udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1754
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 1741-1754
Névmutató:
Velicu, Mihai
2003. december 3.
Serban Mihailescu, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) alelnöke dec. 2-i sajtótájékoztatóján kijelentette: az SZDP és az RMDSZ kapcsolata problémamentes, a nézeteltérésekről a protokollum alkalmazását felügyelő bizottságban tárgyalnak. /Mihailescu: Problémamentes az SZDP és RMDSZ kapcsolata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./2003. december 4.
Marosvásárhely harcias polgármestere, Dorin Florea dec. 1. tiszteletére a főtéren kiállította - ideiglenesen - Mihai Viteazul szobrát. A prahovai Mihai Viteazul Alapítvány 27 szobormásolatot készített és abból ajándékozott a városnak. Dorin Florea bizonyítani akarta, hogy a városban ki az úr, hogy a magyar lakosság, a magyar politikusok véleményére fittyet hány. A másolat-szobor tehát most egy- két hétig ott ékeskedik. Éjjel-nappal polgárőrség veszi körül. Újságírói kérdésre, hogy miért e nonstop éberség, a városvezető azt mondta: vannak eszementek a városban, akik szeretnek szobrokat gyalázni. Az RMDSZ-frakció a városi tanácsülésen nem járult hozzá ahhoz, hogy a városi laktanya épülete mellett korábban felállított, Antonescunak szánt talapzatra kerüljön a Mihai-másolat. Szerettek volna ígéretet kapni arra, hogy II. Rákóczi Ferenc emlékműve is lesz a városnak, hiszen őt éppen Marosvásárhelyen választották Erdély fejedelmévé. /(Máthé Éva): Közszemlén Vitéz Mihai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./2003. december 9.
Mit jelent a módosított alkotmányban is benne hagyott cikkely, mely szerint Románia egységes nemzetállam? Ezt a művelődési minisztere kb. így fogalmazta meg: Romániában csak olyan szobrok kerülhetnek közterekre, amelyek a román nép történetéből ihletődtek. Az aradi Szabadság-szobrot nem lehetett újra felállítani a város egyetlen közterén sem. Merthogy nem a román nép történetéből ihletődött. Szamosújváron hatósági felszólítás, utasítás, sőt miniszteri tiltás ellenére, minden szükséges engedély hiányában, ráadásul az egyház tulajdonán, emlékművet lehet építeni. Marosvásárhelynek nem jár Kossuth Lajos utca, nem dukál egy Rákóczi-mellszobor. Az ortodox egyház milliárdokat kap arra, hogy kellő mértékben terjeszkedhessék a Székelyföldön. Egy alapítván ingyen eladományoz Mihai Viteazul-szobrokat az erdélyi városoknak. Eddig már tizenhét ajándék-szobor került köztérre. /Molnos Lajos: Törmelék. - Kitépett irkalapok 30. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ 2004. január 6.
Díszkiadásban jelentette meg a temesvári Vest Könyvkiadó a nagy román költő, Mihai Eminescu Esticsillagát, mely a kötetben a román szöveg mellett magyarul és németül is olvasható, Franyó Zoltán fordításában. Franyó Zoltán több gyűjteményes kötetben adta ki Eminescu-fordításait. Az első háromnyelvű díszkiadás 1973-ban jelent meg. Franyó Zoltán halálának huszonötödik évfordulóján minisztériumi támogatással megjelent a Luceafarul – Der Abendstern – Az esticsillag című kötet, az 1973-as kiadás alapján. /Pongrácz P. Mária: “Csillag-vágyó álom...” = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./2004. január 15.
Amerikai lapok szerint a román ügynökök még ma is Mihai Pacepa volt kémfőnök életére törnek, írta a Cotidianul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./2004. január 20.
Saját kérésére felmentették a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság éléről Micu Ioant. Az Országos Erdészeti Igazgatóság vezérigazgatója eltávolította tisztségéből Laczkó Teréziát, a megyei erdészeti igazgatóság műszaki igazgatóját és Melles Elődöt, a Gyergyói Erdészeti Hivatal vezetőjét. Laczkó Terézia helyére Bokor Csabát, míg Melles Előd helyére Mihaila Florint nevezte ki ideiglenesen az országos igazgatóság vezetője. A személycserékre azt követően került sor, hogy egy belső vizsgálat rendellenességekre derített fényt. A leváltott személyek visszaéléseiről a sajtó már évek óta cikkezik, az ügyben számtalan parlamenti interpelláció is elhangzott. /Szüszer-Nagy Róbert: Tisztogatás az erdészet élén. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 20./2004. január 22.
Ioan Mihai Pacepa, a kommunista külföldi hírszerzés egykori vezetője visszakéri vagyonát. Az igényt az Egyesült Államokban álcázott személyazonosságú tábornok romániai ügyvédje jelentette be. A Legfelsőbb Bíróság 1999-ben rehabilitálta Ioan Mihai Pacepát, a Szekuritáté külföldi hírszerzésért felelős részlegének vezetője máig sem tudta visszaszerezni egyetlen vagyontárgyát sem. Pacepa szerint a mostani hírszerző szolgálatok alkalmazottainak mintegy fele a Szekuritáté egykori tisztjei közül kerül ki, akik ráadásul CIA-ellenes hangulatot tartanak fenn. Ioan Mihai Pacepa a Szekuritáté külföldi hírszerzését – az úgynevezett DIE-t (Departamentul de Informatii Externe) – vezette 1978 júliusának végéig, amikor az Egyesült Államok bonni nagykövetségén politikai menedékjogot kért. /Szőcs Levente: Pacepa tábornok visszakéri vagyonát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./2004. január 28.
Kiderült, hogy Szaddám Huszein annak idején román politikusokat vesztegetett meg – akkor még úgy mondták, „barátságot ápolt velük”. A barátság kétoldalú volt, hisz az egykori szörnyszövetség két tagja, a PSD és a PRM egyaránt képviseltette magát – 2001-ben! – azon a látogatáson, amelynek célja minden bizonnyal a hálapénz átvétele volt. A látogatásnak, amelyre úgymond az ENSZ Kőolajat élelemért programja keretében került sor, inkább lehetett célja egy amolyan Hűségpénz politikai támogatásért program kipipálása. Például Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt /PRM/ elnöke egy aranyórát kapott ajándékba Szaddámtól. Nicolae Iorga PRM-s szenátor szerint, mivel magánlátogatáson járt Irakban, senkinek semmi köze hozzá mi történt. Mihai Lupoi, a nagy-romániások másik frontembere bevallotta, hogy – természetesen szintén magánlátogatóként – találkozott Szaddám pártjának vezetőivel, s azok fel ajánlottak némi pénzt neki, de ő azt nem fogadta el. /Ágoston Hugó: Ósdi kirakósdi. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./2004. január 28.
Az idei parlamenti választások után is szövetségesként számít az RMDSZ-re a Szociáldemokrata Párt (SZDP) – hangoztatta január 27-én Serban Mihailescu alelnök. /Továbbra is számítanak az RMDSZ-re. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./2004. január 28.
1990–től napjainkig számtalan könyv jelent meg Szatmár megyében, melyek nagy része még a Szatmár Megyei Könyvtárban sem található meg. A Magyar Ifjúsági Kezdeményezés és a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör egy olyan könyvtár létrehozását tervezi, amelyben egy helyen gyűjti össze a magyar nyelvű kiadványokat, hogy azok bárki számára hozzáférhetők legyenek. A könyvtár létrehozói felkérik azokat a kiadókat, alapítványokat és szerzőket, akik hajlandók felajánlani kiadványaikat és munkáikat a könyvtár számára, legalább egy példányt juttassanak el a MIK–irodába (Szatmárnémeti, Mihai Viteazul utca 10. szám. A könyvtárnak előreláthatólag a Szatmárhegyi Magyar Ház (Páskándi Géza egykori iskolája) ad helyet. /E. Gy.: Magyar könyvtár létrehozását tervezi a MIK . = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 28./2004. január 30.
Újból leszavazta a marosvásárhelyi önkormányzat Mihály vajda (Mihai Viteazul), illetve II. Rákóczi Ferenc szobrának felállítását. Az RMDSZ-frakció tagjainak nemtetszését az váltotta ki, hogy a román tanácsosok már nem Mihály vajda mellszobrának felállítását akarják, hanem életnagyságú lovas szobrot szeretnének emelni. Spielmann Mihály tanácsos kifejtette, hogy mindkét fejedelem szobrának helye van Marosvásárhelyen, de a vásárhelyi magyarság nem albérlő a városban, hogy megelégedjék egy kis szoborral, valami eldugott helyen. Dávid Csaba tanácsos kifejtette, hogy amennyiben nem sikerül a magyarságnak megfelelően döntenie, akár 20 évig is elhalasztják a szobrok felállítását. Benedek István tanácsos kifejtette: törvénytelen, hogy a prefektúra előtt továbbra is ott áll a vajda szobra, de ez véleménye szerint nem a tanácsosokon múlik, sokkal mélyebbről ered. „Ha arra gondolunk, hogy Romániában hogyan tartják be a törvényeket, akkor sokáig ott fog állni a prefektúra előtt” – mondta Benedek. /Antal Erika: „A magyarság nem albérlő Vásárhelyen”. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./2004. február 3.
Elhunyt Izsák Márton szobrászművész /Galócás, 1913. ápr. 12. – Marosvásárhely, 2004. febr. 1./, több köztéri szobor és kisplasztika alkotója. Két hete Barabás István festőművész kiállításán még megjelent. Marosvásárhelyen többek között Bartók Béla és Mihai Eminescu, Szentgyörgyi István és George Enescu szobormása és a Holokauszt emlékműve áll. Életművéhez tartozik a művészeti középiskola is, amelyet közel három évtizeden át igazgatott, kiváló művészgenerációkat indítva el. /Elhunyt Izsák Márton. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./ 2004. március 23.
Újratárgyalják az 1989-es temesvári forradalom vérbefojtása miatt elítélt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac perét – döntötte el márc. 22-én a Semmítőszék, helyt adva az egykori főügyész, Tanase Joita fellebbezésének, aki procedurális okokra hivatkozva folyamodott a testülethez. Az újratárgyalásra azért kerül sor, mert a Legfelsőbb Bíróság három ügyésze 1999-ben megsértette a vádlottak védelemhez való jogát. 1999 júliusában Stanculescu és Chitac tábornokokat 15 év szabadságvesztésre ítélték rendkívül súlyos emberölés vádjával. Chitac és Stanculescu elítélése váratlan volt, hiszen addig valamennyi, az 1989-es véres események vérbefojtásával vádolt magas rangú katonatiszt esetében azért ejtették a vádat, merthogy parancsot, Nicolae Ceausescu utasítását teljesítették. A szemtanúk vallomása szerint mindkét tábornok személyesen is részt vett a temesvári ortodox katedrális előtti népi megmozdulás elfojtásában. /Újratárgyalják Chitac és Stanculescu perét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./2004. március 30.
Katonai támaszpontokat létesít Erdélyben és a román tengerpart közelében az Egyesült Államok, jelentették a márc. 29-i bukaresti híradások. Az egyiket a Kolozsvártól 40, Marosvásárhelytől pedig 60 kilométerre fekvő Aranyosgyéresen. A másikat a konstancai román tengeri kikötővároshoz közel fekvő Mihail Kogalniceanu nevű település melletti katonai repülőtéren. /Röviden belföldről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./2004. március 31.
Márc. 27-én tartották Aranyosgyéresen, az Avram Iancu Általános Iskolában a Csinom Palkó, Csinom Jankó honismereti vetélkedőt, amelyen az aranyosegerbegyi, aranyosgyéresi és tordai diákok mérték össze tudásukat. Az Aranyosgyéresi Vegyeskórus előadta a Rákóczi-indulót és a Dana-dana kórusműveket., majd fellépett a házigazda iskola Pacsirta gyermekkórusa. Dumitriu Anna a tordai Petőfi Társaság nevében emlékeztetett: az ilyen jellegű honismereti és nyelvápoló versenyeket már 1990 óta szervezik. A Petőfi Társaság 1999 óta patronálja ezt a tordai Mihai Viteazul Kollégiumban működő Balázs Ferenc Önképzőkör diákjainak segítségével. /Ladányi Emese Kinga: 14 éve szervezik Aranyosvidéken a honismereti vetélkedőket. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./2004. április 2.
Márc. 30-án látogatást tett Aradon, a Tűzoltó téri talapzatnál Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Serban Mihailescu kormányfőtitkár, ugyanakkor jelen voltak az RMDSZ helyi vezetői, illetve Dorel Popa polgármester és Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus is. A Szabadság-szobor felállításához szükséges gépeket egy debreceni cégtől hozatják. Takács Csaba ügyvezető elnök hosszan ecsetelte, mennyi bürokratikus akadályt kell naponta áthidalniuk ahhoz, hogy a munka elkezdődhessen. /Sz. K.: Már csak a bürokráciát kell túlélnie az aradi szobornak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./2004. május 15.
Románia és Grúzia terrorizmus elleni közös fellépéséről és igazságügyi együttműködéséről szóló egyezményeket írt alá máj. 14-én Iliescu román és Mihail Szaakasvili grúz államfő, aki háromnapos hivatalos látogatást tesz Romániában, ahol hazája euroatlanti törekvéseit is hangoztatja. Szaakasvili találkozott a román törvényhozás két házának elnökeivel és Adrian Nastase kormányfővel. /Román–grúz egyezmények a terrorizmus elleni közös fellépésről és igazságügyi együttműködésről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 15./2004. május 22.
A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem új összetételű vezetősége: Béres András rektor, Mihai Sin, a román és Kovács Levente, a magyar tanszék vezetője, valamint Cristian Stamatoiu egyetemi kancellár találkozott a sajtóval. Bővül az egyetem kínálata. Ősztől zenepedagógiai szakot indítanak. Nagy a valószínűsége annak, hogy az audiovizuális kommunikáció szakterületén elkezdődhetnek a magiszteri tanulmányok. Az első esztendőben a román nyelvű mesterkurzusok jönnének létre, magyarul pedig a zenepedagógiai oktatás zajlik majd. 2005-től magyarul is bevezetik a magiszteri képzést, románul pedig a zeneit. Idén a teatrológia szakon is tartanak felvételi vizsgát. /N. M. K.: Bővülő kínálat a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./2004. június 1.
Törvénytelenségek sorozata, illetve furcsa események történnek a kampányban, amelyek mind a "független" Florea polgármester kampányát szolgálják, jelentette ki dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje. Marosvásárhelyen embereket fenyegetnek meg, hogy ne merjék népszerűsíteni az RMDSZ polgármesterjelöltjének plakátjait, pannóit. Kelemen Atilla szerint Dorin Florea naponta követ el törvénytelenségeket. Példa erre a Mihai Viteazul-mellszobor, amelyet állítólag azért tett ki – két hétre – a régi városháza elé, hogy a város lakói láthassák. Azóta is ott van. Mi lenne, tette fel a kérdést, ha az RMDSZ is kitenné csak úgy, Rákóczi szobrát? Egy állítólagos egyesület nyilvánosságra hozta az általuk végzett közvélemény-kutatás eredményeit, amely szerint Kelemen Atillának 18% a népszerűsége a vásárhelyi választók körében, míg Dorin Floreáé 60% fölött van. Nos, mondta Kelemen Atilla, utánanéztek az egyesületnek, és ilyen nevű egyesület nincs bejegyezve. /Mózes Edith: Törvénytelenségek láncolata. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./2004. június 4.
Jún. 3-án Marosvásárhelyen a régi városi kórház melletti parkban felállították a romániai kommunista diktatúrával szembeszálló politikai foglyok emlékművét, Ioan Vasile Grama szobrász alkotását. Az eseményen a Volt Politikai Foglyok Egyesülete marosvásárhelyi szervezetének tagjai, hozzátartozóik, valamint közintézmények vezetői vettek részt. Rosca Ioan görög katolikus kanonok a bebörtönzöttekre, Duna-csatornaépítőkre, lágerekben sínylődöttekre, kényszermunkahelyekre hurcoltakra, indokolatlanul elmegyógyintézetbe utaltakra emlékezett. A szövetség felkérésére szólt az egybegyűltekhez Nagy Géza nyugalmazott református lelkész azoknak a magyar nemzetiségű meghurcoltaknak a nevében, akiket Pitesti-en és Szamosújváron tartottak fogva. A felszólalók között volt Mihai Timaru, aki 15 évet ült börtönben, s aki a vranceai hegyekben vezette az ellenállást, továbbá Dumitru Cormos és Nistor Man, az egyesület tagjai. /(mezey): Marosvásárhelyen felavatták a volt politikai foglyok emlékművét. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./