udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1415
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 1411-1415
Névmutató:
Jézus Krisztus
2009. május 14.
Legyünk méltó örökösei őseink tiszta hagyományának a hitben, a Mária-tiszteletben, a búcsújárás helyességének megőrzésében – szólítják fel a pünkösdi búcsúra készülő híveket a csíksomlyói ferences barátok. A Gyulafehérvári Főegyházmegye fennállásának ezredik és a ferencrend megalapításának 800 évfordulóján a millenniumi év mottóját választották a búcsú jelmondataként: „Krisztussal ezer esztendeig” Választási kampány idejére esik a csíksomlyói pünkösdi búcsú, ezért a szervezők, a ferences szerzetesek már most hangsúlyozzák az igazi zarándoklat, búcsújárás lényegét. A somlyói barátok kérik, senki ne tévessze szem elől a vallásos-lelki célt. Azt kérik, hogy zarándokokhoz méltó jelképekkel, kizárólag templomi zászlókkal, a különböző lelkiségek zászlóival, valamint a magyar nemzeti zászlóval és a millenniumi év zászlóival érkezzenek. Politikai pártok, szervezetek jelképeinek nincs helye a búcsún. Péter Arthur házfőnök és Timár Asztrik templomigazgató mindenkit hív a csíksomlyói pünkösdi búcsúra, hangsúlyozva, a magyarság legnagyobb búcsújáról van szó, de kár lenne, ha csupán összmagyar találkozóvá válna. /Takács Éva: Mindenki zarándokként jöjjön. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./2009. május 31.
A Feltámadási menet a magyarországi zamárdi római katolikus egyházközség kezdeményezésére született 2005-ben. Célja, hogy megújítsa az emberek szövetségét a feltámadt Krisztussal, valamint nemzeti újjászületés vágya. A körülbelül 3000 kilométeres nemzeti zarándoklat húsvéttól pünkösdig tart, Balatontól Csíksomlyóig áthalad minden Kárpát-medencei utódállamon. A részt vevő egyházközségek 30-40 km-es szakaszokat vállalva stafétaszerűen adják tovább a Feltámadási menet jelvényét. Ez egy fából faragott, ősi motívumú, húsvét és pünkösd (szárny) szimbolikáját egyaránt hordozó kereszt. A részt vevő közösségek egy-egy szalagot kötnek rá, a zarándokkönyvbe pedig beírják a mindnyájunknak szánt üzenetüket, élményeiket. Az idei útvonal (is) mintegy „szívet rajzolt” a Kárpát-medencébe. A menet egyik ága Zamárdiból dél-nyugati irányba indult, majd a szlovéniai magyaroktól visszafordulva Baranyán s a Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyén lépett be Erdélybe s haladt Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugat felé haladt és Sopronnál keletre fordulva a Felvidéket, Észak-Magyarországot és Kárpátalját kötötte össze Csíksomlyóval. Főszervező Gál Péter József, a zamárdi egyházközség képviselője. Kolozsváron május 19-én, a Szent Mihály egyházközség Szentegyház utcai dísztermében fogadták ünnepélyesen a Feltámadási menetjelvényét. Kovács Sándor főesperes-plébános hangsúlyozta: az ősök és a hősök szent hitére épül a jövő. Majd megáldotta a kolozsváriak szalagját, melyet Fábián Mária, a nőszövetség elnöke kötött fel a jelvényre. Ezt másnap reggel továbbvitték Tordatúrra, onnan Tordára. Innen haladt az összetartozás útvonalán a csíksomlyói úti cél felé. A Feltámadási menet pünkösd szombatján úgy ért véget, hogy a madéfalvi és a csíkszentkirályi kereszt népe felvitte a feltámadási jelvényeket a Kis-Somlyó nyergében celebrált búcsús nagymisére. Ott az oltár előtt egyesítették őket. Az újra eggyé lett jelvényt azután a csobotfalvi közösség tagjai vitték le a plébániatemplomba a csángó misére. Itt őrzik minden esztendő szalagjait, a feltámadási jelvényeket pedig évente visszaviszik a balatoni kiindulási helyükre. /Fodor György: A Feltámadási menet jelvénye Csíksomlyón. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 31./2009. június 7.
