udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 703 találat lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 691-703

Névmutató: Nagy István

2008. augusztus 23.

A Balázs Imre József szerkesztette tanulmánykötetben /A sztálinizmus irodalma Romániában /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2007/ fülszöveg világosan fogalmaz: ,,A hivatali nyelv igyekezett teljesen kisajátítani a nyilvánosságot, és a magánéleti nyelv rétegében is dominanciára tört. Azok az egyéni nyelvjárások vagy akár teljes irodalmi hagyományok, amelyek nem voltak beilleszthetők az osztályharc történelmének nagy elbeszélésébe, kiszorultak a nyilvánosságból, és fenntartásuk, az én kultúrája tiltás alá esett, vagy periferikusként bélyegezte meg a hatalom. " Balázs Imre József A hatalmi beszéd az erdélyi magyar irodalomban a második világháború után című, alaposan dokumentált tanulmányában tekinti át az akkori irodalmat. Kevés szó esik viszont a korszak, az ötvenes évek uralgó műfajáról, a nagyregényről. (Köztük van: Nagy István A legmagasabb hőfokon, Kovács György Foggal és körömmel, Asztalos István Fiatal szívvel, Papp Ferenc Viharostető stb.). Érthetetlen a nagyregény reprezentatív elemzésének hiánya, mert a kötet igyekezett áttekinteni az irodalmi lapok helyzetét is. Gyulai Levente az Utunkat, Vári Csaba az Irodalmi Almanachot vizsgálta, Sütő-Egeressy Zsuzsa a Dolgozó Nő reprezentatív nőképét, Vallasek Júlia pedig a gyermekkép alakítására koncentrált. A korszak vezető kritikusai alakították az irodalmat, döntöttek arról, hogy mi a helyes sok írót hallgatásra ítéltek, sokakat bebörtönöztek (Méliusz József, Balogh Edgár, Bözödi György, később Páskándi Géza, Páll Lajos, Dávid Gyula), még többet megfélemlítettek. /Bogdán László: A sztálinizmus irodalma Romániában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

2008. augusztus 25.

Az 1948 utáni időszakban a magyar jellegű gyűjteményeket, illetve a meglévő gyűjtemények magyar anyagát jelentős károsodás érte. Tehetetlenül kellett szemlélniük, mint estek szét és semmisültek meg fontos írói hagyatékok, emlékezett a nyolcvanéves Dávid Gyula. A 60-as, 70-es években történt kísérlet egy romániai magyar irodalmi múzeum megteremtésére, ez azonban megtört a hatalom ellenállásán. A nyolcvanas években sok magyar értelmiségi hagyta el Erdélyt, s hátrahagyott folyóirataikat Dávid Gyula Szabó Zsolttal hordta össze a Kriterionhoz, ahol kialakítottak egy komoly folyóirat-gyűjteményt. 1992-ben, amikor a Kriterionnak jóval kisebb irodába kellett átköltöznie, önként kínálkozott, hogy az EMKE-Szabédi Emlékház keretein belül romániai magyar irodalomtörténeti gyűjtemény kialakuljon. Szabédi László hagyatéka mellé oda került a Méliusz-könyvtár, a Balogh Edgár-, a Nagy István-, az Engel Károly-hagyaték, s legújabban Domokos Géza irathagyatéka. Az egyetem magyar tanszéke, a Sapientia–EMTE és az Erdélyi Múzeum-Egyesület mellett, a modernizált épületben ma már nemcsak újabb anyagok gyűjtése, tárolása válik lehetővé, hanem komoly irodalomtörténeti műhelymunka is, amint ezt a nemrég megjelent Szabédi-kötet is bizonyítja. Dávid Gyula a Romániai magyar irodalmi lexikon szerkesztését folytatja, reméli, hogy jövőre megjelenhet. Tervezi még Gáll Ernő levelezésének sajtó alá rendezését, az ’56-os életrajzi adattár /1956 Erdélyben – Politikai elítéltek életrajzi adattára 1956-1965. Polis Kiadó, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2006/ bővített kiadását, kiegészítve az ’56-nál korábbi és az 1964-nél későbbi perekkel. /Bartha Katalin Ágnes: Pályakép – még mindig oldalnézetből – Beszélgetés a nyolcvanéves Dávid Gyulával. = Helikon (Kolozsvár), augusztus 25./

2008. szeptember 3.

