sógor Csaba Hajdú Gábort, a tisztséget viselő államminisztert győzte le. A sepsiszentgyörgyi kampány sikeres volt, Tamás Sándor RT-alelnök megnyerte az előválasztást, Bihar megyében pedig Szilágyi Zsolt listavezető. Ők mind a Reform Tömörülés tagjai. Ami Mátis Jenő esetét illeti, Kolozsváron egy erős mezőny van, ilyen mezőnyben harmadiknak lenni nem szégyen. Temesváron a kereszténydemokrata mozgalom politikai alelnöke és a Reform Tömörülés elnöke mérkőzött meg. Itt a két legerősebb politikai platform és a két politikai filozófia állt szemben egymással. Toró szerint az Iliescu-vezette RTDP-vel semmi esetre sem kellene kormányt alakítania az RMDSZ-nek. Az "RMDSZ-nek, amely önmagát jobb-közép szövetségként meghatározó politikai érdekvédelmi szervezet, nincs mit keresnie egy baloldali koalícióban." Toró hangsúlyozta: az RMDSZ egy szigorú és nemzetközi garanciákkal alátámasztott szerződést írjon alá koalíciós partnereivel, amelyben rögzítendők lennének azok a minimálfeltételek, amelyek nem teljesítése esetén semmisnek tekinthető a koalíció. Az RT eleinte Kolumbán Gábor személyére gondolt, de ő nem vállalta a jelölést, "viszont úgy látjuk, hogy amennyiben Frunda György felvállalja mindazt, amit az RMDSZ programja tartalmaz, akkor nincs semmi okunk arra, hogy ne támogassuk választási kampányát." /Salamon Márton László: RT: Az RMDSZ szerkezete egypártrendszerre emlékeztet. Exkluzív interjú Toró T. Tiborral, a Reform Tömörülés elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./2000. október 6.
A román Közoktatásügyi Minisztérium gátolja az egyetlen erdélyi magyar nyelvű magániskola, a Déván működő Magyarok Nagyasszonya Magániskola működését, melyben árva és hátrányos családi helyzetben lévő gyermekek tanulnak. Az iskolát működtető Szent Ferenc Alapítvány vezetői rengeteg kérvényt írtak a megyei tanfelügyelőségnek, a szakminisztériumnak, de semmi kézzelfogható választ nem kaptak, noha csupán azzal a törvény által előírt lehetőséggel szeretnének élni, miszerint az állam magániskolák esetében fizetheti a tanárok bérét is. Ez esetben nem fizeti. Az RMDSZ tanügyi osztályán régóta tudnak a dologról, mégsem történt semmilyen látható támogatás ez ügyben. Kötő József tanügyi államtitkár: "Csak üdvözölni tudom azt a nagyszerű szervezést, ahogy a dévai Szent Ferenc Alapítvány működteti az iskolát. Természetesen mindent meg fogok tenni, hogy az állam támogassa őket. Az a baj, hogy eddig egyetlen hivatalos kérelem sem jutott el a szakminisztériumba, ezért nem lehetett lépni az ügy érdekében. De most, hogy én is tudomásul vettem a dolgokat, ígérem, hamarosan megtaláljuk a módját, hogy a dévai magyar magániskola valamilyen keretbővítéssel támogatást nyerjen". A riporter megjegyezte: személyesen látta a beadványokat, melyek a Hunyad Megyei Tanfelügyelőségnek, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztériumnak voltak címezve, sőt már Frunda György szenátor segítségét is kérték a dévaiak. A szenátusi iroda volt az egyetlen olyan intézmény, ahonnan visszajeleztek a magániskolának. Orbán Mária, a Hunyad megyei tanfelügyelőség magyar tanfelügyelője: "A Magyarok Nagyasszonya Magániskolával valóban sok gond adódik. Pedig ez egy nagyon jól működő iskola. Én már azt a variációt is hallottam, hogy amennyiben államosítják, államosíthatnák ezt a tanintézményt, megkapna minden törvény adta támogatást". Ionel, a Hunyad megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelője: "A ferences kolostor által működtetett Magyarok Nagyasszonya Magániskola problémája rendkívül bonyolult dolog, számos olyan dolgot von maga után, amelyek nem csupán a tanügyi törvények adta lehetőségeket lépik túl, de súlyos szociális gondokra is fényt vetítenek." Magánemberként becsüli és támogatja Bőjte atya terveit. Az intézmény nincs akkreditálva a Nevelésügyi Minisztérium által. Igaz, hogy szeptemberében eljuttattak hozzá egy kérvényt, melyben kérték, hogy az iskolájukban dolgozó képesített és szakképzetlen pedagógusoknak a tanfelügyelőség adjon fizetést. A megyei tanfelügyelőség minden év decemberében szokta továbbítani a szakminisztérium felé a megyei tanügyi költségvetéseket. Szerinte "nincs keretük kétszáz hátrányos helyzetben lévő gyereket egyik percről a másikra felkarolni." "Böjte atya az utcáról begyűjtötte őket, s aztán valószínűleg az utcán végzik megint?" Böjte Csaba ferences szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke emlékezett a kezdetre: 1993-ban néhány gyerek bejött a kolostorba, kijelentették, hogy nagyon éhesek és fáznak. Vakációra befogadta őket. Ősszel nem akartak elmenni, ő pedig nem tudta volna elzavarni őket. A szükséges engedélyeket megkapták és 1995-ig mint a 2-es számú iskola magyar tagozata működtek. 1995-ben megjelent az új tanügyi törvény, mely engedélyezte magániskola alapítását. Úgy döntöttek, élnek a lehetőséggel. Mindenféle engedélyt folyamatosan beszereztek, az ideiglenes működési engedélyt a minisztérium jóváhagyta. A román állam eddig egy lejt nem fizetett ezeknek a gyerekeknek a beiskolázásáért. Furcsa a mostani hozzáállás, hiszen a gyermekek nyolcvan százalékát a román megyei gyermekvédelmi központok bízták rájuk nevelés, oktatás céljából. Böjte Kötő József államtitkárt többször megkereste a minisztériumban, minden alkalommal nagyon kedvesen fogadta őt. Azonban ez nem hozott eredményt. - Közben a szórványban a magyar oktatás napról napra sorvad. Petrozsényben 1992-ben még magyar nyelven érettségiztek diákok, 1999-ben már ugyanott nem indítottak magyar első osztályt. Félő, hogy lassan a dél-erdélyi magyarság teljesen eltűnik, elveszti anyanyelvét, nemzeti öntudatát. /Szőke Mária: Déva: Magyarok Nagyasszonya Magániskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./2000. október 9.
Nem hiszem, hogy a kettős állampolgárság megoldás lehetne a romániai magyarság számára - jelentette ki Frunda György szenátor, az RMDSZ államfő-jelöltje, az Adevarul című bukaresti napilap okt. 7-i számában. Az lenne a reális megoldás, ha Romániát is törölnék a vízumköteles országok listájáról, és Románia is az Európai Unió tagjává válna. Most nagyon sok, több mint százezer romániai magyar vállal munkát Magyarországon. Megoldást kellene találni rá, hogy törvényesen, félelem nélkül vállalhassanak munkát Magyarországon, s az ott keresett pénzt - hiszen ott a bérek sokkal magasabbak, körülbelül négyszer akkorák, mint nálunk - itthon ruházzák be - fejtette ki Frunda György. /Frunda: Nem megoldás a kettős állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./2000. október 12.
Az Etnikumközi Kapcsolatokat Kutató Központ (CCRIT) az RMDSZ megbízásából szept. 27. és okt. 2. között 1164, 18 év fölötti, önmagát magyar nemzetiségűnek valló egyén körében végzett felmérést. A felmérés szerint a novemberi választásokon az RMDSZ biztosan számíthat az erdélyi magyar szavazók támogatására, a magyarság csaknem 90%-a szavazna az RMDSZ-re, egyetlen olyan párt sincs, amelynek támogatottsága a magyarok körében meghaladná az 1%-ot. A megoldandó problémák romániai magyarok által megjelölt prioritáslistáján a munkanélküliség (25,3 %), a magas infláció (22 %), a korrupció (10,5 %) és az életszínvonal csökkenése (10,2 %) szerepel, s csak ezután következnek az RMDSZ programja által kijelölt célok: az anyanyelv használata hiánya a közigazgatásban (5,9 %), Székelyföld területi autonómiája (4,8 %), illetve az önálló magyar egyetem kérdése (4,1 %). /A romániai magyarok továbbra is csak az RMDSZ-ben bíznak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./ A megkérdezett romániai magyarok zöme (77,2%) szerint az országban a dolgok rossz irányba mennek. A Szabadság kérésére Péter Pál, az RMDSZ gazdasági főosztályának vezetője kommentálta a felmérésben körvonalazódó véleményeket. A felmérés azt tükrözi, hogy a szavazópolgárok szerint az RMDSZ elsősorban a kisebbségi jogosítványok megszerzésével foglalkozik, miközben számukra elsősorban a szociális kérdések élveznek prioritást. Az életszínvonal csökkenése a magyar lakosságot épp úgy megvisel, mint a román választókat. - A kivándorlási szándék felerősödésének is elsősorban egzisztenciális jellegű okai vannak. - Az adatok szerint a romániai magyarok 88,6%-a támogatja az RMDSZ-t. Ennek elnökjelöltjére, Frunda Györgyre viszont a megkérdezettek alig 66,2%-a szavazna. A további 33,8% szavazata viszont nagyon felaprózódik a többi román jelölt közt. (Stolojanra 4,1%, Melescanura 0,9%, Romanra 1,5%, Isarescura 6,5%, Iliescura pedig alig 1,3% magyar szavazna)./Székely Kriszta: Frundára a romániai magyarok 66,2%-a szavazna. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./2000. október 13.
Okt. 12-én hivatalosan megkezdődött a 45 napos romániai parlamenti és elnökválasztási kampány. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kampánynyitóján Kónya-Hamar Sándor megyei elnök mondott beszédet. Az RMDSZ államelnökjelöltje, Frunda György Szatmárnémetiben tartotta kampánynyitóját. Frunda kifejtette: 1996-ban pozitív folyamat kezdődött, amelynek főbb lépései a tanügyi törvény, a közigazgatási kormányrendelet és a diszkriminációellenes kormányhatározat voltak. Hangsúlyozta: Még mindig távol állunk attól, hogy Románia ezen a téren modellként említtessék. Nem biztosítják a szabad nyelvhasználatot, az önálló magyar egyetemet, nem szolgáltatják vissza az elkobzott egyházi és közösségi vagyont. Frunda célja gazdasági téren a tulajdonjog szentesítése, az állami tulajdonban lévő bankok, vállalatok magánosítása, a veszteséges nagyüzemek rehabilitálása, vagy csődeljárással történő felszámolása, szociális téren pedig a nyugdíjasok helyzetének megkönnyítése. A közösségi biztonság megteremtését valamennyi diszkrimináció eltörlésében látja. - A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával az RMDSZ csak abban az esetben tudna koalícióra lépni, ha az RTDP vezette párt radikálisan változtatna programján, és ha egyetértene mindazokkal a jogos követelésekkel, amelyekért az RMDSZ küzd. Frunda a következő időszakban Erdély magyarlakta megyéit kívánja végiglátogatni. Az indulásához szükséges 300 ezer aláírásból eddig 250 ezret sikerült összegyűjtenie, és azt reméli, hogy az október 26-i határidőig a hiányzó aláírások is begyűlnek. /Tibori Szabó Zoltán: Szatmárnémetiben nyitotta kampányát Frunda. A román szenátorok feleségei az RMDSZ jelöltjére szavaznak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./2000. október 13.
Október 15-én, immár 5. alkalommal tartják a Beszterce-Naszód megyei Vicén a mezőségi néptánc és népzenei fesztivált, melyre több mint 40 környékbeli hagyományőrző, vagy műkedvelő néptánccsoportot, valamint egyházi kórust hívtak meg. Ez évben, tekintettel a millenniumra, Szent István-szoboravatásra is sor kerül, melyet a vicei faluközösség a templommal szembeni téren állíttatott fel. A bronzból öntött mellszobor Sárpátki Zoltán csíkszeredai szobrászművész alkotása, elkészítése Gergely István csíksomlyói római katolikus plébános segítségével valósulhatott meg. - A fesztivál népviseleti felvonulással kezdődik, majd leleplezik a Szent István-szobrot, ezután lépnek fel a meghívott tánccsoportok, a fesztivál műsora a nemrég kárpát-medencei turnéról hazatért Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes előadásával ér véget. /Füleki Zoltán: Mezőségi néptánc és népzenei fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Markó Béla szövetségi elnök mondott beszédet az RMDSZ kampánynyitó ünnepi rendezvényén Szatmárnémetiben. Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ országos kampánystábjának vezetője rámutatott: a kampány legfőbb üzenetei "az európai értékrend szerinti politizálás, az Erdélyben való megmaradás meggyőződéses hite, a tenni akarás, a cselekvés, és a tudatos építkezés kell hogy legyen". Markó Béla hangsúlyozta: "Olyan magyarságot akarunk, amilyen az évezredes országot megálmodó Szent István királyunké, a borotvaeszű Bethlen Gáboré, az egyszerre megújító és toleráns Dávid Ferencé, a protestáló és protestáns Ady Endréé, a mélyen katolikus, népéért nehéz időkben is szólni tudó Márton Áron püspöké volt. Olyan magyarságot, amely képes szembe nézni az új évezred kihívásaival, és képes megőrizni szülőföldjét, Erdélyt." Elismerte, hogy az elmúlt tíz esztendőben várva várt csodák nem következtek be, a felelős, kitartó munkának viszont vannak eredményei. Frunda György, az RMDSZ államfő-jelöltje elmondta: könnyebb dolga volt négy évvel ezelőtt, amikor ellenzéki pozícióból kampányolhatott. Frunda elismerte: a magyarság ma nem él jobban mint négy évvel ezelőtt. Ezt azzal magyarázta, hogy az elfogadott törvények hatását még nem érezzük. Bár ma 19 700 tanul felsőoktatásban magyarul, és Kolozsváron magyarul lehet újra jogot és közgazdaságot is tanulni, itt nem állhatunk meg. - A Bolyai-egyetem a miénk, a miénk volt és biztosan a miénk lesz - mondotta Frunda. /Tibori Szabó Zoltán: Markó: A várt csodák nem következtek be, a kitartó munkának viszont vannak eredményei. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./2000. október 13.
Október 14-én ünnepli Marosvásárhelyen a Rádió GaGa egyéves születésnaját. Az ünnepségen részt vesz Frunda György, az RMDSZ államelnök-jelöltje, Maros megye szenátora, valamint Kelemen Atilla képviselő, a Maros megyei RMDSZ elnöke. Ugyancsak jelen lesznek az RMDSZ szenátor- és képviselőjelöltjei. /Frunda György a GaGa-bulin. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./2000. október 14.
Az RMDSZ okt. 12-én Kolozsváron elindította választási hadjáratát az RMDSZ. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök szerint elég Adrian Nastase RTDP első alelnök nemrégi kolozsvári magyarellenes nyilatkozataira gondolni, ha bárki is fel kívánja mérni, mennyire hiányzik egy esetleges RMDSZ-RTDP együttműködés közös alapjai. Kónya-Hamar Sándor az elmúlt négy évről megjegyezte, hogy az RMDSZ nem volt ugyan politikailag és erkölcsileg minden egyes lépésében következetes, de mindenképpen sikereket is elkönyvelt. Ezek lennének: a románság magyarokkal szembeni gondolkodás- és magatartásmódjának megváltoztatása kedvező irányba, a román-magyar vegyes vállalkozások előretörése, egy romániai magyar politikai osztály és - például pénzügyi - szakértői gárda kinevelése és megszilárdítása. Például Borbély László területrendezési és közmunkálatügyi, vagy Pete István mezőgazdasági államtitkár nélkül az illető szaktárcák jóval gyengébb tevékenységet tudtak volna felmutatni, vélekedett a megyei elnök. - Frunda György államfői megmérettetésének támogatására eddig a várt 14 000 helyett 16 000 aláírás gyűlt Kolozsváron, s a megyei 30 000-es szint eléréséről csak az adatok összesítése után nyernek világosabb képet. /Előtérben a társadalmi és gazdasági célok az RMDSZ-nél. 16 000 aláírás Frunda Györgynek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ 2000. október 16.
Frunda György államelnökjelölt a szatmárnémeti kampánynyitó ünnepség után a Szatmár megyei RMDSZ vezetőségének kíséretében Dobahidára utazott, ahol megkoszorúzta az 1711-es szatmári béke tiszteletére állított emlékművet. Innen Nagykárolyba látogatott, a polgármesteri hivatalban megvitatták Nagykároly legégetőbb gondjait /anyanyelvi oktatás, az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása, szociális lakásépítés/. Ezután Érmihályfalvára látogattak el. Az alprefektus, illetve a bihari képviselő- és szenátorjelöltek a megyehatáron fogadták Frunda Györgyöt és kíséretét. Érmihályfalván az államelnökjelölt ismertette az RMDSZ választási programját. Az érmihályfalvi fórum előtt megtekintették az érsemjéni határátkelőhelyet, amelyet október 23-án valószínűleg Orbán Viktor miniszterelnök nyit meg a nemzetközi forgalom számára. Ugyanitt megkoszorúzták Kazinczy Ferenc mellszobrát, és megtekintették a magyar nyelvész szülőháza helyén épített Kazinczy-emlékházat. Frunda György kifejtette: több mint 6 000 magyar diák tanul anyanyelvén a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (négyszerese, mint 1996-ban), ám ez nem jelenti azt, hogy lemondtak volna egy önálló állami magyar egyetem létrehozásáról. /(Szász Attila): A kampánykörút folytatódott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./2000. október 18.
Az RMDSZ október 16-án tartotta meg első sajtóértekezletét Bukarestben, a World Trade Centerben működő nemzetközi sajtóközpontban. Markó Béla megnyitó beszédében hangsúlyozta: az RMDSZ választási programja egybeesik Frunda György elnökjelölt programjával, amelyek választ adnak ama három megfogalmazott kérdésre, hogy milyen magyarságot, milyen Erdélyt és milyen Romániát akarnak. Frunda György ismertette választási programját, melynek fő pillére az "állampolgár biztonsága". Hangsúlyozta a privatizáció, valamint a veszteséges vállalatok felszámolásának, illetve átszervezésének szükségességét - az általuk okozott kár a nemzeti össztermék 12%-át teszi ki. Kitért a magyar nyelvű oktatás, valamint a Bolyai Egyetem létrehozása fontosságára. Jelenleg 19 700 magyar diák tanul különböző egyetemeken, közülük 6 000 anyanyelvén. Az RMDSZ elnökjelöltje bízik egy olyan Európa megszületésében, amelynek egyenjogú polgárai lesznek magyarok és románok egyaránt. Románia integrációs helyzetére utalva Frunda György kifejtette, hogy az erdélyi egészséges mentalitásnak, a több évszázados európai kultúrának, valamint a nemzetek együttélésének köszönhetően Erdély a romániai integráció mozdonya. /(Szász Attila): Biztonság minden szinten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./2000. október 19.
Fontos, hogy november 26-án minden magyar elmenjen voksolni, hiszen nem mindegy, ki nyeri meg a választásokat - jelentette ki Frunda György okt. 18-án Marosvásárhelyen, a lakossági fórumon. Az RMDSZ államfő-jelöltje a Markó Béla szövetségi elnök, Makkai Gergely képviselő-jelölt, Borbély László államtitkár és az RMDSZ Maros megyei vezetésének részvételével tartott eseményen elmondta, idei programjának célja az állampolgár szociális, gazdasági biztonsága. A szenátor szerint az idősek éveken keresztül végzett munkájukhoz méltó nyugdíjat érdemelnek, a fiatalok alapvető gondját pedig ma már nem az egyetemi helyek száma, hanem a munkalehetőség hiánya, valamint a kivándorlás kényszere jelenti. "Amíg nincs erdélyi magyar egyetemünk, nem használhatjuk anyanyelvünket, egyházaink nem kapják vissza ingatlanaikat, nem beszélhetünk kisebbségi biztonságról" - állapította meg a szövetség elnökjelöltje. /Frunda György szerint nem megoldott a magyar kérdés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./ A hét végén befejeződik a Frunda György államelnök-jelöltségét támogató aláírások gyűjtése. Az RMDSZ Udvarhelyszéki és városi szervezeténél több mint 30 ezer aláírást gyűjtöttek, ebből több mint 10 ezret Székelyudvarhelyen és 20 500-at a szervezethez tartozó többi településen. A csíki szervezetnél 17 ezer aláírás gyűlt be, ebből 5500 Csíkszeredában. Az előválasztások alkalmával 10 900-an - ebből 3 ezren Csíkszeredában - támogatták aláírásukkal Frunda György államelnök-jelöltségét. A Gyergyó-területi szervezetnél 12 ezer aláírást sikerült összegyűjteni, ebből 5400-at Gyergyószentmiklóson. /Még tart az aláírás-gyűjtés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 19./2000. október 20.
Az Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási programjában az eddigieknél jelentősebb hangsúlyt fektet az erdélyi régiók specifikus problémáinak, igényeinek képviseletére. Az RMDSZ kampánya lehetőséget nyújt arra, hogy az RMDSZ vezetői körútjaik során feltérképezzék az erdélyi falvak, városok magyar lakóinak konkrét gazdasági és szociális gondjait - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az elkövetkező hetekben a szövetségi elnök, Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje, valamint a Szövetség képviselői végigjárják Erdély településeit, ahol választási fórumokon találkoznak majd a helyi magyarsággal. Okt. 22-én kezdődő kampánykörútja során Markó Béla szövetségi elnök Marosvécsre látogat, a további állomások: Disznajó, Marosfelfalu. /Feltérképezik a települések gondjait. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./2000. október 20.
A miskolci Rádió GaGa "kistestvéreként" hozták létre Marosvásárhelyen olyan vállalkozók - a miskolci Balázsi Tibor (főrészvényes), Lutherán László és Srankó Pál, valamint, a budapesti Szokai Imre, illetve egyetlen hazai beruházóként Frunda György szenátor - az erdélyi kereskedelmi rádiót. A Rádió GaGa jelenleg csak Marosvásárhelyen és annak harminc kilométeres körzetében fogható, de ha jól megy az üzlet, akkor regionális rádióvá teszik. Frunda György szerint a marosvásárhelyi rádióadó hidat épít a város magyar és román lakossága között. A szenátor úgy tudja: Marosvásárhely lakosságának hatvan százaléka a GaGát hallgatja. Okt. 14-én a marosvásárhelyi sportcsarnokban tartották az évfordulós koncertet. /Máthé Éva: Egy éves volt a Rádió GaGa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./2000. október 23.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége okt. 20-án, Kolozsváron elemezte az RMDSZ választási előkészületeit. A választási előkészületek megfelelő ütemben haladnak. Frunda György államelnökjelölt támogatására szükséges aláírásgyűjtési folyamata sikeresnek bizonyult, Bihar, Fehér, Hunyad, Felső Háromszék területi szervezetei számottevően túlteljesítették a nekik leosztott aláírás számot. - Az RMDSZ-en kívül csak egy parlamenti párt terjesztette elő átvilágításra listáit a szekusdossziékat vizsgáló tanácshoz. /Az Ügyvezető Elnökség közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./2000. október 24.
Okt. 24-én az RMDSZ képviselőjelő- és szenátorjelöltjei Markó Béla szövetségi elnök és Frunda György államelnökjelölt jelenlétében letették a Központi Választási Irodában az államfő-állításhoz szükséges aláírásokat. Frunda György támogatására 321 ezer alásírás gyűlt össze, amelyet törvényesnek nyilvánított a Választási Iroda vezetősége, jóváhagyva ezáltal Frunda György nov. 26-i választásokon való indulását. Frunda György államelnökjelölt kifejtette: reméli, hogy a román nemzetiségű polgárok is nagyobb bizalommal szavaznak majd rá, mind 1996-ban. /Frunda György letette a jelöléséhez szükséges aláírásokat. = RMDSZ Tájékozató, okt. 24. - 1832. sz./2000. október 24.
Máramarosszigeti Dr. Bernády György - Marosvásárhely város újjá építő volt polgármestere majd főispánja a helybeli református kollégium volt főgondnoka stb. szül. 1864 megh. 1938" - ez áll a marosvásárhelyi Bernády-síron. Oldalakat tölthetne ki a stb. felsorolása. Legfőbb műve: elindította Marosvásárhelyt a korszerűsödés útján; nevéhez fűződik a csatornarendszer, az utcák aszfaltozása, a páratlanul szép Városháza és Kultúrpalota felépíttetése. Emlékének ápolása érdekében jött létre 1992-ben a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány, létrehozva a Bernády Házat, mely a város mai "magyar háza", ahol szinte minden nap, de hét végén biztosan könyvbemutatók, szemináriumok, vitanapok és egyéb rendezvények zajlanak, és egymást érik benne a képzőművészeti kiállítások. Okt. 20-án, az idei Bernády Napok keretében ifjúsági vetélkedőt tartottak. A zsűri elnöke, Pál Antal Sándor, a marosvásárhelyi állami levéltár munkatársa hirdette ki az eredményt: első lett a bolyais Királykút együttes. Az estet a marosvásárhelyi színis növendékek közreműködtek. Felléptek a helyi Művészeti Líceum diákjai, vonósnégyese, valamint a Marosvásárhelyi Filharmónia harsonaegyüttese. Ezután Majd Borbély László államtitkár, az alapítvány kuratóriumának elnöke második alkalommal adta át a Bernády emlékplakettet egy olyan személyiségnek, aki sokat tett a városért. tavaly Fodor Imre volt a kitüntetett, az idén Frunda György szenátort érte ez a megtiszteltetés. /(Máthé Éva): Bernády Napok. Ezúttal a fiatalokat vonták be. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./2000. október 26.
Dávid Ibolya és Valeriu Stoica magyar, illetve román igazságügyminiszter Marosvásárhelyen részt vettek a magyar-román jogi szemináriumon, továbbá zártkörű megbeszélést is folytattak, majd sajtótájékoztatót tartottak. Valeriu Stoica kifejezte azt a reményét, hogy kettejük jó viszonya a két állam kapcsolatát is tovább erősíti, és ezáltal Románia és Magyarország viszonya az európai együttműködés egyik mintaképe lesz. Dávid Ibolya úgy vélte: a személyes kapcsolatok oda vezetnek, hogy a nehezen megoldható kérdések rendezése is kimozdul a holtpontról. A négyszemközti tárgyalások egyik legfontosabb kérdésköre volt a romániai ingatlanok visszaszolgáltatása, hiszen ez a csatlakozás egyik előfeltétele az államosított egyházi intézmények visszaadása. Dávid Ibolya szerint a kettős állampolgárság vitája előtt a határon túli magyarság kedvezményeivel kapcsolatos magyar törvénytervezetet kell megvitatni. /(Máthé Éva): Debrecenben lesz folytatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ Okt. 25-én Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter Frunda György szenátor, az RMDSZ államelnökjelöltje társaságában városnéző körutat tett Marosvásárhely főterén, majd felkereste a főtéri plébániát, ahol Csató Béla főesperes fogadta. Dávid Ibolya megígérte: hivatali kötelességének tartja bármiben segíteni a határon túliakat. A plébániáról átsétáltak a Vártemplomba, majd megtekintették a Teleki Tékát is. /Dávid Ibolya miniszter városnéző sétán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./ Dávid Ibolya okt. 25-én rövid időre Kolozsváron is megállt, ahol Alföldi László főkonzullal tartott nem hivatalos találkozót. "Kolozsvári útjaimnak egyik állomása mindig a Mátyás-szoborcsoport, tisztelgés Mátyás király, Fadrusz János csodálatos műve előtt. Imádkozom, hogy mihamarabb betemessék ezeket a gödröket. Hiszem azt, hogy azok a feltárások, amelyek eddig a szobor körül megvalósultak, bebizonyították, hogy itt nincsenek olyan római kori értékek, amelyek miatt érdemes lenne veszélyeztetni a gyönyörű szoborcsoportot" - jelentette ki a Szabadságnak Dávid Ibolya. A lap kérdésére: a magyar kormány hogyan gyakorolhatna nyomást a román kormányra az UNESCO védelme alatt álló szoborcsoport védelméért, a miniszter asszony elmondta: Az RMDSZ mint román kormányzati tényező alkalmas arra, hogy mindent megtegyen annak érdekében - akár a román kormánynál, akár az UNESCO-nál, hogy megvédje a Mátyás szoborcsoportot. Ha ehhez segítség kell az RMDSZ-nek, számíthat a magyar kormányra. /Salamon Márton László: Dávid Ibolya megkoszorúzta a Mátyás szoborcsoportot. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./2000. október 26.
Szilágy megyében az államfő-jelöltekneknek gyűjtöttek támogató aláírásokat. A megyében az összes jelölt között Frunda György kapta a legtöbbet, jelöléséhez 15 200 aláírást továbbítottak, Ion Iliescu jelöléséhez pedig 7335-öt. Még szeptember folyamán Mugur Isarescu jelöléséhez 6000 fölött, ugyanannyit Theodor Stolojannak. Vadim Tudor jelöléséhez 5400 aláírás gyűlt össze, ez kétezerrel több támogatót jelent, mint 1996-ban. Petre Roman részére 3400 aláírást továbbítottak a határidő előtt, a DP-től kapott tájékoztató szerint még 300 aláírás maradt Zilahon. /(Fejér László): Frunda kapta a legtöbbet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./