udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
392
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 | 391-392
Névmutató:
Gazda Zoltán
2014. június 21.
Ki kell használni a nemzetközi helyzetet
A Sepsiszéki Székely Tanács tegnapi közleményében – reagálva Antal Árpád András csütörtöki sajtótájékoztatóján az RMDSZ autonómiastatútumával kapcsolatos beszámolójára – üdvözli a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-elnök azon szándékát, hogy minél hamarabb a parlament elé kívánja terjesztetni a Székelyföld jogállására vonatkozó dokumentumot, felhíva a figyelmet, hogy „a kedvező nemzetközi konjunktúrát” ki kell használni.
A Gazda Zoltán által aláírt közlemény szerint az SZNT – bár nem ismeri az RMDSZ törvénytervezetét, ugyanis „az SZNT soha semmilyen folyamatában nem kapta meg, bár ígérték a kezdeményezők és a kivitelezők, hogy ezt folyamatosan egyeztetni fogják velünk” – egyetért a jogszabálytervezet tartalmával, annál is inkább, hogy a hatáskörök átruházása tekintetében az RMDSZ által kidolgozott dokumentum egyezik az SZNT által korábban elkészített tervezettel. Az SZNT továbbra is felajánlja támogatását a statútum kidolgozási folyamatában, ehhez kiindulásnak a bukaresti parlamentbe már kétszer is benyújtott saját törvénytervezetüket tekintik – áll a közleményben, mely az Izsák Balázs SZNT-elnök által tavaly novemberben közzétett közleményből idézi a vitát nem képezhető alapelveket: a kulturális autonómia mellett Székelyföld regionális kormányának jogszabály-alkotási és végrehajtói hatásköröket is kell kapnia a művelődésen és az oktatáson túl még számos területen; a majdani autonóm régió – egyben önálló fejlesztési régió – határának kijelölését népszavazás kell hogy véglegesítse; a régióban a magyar nyelv is hivatalos, jogállása azonos az állam nyelvével; a székely székek elismertetése és egyenrangú közigazgatási alegységekkénti működtetése; Székelyföld regionális parlamentjének szabad, általános, közvetlen és titkos szavazással történő megválasztása. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. szeptember 24.
Kovászna is kéri az autonómiát
Kovászna helyi tanácsa is napirendre tűzi azt a Székely Nemzeti Tanács által javasolt határozattervezetet, melyben kérik a Székelyföld nevű, autonóm státussal bíró régió megalakítását. Az autonómiapárti határozatban kérik továbbá a kisebbségi jogok biztosítására vonatkozó nemzetközi vállalások betartását, illetve azt, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbség részaránya meghaladja a tíz százalékot, annak nyelve is legyen hivatalos. Ha a kovásznai tanács elfogadja a határozatot, azt közlik a prefektúrával, elküldik az EU Régiók Bizottságának, az Európa Tanács parlamenti gyűlésének, az ENSZ Emberjogi Tanácsának. Thiesz János polgármester elmondta, a tervezet elkészítésekor odafigyeltek a jogi procedúra betartására, így azt kifüggesztették a városházán, bárki hozzászólhat. A tervezetet mind a tizenegy RMDSZ-es városatya aláírta, a tervek szerint az októberi ülésen szavaznak róla.
Székelyföldön eddig 33 önkormányzat fogadott el hasonló határozatot. Háromszéken Sepsiszentgyörgy, Barót és Kézdivásárhely mellett Vargyason, Uzonban, Kökösben és Kommandón mondtak igent a határozatra – tudtuk meg Gazda Zoltántól, a Sepsiszéki Székely Tanács elnökétől.
Bokor Gábor, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. október 15.
Kivételezett az ortodox egyház
A kovásznai Tündérvölgyben lévő Fenyő Szállodával lepte meg az „angyal” a Hargita-Kovászna Ortodox Püspökséget tavaly karácsonyra.
A korábban az állami protokollalaphoz tartozó ingatlan sürgősségi kormányrendelettel került az egyház vagyonkezelésébe, átvétele óta jelentős felújítási munkálatokat végzett az új tulajdonos. A sürgősségi kormányrendeletet a brassói táblabíróságon és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál is megtámadták. Brassóban az ügyet hétfőn tárgyalták, a döntés szerint az alkotmánybírósághoz továbbították a dossziét.
A 2013/114-es sürgősségi kormányrendelet állami magántulajdonból, az állami protokollalap kezeléséből ugyancsak állami magántulajdonban, a felekezetek államtitkárságának, célirányosan Hargita és Kovászna megye Ortodox Püspökségének kezelésébe adta a szállodai célokra épült ingatlant. Parkkal, sportpályákkal, legelővel, borvízforrással, mofettával, kezelőközponttal együtt. A kormány adománya szemet szúró, felháborító, megkülönböztetett módon emeli ki az ortodox egyházat, hisz a helyi történelmi felekezetek hasonló ajándékban nem részesültek – véli Gazda Zoltán. Elhatározta, jogi úton támadja meg a sürgősségi kormányrendeletet. Sikerült további húsz magánszemélyt (kovásznaiak és sepsiszentgyörgyiek), mellettük a kovásznai két református egyházközösséget, a sepsiszentgyörgyi unitárius egyház kovásznai filiáját is meggyőznie az ügy fontosságáról (szerette volna, ha a katolikus egyház és az önkormányzat is a felperesek között van, de ezt nem vállalták – jegyezte meg Gazda), és pert indítottak a brassói táblabíróságon. A hétfői tárgyaláson a bírák úgy döntöttek, az ügyet az alkotmánybírósághoz továbbítják. A felperesek brassói ügyvédje szerint ez jó jel, azt mutatja, ténylegesen foglalkoznak az üggyel – mondotta Gazda. Elégedetlenek a válasszal
A perrel párhuzamosan a Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (ODT) is panaszt tettek. A hivatal írásos válaszában tudatja: nem tartják diszkriminatívnak a sürgősségi kormányrendeletet, mivel nincs viszonyítási alapjuk. Ugyanakkor azt is leírták: tudják, hogy az ügyben jogi eljárást is kezdeményeztek, az igazságszolgáltatásra bízzák a döntést. Alátámasztásként így fogalmaztak: úgy vélik, hogy az ortodox egyház – a román állam alapvető intézménye – lényeges szereppel bír a román identitás megőrzésében. Ugyanezzel a mondattal támasztották alá a tulajdonosváltás szükségességét a megtámadott jogszabályban is. Az ODT válasza nem elégítette ki a panaszosokat. A huszonegy magánszemély részéről újabb beadványt, fellebbezést iktattak, bővített átiratban. Nem valószínű, hogy az ortodox egyház ellenében kapjanak választ, de az ügyet semmiképp nem hagyják abba. Mivel magánszemélyekként tettek panaszt, további lépésként a Strasbourgi Emberjogi Bizottsághoz is fordulhatnak – körvonalazta a lehetséges fejleményeket Gazda. Titok Sepsikőröspatakon
Az ODT-tól kapott válaszlevélhez csatolták azoknak az ingatlanoknak a listáját, melyeket az ortodox egyház kapott vagyonkezelésébe. Gazda pontatlannak, hiányosnak ítéli meg a listát, melyben öt létesítményről van szó. Egy-egy Gorj, Suceava és Ialomiţa megyében, kettő Kovászna megyében. Mint kiderült, a Fenyő Szálló tavalyi átruházása mellett 2011-ben, a 2011/902-es kormányrendelettel egy sepsikőröspataki ingatlant is megkapott az ortodox egyház. Utánanéztünk, az ingatlan korábban a Román Hírszerző Szolgálat kezelésében volt. 595 négyzetméteres telekből, kétszintes, 44,5 négyzetméter alapterületű, 89 négyzetméter teljes felületből álló ingatlanról van szó. 2011. március 10-én (296-os sz. átirattal) kérte a püspökség az ingatlant a hírszerzőktől hátrányos helyzetű családok elszállásolása, szociokulturális tevékenységek céljára. A kérés gyorsan megoldódott, április 28-án a 490. sz. átirattal az egyház elfogadta, hogy kormányhatározat döntsön az ingatlan átruházásáról. A kormányhatározat szeptember elejére meg is született. Minderről hivatalos iratok tanúskodnak, az viszont szinte hihetetlen, hogy az átruházásról semmit nem tudnak még ma sem Kőröspatakon. Tegnap Ana Diana Panaite jegyzőnőt kérdeztük – ő 2011-ben is tisztségben volt –, de azt mondta, nem tud róla, hogy az ortodox egyháznak adminisztrációban lévő vagyona lenne Kőröspatakon, a községi nyilvántartásban sem szerepel. Kisgyörgy Sándor polgármester is meglepődött: semmit nem tud községbeli ortodox egyházi fennhatóságú tulajdonról, mi több, azt sem sejtette, hogy korábban a hírszerző szolgálat kezelésében volt a község egyik ingatlanja... Mindennek utána kell járnia – jelentette ki. Újabb adomány
Az ortodox egyház kegyeit továbbra is keresi a kormány. Az elnökválasztási kampány dandárjában, a hétfői Hivatalos Közlönyben (745. sz.) jelent meg a 866-os határozat, mellyel Moldova és Bukovina Érseksége ingyenesen kapott tulajdonba a Ceahlău községhez tartozó Durău faluban hat villát és egy polivalens termet. A villák egyenként több mint 150 négyzetméteresek, a terem 4500 négyzetméter. Az ingatlanok eddig a felekezetek államtitkárságának kezelésében voltak, 1990-től az illető érsekség ingyenes használatában: idősek és ellátás nélküli személyek védelmére szakosodott létesítmény alapítására, ahol közhasznú kulturális eseményekre is sor kerülhet. Ezek az események a közmorál erősítését, a nemzeti és felekezeti megbékélést hivatottak szolgálni. A polivalens termet országos és nemzetközi ökumenikus központ működtetésére használhatta eddig is az érsekség – adta hírül a központi sajtó.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. október 31.