A borús-esős időjárás ellenére ismét hatalmas tömeg gyűlt össze az idei pünkösdi csíksomlyói búcsún. Összmagyar találkozó, de a kegyhely őrei, a ferences szerzetesek mindig azon őrködtek, hogy a vallásos jelleget megőrizzék. Mára elindult és körvonalazódik a Mariazelltől Csíksomlyóig tartó, a magyar Mária-kegyhelyeket összekötő gyalogos zarándokútvonal. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek elmondta, a kommunista időszakban könyveket hozott barátaival Erdélybe. Az erdélyi egyházmegye egészen az 1923-as román konkordátumig a kalocsai érseki egyháztartomány része volt. Ez a kapcsolat, ezeresztendős múltra tekint vissza. 2004. december 5-e nagy sebet ejtett a határokon kívül rekedt magyarok lelkében. Azonban a nemzet testén esett sebeket is be lehet gyógyítani. Bábel Balázs érsek kimondta: „Bocsánatot kérünk!”. Bábel Balázs elmondta, 2004-ben ő is amellett kardoskodott, hogy minél többen az igent mondják ki a népszavazáson. Megtámadták emiatt. Azt mondták, Jézus olyat, mint ő, nem tett volna. Nos, Bábel érsek azt mondta: Jézus szerette nemzetét annyira, hogy jövendő szomorú sorsára gondolva – megsiratta. Az érsek nem először van Csíksomlyón, óriási élményt jelent itt lenni. Egyházmegyéje és nemzete számára kegyelmet, égi támogatást kér. Bábel Balázs a Regnum Marianum társaság tagja, nem utolsósorban az ifjúság nevelésével is foglalkoztak. A Magyarországi Ökumenikus Bizottság elnökeként vallja, a közös imádság, egymás őszinte megbecsülése, az értékek kölcsönös elfogadása és legfőképpen valamiféle közös, hiteles tanúságtétel a világ előtt szükséges. /Jakab Gábor: A nemzet testén esett sebeket is lehet gyógyítani. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 7./2009. június 12.
Kolozsváron, a Főtér déli oldalába torkolló utcában áll Erdély első barokk épülete: a volt piarista templom. A templomban van egy kegykép, ami Jézus anyját ábrázolja. Egy Lukács nevű görög katolikus pap festette, s első tulajdonosa a mikeházi román ortodox templomnak ajándékozta. A csodás kép nem sokkal később huszonhat napig könnyezett. A kép végül a jezsuiták belvárosi templomába került, a templomot Mária Terézia idejében vették át a piaristák, a Kegyes Tanítók rendje. A hívők a legkülönbözőbb kérésekkel fordultak Szűz Máriához. Kérésük meghallgatásáért hálájukat apró márványtáblákba faragtatták. Majd száz év táblái sorakoznak a falon. Vannak román nyelvű táblák is. Folyik a vita: kell-e a műemléképületek falára magyarul is kiírni, hogy miről nevezetes. Pár éve azért kellett távoznia egy fiatalembernek az egyetem kötelékeiből, mert magyar feliratú táblákat helyezett el az épületben. Ugyanez az egyetem ezúttal támogatja a kisebbségek nyelvének megjelenését a városi táblákon. /Ferenczy Judit: Száz kicsi tábla. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./ Az eltávolított fiatalember Hatz Péter egyetemi oktató.2009. június 15.
Kettős esemény helyszíne volt a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templom június 13-án: megszólalt Háromszék legnagyobb koncertorgonája, és megáldották a templom új oltárképét. Martine Reymond svájci orgonista megszólaltatta a Krisztus király-templom Ziegler-koncertorgonáját. Tavaly érkezett meg az orgona. A hálaadó szentmise után Szilágyi Zsolt magánénekes és Tamás Sándor megyei tanácselnök méltatta az eseményt, majd a Harmónia énekegyüttes után megszólalt a hangszerek királynője, Lukács Tamás orgonaépítő több hónapos munkája után. A svájci Martine Reymond a montreuxi Szent Vince templom, vagyis az orgona származási helyének orgonistájaként a hangszer jó ismerője. . Az ünnepi szentmise keretében az alkotó, Hervai Katalin grafikusművész jelenlétében áldották meg a Krisztus Királyt ábrázoló új oltárképet. A nagyméretű feszületet a tervek szerint tizenegy, a magyar szenteket ábrázoló táblakép követi majd. /Ferencz Csaba: Megszólalt a hangszerek királynője. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./2009. június 17.
Folynak Erdődön Bakócz Tamás szobra felállításának munkálatai. Bakócz Tamás (1442–1521) dominikánus pap, egri majd esztergomi érsek, bíboros és konstantinápolyi pátriárka volt. Tiszteletére állítanak szobrot szülővárosában, Erdődön. Leleplezése június 21-én, a Jézus szíve búcsú napján lesz. Bakócz Tamást volt az egyetlen magyar pap, akinek komoly esélye volt rá, hogy pápává válasszák. A szobor megalkotója Gergely Zoltán készítette a Szatmárnémetiben levő Szent Erzsébet-szobrot is. /Sike Lajos: Csütörtökön kihelyezik Bakócz Tamás szobrát. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./2009. június 22.
A szatmári katolikus egyházmegye legnagyobb búcsújára, a Jézus Szíve búcsúra sokan jöttek el Szatmárnémetibe, június 21-én, szinte betöltve a régi főteret. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi-budapesti érsek mondott szentbeszédet. „Aki nem szereti testvérét, nem szereti az Istent sem” – hangsúlyozta a bíboros, majd felidézte a jilavai börtönben mártírhalált halt szatmári püspök, Scheffler János alakját. Előtte a reggeli órákban a Kálvária templomban Böcskei László nagyváradi püspök német, Ioan Robu bukaresti érsek pedig román nyelven tartott szentmisét. A háromnyelvűség már hosszú évek óta része a Jézus Szíve búcsúnak. A búcsú végén sokan kilátogattak Erdődre, ahol az itteni magyarok utóbbi időben megélénkült aktivitásának köszönhetően egy éven belül a harmadik magyar személyiség szobrát avatták fel. Károlyi Sándor-szobor és a Petőfi–Júlia-páros után most a mind ez ideig egyetlen magyar pápajelölt, az erdődi jobbágysorból felemelkedő Bakócz Tamás míves bronzszobrát leplezték le a helyi római katolikus templom kertjében. Erdődön a június 21-én tartott szoboravatáson jelen volt Erdő Péter bíboros, Szabó Vilmos budapesti államtitkár, Csehi Árpád megyei tanácselnök, Gergely Zoltán szobrászművész, Füzes Oszkár magyar nagykövet és Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul is. /Sike Lajos: Búcsú és szoboravatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./2009. július 6.
Veszélyesnek tartja az állampolgárok ujjlenyomatának tárolását Édler András RMDSZ-es képviselő, a parlament külügyi bizottságának tagja. „Az új típusú útlevelekben más adatok mellett a tulajdonos ujjlenyomatát is tárolják. A korszerű technológiával ezt le is lehet lopni, ami veszélyes, hiszen a jelenlegi jogrend szerint perdöntő bizonyíték lehet az ujjlenyomat. Bárki abba a helyzetbe kerülhet, hogy beidézik a rendőrségre, mert egy betörésnél azonosították az ujjlenyomatát” – magyarázta a képviselő. A biometrikus útlevelet az ortodox egyház egy része is ellenzi, mert az Antikrisztus számát /666/ látják a chippel ellátott úti okmányok számában. /Édler: veszélyes az új útlevél. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2009. július 6.
Július 4-én a szatmárnémeti székesegyházban Schönberger Jenő püspök pappá szentelte Lapka Józsefet. A püspök elmondta: Jézus számára a legfontosabb volt Isten országának a munkálása, az evangélium hirdetése. A mai világban ez nagyon nehéz feladat, mert sok minden versenyezni akar az egyházzal, versenyezni akar Krisztus apostolaival. De az evangélium mindig örök érvényű és mindig új, akkor is, ha 2000 éves. /Papszentelés Szatmárnémetiben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 6./2009. július 22.
Számomra az élet Krisztus“ mottóval, július 22. és 26. között Nagybányán rendezik meg a katolikus fiatalok országos találkozóját, a Nagybányai Görög Katolikus Püspökség szervezésében. Az ifjúsági találkozón a július 25-én tartott szentmise keretében Schönberger Jenő püspök hirdeti magyarul az igét. /Ifjúsági találkozó Nagybányán. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 22./2009. július 22.
„Az egyik igen nagy fájdalmam, hogy az anyaországban is kisebbségben él szellemileg és lelkileg a magyarság, s ma inkább, mint bármikor. Ha ez az anyaország egy valódi nemzeti állam lenne, könnyebb lenne a végeken élő magyarok sorsa, reménye is, mint arra néhány évig volt is példa. Szerintem magyar politikus soha nem mondhat le az elszakított területekről, lakóinak jogairól” – vallja Szervátiusz Tibor, Kossuth-díjas szobrászművész a Mindörökké, Erdély /Kairosz Kiadó, Budapest, 2009/ című beszélgetés-kötetben. A Kairosz Kiadó Magyarnak lenni népszerű sorozatában Szervátiusz Klára, a művész felesége kérdezte a neves alkotóművészt. A művész életének fontosabb fordulópontjait érintő kötetben szó esik a pálya indulásainak nehézségeiről, a küzdelmes menekülésről Erdélyből, Babba Mária szerepéről, az erdélyi és a magyarországi kisebbségi létről. Szervátiusz Tibor hangsúlyozta: „Az egészben az a legtragikusabb, hogy ez a kis Csonka-Magyarország tele van belső ellenséggel. Ez az, ami érthetetlen. Ugyanis, ha ez az ország nem áll talpra, nem erősödik meg minden területen, akkor az elszakadt területek magyarsága számára is reménytelenné válik a helyzet, a sors. Ezt a beteg országot kellene meggyógyítani, talpra állítani, s innen megszervezni a világban szétszóródott magyarságot. Ehelyett most belső ellenség, vezetés irtja és pusztítja mindazt, ami magyar, ami tisztesség és becsület. ” Szervátiusz Tibor Kolozsváron született, ott töltötte gyermekéveit, s megható élményeket őriz a 40-es évek történelmi időszakából, a legemlékezetesebb számára Erdély visszacsatolása. A kolozsvári Szent Mihály templomban áll Szervátiusz Tibor fehér-mészkőből készült Pietája. A művész így vall erről a szobráról: „A Szent Mihály templomot éppen akkor restaurálták, 1957-ben, s ebből az alkalomból kértek fel a Pieta elkészítésére. ” „Három alak áll a kereszt alatt, balról a Szűzanya, jobbról arimateai József tartja Jézus testét. Ott van a torony alatti kápolna falában, az emberek nagyon szerették, fényesre simogatták Jézus lábait. ” A művész a megbízást Márton Áron püspöktől, Erdély legendás hírű főpapjától kapta, igaz csak közvetve, mert akkor már szobafogságban volt Dél-Erdélyben, Gyulafehérvárt. Áldását küldte a tervre, azt üzenvén: nagyon tetszik neki. Szervátiusz Tibor megalkotta Ady Endre, Móricz Zsigmond, Bartók Béla, Szabó Dezső és Németh László szobrát, mert erősítést adtak a művésznek a kisebbségi sorsban. Nehéz körülmények között alkotott, a híres Dózsa szobrába belesűrítette bukásainkat, tragédiáinkat, a későbbi tüzes trónjainkat. „Benne vannak tehát a későbbi forradalmi bukásaink, de benne van Trianon is. Tulajdonképpen Trianon teljes kifejezése, mivel a végtagjai hiányoznak, levágták, leégették. Megmaradt a törzs, amely kegyetlenül vergődik, szenved, kínlódik az életért, a megmaradásért…”Elmondta, miért kellett elhagynia szülőföldjét: „Ha édesapám nem segít bennünket, akár éhen is halhattunk volna a családommal. A titkosrendőrség állandóan zaklatott, számtalan megfigyelő leste minden mozdulatunkat. Arra csak később jöttem rá, már itt, hogy igen közelről is figyeltek a Secu számára. Állandóan követtek, fenyegettek, lehallgattak, házkutatást is tartottak. Olyan lelki terrornak vetettek alá, hogy már nem bírtam. ” A művész 1977. szeptember 12-én érkezett Magyarországra. Időközben feleségével létrehozták a Szervátiusz Alapítványt, valamint a Szervátiusz Jenő díjat, mert szeretné elérni, hogy újabb követői legyenek, akik vállalják a nemzeti kultúra gyökereinek felmutatását művészetükben. /Frigyesy Ágnes: Mindörökké Erdély. Beszélgetés-kötet a Kossuth-díjas Szervátiusz Tiborral. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 22./2009. augusztus 17.
Hálaadó szentmisével és körmenettel emlékeztek meg augusztus 16-án Kovászna megyei Futásfalván a település római katolikus temploma Mária-szobrának felújításáról. Felső-Háromszék egyik legismertebb búcsújáró helyének ékességét 1964-ben restaurálták. A fából faragott, barokk stílusú Mária-szobor 1750-ból származik. A 217 centiméter magas, ismeretlen faragómestertől származó alkotás Esztelnekről került Futásfalvára. A szobor Máriát ábrázolja, karján a gyermek Jézussal, mindkettő fején korona, kezükben jogar. A restaurálásnak köszönhetően ma is gyönyörű háromszéki Madonna a templom egyik mellékoltárán tekinthető meg. /Hálaadás a szoborfelújításért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./2009. szeptember 8.
Ismeretlen tettesek több sírhelyet gyaláztak meg a nagyernyei temetőben. Az emberek szeptember 5-én reggel vették észre a ledöntött sírköveket, szétvert kővázákat, letört márványlapokat. Nem ez az első alkalom, hogy Nagyernyében sírokat gyaláznak meg. Pár évvel korábban márványlapot loptak, 1-2 évvel ezelőtt pedig a keresztről lopták el az alumíniumból és rézből készült díszítéseket, sőt, a keresztre feszített Jézust is. Akkor megtalálták az elkövetőket, mindkét esetben roma nemzetiségű személyről volt szó. Ezúttal nem loptak a temetőből: sírköveket döntöttek le, köztük olyat, amely 1878-ból való. Megközelítőleg 30 sírhelyet rongáltak meg, a rendőrség csak 12-ről tud. Katolikus, református és unitárius felekezetűeket temetnek ebbe a temetőbe. /(antalfi): Sírhelyeket gyaláztak meg Nagyernyében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./2009. szeptember 12.
Makkai Ádám a kiválasztottak közül való. Édesanyja, a nagyszerű író, Ignácz Rózsa tudta ezt. Ezért mondta az 1956-os forradalom és szabadságharc szovjet mintájú letiprásakor, eredj, fiam, önmagad megvalósítása irányába, ki a hazátlan országból. Megjelent Makkai Ádám összegyűjtött verseinek könyve (Jézus és a démonok imája, Atlantis-Centaur, Pro Print, Csíkszereda, 2009), és jellemző, hogy nem Magyarországon, de Csíkszeredában látott napvilágot. Makkai több földrészen s több egyetemen tanított, tanít. Makkai verseiben megjelent Horn Gyula is, az 1956-os géppisztolyos nemzetáruló, majd 1994–98 között miniszterelnök. Egyes pesti szerkesztőcskék rámondják, hogy itt, ott pulbicisztika ízű, pl. amikor horngyulázik. Követni őt nem tudják, elásni igen, ma is. /Czegő Zoltán: Költő, az éggel is vitázó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./2009. szeptember 14.
A falu nagy szülöttének, Godó Mihály néhai jezsuita szerzetesnek /Kisiratos, 1913. szept. 25. – Kisiratos, 1996. szept. 22./ állítottak szobrot szeptember 13-án Kisiratoson. Páter Godó három ízben több mint 16 évet töltött a Ceauescu-diktatúra legsötétebb börtöneiben, ebből nyolc évet magánzárkába, de hitében és elszántságában ez sem törte meg. „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egy percig is szomorú lettem volna – idézte önéletrajzában tett vallomását Szilvágyi Zsolt, a Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség általános helynöke. – Börtöntársainak vitte el Krisztus fényét, és amikor harmadszor is bezárták, azt kérte, maradhasson élete végéig börtönlelkész. ” „Áldozatok révén születnek a nagy dolgok” – mondta Godó Mihály. A szobrot megszentelő András Imre jezsuita szerzetes, a bécsi Egyházszociológiai Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy Godó atya egyáltalán nem várt elismerést, főleg szobrot nem. „Azt mondta: egy jezsuita akkor boldog, hogyha az út szélén, összeesve a szolgálatban, személytelenül, névtelenül adja a lelkét Istennek. Ami őt gazán foglalkoztatta: a magyar egyház, egyházának a sorsa. Sikerült neki megakadályoznia azt, hogy Erdélyben, Romániában ugyanaz a békepapi mozgalom elinduljon, mint ami Magyarországon elindult” – mondta. A személyes élményekről, a 61 éves ismeretségről mesélő gyergyószárhegyi Ferencz Ervin ferences szerzetes kiemelte, hogy „nem hódolni kell a szobra előtt, mert ez az alkotás egy figyelmeztető jel, hogy Godó atya él és élni fog!”. A szobornál megemlékező beszédet mondott Balczó András magyar olimpiai bajnok veterán öttusázó, köszönetet mondott a jezsuita szerzetes még élő testvére, Godó András. A bronzszobor Kocsis Rudolf aradi művész alkotása. Hogy mi volt Godó Mihály „bűne” a hatalom szemében? „Az, hogy megakadályozta Erdélyben, Romániában a katolikus egyház behódolását a kommunista diktatúrának és az államnak – fejtette ki Szilvágyi Zsolt. – Márton Áron püspök egyik munkatársa volt, és a békepapság ellen küzdők egyik fő vezéralakja. Neki köszönhetjük, hogy az egyház Erdély-szerte megőrizte függetlenségét. Rendkívüli jellem, nagyon gerinces ember volt, amit mindannyian megtanulhatunk a mai világban is, amikor vallásunkat és nemzetünket sokfelé húzzák-szakítják. Godó üzenete az, hogy elsősorban a lelkiismeretünkben megszólaló Jóistenre hallgassunk, hűségesek maradjunk az egyházhoz, népünkhöz, értékeinkhez, és nem utolsó sorban önmagunkhoz. Hogyha Godó atya munkásságát és életpályáját jellemezni szeretnénk egy szóban, azt mondatnánk: hűség. ” /Pataky Lehel Zsolt: Szobrot avattak Godó Mihálynak Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 14./ Emlékeztető: Godó Mihály volt a legtovább börtönben az erdélyi magyar papok közül, 18 évet. Emlékezését kiadták: Godó Mihály SJ: Önéletrajz – Testamentum /Gloria, Kolozsvár. 2002/2009. szeptember 17.
A gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban szeptember 29-én hálaadó szentmisével fejeződik be a Szent István alapította Gyulafehérvári Főegyházmegye jubileumi éve, melyet egy évvel ezelőtt, szeptember 13-án Csíksomlyón hirdetett meg dr. Jakubinyi György érsek „Krisztussal ezer esztendeig” jelszóval. Ez idő alatt az erdélyi püspökség területén sok rendezvénnyel, szentmisével emlékeztek az elmúlt ezer év nehézségeire és örömeire. November végéig látogatható a gyulafehérvári érseki palotában az egyháztörténeti és művészeti értékeket felmutató kiállítás. A román televízió magyar adásában több héten keresztül mutatják be a Balázs János által készített dokumentumfilm-sorozatot a gyulafehérvári érsekség történetéről. Sepsiszentgyörgyön tíznapos ünnepségsorozat keretében emlékeztek az egyházalapításra az öt katolikus plébánia és a kerület papjai, hívei, valamint más felekezetűek. A Szent József-, Szent Gellért-, Szent Benedek-, Mária-, Világ királynője- és a Krisztus király-templomban naponta tartottak szentmisét, imatalálkozókat, más rendezvényeket. Az erdélyi egyházmegyében nagy jelentőségű az őrkői plébánia és templom, ahol sok türelemmel, szeretettel gondozzák a roma híveket. A Szent József Egyházközség több mint tíz éve havonta ezer példányban adja ki a Szabó Lajos címzetes kanonok által szerkesztett Egyházi Tudósítót. Hajdu János főesperes az egyház keretében kifejtett tevékenységükért elismerő oklevélben részesítette Hervay Katalin képzőművészt, László Károly színművészt és Szilágyi Zsolt énekest. Ugyanilyen elismerő oklevelet kapott a megyeháza és a városháza is, melyet Antal Árpád polgármester vett át. /Józsa Zsuzsanna: Ezer éve Krisztus fényében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./2009. szeptember 26.
Az 1940-es évek végén, a politikai-kulturális káoszban Ditrói Ervin művészettörténész, egyetemi tanár egyedül létrehozta a kolozsvári Művészeti Múzeumot. Úgy érezte, minél többet meg kell menteni azokból az értékekből, amelyek a patinás kulturális intézmény-feloszlatásokat követő, műkincs-átcsoportosító-romboló-rabló időkben gazdátlanokká váltak. A kor kolozsvári magyar művészeinek reprezentatív alkotásai mellett Ditrói Munkácsy Mihály Ecce homojáról is említést tett. Állítólag hengerre felcsavarva vár a jobb időkre, várja feltámadását-feltámasztását. Országos szintű tanácskozást szervezett a kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója, Calin Stegerean. Felmerült, hogy az állandó kiállítás helyett időről időre felszínre lehetne hozni az értékes raktárkészlet egy részét, megismertetni a közönséggel. Itt jöhetne be a képbe a Munkácsy-festmény, azután ott van a gazdag nagybányai anyag, és ott a Szolnay-, Szervátiusz-, Nagy Imre-, Mohy-, Nagy Albert-, Miklóssy-, Incze János-, Fülöp Antal Andor-, Gy. Szabó-, Lövith-, Benczédi-munkák sokasága. /Németh Júlia: Hengerre felcsavart Jézus Krisztus-kép. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./2009. október 6.
Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla legújabb fotóalbumát, Marosvásárhely című munkájukat mutatták be Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. – Leginkább városdicsérő albumnak nevezném ezt a könyvet. Úgy is mondhatjuk, ez és a sorozat többi kiadványa magyar lelki, honismereti albumom – határozta meg a munkák műfaját Praznovszky Mihály irodalomtörténész. A szerzőpáros másik friss kötete az Erdély – Székelyföld – A nagy székely mesemondó, Benedek Elek című kiadvány, amellyel a másfél évszázada született író emléke előtt tisztelegnek. Az est végén Lőwey Lilla Elek apó szavaival búcsúzott a vásárhelyi közönségtől: Jézus tanítványa voltam/ gyermekekhez lehajoltam/ a szívemhez felemeltem/ szeretetre így neveltem. /Nagy Székely Ildikó: Elek apótól önmagunkig. Albumokban élő lelkiismeret. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./2009. október 11.
A gyulafehérvári főegyházmegye alapításának ezredik évfordulóján dr. Jakubinyi György érsek kitüntetésben részesítette a szerzeteseket és laikusokat – összesen 22-en, és hárman post mortem – kapnak millenniumi különdíjat. A díjazottak képviselik a főegyházmegye hitvalló híveit. Érdemes odafigyelni tanúságtevő életvitelükre. Bíró Mária szociális testvér a kommunista rezsim idején titokban élte szerzetesi hivatását. Akkor hagyta el a tanári pályát (1976-ban) és vállalta a püspöki kancellária irodavezetői feladatát, amikor az egyházellenes években a „legkockázatosabb” volt. Testvérével, a szintén titokban szerzetesi fogadalmat tett Teréziával, aki az érsekség főkönyvelője, évtizedeken keresztül a főegyházmegyei hivatal hűséges munkásaként dolgozott. Az 1989-es decemberi fordulatot követően a Szociális Testvérek Társulata erdélyi kerületének elöljárója volt. Dénes Anna Szeréna szociális testvér fiatalon került börtönbe. Tízéves börtönélet után a kolozsvári Szent Mihály-templom gondozója volt, ugyanakkor az egyetemisták lelki támasza, a szerzetesi hivatások ápolója, 1985-től 2004-ig a megbénult Erőss Lajos nagyprépostot gondozta. Egyed Mária Lénárda ferences nővér évtizedeken keresztül vezette a gyulafehérvári nagy- és kisszeminárium konyháját. Felelős beosztása miatt a Szekuritáté zaklatásait is el kellett viselnie. Ferenczi Attila tanár hitvalló keresztény ember. A laikusok számára beindított teológiai képző levelező tagozata csíkszeredai központjának szervezője, besegítő tanára. Gál László tanfelügyelő, hittanár, a Majláth Gusztáv Károly teológiai líceum igazgatója a gyulafehérvári magyar nyelvű oktatás megmentője. Gáspár Mária Petronella ferences szerzetes negyven éven át dolgozott a marosvásárhelyi klinikán. A kórházba kerülő és gondozásra szoruló, több esetben haldokló papokat ápolta és gondozta. Sokszor kellett szembesülnie a Szekuritáté zaklatásaival. Geréd Vilmos székesegyházi karnagy, ötgyerekes családapa negyven éve kántori szolgálatot tölt be a gyulafehérvári főegyházmegyében. Dr. Kun Imre orvosprofesszor, a Keresztény Orvosok Egyesületének elnöke a Sapientia EMTE kuratóriumának tagja. /Világi krisztushívők a gyulafehérvári főegyházmegye szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 11./2009. október 19.
„Már a tavalyi pusztinai magyar misét is áttörésnek tekintettük, de ha az áttörés volt, akkor a mostani lábnyiki mise sokszorosan az” – jelentette ki Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója az általa szervezett ötödik csángókonferencia után. A Veszélyeztetett örökség, veszélyeztetett kultúrák című tudományos tanácskozás központi témája a kisebbségben élők lelki gondozása, ezen belül pedig a moldvai csángó közösség anyanyelvi hitéletének a kérdése volt. A konferencia részeként harangozták be azt az október 17-én tartott lábnyiki misét is, amelyen látványos gesztusok történtek az anyanyelvi misézést immár évtizedek óta hiába kérő csángók irányában. A román-magyar-latin nyelvű misét Petru Gherghel iasi-i püspök koncelebrálta, aki a „Dicsértessék a Jézus Krisztus” és „Isten hozta” szavakkal magyarul is köszöntötte a híveket. A magyar prédikációt Cserháti Ferenc, a magyar szórvány gondozásával megbízott esztergomi segédpüspök tartotta. A szentmisén magyar egyházi énekek is felcsendültek. Eddig a iasi-i püspök és hivatala bizonyult a magyar misézés legfőbb ellenzőjének. Petru Gherghel a Krónikának nyilatkozva többször kijelentette, akkor engedélyezi egyes moldvai római katolikus templomokban a magyar nyelvű misézést, ha megbizonyosodik róla, hogy az illető településen a hívek legkevesebb öt százaléka nem beszéli a román nyelvet. Ioan Robu bukaresti érsek, a romániai katolikus egyház feje újságírói kérdésre kijelentette: „Meggyőződésem, hogy néhány moldvai csángó faluban, ahol ezt a hívők kérik, még a közeljövőben tarthatnak magyar nyelvű miséket!” Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke a mise után megkereste Petru Gherghel püspököt, és amikor arra kérte, hogy legyen folytatás, tőle is biztató szavakat hallhatott. Az anyanyelvi hitélet kapcsán a Bákóban tartott konferencián is hangzottak el javaslatok. Diószegi László elmondta, a magyarországi római katolikus egyházban paradigmaváltás ment végbe, és immár a moldvai csángómagyarokat is a Kárpát-medencén kívüli katolikus szórványmagyarság részének tekintik. Az alapítványi elnök a váltást Erdő Péter bíborosnak tulajdonította. A csángó származású, Magyarországon és Olaszországban tanult, jelenleg pedig a szlovéniai Murakeresztúron szolgáló Pogár Róbert római katolikus pap azt kezdeményezte, hogy hozzanak létre vegyes bizottságot a magyar és a román katolikus egyház vezetői, és ebben tárgyalják meg a magyar mise kapcsán felmerülő kérdéseket. /Gazda Árpád: Román–magyar püspöki misét tartottak a Csángóföldön. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./