Többéves ingázás után végre saját épületükben kezdhetik el az új tanévet a csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Gimnázium diákjai. Az iskola elkészültével azonban csak látszólag oldódnak meg a problémák, számolniuk kell a termek elosztása körüli gondokkal, az igazgatócserével. Az új épületet augusztus elején, a csíkszeredai városnapok alkalmával már felavatták, a munkálatok azonban még nem értek véget. A végleges átadásra a tervek szerint szeptember 15-én kerül sor, amikorra a zenetermeket is sikerül befejezni, közölte Kovács János, a gimnázium igazgatója, aki kénytelen nyugdíjba vonulni. A tanfelügyelőség ugyanis az új épületbe költözött iskola élére új igazgatót nevezett ki Kirmájer Enikő személyében, jelentette be Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő. A tantestület néhány tagjának beszámolója szerint nagyszerű ugyan a tény, hogy végre van egy saját épülete a művészeti iskolának, de nincs elegendő tanterem. /Új épület, új gondok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

2008. szeptember 9.

Egy kormányprogram keretében októberben és novemberben 705 számítógépet telepítenek Hargita megye iskoláiba. Azok az iskolák kapnak az új gépekből, amelyeknél korábban egyáltalán nem volt, vagy pedig már régen kaptak informatikai felszerelést. Elkezdődött a számítógép-ellátásból részesülő iskolák tanárainak és tanítóinak felkészítése – közölte Miklós Csaba, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség informatika szakos tanfelügyelője. Hargita megyéből 197 iskola szerepel a listán, összesen 705 számítógéppel. Középiskolák is részesülnek a programból, Csíkszeredából például számítógépeket kap a Szent Anna, a Székely Károly, a Venczel József, a Kós Károly, a Kájoni János, a Nagy István, a Segítő Mária és a Márton Áron is. /Kiss Edit: Több száz számítógép érkezik Hargita megy iskoláiba. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 9./

2008. szeptember 15.

Felavatták szeptember 14-én Csíkszeredában a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Gimnáziumnak otthont adó új épületet. A rendezvény egyben tanévnyitónak is számított, hiszen az iskola hatszáz diákja és tanáraik mától az új épületben kezdhetik el a tanulást, és nem kell többé a város különböző részeibe rohangálniuk órákra. /Benkő Levente, Túros Eszter: Romokból európai iskola. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

2008. szeptember 15.

Több száz érdeklődőt vonzott szeptember 14-én Barót főterére, a Diákdombra a második alkalommal megszervezett Erdővidéki Fúvóstalálkozó. A szervező, a Csala Kürtje fúvószenekar meghívásának a székelyudvarhelyi, nagybaconi, parajdi, uzoni, mikóújfalusi, csíkkarcfalvi és barátosi fúvósegyesületek tettek eleget. Az ünnepélyes felvonulást követően a nyolc együttes közösen adta elő a székely és magyar himnuszt. Barót polgármestere, Nagy István elégedettséggel nyugtázta, hogy a Csala Kürtje Egyesület számára kevés idő is elég volt a hagyományteremtéshez. /Hecser László: Erdővidéki Fúvóstalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

2008. október 3.

Október 6-án Csíkszeredában, a Csíki Játékszín nagytermében háromhetes nyugati turnéjának anyagát mutatja be a Borsika Néptáncegyüttes. A csíkszeredai Gyermekek Háza együttesének előadása átfogó képet ad az erdélyi és moldvai néptánckultúráról, tájékoztatott dr. Szalay Zoltán, az együttes egyik oktatója. Az augusztus 18. –szeptember 4. között zajlott európai turné állomásain mutatták be a műsort, avagy annak egy részét. Öt országban léptek fel húsz 9 és 19 év közötti táncos gyermekkel. Az együttes 2001 óta évi egy-két külföldi turnén vesz részt. A kezdőkkel Ádám Katalin, a középhaladókkal Antal Rozália, a haladókkal Szalay Zoltán foglalkozik, a zenei kíséretet Nagy István prímás biztosítja. /Egész estét betöltő műsorral. Színpadra lép a Borsika. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./

2008. október 3.

Kilencéves a marosvásárhelyi Rádió GaGa. A kereskedelmi adó Szováta és Szászrégen után hamarosan segesvári stúdiójában is megkezdi az adást. Nagy István ügyvezető igazgató büszke arra, hogy a többi kereskedelmi rádió gyakorlatától eltérően a fiatal és betanított kollegákat foglalkoztat. Kilenc évvel ezelőtt úgy kaptak engedélyt, hogy az adásidő 62 százalékban román, 38 százalékban magyar nyelven történjen. Mára ez úgy változott, hogy reggel hattól este hatig magyar, este hattól reggel hatig pedig román nyelvű műsort közvetítenek. Mivel Segesvár lakosságának zöme román nemzetiségű, ott a román nyelvű műsorok kapnak nagyobb teret, tervezik német nyelvű adás indítását is. Marosvásárhelyen húsz munkatárssal dolgozik a rádió. /Antal Erika Kilencéves a Rádió GaGa. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

2008. október 14.

A marosvásárhelyi Vártemplom Psalmus kórusa Kovács András karnagy vezetésével a múlt héten Magyarországon vendégszerepelt, eleget téve a tiszaújvárosi és a mezőkeresztesi kórusok meghívásának. A vendéglátó kórusokat Birtalan Judit volt marosvásárhelyi karnagy vezeti, aki zeneszerző férjével, Birtalan Józseffel együtt, kitelepedésük óta alaposan megmozgatta Tiszaújváros és környékének kóruséletét, kulturális állóvizét. Létrehozták e két együttest, melyeket a vásárhelyi közönség is hallhatott tavasszal, amikor a XVII. Bárdos Lajos–Nagy István Kórusfesztiválon énekeltek. /Dévay Piroska kórustag: Tiszaújvároson énekelt a Psalmus kórus. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

2008. október 20.

„Képzőművész veteránoknak” szervezett alkotótábort a gyergyószárhegyi Művészeti és Kulturális Alkotóközpont, azokat hívták meg, akik közel harmincöt évvel ezelőtt a hajdani Barátság művésztábor létrejötténél bábáskodtak. A rendezvény nyitóeseménye a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó könyvkiállítása volt, amelyen elsősorban a kiadó képzőművészeti tárgyú monográfiáiból, antológiáiból és katalógusaiból kaphattak ízelítőt az érdeklődők. Bemutatták a tíz éve útnak indított Műterem sorozat eddig megjelent huszonöt könyvét, valamint a Nagy István, Nagy Imre és Páll Lajos munkáit bemutató albumokat. „Húsz újabb név merült fel, akik a közeljövőben megjelennek a Műterem sorozatban” – magyarázta Tőzsér József, a könyvkiadó vezérigazgatója. Jelenleg hat, erdélyi magyar képzőművészeket bemutató kötet van előkészületben. /Jánossy Alíz: Új nevek a Műteremben. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

2008. október 31.

A Kovászna megyei önkormányzat politikai alapon osztogatja a kormány tartalékalapjából érkező pénzt a háromszéki településeknek – jelentette ki Nagy István, Barót polgármestere. Ő ugyanis több alkalommal is jelezte a megyevezetésnek, hogy a nehézkes adóbehajtás, a növekvő energiaárak és bérek, illetve a különböző beruházásokhoz szükséges önrész miatt a település alig tudja kifizetni a számláit, érdembeli választ azonban nem kapott. Nagy István emlékeztetett, a Bardócon tartott polgármester-találkozón Tamás Sándor megyei tanácselnök elismerte: az utolsó öt évben Barót a megye 46 települése közül az utolsó helyen szerepel a kormányforrásokból elosztott pénzt illetően, sőt 2006–2008 között egyetlen lejt sem kapott. /Gyergyai Csaba: Részrehajlással vádolt megyevezetés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

2008. november 24.

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete a Tiszteld múltadat, s a jelent vele kösd a jövőhöz közösségépítő programja keretében a hetedik alkalommal rendezte meg november 22-én régiós versmondó versenyét, ezúttal Anyanyelvünk, drága ének címmel Faludy György és Dsida Jenő emlékének szentelve azt. A pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesülettel társszervezésben tető alá hozott vetélkedőre a vendéglátó Arad megyén kívül csak a Temesvárról jöttek el versszerető tanulók, összesen 42-en vetélkedtek. A versenyzőket Nagy István, a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke üdvözölte. Murvai Miklós, az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesületnek ügyvezetője, a szavalóverseny ötletgazdája búcsúzásként újabb találkozóra hívta a magyar vers barátait: április utolsó hetében rendeznek ugyanis Anyám címmel szavalóversenyt Anyák napja tiszteletére. /Kiss Károly: VII. Régiós versmondó verseny. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24/

2008. november 25.

Üzletemberek /Ambrus Ádám, Király István, Soó Zöld Balázs/ és Székely Sebestyén György művészettörténész kezdeményezésére november 24-én új képzőművészeti galéria, a Quadro Galéria nyílt Kolozsváron a Jókai utcában. Őszi emlékművek című első kiállítása már látogatható. Az új képzőművészeti galériában a kortárs művészek megismertetése mellett aukciókat fognak szervezni, bekapcsolódva a műkereskedelembe. /Bonczidai Éva: A festmény jó befektetés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./ Az Őszi emlékművek című festészeti kiállításon már nem élő és jelenkori szerzők művei egyaránt megtalálhatók, Nagy István, Aurel Ciupe, Szolnay Sándor, Fülöp Antal Andor, Nagy Albert, Kancsura István és mások munkái. Székely Sebestyén György, a Galeria Quadro igazgatója úgy véli, Kolozsváron a művészeti élet eléggé kiterjedt, ennek helyet adó intézmény viszont kevés van a városban. /Ferencz Zsolt: Galéria-megnyitó Festészeti kiállítással nyit a Quadro. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2008. november 26.

Katonás rendben álltak november 25-én Marosvásárhelyen az RMDSZ képviselő- és szenátorjelöltjei a kampányzáró rendezvényen. Az RMDSZ jelöltjei és Koncz Zsuzsa, valamint Bródy János koncertje gyűjtött egybe a marosvásárhelyi sportcsarnokba több ezer embert. A képviselő- és szenátorjelölteket Nagy István műsorvezető tábornokként, ezredesként vagy őrnagyként szólította a színpadra. Elsőként Markó „tábornok” állt ki az ünneplő tömeg elé egy Erdély-térképpel, összehasonlítva a magyarság-szigeteket, írta a lap. Az RMDSZ elnöke szerint tévesen hitték azt a rendszerváltáskor, hogy hárommillióan vannak, kiderült, hogy feleannyi az erdélyi magyarság lélekszáma. Frunda György rámutatott: „Építettünk országos szinten, Európában. Visszaszereztük elkobzott erdeinket, iskoláinkat, építettünk új házakat, iskolákat, óvodákat. Több iskolánk van, mint a két világháború között” – hozzátéve „sokat tettünk, de nem eleget”. „Építenünk kell az autonómiát, de meg kell védenünk a magyar vállalkozót, alkalmazottat és önmagunkat” – mondta Frunda. Borbély László képviselőjelölt szerint „miénk itt a tér”, nem szabad másodrangúaknak lennünk. /Mihály László: Markó: hárommillió magyarként szavazzunk. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

2008. november 28.

A Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs Megyei Szervezete arra kéri a választópolgárokat, hogy a magyar közösség érdekeit hitelesen képviselő jelölteket támogassák. A választópolgárok több éves várakozás után először két magyar politikai szervezet közül választhatnak. Jobb lett volna, ha a két szervezet szövetséget kötött volna egymással, az MPP nyitott volt a megegyezés irányába, a másik fél részéről ez a hajlandóság nem volt meg. A szervezet – az MPP Országos Elnökségének döntése értelmében – nem indít saját jelölteket. Ezért arra kérik a párt programjával egyetértő választópolgárokat, hogy a nemzeti közösség érdekeit hitelesen képviselő jelölteket támogassák. Mátis Jenő RMDSZ-es képviselőjelölt korábban az MPP támogatását kérte a választásokon. Az MPP támogatni fogja őt szavazataival, hiszen ő parlamenti képviselőként Kónya-Hamar Sándorral, Nagy Istvánnal és Szilágyi Zsolttal együtt terjesztette be a parlament alsóházába az első törvénytervezetet a kolozsvári állami magyar egyetem újraindításáról. /MPP: hiteles jelölteket kell támogatni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2008. december 13.

Folyik a vita a budapesti Gondolat Kiadónál 2007-ben, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával megjelent A magyar irodalom történetei című háromkötetes kiadványról (főszerkesztő: Szegedy-Maszák Mihály). A közelmúltban Görömbei András a Kortárs októberi számában mondotta el róla elítélő véleményét. Erdélyben mindeddig kevés szó esett erről a nagy vállalkozásról. A harmadik kötet az 1920-tól napjainkig terjedő időszakot tárgyalja (szerkesztői: Szegedy-Maszák Mihály és Veres András; a szerkesztők munkatársai: Jeney Éva és Józan Ildikó. 51 szerző dolgozata olvasható a kötetben). Nagy Pál irodalomtörténész megdöbbenve a kötetből csak a legjelentősebb hiányzó erdélyi írókat sorolta fel: Bánffy Miklós, Reményik Sándor, Dsida Jenő, Berde Mária, Szentimrei Jenő, Bartalis János, Olosz Lajos, Endre Károly, Jékely Zoltán, Szabédi László, Nagy István, Asztalos István, Horváth István, Horváth Imre, Bajor Andor, Szabó Gyula, Farkas Árpád, Király László, Ferenczes István… Nem történik említés a következő irodalomtörténészekről: Kristóf György, György Lajos, Jancsó Elemér. Eszerint Szegedy-Maszák Mihályék az imént felsorolt erdélyi magyar írókat, irodalomtörténészeket nem tekintik említésre méltóknak. Ugyanakkor egész fejezet található – A ponyva klasszikusa címmel – Rejtő Jenőről… A kötetben Jeney Éva ilyen különös, lekicsinylő címen foglalkozik az erdélyi magyar irodalommal: „Maorik és transzszilvánok”. A szerző többek között ezt írta: „Napjainkban kérdésessé vált a nemzeti és a világirodalom fogalom is, s egyidejűleg létjogosultnak látszik az az elgondolás, hogy valamely nemzeti irodalom ugyanabban a történelmi korszakban több irodalomhoz is tartozik. ” Vagyis: nincsenek, nem lesznek önálló nemzeti irodalmak. Továbbmenőleg: „Az ún. »nemzeti hagyományok« is műhagyományok, »történeti fikciók«, s a piacgazdaság közepette elsődlegesen gazdasági érdekeket szolgálnak. ” Tehát 1848 vagy 1956 nem egyéb, mint „történeti fikció”, s a rá való emlékezés valaminő gazdasági érdeket szolgál, vonta le a következtetést Nagy Pál. Az erdélyi magyar irodalom szerves része az egyetemes magyar irodalomnak. Még akkor is, ha voltak (s még ma is akadnak), akik kétségbe vonják ezt a megkérdőjelezhetetlen tényt. Szegedy-Maszák Mihályék szerint a nemzeti kultúrák – ide értve az egyetemes magyar irodalmat is – halálra vannak ítélve, s csak „kizárólag a heterogén elemekből álló, töredezett hagyományú magyar művelődés egyes elemeinek, önmagukban álló részeinek van esélyük a továbbélésre: a többi osztályrésze provincialitás, a lassú haldoklás” – ahogyan Papp Endre írta e kötetekről szóló, Rút sybarita váz című, A nemzetnélküliség programja alcímet viselő kiváló tanulmányában. (Megjelent a Hitel 2008. februári számában.) Ez érvényesül a szóban forgó három kötetben. Ugyancsak Papp Endre kritikájában olvasható: „Érdekes, hogy a trianoni tragédia által szétszakított magyarság irodalmának területi válfajai, a határon kívülinek vagy nemzetiséginek nevezett változatai közül önálló fejezetként csak az Új Symposion alkotó köre kap helyet – a neoavantgárdhoz kapcsolható művészi törekvések reprezentációjától nem függetlenül. ” Nincs önálló fejezete az Erdélyi Helikonnak. Leírva sincs itt, hogy volt egyszer Erdélyben, Kolozsvárott egy Termés című folyóirat. Persze: sem Bánffy Miklós prózája, sem Reményik Sándor lírája, sem Tamási Áron novellisztikája, sem Dsida Jenő Psalmus hungaricusa nem függ össze mélyen a neoavantgárd törekvésekkel; így aztán nemlétezőnek kell tekinteni. (Ámde az avantgárdhoz oly közelálló erdélyi Bartalis János vagy Szentimrei Jenő neve sem íródott le A magyar irodalom történeteinek harmadik kötetében.) Végeredményben mit is várjunk egy olyan magyar irodalomtörténet-áttekintéstől, melyben Petőfi Sándor „megélhetési költőként” szerepel, s ahol 1848 azért fontos dátum, mert ekkor jelent meg Pesten egy kiadvány Első magyar zsidó naptár és évkönyv 1848-ik évre címmel… Bőséggel lehetne idézni, említeni ilyen és hasonló „furcsaságokat”. Leíródott ezeken a lapokon, rosszalló éllel – egyebek mellett – ilyesmi is: „(…) a XX. századi magyar kultúra egyik legnagyobb tehertétele az a hagyomány, az a »prófétai szerep«, mely Illyés Gyulától és Németh Lászlótól Juhász Ferencen és Nagy Lászlón Csoóri Sándorig követett minta lehet (…)”. Jelen van ezekben a kötetekben – méghozzá erős hangsúllyal – a közösségi indíttatású, nemzeti és társadalmi kérdések iránt érzékeny irodalmisággal való „leszámolás”. „Juhász Ferenc, Nagy László és társai olyan vita részesei, amely részben kilép az irodalom s általában a művészet közegéből a társadalmi kérdések megoldásának terepére” – írja az egyik szerző. Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című remekművét nem is említi meg a kötet. /Nagy Pál: Ami benne van – és ami hiányzik. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

2008. december 29.

A marosvásárhelyi Hahota Színtársulat december 29-én bemutatja a Kabaré Expressz 2 című, tavalyi produkciójuk folytatásának tekinthető, zenés szilveszteri kabaréműsorát a Maros Művészegyüttes előadótermében. A néhány tehetséges amatőr színészből verbuválódott Hahota két évtizeddel ezelőtt kezdte játszani vidám műsorait. Amikor már hatszáz főre nőtt a kéthetente ismétlődő előadások nézőközönsége, 1988 májusában a Szekuritáté betiltotta működésüket. 1991-től indultak újra, mára már a harmincat is meghaladta a bemutatóik száma, és egy időben háromfelvonásos előadásokat is színre vittek. Az újraindulás óta 947, egész estét betöltő előadásra került sor, a Játszd újra, Sam! című Woody Allen-darabbal például 102 előadást értek meg. Sok erdélyi községben, városban megfordultak: például Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön gyakran egymásután hétszer is előadták év végi kabaréjukat. „Sikerünk titka az, hogy alázattal, önfeledten dolgozunk. Nagyon szeret minket a közönség, és ráadásul Jakab Zsombor személyében kiváló menedzsert találtunk” – mondta Puskás Győző, a Hahota társulat vezetője, a Marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház munkatársa. A társulat az előadások bevételéből tartja fenn magát, és hivatásos színészektől, Székely M. Évától, Nagy Istvántól, a Csergőffy házaspártól, illetve a napokban elhunyt Nagy Józseftől kapott hasznos szakmai segítséget, jelenleg pedig B. Fülöp Erzsébet színésznő a szakmai tanácsadójuk. /Máthé Éva: Indul a Kabaré Expressz 2. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2008. december 30.

A pécskai önkormányzat rendkívüli tanácsülést tartott, ennek keretében kiválósági díjat adtak 14 olyan személynek, akik munkatársként, szerzőként részt vettek a város monográfiájának megírásában, többek között Nagy István, Szabó András, Balázs Márta, Kurunczi István és Andó András. /Irházi János: Kiválósági díjat kaptak a pécskai monográfia szerzői. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

2009. január 31.

Dr. Holló László egyetemi docens /sz. Csíkszentimre, 1966. febr. 9./ pappá szentelése után Insbruckban tanult tovább, doktorált társadalometikából. 1997-től tanít a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karán, jelenleg a didaktikai teológia (hittanárképző) tanszékvezető tanára, beosztása mellett az Erdélyi Római Katolikus Státus alelnöki tisztét is betölti. E témában több könyv és szaktanulmány szerzője. Kolozsváron január 19-én tartott előadást Erdélyi Római Katolikus Státusról. A Státus javainak az 1948. augusztus 3-i közoktatásügyi reformtörvénnyel végrehajtott államosítása Márton Áron püspököt arra késztette, hogy az akkorra már Egyházmegyei Tanács néven működő Státus intézmény ügyintézését felfüggessze, és saját hatáskörébe vonja. Márton Áron püspöknek a Státust felfüggesztő rendeletével dacolva Adorján Károly gyulafehérvári kanonok 1950 nyarán létrehozta a Katolikus Státus Időközi Bizottságát. A – most már nem Erdélyi, hanem – Romániai Római Katolikus Státus néven újjá-, illetve megalakult Státus működési szabályzatát a román kormány jóváhagyta. A fő cél, a nemzetegyház Státus általi megszervezése, a börtönben is ellenálló püspök példáját követő papok magatartása miatt nem valósult meg, a hatalom fokozatosan megvonta támogatását és az egész elsorvadt. Az 1989-es rendszerváltozás után Bálint Lajos, az egyházmegye akkori püspöke 1991. február 11-i határozatával rendelkezett az Egyházmegyei Tanács (Státus) jogfolytonossági alapon történő újraindításáról. A hajdan nagynevű Státusnak feltámasztására irányuló többrendbeli meddő próbálkozás után, 2005. november 25-én, Kolozsváron történt meg annak alapítványként való bejegyeztetése. 2005-ben dr. Jakubinyi György érsek Csiszér Albert pápai prelátust bízta meg a Státus intézmény újjászervezésével. A 2006. évtől a román nyelvű sajtóban napvilágot látott támadások miatt a katolikus érdekek védelmében szükség van a hitvalló katolikus világiak segítségére. A 2006. október 26-án Székelyudvarhelyen tartott rendkívüli státusgyűlésen a jelenlévők javaslatot tettek a Státus kuratórium bővítésére. A javaslatok alapján közreműködésre kérték fel Borbély László minisztert, Dr. Csucsuja István kolozsvári egyetemi professzort, Gencsi András marosvásárhelyi vállalkozót, Héjja Gyula brassói mérnököt, Kedves Imre közgazdászt, Kelemen Hunor képviselőt, Márton Árpád képviselőt, Nagy István jogtanácsost, Puskás Bálint szenátort és Takács Csaba RMDSZ ügyvezető elnököt. Valamennyien vállalták a közreműködést. A Státus-alapok vagyonát a 20. század első feléig az oktatási intézmények épületein túl, nagy kiterjedésű erdőgazdaságok, gazdasági uradalmak, valamint kolozsvári bérházak képezték. A kommunista hatalomátvételt követően 1948-ban az egyházmegyei alapok és intézmények ingó és ingatlan anyagi javait a román kormány az állam tulajdonába vette át. Az egyház a hajdani Státus vagyonból visszaigényelt ingatlanok közül eddig visszakapta a csíkszeredai Márton Áron, a székelyudvarhelyi Tamási Áron és a kézdivásárhelyi Nagy Mózes gimnáziumok, valamint a marosvásárhelyi Unirea Líceum épületeit. Továbbá tulajdonba vehetett egy brassói bérházat, amely az átadás előtt „véletlenül” felgyúlt és két emelete kiégett. A Státus-vagyon visszaigénylése nem öncélú, templomok, plébániák javítását, szociális intézmények támogatását, szórványlelkészek fizetés-kiegészítését szolgálta, és kell szolgálnia a jövőben is. /Holló László: Az Erdélyi Római Katolikus Státus – egykor és ma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

2009. február 6.

Azonosították azt a személyt, aki január közepén ifj. Csiki Béla / az MPP megyei vezetőségének tagja/ nevében Barót polgármesterét, Nagy Istvánt becsmérlő írást juttatott el a Háromszék szerkesztőségébe. Csiki közölte, a levél feladója Szilágyi Bartha Gábor nagybaconi mérnök volt. Szilágyi azonban visszautasította a vádat. A Csiki Bélától kapott információkat Barót város rendőrparancsnoka, Constantin Macau csak részben erősítette meg. Mint mondotta, azonosították az elkövetőt, de amíg a vizsgálatot nem zárják le, nevét nem hozhatja nyilvánosságra. Csiki Béla elmondta, Szilágyi Bartha Gábort jóformán nem is ismeri, ezért nem érti, miért akart ártani neki. Szilágyi Bartha Gábor szerint valami tévedés folytán merült fel neve az ügyben, ezért azt szeretné, hogy a nyomozás folytatódjék, hátha kiderül az igazság, s őt tisztázzák az illetéktelen vádak alól. /Hecser László: Eredményes volt a nyomozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./


lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 691-703




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék