udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
413
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 | 391-413
Névmutató:
Varga Attila
2010. október 22.
Nyilatkozat
„Rendkívüli késedelemmel, két nappal (!) a királyhágómelléki egyházkerületi tisztújító közgyűlést megelőzően, 2010. október 20-án – végre – összeült az Egyházkerületi Választási Bizottság (EVB), és véglegesítette a jelöltek listáját. Az egyházmegyei jelölések elbírálásához képest előrelépésnek számít, hogy - az elhangzott bírálatokat figyelembe véve - az EVB ez alkalommal nem mulasztotta el a beterjesztett óvások kivizsgálását. Ennek ellenére azonban: az „eredmény” ugyanaz. A Szűcs Ottó vezette testület a megelőző ténykedéséhez hasonló, elvtelen pártossággal seperte le az asztalról a benyújtott óvásokat, teljességgel figyelmen kívül hagyva a törvényerejű Választási Szabályzat (VSZ) kötelező előírásait.
1.Varga Attila egyházkerületi főgondnok-jelölt vonatkozásában a VSZ egyértelmű előírása az irányadó: akik tisztségükről „önkényesen és elfogadhatatlan módon lemondanak, azok egyházi tisztségekbe nem jelöltethetők.” (2. szakasz, 3. bekezdés).
Márpedig nevezett magyar nemzetiségű román parlamenti képviselő 2003 februárjában „elfoglaltságára hivatkozva lemondott egyházkerületi jogtanácsosi tisztségéről” – olvashatjuk az Igazgatótanács 2003. február 21-i ülésének jegyzőkönyvében (lásd a 7.1/2003. számú határozatot). A püspöki elnöklésemmel megtartott ülés hivatkozott napirendi tárgyának adalékaként felidézhető, hogy nevezett Varga Attila jogász éppen a legnehezebb időszakban vált meg hűtlenül tisztségétől, mikor is, röviddel annak előtte, 2003. február 1-jén, Egyházkerületünk korszakos jelentőségű nemzeti felelősségvállalással állt ki az erdélyi autonómia RMDSZ által elszabotált ügye mellett - éspedig azon az emlékezetes szatmárnémeti egyházkerületi közgyűlésen, mellyel egy időben a jogtanácsos-képviselő úr pártja, az RMDSZ szégyenletes szatmárnémeti kongresszusát tartotta. Az eset összefüggésében rá kell mutatnunk a hivatalos RMDSZ jó ideje tapasztalható és az idei választások alkalmával felerősödő egyházi előrenyomulására. Erre nézve elégséges megemlítenünk a nemrég lezajlott erdélyi egyházkerületi főgondnok-választás kimenetelét, valamint a nagykárolyi egyházmegye esperesének - Moldovan Ilie – volt kollaboránsnak, a Szatmár Megyei Tanács RMDSZ-es tagjának - , valamint Seres Dénes zilahi egyházmegyei jogtanácsosnak - RMDSZ-es parlamenti képviselőnek - a frissen történt megválasztatását. Ide illik még az a körülmény, hogy a zilahi református iskola ügy - nevezett – sírásója legutóbb azt nyilatkozta a Graiul Sãlajului című lapnak, hogy a határon túlra kiterjesztett magyar állampolgárságot nem fogja igényelni.
Az Egyházkerületünk területéről elindult romániai rendszerváltozás, másfelől az általunk magasra emelt nemzeti önrendelkezés szellemében vissza kell utasítanunk a nevezett személyek egyházi tisztségvállalását.
Az sem mellékes körülmény, hogy nevezett parlamenti és megyei RMDSZ-funkcionáriusok milyen társadalom- és magyarellenes politikát támogatnak és rendelkezéseket szavaznak meg a román kormányzat tagjaiként.
2.Mike Pál kéci lelkipásztor, egyházkerületi ifjúsági előadójelölt vonatkozásában a VSZ ekképpen fogalmaz: nem ajánlott a szektás irányt képviselő egyháztagok jelölése (CE Szövetség stb.). (uo.).
Nevezett atyánkfia bevallott módon annak a CE Szövetségnek az aktív tagja és vezető képviselője, mely egyesület nem része Református Egyházunknak, és magára nézve nem ismeri el egyházunk jogi
fennhatóságát. Közel két évtizede tartó, következetes erőfeszítéseink ellenére a CE szervezet mindmáig nem hajlandó beilleszkedni Egyházunk törvényes rendjébe, hanem éppen ellenkezőleg, állandó ellenséges propagandát folytat vele szemben. Egy szektás elhajlású CE-s lelkész pártos választási konjunktúrának .köszönhető. ifjúsági előadóvá való kinevezése nem jelentene mást, mint hogy .kecskére bíznánk a káposztát..
Az RMDSZ hivatalosaival párhuzamosan előre nyomuló CE-s térhódítás szintén ellene szól Anyaszentegyházunk kálvini, ékes és szép rendjének..
Strasbourg, 2010. október 20.
Tőkés László, Reggeli Újság (Nagyvárad)2010. október 23.
Csűry István püspököt újraválasztották
Csűry István nagyvárad-őssi parókus lelkészt kérték fel tegnap a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki tisztségének ellátására, azaz a korábbi helyettes püspöki és egyéves időtartamú missziója után egy teljes, hatéves mandátummal bízták meg. A választó közgyűlés viszont új főgondnok vezetése mellett döntött, így a szatmárnémeti Varga Attila váltja az érmihályfalvi Kovács Zoltánt.
A partiumi–bánsági reformátusok egyházkerületének választó közgyűlését a nagyváradi püspöki palota dísztermében tartották meg. Összesen 84-en rendelkeztek választói jogosultsággal, közülük csak egyvalaki nem jelent meg, azaz határozatképesek voltak.
A temesvári Fazakas Csabának egyházmegye esperesének – aki az Esperesek Kollégiumának is az elnöke – az igehirdetésével hangolódtak rá a történelmi jelentőségűnek mondott választásra. A bibliaolvasó-kalauz aznapi passzusa (Jel 19, 1–10) nagyon is találónak bizonyult, hiszen – amint az igehirdető rámutatott – a szavazóknak „olyan vezetőket és kísérőket kell a tisztségekre választaniuk, akik a nyájat a bárány menyegzője felé vezető úton tartják”.
A közös imádkozás után leköszönt az eddigi elnökség, s megválasztották a héttagú szavazatszámláló bizottságot, ennek elnökévé pedig Pásztori Kupán Istvánt, a Kolozsvári Protestáns Intézet oktatóját kérték fel. A választás két menetben zajlott le, előbb a püspöki és a főgondnoki tisztségről, majd a többi egyházkerületi lelkészi és világi funkcióról döntöttek. Még az első menet előtt kisebb tanácstalanság alakult ki, amiért az egyházkerületi választási bizottság listáján egy keresztnév rosszul szerepelt, továbbá kiderült, hogy a lelkészi aljegyzői tisztségre az egyik jelölt nem vállalta el a jelöltséget. A testület vezetője, Szűcs András Ottó – hosszabb diskurzus után – a közgyűlés tagjainak szíves elnézést kérte a fáradságból fakadó hibáért. Amúgy az is felmerült, hogy esetleg halasszák el a döntést, ám végül úgy határoztak, hogy a második menetre új, hibátlan listákat készítenek el.
A Királyhágó-mellék püspöki tisztségére jelöltekre két érvénytelen szavazat érkezett, 21 voksot kapott Csernák Béla bihari parókus lelkész, 60-at pedig az eddigi püspök, azaz Csűry István. A főgondnoki feladatok ellátásával megbízott személy megválasztásakor egyvalaki érvénytelenül voksolt, 57-en a szatmári parlamenti képviselőt, Varga Attilát támogatták, míg a korábbi egyházkerületi világi elöljárót, Érmihályfalva polgármesterét, Kovács Zoltánt 25-en pártfogolták szavazatukkal.
Az eredmények ellen 15 napon beül lehet óvást benyújtani, a választási bizottságnak 10 napon belül kell ezek jogosultságáról határoznia, majd az egyházkerület új, alakuló közgyűlésre várhatóan december elején kerül sor.
Megfigyelők úgy értékelik, hogy a két elöljáró személyének ily módon történt megválasztásával létrejött egyfajta összeborulás a folytonosságot óhajtó egyház és a nagyobb befolyást követelő politikum között, hiszen Csűry püspököt Tőkés László hívének, míg Varga főgondnokot az RMDSZ emberének tartják.
Megyeri Tamás Róbert, Reggeli Újság (Nagyvárad)2010. november 2.
Tőkés: mondjanak le a jogtalanul megválasztott KREK-tisztségviselők
Azonnali lemondásra szólította fel Tőkés László európai parlamenti képviselő a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) tisztújításán szerinte illegitim módon megválasztott egyházi és világi tisztségviselőket. A KREK előző püspöke szerint ugyanis olyan személyek nyertek el bizonyos pozíciókat az egyházkerület vezetésében, akiknek különböző okoknál fogva nem is lett volna szabad jelöltséget vállalniuk.
Kénytelen vagyok felemelni szavam azon jelenségek ellen, amelyek az egyházi választásokon nyilvánvalóvá váltak. Az egyház jogszintjéről a politikum jogszintjére emelkedik a kérdéskör” – fogalmazott az európai parlamenti alelnök. Tőkés nehezményezi, hogy egyre nagyobb mértékű az összefonódás a református egyház és a politikai szféra, legfőképp az RMDSZ között.
Mint ismeretes, a mintegy tíz nappal korábban tartott KREK-választásán a főgondnoki címet Varga Attila Szatmár megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő nyerte el, akinek jelölése ellen előzőleg Tőkés levélben emelte fel szavát. A volt püspök azt mondja, egyértelmű volt, hogy Kovács Zoltán előző főgondnokot, „a bihari RMDSZ fekete bárányát” meg kellett buktatni. A helyébe megválasztott Varga Attila pedig 2003-ban „önkényesen és elfogadhatatlan módon lemondott” akkori egyházkerületi jogtanácsosi tisztségéről, ezért a szatmárnémeti honatya a választási szabályzat szerint nem jelölhető egyházi tisztségre. Hasonló okokból marasztalható el a szabályzat értelmében az egyházmegyei főgondnokból presbiteri főjegyzővé választott Szilágyi Péter olaszi presbiter, aki korábban szintén lemondott igazgatótanácsi tisztségéről.
Nagy Sándor nagykárolyi esperes, Szatmár megyei tanácsos újraválasztásával azért nem ért egyet az EP-alelnök, mert róla már kiderült, hogy a kommunista rendszer kollaboránsa volt. Tőkés nehezményezi Seres Dénes parlamenti képviselő zilahi egyházmegyei jogtanácsosi megválasztását is, „aki nemrégen még ádáz küzdelmet folytatott a Református Wesselényi Kollégium ellen”. Serest, az egykori egyházmegyei jogtanácsost előző mandátuma idején azért mentették fel tisztségéből, mivel feladatkörének betöltését rendszeresen elmulasztotta, és ezáltal „nyilvánvalóan egyházunk kárára járt el” – írja közleményében Tőkés.
Az EP-alelnök szerint aggasztó méreteket ölt az RMDSZ-nek az egyházi életbe való behatolása, amely „mintha valahonnan irányítva volna”.
Tőkés László azt mondja, az érintettek igencsak megkönnyítenék az egyház dolgát, ha önként lemondanának. (Bogdánffy Szilárd boldoggá avatását méltatta Tőkés László. Történelmi fontosságú eseménynek nevezte Tőkés László Bogdánffy Szilárd egykori római katolikus püspök boldoggá avatását. „Egész Közép-Kelet-Európában késik a kommunizmus bűneinek felfedése és az igazságtétel a múlt ügyeiben, ezzel szemben XVI. Benedek pápa, a Vatikán példát mutatott abban, hogy legalább erkölcsi elégtételt szolgáltasson az áldozatoknak” – nyilatkozta az Európai Parlament alelnöke. Kijelentette: bízik benne, hogy Bogdánffy püspököt sokan követik majd a sorban. Hamarosan Scheffler János és Márton Áron püspököket is boldoggá avathatják, és Tőkés a diktatúra börtöneiben mártírhalált halt román görög katolikus püspököket is azok közé sorolta, akiknek a családja megérdemelné ezt a morális elégtételt. „Arról sem mondhatunk le, hogy Szoboszlay Aladár plébánoshoz és perének tagjaihoz hasonlóan, a szintén halálra ítélt Sass Kálmán volt érmihályfalvi lelkipásztornak és perbéli társainak, valamint a totalitárius vörös diktatúra többi – megszámlálhatatlan – áldozatának is előbb-utóbb igazságot fognak szolgáltatni” – írja nyilatkozatában Tőkés László.)
Nagy Orsolya, Krónika (Kolozsvár)2010. november 3.
Tőkés a választási eredmények megóvására buzdít
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület több elöljárójának a lemondását követelte kedden Tőkés László, az egyházkerület volt püspöke, aki kifogásolja, hogy az októberi egyházi választáson olyan személyek kerültek vezetői beosztásba, akik szerinte nem tesznek eleget a választási szabályzat támasztotta követelményeknek.
A partiumi egyházkerületben október 22-én tartottak általános tisztújítást, amelynek keretében Csűry István püspök hat évre szóló mandátumot nyert el. Tőkés László elsősorban az RMDSZ két törvényhozójának, Seres Dénesnek és Varga Attilának a jelöltségét és megválasztását kifogásolja. Tőkés szerint aggasztó, hogy az RMDSZ egyre nagyobb teret hódít „illetéktelenül” az egyházi életben.
A volt püspök, aki jelenleg az Európai Parlament alelnöke, nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta: a zilahi egyházmegyei jogtanácsosi tisztségre jelölt és megválasztott Serest korábban azért mentették fel az egyházkerületben betöltött tisztségéből, mert feladatkörének betöltését „rendszeresen elmulasztotta”, s így nem lett volna joga - mondta Tőkés – résztvenni a mostani választáson. Tőkés szerint az egyházkerületi főgondnoki tisztségre jelölt és megválasztott Varga Attila 2003-ban „önkényesen és elfogadhatatlanul” mondott le egyházi pozíciójáról, ezért neki sem lett volna joga részt vennie a mostani megmérettetésen. Tőkés értetlenségének adott hangot amiatt, hogy az egyházkerületi választási bizottság a kifogásolt személyek ellen benyújtott óvásokat elutasította.
A volt református püspök Nagy Sándor nagykárolyi esperesnek az újraválasztását is kifogásolja, aki egyben az RMDSZ Szatmár megyei önkormányzati képviselője. Tőkés szerint az esperes azért nem töltheti be ezt a vezető tisztséget, mert együttműködött az egykori kommunista titkosszolgálattal, a Securitatéval. Tőkés lemondásra szólította fel az érintetteket, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyházkerület választói közgyűlése résztvevőinek tíz százaléka még egy hétig megóvhatja a választási eredményeket. Szabadság (Kolozsvár)2010. november 4.
Varga Attila szerint problémás, de megkerülhetetlen az Alkotmánybíróság döntése
Varga Attila képviselő szerint problémás az Alkotmánybíróságnak az oktatási törvény felelősségvállalással történő elfogadása kapcsán hozott döntése. "Tudomásom szerint Mircea Geoană, a szenátus elnöke azzal kereste meg az Alkotmánybíróságot, hogy a kormány és a parlament között konfliktus esete áll fenn. Az Alkotmánybíróság pedig helyet adott Geoană észrevételének. Aki vétkes a történetben, az a szenátus, mert készakarva halogatja a törvény elfogadását. Saját mulasztásunkat nem hozhatjuk fel érvként" - fogalmazott az alkotmányjogi szakember. Szerinte az Alkotmánybíróság egyértelműen politikai döntést hozott, mert akaratlanul is egy politikai vitába került bele. "Az a tény, hogy a kormány felelősségvállalással fogadta el az oktatási törvényt, önmagában még nem alkotmányellenes" - vélekedett az RMDSZ-es képviselő. Hozzátette, nem talál kivetnivalót abban, hogy a törvény elfogadásának elodázása láttán a kormány megpróbálta az ügyet kézbe venni. Elmondta, nem feltétlenül az Alkotmánybíróság a hibás ebben a történetben: "nem szabadott volna ezt a politikai konfliktust úgymond alkotmányjogi kérdésként tálalni" - vélekedett. Hangsúlyozta, magánvéleményt meg lehet fogalmazni, azonban az Alkotmánybíróság döntése megkerülhetetlen, így senkinek nem áll jogában a határozatot felülbírálni.
(hírszerk.) Transindex.ro2010. december 5.
Református küldöttgyűlés sok vitával
Nagyvárad – A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szombati nagyváradi küldöttgyűlésén elutasították Tőkés László volt püspök, és dr. Pap Géza, az erdélyi református egyházkerület püspökének beadványát is.
Dénes István generális direktor tartotta áhitattal vette kezdetét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) tisztújító közgyűlése. Még mielőtt a napirendi pontok megvitatására sor került volna, Varga Attila főgondnok mondott beszédet, melyben kiemelte, hogy saját szolgálatát egy új kezdetnek tekinti, majd kiemelte, hogy célja visszaadni az egyháznak azt a tekintélyt, mely megilleti. Jelenleg túl sok munka terheli a lelkészek vállát, ezek egy részt át kell venni tőlük, hogy a lelkészek betöltsék rendeltetésszerű hivatásukat, azt, hogy a közösségek lelki, vallási irányítói, segítői legyenek – hangsúlyozta beszédében a főgondnok. Csűry István püspöki bejelentése során kiemelte, hogy törekedni kell az egyház, és ezen belül az egyházkerület autonómiájára, hangoztatta, hogy a törvényességet betartatja és betartatja, és elmondta azt is, hogy püspöksége alatt az egyházkerület egyenlő távolságot fog tartani az RMDSZ és az újonnan alakuló romániai magyar párt között. „Eljött az ideje, tessék bizonyítani” – fogalmazott Csűry, hangsúlyozva azt, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület konkrét segítséget vár mind az RMDSZ-től, mind a Tőkés László által kezdeményezett új párttól, ugyanakkor a román és a magyar államtól is. Ezt követően felszólította a nagykárolyi, valamint az érmelléki egyházmegyéket, hogy tegyenek lépéseket az évek óta húzódó, és az egyházkerületet károsan érintő gencsi, illetve érsemjéni református gyülekezeteken belüli konfliktusok megoldása érdekében; kiemelte továbbá, hogy az egyházi jogrendben számos kiskapu van, amelyeket tisztázni kell. Végezetül Csűry István kijelentette: „Nem leszek senkinek sem a meghosszabbított keze, és arra kérek mindenkit, hogy támogassuk egymást a közös munkában.”
Megbízott főjegyző
A napirendi pontok megvitatása során a küldöttgyűlés elfogadta az Egyházkerületi Választó Bizottság (EVB) jelentését, majd többek között dr. Pap Géza erdélyi református püspök ésTőkés László Ep alelnök beadványát vitatták meg. Előbbi azt kifogásolta, hogy Forró László lelkészt egyházi főjegyzővé választották, holott a lelkésznek nincs tizenöt évnyi szolgálata az egyházon belül, ahogy azt a református kánon megköveteli ennek a funkciónak a betöltésére megválasztott személyek esetében, míg Tőkés László többek között azt kifogásolta, hogy dr. Varga Attilát választották világi főgondnokká annak ellenére, hogy Tőkés véleménye szerint Varga 2001-ben önkényesen mondott le a református egyházban akkor betöltött tisztségéről, és emiatt nem választható ilyen magas tisztségbe az egyházkerületben. Csűry István hozzászólásában az egyházkerület autonómiájába való beavatkozásnak mínősítette Pap Géza beadványát és nehezményezte azt, hogy a püspök törvénytelenséggel vádolja az egyházkerületet, holott ilyen ítéleteket csak a presbiteri gyülekezet mondhat ki. Csűry álláspontja szerint be kell számítani a lelkészek szolgálatába azt a munkát is – az ún. exmissziót -, amelyet ők nem az egyház keretében, de az egyház szolgálatában fejtettek ki. „Ha nem fogadjuk el az exmissziós éveket, akkor saját munkánkat köpjük szembe” -, fogalmazott élesen Csűry. Ezt követően bejelentette, hogy Forró László ügyét a zsinat elé viszik elbírálásra, addig Forró László megbízott jegyzőként látja el feladatát. Maga az érintett is felszólalt, kijelentve, hogy amíg nem tisztázódik az ügye, addig nem tesz esküt. Varga Attila is kiemelte, hogy Forró lászló ügyében az EVB döntött, így veszélyes precedenst teremtene az, ha az egyházkerület elfogadna egy az EVB döntése után beérkező beadványt. „Ez nem jelenti azt, hogy elzárkózunk a zsinati döntéstől” – szögezte le Varga.
Katasztrófa
Tőkés László beadványa kapcsán egységesebbnek tűnt a közgyűlés, még a szavazás előtt ugyanis már többen azon véleményüknek adtak hangot, hogy határozottan el kell utasítaniTőkés László kérelmét; Szűcs András Ottó az EVB elnöke egyenesen kijelentette: „Tőkés László hagyjon békét az egyházkerületnek!”. A számos és hosszúra nyúló jogi vitákat megelégelve ez egyik küldött felszólalásában kifakadt: „Húsz éven át hiányzott a törvényességhez való ragaszkodás az egyházkerületből. Nekünk most azzal kell törődnünk, hogy a református egyház katasztrófahelyzetben van!” – majd elmondta, hogy a kis gyülekezetek vannak a legnehezebb helyzetben. A küldöttgyűlés végül elutasította Tőkés László beadványát.
Pap István, erdon.ro2010. december 5.
Lelkészavatás Nagyváradon
Nagyvárad – Kilenc jelöltet avattak lelkésszé szombaton délután a Nagyvárad-újvárosi református templomban, ahol kiosztották a Pro Partium díjat, valamit a Pro Ecclesia 2010 díjakat is.
Az ünnepi eseményen igét hirdetett Csűry István a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke, aki a Zsidókhóz írt levélből idézte Isten igéjét kiemelve azt az üzenetet, hogy az Isten az egyház szolgáit szolgálatra küldte a világba. Csűry István hangsúlyozta, hogy az egyház tagjai vállalják ezt a szolgálatot, hiszen ez az ő küldetésük. A lelkészavató és díjátadó ünnepségen jelent volt Bölcskei Gusztáv a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke is, aki szintén szólt a megjelentekhez. Bibliai idézettel kezdte beszédét: „mert szereted az igazságot és gyűlölöd a hazugságot, felkent az Úr az öröm olajával.” A püspök azt kívánta, hogy mindazok, akik az elkövetkező hat évre tisztséget vállalnak a királyhágómelléki egyházkerületben, feladatukat örömmel vállalják és végezzék. Kitért a püspökök nehéz helyzetére is, mert mint mondta, egy püspök olyan mint egy mélytengeri búvár: rettenetes nyomás nehezedik rá és egyedül van. Végezetül hangsúlyozta azt, hogy a 2004 december 5-i a kettős állampolgársáról tartott sikertelen népszavazást meg lehet haladni, az egységesülő magyar református egyház példáját állítva etekintetben a jelenlevők elé: „Azt kívánom a református magyar közösségnek, hogy egyre többször jusson eszükbe május 22. és egyre kevesebbszer december 5.” Ezt követően esküt tettek a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben tisztséget kapott személyek, majd a lelkészek felszentelése következett. Kilenc lelkipásztor tett esküt a református egyházra, tizedik társuk, egy ifjú hölgy az eskütétel napján szült gyermeket, ő ezért nem volt jelen a felszentelésen.
Díjak
Az ünnepi momentumok itt még nem értek véget, hiszen hátra volt még a Pro Partium díj és a Pro Ecclesia díjak átadása. A Pro Partium díjat az idén a hollandiai Stichting Emmaus Alapítvány kapta, míg a Pro Ecclesia díjat pedig olyan volt egyházmegyei espereseknek ítélték oda, akik szolgálatuk során kifejtett kiemelkedő teljesítményükkel érdemelték ki az elismerést. A díjazottak voltak néhai Seres Géza aradi, Lukács József szilágysomlyói, Gellért Gyula érmelléki, Sipos István nagybányai volt esperesek és dr. Salánki Tibor a németországi zsinati egyház tagja. Pro Ecclesia díjat kapott továbbá a lecsméri, a szamosradói és a Temesvár-belvárosi református gyülekezet. A laudációkat Vinczéné Pálfi Judit ismertette, míg a díjakat illetve az okleveleket Csűry István püspök és Varga Attila főgondnok adták át.
Pap István, erdon.ro2010. december 6.
Szolgálati hűségre esküdtek fel
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület őszi rendes közgyűlését szombaton délelőtt tartották meg a nagyváradi református püspöki palotában. Tekintettel arra, hogy az idei nyári-őszi tisztújítások menetrendje szintén a fenti dátumot jelölte meg a választások után megalakuló közgyűlés időpontjául, a közgyűlés délután a nagyvárad-újvárosi templomban folytatódott, ahol beiktatták és feleskették a megválasztott tisztségviselőket. Erre csak azért került sor most, mert meg kellett várni az óvások lejártának határidejét, hogy jogerőssé váljon az egyházközségi és egyházmegyei választások betetőzéseként megtartott egyházkerületi tisztújításkor megszületett eredmény. Mint köztudott, korábbi egyéves mandátumának letöltése után újraválasztotta az új közgyűlés Csűry Istvánt püspöknek, az első őrálló mandátuma immár hat évre szól, akárcsak a többi egyházi és világi tisztségviselőé.
„Lelkünkben az új kezdettel együtt az új reménység él, tudván azt, hogy sem nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené minden dicsőség” – ezzel a hívó szóval ült össze szombaton tehát az új közgyűlés, amelynek tanácskozását Dénes István generális direktor, élesdi lelkipásztor igehirdetése nyitotta meg Péter apostolnak közönséges első levelét idézve az újszövetségből: „A vége pedig mindennek közel van. Annak okáért legyetek mértékletesek és józanok, hogy imádkozhassatok. Mindenek előtt pedig legyetek hajlandók az egymás iránti szeretetre; mert a szeretet sok vétket elfedez. Legyetek egymáshoz vendégszeretők, zúgolódás nélkül. Ki-ki amint kegyelmi ajándékot kapott, úgy sáfárkodjatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai; Ha valaki szól, mintegy Isten igéit szólja: ha valaki szolgál, mintegy azzal az erővel szolgáljon, a melyet Isten ád: hogy mindenben dicsőíttessék a Jézus Krisztus által, a kinek dicsőség és hatalom örökkön-örökké. Ámen. Szeretteim, ne rémüljetek meg attól a tűztől, amely próbáltatás végett támadt köztetek, mintha valami rémületes dolog történnék veletek; Sőt, a mennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is vigadozva örvendezhessetek. Boldogok vagytok, ha Krisztus nevéért gyaláznak titeket; mert megnyugszik rajtatok a dicsőségnek és az Istennek Lelke, a mit amazok káromolnak ugyan, de ti dicsőítitek azt.” (7-14) A prédikációt követően Varga Attila főgondnok megnyitotta a közgyűlés, amelynek ékes rendjén a püspök bejelentései, az igazgatótanács megválasztása, egyházkerületi (missziói, katekétikai, ifjúsági, tanügyi, kiadói, egyházzenei, műemlékügyi, jogi, gazdasági, külügyi, közigazgatási és gazdasági ellenőrző, nyugdíjpénztári) és zsinati (kánonjogi, missziói, nevelésügyi, liturgiai, teológiai, zenei, fegyelmi) szakbizottságok megválasztása, az Egyházkerületi Választási Bizottság jelentése, a tisztújítások lezárása, egy új EVB megválasztása a 2010-2016 közötti ciklusra és az új választási szabályzat elkészíttetése, a bizottság kinevezése, majd egy nyilatkozat elfogadása a magyar állampolgárság és a református kórház ügyében, végül pedig a KREK 2011. évi költségvetésének előterjesztése és elfogadása következett. Mivel a megválasztott főjegyzőnek egyesek szerint nem volt meg az ezen tisztség betöltéséhez előírt szolgálati ideje, mások szerint ez értelmezés kérdése, Forró László hegyközkovácsi lelkész egyelőre mint megbízott tölti be a püspökhelyettesi tisztséget, amíg nem tisztázódik kánonjogi alapon a helyzete.
A kéttornyú templomban kevéssel négy óra után kezdődött a közgyűlés ünnepi része.
Előbb Csűry István püspök hirdetett igét, mégpedig a Zsidókhoz írt levél I. fejezetének 13-14. verseit: „Melyik angyalnak mondotta pedig valaha: Ülj az én jobbkezem felől, míglen ellenségeidet lábaidnak zsámolyává teszem? Avagy nem szolgáló lelkek-é mindazok, elküldve szolgálatra azokért, a kik örökölni fogják az idvességet?” Ezekből bontotta ki lényegre törően, ám mégis átfogóan a lelkészi hivatás és a világi szolgálat közötti különbségeket és hasonlóságokat, az együvé tartozás és a keresztyéni elhivatottság mentén. A magyar reformátusoknak naponta szembesülniük kell az alázat, a szolgálat, az alkalmasság, a felelősség, a kötelességtudat, az önértékelés és más hasonló kritériumokkal és elvárásokkal, s ezeknek úgy kell megfelelniük, hogy mindig Isten- és Krisztus-követőkként bizonyítsanak.
Az igehirdetés után illusztris vendégek kaptak szót a köszöntések és üdvözletek rendjén, úgymint Bölcskei Gusztáv debreceni püspök, a Generális Konvent elnöke és Ábrám Tibor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnoka. Előbbi kiemelte azt is, hogy a 2004. december 5-i, a kettős állampolgárságról tartott rossz emlékű népszavazást meg kell haladni a nemzet szintjén is, hiszen a magyar református egyház jó példával jár elől, amikor tavaly május 22-én Debrecenben az Alkotmányozó Zsinat kimondta a magyar református egyház határok fölötti egységét: „Azt kívánom a református magyar közösségnek, hogy egyre többször jusson eszükbe május 22., és egyre kevesebbszer december 5.” – zárta nagy tetszést aratott beszédét Bölcskei püspök. A megválasztott és beiktatott egyházkerületi tisztségviselők eskütétele következett, majd pedig a gyakornoki idejüket letöltött kilenc ifjú lelkipásztor felszentelése. Tizedik társuk, az egyetlen hölgy nem lehetett jelen, hiszen épp anyai örömökben részesített ezen a napon az Úr. A tisztségviselők esküjét Csűry püspök, az ifjú lelkészekét Fazakas Csaba temesvári esperes, az Esperesek Kollégiumának elnöke vette be. A felszentelést és a kibocsátó áldásosztást a püspök és az esperesek végezték az ilyenkor óhatatlan meghatódottsággal.
Az ünnepi alkalom a Pro Partium és a Pro Ecclesia díjak átadásával ért véget, a hosszas laudációk kissé próbára tették egyesek türelmét. Pro Partium-díjat a frízföldi Kollumban (Hollandia) székelő Emmaus Alapítvány kapott az állhatatos és kitartó szociális munkáért és a részükről jött anyagi támogatásért. Pro Ecclesia-díjat pedig olyan leköszönt espereseknek ítélték oda, akik kiemelkedő szolgálatot végeztek: az alig pár hete hirtelen elhunyt Seres Géza aradi esperes post mortem kaphatta már csak meg, míg Lukács József szilágysomlyói, Gellért Gyula érmelléki, Sipos István nagybányai volt esperesek a püspöktől és a főgondnoktól vették át az okleveleket és a díszes plaketteket. Salánki Tibor, a németországi zsinati egyház tagja is kapott Pro Ecclesia-díjat a zilahi egyházmegye szakadatlan támogatásáért, továbbá a lecsméri, a szamosardói és a temesvár-belvárosi református gyülekezet. A laudációkat Vinczéné Pálfi Judit missziói előadó olvasta fel. Reggeli Újság (Nagyvárad)2010. december 7.
Tőkés László közleménye a KRE Közgyűlésében történtek kapcsán
Tőkés László EP-alelnök, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előző püspöke, volt temesvári lelkipásztor, az egyházi törvényesség tiszteletben tartása iránti elkötelezettséggel, valamint az Anyaszentegyház kommunista elnyomás alóli felszabadulásának szellemében, a KRE Közgyűléséhez fordult panasszal az Egyházkerületi Választási Bizottság által elkövetett törvénytelenségek, valamint egyes egyházmegyei és egyházkerületi tisztségviselők jogellenes, erkölcsi, politikai szempontból pedig súlyosan aggályos megválasztatása tárgyában.
Közlemény
Tőkés László előző püspök, volt temesvári lelkipásztor, az egyházi törvényesség tiszteletben tartása iránti elkötelezettséggel, valamint az Anyaszentegyház kommunista elnyomás alóli felszabadulásának szellemében mindvégig szorosan nyomon követte az idei egyházkerületi választások folyamatát, és következetesen kifejezte álláspontját a menet közben elkövetett szabálytalanságok és törvényellenes vagy erkölcsileg elfogadhatatlan fejlemények és határozatok ügyében. Legutóbb a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűléséhez fordult panasszal az Egyházkerületi Választási Bizottság (EVB) által elkövetett törvénytelenségek, valamint egyes egyházmegyei és egyházkerületi tisztségviselők jogellenes, erkölcsi, politikai szempontból pedig súlyosan aggályos megválasztatása tárgyában.
Az Egyházkerület legfelsőbb fórumának bölcsessége iránti bizalomból, illetve a testület döntésének külső befolyásolását elkerülendő, Tőkés László előzetesen nem adott nyilvánosságot „fellebbezés utáni fellebbezésének”.
Azok után viszont, hogy a Közgyűlés teljes kritikátlansággal szentesítette az EVB igencsak gyarló munkájáról szóló jelentését, és „határozottan elutasította” az előző püspök megalapozott panaszát – a közvélemény hiteles tájékoztatása végett ezennel teljes egészében nyilvánosságra hozzuk a beadvány szövegét. Sokakban rendkívüli megütközést keltett az EVB botcsinálta elnökének az a mosdatlan kiszólása, hogy: „Tőkés László hagyjon békét az egyházkerületnek!”
Egyértelműen megállapítható, hogy érdekelt félként Varga Attila törvényellenesen jelölt – és megválasztott – egyházkerületi főgondnok – a Közgyűlés tagjaként és társelnökeként – ellenérdekelt volt a saját tisztségének legitimitását is megkérdőjelező panasz elfogadásában.
A Királyhágómelléki Egyházkerületben a politikum az egyházi autonómia fölé kerekedett. Az RMDSZ külső befolyása a Közgyűlés határozata révén belsővé „mélyült”.
Nagyvárad, 2010. december 7.
Tőkés László
EP-alelnök sajtóirodája. Erdély.ma2010. december 20.
Összefogással zöldellhet Erdély
„A szülőföldet egyszer és mindenkorra nem lehet a magunkévá tenni: a szülőföldet ma és holnap, újból és újból vissza kell szerezni, a szülőföld elvehető tőlünk bármely pillanatban, ha nem teszünk, nem dolgozunk, nem küzdünk érte” – fogalmazott a marosvásárhelyi Kultúrpalotában Markó Béla RMDSZ-elnök, az Ezüstfenyődíj hétvégi átadásán.
„A szülőföldet egyszer és mindenkorra nem lehet a magunkévá tenni: a szülőföldet ma és holnap, újból és újból vissza kell szerezni, a szülőföld elvehető tőlünk bármely pillanatban, ha nem teszünk, nem dolgozunk, nem küzdünk érte” – fogalmazott a marosvásárhelyi Kultúrpalotában Markó Béla RMDSZ-elnök, az Ezüstfenyődíj hétvégi átadásán.
A kilencedik alkalommal kiosztott díjjal azok előtt tiszteleg a szövetség, akik kiemelkedő munkát végeztek a „szülőföld visszaszerzése” érdekében. Idén 32 személyt, köztük politikusokat, önkormányzati tisztségviselőket, újságírókat és egyházi személyeket tüntettek ki. Markó Béla ünnepi beszédében hangsúlyozta, a kitüntetettek „mostoha körülmények között is képesek voltak küzdeni és munkálkodni a közösségükért, az erdélyi magyarságért”.
Az ünnepélyes díjátadó után beszédet mondott az Ezüstfenyő díjas Böjte Csaba ferences szerzetes, aki élesen bírálta az erdélyi magyarságot megosztó politikai törekvéseket. „Az erdélyi magyarság jövője az integráláson, a párbeszéden és az összefogáson múlik. Mindig imádkozokm azért, hogy az erdélyi magyar politikában egység és békesség legyen” – mondta Böjte atya.
Az Ezüstfenyő-díj idei kitüntetetteinak listája
Ádámosy Margit Klára tordai RMDSZ-elnök, városi tanácsos, Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, Balázs-Bécsi Attila Kolozs megyei tanácsos, a szamosújvári Téka Alapítvány vezetője, Barabás Imre magyarkakucsi (Bihar megye) RMDSZ-elnök, Becze István, a Csík területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Benedekfi Dávid lupényi (Hunyad megye) RMDSZ-elnök, Béres Ildikó Ibolya máramarosszigeti iskolaigazgató, Máramaros megyei tanácsos, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, Csík területi RMDSZ-elnök, Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója, Draveczky Károly Szatmár megyei tanácsos, Erdős Bálint nagyszintyei (Arad megye) polgármester, Fodor István bodoki (Kovászna megye) polgármester, Fodor József nagyváradi vikárius, Horváth Anna, a kolozsvári Regionális Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója, Illés Ildikó Maros megyei tanfelügyelő, RMDSZ-ügyvezető alelnök, Jakobovits Miklós nagyváradi képzőművész, Józsa Benjámin nagyszebeni nyugalmazott magyar nyelv és irodalom tanár, Katona Mihály korondi polgármester, RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, Kis-Juhász Csaba szilágysámsoni polgármester, RMDSZ-elnök, Kiss Károly élesdi (Bihar megye) nyugalmazott agrármérnök, Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Krecsák Szöllősi Adalbert nagyenyedi alpolgármester, Lieb József nagybányai esperes, Marina Ida-Magdolna szilágybagosi polgármester, Máthé István bethleni alpolgármester, Pásztor Gabriella államtanácsos, Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, Suba Kálmán, a Nemzeti Állattenyésztési Ügynökség Maros megyei intézményének felügyelője, Terkál Ágnes, az RMDSZ-Közlöny szerkesztője, Tudor Veronka államtanácsos, Varga Attila esztelneki (Kovászna megye) RMDSZ-elnök.
F. I. Új Magyar Szó (Bukarest)2011. január 28.
Magyar jogászképzés Kolozsváron
Fontos lépésre szánta el magát az intézményépítésben a Sapientia EMTE, amikor tavaly jogtudományi tanszéket alapított Kolozsváron, hiszen a magyar nyelvű jogászképzés 1959 óta szünetel Erdélyben. A fél évszázados kimaradás sajátos helyzet elé állította a tanári kart, amely a feladat megoldásához látott. Veress Emőd 33 éves adjunktus, az EMTE tanszékvezetője rövid politikai szereplés után lépett tudományos pályára és vette ki részét a hazai jogásztársadalom „képzéséből” - beszélgetés Veress Emőddel, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem jogtudományi tanszékének vezetőjével
Az 1872-ben létrehozott kolozsvári magyar tudományegyetem négy karán a jogászok alkották a hallgatók zömét, az 1906–1907-es tanévben például a 2242 diákból 1647-en jogi tanulmányokat folytattak. 1919-et követően két évtized kimaradt, utána 19 kegyelmi év következett, majd a Babeş- és a Bolyai-egyetem erőszakos egyesítése ismét kedvezőtlen fordulatot hozott. Az ön nemzedéke a rendszerváltás után egészen más helyzetben eszmélt magára. Közben az RMDSZ-nek annyit sikerült elérnie, hogy egy negyvenfős keretszámot különítsenek el magyarok számára az állami felvételin, de többre már nem futotta.
– Az 1959-es egyetemegyesítés után gyakorlatilag semmiféle önállósága, státusa nem volt a magyar jogászképzésnek, néhány segédtárgy kivételével mindent románul adtak elő. Az egykori Bolyai magyar professzorai részt vettek és kiemelkedő szerepet játszottak a román képzésben is, sőt hozzátenném: az impériumváltás előtt a kolozsvári volt a második egyetemi szintű intézmény, a budapesti egyetem számos professzora innen került át a fővárosba. A kapcsolat tehát hagyományos, s ez abban is megnyilvánul, hogy első egyetemközi megállapodásunkat éppen az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karával kötöttük meg. Projektünk nem gyökértelen, és a haladó hagyományokat vállaljuk fel. A gyökerek egyébként visszanyúlnak a Báthori István-féle 1581-es egyetemalapításra, van tehát egy legalább 430 éves, ha nem is folyamatos múlt, de előzmény. Idén májusban nemzetközi konferencia keretében dokumentum- és fényképkiállítást szentelünk a kolozsvári jogászképzés múltjának. Azért emelem ezt ki, mert Kolozsváron a BBTE mellett még két magánintézményben folyik jogászképzés, a Bogdan Vodă- és a Dimitrie CantEMIr-egyetemen, de e múltat egyik sem vállalja fel, ezeknek a folytatásra érdemes hagyományoknak mi vagyunk az egyetlen örökösei.
– Az 1959-es tannyelvváltás után a magyar hallgatók száma fogyott, a nyolcvanas években ideológiainak beállított szűrők tulajdonképpen szinte teljesen kizárták a magyarokat a jogi pályáról. Ezt ellensúlyozta valamelyest az említett 40-es felvételi keretszám. Elérkeztünk az ön indulásának körülményeihez: magyar joghallgatók tanulnak a másik három intézményben is?
– A jogászi hivatással foglalkozó személyek olyan tudás, információk birtokában vannak, amit sok szinten fel lehet használni a gazdasági érdekérvényesítéstől a kisebbségi jogvédelemig. A 80-as években nem volt cél, hogy ilyen személyeket jelentős számban neveljen ki az állam. A rendszerváltás után fokozatosan változott a helyzet. Én 1998-ban a Dimitrie Cantemir-magánegyetem kolozsvári jogtudományi karán kezdtem és a Bukaresti Egyetemen fejeztem be tanulmányaimat. A Cantemir oktatói gárdáját akkor még a BBTE-ről nyugdíjba ment professzori kör alkotta, ennek köszönhetően a színvonalra nem panaszkodhattunk. Úgy vélem, jól tettem, hogy nem mentem külföldre, mert a jog annyira országspecifikus ismeretekhez kötött, hogy visszatérnem már nemigen sikerülhetett volna. És miért kezdtem magánegyetemen? Akkor a felvételi jelentős mértékben az érettségire alapozódott, én a középiskolában lazábban kezeltem a tanulást, nálam később lett kedvező a „csillagállás”, ahogy mondani szokás. Az egyetemen viszont már maximális komolysággal viszonyultam a pályához, első perctől megkedveltem. Természetes folytatása volt a kitűnő eredménnyel végzett egyetemnek a mesteri és doktori képzés, a tudományos fokozat megszerzése. Ezt soha nem tekintettem nehézségnek, minden szakmai erőfeszítést szívesen vállaltam és vállalok.
– Oktatói pályáját a BBTE-n kezdte. Ott nem lehetett kifejleszteni a magyar nyelvű jogászképzést?
– Én is részt vettem a Babeş–Bolyain zajló magyar nyelvű képzés lehetőségeinek szélesítését célzó kísérletekben. Gyakorlatilag arra törekedtünk, hogy a szaktárgyak egy része átkerüljön a magyar vagy kétnyelvű oktatásba. Ezt több nekifutás ellenére sem sikerült keresztülvinni: noha összegyetemi kísérletként merült fel, és az egyetem magyar vezetői emellett maximálisan kiálltak, a jogi kari és a legfelső szintű ellenállás több rendben meghiúsította. Áttörés azóta sem történt, és ez rövid, sőt középtávon sem várható. A 40 hely megvan, de annak egy része tandíjas, a nemzetközi közjog és az európai közjog kivételével az összes szaktárgy oktatása románul folyik. Annyi változás történt, hogy a pécsi egyetemmel beindult együttműködés eredményeképpen lehetőség nyílt a magyar nyelvű mesteri képzésre európai magánjog szakon, ami persze hasznos és örvendetes, viszont az alapképzésben nem haladtunk előre egy jottányit sem. Mivel nem sikerült leküzdenünk az ellenállást, a magyar nyelvű jogászképzés továbbfejlesztése érdekében úgy döntöttünk, hogy ennek kereteit a Sapientia tudná megadni. Elképzelésünk találkozott az intézményével, a feltételek teljesültek, s ebben a nyolcvanas évek hiátusa is szerepet játszott. Meg kellett várni, amíg felnőnek azok, akik a rendszerváltás után magyarként ismét jogot végezhettek. Ma már egyre szélesedő rétegről van szó, ennek azonban csak kis hányada alkalmas vagy hajlandó tudományos pályára lépni. Össze kellett állnia egy fiatal oktatói csapatnak, mely publikált, fokozatokat szerzett, nemzetközi konferenciákon vett részt. Tíz évvel ezelőtt nem ment volna.
– És miként alakult ki a tanszék a Sapientián? Hogyan lehet elsajátítani a szaknyelvet anyanyelven és románul?
– Nem volt egyszerű, de végül engedélyeztettük a Sapientián a jogászképzést azzal a specifikummal, hogy ez kétnyelvű lesz. Sok vita folyt, de be tudtuk bizonyítani, hogy egy precízen megtervezett kétnyelvűségről van szó, melynek végeredménye az, hogy a hallgató mindkét szaknyelvet egyformán jól birtokolja. Hogyan érhető ez el? Pszichológiai közhely, hogy az oktatásnak akkor a legnagyobb a hatékonysága, ha anyanyelven folyik. A romániai munkaerőpiacon elhelyezkedni kívánó jogásznak mindenképpen jól kell beszélnie a román szaknyelvet is. Egyébiránt ez gazdasági és közigazgatási igény is, mert például 2001 óta a törvény elég széles körben biztosítja az anyanyelv-használati jogokat a közigazgatásban – csakhogy nincs, aki éljen vele, mert nincs még olyan tisztviselői réteg, mely ezt valóban felvállalja és fel is tudja vállalni. Részletesen megvitattuk, minden egyes tárgy esetében külön döntöttünk arról, milyen nyelven célszerű oktatni. Összeállt egy tanrend, melyben a tárgyak egy része román nyelven, a másik magyar nyelven hallgatható, mindegyikhez kapcsolódik egy román–magyar vagy magyar–román szakterminológiai kiegészítő képzés. Ez sok szempontból többletmunka, de most, hogy beindult, jöttünk rá, nem is annyira egyedi megoldás. Egy kollégánk nemrég vett részt egy spanyolországi egyetemközi találkozón, melyre meghívást az államnyelven kívül legalább még egy nyelven folyó képzést nyújtó jogi karok kaptak. Tizenvalahány intézmény képviseltette magát (mi még nem, mert akkor még nem rendelkeztünk a működési engedéllyel). Elvileg sem tartottuk célszerűnek, hogy a Bolyai mintájára csak magyar legyen a tannyelvünk, mi több, igyekszünk angol nyelvű tárgyat is bevezetni, a munkaerőpiac ugyanis ma már az egész Unió, s aki nemzetközi pályára szeretne lépni akár gazdasági, akár EU-s intézmények vonalán, annak angolul is tudnia kell érvényesülni. Erre a legtöbb egyetemen nincs stratégia, de például a temesvári egyetemen alakítottak ki olyan nyelvtanári csoportokat, melyek jogi végzettséggel is rendelkeznek, tehát le tudják adni a szaknyelvet is magas szinten. Tervezzük, hogy angolul hallgatható tárgyaink is lesznek, jövőre például az Amerikai Egyesült Államokból várunk vendégprofesszort.
– Az új szakon 15 tandíjmentes és 25 tandíjas helyet hirdettek meg, és noha nem mindegyiket sikerült betölteni, mégis belevágtak, hogy ne veszítsenek évet. Hogyan, kikből sikerült összeállítani a tanári gárdát?
– Dominánsan fiatalokból, bár vannak idősebbek is. A jogászképzés fő akadálya az volt, hogy egyes területeken hiányoztak a szakemberek, új gárdát kellett kinevelni. Ez most is folyik, egyes kollégákat ráállítottunk egy-egy pályára, hogy pótoljuk a hiányokat. Meghívtunk román kollégákat is, velük is hosszú távon kívánunk együttműködni, hiszen sok román nyelvű tárgyunk van. A BBTE-vel a viszony nem rossz, de alappolitikája az, hogy nem engedi oktatóit másutt tanítani. Ez alól a Sapientia egy ideig kivétel volt, az egyezséget azonban nem hosszabbították meg. Folyóiratunkat, mely 2003 óta megjelenik – réteglapnál komoly teljesítmény – most az új kar specifikumának megfelelően át fogjuk alakítani, két nyelven fog dolgozatokat közölni, és új formátumban jelenik meg. Hogy az engedélyt megkaphassuk, a teljes négyéves képzési ciklus minden egyes tárgyára meg kellett neveznünk, kik fognak előadni és szemináriumokat vezetni, be kellett nyújtanunk az egész dokumentációt is hozzá, a végzettséget igazoló papírokat, önéletrajzot, publikációs jegyzéket stb. Az első éven oktatók közül megemlíteném a polgári jogot oktató Lupán Ernőt és Sztranyicki Szilárdot, római jogra egy nagyon tehetséges magyarországi fiatal szakembert, Nótári Tamást hívtunk meg, általános jogelméletet és alkotmányjogot Varga Attila, a közigazgatási jog első részét én tanítom, a nemzetközi közjogot magyarországi tanszékvezető egyetemi docens, Pákozdi Csaba adja elő.
– Két ilyen nagy múltú jogászkultúra metszéspontján létezni nagy előnyökkel járhat.
– Szeretnénk, ha a mi képzésünk nemcsak nyelvi többletet nyújtana, hanem a nyugat-európai példákat követve sokkal modernebb, gyakorlatorientáltabb és hallgatóközpontúbb is lenne annál, mint ahogy az jelenleg Romániában folyik. Az előny nyilvánvaló. Amikor külföldi szakirodalmat olvasok, minél többet tudok az illető szakterület német, francia vagy magyar szabályozásáról, annál mélyebben értem a romániai jogszabályokat. Nem beszélve arról, hogy a román és a magyar is hivatalos nyelve az EU-nak, ráadásul az integrációs folyamatoknak köszönhetően a jog egyre jelentősebb része közös, fontos területek összeurópai szabályozásnak vannak alávetve. Külön érv egy ilyen képzés indokoltsága mellett. Modern és nyitott képzést akarunk megvalósítani.
– Marad a negyven meghirdetett hely a karon, nem terveznek több hallgatónak lehetőséget biztosítani?
– Hosszú távra eldöntöttük, hogy nem tömegképzésre törekszünk, és a 40 fős keretet nem kívánjuk növelni. Magasabb szintű oktatást szeretnénk, komoly tudományos kutatási háttérrel. Egészen más a nagy állami és magánegyetem, ahol több száz a hallgatói létszám egy-egy évfolyamon, és teljesen személytelen oktatás folyik. Nálunk hallgatóközpontú kurzus lesz, ahol a tanár és hallgató kapcsolata órán kívül is szoros lesz, a tanár figyelemmel kíséri a hallgató fejlődését és támogatja azt. A tandíjas és tandíjmentes helyek aránya persze változhat, előbbiek javára például. Stratégiai célunk, hogy olyan pályák számára készítsünk fel hallgatókat, melyeken a magyarság alulképviselt: alapvetően az ügyészi és bírói pályáról van szó. Mindenki egyéni döntése, hol kíván működni, ha ügyvéd akar lenni, abban is támogatjuk. De külön hangsúlyt helyezünk az említett kettőre, illetve a negyedéveseknek majd speciális felvételi felkészítőt is bevezetünk, mert az ügyészi vagy bírói pályára lépéshez egyetem utáni tanulmányokat is kell folytatni. Javítanunk kell a tehetséges hallgatók esélyeit. A két pálya megbecsültsége különben anyagi szempontból is elfogadható, már most is messze kiemelkedik a közalkalmazottaké közül. Az igazságszolgáltatás reformja jól felkészült, modern gondolkodású bírák és ügyészek nélkül lehetetlen. Miként a közigazgatást sem szabad elhanyagolnunk.
– Nem is beszélve a magyarul is értő jogi szakemberekről. No de a kolozsvári helyzet ismeretében: a négy jogi karon a több száz román mellett vajon hány magyar hallgató tanul évfolyamonként?
– Becslésem szerint mintegy 90–100 hallgató egy évfolyamon. Továbblépni az említett pályákra további kétévi képzés után lehet, felvételizni kell külön a bukaresti intézetbe, melynek nem feltétele a mesteri fokozat elvégzése. A verseny nagy, magyarok kevesen jelentkeztek eddig, bár van példa arra, hogy elsőnek jutott be egy magyar honfitársunk. Egyelőre a mélypontról kellene kiemelkednünk, évente legalább négy-öt embert erre a pályára állítanunk. Hallgatóink különben az alapképzés mellett három opcionális tárgyi csomagból választhatnak majd, ezek egyike erőteljes gazdasági szakirányt képvisel, a második közigazgatási, a harmadik pedig emberjogi, kisebbségjogi, nemzetközi jogi többletképzést nyújt. A hallgató tehát leendő karrierjét előkészítheti már az egyetemen a választható tárgyak segítségével, ha azokat mindenki saját céljai szerint állítja össze.
B. Kovács András. Krónika (Kolozsvár)2011. február 22.
Tőkés: változást és elszámolást!
Az RMDSZ számoljon el az erdélyi magyarságnak is a közpénzekből származó vagyonával – ezt Tőkés László az Európai Parlament alelnöke kéri.
„Míg az első, szintén Nagyváradon megrendezett RMDSZ kongresszus a magunkra találás, a talpra állás és a cselekvő reménység ünnepe volt, addig a most közelgő kongresszuson az RMDSZ a nemzet ügye helyett magával van elfoglalva” – fogalmazott a hétvégén megrendezésre kerülő RMDSZ kongresszus kapcsán Tőkés László az Európai Parlament alelnöke tegnapi, nagyváradi sajtótájékoztatóján. A politikus különösen a szövetség Bihar megyei vezetőit illette kritikával, mint fogalmazott, „a Kiss Sándor – Szabó Ödön – Biró Rozália trojka pénzen vásárolja meg a magyar emberek lelkét és szavazatát”, míg a sajtótájékoztatón kiosztott közleményben így fogalmaz a politikus: „ez a trojka a távozva maradó Markó Béla pártvezérnek az A Kezdet… díjat nyújtotta át, mintegy ezáltal előlegezve meg A Véget…” A politikus kifejtette, hogy az RMDSZ a Bukarestből és Budapestről kapott közpénzek felett rendelkezik, és ma már az egyházakat is be akarja kebelezni. „Tizenöt éven át fel tudtam tartóztatni az egyház kiszolgáltatottságának a folyamatát, de amióta nem vagyok püspök, azóta folyik ez a bekebelezés”- fogalmazott Tőkés, aki mondanivalója alátámasztására példaként említette azt, hogy Varga Attila RMDSZ képviselőt választották meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerületfőgondnokának, és kiemelte azt is, hogy Szabó Ödön a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke legutóbb az egyházkerület diakóniai misszióval foglalkozó alapítványainak szervezkedésénél volt jelen. „Szabó Ödönnek nincs keresnivalója a református egyházban, menjen a katolikus templomba gyónni!” – fogalmazott Tőkés László, aki hozzátette: „Végveszélybe jut az egyház, ha a politikum bűvkörébe kerül!”
Elszámoltatást
Tőkés László kifejtette: mivel az RMDSZ de facto egyedül képviseli a romániai magyarságot, ezért nem elég az, ha az Állami Számvevőszék előtt számol el anyagi eszközeivel, de emellett az egész magyarság előtt el kell számolnia hatalmas anyagi forrásaival. A tájékoztatón kiosztott közleményben ennek kapcsán a következőket fogalmazta meg Tőkés László: „mint az erdélyi magyar kisebbségi közösség legnagyobb és kizárólagosan egyedüralkodónak számító szervezete, az RMDSZ egyedül rendelkezik a magyarság támogatására kiutalt pénzösszegek felett (legutóbb 15.980.000 lejt kapott). Ha már olyan kormányban vállaltak szerepet, mely az állami fizetések 25 százalékának levágásával és egyéb népnyújó intézkedésekkel próbálta betömni a központi költségvetésben tátongó lyukakat, akkor úgy lenne méltó, hogy az ilyenképpen Bukarestbe irányzott közpénz rájuk (vissza)eső részével a létminimum szintjén tengődő erélyi magyarjaink előtt is tisztességesen elszámoljanak.”
Változást
Az elmondottak ellenére Tőkés László kifejezte reményét, hogy az RMDSZ a kongresszus után megújul és újraértékeli politikáját. Újságírói kérdésekre válaszolva Tőkés László kifejtette, hogy nagy hibát követett el az RMDSZ azzal, hogy versenypárttá alakította át magát, mert ez segítette elő az erdélyi magyar társadalom politikai megosztottságát. „Mi nem valaki ellen, hanem saját közösségi céljaink érdekében szervezünk pártot, és készek vagyunk egyesíteni erőinket akár az RMDSZ-szel, akár a Magyar Polgári Párttal annak érdekében, hogy a romániai magyarság parlamenti képviselethez jusson ” – fejtette ki Tőkés. Arra az újságírói kérdésre, hogy az RMDSZ-nek távoznia kellene-e a kormányból, Tőkés azt válaszolta, hogy a szövetség 1996 óta elfelejtette azt, hogy az ő feladata a romániai magyarság érdekeinek képviselete, de ehelyett a szövetség az országos román politika statisztájává vált, „a bársonyszékek kedvéért lemondott saját programjáról, de még a rendszerváltás értékeiről is megfeledkezett.” Arra a kérdésre, hogy szerinte melyik jelölt hozhatja el az általa kívánt változást, Tőkés László így válaszolt: „Kelemen Hunor ha tükörbe néz, akkor is Markó Bélát látja. A válasz erre a kérdésre Markó Béla kezében van. Ha ő megőrzi stratégiai pozícióit a párton belül, akkor az RMDSZ-ben nem fog semmiféle változás sem történni. A másik két jelölt a változás mellett foglalt állást, de én szkeptikus vagyok abban, hogy valódi megújulás fog történni a szövetségen belül.”
Pap István, Erdon.ro2011. március 9.
Kisebbségi törvény: türelem!
Két-három héten belül, de mindenképpen a bizalmatlansági indítványról történő március 16-i szavazás után tűzi napirendre a képviselőház emberjogi szakbizottsága a kisebbségi törvényt – tudtuk meg tegnap Varga Attilától, a testület RMDSZ-es tagjától.
Két-három héten belül, de mindenképpen a bizalmatlansági indítványról történő március 16-i szavazás után tűzi napirendre a képviselőház emberjogi szakbizottsága a kisebbségi törvényt – tudtuk meg tegnap Varga Attilától, a testület RMDSZ-es tagjától. A politikust azért kerestük meg, mert a képviselőház vezetőségének múlt heti döntése értelmében a már hat éve beterjesztett jogszabályról szóló jelentést az emberjogi bizottságnak kell elfogadnia. A késlekedést azzal magyarázta: a következő napokban a honatyákat a munkatörvénykönyv elfogadtatásával járó procedúra foglalja le.
Varga szerint azért sem sietős a törvény napirendre tűzése, mert előtte még a kormánypárti frakcióvezetőknek, pártelnököknek egyeztetniük kell a jogszabályról. Erre azért van szükség, mert egyértelműsíteni kell, hogy honnan folytatódjon a tervezet vitája. „A törvény gyakorlatilag évekig fiókban hevert. Mi előkészítettük a korábbi szakbizottsági jegyzőkönyveket, rekonstruáltuk a vitát. Az RMDSZ azt szeretné, ha a tanügyi fejezet utolsó cikkelyétől, a 19-ig paragrafustól folytatnánk. Ennek szerintem nem is lesz akadálya” – jelentette ki a jogász képviselő.
Úgy fogalmazott: szeretnék elkerülni a meglepetéseket. „Nem akarjuk, hogy a vitán felszólaljon valamelyik honatya, és kijelentse: én az előző törvényhozási ciklusban nem voltam képviselő, szeretném, ha elölről kezdenénk a vitát” – magyarázta Varga Attila. Az RMDSZ-es politikus jelentős könnyítésnek nevezte azt, hogy a törvénnyel a következőkben csak az emberjogi szakbizottságnak kell foglalkoznia. Korábban ugyanis a tervezetet három szakbizottságnak kellett együttesen megvitatnia: az oktatási, a jogi és az emberjogi testületnek. „Ez mindenképpen felgyorsítja majd a törvény vitáját. S természetesen az is segít, hogy ebben a bizottságban a kormánypárti képviselők többségben vannak, három szavazattal” – mondta az ÚMSZ-nek Varga.
A kisebbségi törvény elfogadtatása évek óta húzódik. Cikkelyenkénti vitája eddig az oktatási, a jogi és az emberjogi szaktestületek együttes ülésén zajlott. Az ülés megtartásához a bizottságok elnökeinek hosszasan kellett egyeztetniük, s ha sikerült is megegyezniük az időpontban, a távol maradó képviselők miatt nem volt meg a kvórum.
Mint ismert, a kisebbségi törvény elfogadása szerepel abban a kormányzati ütemtervben, amelyet a múlt héten írtak alá a koalíciós pártok. Az RMDSZ azt szeretné, ha a jogszabályt a tavaszi ülésszakban, azaz június végéig elfogadnák a képviselők. „Erre én reális esélyt látok” – mondta Varga Attila.
Cs. P. T.
Új Magyar Szó (Bukarest)2011. március 26.
Jubileumi emlékezés egy erdélyi közügyi élharcosra
Száz éve született Mikó Imre, a jogász-politikus-irodalmár
Mikó Imre száz esztendővel ezelőtt neves erdélyi családba született az erdővidéki Bölönben, de javarészt Kolozsváron élt és dolgozott, a közügyeket mindig elsődlegesen szem előtt tartotta jogászként, politikusként, irodalmárként, tanárként. Rá, gazdag és a mai körülmények között is tanulságos, az erdélyi magyarság számára példaértékű életpályájára és életművére emlékeztek tegnap az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog-, Közgazdaság és Társadalomtudományi Szakosztálya, valamint az Erdélyi Unitárius Egyház szervezésében. Az EME székhelyén délelőtt lezajlott, hat előadásnak helyet adó emlékkonferencián megjelent az ünnepi rendezvényt kezdeményező és annak lebonyolítását elősegítő család, valamint a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus képviselője. Délután az unitárius egyház Dávid Ferenc imatermében Mikó Imre A szülőföld szerelmese (Orbán Balázs életregénye) című kötetét mutatták be az érdeklődőknek.
Az emlékkonferencia első előadója Egyed Ákos akadémikus történész volt, aki a bölöni Mikók és a régi székely törvények kapcsolatáról értekezett. Mikó Imre, annak ellenére, hogy Bánffyhunyadon született és Kolozsváron élt, mindig ápolta származását, regényes életrajzot írt az utazó Bölöni Farkas Sándorról, Orbán Balázs pedig számára egyféle „iskolakalauz” volt. Az erdővidéki tájak, színek, zamatok éppúgy beleépültek tudatába, mint azok az ősi székely törvények, amelyek sajátos szabadságjogokat biztosítottak az Erdély keleti felében élőknek, és amelyeknek köszönhetően a Mikó család fokozatosan felemelkedhetett a társadalmi ranglétrán. A székely örökösségi rend a székely autonómia alapjának tekinthető – mondta az előadó.
Csapody Miklós irodalomtörténész a politikus Mikó Imréről beszélt, aki, véleménye szerint, nem volt politikus, csupán hivatásszerűen politizáló közéleti személy. Jó nyelvtudással megáldott képviselőként a román parlamentben megállta helyét, unitárius neveltsége következtében sosem a konfrontációra, a másokra irányuló diktátumra, hanem a megegyezésre, az alkotmányosság betartására törekedett. Bukarestben jó szakpolitikusként ismerték el, Budapesten pedig 1941–44 között azt Erdélyi Párt (EP) főtitkáraként sosem kormánypárti, hanem félellenzéki szerepet vállalt, aki nem szavazta meg a zsidótörvényt.
Az Erdélyi Párt Erdély-politikájával kapcsolatban Tibori Szabó Zoltán újságíró az EP balszárnyát alkotó gróf Teleki Bélára és Vita Sándorra hivatkozva emlékeztetett az 1940–44 közötti észak-erdélyi magyar közigazgatás hibáira: a diadalmas katonai bevonulásra és a katonai adminisztráció bevezetésére, az anyaországi „ejtőernyős” köztisztségviselők kinevezésére, akik gyarmatként viszonyultak Erdélyhez. Mindezek nem szolgálták az itteni sajátos nemzetiségi ellentétek elsimítását. Az EP kisebbségiből többségivé vált tagjainak a többséghez tartozó kisebbségiekként kellett volna megnyilvánulniuk. Az EP-n belüli pluralizmus fontos példa maradt az 1990 utáni erdélyi magyar politika számára.
Az ügyvéd Mikó Imréről Varga Attila jogász, parlamenti képviselő tartott előadást, idézve a nagy elődöt: „Az igazi jogásznak mindenbe bele kell élnie magát. Népszolgálatra vállalkozom”. Az emberi jogokért küzdeni csak legális eszközökkel, a többségiekkel való versenyképesség ápolásával, a paragrafusok rengetegében való tájékozódási képességgel lehet, miközben különbséget tudunk tenni az egyéni és a közösségi jogok között. Az emlékkonferencián Gaal György irodalomtörténész Mikó Imre irodalmi munkásságáról, Cseke Péter egyetemi tanár pedig kisebbségi társadalomkutatási tevékenységéről számolt be.
Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár)2011. május 22.
X. Jakabffy Napok Szatmárnémetiben
Az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület kezdeményezésére és szervezésében, Muzsnay Árpád alelnök kitartásának és elkötelezettségének köszönhetõen 2011. május 20-21-én immár tizedik alkalommal rendezték meg Szatmárnémetiben a Jakabffy Napok néven ismertté vált kisebbségi tanácskozást, idén a lugosi származású és Szatmárnémetiben nyugvó Jakabffy Elemér politikus, író és lapszerkesztõ születésének 130-ik évfordulója alkalmából Kisebbségvédelem a XX. és XXI. században - Kisebbségi jogok a Népszövetségtõl az Európai Unióig - címmel.
Kárpát-medencei magyar politikusok, kisebbség-kutatók és történészek részvételével a május 20-án, pénteken zajló tanácskozáshoz még egy jeles esemény tartozott, a késõ délutáni órákban az elõadók és meghívottak Szatmárhegyre, a néhai Kossuth-díjas Páskándi Géza szülõfalujába látogattak, s együtt koszorúzták meg a költõ, próza- és drámaíró szülõháza helyét megjelölõ emléktáblát és a falu központjában található mellszobrát.
A X. Jakabffy Napok május 21-én, szombat délelõtt a Jakabffy Elemér, neves kisebbségi politikus sírjának és a Szamos parti városban található egykori lakóháza emléktáblájának megkoszorúzásával ért véget.
A Szatmári Megyei Múzeum Vécsey-házi képzõmûvészeti részlegének I. emeleti termében a Kisebbségvédelem a XX. és XXI. században - Kisebbségi jogok a Népszövetségtõl az Európai Unióig címû tanácskozást a szervezõ Muzsnay Árpád, újságíró, az EMKE alelnöke nyitotta meg, és köszöntõt mondott Schönberger Jenõ, a római katolikus egyház szatmári megyéspüspöke.
Varga Attila, jogász, parlamenti képviselõ vezetésével elsõként Szekernyés János, közíró, temesvári helytörténész Jakabffy Elemér, a kisebbségi jogok védelmének letéteményese címû elõadása hangzott el, majd Csapody Miklós, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa Jakabffy kultúrpolitikai felfogásáról értekezett. A kolozsvári Székely István, politológus, a Jakabffy által alapított Magyar Kisebbség folyóirat mai fõszerkesztõje a kulturális autonómia lehetõségeit és annak dilemmáit boncolgatta. Bálint-Pataki József, tanár, könyvtáros Budapestrõl Neve több volt, mint áruvédjegy - Határon Túli Magyarok Hivatala, mint kormányzati intézmény címû értekezése különösen izgalmas volt, hiszen Bálint-Pataki a HTMH-nak indulásától munkatársa, 2002-tõl néhány éven át az elnöke volt.
Szili Katalin, a Magyar Országgyûlés korábbi elnöke, a Magyar Parlament Nemzeti ?sszetartozás Bizottságának alelnöke vezette a tanácskozás délutáni felét, ebben a részben négy utódállamból meghívott elõadó szólt a kisebbségpolitika más-más aspektusairól. Elsõként Göncz László, történész, Lendván élõ parlamenti képviselõ a szlovéniai kisebbségvédelem idõszerû kihívásáról, az általános nemzetiségi törvény elfogadásának esélyeirõl tartott elõadást. A jelenlevõk meghallgathatták Köteles Lászlónak, az MKP Szepsiben élõ politikusának elõadását Magyarként Csehszlovákiától Szlovákiáig - Kisebbségként a XX. századi Felvidéken témakörben, a kijevi Tóth Mihály, jogásznak Kisebbségi nyelvhasználati jogok és a nemzeti önazonosság megõrzése Ukrajnában valamint Varga Attila, romániai magyar parlamenti képviselõnek Az emberi méltóság és a kisebbségi léthelyzet címû elõadását.
A tanácskozás délutáni folytatásában Katona Tamás budapesti történész, nyugalmazott nagykövet vezetésével elõadás hangzott el a kolozsvári Eckstein-Kovács Péter, jogász, elnöki tanácsostól Egy sajátos helyzetû kisebbség, a romák jogvédelme címmel. Tabajdi Csaba, EP képviselõ Az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének lehetõségeirõl és korlátairól Szili Katalin pedig Autonómiaformákról és lehetõségeikrõl Európában és a Kárpát-medencében fejtette ki gondolatait. ?ket követte Duray Miklós felvidéki politikus, közíró, akinek elõadása: Változatlanság a változóban - Hogyan befolyásolta az EU-hoz való csatlakozás az elszakított magyar nemzetrészek helyzetét címet viselte.
A résztvevõk aznap még részt vettek a szatmárhegyi Páskándi-megemlékezésen, ahol megkoszorúzták a költõ szülõházának helyét jelölõ emléktáblát és a falu központjában lévõ mellszobrot. Köszöntõt mondott Daniel David, Szatmárhegy polgármestere, Huszti Gyula, a szatmárhegyi RMDSZ-szervezet elnöke, Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári fõkonzulja. A megemlékezés ünnepi szónokai a budapesti Csapody Miklós irodalomtörténész és a szatmárnémeti Felician Pop író voltak. A megemlékezésen közremûködtek a Szatmárhegyi Általános Iskola diákjai Kovács Franciska és Zilahi-Kató Klára tanerõk vezetésével, aki Páskándi Géza verseibõl adtak elõ egy összeállítást.
Sor került ajándékkönyvek ünnepélyes átadására is a Szatmárhegyi Községi Könyvtárnak. Elsõként Kádas Jánosné Pásztor Katalin a Tolcsva Jövõjéért Közalapítvány nevében közel kétezer kötetet tartalmazó könyvcsomagot adott át, a szállításban Tolcsva önkormányzata segítkezett, a község elöljárói is részt vettek a megemlékezésen. Gazdagította a könyvtárat Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke és Csapody Miklós is. A könyvtárban megtekinthetõ a budapesti Petõfi Irodalmi Múzeum által összeállított kiállítás, amely Páskándi Géza életét, irodalmi munkásságát mutatja be az oda látogatóknak.
Május 21-én Jakabffy Elemér szatmári sírjánál imát mondott Hankovszky Ferenc püspöki helynök, beszédet tartott Varga Attila, az RMDSZ szatmári parlamenti képviselõje és a szülõföld nevében Sallai István lugosi orvos. Jakabffy Elemér egykori lakóházának megkoszorúzásával ért véget a megemlékezés.
A X. Jakabffy Napok és a Páskándi-megemlékezés az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület szervezésében került megrendezésre, amelyet Szatmár Megyei Tanács támogatta. A szervezést Muzsnay Árpád irányította.
Felvidék.ma2011. június 17.
Belföldi hírek
A kisebbségi törvény alkotmányos
Elutasította tegnap Varga Attila RMDSZ-es képviselõ a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma és a Román Akadémia felvetéseit, miszerint a kisebbségi törvény alaptörvénybe ütközõ lenne, és leszögezte: a tervezet teljes mértékben alkotmányos.
A székelyföldi románok és a román akadémikusok küldöttsége tegnap megjelent a képviselõház emberi jogi bizottságának ülésén, amely a sajtó kizárásával zajlik, és amelyen a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt vitatják meg - a bizottság azonban õket is kitessékelte a terembõl. A két szervezet szerint a kisebbségi törvénytervezet szentesíti az RMDSZ abszolút ellenõrzését Románia területének egy része fölött, és diszkriminálja a három megyében élõ 400 000 románt. Eugen Popescu, a fórum tagja úgy látja, hogy a kulturális autonómia gyakorlatilag területi kritériumokon alapuló etnikai autonómiát takar, és az ott élõ románoknak semmilyen eszközük nincs identitásuk megõrzésére. A Román Akadémia képviselõje szerint a kulturális autonómia politikai autonómiát jelent. A bizottság megvitatta a tervezet elsõ tizennégy cikkelyét.
Román nyelvi agresszió Brüsszelben
Bãi, vorbeºte româneºte! - kiáltott rá Ioan Enciu román szociáldemokrata politikus Sógor Csaba RMDSZ-es képviselõre az Európai Parlament szakbizottsági ülésén szerdán. Sógor Csaba e szakbizottságban az Európai Néppárt segédkoordinátora, és e minõségében erdélyi magyar képviselõtársai közül elsõként kapott szót, beszédét azonban megzavarta román kollégája. Az incidensért Juan Fernando Lopez Aguilar ülésvezetõ elnök, spanyol szocialista politikus elnézést kért Sógortól, és kifejtette, hogy ebben a házban senkinek sem kell mentegetõznie nyelvhasználata miatt. Sógor Csaba a mikrofontól tisztázta a hallgatóság számára a történteket, és írásos panaszt fog benyújtani Jerzy Buzek házelnökhöz, mert súlyos ügyrendi vétségnek és etikátlan eljárásnak tartja, hogy ily módon próbálták elhallgattatni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 17.
Fúrják a kisebbségi törvényt
Csökkent az esély a kisebbségi törvény elfogadására a parlamenti ülésszak június végi lezárultáig azt követõen, hogy a képviselõház emberjogi, vallási és kisebbségi bizottsága csütörtökön késõ délután véget ért ülésén sem sikerült megtárgyalni a jogszabály minden cikkelyét és a hozzá benyújtott módosítási indítványokat. Ráadásul máris elfogadtak olyan módosításokat, amelyek kedvezõtlenek a magyar közösség számára - jelentette ki a Krónikának Varga Attila, a testület RMDSZ-es tagja az ülést követõen.
Az RMDSZ által kidolgozott tervezet vitája eredetileg szerdán délután kezdõdött volna, ám különbözõ ügyrendi viták miatt csütörtökre halasztották, ezért Varga Attila szerint mind a 78 cikkely megvitatására nem is lett volna esély egy nap alatt. Az egyik, az RMDSZ számára kedvezõtlen döntés az volt, hogy a tervezet vitáját nem onnan folytatták, ahol évekkel ezelõtt abbamaradt, hanem az elsõ cikkelytõl, ennek is betudható, hogy csütörtökön csupán a 18. cikkelyig jutottak el, és végül abban állapodtak meg, hogy pénteken, hétfõn és kedden is folytatódik a vita, és várhatóan kedden születik meg a bizottság állásfoglalása a jogszabályról.
Nem volt azonban eddig sem sima az ügy - tudtuk meg Vargától -, mivel több olyan cikkely is volt, amelyhez egynél több módosító indítvány érkezett, és nem csupán az ellenzék, hanem a koalíciós partner Demokrata-Liberális Párt (PDL) részérõl is érkeztek olyan szövegváltozatok, amelyek kedvezõtlenek a kisebbségek számára. Az egyik ilyen módosítás a 14. cikkelyt érintette, amely az eredeti változat szerint megtiltotta volna, hogy az állam oly módon változtassa meg a kisebbségek által lakott régiók határait, hogy megváltozzanak az etnikai arányok. A magyar szempontból kedvezõtlen, elfogadott módosítás értelmében azonban az államnak joga van megváltoztatni a határokat, ha az nem csorbítja a kisebbségi polgárok jogait - az arányok megváltoztatása azonban kimaradt.
Ráadásul következik a 18. cikkely, amely a kulturális autonómiatanácsok vétójogát rögzítené a kisebbségi intézmények - így az oktatási intézmények - megszüntetésére irányuló szándék esetén. Ezt a PDL sem nagyon akarja elfogadni, ezért további egyeztetések szükségesek. A bizottsági vita folytatása így nem pénteken lesz, hanem hétfõre marad, a hétvégén ugyanis politikai egyeztetés szükséges a koalíciós partnerrel, ellenkezõ esetben, ha további, kedvezõtlen módosítások születnek, értelmetlen és tartalmatlan lesz számunkra a jogszabály - mondta el lapunknak Varga Attila.
Felelõsségvállalás jöhet
Az RMDSZ a koalícióban maradás feltételéül korábban azt szabta, hogy a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt a parlamenti ülésszak lezárultáig, azaz június végéig fogadja el a parlament. Ha nem készül el jövõ héten a bizottsági jelentés, a jogszabály elfogadására nincs esély az ülésszak végéig. Ha ez így lesz, akkor a kormány bejelentheti, hogy a parlamenti vita megkerülésével, azaz felelõsségvállalással terjeszti be a tervezetet. Ez esetben júliusban rendkívüli parlamenti ülésszakon kerül sor a felelõsségvállalásra - jelentette ki Varga. Elmondta ugyanakkor, hogy immár nem sok esélyt lát arra, hogy akár ebben a formában is sikerüljön elfogadtatni. További egyeztetések lesznek, de ha olyan módosítások kerülnek be a jogszabályba, amelyek csorbítják a többséget, akkor mi sem fogjuk erõltetni, hiszen értelmetlen lesz - mondta el a képviselõ. Kérdésünkre hogy mi a forgatókönyv arra az esetre, ha meghiúsul a jogszabály elfogadása, elmondta: errõl a jövõ héten ülésezõ Szövetségi Képviselõk Tanácsa, illetve az RMDSZ többi vezetõ testülete hivatott dönteni.
Kiküldött újságírók
Az ülés amúgy feszült hangulatban zajlott: elõbb a nemzeti kisebbségek frakciójához tartozó bizottsági elnök, Nicolae Pãun javaslatára többségi szavazással, a kormánypárti honatyák voksaival 6-5 arányban a sajtó kizárásáról döntöttek a bizottság tagjai, majd késõbb az ülésen jelen lévõ Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevû nacionalista szervezetet és a Román Akadémia képviselõit nem engedték hozzászólni a vitához, sõt õket is kiküldték az ülésterembõl. Eugen Popescu, a román fórum tagja ezt követõen a sajtónak elmondta, jelenlegi formájában ellenzik a tervezetet, mivel az abszolút ellenõrzést biztosít az RMDSZ számára Románia területének egy része fölött. Szerintük a jogszabály tervezete diszkriminatív a három megyében élõ 400 ezer románnal szemben ezért annak elvetésére szólították fel a honatyákat. Popescu a tervezet azon cikkelyét tartja diszkriminatívnak, amely kulturális autonómiát biztosít a kisebbségek számára, mivel az szerinte területi kritériumok alapján biztosított etnikai autonómiát jelent. Formailag kulturális autonómiáról van szó, ami azonban világosan a három megye területére szól, az ottani románok pedig semmilyen eszközzel nem rendelkeznek, hogy megõrizzék önazonosságukat - jelentette ki Popescu.
Az Akadémia képviselõje egy, az Etnikai ?gyek Etnikai Kutatóközpontja nevû intézmény tanulmányával érkezett az ülésre. A tanulmány bírálja a tervezet 55. cikkelyét, amely szerint a kulturális autonómia egy nemzeti közösség azon jogát jelenti, hogy saját soraiból választott szervei révén normatív és adminisztratív döntéseket hozzon nemzeti, kulturális, nyelbi és vallási ügyeiben. A tanulmány szerint ezen cikkely hatályba lépése esetén a parlament, a kormány, illetve az állami szervek általában kizárólag etnikai alapon létrejött szerveket ruháznának fel bizonyos hatáskörökkel, vagyis a kulturális autonómia tulajdonképpen politikai autonómiát jelent, ez pedig ellentétes az alkotmánynyal. A bizottságban egyébként több, mint négy év után került terítékre a kisebbségi törvény. A jogszabályt több mint hat éve terjesztette be az RMDSZ, még a Tãriceanu-kormány idején. A szenátus 2005 októberében elutasította, és négy éve porosodik a képviselõház házbizottságának állandó bizottsága archívumában. A jogszabályt egy korábbi döntés értelmében más bizottságnak nem kell megvitatnia, úgyhogy - ha idõben elkészül a jelentés - az az alsóház plénuma elé kerülhet. (Erõsödhetnek az RMDSZ pozíciói. A jogszabály kimondja, hogy az ország 19 nemzeti kisebbsége államalkotó elem. Nyelvhasználat tekintetében a közigazgatási törvény rendelkezéseit veszi át, az oktatás tekintetében az új tanügyi törvényhez hasonlít. A tervezet elõnyben részesíti azon szervezeteket, amelyek a parlamentben is jelen vannak, illetve igen szigorú feltételeket szab a szervezetalapításnak. Emellett a parlamentben mûködõ szervezeteket ismeri el az egyes kisebbségi közösségek egyetlen jogos képviselõjének. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsában (NKT) is csak azok a tömörülések vehetnek részt, amelyek a törvény hatályba lépésekor képviselik szavazóikat a törvényhozásban. A tervezet bevezeti a kulturális autonómia fogalmát. Ennek értelmében a kisebbségek ún. kulturális autonómiatanácsokat hozhatnak létre, a megalapítás folyamatát azonban a törvény által elismert kisebbségi szervezetnek (a magyarság esetében az RMDSZ-nek) kell kezdeményezni. Ellenzéke - az Erdélyi Magyar nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt - azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy a kisebbségi törvény révén meglévõ pozíciói bebetonozására törekszik.)
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2011. június 18.
Visszalépés a kisebbségi törvénynél - Egyezséget szegett Boc pártja
Két héten belül el kellene fogadni a kisebbségi törvényt a parlamentben, de ennek egyre csökken az esélye: a képviselõház emberjogi, vallási és kisebbségi bizottságának csütörtök este véget ért ülésén sem sikerült megtárgyalni a jogszabály minden cikkelyét és a hozzá benyújtott módosítási indítványokat, sõt, visszalépés történt: Varga Attila, a bizottság egyetlen RMDSZ-es tagjának közlése szerint a magyar közösség számára kedvezõtlen módosításokat is jóváhagytak.
Az egyik ilyen döntés az volt, hogy a tervezet vitáját nem onnan folytatták, ahol évekkel ezelõtt - még az elõzõ parlamenti ciklusban - abbamaradt, hanem egészen az elsõ cikkelytõl kezdve. Emiatt csütörtökön csupán a 18. cikkelyig jutottak el a 78 cikkelyes tervezetben. Nem csupán az ellenzék, de a koalíciós partner Demokrata Liberális Párt részérõl is érkeztek olyan szövegváltozatok, amelyek kedvezõtlenek a kisebbségek számára. A 14. cikkely az eredeti változat szerint megtiltotta volna a kisebbségek által lakott régiók határainak olyan módosítását, amely megváltoztatná az etnikai arányokat - a csütörtökön megszavazott szövegben azonban az szerepel, hogy az államnak joga van megváltoztatni a határokat, ha az nem csorbítja a kisebbségi polgárok jogait. Vagyis az arányok megváltoztatásának tilalma kimaradt. Varga Attila szerint a bizottság megfogalmazása jogi szempontból nem megfelelõ, és megszegi a kisebbségvédelmi keretegyezményt.
Marius Dugulescu bizottsági alelnök azonban úgy véli, az eredeti javaslat sérti az alkotmányt, mert lehetetlenné teszi az ország átszervezését.
Az RMDSZ a koalícióban maradás feltételéül szabta, hogy a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt a parlamenti ülésszak lezárásáig, azaz június végéig fogadja el a parlament. Ha nem készül el jövõ héten a bizottsági jelentés, a jogszabály elfogadására nincs esély az ülésszak végéig. Ha ez így lesz, akkor a kormány bejelentheti, hogy a parlamenti vita megkerülésével, azaz felelõsségvállalással terjeszti be a tervezetet. Ez esetben júliusban rendkívüli parlamenti ülésszakon kerül sor a felelõsségvállalásra - jelentette ki Varga, aki azonban nem sok esélyt lát arra, hogy akár ebben a formában is sikerül elfogadtatni a jogszabályt. A bizottsági vitát tegnap kellett volna folytatni, de az ülésen egyetlen honatya sem jelent meg, így a további munkálatokat hétfõre halasztották. Közben az RMDSZ koalíciós tárgyalásokat kért, mert elégedetlen a fejleményekkel. Márton Árpád háromszéki képviselõtõl megtudtuk, hogy a döntõ szót ugyan a képviselõháznak kell kimondania, de a kisebbségi törvény sorsa akkor is bizonytalan, ha sikerül elfogadtatni: utána ugyanis megtámadható az alkotmánybíróságon, és ennek döntése a nyári szünet miatt nagyon eltolódhat, végül pedig az államfõnek is alá kell írnia ahhoz, hogy életbe lépjen, de akár vissza is küldheti a parlamentnek.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 21.
Térképrajzoló RMDSZ
Elképzelhetõ, hogy a koalícióban sikerül kompromisszumra jutni Románia közigazgatási átszervezésének kérdésében - legalábbis ebben a reményben álltak fel az asztaltól tegnap a kormányt támogató pártok delegációi a Cotroceni-palotában tartott konzultáción.
Mint ismert, a találkozót Traian Basescu azért hívta össze, hogy az általa sürgetett alkotmánymódosításról és a romániai megyék újrarajzolásáról egyeztessen a parlamenti politikai alakulatokkal.
A konzultáción az RMDSZ továbbra is azt az álláspontot képviselte, hogy határozottan elutasítja a Demokrata Liberális Párt (PDL) javaslatát nyolc szupermegye kialakításáról, mert ezáltal a három székely megye további három, román többségû megyével együtt kerülne egy közigazgatási egységbe. A találkozón azonban olyan kompromisszumos javaslatok is terítékre kerültek, amelyek Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezetõ szerint elgondolkoztatták az RMDSZ-t.
A politikus elmondta, két-három olyan variánsa is van a közigazgatási átszervezésnek, amelyet megvitatnak majd ezen a héten elõbb a parlamenti frakciókban, majd a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsán, végül a Szövetségi Képviselõk Tanácsán. Ha valamelyiket sikerül elfogadhatónak találni, akkor elképzelhetõ, hogy a koalícióban ezzel a változattal megyünk tovább - mondta a frakcióvezetõ.
Tájékoztatása szerint az RMDSZ hétfõig foglal állást az ügyben, erre tettek ígéretet tegnap az államfõnek is. Majd meglátjuk - felelte arra a kérdésünkre a politikus, hogy mi történik, ha végül a kisebbik koalíciós partner egyik változatot sem fogadja el.
Fekete Szabó András nem kívánta részletezni, melyek azok a közigazgatási átszervezésre vonatkozó javaslatok, amelyekben az RMDSZ a kompromisszum lehetõségét látja. A román sajtó azonban tegnap este felröppentette, elképzelhetõ egy olyan, tizenkét megyés variáns, amelyben Maros, Kovászna és Hargita megyét Brassó megyéhez csatolnák.
Bãsescu várja a hétfõt
A kompromisszum lehetõségérõl beszélt, s a közigazgatási átszervezés több változatát említette a találkozó utáni értékelésében az államfõ is, aki azonban szintén nem részletezte, milyen variánsokról van szó. Traian Bãsescu leszögezte: szerinte bármelyik más közigazgatási felosztás jobb lenne a mostaninál. Kijelentette, senkinek sem áll szándékában tönkretenni a kisebbségek hagyományait és nem akarja korlátozni nyelvi jogait.
Másfelõl viszont nem szabad olyan múltbeli közigazgatási berendezkedésekbe kapaszkodnunk, amelyek már nem felelnek meg Románia igényeinek - tette hozzá. Szerinte a román politikusok felelõtlenül nyilatkozgattak a székelyföldi régiók kérdésében. Emlékeztetett, hogy nagyon jó kapcsolatot ápol Hargita és Kovászna megye magyar lakosságával.
Nem hiszem, hogy a székelyföldi magyarok hátukra kapják Hargita és Kovászna megyét és átfutnak vele Magyarországra - jelentette ki Traian Bãsescu államfõ. ?gy fogalmazott: hétfõn várja az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek álláspontját Románia új megyéivel kapcsolatban, és akkor majd eldõl, hogy fel lehet-e gyorsítani az ország közigazgatási reformját.
Haladtak a kisebbségi törvénnyel
A cotroceni-i találkozóval egy idõben a képviselõház emberjogi bizottságában a kisebbségi törvény vitája zajlott, az ülés végéig a honatyáknak a 27. cikkelyig sikerült eljutniuk. Mint ismert, a PDL és az RMDSZ politikusai hétfõn délután egyeztették a tervezet szövegét, abban a reményben, hogy estig kidolgozzák a mindkét fél számára elfogadható változatot, amelyet a kormánytöbbség révén elfogadtatnak a szaktestületben.
Ez végül csak részben sikerült, így az a kompromisszum született, hogy folytatják a jogszabály vitáját, ám kiugorják azokat a paragrafusokat, amelyekrõl a koalícióban nem sikerült egyezségre jutni - tudtuk meg Varga Attila képviselõtõl. Az emberjogi bizottság RMDSZ-es tagjának tájékoztatása szerint a testület tegnap nem vitatta meg a kényesnek számító 20. cikkelyt, illetve az ehhez kapcsolódó további két cikkelyt. Így a jelenlegi állás szerint a bizottságban továbbra sem sikerült elfogadtatni a 14. paragrafusnak azt az elõírását, hogy egy adott térség etnikai arányai közigazgatási eszközökkel nem változtathatók meg.
Történik ez annak ellenére, hogy a kitételt közvetett formában a kisebbségvédelmi keretegyezmény is tartalmazza, amelyet korábban Románia is ratifikált - mondta Varga. További gondot jelent a 18. cikkely, amely kimondja, hogy az iskolaigazgatók nem válthatók le a Kulturális Autonómia Tanács beleegyezése nélkül. A tegnap a 20. cikkelyt azért kellett átugrani, mert lehetõséget ad a kisebbségeknek arra, hogy közjogi kulturális szervezeteket hozhassanak létre.
Varga tájékoztatása szerint a bizottság ma és holnap folytatja a munkát, s ha a törvény végére érnek, újra elõveszik a kihagyott paragrafusokat. Máté András képviselõházi frakcióvezetõtõl megtudtuk, a koalícióban ezen a héten még egyeztetnek a kisebbségi törvény átugrott cikkelyeirõl.
Az elnök ragaszkodik a saját alkotmányához
Traian Bãsescu a találkozó után az alkotmánymódosítással kapcsolatban elmondta, az Alkotmánybíróság véleményétõl függetlenül az eredeti változatban küldi a parlamentbe módosító javaslatait. Ugyanakkor az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség (USL) társelnökeit azzal vádolta, hogy kizárólag választási nyereséget keresve jöttek a megbeszélésre.
Dicséretes az a lelkesedés, amellyel az inkompetensek az elõrehozott választásokat kérik. De aztán megnyugodtam, amikor elõadták terveiket, ugyanis nyilvánvalóvá vált számomra, hogy nincs kivel beszélnem - fogalmazott Bãsescu
Cs. P. T.
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. június 27.
Kormányon, de nem bármi áron (Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT)
Az RMDSZ nemet mond Traian Bãsescu megyésítési javaslatára, sem a nyolc nagy megyét, sem a nyolc plusz kettõt nem fogadja el, de kormányon marad, amíg lehet s megpróbál eredményeket kicsikarni partnereibõl - ez a döntés született a Szövetségi Képviselõk Tanácsának (SZKT) szombati ülésén. Sokan heves vitára, éles párbeszédre számítottak, ám meglehetõsen egyszólamúan zengtek a hozzászólók, hisz pénteken estére a megoldás már megszületett a szûkebb döntéshozó testületekben.
Szombaton tíz óra elõtt úgy sorakoztak a román televíziós közvetítõkocsik a marosvásárhelyi kultúrpalota elõtt, mintha a teremben Románia sorsáról születne döntés, az elõtérben berendezték kis stúdióikat, és folyamatosan vadászták a fontos embereket. ?j SZKT gyülekezett, de kevés új arccal, a legtöbb területi szervezet jól ismert vezetõ személyiségeit delegálta. 169 mandátumot igazoltak, és a jelenlevõk egyhangú igennel választották újra a testület elnökének Bíró Rozáliát. Megszavazták a fõtitkárhelyetteseket, akiket már néhány hete nevesített a szövetségi elnök, és megalakult a tíz frakció.
Erõsödõ magyarellenesség
Az ülés izgalmasabb része Kelemen Hunor szövetségi elnök beszámolójával kezdõdött, aki az elmúlt fél év mérlegét vonta meg. Amikor kormányra léptek, tudták, mire vállalkoznak, és kivel, 2010-ben, 2011 elején ígéreteik egy részét teljesítették, kiemelkedõ (s egyetlen) eredményként említette az új tanügyi törvényt. Kelemen Hunor felhívta a figyelmet arra, hogy március eleje-közepe óta jelentõs nacionalista, magyarellenes retorika uralta el a közbeszédet, és ennek elõidézõi a jelenlegi ellenzéki pártok. Nehéz visszazárni a palackba a kieresztett szellemet - a társadalom normális fejlõdését veszélyezteti a magyarellenesség, elronthatja az itthoni magyar közösség és a románság közti viszonyt, de veszélyezteti a román-magyar államközi kapcsolatokat is - hangsúlyozta. A régiók átalakításáról, a közigazgatási átszervezésrõl elmondta, ezek szükségességét az RMDSZ is elismeri, ám a DLP-vel korábbi egyezségük másról szólt, az ország új felosztását 2011 második felében, 2012 elején kellett volna megvitatniuk. Teljesen váratlanul érte a szövetséget, amikor néhány hete koalíciós partnereik jelezték, fel akarják gyorsítani a közigazgatási reformot, még a mostani parlamenti ülésszak végéig módosítanák az 1968-as megyésítési törvényt, nyolc nagy megyét létesítve, majd decemberig megváltoztatják azt a 170-180 törvényt, amely az új megyék, intézményeik mûködését tenné lehetõvé, és 2012-ben már az új felosztás szerint tartanák a választásokat - ismertette Kelemen Hunor a demokrata-liberális javaslatot. Errõl próbálták meggyõzni az RMDSZ-t, írott formában eddig semmit sem mutattak be, és errõl alakult ki az az egyöntetû vélemény: ezt a szövetség nem tudja elfogadni, nemcsak a magyarság számára hátrányos volta miatt, de azért sem, mert Románia nemzetközi egyezményeket szegne meg, és mert tudatában vannak, egy elõkészítetlen közigazgatási reform több bajt okozhat, mint amennyi nyereséget.
Csapdaajánlat Ezt követõen érkezett kedden a cotroceni-i találkozón Traian Bãsescu új javaslata a nyolc nagy megyérõl, melyek mellett megmaradna jelenlegi formájában külön Hargita és Kovászna megye. Ez az elsõ látásra érdekes ajánlat azonban csapda, nem oldja meg sem a Székelyföld, sem a Partium, sem az erdélyi magyarság többi részének problémáit, ha elfogadják, megosztják a magyar közösséget, olyan helyzetet teremtenek, amelyet utóbb nem lehet kezelni - fejtette ki Kelemen Hunor. ?ppen ezért az RMDSZ azt javasolja, tárgyaljanak a felosztásról az RMDSZ tizenhat régiós javaslata alapján, vagy vegyék le napirendrõl a kérdést, és folytassák a decentralizációt. Ha a DLP nem hajlandó erre, és erõlteti a nyolc nagy megyét, az szakadáshoz vezet, márpedig Romániát pár hetes politikai válság is igen nehéz helyzetbe sodorná, a nemzetközi pénzintézetek elõtt elveszítené hitelképességét. Felszólalásai során Kelemen Hunor többször megismételte, az RMDSZ nem akar kormányválságot elõidézni, marad a kabinetben, de nem bármi áron.
Esélytelen a kisebbségi törvény
A szövetségi elnök a kisebbségi törvényrõl és a június 30-ig adott határidõrõl, no meg ultimátumáról szólva elmondta: a jelenlegi politikai helyzetben nem látja esélyét annak, hogy a hónap végéig egy, a magyarság számára megfelelõ kisebbségi törvényt sikerüljön elfogadtatni, más jogszabály megszavazásába belemenni nem érdemes, nem szabad - hangsúlyozta. Június 30-ig mindennap ezen dolgoznak, de ha nem sikerül megfelelõ jelentést elfogadtatniuk, akkor halasztani kényszerülnek, mint az elmúlt húsz év során sok más kérdést. Az RMDSZ-nek türelmesnek kell lennie, kivárásra játszania, és volt ugyan egy ultimátum, de a politikai kontextus azt felülírta, mérlegelniük kell, hogy egy esetleges kormányból való távozással zöld út nyílna magyarellenes jogszabályok elfogadása elõtt, már megszerzett jogokat is elveszíthetünk. Kelemen Hunor Szlovákia példáját említette, ahol az ellenzékbe került magyar párt nem tudta megakadályozni, hogy a kormány úgy ossza fel az országot, hogy a magyarság mindenütt kisebbségbe kerüljön. Lehet, most az a látszat, hogy nem történt egyéb, csak behozták a kecskét a házba, és az RMDSZ kivitte - fejtette ki Kelemen Hunor, de megítélése szerint gyakorlatilag huszonegy éve ugyanez történik, mindegyre kiviszik az úja és újra betelepített kecskéket. Ebben a helyzetben nekünk nagyon határozottan arra kell koncentrálnunk, amit eddig elértünk, ne veszítsük el, és hogy ahhoz valamit hozzá tudjunk tenni - hangsúlyozta a szövetségi elnök.
A 22-es csapdája
A hozzászólók többsége egyetértett a szövetségi elnök álláspontjával, néhányan azonban árnyalták, új információkkal egészítették ki a helyzetismertetõt, s mások, például a Bihar megyeiek egyértelmûen az ellenzékkel való tárgyalások megkezdésében látják a kiutat, Lakatos Péter a 22-es csapdáját emlegette, no meg azt, Traian Bãsescu és a DLP nem sértõdhet meg, ha leülnek egyeztetni az ellenzékkel, a megállapodást nem az RMDSZ szegte meg elõször. Márton Árpád háromszéki képviselõ szerint határozott döntést kell hoznia az SZKT-nak arról, melyek a kisebbségi törvény, a közigazgatási átszervezés és az alkotmánymódosítás elfogadhatatlansági feltételei ha pedig több kettõnél, akkor ki kell lépni. Szomorú helyzetet vázolt Varga Attila képviselõ, a képviselõház emberi jogi bizottságának tagja a kisebbségi törvény jelenlegi helyzetérõl: úgy látja, bármelyik pillanatban kialakítható a kétharmados többség - de a jogszabály ellen. Ha kilépnének a kormányból, akkor sem találnának olyan pártot, amely támogatná elfogadását, márpedig értelme csak akkor lenne ennek a döntésnek. Varga Attila szerint rosszul áll a kisebbségi törvény vitája, és az a groteszk helyzet alakulhat ki, erõiket, energiájukat arra kell fordítaniuk, hogy kivédjék egy, a magyarság számára rossz törvény elfogadását. Markó Béla szerint tévednek azok, akik a Székelyföld nyereségeként próbálják beállítani az elmúlt napok történéseit. Lehet, hogy végre beszélnek rólunk, de vegyük figyelembe azt is, hogyan és milyen szándékkal - hívta fel a figyelmet. Van egy hatalmas nettó veszteségünk: a kisebbségi törvény - mondotta, s elismerte, pár hete még neki is meggyõzõdése volt, el lehet fogadtatni. Kiemelte, jelen pillanatban a kormányzásnak egyetlen alternatívája van: az ellenzékbe vonulás, a következõ választások elõtt elképzelhetetlen, hogy a másik oldallal kössenek szövetséget, és nem szabad elfeledni azt sem, a magyarellenes hangulatot éppen azok fokozták ily mértékig akikkel egyesek szövetséget kötnének. Markó szerint hozadéka is van az elmúlt idõszaknak: bebizonyosodott, rajtunk, és csakis rajtunk múlik, ami az elkövetkezõkben itt lesz nem járható út, amit az erdélyi magyar ellenzék hangoztat, azazhogy nem kell kormányon lenni, és nem oldja meg gondjainkat a magyar kormány vagy Brüsszel sem. A vita végén Kelemen Hunor elmondta: nehéz a helyzet, de nem reménytelen, majd összegezte az RMDSZ állaspontját: maradnak a kormányon, de nem bármi áron. A mai ülésen azt láttam, hogy a szövetség egységes, a bizalom egymás iránt megerõsödött. Nekünk továbbr