udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
455
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 451-455
Névmutató:
Dragnea, Liviu
2017. június 23.
Kelemen Hunor: ritka farizeus a román társadalom
Kelemen Hunor meggyőződése, hogy akkor is nacionalista hangulatkeltésbe torkollnak a román koalícióval folytatott tárgyalások, ha rövidebb az RMDSZ igénylistája. A szövetségi elnök a Krónikának adott interjúban elmondta, az alakulat nem mondott le a magyar közösség számára kedvező javaslatokról, amelyek egy részére szerinte ősszel vissza fognak térni. A politikus a parlamenti pártok közül a PSD–ALDE-koalíciót tartja párbeszédképesnek, és az RMDSZ a jövő héten dönt az új kormány esetleges támogatásáról.
Adott pillanatban úgy tűnt, hogy sínen vannak a román balliberális koalícióval folytatott tárgyalások, és sikerül elfogadtatni számos, a magyar közösségnek kedvező törvényjavaslatot. Milyen RMDSZ-es indítványokat volt hajlandó támogatni a hatalmon lévő két párt elnöke? – Kezdtük a parlamentben még a Tăriceanu-kormány idején beterjesztett kisebbségi törvénnyel, amelynek elfogadtatása érdekében jóformán valamennyi párttal tárgyaltunk 2005 óta. Ez nagyon régi célja az RMDSZ-nek, nincs benne semmi újdonság, jobbról-balról szétszedték már. A tavaszi ülésszak kezdete óta iktatott többi tervezet is szerepelt pár hónapja a szakbizottságok asztalán, ezekről a közvéleményt tájékoztattuk, a partnerek is ismerték.
Azt mondtuk, próbáljuk meg a június végén befejeződő ülésszak végéig elfogadtatni ezeket. Amikor mindezekről hétfőn reggel egyeztettünk, a koalíciós pártok vezetői a legnagyobb nyitottsággal, mindenféle fenntartások nélkül, a kényes pontokról is hajlandóak voltak tárgyalni.
A március 15. hivatalos ünneppé nyilvánítását célzó tervezet például még a korábbi parlamenti ciklusban elkészült, csak most nyújtottuk be, és nagyjából azokat a törvényeket követi, amelyek a romák, tatárok számára egy-egy ünnepnapot megjelölve már elfogadott a parlament, és éppen Traian Băsescu hirdette ki elnökként.
A közigazgatási törvény anyanyelvhasználatról szóló cikkelyeit módosító javaslatok is a képviselőház napirendjére kerültek, sőt a minisztériumok és a törvényhozói tanács is véleményezte, és mindössze technikai javaslattal élt, de alapvetően nem utasította el. Tehát ezek a kezdeményezések mind benne voltak a körforgásban.
A március 15-ével kapcsolatos törvénytervezettel volt a legkevesebb problémájuk, itt egyedül azt javasolták, hogy a hivatalos ünnepen járó szabadnap ne legyen kötelező, hanem a munkaadóra bízzák. A nyelvhasználati törvény esetében ugye mi azt javasoljuk, hogy a jelenlegi húsz százalékról tíz százalékra csökkenjen a küszöbérték, amely fölött egy kisebbség tagjait anyanyelvhasználati jog illeti meg a helyi közigazgatásban.
Ők tizenöt százalékot támogattak, mire mi elfogadtuk ezt a kompromisszumot, ugyanakkor beiktattunk egy alternatív küszöböt is, ami azt jelentené, hogy Temes, Arad és Brassó magyar közösségei számára is biztosítva lennének az anyanyelvhasználati jogok. Újra beemeltük a tervezetbe, hogy a későbbi demográfiai változás nem befolyásolja a nyelvhasználati jogokat, az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve pedig felsoroltuk a prefektúrákat, dekoncentrált intézményeket, utcanévtáblákat és útjelző táblákat is. Még a kisebbségi törvényt is elfogadták, mindössze más javaslatot tettek a kulturális autonómia megnevezésére, mert nem bírták elfogadni az autonómia szót, de a hatásköre maradt. Egyedül a nyelvhasználat megtagadása esetén járó szankciók témaköre maradt nyitva, mi ugyanis azt javasoltuk, hogy ezek a büntetési tételek ne kormányhatározatban szerepeljenek, mint eddig, hanem magában a jogszabályban.
A tárgyalásokról kiszivárgott hírekre viszont beindult a nacionalista hangulatkeltés. Erre hivatkozva visszakozott Liviu Dragnea PSD- és Călin Popescu-Tăriceanu ALDE-elnök? – A hétfőn délután elkezdődött hisztériakeltés nyomán a koalíció erdélyi képviselői ültek farhámba. Talán ott hibázott a két román párt, hogy a velünk folytatott tárgyalásokra nem hozták el az erdélyi képviselőiket. Miközben a déli megyék politikusaival nem volt semmi baj, az erdélyi román képviselőket agresszíven, hatékonyan manipulálták a sajtóban, Facebookon. Emiatt kedden reggel a koalíció vezetői már azt mondták, nagy a kockázata annak, hogy a saját pártjukon belül kialakul egy olyan viszonyulás, ami a tervezetek végszavazásánál már problémát okozhat, ezért most nem vállalják mindezt. Nem vesztünk össze velük, nem alakult ki olyan helyzet, hogy letépjük egymásról a zakót, egyszerűen megijedtek, megtorpantak a hihetetlenül erős nacionalista manipulációtól. Ekkor mindenki visszalépett egyet. A türelem is nagy kvalitás a politikában, ezért azt mondtuk, semmi baj nincs, ha most ezt nem tudják vállalni. Már csak azért is, mert aritmetikailag megvan a többségük, tehát a történet nem arról szól, ahogy a román média beállította, hogy adok-kapok folyt volna. Mi nem üzleteltünk, hanem nagyon tisztességesen tárgyaltunk.
Sokan úgy látják, sok volt egyszerre a kisebbségeknek, de elsősorban persze a magyaroknak tett engedményekből, és ez verte ki a román médiában, a politikusok körében a biztosítékot. Erről mi a véleménye?
Én is feltettem a kérdést, sok volt-e, hogy három dolgot próbáltunk egyszerre megoldani, vagy esetleg lehetett volna kisebb csomagban adagolni. Meggyőződésem, hogy bármivel állunk elő, ugyanez a hangulatkeltés lett volna. Ha a szenátus szakbizottsága hétfőn nem fogadja el a március 15-i hivatalos ünnepet, akkor a nyelvhasználatnak mennek neki, mindössze ürügy kellett. Bár sokan nem látják be, most is az volt a fontos, hogy megmutassák ugyanazt a manipulációs technikát, amit januárban már lefolytattak: ha megnyomják a gombot, pillanatok alatt olyan helyzetet lehet teremteni, hogy a politikusok egy része megtorpan. Ennek ellenére nekünk nincs miért lemondanunk ezekről a dolgokról, ők pedig megoldják maguk a saját kormányuk megbuktatását.
Ön szerint az elmúlt napok hisztérikus magyarellenes kirohanásai ismeretében terítékre kerülhetnek-e még a közeljövőben kisebbségi jogok bővítését célzó kezdeményezések? Már csak azért is, mivel a román egyesülés centenáriumának közeledtével ez a hangulatkeltés várhatóan csak fokozódni fog.
Azt gondolom, hogy a közigazgatási törvény módosítása mindenképpen napirendre fog kerülni szeptemberben, ha okosan dolgozunk, akkor át is fogjuk tudni vinni. Dragnea és Tăriceanu sem gondolja, hogy ezt el kell felejteni és le kell venni napirendről. Viszont mindannyian úgy gondoljuk, hogy a nyár folyamán meg kell próbálni intenzívebbre venni a párbeszédet a román emberekkel annak érdekében, hogy a mostani hangulatkeltés ne forduljon át egy teljesen más logikát követő pályára. Ez közös felelősségünk. A kisebbségi törvényről is hasonlóképpen vélekedem, de hát erre tizenkét éve várunk, tehát esetünkben a türelem a politikában még erősebb kvalitás, mint egy normális országban. Az nem megoldás, hogy mi sündisznóállásba bújunk. Másrészt vannak legalább ilyen súlyú, a jogállamra és a hatalmi ágak szétválasztására vonatkozó kérdések, amelyeket ennek a koalíciónak meg kell tudni oldani. Hogy a politikai döntéseket a politikusok hozzák meg, ne ellenőrizhetetlen helyeken, a sajtónak, nacionalista hőzöngéseknek kitéve. Ha nem sikerül rendezni a jogállamiság kérdését, akkor minden egyéb kérdés, beleértve a kisebbségiekét is, veszélybe kerülhet. Nem hiába javasoltam az államelnöknek 2015-ben a többség-kisebbség közötti megállapodást, tudtuk, hogy közeleg 2018, ami sok problémát fog jelenteni. Megáll az eszem, hogy az ország egyik legjobb egyetemének, a kolozsvári BBTE-nek a rektora azzal fenyegeti a románokat és a magyarokat, hogy a puliszka mindjárt felrobban. Valakit nem azért választanak rektornak, még ha fasiszta történész is, hogy fenyegesse a társadalmat, a politikusokat. Európában nem nagyon látni ilyen farizeus társadalmat, mint amilyen a román. Miközben itthon üvölt az elképesztő magyarellenes, nacionalista hangulatkeltés, az államfő Berlinben kijelenti, hogy Romániában példaértékűen meg van oldva a kisebbségi kérdés. És a két vonat nem csattan össze a fejükben hatalmas robajjal.
Említette, hogy nem vesztek össze a koalícióval. Ezek szerint a parlamenti együttműködésről szóló megállapodás érvényes a most következő kormányalakításra is? Vagy további alku tárgya, hogy az RMDSZ támogatja-e az új kabinetet?
Nem azért küldtek bennünket a parlamentbe, hogy összevesszünk valakivel, ez a politikában nem lehet cél. Ha valakivel össze kellene veszni, akkor az végképp nem a koalíció, hanem például Orbán Lajos PNL-elnök és Traian Băsescu. A megállapodásunk négy évre szól a PSD–ALDE-koalícióval, azzal a kitétellel, hogy minden parlamenti ciklus után kielemezzük, és eldöntjük, miként megyünk tovább. Bizonyára lesznek tárgyalásaink, mindig a kontextusában kell elemezni valamit. A kérdés mindig az, mire vagyunk képesek a hat és fél százalékunkkal, illetve kivel tudunk normális párbeszédet folytatni, márpedig e téren sok lehetőség nincs a jelenlegi parlamentben. Van az ellenzék Traian Băsescuval, akiről most is az a véleményem, mint volt mondjuk 1997-ben; senki nem gondolhatja, hogy vele konstruktív, előretekintő együttműködést lehetne folytatni. Láttuk azt is, hogy Orban Ludovic hogyan gondolkodik, ő ugyanaz az ember, akiről Emil Cioran mondta a Párizsi füzetekben, hogy jó román lehet egy római katolikus, egy protestáns is, de román, minden jelző nélkül csak egy igazi ortodox lehet. A félmagyar, unitárius vallásban megkeresztelt Orban is folyamatosan azt bizonygatja, hogy jó román, tőle nagy áttörésre nem számítok. A Mentsétek meg Romániáról (USR) nem tudjuk, jön vagy megy, fiú vagy lány. Ezen kívül pedig ott van a PSD–ALDE. Ha nem akarunk beszorulni valahová a hat és fél százalékunkkal, akkor valakivel párbeszédet kell tudni folytatni. A jó persze az lenne, ha mindenkivel sikerülne, de falusiasan fogalmazva ezek a borkánok sorakoznak a polcon. A következő időszakban arra kell koncentrálnunk, hogy ne engedjük fokozni a magyarellenes hangulatot, mert a közösségünk nagyon megsínyli, főleg interetnikus környezetben. Másrészt úgy kell előrébb mozdítani a dolgokat, hogy ne adjunk fel semmit a közösség célkitűzéseiből.
Tekintve, hogy csak a kisebbségi frakció tagjainak szavazatával tudta megbuktatni a Grindeanu-kormányt, a koalíciónak szüksége van az RMDSZ-re. Afelé hajlik tehát az RMDSZ, hogy támogassa az új kormányt?
Erről a jövő héten, a frakciókban fogunk dönteni, ez teljesen racionális, korrekt megközelítése lehet a döntésnek. Mindenki spekulál ugyan arról, hogy a koalíciónak kivel sikerült megbuktatnia a kormányát, de azt nehéz lenne megmondani, hogy a nem magyar kisebbségi frakció tagjai miként szavaztak, miközben biztos, hogy most nem volt meg az a többségük, amellyel januárban indultak. Ennek ellenére ahogy eddig is, ezután is szükségük lesz a mi szavazatainkra, ilyen szempontból nem vagyunk se jobb, se rosszabb helyzetben, mint egy héttel ezelőtt. A politikai válság kirobbanása előtt, például az egységes bértörvény megszavazásakor is egyértelmű volt, hogy nélkülünk nem ment volna át a jogszabály, ami annak tudható be, hogy nem elég fegyelmezettek. Tehát szükség lesz ránk, és úgy látom, hogy ők sok szempontból – beleértve a többség és kisebbség viszonyát – a parlamenti együttműködést kérik, ajánlják a következő időszakra.
Miként látja, a mostani belpolitikai zűrzavar közepette lehet-e áttörést elérni a magyar–román államközi viszony terén?
Nem tudom ezt ma megjósolni, de bízom benne, hogy igen. Vannak próbálkozások, főleg magyar oldalról, de román részről sem látom azt a fajta elzárkózást, amit egy-két évvel ezelőtt tapasztaltunk. Nem egykönnyen lehet előrelépni, a következő fél év ilyen szempontból bizonyára sok mindent előrevetít, Teodor Meleșcanu februári budapesti látogatásának a viszonzásaképp ősszel lesz egy bukaresti külügyminiszteri találkozó. Vannak különböző szintű egyeztetések a tárcák között, tárgyalnak határ menti együttműködésről, energetikai, védelmi, határőrizeti kérdésekről, hiszen számos olyan ügy van, ami nem etnikai, és ezeket a két országnak vinnie kell. Még messze vagyunk az áttöréstől, de figyelembe kell venni azt is, hogy Romániában a külpolitikát nemcsak a kormány alakítja, az alkotmány szerint az államelnöknek is nagy szerepe, feladata van, tehát ez nem kizárólag kormányfüggő.
Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár)2017. június 23.
Dragnea: Négy javaslatom van a miniszterelnöki tisztségre
A következő napokban összeül a Szociáldemokrata Párt (PSD) országos végrehajtó bizottsága, vasárnap pedig az alakulat parlamenti frakciói is ülést tartanak, hogy eldöntsék, kit jelölnek a miniszterelnöki tisztségre – jelentette be Liviu Dragnea. A PSD elnöke azt mondta, hogy jelen pillanatban négy javaslata van a kormányfőjelölt személyére, „urak és hölgyek, a párt tagjai”. Hozzátette, a hétfői konzultációkon egyetlen javaslattal állnak majd Klaus Iohannis államfő elé. Dragnea azt is kifejtette, az új miniszterelnöknek korrekt, felelősségteljes, jó munkabírású, becsületes embernek kell lennie, ugyanakkor fontos, hogy „ne legyen kalandor”, és legyen képes gyakorlatba ültetni a kormányprogramot. A szociáldemokrata pártelnök ama meggyőződésének is hangot adott, hogy Klaus Iohannis államfő a PSD és az ALDE jelöltjét bízza meg kormányalakítással, hiszen az ország stabilitásának biztosítása közös érdek. Nyugati Jelen (Arad)2017. június 26.
Bemutatjuk Mihai Tudosét, a PSD-ALDE kormányfőjelöltjét
Támadható politikust, az ötven éves Mihai Tudosét javasolja a PSD-ALDE kormányfőnek. A szociáldemokraták elnöke, Liviu Dragnea szerint a többi jelölt – Olguța Vasilescu, Carmen Dan, Mihai Fifor, Adrian Țuțuianu és Marcel Colacu – nem vállalta el a megbízatást.
Mihai Tudose már korábban is tagja volt a kormánynak: Victor Ponta és Sorin Grindeanu kabinetjében is a gazdasági tárca vezetője volt. A Grindeanu-kormányt kiértékelő PSD-s jelentésben azok között a miniszterek között szerepelt, akik hat hónapos tevékenységük alatt semmilyen eredményt nem tudtak felmutatni.
Úgy tűnik azonban, hogy a Ponta-kormány tárcavezetőjeként működése már sikeres volt – legalább is olyan szempontból, hogy ebben az időszakban felesége cége pénzes közbeszerzéseket nyert. De azért a Grindeanu-kabinetben sem volt tétlen: lapforrások szerint 2015 és 2017 között felesége vállalata több millió eurós szerződéseket kötött az állammal.
Magánegyetemen végzett
Mihai Tudose 1995-ben végzett a bukaresti Dimitrie Cantemir Keresztény Egyetem jogi és közigazgatási karán. 1992 és 1999 között szenátusi irodavezető volt, 1999-2000 között a brăilai Farex Rt jogtanácsosaként ténykedett. 2000-ben került be a parlamentbe. Pártján belül a brăilai várposi, majd a Brăila megyei szervezet vezetője is volt.
2007-ben az amerikai Georgetown Egyetemen fegyveres konfliktusok elemzésére és megoldására képesítő szaktanfolyamon vett részt. 2013-ban a Román Hírszerző Szolgálathoz tartozó Hírszerzési Akadémia tanára lett, miután 2006-ban elvégezte az ugyancsak a legfőbb romániai hírszerzés keretében működő Országos Felsőfokú Biztonsági Kollégium nemzetbiztonsággal kapcsolatos tanfolyamát. A parlament gazdasági, reformügyi és privatizációs szakbizottságát is vezette.
Plágium – és „túl szoros” kapcsolatok a hírszerzéssel
Miniszterként teljesítménye szürke volt. A sajtó figyelmébe először 2015-ben került, amikor a Hírszerzési Akadémián elnyert doktori címe kapcsán plágiummal vádolták meg a disszertációja miatt. A doktorátust egyébként szintén plágiummal vádolt Gabriel Oprea vezette.
Mihai Tudose többek között állítólag Ion Iliescu és Traian Băsescu munkáinak részleteit vette át idézőjel nélkül dolgozatába. Ion Iliescu 2008-as isztambuli beszédéből, illetve Traian Băsescu 2007-ben, a Románia Védelmi Stratégia kidolgozása alkalmából elhangzott üzenetéből vett át részleteket, anélkül, hogy hivatkozott volna a forrásra.
A gyanú szerint a doktori disszertáció egyharmada plágium. Ráadásul figyelmetlen is volt: megtörtént, hogy egy-egy plagizált részlet háromszor-négyszer is megismétlődött a dolgozatban. Emellett a lábjegyzetek jó része is „hamis”: az idézett oldalakon az eredeti szerzők egészen másról értekeznek. A vádak szerint legalább 50 oldal a dolgozatból szó szerinti – idézője nélküli –, vagy csak apró módosításokkal átvett idézet.
Mihai Tudose természetesen tagadta a plágium vádját, bár azt elismerte, „két három oldalt másoktól vett át, de korántsem szó szerint”. Mint mondta, mindehhez megkapta a szerzők beleegyezését. A botrány miatt 2016-ban Mihai Tudose kérte, mondhasson le doktori címéről.
A kormányfőjelöltet még párttársainak egy része is azzal gyanúsítja, hogy a kelleténél is szorosabb kapcsolatokat ápol a Román Hírszerző Szolgálattal. Egyébként hobbija a sakk, az irodalom, a kirándulások és a bélyeggyűjtés.
Bogdán Tibor maszol.ro2017. június 26.
Xenofóbia és hisztéria
Az utóbbi napokban ijesztő méreteket öltött Romániában a magyarellenes hangulat és a gyűlöletbeszéd. Egy országos politikai válság közepette a román politikai elit, a média jelentős hozzájárulásával, újból előveszi a „magyar kártyát”, és a romániai magyar közösség ellen fordítja a közvéleményt. Ahelyett, hogy a legnagyobb parlamenti párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) sorain belül kialakult válságra és ennek a potenciális következményeire koncentrálna, a média nagyon gyorsan elterelte ezekről a közvélemény figyelmét azáltal, hogy hazugságokat terjesztett, és xenofób megjegyzésekkel támadta a magyar közösséget.
Liviu Dragnea, a PSD elnöke a múlt héten bejelentette, hogy pártja bizalmatlansági indítványt kezdeményez Sorin Grindeanu miniszterelnök és kormánya ellen, amiért nem tartották be a választási kampányban tett ígéreteket. Dragnea és szövetségesei számos parlamenti taggal, köztük az RMDSZ képviselőivel is tárgyalásba kezdtek, akik készen álltak támogatni az indítványt azzal a feltétellel, hogy a PSD–ALDE-koalíció szavazza meg a nyelvi jogok bővítéséről és a regionális szimbólumok szabad használatáról szóló törvényt. Amint a média értesülést szerzett erről, a hírcsatornák pár órán belül valóságos nacionalista hisztériát generáltak, és azzal riogatták nézőiket, hogy a magyarok el akarják venni Erdélyt a románoktól.
Traian Băsescu volt államelnök elsők között csatlakozott a soviniszta vélemények kórusához. Facebook-oldalán közzétett üzenetében felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a Szenátus megszavazott egy törvényt, amely hivatalos ünneppé nyilvánította a romániai magyarok számára március 15-ét. Hazugságokkal és túlzásokkal teli üzenetében Băsescu azt fejtegette, hogy március 15-e sértő a románok számára. A volt államfő üzenetét azzal zárta, hogy gyakorlatilag megkérdőjelezte a magyar közösség azon jogát, hogy Románia területén megünnepelhesse a magyarok nemzeti ünnepét.
(Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat) Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. június 27.
Megszólalt a SRI: nincs közünk a kormányfő kinevezéséhez
Cáfolja a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), hogy köze lenne Mihai Tudose miniszterelnöki megbízásához. A belföldi titkosszolgálat annak nyomán érezte indokoltnak az állásfoglalást, hogy a bukaresti médiában megjelent találgatások szerint a kormányalakítással megbízott szociáldemokrata politikus „a hírszerzés embere”.
A hírszerző szolgálat azután tett közzé nyilatkozatot a témában, hogy Klaus Johannis bejelentette: a balliberális koalíció által miniszterelnöknek jelölt Mihai Tudosét bízta meg a kormányalakítással. A SRI határozottan visszautasítja azokat a spekulációkat, miszerint az intézmény bármilyen módon beavatkozott volna Románia kormányfőjének kijelölésébe.
„Határozottan visszautasítunk bármilyen kísérletet, ami politikai csatározásokba, a miniszterelnök kinevezésébe vagy bármilyen más akcióba próbálja bevonni a SRI-t, ami nem tartozik a törvényes keretek között megszabott küldetései közé. Ezeket a kijelentéseket lejárató szándékú megállapításoknak tartjuk, amelyek alkalmasak arra, hogy befolyásolják egy demokratikus rendszer alapvető intézményeinek megítélését” – szerepel a hírszerző szolgálat állásfoglalásában.
A SRI hozzátette: elkötelezett annak érdekében, hogy megőrizze kiegyensúlyozottságát és pártatlanságát, és szigorúan a jogszabályok által meghatározott előírások mentén hajtsa végre küldetését.
Tudose és a titkosszolgálatok viszonya annak okán került be a közbeszédbe, hogy a kormányfőnek jelölt politikus európai gazdaságpolitikából szerzett mesteri fokozatot a SRI Mihai Viteazul Nemzeti Hírszerzési Akadémiáján 2007-ben, majd ugyanott doktorált 2010-ben. Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ennek kapcsán hétfőn elismerte, hogy Tudose alkalmasságával kapcsolatban egyesekben a párton belül is kételyek merültek fel. A PSD több tisztségviselője amiatt aggódott, hogy Tudose a „titkosszolgálatok embere" lehet.
A PSD elnöke kifejezte meggyőződését, hogy a vád alaptalan. Liviu Dragnea azzal érvelt: Tudose kollégája volt egy korábbi kormányban is, és ha külső befolyás alatt állna, akkor ő azt „megérezte volna". Krónika (Kolozsvár) 2017. június 27.
Helyből bukás
Siralmas. Ez a jelző a legalkalmasabb annak kommentálására, hogy a román balliberális koalíció Mihai Tudosét terjesztette fel a miniszterelnöki tisztségre. A jelölés hűen tükrözi a szociáldemokraták (PSD) háza táján uralkodó mély politikai és erkölcsi válságot, a súlyos káderhiányt, nem utolsósorban pedig szomorú képet fest annak az országnak a perspektíváiról, ahol felmerülhet, hogy hasonló kaliberű politikusok töltsék be az egyik legfontosabb közméltósági posztot. Persze egy olyan pártban – még ha Románia legnagyobb politikai alakulatáról van is szó –, amelyet egy büntetett előéletű, második büntetőperében ítéletre váró politikus irányít, alaposan felhígulnak a szakmai, feddhetetlenségi és erkölcsi kritériumok. Liviu Dragnea számára fikarcnyi problémát nem okoz olyan politikust javasolni kormányfőnek, aki miniszterként semmi eredményt nem volt képes felmutatni, sőt még a párt (tehát nem az ellenzék vagy egy független szakmai szerv) által elvégzett kiértékelőn is súlyosan megbukott. A PSD elnöke fenntartások nélkül miniszterelnöknek javasol egy plágiummal vádolt személyt, aki a gyanú felmerülésekor önként megválik doktorijától. Mindez a legtermészetesebb egy olyan pártvezető részéről, aki számára a szervilizmus, a pártkatonaság, az utasítások ellentmondás nélküli végrehajtása a legfőbb erény és tulajdonság. Dragneát már korábban is meggyanúsították, hogy paktumot kötött a titkosszolgálatokkal annak érdekében, senki se bogarássza kétes üzleti érdekeltségeit. A hírszerzés akadémiáján doktorált, majd oktató Tudose képbe kerülése még inkább megerősíteni látszik, hogy a többszörösen az igazságszolgáltatás célkeresztjébe került pártelnök kétségbeesetten keresi a nyomozó hatóságokkal kiválóan együttműködő titkosszolgálatok kegyeit bőre megmentéséért. „Ha egy politikust csak három sor másolásán, tehát plagizáláson érnek, bárhol a világon vissza kell vonulnia a politizálástól” – jelentette ki Klaus Johannis a 2014-es elnökválasztás kampányában, Victor Ponta akkori kormányfő botrányára utalva. Ha komolyan gondolja az általa támasztott feddhetetlenségi feltételeket – amelyek alapján korábban hallani sem akart például Dragnea kormányfői kinevezéséről –, akkor az államfő visszadobja a feladónak Tudose jelölését. Demokratikus, a jogállami és az erkölcsi normákra valamit is adó országban nem lehet kormányfő olyasvalaki, aki fölött ott lebeg a szellemi lopás gyanúja, és aki leleplezését követően azzal próbálja mentegetni magát, hogy megvásárolta a lemásolt passzusokat. Johannis egyetlen esetben bízza meg mégis kormányalakítással a PSD jelöltjét: ha nem akar nyíltan konfrontálódni a balliberális koalícióval, és a 2019-es államfőválasztáson való újraindulására és remélt második mandátumára gondolva hagyja, hogy a szociáldemokraták járassák le magukat ország világ-előtt. A választók pedig ihatják egy borítékolhatóan csapnivaló, erkölcsileg indulásától bukott kormányzásnak a levét.
Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár)2017. június 27.
Kinek jó Tudose jelölése?
Nehéz értelmezni a Szociáldemokrata Párt tegnapi döntését, amely nyomán Mihai Tudosét javasolták a miniszterelnöki tisztségbe. Azért nehéz, mert a Grindeanu-kormány volt gazdasági minisztere nemhogy a Klaus Iohannis államfő által támasztott feddhetetlenségi követelményeknek nem felel meg, de még Liviu Dragnea pár nappal korábbi elvárásainak sem.
A Ponta- és a Grindeanu-kormányban is gazdasági miniszterként dolgozó Tudose teljesítménye felejthetőnek nevezhető, különösebb megvalósítás nem fűződik a nevéhez – igaz, családja szépen gyarapodott, felesége milliós üzleteket kötött az állammal mandátuma idején. De ez még mindig a kisebbik baj: a szociáldemokrata politikus neve ugyanis azzal vált széles körben ismertté, hogy Victor Pontához hasonlóan plágiumbotrányba keveredett. Nem is akármilyenbe: doktori disszertációjának szakmai vezetője ugyanis az ugyancsak plagizálással vádolt Gabriel Oprea tábornok volt. Mielőtt az ügy odáig fajult volna, hogy megfosztják doktori címétől, Tudose maga kérvényezte a tudományos cím visszavonását. S jóllehet, ezzel a botrány továbbterjedésének sikerült elejét vennie – az igencsak kínos epizód rávilágít arra: feddhetetlennek semmiképpen sem nevezhető a szociáldemokraták kormányfőjelöltje. Liviu Dragnea azonban nem csak emiatt volt zavarban tegnap, amikor az újságírókat tájékoztatta pártja döntéséről. Hosszan kellett magyarázkodnia azért is, mert a mostani miniszterelnök-jelölt alig pár nappal korábban „megbukott”: a Grindeanu-kabinet miniszterei tevékenységének párton belül történt értékelése során Tudose is azok közé tartozott, akik leszerepeltek, a kormányprogramban foglalt intézkedések közül jóformán egyet sem tudott teljesíteni. Dragnea ezt nemes egyszerűséggel a korábban ugyancsak maga által kinevezett Sorin Grindeanu nyakába varrta, tény viszont, hogy a Szociáldemokrata Párt vezető testületében sem aratott egyöntetű sikert Tudose jelölése.
Talán azért sem, mert sajtóinformációk szerint az alakulaton belül sokan azt gyanítják: a miniszterelnök-jelölt túlságosan szoros kapcsolatban áll a Román Hírszerző Szolgálattal – éppen azokkal a szervekkel, amelyeket oly sokat ostorozott az elmúlt napokban a szociáldemokrata pártvezér, egyebek mellett azt is sejtetve, hogy Grindeanu a titkosszolgálatok embere volt. Nem is tűnik alaptalannak egyes szociáldemokrata vezetők félelme, ha Tudose életrajzát böngésszük: 2006-ban elvégezte a Román Hírszerző Szolgálaton belül működő Országos Felsőfokú Biztonsági Kollégium nemzetbiztonsággal kapcsolatos egyetem utáni képzését, 2013-ban pedig a titkosszolgálathoz tartozó Országos Hírszerzési Akadémia tanára lett. Nehéz tehát megválaszolni a kérdést, hogy mindezek alapján kinek jó Mihai Tudose jelölése, amit végül Klaus Iohannis is elfogadott. Mert nagyon úgy tűnik, sem a szociáldemokratáknak, sem az országnak…
Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. június 27.
Mihai Tudose a miniszterelnök-jelölt (Új kormány alakul)
A szociálliberális koalíció Mihai Tudose gazdasági minisztert javasolta miniszterelnöknek, a Népi Mozgalom Pártja pedig Siegfrid Mureşan EP-képviselőt. Klaus Iohannis államfő tegnap délután politikai súlyuk sorrendjében hívta egyeztetésre a parlamenti pártokat, és este nyolckor bejelentette, hogy elfogadja a parlamenti többség jelöltjét.
Az államfő döntését azzal indokolta, hogy az SZDP belsejéből kitört politikai válság nagyon ártalmas Románia gazdaságára és megítélésére nézve, ezért nagyon gyorsan véget kell vetni neki. Hozzátette: az ellenzék nem tett más komoly javaslatot, és nincs közöttük semmiféle egyezség; végül arra kért minden pártot – és nem csupán a hatalmon levőket –, legyenek rajta, hogy még a hét folyamán új kormánya legyen Romániának. Mihai Tudose lapzártáig nem nyilatkozott, Liviu Dragnea SZDP-elnök szerint azonban a parlament már csütörtökön tisztségbe iktathatja az új kabinetet, az új miniszterek pedig még aznap este letehetik a hivatali esküt. Az SZDP végrehajtó bizottságában csaknem egyhangúlag (négy tartózkodással) fogadták el a Tudose jelöltségét, amelyet a koalíció kisebb pártja, az LDSZ is jóváhagyott. Az SZDP elnöke, Liviu Dragnea eredetileg – a megyei szervezetek elnökeivel, képviselőkkel és más párttagokkal való egyeztetések után – több lehetséges kormányfő-jelöltre tett javaslatot (Lia Olguţa Vasilescu, Carmen Dan, Mihai Fifor, Adrian Ţuţuianu, Marcel Ciolacu), de – Tudose kivételével – valamennyien visszaléptek. A pártok vezetői egyébként keveset, bő negyedórákat töltöttek az államfőnél.
Kicsoda Tudose
Mihai Tudose az SZDP–LDSZ miniszterelnök-jelöltje a Grindeanu- és a Ponta-kormány gazdasági minisztere volt. 1995-ben diplomázott a Dimitrie Cantemir Keresztény Egyetem jogi és közigazgatási karán. 2006-ban nemzetbiztonsági posztgraduális képzést végzett a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Intézetében. Ugyanebben az évben posztgraduális szakképzést is végzett a bukaresti Országos Védelmi Intézetben. 2010-ben doktorált hadtudományból és hírszerzésből az RHSZ akadémiáján, később ott is tanított. 2016-ban azok között volt, akik a plágiumvádak miatt kérték doktori diplomájuk visszavonását. Az SZDP-n belül több tisztséget is betöltött az elmúlt 25 évben, az Országos Tanácsnak például 1994 óta tagja. 2004–2008 között a Brăila városi szervezet elnöke volt, 2014–2015-ben a megyei alakulatot vezette. 2015 óta a párt alelnöke. 2014–2015-ben a Ponta-kormány gazdasági, kereskedelmi és turisztikai minisztere volt. Ötödik képviselői mandátumánál tart. Vagyonnyilatkozata szerint egy brăilai lakás van a birtokában, két Mercedes típusú személygépkocsi, és egy 30 ezer euróra becsült bélyeggyűjtemény.
Ellenzéki kifogások
Az ellenzéki pártok kifogásokat fogalmaztak meg az SZDP jelöltjével szemben: a plágiumgyanús doktori dolgozat és a hírszerzési intézettel való kapcsolata mellett gyenge teljesítményét is felróják neki. Az NLP elnöke, Ludovic Orban kijelentette: Dragnea jelentésében látta, hogy semmit sem valósított meg a kormányprogramból, két dolognak kezdett neki a 17 pontból. „Ha nem volt jó gazdasági miniszternek, nem értem, miért lenne jó miniszterelnöknek” – nyilatkozta. Orban új parlamenti többség létrehozásával is megpróbálkozott – tárgyalt az MRSZ, az NMP, még az LDSZ vezetőivel is –, de nem járt sikerrel, ezért továbbra is az előrehozott választásokat tartja megoldásnak, mert szerinte a december 11-én megválasztott többség elveszítette legitimitását. Az NLP és az MRSZ küldöttsége más jelöltet nem javasolt a kormányfői tisztségbe, de Tudose kinevezésével nem értenek egyet. Elek Levente, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) ügyvivő elnöke azt nyilatkozta, hogy semmilyen formában nem támogatnak egy SZDP-s kormányt, más összetételű kormányról azonban lehet szó, ha az igazságügyi minisztert az MRSZ adja. Az NLP azt kérte még, hogy Sevil Shhaideh ne legyen tagja a következő kormánynak, mert a regionális fejlesztési, közigazgatási és európai alapok ügyvivő minisztere nem jelent meg a parlament előtt, hogy elszámoljon a helyi fejlesztések országos programjában kiutalt pénzekről. Az NMP délelőtt még Traian Băsescu volt államfő jelölését lebegtette, de végül a vajdahunyadi Siegfrid Mureşan mellett döntött, aki „Macron és Trudeau generációja” és az Európai Néppárt szóvivője. Az RMDSZ nem mond le a parlament elé terjesztett törvénytervezeteiről, az újonnan alakuló kormánnyal is párbeszédre törekszik, továbbra is társadalmi paktumot szorgalmaz a román többség és a nemzeti kisebbségek között – hangoztatta Kelemen Hunor tegnap, miután Klaus Iohannis államfő fogadta a szövetség küldöttségét. Valószínűsítette, hogy az RMDSZ bizalmat szavaz majd Mihai Tudose kormányának, erről azonban a szövetség parlamenti frakciója hoz formális döntést. Hozzátette: a parlamenti többség joga és felelőssége kormányozni. Mi nem leszünk része a következő kormánynak, ez biztos, ilyen szándék nem létezik. Van egy együttműködésünk a többséggel, négy évre szól, és minden parlamenti ülésszak végén mérleget készítünk -- magyarázta. Kérdésre válaszolva kifejtette: azt szeretnék elérni, hogy részt vegyenek a kisebbségeket érintő döntésekben, mert a helyzet nem rózsás, amíg Berlinben az államfő modellértékű megoldásokról beszélt, itthon országos magyarellenes hisztéria tombolt.
Dragnea megvédi emberét
Az elmúlt években semmiféle jelét nem látta annak, hogy a miniszterelnöki tisztségre jelölt Mihai Tudose kettős irányítás alatt állna, azaz hogy a Román Hírszerző Szolgálatnak is dolgozna – válaszolta az államfőnek kormányfő-jelölttel szemben támasztott erkölcsi és feddhetetlenségi kritériumairól érdeklődő újságíróknak Liviu Dragnea SZDP-elnök. Elismerte, hogy Tudose alkalmasságával kapcsolatban a párton belül is kételyek merültek fel, az SZDP több tisztségviselője amiatt aggódott, hogy Tudose a titkosszolgálatok embere lehet. Dragnea kifejezte meggyőződését, hogy a vád alaptalan. Azzal érvelt: kollégája volt egy korábbi kormányban is, és ha külső befolyás alatt állna, akkor ő azt megérezte volna. A jelölt plágiumgyanú miatt megkérdőjelezett doktori címével kapcsolatban Dragnea azt mondta: nem szakértője a kérdésnek, de Victor Pontát is plágiummal gyanúsították, és attól még szerinte jó kormányfő volt. Tudose nem a nagyobb jövedelemért doktorált, és az adott körülmények között jobbnak látta, hogy ne vigye bíróságra az ügyet, hanem a törvénynek megfelelően kérvényezze a doktori cím visszavonását – mondotta. Azt sem találta problémának, hogy a Grindeanu-kormány tevékenységének kiértékelésekor a Mihai Tudose vezette gazdasági tárca sem szerepelt valami fényesen, a tervezett intézkedések közül állítólag egyet sem teljesített határidőre: szerinte a kormány épületében akadtak el Tudose kezdeményezései. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. június 28.
Sorin Grindeanu a hetedik kormányfő, aki nem tudta kitölteni mandátumát
Sorin Grindeanu kormánya 1989 után a hetedik bukaresti kabinet volt, amelynek mandátuma kitöltése előtt távoznia kellett.
Az 1989-es, decemberi események utáni első kormányt Petre Roman vezette. Az akkori választásokon a Nemzeti Megmentési Front elsöprő győzelmet aratott. A miniszterelnök 1990 június 28-án tette le hivatalis esküjét, nem sokkal a június 13-15-i bányászjárást követően – amiért most, huszonhét év után, a kormányfőnek a bíróság előtt kell felelnie. Petre Roman kormányának 1991 október 16-án kellett lemondania, ugyancsak egy bányászjárást követően. A Miron Cozma által vezetett bányászok ekkor behatoltak a parlamentbe, amikor is az igen törékeny romániai demokráciát Ion Ratiunak sikerült megmentenie, aki a szónoki emelvényről lecsillapította a bányászokat.
Petre Roman helyét Theodor Stolojan vette át, aki az 1992. évi választásokig vezette a kabinetet. Feltétele egyébként éppen az volt, hogy kormánya csupán a választásokat készíti elő.
Az 1999-es „minta”
A szociáldemokraták uralmát a Demokratikus Konvenció törte meg, amelynek 1996-ban sikerült megnyernie a parlamenti választásokat. A miniszterelnök ekkor Victor Ciorbea lett, aki ekkor még csak a bukarestieket csalta meg: Miután ugyanis korábban megválasztották a főváros főpolgármesterének, ünnepélyes ígéretet tett rá, hogy kitölti mandátumát. Victor Ciorbea 1996. december 12-én tette le esküjét.
Kormányfői tisztségének végül is a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt valamint a Petre Roman által vezetett Nemzeti Megmentési Front közötti viták vetettek véget, főleg Traian Basescu agresszív támadásai a miniszterelnök ellen.
Parlamenti többségének megőrzése érdekében a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Demokratikus Konvenció kormánykoalíciója úgy döntött, hogy megvonja Victor Ciorbea mandátumát. Gabriel Dejeu rövid ideig tartó kormányfőségét követően végül is a tisztséget a Petre Romanhoz közelálló Radu Vasile vette át 1998-ban.
Igaz, Radu Vasile sem tölthette ki teljes mandátumát, neki is idő előtt távoznia kellett a kormány éléről. 1999-ben ugyanis sor került az újabb bányászjárásra. A Nagy-Románia Párt és Corneliu Vadim Tudor, egyéb szélsőséges erők által támogatott bányászokkal a csendőrség szabályos csatákat vívott, amelyek során előtt megkötötték a Miron Cozma és Radu Vasile által aláírt, elhíresült „Coziai békét”. A bányászjárás az Olt megyei Stoenesti összecsapással ért véget, ahol a Constantin Dudu Ionescu által vezetett rendfenntartó erők vérbe fojtották a bányászmegmozdulást.
Akkor – akárcsak most – valamennyi parasztpárti ás liberális tárcavezető benyújtotta lemondását, amelyet nem a kormány, hanem egyenesen az államelnöki palotához terjesztette be, ezzel kierőszakolva a teljes kormány bukását.
A lemondások benyújtását követően Radu Vasile maga is „alkotmányellenes, antidemokratikus államcsínyről, minden törvényes alapot mellőző önkényességről” beszélt. Néhány óra múlva Emil Constntienscu államfő a tévében bejelentette, hogy visszavonta Radu Vasile kormányfői mandátumát, helyébe Alexandru Athanasiut nevezte ki ideiglenes miniszterelnökként.
Radu Vasile azonban nem volt hajlandó lemondani mandátumáról, maga mellett tudva Ion Iliescu Társadalmi Demokrácia Pártjának támogatását. December 17-én azonban a kormányfő meggondolta magát és távozott a tisztségből, nem sokkal később pedig kizárták a parasztpártól.
Boc, a kétszer bukott kormányfő
Alexandru Athanasiu kilenc napig töltötte be az ideiglenes kormányfői tisztséget, helyét a Román Nemzeti Bank kormányzója, Mugur Isarescu vette át, aki – akárcsak Theodor Stolojan – maga is csak a választások megszervezésére vállalkozott, méghozzá azzal a feltétellel, hogy fenntartják helyét a központi jegybank élén.
Miután a Demokrata Párt 2008-ban megnyerte a választásokat, a kormány élére Kolozsvár polgármestere, Emil Boc került, aki Victor Ciorbeához hasonlóan maga is becsapta kolozsvári választóit. Traian Basescu államfő a kormány parlamenti többségét „erkölcstelen megoldással”, Dan Voiculescu pártjának bevonásával biztosította.
Emil Boc volt egyébként az első miniszterelnök, akit bizalmatlansági indítvánnyal távolítottak el tisztségéből. A bizalmatlansági indítványt 2009. október 13-án fogadta el a parlament, azt követően, hogy a szociáldemokrata miniszterek távoztak a kabinetből.
A parlamenti többséggel rendelkező szociáldemokrata és nemzeti liberális kormánykoalíció Klaus Johannist nevezte volna ki miniszterelnöknek, ám a javaslat Traian Băsescu ellenszegülése miatt meghiúsult. Az államfő attól sem riadt vissza, hogy a parlament feloszlatásával zsarolja meg a honatyákat.
Miután Traian Băsescu másodjára is megnyerte a parlamenti választásokat, 2009. december 23-án ismét Emil Bocot nevezték ki miniszterelnöknek. Emil Boc azonban nem volt szerencsés miniszterelnök. Újabb mandátuma során is heves tüntetések voltak, így 2012. januárjában lemondásra kényszerült, vele együtt távozott a kormány is.
Hetvennyolc nap
Három napon át Cătălin Predoiu volt az ideiglenes kormányfő, aki Mihai Razvan Ungureanunak adta át a helyét. Az új miniszterelnök azonban nem egészen három hónapig töltötte be a tisztséget.
Mihai Răzvan Ungureanu 2012 január 9-e és 2012. május 7-e között volt kormányfő. Nem kis meglepetésre ugyanis őt nevezte ki Traian Basescu államfő és bízta meg kormányalakítással. Az új kormányfő Emil Boc kormányzása alatt a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója volt. Alig három hónappal később azonban a Szociáldemokrata Pártból és a Nemzeti Liberális Pártból álló Szociálliberális Szövetség, az Országos Szövetség Románia Haladásáért támogatásával, sikerrel nyújtott be bizalmatlansági indítvány a kormány ellen.
Kormánybuktató baleset
Ezt követően Victor Ponta vette át a kormány irányítását. Viszonylag zökkenőmentesen vezette az országot 2012 végéig, amikor a választásokat jelentős fölénnyel a Szociálliberális Szövetség nyerte meg. Ekkor ismét Victor Ponta került a kormány élére, annak ellenére, hogy Traian Băsescu államfő több alkalommal is kijelentette, nem nevesíti a tisztségre a politikust. A szociál-liberálisok azonban olyan fölénnyel nyerték meg a választásokat, hogy Traian Băsescunak nem volt mit tennie, így az újabb Ponta-kormányt 2012. december 21-én iktatták be.
A Szociálliberális Szövetség szétesését követően azonban a szociáldemokraták és az Országos Szövetség Románia Haladásáért támogatásával Victor Ponta megőrizte miniszterelnöki tisztségét. Ponta újabb kormányzását váratlan tragédia zavarta meg: a bukaresti Colectiv-klubban történt tűzeset számos ember halálát okozta, ami hatalmas tüntetéseket váltott ki nemcsak Bukarestben, de az ország szinte valamennyi nagyvárosában. Mindennek nyomán Victor Ponta, akárcsak kormánya, 2015 novemberben lemondásra kényszerült.
A kabinetet, ideiglenes megbízással, 12 napon át Sorin Câmpeanu vezette, majd Klaus Iohannis államfő Dacian Cioloșt nevezte ki miniszterelnökké, aki technokrata kormányt alakított. Jóllehet nem rendelkezett parlamenti többséggel, a Liviu Dragnea által vezetett szociáldemokraták támogatásával azonban a parlament megszavazta kormányát.
Bogdán Tibor maszol.ro2017. június 29.
RMDSZ bizalmat szavaz az új kormánynak, ha nem lesznek „kellemetlen meglepetések”
Az RMDSZ nagy valószínűséggel megszavazza a Mihai Tudose vezette új román kormány beiktatását, hacsak a miniszterjelöltek parlamenti meghallgatása nem hoz „kellemetlen meglepetéseket” – jelentette be Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán.
A magyar szövetség azt követően döntött erről, hogy Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke és Mihai Tudose kormányfőjelölt az új kormány összetételéről és a kormányprogramban tervezett módosításokról tájékoztatta az RMDSZ képviselőit és szenátorait.
Kelemen Hunor elmondta:
az új kormány beiktatásának támogatása nem jelenti azt, hogy az RMDSZ a Tudose-kormány valamennyi intézkedését támogatni fogja, és nem kötelezi az RMDSZ törvényhozóit arra, hogy a parlamenti szakbizottságokban feltétlenül kedvező véleményezést szavazzanak meg a meghallgatásra jelentkező miniszterjelölteknek. Az RMDSZ tavaly decemberben négy évre szóló parlamenti együttműködési megállapodást kötött a szociálliberális kormánykoalíció pártjaival, amelyben a felek vállalták, hogy kölcsönösen támogatják egymás előre egyeztetett törvénytervezeteit, ahogy az például kedden is történt, amikor a koalíció támogatta a szenátusban az oktatási törvény RMDSZ által javasolt módosításait – magyarázta az RMDSZ elnöke. Az együttműködés eddigi eredményeit a június 30-án lejáró tavaszi ülésszak végén értékelik ki a felek. A PSD–ALDE-koalíció szerdán összeállította az új kormány névsorát, amelyben a bizalmatlansági indítvánnyal múlt héten megbuktatott Grindeanu-kabinet minisztereinek többsége helyén marad.
Az új kormány miniszterjelöltjeit csütörtökön délelőtt hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok. A Tudose-kormány csütörtökön délután jelentkezik bizalmi szavazásra a kétkamarás román parlament együttes ülésén. MTI Krónika (Kolozsvár)2017. június 29.
Dragnea tárgyalt az RMDSZ-es honatyákkal
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerdán úgy nyilatkozott, hogy Mihai Tudose kinevezett kormányfő ismertette az RMDSZ-es honatyákkal a kormányprogramra vonatkozó javaslatait. A PSD-vezér azt mondta, reméli, hogy a szövetség támogatja a kormányt. Arra a kérdésre, hogy honnan számít voksokra, amennyiben az RMDSZ nemet mondana a további együttműködésre, Dragnea annyit mondott, „több szavazat lesz, mint amennyi a bizalmatlansági indítványt támogatta”. Népújság (Marosvásárhely)2017. június 29.
Grindeanu kipakolt
Életre szóló lecke volt számomra a miniszterelnöki tisztség – jelentette ki tegnap Sorin Grindeanu távozó kormányfő, aki tevékenységi mérlegének bemutatásakor alaposan beolvasott Liviu Dragnea SZDP-elnöknek és az adóhivatalnak is.
„Számomra ez a hat hónap jelentős tapasztalatot hozott a központi közigazgatás terén, egy életre szóló leckét tanultam meg. Valami azonban elgondolkodtatott: egyetlen ember rosszakarata és arra irányuló vágya, hogy minél nagyobb hatalom összpontosuljon a kezében” – így kezdte. Felsorolt néhányat a kabinet legfontosabb megvalósításai közül, kiemelte a „minden várakozást felülmúló”, 5,7 százalékos gazdasági növekedést, majd hozzátette: kormánya tevékenységét két mélyreható politikai válság határolta: nem sokkal beiktatása után az elmúlt két évtized legnagyobb tiltakozó megmozdulásának lehettünk tanúi, majd Európa-szinten premiernek számító módon a kormánypárt elnöke megbuktatta saját kormányát. Grindeanu elsősorban azt rója fel magának, hogy néha túl sokáig várt a kormánykoalíció jóváhagyására bizonyos döntésekhez. Egyik kudarcának az adóbegyűjtés alacsony szintjét tartja, de ezért az adóhatóság vezetőit hibáztatta, és azt javasolta utódjának, hogy váltsa le őket. A 13-as kormányrendelettel kapcsolatban elmondta: azóta az alkotmánybíróság is hozott erre vonatkozó döntéseket, például azt, hogy meg kell szabni egy összeghatárt a korrupciós bűncselekményeknél. A 13-as rendelet elfogadásának módját és az ügy egész lefolyását azonban kormányfői pályafutása negatívumai közé sorolja. Azoknak, akik a 13-as sürgősségi kormányrendelet ellen tiltakoztak, azt üzeni: Jól tették. Kijelentette: az utóbbi hetekben kormányát „folyamatosan átalakították a televízióban”, ami mélységes bizonytalanságot idézett elő a központi közigazgatással kapcsolatban. Ennek a politikai válságnak a hatásait rövidesen a makrogazdasági mutatókban fogjuk meglátni. Senkinek nem fog ez tetszeni, sem a románoknak, sem a befektetőknek. Azt is elmondta: felkérte a kormányhivatal tisztségviselőit, a kormány nevében nyújtsanak be keresetet az alkotmánybírósághoz, hogy megoldást találjanak a képviselők szavazatának védelmére, hogy többé ne forduljon elő a parlamentben, ami a bizalmatlansági indítvány megszavazásakor történt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. június 29.
Régi és új kormánytagok
Megtartja a bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Grindeanu-kabinet minisztereinek többségét a szociálliberális koalíció, a 27-ről 28 tagúra bővülő új kormány mindössze 11 új nevet tartalmaz – derült ki tegnap, miután a koalíciós pártok jóváhagyták Mihai Tudose miniszterelnök-jelölt beiktatásra váró kabinetjének összetételét. Az új kormány várhatóan pénteken lép hivatalba.
A kisebbik kormánypárt mind a négy eddigi miniszterét megtartja, a független Tudorel Toader igazságügyi miniszter is folytathatja munkáját. Új tisztségviselőket jelöltek viszont a pénzügyminisztérium és a gazdasági tárca élére, és az eddigi kettő mellett lesz egy harmadik kormányfőhelyettes is Marcel Ciolacu, az SZDP eddigi képviselőházi frakcióvezetőjének személyében, feladata a minisztériumok közötti egyeztetés. Viorel Ştefant – aki állítólag forráshiányra hivatkozva a közalkalmazotti béremelések mérséklését, illetve elhalasztását szorgalmazta – a tárca egyik volt államtitkára, Ionuţ Mişa váltja a pénzügyminisztérium élén. A gazdasági tárcát eddig Tudose vezette, helyére Mihai Fifor szenátusi frakcióvezetőt, az SZDP országos tanácsának elnökét jelölik, aki filozófus végzettségű. A védelmi tárca élén Gabriel Leşt Adrian Ţuţuianu, a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottság elnöke váltja. További minisztercserék az oktatási, kulturális, kereskedelmi, erdészeti és vízgazdálkodási, távközlési, kutatási tárca élén, illetve az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszteri poszton lesznek. Liviu Dragnea SZDP-elnök arra a kérdésre, hogy a párt kiértékelése szerint rosszul teljesítő kormánytagokat miért tartották meg, azt felelte, kezdeményezéseik a tárcák között akadtak el. Mihai Tudose határozott igennel felelt arra az újságírói kérdésre, hogy feláll-e a miniszterelnöki székből, ha elhárul a jogi akadálya annak, hogy Liviu Dragnea pártelnök vezesse a kormányt. Közölte: nem úgy érzi magát, mint aki díjat nyert, ellenkezőleg. „Arra jelöltek, hogy dolgozzam az ország érdekében. A prioritásom a kormányprogram gyakorlatba ültetése (...), hogy tudjuk behozni a lemaradást, és néhány új intézkedést is gyakorlatba ültetünk.” A doktori dolgozatát nem másolta, a román hírszerzéssel pedig nem működött és nem működik együtt – mondta még. A miniszterjelölteket ma délelőtt hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok, délután pedig a két ház összevont ülésén szavaznak a Tudose-kormányról, amelynek tagjai péntek reggel teszik le a hivatali esküt Klaus Iohannis államfő előtt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. június 30.
Beiktatása másnapján megkapta Tudose a nyelvi jogok betartását kérő levelet
Az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (ELEN) vezetői, Ferran Suay elnök és Davyth Hicks főtitkár Mihai Tudosénak, a csütörtökön hivatalába iktatott új román miniszterelnöknek is elküldte levelét, amelyben a közigazgatási törvény módosítási javaslataival kapcsolatban fejezték ki támogatásukat – közölte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (ELEN).
A levelet korábban Sorin Grindeanu miniszterelnöknek, Călin Popescu-Tăriceanunak, a szenátus elnökének, valamint Liviu Dragneanak, a képviselőház elnökének is eljuttatták.
Az ELEN vezetői az EMNT kezdeményezésére fordultak a vezető román politikusokhoz.
A szervezet képviselői leszögezik: a kisebbségi nyelvhasználat a közigazgatásban a kisebbségvédelem alapját képezi, és üdvözlik az RMDSZ által benyújtott törvénymódosítást, amely a 215/2001-es törvényt hozná a nemzetközi standardok szintjére, egyben felszólították a román kormányt, hogy tartsa be nemzetközi kötelezettségeit. https://foter.ro/cikk,ű2017. június 30.
Elképesztő programváltozások (Beiktatták az új kormányt)
Kényelmes többséggel szavazott bizalmat tegnap a parlament az új kormánynak: habár csak 230 voksra lett volna feltétlenül szükség, Mihai Tudose kijelölt kormányfő nagyobbrészt a Grindeanu-kabinet tagjaiból verbuvált csapata 275 igent és 102 nemet kapott. (A Grindeanu-kormányt januárban 295 igennel szavazták meg.) Némi feszültséget okozott a kormánykoalíción belül, hogy az SZDP tegnap reggel egy módosított kormányprogramot mutatott be, amit előzőleg nem egyeztetett az LDSZ-szel, de végül mindkét párt, az RMDSZ és más kisebbségi képviselők is megszavazták a Tudose-kormányt programjával együtt. Az NLP és az MRSZ ellene voksolt, az NMP nem vett részt a szavazáson. A német képviselő, Ovidiu Ganţ sem szavazta meg az új kormányt, amit a koalíciós pártoknak a 2016. decemberi választások óta elkövetett politikai akcióival, illetve a Romániai Német Demokrata Fórum, valamint a német kisebbség ellen több ízben tanúsított ellenséges magatartásukkal indokolt.
A miniszterjelöltek meghallgatása reggel nyolc órakor kezdődött meg a parlamenti szakbizottságokban, minden leendő tárcavezetőre 30 percet szántak. Traian Băsescu volt államfő ezt színjátéknak minősítette, és közölte, hogy pártja, az NMP nem vesz részt e „sokkot és iszonyatot keltő” kormány megszavazásán, amely kora délután kezdődött. A titkos szavazás eredményét délután háromnegyed hatkor jelentették be, hétkor pedig megkezdődött az eskütételi ceremónia az államelnöki palotában. Ma reggel az új kormány megkezdi munkáját. Tudose gyorsítani akar Valami fékezte a Grindeanu-kabinet tevékenységét, az ő feladata pedig az lesz, hogy gyorsítsa fel a munkát – jelentette ki Mihai Tudose kijelölt miniszterelnök a parlament két házának plénuma előtt mondott beszédében. Tudose szerint olyan kormányra van szüksége az országnak, amely egy pillanatig sem „enged ki”, ez a kormány pedig „megállás nélkül dolgozni fog, hogy tudjuk behozni a lemaradást, a késéseket”. Hangsúlyozta: Románia kedvező gazdasági helyzetben van, bővült a gazdaság, az ipari termelés, nőtt a fogyasztás, a következőkben a befektetések és a költségvetési bevételek növelésére kell fókuszálni. A módosított kormányprogram 2018. január elsejétől összesen legfeljebb 50-féle adó, illeték és járulék lesz Romániában – derül ki az új kormányprogramból, amely tegnap délelőtt húsz oldallal bővítve jelent meg a képviselőház honlapján. Eszerint a lakosságnak legfeljebb 10-féle adót és illetéket kell majd fizetnie jövő évtől – köztük az egészségügyi és a nyugdíjalaphoz való hozzájárulást, a jövedelemadót, az ingatlanadót, a gépjárműadót, egy úgynevezett szolidaritási hozzájárulást és az úthasználati díjat –, a többit eltörlik. A gazdasági társaságok legfeljebb 40-féle adó és illeték fizetésére lesznek kötelesek. A kormány legkésőbb 2017. szeptember 1-jéig ismertetni fogja az adónemek új jegyzékét. Bérek és nyugdíjak Jövő évtől a képzettség szintjétől függően differenciált minimálbért vezetnek be, ami robbanásszerűen nőni fog. 2018-ban a bruttó minimálbér elérné a 2000 lejt, 2019-ben 2200 lejre, míg 2020-ban 2400 lejre emelkedne. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára 2300 lej lesz a bruttó minimálbér 2018-tól, ami 2019-ben 2640 lejre, 2020-ban pedig 3000 lejre emelkedne. 2018. január elsejétől bevezetik a szolidaritási hozzájárulást (ezt a tíz minimálbérnél magasabb jövedelműek fizetnék, a pénzt az egészségügybe irányítanák), a 2000 lej alatti jövedelmek pedig adómentesek lesznek. A következő négy évben a nyugdíjak emelését így képzelik el: 2017. július elsejétől 1000 lejre nő a nyugdíjpont értéke, amely 2018-ban 1100 lej, 2019-ben 1265 lej lesz. 2020-ban kétszer emelnék a nyugdíjpont értékét, így 2020 áprilisától 1400 lejre, októbertől pedig 1775 lejre. A nyugdíjrendszer is változhat: az új pénzügyminiszter, Ionuţ Mişa tegnap bejelentette, hogy megszüntetik a nyugdíjrendszer második pillérét, „a pénzt pedig visszautalják azok számára, akik hozzájárultak a második pillérhez. Választhatják majd az állami nyugdíjrendszert vagy a harmadik pillért, az önkéntes nyugdíjpénztárakat”. Szavait Tudose és Liviu Dragnea SZDP-elnök is azonnal cáfolta, meg is rótták az új kollégát; a magán-nyugdíjalapok államosításának híre egyébként már áprilisban is riadalmat keltett. A vállalkozói csomag Az új kormányprogram egy évvel elhalasztja az áfacsökkentést, így a jelenleg 19 százalékos áfa csak 2019. január 1-jétől csökken 18 százalékra. De már 2018 elejétől csökkentett, 5 százalékos áfát kell majd fizetni a 120 négyzetméteresnél kisebb lakóingatlanok adásvétele esetén. A gazdasági szférát szabályozó minden törvényt belefoglalják majd az úgynevezett gazdasági törvénykönyvbe, amelyet legkésőbb 2018. július 1-jéig kell elfogadni. A kormányprogram kimondja, hogy egy céget sem lehet megbüntetni, ha ezt megelőzően nem figyelmeztették és nem igazították útba; az erre vonatkozó jogszabály elfogadását 2017. október elsejéig ígérik. 2017. augusztus elsejétől a munkáltatónak minden munkavállaló után a minimálbérnek megfelelő társadalombiztosítási és egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, beleértve azokat az alkalmazottakat is, akik részmunkaidőben dolgoznak, ugyanakkor jobban szabályoznák a nemesfémek és a drágakövek piacát is, a területen tapasztalt adócsalások csökkentésének érdekében. A társadalmi „méltányosság” jegyében a jelenlegi társasági adó helyett 2018-tól valamennyi vállalkozás esetében nem a nyereséget, hanem a bevételt adóznák meg. Emellett év végéig 20 százalékkal növelik a Romániában kitermelt és feldolgozatlanul exportált természeti ásványkincsek után az államnak fizetendő járadékot, és többletadót vetnek ki az egészségtelen élelmiszerekre is. 2018. január elsejétől eltörölnék az osztalékok utáni adót, az egyéni vállalkozók jövedelmi adóját januártól 16 százalékról 10 százalékra csökkentik. Ionuţ Mişa pénzügyminiszter parlamenti meghallgatása után azt nyilatkozta: a kormány differenciált, 1, 2 vagy 3 százalékos jövedelemadót vezet be a cégekre. Az 500 ezer eurónál kisebb üzleti forgalmú mikrovállalkozások esetében 1 százalékos lenne az adókulcs, s ez progresszíven nőne. Online ügyintézés Létrehoznak egy, a kormányfőnek alárendelt igazgatóságot, amelynek csökkentenie kell a kormány ügynökségeinek és intézményeinek számát, és ki kell dolgoznia a módját, hogy 2019. január 1-jétől minden adó és illeték esetében legyen lehetőség az online befizetésre. Emellett szerepel a kormányprogramban az egységes informatikai rendszer bevezetése a közigazgatási intézményekben, ezzel megvalósul az intézmények átjárhatósága, és megtiltják az állami intézményeknek, hogy olyan okiratokat, dokumentumokat kérjenek a természetes vagy jogi személyektől, amelyeket korábban egy másik állami intézményhez már benyújtottak. Iohannis beolvasott Azért állunk itt, alig fél évvel az előző kormány beiktatása után, mert a tavalyi választásokon győztes SZDP–LDSZ koalíció nem tudott kormányozni, és válságba döntötte az országot – jelentette ki Klaus Iohannis államfő tegnap este, a Tudose-kormány eskütétele után. Véleménye szerint a koalíció feladata elemezni, hogy ez kinek a hibájából történt, de a tények maradnak, a bizonyíték épp az, hogy Európában egyedi módon bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg saját kormányukat. A Grindeanu-kormány nem rövidsége, hanem a szerencsétlen 13-as sürgősségi kormányrendelet miatt marad fenn a történelemben, az SZDP–LDSZ koalíció pedig megbuktatásának módja miatt. Most új kormányunk, és meglepetésre új kormányprogramunk is van, új adókkal és illetékekkel, a béremelési törvény után következő megszorításokkal. A parlamenti többségnek joga van a programját megszabni, de már nem hivatkozhat arra, hogy ezt választották meg az emberek, hiszen érzékeny pontjaiban módosult: hat hónap alatt a csökkentések új sarcokra változtak, a béremelések mellett megjelent a szolidaritási illeték. Ez a magatartás nem tartozik a pénzügyi-költségvetési előreláthatósághoz, kétségeket kelt az üzleti körökben. Azt sem tudni, mennyire fenntartható az új program, nem láttunk számításokat – fejtegette. Végül felkérte az SZDP-s, LDSZ-es, RMDSZ-es politikusokat: fejezzék be ezt az adózási és költségvetési ugrándozást, legyenek szolidárisak a románokkal, kormányozzanak felelősen, védjék és szavatolják a jogállamiságot, mert még egy 13-as rendeletet nem akarunk megélni, tegyenek eleget a 3 százalékos költségvetési hiánynak, a honvédelemre vonatkozó vállalásaiknak, mutassák meg Románia partnereinek, a NATO-nak és az EU-nak, hogy komoly emberek, komoly ország vagyunk, akik betartjuk szavunkat; dolgozzanak azon, hogy legyenek beruházások és gazdasági növekedés. Legyen ez a második kormányzási kísérlet sikeresebb az elsőnél – zárta beszédét az államfő. Háromszék Erdély.ma2017. július 1.
Új kormány, új program, újabb kérdőjelek – mutatjuk a Tudose-kabinet célkitűzéseit
Az üzleti szférában és a gazdasági szakértők körében döbbenetet váltott ki a héten beiktatott Tudose-kormány programja, amely jelentősen módosult a Grindeanu-kabinet célkitűzéseihez képest. A legvitatottabb intézkedések: már január elsejétől 2000 lejre nő a minimálbér, a vállalatok pedig nem a nyereségük, hanem az üzleti forgalom alapján adóznak.
Az már önmagában furcsa, hogy miközben a koalíció azért menesztette Sorin Grindeanu korábbi miniszterelnököt, mert nem teljesítette a kormányprogramba foglalt célkitűzéseket, az új kabinet programja jelentősen módosult. Megfigyelők szerint ennek legfontosabb oka az, hogy a PSD-ALDE vezetői rájöttek: nincs amiből fedezni a választási ígéreteik teljesítését.
Nagy bakival indult
Az új program bejelentésénél máris óriási baki történt. Az új pénzügyminiszter, Ionuț Mișa a parlamenti meghallgatásakor kijelentette: felszámolják – kvázi államosítják – a második nyugdíjpillért, a befizetett összegeket pedig visszafizetik tulajdonosaiknak. Ezt azzal indokolta, hogy a második nyugdíjpillér alig havi 25 lejes nyugdíjat tudna biztosítani a befizetőknek.
A kormányfő és Liviu Dragnea viszont közölte, ebből semmi sem igaz, a tárcavezető pedig végül közleményben is visszavonta és saját hibájának tüntette fel korábbi kijelentését, és azt is tagadta, hogy szóba került volna a második nyugdíjpillér államosítása.
Csakhogy idén áprilisban az NN Nyugdíjalap arra figyelmeztette ügyfeleit, hogy „a közbeszédben felmerült a magán nyugdíjalapok esetleges államosításának gondolata”, és ara kérte ügyfeleit, lépjenek fel aktívan az ügyben. Konkrétan az államosítás gondolatáról a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság elnöke, Mișu Negrițoiu és a Nemzeti Liberális Párt első alelnöke, Cătălin Predoiu beszélt, mindezt azonban az illetékes hatóságok akkor is tagadták.
A második nyugdíjpillér kilencedik éve működik Romániában. Jelen pillanatban 6,9 millió ügyfele van, nettó részvényeinek értéke pedig meghaladja a 35 milliárd lejt. A kilenc év alatt az ügyfelek több mint 28 milliárd lejt fizettek be, így tehát a nyugdíjalap nyeresége megközelíti a hétmilliárd lejt.
A módosított kormányprogram szerint lehetőség nyílik arra, hogy az egyéni vállalkozók, más jogi személyek választhassanak aközött, hogy a nyugdíj-hozzájárulást az államnak, vagy a harmadik nyugdíjpillérnek fizessék be. Csakhogy gazdasági megfigyelők szerint ez az intézkedés tovább mélyítené a társadalombiztosítási pénztár deficitjét, amely tavaly már megközelítette a 15 milliárd lejt.
2000 lejes minimálbér januártól
A gazdasági vállalatok nyereségadóját 2018 január elsejétől az üzleti forgalom alapján kivetett adó váltja fel, amelynek két vagy három kulcsa lesz. Az elképzelés ellen a cégek jelentős része máris tiltakozott.
Az országos bruttó minimálbér 2018-ban 2000 lej, egy évvel később 2200 lej, 2020-ban pedig 2400 lej lesz. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében ez az összeg jövőre 2300 lej, 2019-ben 2640 lej lesz, 2020-ban pedig eléri a 3000 lejt. Megjegyzendő, hogy a Grindeanu-kormány programja szerint 2018. január elsejétől „csak” 1750 lej lett volna a minimálbér.
Jövő év januárjától bevezetik az úgynevezett szolidaritási adót az évi 145 ezer lejt meghaladó jövedelmekre, de „pótadót” vezetnek be az egészségre ártalmas termékekre is – állítólag ez a magas cukortartalmú élelmiszerekre vonatkozik majd.
2018-tól a természetes személyek esetében bevezetik az úgynevezett globális jövedelmi adót. A kormány szeirnt ezt az adóhatóság integrált informatikai rendszere teszi lehetővé. A 2000 lej alatti jövedelmek adómentesek lesznek, emellett számos más levonást vezetnek be, ösztönözve ezzel a megtakarításokat, a beruházásokat.
A kormány elképzelései szerint már idén szeptembertől jelentősen javítják a hozzáadottérték-adó bevételezésének rendszerét. Az Olaszországban alkalmazott módszert vezetnék be Romániában is, amivel gyakorlatilag elkerülhetővé válik ebben az esetben az adócsalás.
Piros lap – csak a sárga lap után
A Tudose-kabinet új programjának értelmében 2017 októberétől bevezetik az úgynevezett prevenciós törvényt. Ez szerint egy vállalatot nem büntethet meg az adóhatóság, ha előzőleg nem tájékoztatták és nem figyelmeztették az általa elkövetett vétségekről. Ez – a labdarúgás nyelvén szólva – gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gazdasági egység csak egy sárga lap felmutatása után kaphat piros lapot.
Az új kormány ígérete szerint 2018 januárjától az adók és illetékek száma nem lesz nagyobb ötvennél. A lakosságnak legfeljebb tíz adót kell majd fizetnie, közöttük a társadalombiztosítási, a jövedelmi, a gépkocsi és telekadót. A gazdasági egységek adóit is negyvenre csökkentik.
Elmaradt, elhalasztott ígéretek
A kormányprogramban korábban az is szerepelt, hogy 2018-tól kezdve „az adófizető állampolgár érdekeit szem előtt tartva” változtatnak azon a törvényen, amely szerint a jövedéki adót az euró árfolyamának megfelelően állapítják meg. Ez az intézkedés most már hiányzik az új programból.
A kormány ugyanakkor programjában „javasolni fogja” a hozzáadott értékadó 19 százalékról 18 százalékra való csökkentését – 2019. január elsejétől. Ezért csak kevés vigaszt nyújt a körülmény, hogy ezzel a 17 százalékos Luxemburg után Romániában lesz a legkisebb a hozzáadott értékadó az Európai Unióban.
Változást jelent az a tény is, hogy a lakásvásárlásokra 2017. március elsejétől meghirdetett nulla százalékos hozzáadott értékadót csupán öt százalékos váltja fel, azt is csak a 120 négyzetméternél kisebb lakások esetében alkalmazzák – és csupán 2018. január elsejétől.
A kormány eredetileg azt ígérte, hogy a gazdasági egységeknek szánt állami támogatások 33 százalékát a 100 ezer és egy millió euró közötti üzleti forgalmat lebonyolító vállalatok, ugyancsak 33 százalékát az 1 000 0001 és 10 millió euró közötti üzleti forgalmat elérő és 34 százalékát a 10 milliót eurót meghaladó üzleti forgalmat elérő cégek kapják.
Az új változat már jóval egyszerűbben hangzik, csupán annyit állapít meg, hogy állami támogatásban elsősorban az idegenforgalommal, az építkezésekkel, a mezőgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó vállalatok részesülnek.
A korábbi kormányprogramban szerepelt az is, hogy az Eximbankot fejlesztési és beruházási bankká változtatják. A mostani tervek között már csak általában esik szó arról, hogy szükség lenne egy ilyen típusú bankra, a megvalósítás időpontját pedig 2018. január elsejére teszik. Bogdán Tibor / maszol.ro2017. július 3.
Tűzoltók az ország élén
A világ – legalábbis szűk térségünk – legröhejesebb és sajnos egyben legtöbb kárt okozó kormánypártjaként vonulhat be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a történelembe. Ki ne nevetné ki azt a kormánypártot, amelyik bizalmatlansági indítvánnyal buktatja meg saját kormányát, miután annak miniszterelnöke nem hajlandó a Pártelnök (így, nagybetűvel) utasítására távozni? Csakhogy ez a „vicces kis jelenet” a gazdasági szakemberek szerint az év végéig 2 milliárd eurós pluszkiadást jelent a költségvetés számára, a bohóckodás miatti bizalomvesztés nyomán ugyanis az ország drágábban fog hitelekhez jutni, ráadásul a rekordgyenge lej mellett az import is drágább a vártnál. Mindez pedig arra a költségvetésre nehezedik rá, amelyik már amúgy is óriási bajban van, hiszen a már megadott bér- és nyugdíjemelésekre sem igen futja, és akkor a jövőbeniekről még nem is beszéltünk. Erre mintha bő hét hónapnyi késéssel az emeléseket a kampányban nagy garral bejelentő, majd azt tűzön-vízen át gyakorlatba ültetni akaró szociáldemokraták is hirtelen rádöbbentek volna: előbb „csak” a fizetésemeléseket halasztották el fél évvel, az újonnan megalakult kormány viszont konkrét adóemeléssekkel, új adónemmel is előrukkolt, arról nem is beszélve, hogy a beígért áfacsökkentést is elhalasztották egy évvel. (Nem akarjuk azt mondani, hogy megmondtuk, de megmondtuk – és remény sem volt arra, hogy ez másképp alakuljon, hiszen a napnál is világosabb volt, hogy adóemelések vagy újabb adók nélkül nem lesz pénz a választások utáni kampányadakozásra.) Az meg már csak hab a tortán, hogy a vállalkozásokat az üzleti forgalmuk alapján készülnek megadóztatni a nyereségük helyett, magyarán minden befolyó lejből 1–3 százalékot az államnak kell adniuk. Ennyit a fennhangon hirdetett vállalkozóbarát kormányzásról. Hiszen ki akarna ilyen körülmények között vállalkozást indítani, a már működő cégek tulajdonosai közül ki lenne kész ilyen körülmények között is beruházásokat eszközölni, fejlesztésekre költeni? A kormányprogramot szentírásnak tekintő Liviu Dragnea pártelnök az elmúlt napok bejelentései révén beismerte tehát, hogy tévedett, s a második Dragnea-kormánnyal tüzet akart oltatni. És arra is megvan a forgatókönyve, hogy mi lesz, ha a hivatalosan bejelentett intézkedések nem hoznák meg a remélt hatást: egyszerűen államosítják a magánnyugdíjakat. Mert ugye senkinek sincsenek illúziói arra nézve, hogy az újonnan kinevezett pénzügyminiszter ezt magától találta ki, majd vonta vissza? Már csak azon csodálkozunk, hogy valamelyik miniszter nem kotyogta ki azt is, hogy hitelmegállapodást készülnek kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Krónika (Kolozsvár)2017. július 3.
Nagy román unortodoxia
Hat-hét évvel ezelőtt, amikor a gazdasági válság Európa-szerte pusztított, eladósodásról, jövedelmek visszaeséséről, megszorító intézkedésekről, munkahelyek megszűnéséről, elszegényedésről érkeztek hírek, Magyarország pedig Görögországhoz hasonlóan államcsőd közeli helyzetbe jutott, akkor ismerkedtünk ezzel a kifejezéssel: unortodox.
A 2010-es választásokon kiütéses győzelmet arató Fidesz–KDNP-kormány saját gazdaságpolitikáját illette e jelzővel, mely olyan intézkedéseket takart, amelyek nem voltak megszokottak Európában, mi több, hatalmas ellenkezést váltottak ki azokból a körökből, amelyeket a méltányos közteherviselés jegyében Budapest „bevont” a pénzügyi krízis okozta károk enyhítésébe. És miközben Európa nagy részén, köztük Romániában, a Nemzetközi Valutaalap parancsára példátlan megszorításokkal – fizetések, szociális járandóságok levonásával, áfaemeléssel stb. – próbálták helyreállítani a költségvetési egyensúlyt, Magyarországon „hazaküldték” az IMF-et, és egyebek mellett a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások államosításával, a krízis közepette a tőkét és profitot kivonó, banki, energetikai, közműipari ágazatokban tevékenykedő mamutcégek megadóztatásával kezelték a helyzetet. Sikeresen: Magyarország gazdasága egyenletes fejlődésnek indult, az államadósság csökken, a költségvetési egyensúly pedig egy percig sincs veszélyben.
De miért érdemes felidéznünk ezt a hat-hét évvel korábban indult történetet? Leginkább azért, mert a Liviu Dragneáék által az éj leple alatt újraírt kormányprogramban több olyan elemmel találkozhatunk, mely első ránézésre a magyar unortodoxiára emlékeztethet: itt is felmerült a magánnyugdíjpénztárak államosítása – noha látszólag visszakoztak –, továbbá Romániában is a nagy multik megadóztatásának szükségességével indokolják a tervezett átalakítást. Felületes ismeretek birtokában adná is magát a következtetés: sikerre vezethet a román unortodoxia is, előlegezzük meg a bizalmat a kormánynak, amíg majd megteremti nekünk a tejjel-mézzel folyó Kánaánt. Csakhogy meglehetősen torz e párhuzam, a két út között ugyanis sokkal több és sokkal jelentősebbek a különbségek, mint a hasonlóságok. És itt nemcsak arra gondolunk, hogy Orbán Viktorral szemben Liviu Dragnea a legnagyobb jóindulattal is csak egy sunyi kis teleormani ügyeskedőnek nevezhető, nem pedig vízióval rendelkező államférfinak. Gazdaságpolitikai szempontból ennél fontosabb eltérés, hogy a magyar unortodoxiát válságkezelési célból vezették be azért, hogy a pénzügyi krízis számláját ne csak a lakosságnak kelljen fizetnie, míg Romániában a Tudose-kormány akkor áll elő egy mélységesen vállalkozó-ellenes, neokommunista programmal, amikor éppen úgymond dübörög a gazdaság. Ha pedig az Orbán-kormány válságkezelésének célja és eredménye a társadalmi feszültségek csökkentése volt, a Tudose-kormány programja inkább alkalmas ezek szítására, a magán- és állami szféra, a különféle szociális rétegek egymásnak uszítására.
Félő ezért, hogy a nagy román unortodoxia nem kezelője, hanem előidézője lesz egy újabb mély gazdasági és társadalmi válságnak. Farcádi Botond / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. július 4.
A nagy kivizsgálás
Második munkanapján, hétfő reggel a Tudose-kormány frontális támadást indított a korrupcióellenes ügyészség és a főügyészség ellen. Most legalább tudjuk, hogy miért maradhatott tisztségében Tudorel Toader igazságügyi miniszter, aki egyik koalíciós pártnak sem tagja, és az előző négy hónap alatt, a Grindeanu-kormány tagjaként ügyesen elkerülte a 13-as sürgősségi kormányrendelet csapdáját, a vaskezű vezér, Liviu Dragnea elvárásai ellenére sem enyhített a korrupciós bűncselekmények besorolásán és büntetésén.
Tévedett, aki azt hitte, hogy lám, lehet sármentesen járni, ha valaki rendelkezik a megfelelő felkészültséggel, nem kell vakon követni a kiszabott utat. Ezt az SZDP nem tűri, és az a hév, ahogy nekiront a számára kényelmetlen intézményeknek, az a konokság, amellyel újra meg újra megpróbálja áttörni a jogállami keretet, az a fojtott düh, amely Dragnea nyilatkozataiból ki-kicsap egy-egy sikertelen kísérlet után, beszédesen elárulja, mire számíthatunk, ha eléri, hogy ne fenyegesse semmi a hatalmát
Első hallásra semmi kivetnivaló nincs abban, ha egy állami intézmény működését az erre hivatott szervek kivizsgálják, legyen az mégoly hatékony és népszerű. Elvégre az ügyészek is emberek, nem csalhatatlanok és nem is mindig elfogulatlanok – nekünk, magyaroknak elég bizonyíték erre a Mikó-per vagy a marosvásárhelyi katolikus iskola elleni eljárás, de ennél sokkal több megkérdőjelezhető eset tisztázására van szükség –, és mivel itt olykor valóban ártatlan emberek meghurcolásáról, életéről, szabadságáról van szó, indokolt az ellenőrzés. Ha egy normális államban élnénk, ahol mindenki a helyén van, és munkáját szakmája szabályai, nem pedig politikai szempontok szerint végzi, természetes lenne, hogy az igazságszolgáltatási felügyelet utánanéz legalább a vitatott ügyeknek. Elvégre még a miénknél sokkal világosabb, átláthatóbb, bejáratott igazságszolgáltatási rendszerekben is fordulnak elő tévedések, mulasztások, melléfogások, nem hihetjük, hogy épp nálunk működik hibátlanul a gépezet. Már az is elgondolkoztató – ha igaz –, hogy a két legfontosabb vádhatóság háza táján évtizede nem járt szakellenőr: vajon miért nem? Kinek jó az önjáró ügyészség? Nem élünk normális államban, ez nyilvánvaló. Itt épp a legfelső, irányító szintek olyanok, mintha senki sem lenne a helyén, nem csoda, ha a kormány beiktatása utáni harmadik napon máris tüntettek ellene. Az egyik kartonlapra azt írták: Az országnak akarunk törvényeket, nem a korruptaknak. Az emberek nem bíznak a kormányban, és a független igazságügyi miniszter nagy kivizsgálásában is csak politikai leszámolást szimatolnak. Erre jó okuk van, de reakciójuk a hisztérikus, mérgezett társadalmi viszonyokra is rávilágít. Ezen kellene nagyon gyorsan javítania a kormánynak, nem a teleormani kiskirály kedélyállapotán. Demeter J. Ildikó / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. július 6.
Kódolt kormánybukás
Sokan bocsátkoztak már találgatásokba, vajon melyik volt Románia leggyengébb, legkártékonyabb kormánya a ’89-es rendszerváltás óta. Mivel nagyon nehéz egyetemes mércét felállítani, nem könnyű elkészíteni a toplistát, hiszen egyeseknek az első, Petre Roman vezette, a rablógazdálkodásra alapozott vadkapitalizmus melegágyát megvető kabinet, míg másoknak éppenséggel a példátlan megszorításokat végrehajtó Boc-kormány lehet a „favoritjuk”. Egyikőjükkel sem áll módunkban vitába bocsátkozni, mert mindegyik meglátásban van némi igazság, mindazonáltal mi most nem a leköszönt kormányokat, hanem éppenséggel a frissen kenyérbe esett bukaresti kabinetet kívánjuk górcső alá venni. Amelyikről jóformán borítékolni lehet, hogy az ország leghalványabb végrehajtó hatalmaként fog bevonulni a történelemkönyvekbe.
Román véleményformálók valósággal hüledeztek annak kapcsán, hogy miközben a jelenkori Románia kialakulásakor olyan kaliberű államférfi töltötte be a miniszterelnöki tisztséget, mint Ion I. C. Brătianu, a nagyromán egyesülés centenáriumakor egy Mihai Tudose-féle „politikusi utánzat” ül majd a Victoria-palotában. A félelem részben alaptalan, mert Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök bábjára – elődjéhez, Sorin Grindeanuhoz hasonlóan – valószínűleg átmeneti szerep hárul, és Tudosénak még a 2018. decemberi évfordulós ünnepségek előtt fel kell állnia a kormányfői székből. Elég nagy baj azonban, hogy egy időre oda ültették. Tudose – akinek kinézete és raccsolása máris mémek tucatjait csalogatta elő a világhálón – egyik gyenge pontja a sok közül, hogy két évvel ezelőtt plágiumbotrányba keveredett a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) bukaresti akadémiáján megvédett doktori dolgozata kapcsán, a megfogalmazott vádak hatására pedig tavaly lemondott doktori címéről. A politikus ugyanakkor ezer szállal kötődik a belföldi titkosszolgálathoz, amelynek akadémiáján lektori tisztséget is betölt. Ez a névjegykártya már elegendő érvvel szolgálhatott volna Klaus Johannis államfő számára, hogy a saját maga támasztotta feddhetetlenségi feltételek alapján visszautasítsa Tudose kinevezését. De sírógörcs kerülgeti az embert az új, nem a Grindeanu-kabinetből örökölt tárcavezetők „kompetenciája” láttán is.
Rejtély, miként irányítja majd a gazdasági minisztériumot a filológus végzettségű Mihai Fifor, akinek a közlekedési tárca élére való kinevezését Johannis két évvel ezelőtt éppen a vélelmezett hozzá nem értése miatt vétózta meg. Kulturális körökben megrökönyödést váltott ki, hogy az a Lucian Romașcanu szenátor került a kulturális minisztérium élére, aki korábban az ország legnagyobb bulvárlapjait menedzselte, továbbá a török tulajdonban lévő KanalD tévécsatorna igazgatója volt. De nem sok jót ígér – a magyar nyelvű oktatás számára sem –, hogy a tanügyi reform nagy ellenzőjeként közismert Liviu Pop szakszervezeti vezető lett az oktatási miniszter, aki korábban arról híresült el, hogy körömszakadtáig igyekezett védeni a plágiumbotrányba keveredett Victor Ponta miniszterelnököt.
A képlet egyszerű.
A tavaly felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt, egy másik büntetőperében újabb ítéletre váró Liviu Dragnea azt a feladatot tűzte második bábkormánya elé, hogy végezze el a rebellis Grindeanu által félbehagyott munkát, és iktassa ki a büntető törvénykönyvből, de legalábbis „szelídítse meg” a befolyással üzérkedés fogalmát, így biztosítva be a PSD-elnök igazságszolgáltatással szembeni immunitását. Sokan azt vélelmezik, hogy Dragnea háttéralkut köthetett a titkosszolgálattal „védettsége” érdekében, amit azonban soha egyik fél sem fog elismerni. Fölöttébb gyanús ugyanakkor az is – és hasonló paktumot sejtet –, hogy Johannis elnök ellenvetés nélkül, rekordgyorsasággal megbízta kormányalakítással Tudosét, egyféleképpen mégis csak kezességet vállalva az új miniszterelnökért. Meglehet persze, hogy második mandátuma reményében az államfő arra számít, hogy az önmagukat lejárató balliberálisok valószínűsíthető népszerűségvesztése nyomán gond nélkül megnyeri majd a 2019-es államfőválasztást.
Vagyis az ország érdeke fikarcnyit sem számított a Bukarestben röpke két hét alatt lezajlott kormányváltást övező, kifejezetten a politikusok túlélését szolgáló machinációk során.
Közben saját kormányuk megbuktatásával Dragneáék kétmilliárd eurós kárt okoztak az államkasszának, a Tudose-kabinet tervezett adópolitikája hallatán zuhanórepülésbe fogott a bukaresti tőzsde, a lej árfolyama, az üzleti világ pedig pánikba esett. Nem semmi, erre a „teljesítményre” más kormányoknak bizony több évre volt szükségük a rendszerváltás után.
Rostás Szabolcs / Erdélyi Napló (Kolozsvár)