Igen az autonómiára
Kovászna város tanácsának többsége is elfogadta az autonómiaigényt kinyilvánító határozattervezetet, mely szerint kérik a Székelyföld nevű, önálló státussal bíró régió megalakítását; igénylik Románia kormányától a kisebbségi jogok biztosítását érintő nemzetközi vállallások betartását; kérik, azokon a településeken, ahol a kisebbség részaránya meghaladja a tíz százalékot, az illető kisebbség nyelve is váljon hivatalossá.
A döntést az RMDSZ-frakció 11 igen szavazatával fogadták el, a román pártok képviselőinek öt voksa ellenében. A tervezetet korábban a polgármesteri hivatalban függesztették ki, bárki hozzászólhatott, véleményt mondhatott – de senki nem élt ezzel a joggal. Az ülésen egy képviselő úgy értékelte, ha nincs hozzászólás a tervezethez, senkit nem érdekel, tehát vissza kell vonni azt, Thiesz János polgármester viszont úgy látta, az, hogy senki nem szólt hozzá a tervezethez, azt jelenti, hogy mindenki elfogadja. Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke érdeklődésünkre elmondta: ismerete szerint eddig 44 székelyföldi önkormányzat fogadott el hasonló határozatot. Gazda hangsúlyozta: az SZNT fontosnak tartja, hogy a kovásznai határozat is eljusson a prefektúrához, az EU Régiós Bizottságához, az Európa Tanács parlementi gyűléséhez, az ENSZ Emberjogi Tanácsához. Szükség van arra, hogy a székelység autonómiaigénye minél szélesebb körben ismert legyen – hangsúlyozta az elnök.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. december 2.
Tartsák be, amit ígértek!
Székelyföldre hívják Klaus Johannist
Szombaton, Sepsiszentgyörgyön, a szakadó ónos eső ellenére, mintegy kétezer ember gyűlt össze a Magyar Polgári Párt hívására a kormányhivatal elé, hogy követelje az 1918. december elsején elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozat betartását.
„Emlékeztetni szeretnénk a tisztes hatóságokat, Románia kormányát, hogy a gyulafehérvári ígéreteik őket most is kötelezik, ezek most is aktuálisak” – jelentette ki a gyűlés kezdete előtt Gazda Zoltán. – Igenis, autonómiát akarunk, székelyföldi területi autonómiát, jogokat, anyanyelvhasználatot, amit egykoron megígértek – tette hozzá a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) irodavezetője.
Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszentgyörgyi elnöke szerint a román nemzeti ünnep jó alkalom arra, hogy „figyelmeztessük őket, hogy tizennyolcban nem ezt ígérték nekünk, amit kaptunk”.
A színpadon Kádár Gyula történész arról beszélt, hogy 1918. december elsején nemcsak Erdély elcsatolását, hanem a magyarság önrendelkezési jogát is kimondták, és ez jogforrása lehet az autonómiának. Kifejtette: a román hatalom törvénnyel sem tudja megünnepeltetni ezt a dátumot, és tudomásul kell vennie, hogy ez számunkra gyásznap.
Biró Zsolt, az MPP országos elnöke, a megjelentek és a pártra szavazó több mint ötvenezer választó nevében román és magyar nyelven felolvasta a román kormánynak címzett petíciót, amelyben szó szerint idéztek a gyulafehérvári nyilatkozatból: „Minden nép saját kebeléből való egyének által, saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással.” Az MPP elnökének meglátása szerint ez mai terminológiával széleskörű autonómiát jelent, amiről hallani sem akar az uralgó hatalom. A petícióban kérik, hogy az esedékes alkotmánymódosításkor az őshonos nemzeti közösségeket ismerjék el államalkotó tényezőnek, a Gyulafehérvári Nyilatkozat pedig legyen a nemzeti egyenlőség erkölcsi, történelmi és jogi alapja.
A nagygyűlés nyílt levelet fogalmazott meg Klaus Johannis megválasztott államfőhöz, amelyben felkérik, hogy tegyen tájékozódó látogatást Székelyföldön, és felhívják a figyelmet arra, hogy elkezdődött az egyházi vagyon újraállamosítása. A petíciót a román kormány sepsiszentgyörgyi hivatalában iktatták.
Az RMDSZ képviselői nem voltak jelen az eseményen, és nem is mozgósítottak.
– Valóban azt mondtuk, hogy nem időszerű az esemény, de nem azért, mintha nem lenne megalapozott követelés a Gyulafehérvári Nyilatkozat betartásának igénye, hanem azért, mert a halasztást a történelmi egyházak vezetői is kérték – nyilatkozta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, aki a tüntetés alatt az Erdélyi Református Egyházkerület rendkívüli, a Mikó államosításának ügyében összehívott közgyűlésén vett részt. –Egyeztettünk történelmi egyházaink elöljáróival, és arra jutottunk, nem lenne szerencsés a választásokon kialakult általános erdélyi Bukarest-ellenes hangulatot most etnikai síkra terelni.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2014. december 15.
Ötször énekelték el a magyar himnuszt a prefektusnak
Több mint százan énekelték a magyar himnuszt hétfőn a Kovászna megyei kormányhivatal épülete előtt, tiltakozásul a Marius Popica által kirótt bírság ellen. A SIC pannót is kihelyezték, miközben a megyei önkormányzat épületéről eltávolították a székely zászlót.
A Magyar Polgári Párt (MPP) által kezdeményezett eseménysorozat első napján mindhárom romániai magyar párt képviselői jelen voltak, valamint Kovászna Megye Tanácsának és Sepsiszentgyörgy önkormányzatának vezetői közül is többen megjelentek. A magyar himnusz eléneklésére öt alkalommal is sor került. A hétfői rendezvényen imádságot mondott Berszán Sándor szotyori református lelkész.
Nagyon sokszor mondtuk, hogy csontig ért a kés, és ezúttal is ezt tudjuk mondani, mert egy nemzetet ilyen szinten megsérteni – miként azt Kovászna megye kormánymegbízottja tette – minden tűrőképességet meghalad – jelentette ki Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács sepsiszéki elnöke. Felhívta a figyelmet, hogy a jelenlévők közül többen rendelkeznek kettős állampolgársággal, így saját nemzetük himnuszát énekelték hétfőn, illetve a június 4-ei megemlékezésen is.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ háromszéki vezetője kifejtette, nem csupán a magyar himnuszt megvédéséért jelent meg, hanem azért is, mert a szövetség az MPP mellé áll a tiltakozássorozat minden mozzanatában. Kiemelte, keddtől a mozgósítást is megerősítik, reményeik alapján pedig péntekig minden délután egyre többen éneklik együtt a himnuszt Marius Popica kormánymegbízott irodája előtt.
„Ez az a pillanat, amikor a hámot ránk akarják húzni, de példátlan és megengedhetetlen, hogy 2014-ben az Európai Unióban egyesek úgy képzelik: nem szabad elénekelni a magyar himnuszt június 4-én, amely különben sok száz éves egyházi ének” – magyarázta Tamás Sándor. A román hatalom részéről indított bosszúhadjáratként értelmezi az esetet a háromszéki vezető is, utalva az államelnöki választások második fordulóját követő feljelentések, valamint kiszabott bírságok sorozatára.
Tamás Sándor kitért arra, hogy a napokban ő , valamint Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is kapott egy feljelentést, miszerint naponta a minimálbér húsz százalékát kell kifizetniük azért, mert nem távolították el a székely zászlót a helyi és megyei önkormányzatok homlokzatáról. A bírság hétfőn közel tízezer euróra duzzadt, így az említett napon levették a kék-arany lobogót, ám kihelyezték a néhány éve elkészített SIC feliratú pannót a prefektúra épületével szemben.
A himnuszéneklést megismétlik a hét minden délutánján háromnegyed 4-től kezdődően.
Bencze Melinda 2014. december 20.
A himnusz védelmében – Ezrek imádkoztak a Szabadság téren Sepsiszentgyörgyön
Ökumenikus szabadtéri istentisztelethez, nem zajos politikai rendezvényhez hasonlított a tegnapi megmozdulás, amelyen mintegy ötezer teli torokból szállt fel a nemzeti ima. Áhítattal, méltósággal, emelt fővel énekelt mindenki a Himnusz védelmében meghirdetett utcai tüntetés ötödik napján, békére buzdított minden felszólaló lelkész és politikus. Akkor sem volt kiabálás vagy fütyülés, amikor a kormányhoz címzett petíciót olvasták fel, három nyelven: hiszen nem valaki ellen, hanem saját szimbólumaink és jogaink érdekében vonultunk ki a Szabadság térre. A prefektúra sötét és néma maradt, ahogy eddig.
Szívszorító és felemelő is volt, ahogy a két hosszú zászló a fúvósok és huszárok mögött bekanyarodott a megyeháza elé. Az 250 méteres magyar zászlóval az állomási Szent Benedek-templomtól, az ugyanakkora székely zászlóval a szemerjai református templomtól indultak a hívek. Érkezésüket zászlólengetéssel és tapssal fogadták a már ott várakozók, és voltak könnyes szemek, amikor a tömeg rázendített a nemzeti imára. Ezek után a történelmi magyar egyházak egy-egy lelkésze állt – együtt – a kis emelvényre. Incze Zsolt református esperes arról beszélt, hogy szomorú és keserű érzései vannak, békétlen, mert ebben az államban a magyarokat nem szeretik, nem engedik énekelni és imádkozni, mert nincs igazságszolgáltatás, mert be akarják zárni a közösségért cselekvőket. Jó lenne harcra buzdítani, de a Biblia arra tanít, „egymással békében éljetek”, és mi azért vagyunk itt, hogy békességet kérjünk magunknak – mondotta, és áldott ünnepeket kívánt mindenkinek, aki ebben az országban él.
Dávid György római katolikus plébános könyörgést tartott, amelyben a nemzet és a valamiért szenvedő embertársak mellett a vezetőkért is elhangzott több kérés: legyenek bölcsek és előrelátók. A belső szabadságunktól nem tudnak megfosztani – hangsúlyozta, és végül a vallásgyakorlás szabadsága mellett foglalt állást. Bíró Attila unitárius lelkész arról beszélt, hogy egyesek szerint bűn áldást kérni és Istenhez anyanyelvünkön fordulni, de nincs olyan földi hatalom, amely megkövetelheti, hogy bánatunkban jókedvet, szűkölködésünkben bőséget hazudjunk. Segítséget kérünk Istentől, és ezt senki nem tilthatja meg nekünk – vette át a szót Zelenák József evangélikus-lutheránus esperes is, aki szerint a keresztény embernek joga és kötelessége imádkozni, lélek nélkül embertelenné válunk. Volt idő, amikor azt szerették volna, hogy ne imádkozzunk, lesték és számon kérték a templomba járókat, de ez is elmúlt, habár ma már látjuk, hogy mindig jönnek újak a régiek helyére. Csütörtökön leváltották a prefektust, de semmi nem szavatolja, hogy utódja más lesz – mégse féljünk, énekeljük bátran a mi himnuszunkat, ami nem mások ellen, hanem Istenhez szól.
Ekkor énekelték el másodszor a himnuszt a jelenlevők. Karácsonyi vers következett, Wass Albert ünnepre hangoló költeménye Kovács Emese XI. osztályos diák előadásában hangzott el. Ekkor már sötétedett, és gyertyákat, fáklyákat adogattak kézről kézre. A lángok fényében Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke mondott beszédet. Ha karácsony előtt pár nappal a székelyek nem otthon, a családban, a templomban készülnek az ünnepre, akkor baj van – jelentette ki, és a 123. zsoltárt idézve kifejtette: ez is jelzi, hogy torkig vagyunk már. Egyéni és közösségi gondjaink összefonódnak, fulladozunk, tényleg elegünk van, és nem tudjuk már visszanyelni, muszáj kimondani fájdalmunkat. Gúnyolnak, bántanak a másságunkért, elegünk van a szegénységből, munkából, hátrányos megkülönböztetésből, igazságtalanságból – sorolta, és egy másik zsoltárral szemléltette, hogy akik állandóan a mások lepipálására törtek, azok még szegényebbek és nyomorultabbak lettek. Torkig vagyunk már, ezért fordulunk Istenhez – hangoztatta. Mintha csak erre vártak volna, megszólaltak a templomi harangok. A Miatyánkot egymás kezét fogva mormolta el a tömeg.
A kormányhoz címzett petíciót magyarul Gazda Zoltán, románul Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-elnök, angolul Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat képviselője olvasta fel. Tamás Sándor maga mellé szólította Biró Zsolt MPP-elnököt és Váncsa Albert sepsiszentgyörgyi EMNP-elnököt is, és kijelentette: a sérelmeket nem lehet a prefektus leváltásával orvosolni. A kisebbség jogaiért, közérzetéért mindig a többség, a hatalom a felelős, és egyesek nem akarják, hogy otthon érezzük magunkat. Mi azonban felkérjük a hatalmat, hasson oda, hogy 25 évvel a diktatúra megdöntése után egyenlő polgárként élhessünk a szülőföldünkön.
Megemlítette, hogy Antal Árpád ellen a terroristaellenes ügyészség indított vizsgálatot, és biztosította, hogy nincs egyedül, mellette állnak – a tömeg tapssal fejezte ki szolidaritását. Biró Zsolt megköszönte a jelenlétet, az összefogást és a kitartást, és úgy vélekedett: együtt meg tudjuk védeni szülőföldünket, és jövőt tudunk biztosítani gyermekeinknek. Utolsóként a sorozatos, közös himnuszéneklés ötletgazdája, Bálint József lépett mikrofonhoz: elmondta, ezen a héten megtudtuk, milyen érzés együtt lenni, napról napra nagyobb létszámban, azokkal is, akikkel máskor talán haragosok és ellenfelek is vagyunk. Az első napokban megmutattuk, hogy bátrak vagyunk, ma megmutattuk, hogy sokan vagyunk és erősek vagyunk, a továbbiakban azt kell megmutatni, hogy kitartóak vagyunk – jelentette ki. És újból felcsendült a magyar, majd a székely himnusz is.
A Himnusz védelmében elindított közös éneklés szombaton déli 12 órakor az Erzsébet parkban felállított székely zászlónál folytatódik.
A székelyföldi követelések
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Románia kormánya hatalmát a kisebbségek elnémítására, megsemmisítésére, megalázására és ellehetetlenítésére használja. A kisebbségi nyelv üldözése, a kisebbségi vezetők börtönnel való fenyegetése, a visszaállamosítás, az erdélyi magyarság elleni rendszeres uszítás a XXI. században, az Európai Unióban nem méltó egy olyan országhoz, amely 25 éve lerázta magáról a diktatúra, az elnyomás láncait és a szabadság, a jogállamiság és az önkifejezés szabadságát választotta – ezzel kezdődik az a petíció, amelyet tegnap, a himnusz védelmében szervezett ötödik közös éneklésen olvastak fel Sepsiszentgyörgyön a prefektúra előtt; a román szöveget benyújtják a kormánynak.
A magyar közösség követeléseit tíz pontban fogalmazták meg: a magyar közösség elemi jogainak elvitatásával ne szítsák az ellentéteket a Székelyföldön élő románok és magyarok között, fogadjanak el a kisebbségi szimbólumok használatát, identitásának megőrzését lehetővé tevő törvényeket, hagyjanak fel a székely zászló, a magyar feliratok és a magyar himnusz üldözésével, tartsák tiszteletben a tulajdont, adják vissza a Mikót a református egyháznak, és mindent, amit államosítottak, tegyék lehetővé az érdemi párbeszédet Székelyföld autonómiájáról, adjanak kulturális autonómiát az erdélyi magyaroknak, önállósítsák a magyar orvosképzést Marosvásárhelyen, Székelyföldön legyen a magyar is regionális hivatalos nyelv, legyen vége a székelyföldi gazdasági bojkottnak, és tegyenek róla, hogy a székelység ne megtűrt idegen, hanem teljes jogú polgár legyen Romániában, amelynek ugyanolyan alkotó része, mint a többségi nemzet.
Háromszék
Erdély.ma2015. január 16.
Elvesztette Barót az autonómiapert
Alapfokon pert veszített Barót önkormányzata az autonómiahatározat ügyében, a nem jogerős ítélet semmisnek nyilvánítja a júliusban elfogadott tanácsi döntést.
Lázár Kiss Barna polgármester lapunknak elmondta, megfellebbezték a döntést, de felkészültek arra, hogy veszíteni fognak. Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, a prefektúra eddig mind a három székely megyében megtámadta a bíróságon az összes autonómiahatározatot, arra hivatkozva, hogy szándéknyilatkozatot nem fogadhatnak el.
„Tudomásom szerint az utolsó ilyen dokumentumot Kovászna fogadta el október végén, de már azt is megtámadta a kormányhivatal” – mutatott rá Gazda. Elmondta, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) minden önkormányzatot arra biztat, hogy fellebbezzen, ehhez jogi segítséget is nyújtanak.
Elmondta, Háromszéken például a 44 önkormányzatnak a fele már igényelte a jogi iratcsomót. Az önkormányzatok esetében a táblabíróságok hoznak jogerős döntést, így véges a fellebbezési lehetőség, mutatott rá Gazda Zoltán, azonban hozzátette: ezek a határozatok akkor is hasznosak, ha a bíróságon kedvezőtlenül döntenek a sorsukról, hiszen ráirányítják a nemzetközi közvélemény figyelmét a székelyföldi autonómia ügyére.
A 153 székelyföldi önkormányzat több mint egyharmada bólintott rá az SZNT által javasolt tervezetre. A háromszéki Torja tavaly novemberben Daragus Attila polgármester javaslatára visszavonta korábbi határozatát, arra hivatkozva, hogy esélytelenek a prefektúra elleni perben. Az SZNT korábban összehangolt megfélemlítési kísérletnek nevezte a prefektusok támadását, és hangsúlyozta: az önkormányzatok a határozat meghozatalával nem követnek el törvénytelenséget.
Bíró Blanka |
Krónika (Kolozsvár)2015. január 23.
Kürtőskalács-fesztivál lesz
Világhírű székely-magyar sütemény
Egy hagyományos termék nem hagyományos bemutatóját tartjuk – kezdte a tegnap sajtótájékoztatóját Tamás Sándor. A megyei tanács elnöke Madaras Csilla, a Europe Direct Központ vezetője, valamint Albert Zoltán és Gazda Zoltán, a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület tanácsadói jelenlétében ismertette a kürtőskalácsról készült könyvet, szórólapokat, és tervekről is beszélt.
Az a célunk, hogy a Nemzetközi Kürtöskalács Szaktestület védje le a kürtőskalácsot, és vegyék fel ezt a terméket a hungarikumok sorába – fogalmazta meg Tamás Sándor. A kürtőskalács olyan siculikum, amelynek még a nevét sem lehet más nyelven mondani, tette hozzá, és az sem utolsó szempont, hogy a termék előállítóinak gazdasági haszna legyen belőle.
– Úgy kell jövőbe mutató akciót csinálni a múltból, hogy közben lehetőleg minél több munkahelyet teremtsünk – jelentette ki az elnök.
Az ötvenoldalas könyv, amelyet román és angol nyelvre is lefordítanak, nem csak azt szemlélteti, hogyan készül a kürtőskalács, hanem feltárja történelmi fejlődését, és bemutatja hét „unokatestvérét”, amelyek hasonló módon készülnek Szlovákiában, Csehországban, Magyarországon és máshol. A könyv mellé 15 nyelven szórólap készült, az európai nyelvek mellett arabul, héberül vagy éppen kínaiul ismerteti a tudnivalókat.
Az az elképzelés, hogy ezeket a kürtőskalács-készítők között osztják ki, hogy a maguk során azon külföldiek körében terjeszthessék, akik vásárolnak a termékből. A számos támogató közül Tamás Sándor kiemelte a „megszállott” dr. Hantz Pétert, a bázeli egyetem biofizikusát, akinek „állhatatos, jóindulatú” segítsége nélkül „nem mozdult volna ki a holtpontról” a kürtőskalács ügye.
Madaras Csilla elmondta: a Europe Direct információs központnak fontos volt, hogy megismertessék az európai „unokatestvéreket”, hiszen ez is azt mutatja, hogy Európához tartozunk. Bejelentése szerint május 9-én, Európa napján Sepsiszentgyörgy lesz a kürtőskalács fővárosa. Olyan kürtőskalács-fesztivált terveznek, amelyre meghívják a „teljes rokonságot”, és a központban felszerelt sütőkön el is készítik ezeket.
Albert Zoltán, a 14 országot átölelő Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület szaktanácsadója a háromnyelvű honlapot népszerűsítette (www.kurtos.eu), ahol minden információ megtalálható, letölthető és nyomtatható.
– Mi nem márkanevet jegyeztünk be, hanem oltalmat kértünk. Ez azt jelenti, hogy bárki ingyen és szabadon használhatja a recepteket, sütheti a kürtőskalácsot, csak éppen – ha ennek akarja nevezni – be kell tartania bizonyos előírásokat – magyarázta a szakember.
Albert elmondta: kiegészített dokumentációval kérték a kürtőskalács felvételét a hungarikumok közé, a honlapra teljes technológiai fotótárat töltöttek fel, nyolcfajta képeslapot készítettek, és megírták a 15 nyelvű leporellót, amelybe, amiként a könyvbe is, Székelyföldet ismertető részt is „becsempésztek”, mert aki nyitott arra, hogy valami ismeretlen ételt megkóstoljon, az arra is „kapható”, hogy ellátogasson az étel „szülőföldjére”.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely),2015. február 7.
A Kanadai Magyarok Országos Szövetségének nyílt levele az Új Magyar Szó főszerkesztőjéhez
A Maszol – Új Magyar Szó online oldalain 2015. január 21-én Egy hét magyarságpolitikai írásaiból (január 14-20.) rovatban jelent meg Bálint-Pataki Józsefnek a legnagyobb magyar gondolataival indított, hosszú eszmefuttatása, miszerint „Kanadában ma is igaz Széchenyi mondása: „A magyar legnagyobb ellensége a magyar.”
Bálint-Pataki úr fogalmazványából azt olvassuk ki, hogy olyan témában mártogatta meg a tollát, amihez másodkézből, „néhány, e közösségből (mármint kanadai magyar) vétetett, nemzetben és nem pártkötődésben gondolkodó közösségi ember” információja juttatta.
________________________________________ Ez a megállapítás már egyből nem állja meg a helyét, hiszen akik véleményét Bálint-Pataki úr magáévá tette – Göllner András és Christopher Adam – egyrészt kivonják magukat a kanadai magyar szervezett közösségek életéből, másrészt pedig a Gyurcsány Ferenc által alapított Magyar Demokratikus Charta (egyébként 5 tagot feltüntető) kanadai fiókszervezetének szóvivőjeként határozzák meg magukat, s mint ilyen, egyértelműen kötődnek egy hazai pártpolitikai mozgalomhoz. Ezen – közösségi embereknek vagy függetlennek nehezen mondható – egyének véleménye alapján nullázta le a kanadai magyarságot és annak legnagyobb ernyőszervezetét, a Kanadai Magyarok Országos Szövetségét, a KMOSZ-t Bálint-Pataki József.
Megkérdeznők, hogy Önök szerint mi a hitelessége az egésznek, ha Bálint-Pataki úr még nem járt közöttünk – legalábbis nem említi -, tehát nem ismerheti az itteni állapotokat, márpedig anélkül ilyen témában hogy is mer akárki tollat ragadni? Minek alapján jutott el olyan általánosításokra, hogy mi, kanadai magyarok „a 2010 utáni anyaországi tudatos és durva beavatkozás” eredményeként, „a Jobbikkal is kokettáló Fidesz” irányításával nemet mondtunk a véleményszabadságra, véglegesen szétromboltuk a magyar diaszpórát, mikor pedig tudott dolog, hogy „az egész Orbán-rezsimet a velejéig áthatja a korrupció, a miniszterelnök az uniós pénzekből való kibekkelésre játszik…”
Tisztelt Főszerkesztő Úr!
Nekünk, távolra szakadtaknak csak egyéni véleményünk lehet arról, hogy mennyire lehet szűkében a szólás- és véleményszabadságnak, valamint a demokráciának az otthoni világ, ha egy romániai magyar lapban, az orbáni Magyarország szomszédságában, megjelenhet egy ilyen kemény kijelentés. Ezt döntsék el Önök hazai berkekben – egymás között és a magyar kormánnyal.
Arról viszont határozott véleményünk van, hogy Kanadában szó nélkül hagyjuk-e vagy sem azokat a rágalmazásokat, amelyeket egy erdélyi lap jelentetett meg rólunk, akiket egyébként nem ismer. Ráadásul olyan egyének véleményére hagyatkozva, akik a kanadai magyar szervezetek életéből kivonják magukat, egyetlen közösségi eseményen vagy nemzeti ünnepen sem jelennek meg – azaz ők sem ismernek minket! Ennek ellenére örömmel rágalmazzák a 65 (hatvanöt!) kanadai magyar szervezet által alapított ernyőszervezetet, a KMOSZ-t és annak vezetőségét, név szerint az elnököt… és zúdul az átok a többi tisztségviselőre is. Akiket „e közösségből vétetett… néhány” zsigereiben gyűlöl. Hogy miért? Csak.
De hogy még Önök is! Ilyen mesterien, jól kiszámított, de övön aluli ütéssel így belénk vágjanak és éppen Erdélyből?!
A székely autonómiáért, az erdélyi ügyért való eddigi kiállásunk jogán tiltakozunk az ilyen „tényfeltáró” irományok ellen!
Felkérjük Izsák Balázs urat, az SZNT elnökét, hogy emeljen szót az újságnál e durva méltánytalanság ellen, mivel ő bizonyos mértékben hallott és tud rólunk, arról nem is beszélve, hogy a kanadai magyarság már évtizedek óta támogatja nemcsak a székelység, hanem az elcsatolt területeken élő magyarság követeléseit is. De hadd maradjunk a Székelyföldön: talán nem érdektelen megemlíteni azokat a pénzbeli adományokat, amelyeket dolgos, szorgalmas emberek adtak össze – elég, ha csak azt az éveken át befolyt, mintegy 96,000 dollárt említjük, ami Gazda Zoltán elismervényeivel is bizonyítható, és ami semmiképpen nem csupán egy kiemelt fontosságú haver ajándéka volt, hanem a kanadai magyar közösségé -, akárcsak Böjte Csaba előadókörútjához, Veress Sándor könyvkiadásának a költségeihez való jelentős anyagi hozzájárulás, vagy a kézdivásárhelyi plébánia támogatása, az árvízkárosultak javára szervezett gyűjtés. Akkor még nem is KMOSZ-tagságként, hanem csak nemzetben gondolkodó, otthoniakkal együtt érző magyarokként gyűjtögettünk és közben a világ elé tártuk a székelység problémáját.
De, ernyőszervezetté alakulva, a következő, történelmi jelentőségű eredményt is felmutathatjuk:
A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége (KMOSz) kezdeményezésére immár kanadai politikusok is megismerhették az erdélyi magyarságot érintő emberi jogi problémákat, valamint a Székely Autonómia ügyét. A kanadai parlament 2014 tavaszi ülésszakában ugyanis a három legnagyobb kanadai párt képviselői, névszerint Paul Dewar (NDP), David McGunity (Liberális Párt) és Gordon O’Connor (Konzervatív Párt) képviselők hivatalosan is benyújtották azt az indítványt, amelyben több, mint 700 kanadai magyar arra kéri a kanadai kormányt, hogy gyakoroljon nyomást Romániára az erdélyi magyarok emberi jogainak gyakorlati érvényesítéséért.
Ezzel párhuzamosan a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége országos jellegű, 11 kanadai várost érintő filmvetítést szervezett, amely során Petényi Katalin és Kabay Barna „Szigorúan ellenőrzött életek" c. dokumentumfilm-trilógiájának második része került levetítésre a helyi magyar központokban. A filmbemutatót négy helyszínen két hazai szakértő, az ausztriai Linzből érkezett Dr. Vencser László katolikus lelkipásztor – akit maga Márton Áron püspök szentelt pappá, – valamint Varga Gabriella újságíró, a budapesti Jakab Antal Keresztény Kör elnöke és a dokumentumfilm-trilógia sajtóreferense mutatott be.
A Székely Szabadság Napján Marosvásárhelyre tervezett tömegmegmozdulást támogatva a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége március 7-én Ottawában felvonulást szervezett, amelyen a metsző téli hideg ellenére a tüntetők az emberi jogok kanadai emlékművétől a kanadai szövetségi parlamentig vonultak. Mindkét helyszínen Dr. Vencser László atya mondott imát, a Parlament előtt pedig felolvastuk a már benyújtott beadvány szövegét a Székely Nemzeti Tanács felhívása a világ közvéleményéhez címmel, valamint David Kilgour volt parlamenti képviselő és Paul Dewar képviselő üdvözlő sorait. A felvonuló tömegben ott volt a kanadai ukránok képviselője is, szolidaritást vállalva az erdélyi magyarság ügyével, aláírásával is támogatva a KMOSz beadványát. A tüntetésről az angol nyelvű média is megemlékezett. Mindezen tettek krónikája megtalálható a weboldalunkon (www.kmosz.ca), amelyet Bálint-Pataki József is könnyedén megtalálhatott volna.
Nincs viszont nyoma annak a világhálón (mi legalábbis nem talaláljuk), hogy a Bálint-Pataki József által felmagasztalt Göllner András és Christopher Adam bármit is tettek volna az erdélyi magyarságért. Vagy akár csak a kanadai magyar szervezetek fenntartásáért. Pedig elkelne az önkéntes munka… Ennek ellenére az Önök újságírója a pártpolitikai motivációtól hajtott „néhányat” magasztalja fel, míg az erdélyiekért oly sokat tevő kanadai magyar szervezeteket és az ezek legtöbbjét tömörítő ernyőszervezetet, a KMOSz-t ostorozza.
Tisztelt Főszerkesztő Úr!
Bálint-Pataki József írása nem más, mint a kanadai magyar diaszpóra legnagyobb, pártpolitikától mentes, aktív ernyőszervezetének, a KMOSZ-nak a szubjektív, frontális támadása. Ez az írás úgy hat a nemzeti összetartozás eszméjét valló, identitásunkhoz, nemzeti kultúránkhoz s az anyanyelvünkhöz ragaszkodó honfitársainkra, mint ama szégyenteljes december 5-i népszavazás!
Önök, erdélyi testvéreinknek hitt magyarok olyan ügyek melletti kiállásunkat csúfolták meg, amit eddig itt, a kanadai magyar szervezetekben mindenki létfontosságúnak hitt, de a Bálint-Pataki-féle szenzációkeltés megélhetési hecckampány szintjére süllyesztett.
Egyszer s mindenkorra kikérjük magunknak az otthonról ide és vissza manipulált nemzeti egység bomlasztását, a magyarság külföldi tekintélyének a bemocskolását.
Tisztelettel, A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége 16-tagú elnöksége
erdély.ma2015. március 3.
SZNT: Sepsiszentgyörgyön alkotmányos jogainkért
A Székely Nemzeti Tanács Nem leszünk a hatóságok partnerei a jogfosztás leplezésében! című, február 24-én kiadott közleményében tájékoztatott arról, hogy a törvénytelen hatósági tiltás miatt eláll az idei, Marosvásárhelyre tervezett március 10-i rendezvények megszervezésétől. Ugyanakkor a világ minden emberjogi intézményének, minden nemzetközi fórumnak tudomására hozza, hogy Romániában milyen szinten sértik meg az alapvető emberi jogokat, mely nem a Székely Nemzeti Tanács, hanem Székelyföld közössége ellen irányul.
Ennek jegyében a Sepsiszéki Székely Tanács, a tavalyhoz hasonlóan a turul-szoborhoz hívja mindazokat, akik a Székely Szabadság Napján fejet kívánnak hajtanai a székely vértanúk előtt. Március 10-én 16 órától megemlékezést tartunk a turul-szobornál. A rendezvényen ismertetjük és elfogadjuk azt a kormánynak címzett petíciót, amely az alapvető emberi jogok lábbal tiprása, és a székelység számára hátrányos közigazgatási tervek ellen emeli fel szavát, és amelyet tüntető menetoszlop kíséretében juttatunk el a prefektúrára.
A Sepsiszéki Székely Tanács ezúttal kéri fel a politikai pártokat, érdekvédelmi szövetségeket, a történelmi magyar egyházakat és a civil szervezeteket, támogassák rendezvényünket, s vegyenek részt annak népszerűsítésében, illetve a mozgósításban. Ugyanakkor kérjük azokat a székelyföldi önkormányzatokat, amelyek még nem fogadták el a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte petíciós határozatot, hogy március 10-én, akár rendkívüli tanácsülésen tegyenek eleget a felhívásnak, annak érdekében, hogy az Európa Tanács Monitoring Bizottsága március 24-én, Strasbourgban minél kedvezőbb döntést hozzon Székelyföld ügyében.
A Székely Szabadság Napján emlékezzünk méltósággal vértanúinkra, emeljük fel szavunkat a jogtiprás ellen. Legyünk minél többen Háromszékről, de egész Székelyföldről március 10-én 16 órakor a sepsiszentgyörgyi turul szobornál, s kiáltsuk együtt: autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!
Gazda Zoltán,
a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke
Erdély.ma2015. március 10.
A prefektúra kapusa vette át az SZNT petícióját Sepsiszentgyörgyön
Több ezer fős tömeg vett részt a székely szabadság napja alkalmából kedden szervezett tüntetésen Sepsiszentgyörgyön. A Székely Nemzeti Tanács által megfogalmazott petíciót nem sikerült a Kovászna megyei kormányhivatalban iktatni.
Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács vezetője, a megemlékezés helyi szervezője beszédében elmondta: tisztán kell látni, és helyesen kell értékelni a magyar közösség ellen irányuló tetteket, valamint tudatosan, elkötelezetten kell cselekedni ezekben az esetekben. Mint magyarázta, nem csupán a betiltott ünnep miatt szervezték meg a tiltakozást a Sepsiszentgyörgyön található Turul-szobor közelében, hanem a különböző, hatósági ellehetetlenítések miatt is.
A Sepsiszéki Székely Tanács elnöke rámutatott arra is, hogy az anyanyelv használatát is korlátozzák, hagyományos termékeiket sem nevezhetik a székelyek székelynek, akadályozzák egyes történelmi egyházak működését, miközben az ortodox egyház számára ingatlanokat ajándékoznak és szolgáltatnak vissza. Gazda Zoltán utalt a Székely Mikó Kollégium ingatlanjának visszaállamosítására is, továbbá a székely és magyar zászlók használata ellen irányuló támadásokra, valamint a magyar himnusz trianoni megemlékezésen való eléneklése miatt kiszabott bírságra. Kifejtette, a román közösség megannyiszor libabőrössé válik az autonómia szó hallatán, és mindegyre próbálják belefojtani a szót a romániai magyar közösségbe. Ezt igazolja az is, hogy 2015-ben a romániai állampolgároknak megtiltják a szabad véleménynyilvánítás és gyülekezés jogát a székely szabadság napján, Marosvásárhelyen.
Kovács István unitárius lelkész, a Székely Nemzeti Tanács képviselője úgy fogalmazott: egy évvel korábban Marosvásárhelyen senki sem hitte, hogy egy év múlva a történelmi események és a jelen történései okozta fájdalom mellett még a kiáltáshoz sincs joga a székelységnek. Hangsúlyozta, ezen nehézségek azonban erőforrásai a romániai magyar közösségnek. Azok tettei, akik Postaréten, az Őrkő alatt és mindenütt, ahol hazáját szerető emberek álmodtak és fájdalmaikkal jövőt teremtettek, csak akkor volt hiábavaló, ha nincs, aki higgye: van tovább. El akarnak szigetelni, külön-külön a közösségeket létrehozni, szétszabdalni Székelyföld régióját, azonban szilárdan ki kell állni, minden körülmények között – zárta gondolatait Kovács István.
Az esemény alkalmával Ferenc Csaba, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke felolvasta az általukmegfogalmazott petíciót, amelyet a jelenlevők tapsviharral fogadtak el, majd a „Területi autonómiát Székelyföldnek” feliratú banner mögé felsorakozva menetelt a tömeg a Kovászna megyei kormányhivatal épülete elé. Itt adták volna át az SZNT által megfogalmazott petíciót a kormánymegbízott számára – ezt korábban értesítésben is jelezték a prefektúra irányába –, ám a szervezők a helyszínen kellett szembesüljenek azzal, hogy a prefektúra részéről nincs senki, aki átvegye a kiáltványt. A hírre a tömeg a „Székelyföld nem Románia” és a „nyolc órás naplopók” szöveget kezdte skandálni, illetve be-bekiabálták, hogy addig nem távoznak, amíg át nem veszik a petíciót.
Az SZNT helyi és országos képviselői hosszas egyezkedésbe kezdtek a rend jelenlevő őreivel, így végül sikerült átadniuk a petíciót a kormányhivatalban dolgozó kapusnak. Gazda Zoltán kissé gúnyosan jegyezte meg: bár a prefektus nincs itt, mert lejárt a munkaideje, megtisztelve kell érezniük magukat, hogy a kapus, és nem a takarítónő vette át a kiáltványt. Ferencz Csaba ígéretét tette, hogy szerdán visszamennek, és személyesen kérik a petíció iktatását. Az esemény a székely és a magyar himnusz eléneklésével zárult, rendbontás nem történt.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro2015. március 10.
Tamás Sándor újabb székely autonómiatüntetést kezdeményezett
A Székelyek Nagy Meneteléséhez hasonló, a székelység autonómiaigényét felmutató közös demonstráció megszervezése érdekében intézett felhívást az erdélyi magyar politikai szervezetekhez Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke kedden, a Székely szabadság napján.
Az RMDSZ politikusa a Sepsiszéki Székely Tanács által meghirdetett sepsiszentgyörgyi tiltakozó megmozdulás résztvevőjeként nyilatkozott kezdeményezéséről a magyar közmédiának. Rámutatott: az utóbbi 25 évben egyszer, a 2013 őszén széles összefogással megrendezett Nagy Menetelésen sikerült úgy felmutatni a székelység autonómiakövetelését, hogy az mind belpolitikai, mind külpolitikai szempontból Székelyföldre irányította a figyelmet. Úgy vélekedett: ez összefogás miatt sikerülhetett.
"Korábban is volt olyan párt, amely megpróbálta kisajátítani a székelyek ügyét, de senkinek sem hitbizománya Székelyföld, hanem mindannyiunk közös ügye, közös tulajdona (...) Szeretném hívni mindazokat a magyar szervezeteket, akikkel összefogásban Székelyföld autonómiájának ügyét előbbre tudjuk vinni: jöjjenek, tegyék félre a sértődéseket, szervezzünk közösen 2015-ben egy hasonló nagy rendezvényt" - mondta Tamás Sándor.
Március 10-ét, az 1854-es székely vértanúk kivégzésének évfordulóját, az Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a Székely szabadság napjává nyilvánította. A 2013-as és 2014-es marosvásárhelyi megemlékezés a székelyföldi autonómiaigényt megjelenítő felvonulással végződött. Miután az idei marosvásárhelyi felvonulását Dorin Florea polgármester idén betiltotta, helyette Székelyföld számos más településén rendeztek kedden tiltakozó megmozdulásokat a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) alkotó széki tanácsok.
A demonstrációk résztvevői a bukaresti kormányhoz intézett petícióban követeltek területi autonómiát Székelyföldnek, és tiltakoztak a marosvásárhelyi gyülekezési jog korlátozása, a székely jelképek hatósági üldözése ellen.
Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke az MTI-nek elmondta: minden székelyföldi megmozdulást a helyi széki tanács kezdeményezett: volt ahol partnerszervezetek is csatlakoztak, de Csíkszereda volt az egyedüli hely, ahol valamennyi magyar szervezet - köztük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is - nyíltan kiállt a Székely szabadság napján szervezett tiltakozó megmozdulás mellett.
MTI
maszol.ro2015. március 11.
Halasztás a himnuszperben – Nem a megfelelő jogi személyt bírságolta meg a prefektúra
Halasztottak tegnap Sepsiszentgyörgyön, a himnuszper néven elhíresült ügyben. A Kovászna megyei prefektus ötezer lejre bírságolta meg a Magyar Polgári Pártot azért, mert 2014. június 4-én, a Magyar Összefogás Napján, az egykori országzászló helyén tartott trianoni megemlékezésen elénekelték a magyar himnuszt. A párt nem fizette ki a bírságot, hanem beperelte a kormányhivatalt. A tegnapi tárgyalási napon Bálint Judit, az MPP ügyvédje egy érdekes húzással akarta kiugatni a nyulat a bokorból, kérte, hallgassák ki Sebastian Cucu mostani prefektust, aki akkor alprefektusi minőségében tanúként írta alá a jegyzőkönyvet, holott ott sem volt a himnuszéneklésen. A prefektúra ügyvédje viszont résen volt, és azzal érvelt, a „tanú” kihallgatása fölösleges, mert a felperes nem tagadta a himnusz eléneklésének tényét, a per tárgyát a büntetés kirovásának a törvényessége képezi.
Felmerült az is, hogy ügyrendi hiba történt: a trianoni döntésről szóló megemlékezést ugyanis a sepsiszentgyörgyi Magyar Polgári Párt szervezte, a büntetést viszont a megyei szervezetre szabták ki. – Szerintünk a törvényben, a szabálysértések között nem szerepel a himnuszéneklés, de egyelőre arról folyik a vita, hogy azt a jogi személy bírságolta-e meg a prefektúra, aki az állítólagos szabálysértést elkövette – nyilatkozta Bálint Judit.
Kulcsár-Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke szerint ez jól mutatja a prefektus szakmaiságát, nem számít semmi, csak büntessenek meg valakit.
– Feltehetően ilyen „alaposak” egyéb ügyekben is, ebből látszik, hogy a prefektúrának nem az a dolga, hogy jogos döntéseket hozzon, hanem az, hogy a román kormányt kiszolgálja – mondja Kulcsár-Terza. A részletkérdéseket tisztázni kell ugyan, de az ügy nem erről szól.
– Mi elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy ebben az országban azért megbüntessenek magyar embereket, mert magyar himnuszt énekelnek – szögezte le Bálint József, az MPP megyeszékhelyi elnöke. – Számomra az egész történet egy rémálom. El sem tudtam képzelni, hogy egy európai uniós országban felmerülhet az a kérdés, hogy egy másik uniós ország himnuszát elénekeljük, és ez büntetendő, bírságolandó tett – vélekedett Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács irodavezetője.
Tamás Sándor megyetanácselnök úgy véli, bár sok jóra nem lehet számítani az igazságszolgáltatástól, az ügyet végig kell vinni a bíróságon.
– Ez nemcsak egy nemzeti kérdés, hanem diplomáciai kérdés is, amelyet azt hiszem, hogy a magyar állam erőteljesebben számon kell kérjen Románián– jelentette ki Tamás Sándor.
A himnuszéneklési per március 30-án folytatódik.
Erdély András
Székely Hírmondó
Erdély.ma2015. március 11.
Világgá kiáltott sérelmek – A Székely Szabadság Napja Sepsiszentgyörgyön
Fennkölt megemlékezéssel kezdődött és indulatokkal ért véget a székely szabadság napja Sepsiszentgyörgyön. A turulszobornál szabadságvágyának adott hangot a tömeg, a kormánybiztosi hivatalnál pedig a lekezelő semmibevétel ellen tiltakozott, és csak haragos kiabálással érték el, hogy bár a kapus átvegye a miniszterelnöknek címzett petíciót.
Az elmúlt napok történései, a marosvásárhelyi felvonulás tiltása is hozzájárult, hogy több mint kétezren gyűltek össze tegnap a tavaly felavatott turulszobornál. A Székely Nemzeti Tanács volt a toborzó, de nem hiányoztak a magyar pártok vezetői, szót ugyan nem kaptak, de a tömegben jelen volt Tamás Sándor, az RMDSZ megyei elnöke és több politikustársa, az MPP helyi, megyei vezetői, az EMNP képviselői.
Sérelmek sora
„A székely szabadság napján azokra a mártírhősökre emlékezünk, kiknek életét vette az önkény, a jogtipró hatalom” – nyitotta a felszólalások sorát Gazda Zoltán a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke.
Gazda Zoltán felsorolta a többségében háromszéki székely vértanúkat, kik szintén a székelység szabadságáért harcoltak, talán sokkal szervezettebben és elkötelezettebben, miként most mi. „Köztük is megjelentek a beépített gyenge láncszemek, miként köztünk is ott vannak az árulók és a hőzöngőnek látszó provokátorok” – mondotta, hangsúlyozva: mindannyian felelősek vagyunk gyermekeink, unokáink jövőjéért.
Számba vette az erdélyi magyarság sérelmeit, hogy 25 év úgynevezett demokrácia és jogállamiság anyanyelvünk használatának korlátozásához vezetett, nincs önálló egyetemünk és elsorvasztják a meglévő tagozatokat is, hagyományos termékeinket sem nevezhetjük székelynek, akadályozzák a magán- és egyházi tulajdonaink visszaszolgáltatását, újraállamosítják a Székely Mikó Kollégiumot, miközben az ortodox egyháznak ingatlanokat ajándékoznak, hadjáratot indítottak a székely és magyar zászló használata ellen, büntetnek a Himnusz énekléséért, lúdbőrösök Székelyföld autonómiájától, megakadályozták a népszavazást, perelik az önkormányzatokat, melyek határozatot merészelnek ez ügyben hozni. Felidézte a régió gazdasági elsorvasztását, a tervezett közigazgatási átszervezés veszélyeit, és leszögezte, azért gyűltek össze, hogy világgá kiáltsák ezen sérelmeket és mindenki tudtára adják: Autonómiát Székelyföldnek! Szabadságot a székelyeknek!
A szeretet legyőzhetetlen
A szeretet hangján szólt az egybegyűltekhez a rendezvény szónoka, Kovács István unitárius lelkész. Ő a turulszobor egy évvel ezelőtti avatóünnepségére emlékezett, ahonnan Marosvásárhelyre indultak az egybegyűltek, és akkor senki nem gondolta volna, hogy esztendő múltával a kiáltáshoz, tiltakozáshoz való jogunkat is elveszik: „ki hitte volna, hogy a szót is, a fájdalmat is belénk akarják szorítani”. Ő is felidézte az egykori székely vértanúkat, a székely ellenállás csodájának ma is felénk sugárzó erejét. „Csak akkor hiábavaló a vér, az áldozat, ha nincs lélek, amelybe belecsöppenjen, ha a fájdalom energiaforrása nem tudja meghajtani a lélek erőműveit, ha nincs, aki továbbvigye az álmot, ha nincs, aki higgye, nem gyűlölni kell másokat, de annyira szeretni a miénket, hogy az erőt adjon sziklaszilárdan állni minden körülmények között”.
Kitért arra is, hogy ez a szeretet szólítja mellénk azokat, kiknek nyiladozik a szemük, hisz egyre többen értik meg, van egy erdélyi értékrend, amely kimondja, szükségünk van egymásra, együtt többek lehetünk. Fognunk kell egymás kezét, hogy semmilyen régiósítási szándék ne tudjon elszakítani, ne sikerüljön elszigetelniük egymástól, ne vehessék el legnagyobb erőnket, a közösséget – mondotta. „Hittel fogunk kiállni, nem gyűlölettel, mindenkivel megosztjuk kenyerünket, hitünket, szeretetünket, de tántoríthatatlanok vagyunk ezen az úton.” „A szeretet felemel, gyűlölni nem tud, de tántoríthatatlan és legyőzhetetlen” – zárta beszédét Kovács István.
Autonómiát Székelyföldnek
A sepsiszentgyörgyi megemlékezésen Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke olvasta fel a román kormánynak (és tájékoztatásképpen Klaus Johannis államelnöknek) címzett petíciót, mely ugyanaznap elhangzott számos székelyföldi és külföldi helyszínen. A dokumentumban leszögezik, „ez a nap nemcsak a székely vértanúkra való közös emlékezés napja, de a jogkövetelésé is Székelyföld jövőjéért, alapvető emberi jogaink gyakorlásáért”.
A székelyföldi önkormányzatok harmada már elfogadta az autonómiapárti határozatot, és annak dacára, hogy a kormánymegbízottak az igazságszolgáltatás segítségével érvényteleníteni kívánják ezeket, egyre több közösség képviselői teszik le voksukat Székelyföld önrendelkezése mellett. A kormánynak nemcsak ezt a tényt kell figyelembe vennie, de nemzetközi kötelezettségvállalásait is – a kiáltvány tételesen felsorolja ezeket –, majd kitér a marosvásárhelyi tiltásra, a gyülekezési és szólásszabadság korlátozására, az állampolgárok alkotmányos jogainak megsértésére. Hangsúlyozza, „Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát”.
A közfelkiáltással elfogadott petícióban követelik: „Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott jogszabálytervezet alapján!” Tiltakoznak a marosvásárhelyi hatóságok túlkapásai ellen, követelik, hogy a romániai hatóságok azonnal szüntessék be a székely jelképek üldözését, s végül azt is, hogy a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal. Provokáció? A turulszobornál tartott megemlékezés után a kétezres tömeg a városközpontba vonult, a kormányhivatal előtt sorakozott fel. Néhány csendőr őrizte csupán az épületet, ám amikor a küldöttség átadta volna a petíciót, zárt ajtót találtak. Egy egyenruhás közölte, a prefektus munkaideje lejárt, nincs aki átvegye a dokumentumot. Ekkor már érzékelhetővé vált a feszültség a téren, hatalmas fújjogás, kiabálás kezdődött, és felhangzott a Vesszen Trianon jelszó is. A szervezők próbálták csitítani a tömeget, jelezték, hogy másnap átadják a dokumentumot, ám többen vészesen közeledtek már az ajtó felé, félő volt, elszabadulnak az indulatok. Végül az egyenruhás engedte, hogy a kapus átvegye és iktassa a kiáltványt, megígérte, a kormánybiztos másnap reggel nyolckor fogadja a küldöttséget. Ekkor azonban már ez is kevésnek bizonyult. A szervezők lélekjelenléte, a himnuszok eléneklése csitította valamelyest a dühöt, és végül a tömeg forrongva, de rendbontás nélkül eloszlott.
Újabb menetelés
Nem hivatalos felszólalóként, csak újságíróknak nyilatkozva fogalmazta meg legújabb javaslatát Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke tegnap a sepsiszentgyörgyi rendezvényen. Elmondta: felhívást intézett az erdélyi magyar politikai szervezetekhez, és azt javasolta, az év második felében szervezzenek egy, a székelyek nagy meneteléséhez hasonló, a székelység autonómiaigényét felmutató közös demonstrációt. Kifejtette: az utóbbi 25 évben egyszer, a 2013 őszén széles összefogással megrendezett nagy menetelésen sikerült úgy felmutatni a székelység autonómiakövetelését, hogy az mind belpolitikai, mind külpolitikai szempontból Székelyföldre irányította a figyelmet. Úgy vélekedett: ez az összefogás miatt sikerülhetett, éppen ezért félre kell tenni a sértettséget, és közösen kell megszervezni egy hasonló akciót.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. március 14.
Emlékmentő háromszéki fiatalok
Nemes munkát végez immár negyedik esztendeje a Magyar Polgári Párt célkitűzéseivel szimpatizáló, Sepsiszentgyörgy és a városhoz tartozó települések fiataljaiból verbuválódott Magyar Erdélyért Egyesület (Mert). Temetőinkben jeles negyvennyolcas személyiségek jobbára gondozatlan síremlékeit próbálják felújítani, menteni, a jeltelen, de hiteles adatok alapján azonosított hantokat megjelölik. Jobbára a szabadságért küzdő rangos negyvennyolcasok és közhonvédek elhagyott sírjai szorulnak gondozásra.
2012-ben a sepsiszentgyörgyi vártemplomi temetőben egy dísztölgy (ritka „cserejegenye”) ültetésével indult a tevékenységük. A sepsiszentgyörgyi Szilágyi Sámuel (1799–1857) 1848-as alezredes sírhalmához került a ritka fa, mely az aszály áldozata lett, így az ünnepek előtt egy Olasztelekről származó példánnyal cserélik ki.
Emléktáblával jelölték meg a sepsiszentgyörgyi katolikus temetőben a Nagy család sírboltját, ahol az önéletíró Nagy Elek (1799–1872) honvéd alezredes porai pihennek, aki múlhatatlan érdemeket szerzett a szabadságharcban.
A fiatalok a sepsiszentgyörgyi vártemplomi, majd a kilyéni és szotyori temetőben is derék mentő munkát végeztek. A vártemplomi temetőben emlékkopját állítottak Eimann Károly (1828–1902) honvéd főhadnagy beazonosított egykori sírhalma közelében. Ebben Hajdú Loránd vártemplomi énekvezér volt segítségükre. Az emlékkopja Gazda Zoltán, Bodor János és Ferencz Botond munkája. Ezekkel párhuzamosan mentették és rendezték ugyancsak itt három másik negyvennyolcas személyiség síremlékét: Gyárfás Károly honvédtizedes nyughelyét, Gyárfás Lajos düledező sírkövét és Szabó János honvéd sírját.
– Az egyre fogyó honvédsírokra különös figyelmet fordítunk – mondta Nagy Gábor egyesületi elnök. – Kónya Ádám egykori térrajza alapján akadtunk rá 2013 nyarán a kilyéni unitárius temetőben a Kökösnél hősi halált halt Incze Ferenc (1806–1849) közvitéz és Incze József (1828–1908) tizedes sírjaira, kiszabadítottuk az orgonabozótból, újraírtuk a még álló sírkövek feliratát. Hasonló módon jártunk el Huszti Mózes (1816–1890) honvéd síremlékével is. Tehát három negyvennyolcas harcos megújított emlékével gazdagodott Kilyén, és ha a helyieknek gondjuk lesz ezekre, minden év március 15-én hosszú ideig emlékeztetik az ott élőket, hogy e település fiai is részesei voltak szabadságharcunknak. Csoportunk ez évben is elhelyezi mind a három felújított sírhalomra az emlékezés koszorúit. Kilyéni munkánkat ebben az évben folytatni akarjuk, ugyanis Kónya Ádám térrajza szerint a Székely–Potsa családi kriptában nyugszik Székely Gergely (1822–1897), a kökös-uzoni ütközet sebesültje, honvéd huszár főhadnagy s testvérbátyja, Székely Károly (1820–1879) is, akik kiemelten fontos szerepet töltöttek be a szabadságharcban. Ezt a családi kriptát emléktáblával akarjuk megjelölni. A közelben sikerült azonosítani a szabadságharcban részt vevő, fiatalon elhunyt kilyéni Szilágyi László sírhelyét, régi, pusztuló emlékköve mellé újabb sírjelt akarunk állítani. E sorok írója szerint Szilágyi László (1829–1848) ifjú nemzetőr szüleivel egy sírban nyugszik, ugyanis a Szilágyi-sírkövön, amelyet néhai Szilágyi Ferenc sepsiszentgyörgyi lakossal azonosítottunk, még most is kivehető a Boga Jutzi név. Az asszony adataink szerint Szilágyi László édesanyja volt, édesapja pedig Szilágyi Sámuel jobbágy. Itt jegyezzük meg, hogy a Szilágyi-sír közelében van a restaurált Czakó-kripta. Többek mellett itt pihennek haló porai a nemzetőr hadnagy Kilyéni Czakó Áronnak (1821–1900), aki Világos után bujdosott, majd várfogságot szenvedett. A „mozgó nemzetőrök hadnagyának” emléke azonban egyre halványul. Ősi kúriájuk ma is áll Kilyénben.
– Szotyorban Gidófalvi László (1820–1907) honvéd főhadnagynak emlékkövet állítottunk – folytatta Nagy Gábor –, mert a régi síremléken csak a felesége neve szerepelt. Feltételeztük, hogy férjét is oda temették. „Gidófalvi László jogász volt, negyvennyolcas főhadnagy – írta Városom, Sepsiszentgyörgy című könyvében Kisgyörgy Benjámin (2004). – A szabadságharcban Bem seregében harcolt, a piski csatában kitüntették. Világos után apja közbenjárására kapott kegyelmet. Sepsiszentgyörgyön hunyt el, a szotyori temetőben helyezték örök nyugalomra.” Jó volna tudni, hogy ebben az esztendőben ki lesz, aki egy szál virágot helyez Bem tábornok harcosának emlékkövéhez. Szotyorban Lőrincz János (1818–1887) nemzetőr és honvéd hadnagy sírkövét is felújította a Mert önkéntes munkacsoportja, újraírták a kő eredeti feliratát. Itt Miklós András helybeli lakos segítette őket. Lőrincz János anyagiakkal támogatta a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium főépületének építését. A sírkő közelében áll a Lőrincz József (1820–1876) honvéd őrnagy emlékére tavaly elhelyezett emlékkopja, amelyet a család késői leszármazottja, Lőrincz Kálmán nagyborosnyói alpolgármester állíttatott (Kiss István munkája). Bem kedvenc hadsegéde volt, érdeme, hogy ő mentette meg Bem napiparancsait. Nagyszebenben halálra ítélték, amit várfogságra változtattak. Kálnok negyvennyolcas hőseinek egyike volt Incze János honvédkatona is, aki végigküzdötte a szabadságharcot, s akinek a falu nyugati szélén elterülő, de ma is használt temetőjében (Pityókás temető) lévő síremlékére Szígyártó András és Vilikó Lajos kálnoki lakos, falukrónikás hívta fel a figyelmet. Életéről nem sokkal tudunk többet, mint amennyit sírkövén olvashattunk: Incze János Székely gyalogkatona, haláláig volt hazájának jó fia. Éltében számlált 72 éveket s végig tisztességben töltötte ezeket. Mh.1880 nov. Béke porának. A nagyon elhanyagolt, gondozatlan síremléket előbb Szígyártó András a mezőtúri fiatalokkal közösen mentette, tavaly ősszel pedig a Mert fiataljai keretbe foglalták a hantokat, felújították a sírkövet, újraírták a sírfeliratot.
– Az unitárius temetőben nyugvó másik kálnoki, Incze János (1817–1903) nemes székely huszár síremlékét és az azt övező vaskerítést is mi tettük rendbe – folytatta Nagy Gábor. – Munkánkban részt vett Vida Sándor, Fekete Attila, Godra Attila, Tókos Pál és Benkő-Bíró Zoltán. Ennek az Incze Jánosnak az emlékét alapítványa is őrzi.
Életrajzából tudjuk, hogy kétszáz koronát adományozott a kálnoki unitárius egyházközségnek, s meghagyása szerint a kamatból vallásos tartalmú könyveket vásároltak jutalomként a legjobb eredményt elért tanulóknak. A kamatból gazdagították az egyházközség könyvtárát is, állták a templom és az épületek időnkénti tatarozását. Összes ingó és ingatlan vagyonát az unitárius egyházra hagyta. Mint írta: „A dicső múltban, midőn a kardok hegye írta a történelmet, családunknak minden tagja fegyverrel kezében, élete kockáztatásával védte a haza határait, szent ügyét és érdekeit, tehetsége szerint hozzájárult a vitéz székely huszárság fejét övező hervadhatatlan korona kiérdemléséhez.” A Mert-csoport munkája azt bizonyítja, van még menteni való, pusztuló síremlék háromszéki temetőinkben. Mik az idei tervek? – kérdeztük Nagy Gábort. – A nyáron Nagy Sándor hidvégi református lelkész sírjához zarándokolunk Hidvégre, Gidófalván pedig Nagy Ferenc ottani lelkész, Nagy Sándor édesapjának sírjához, aki idős emberként állt be a szabadságharcba. Bikfalván Pál András és Páljános András 1848-as honvédek sírjait akarjuk rendezni. Demeter József főhadbiztos sírja a vártemplomi temető nyugati peremén van, az is gondozásra szorul. Fadgyas Bálint honvéd főhadnagy sírjára is figyelünk, aki a szabadságharc leverése utáni években a Rikán Belőli Honvédegylet elnöke volt. Ez évi tevékenységünk egyik kiemelkedő emlékező eseménye az Egyed Ákos akadémikussal való találkozó és könyvbemutató, amelyet március 14-én 18 órai kezdettel tartunk a Bod Péter Megyei Könyvtárban.
– A Mert kiadásait pályázati pénzből állja – tette hozzá Nagy Gábor –, amit pótolunk önerőből, fizikai munkával. A városi tanács támogatott, s a megyétől is várjuk a segítséget. Bárkit szívesen látunk egyesületünkben, aki munkánkba szeretne bekapcsolódni. Elérhetőségünk: www.facebook.com/mertegyesulet.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. április 3.
A prefektus nem emlékszik
Nem emlékszik a prefektus, hogy bárki is kereste volna őt a március 10-ei tüntetés utáni napokban – ezt válaszolta arra az újságírói kérdésre, hogy miért nem fogadta a szervezők küldöttségét a petícióval. Sebastian Cucu ideiglenesen kinevezett kormánybiztos magyarázkodásából az is kiderült, nem készakarva távozott a székely szabadság napján irodájából, s a dokumentumot csupán azért nem vette át, mert nem tartózkodott hivatalában. Mint ismert, az előre bejelentett megemlékezés és felvonulás végső állomása volt a kormánybiztosi hivatal, és ott majdnem elszabadultak az indulatok, amikor kiderült, hogy a prefektus nemcsak, hogy nem tartózkodik ott, de még a szolgálatot teljesítő kapus sem hajlandó átvenni és iktatni a tüntetők miniszterelnöknek címzett petícióját. Végül az épületet őrző egyenruhások mégis átadták a kapusnak a dokumentumot, és elhangzott egy ígéret is, miszerint Sebastian Cucu másnap reggel nyolc órakor fogadja a küldöttséget. Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke reggel ott is volt a prefektúrán, ám a kapus nem engedte a bejáratnál tovább, mint fogalmazott: újabb példányt nem kell otthagynia a petícióból, mert már iktatták az egy nappal korábbit, a személyes találkozás lehetőségét pedig elutasította azzal, hogy a prefektus azt üzente, nem óhajt beszélni Gazdával. Nos, erre a jelenetre nem emlékezett most Sebastian Cucu, aki tegnap azt nyilatkozta a sajtónak, hogy tőle senki nem kért találkozót, és nem mondott olyasmit, hogy nem akar tárgyalni a küldöttséggel. „Valamilyen rövidzárlatról lehet szó, kommunikációhiányról” – mondotta. Gazda Zoltán tegnap azt is elmondta, hogy az eset után feljelentette Sebastian Cucu prefektust a belügyminisztériumban, ugyanis a kormány megbízottjának az a feladata, hogy kezelje és orvosolja a társadalmi feszültségeket. Márpedig azzal, hogy a pontosan megjelölt időpont dacára sem volt jelen hivatalában, nem fogadta a tiltakozók küldöttségét, felkorbácsolta az indulatokat. A március 12-én elküldött levélre egyelőre válasz nem érkezett, ám a minisztériumnak 30 nap áll rendelkezésére, hogy reagáljon – mondta el Gazda Zoltán a Háromszéknek. Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. április 7.
Feljelentették a Kovászna megyei prefektust
Hivatali visszaélés miatt tett feljelentést Sebastian Cucu Kovászna megyei prefektus ellen Gazda Zoltán. A Sepsiszéki Székely Tanács elnöke szerint a kormánymegbízott nem teljesítette feladatát, amikor március 10-én nem fogadta azt a küldöttséget, amely a petíciót akarta benyújtani.
Elmondta: a belügyminisztérium prefektusokat felügyelő vezérigazgatójánál tett feljelentést, jelezte, hogy a törvény értelmében a prefektus kötelessége a társadalmi feszültségek felügyelete, feloldása, ám a kovásznai kormánymegbízott nem tett ennek eleget, sőt maga szítja a feszültséget.
Március 10-én, a székely szabadság napján a sepsiszentgyörgyi turulszobornál összegyűlt tömeg petíciót fogadott el, amelyben a jogfosztások ellen tiltakoztak.
A kormánynak címzett beadványt a prefektusnak szerették volna átadni, ám nem találkozhattak vele. Gazda Zoltán elmondta, a prefektus hátrahagyta a kapusnak, hogy nem kíván találkozni velük, ő másnap ellenőrizte, hogy iktatták-e a beadványt.
„A petíciót iktatták, ám a prefektus továbbra sem fogadott, ezért levélben tudattam vele: feljelentést teszek ellene” – idézte fel Gazda. Sebastian Cucu legutóbbi sajtótájékoztatóján azt mondta, március 10-én nem tartózkodott a hivatalban, ám utána nem kereste meg senki a szervezők részéről. Gazda szerint a prefektus valótlanságot állít.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro2015. május 12.
Semmisnek tekintett beadvány – Válaszolt a Minisztérium
A kötelező harminc nap helyett jó másfél hónap elteltével válaszolt a belügyminisztérium ellenőrző testülete a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, Gazda Zoltán levelére. Mint írják, semmi kivetnivalót nem találtak Sebastian Cucu prefektus március 10-én tanúsított viselkedésében. Kiderül az is: a székely szabadság napján megfogalmazott petíciót semmisnek tekintették, és nem jutott el a címzettekhez. Gazda Zoltán azt követően fordult a prefektúrák tevékenységéért felelős szaktárcához, hogy március 10-én, a székely szabadság napján a Kovászna megyei kormánybiztos az előzetes bejelentés dacára sem volt hajlandó fogadni a tüntetők képviselőit és átvenni a petíciót. Az addig békés tiltakozó nagygyűlésen majdnem elszabadultak az indulatok, míg végül a kapus átvette a dokumentumot. A prefektus másnap sem állt szóba a szervezőkkel – később azt állította, nem is tudott arról, hogy keresték – csak annyit üzent, hogy a petíciót eljuttatja az illetékeseknek. Gazda ezután írt a belügyminisztériumnak, levelében jelezte, hogy Sebastian Cucu nem teljesítette törvény által előírt kötelességét (tételesen szerepel feladatai között: „cselekvően lép fel a társadalmi béke légkörének megőrzése és minden intézményi és társadalmi szinttel való folyamatos kommunikáció megvalósítása céljából, állandó figyelmet szentelve a szociális feszültségek megelőzésére”).
Constantin Manoloiu minisztériumi vezérigazgató április 30-án keltezett válaszában egyáltalán nem tér ki a prefektussal szemben megfogalmazott vádakra, csupán annyit ír, hogy ellenőrizték a bejelentést, és a prefektúra, illetve a közrendért felelős intézmények mindent megtettek, hogy a tüntetés békés legyen, semmilyen rendbontás nem történt. Ugyanakkor jelzik, hogy mivel a Sepsiszéki Székely Tanács adatait nem találták meg az alapítványok és egyesületek jegyzékében, a prefektúra nem közölhette válaszát, a 2002/27-es kormányrendelet 7-es cikkelyének megfelelően az általuk benyújtott petíciót névtelen vagy ismeretlen által írt beadványnak tekintették, és így nem továbbították a címzetteknek.
Gazda Zoltán jelezte, az ügyet nem hagyja annyiban, panaszt tesz a miniszterelnöknél.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. május 12.
Semmisnek tekinti az SZNT petícióját a kovásznai prefektúra
Semmisnek tekinti a Kovászna megyei prefektúra a székely szabadság napján megfogalmazott sepsiszentgyörgyi petíciót, így nem továbbította azt a kormánynak.
Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke március végén a belügyminisztérium ellenőrző testületénél tett feljelentést, arra hivatkozva, hogy Sebastian Cucu prefektus március 10-én, illetve azután sem fogadta küldöttségüket, amikor a turulszobornál elfogadott, a jogfosztások ellen tiltakozó petíciót akarták benyújtani, tehát nem tett eleget hivatali kötelességének.
Constantin Manoloiu belügyminisztériumi vezérigazgató jóval a kötelező 30 napos határidő lejárta után válaszolt a beadványra, Gazda Zoltán a héten kapta meg válaszlevelét. Eszerint a prefektúra törvényesen járt el, és szavatolta, hogy a tüntetésen ne legyen rendbontás.
A levélben ugyanakkor kifejtik, hogy a petíciót névtelen vagy ismeretlen által írt beadványnak tekintik, mert a Székely Nemzeti Tanács adatait nem találták meg az alapítványok és egyesületek jegyzékében.
Gazda Zoltán portálunknak elmondta, Victor Ponta miniszterelnökhöz fordul panaszával. Emlékeztetett, hogy a petíciót a március 10-én a sepsiszentgyörgyi turulszobornál összegyűltek nevében iktatták. Miután a prefektus nem fogadta a küldöttséget, sőt a következő napokban sem volt hajlandó szóba állni az SZNT képviselőjével, Gazda levélben tudatta vele, hogy feljelentést tesz ellene, választ eddig sem kapott.
Gazda nehezményezi, hogy a belügyminisztériumi vezérigazgató nem ad választ a beadványban jelzett hivatali visszaéléssel kapcsolatosan, miszerint Cucu nem tartotta be törvényes kötelezettségét, hogy folyamatosan kommunikálnia kell a szociális feszültségek megelőzése érdekében. Sőt Gazda szerint a prefektus szította a feszültséget, hisz viselkedésével felháborította az addig békés tüntetőket.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro