udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
871
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 871-871
Névmutató:
Wass Albert
2008. január 10.
Az erdélyi magyar irodalom legtalányosabb és legzaklatottabb sorsú írója, gróf Wass Albert január 8-án lett volna százesztendős, ha megérte volna. Wass Albert mindörökre erdélyi patrióta maradt, a hegyei, az Istenszéke, a Kelemen-havasok, a zúgó Maros után vágyakozó nagy nosztalgiázó. A második világháború után a Kolozsvárott felállított szedett-vedett román népbíróság halálra és teljes vagyonfosztásra ítélte az írót, s az ítéletből talán az elkobzás volt a fontosabb, hogy vagyonokhoz juthassanak a másodszor is ,,honfoglalót” játszók. Az Egyesült Államokban a hivatalosságok alapos vizsgálat után tisztázták a vádak alól, állampolgárságot nyert. De itthon nem volt bocsánat a nagy román demokráciában. Ma alighanem a legolvasottabb erdélyi magyar író, életműve sorozatban jelenik meg. Írásainak humánus üzenete indokolja népszerűségét. /Magyari Lajos: Wass Albert föltámadásai (Száz éve született Wass Albert). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./2008. január 11.
Szakács István Péter Wass Albert születésének századik évfordulójára írt cikkére /Homokszemcsék, köd és betűk, Krónika, jan. 4,/ reagált Demény Péter. Wass Albertet a „vehemensen elítélők” miatt kell megvédeni, írta Szakács. Demény szerint ketté osztotta az irodalmi közvéleményt Wass Albert mítosza. Jönnek című könyvéről az ellenzők azt állítják, hogy „végletesen nacionalista”, „idegengyűlölő”. – Demény Péter a Wass Albertet elítélők oldalán áll. /Demény Péter: A mítosz lakatja. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./2008. január 12.
Wass Albert annak dacára tért haza, hogy az ellene szellemi bojkottot hirdetők ma is minden galádságot elkövetnek, hogy a magyar szellemi életből, a nemzeti közérzetből kicenzúrázzák. Wass Albert páratlan olvasottságával, népszerűségével ma senki és semmi nem veheti föl a versenyt. Sorsa, műveinek utóélete azt is példázza, hogy a közösségi igazságkeresés felülírhat mindenféle ártó szándékú praktikát. Műveit betilthatták Magyarországon, index alá helyezhették Romániában, szobrát kitilthatták Budapestről, portréit lefejezhették Erdélyben – népszerűsége, hatása, műveinek reneszánsza annál erősebben érvényesült. A magyar kormányzat nem honosította vissza – megtette ezt és megteszi helyette a nép. És szobrai is állni fognak Budakeszin és Debrecenben, majd Erdélyben is előkerülnek dugott helyeikről, s lesz szobra minden bizonnyal Budapesten is. A körülötte zajló politikai csatározások is elülnek egyszer, s marad Wass Albert erdélyi sorsábrázolásának sokféle értéke. /Sylvester Lajos: Wass Albert visszahonosítása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./2008. január 16.
„Hazaárulók akadtak minden időben. Előbb vagy utóbb ítélt fölöttük a nemzet, s ítélete ellen nem volt fellebbezés. ” Így kezdte Wass Albert Modern hazaárulók című írását 1942-ben. Hazaárulók ma is vannak, itthon és otthon egyaránt. A román hatalmat kiszolgáló RMDSZ-vezetéssel és a Babes–Bolyai magyar díszpintyeivel találkozik Szili Katalin, aki párttagsága révén Gyurcsány Ferenc meghosszabbított keze, olvasható az Erdélyi Magyar Ifjak közleményében. Az EMI tiltakozik Kolozsvár és Wass Albert emlékének meggyalázása ellen, ugyanakkor megkéri Szili Katalint, adja át üzenetüket főnökének: továbbra is persona non grata Erdélyben a kormánypártok valamennyi tagja. /EMI-tiltakozás Szili Katalin erdélyi látogatása ellen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 16./2008. január 24.
Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban is megünnepelték a magyar kultúra napját, a műsort Fodor Katalin magyar tanárnő állította össze. Kónya Tibor iskolalelkész Wass Albertről beszélt. /Bakó Botond: Nagyenyeden is ünnepeltek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./2008. január 25.
Michael Shafir még az egyetemi tanári tisztség által biztosított tekintéllyel is visszaélt, valótlanságot állítva rágalmazta az Erdélyi Magyar Ifjakat, mert vezetőik tiltakoztak Szili Katalin látogatása ellen, hazaárulónak nevezve a Gyurcsány Ferenc mellett december 5-e, az októberi rendőrterror és a többi viselt dolga ellenére is kiálló MSZP-s politikust. Wass Albert nem élhet a replika jogával, tíz évvel ezelőtt meghalt. A kommunista román népbíróság halálra ítélte: magyarként, grófként és íróként – ártatlanul. Michael Shafir bevallotta: nem sokat tud az EMI-ről. Bagoly Zsolt tájékoztatta: az EMI 2002-ben alakult (ma hat városban működik), célja, hogy erősítse az erdélyi magyar fiatalságban a nemzeti öntudatot és hazaszeretetet. Michael Shafir „szélsőségesség”-nek nevezi, hogy 2005-ben az EMI levélben kérte Hiller István MSZP-elnököt, ne változtassa füttykoncertté október 6-át, minekutána március 15-én ez sikerült Gyurcsány Ferencnek. Szintén szélsőség, hogy szóvá tették Eörsi Mátyásnak: elfogadhatatlan, hogy magyar politikus gyűlöletet szítson az egyik nemzetrészben a másik ellen. Shafir „félfasiszta” Magyar Gárdáról, helytelenül írt nevű Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomról és egy kézdivásárhelyi (nem létező) Székely Gárdáról beszélt, mondván, ezeknek importálja a szélsőségességét az EMI. A kapcsolat létezésének bizonyítása elmaradt. Shafir szerint ezen szervezetektől az EMI pénzt kap. Ez nem felel meg a valóságnak. /Bagoly Zsolt – (az Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke): Wass Albert háborús bűnös, az EMI szélsőséges. Q. E. D. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./2008. január 28.
Wass Albert kultusza sokkal inkább társadalmi, mint irodalmi kultusz – vonta le a végkövetkeztetést Ágoston Vilmos író, a nagyváradi Törzsasztal című sorozat meghívottja. A marosvásárhelyi születésű, Budapesten élő író érzékeny témához nyúlt A kisajátított tér – A nemzeti képzelet Doru Munteanu és Wass Albert műveiben című könyvében. Ágoston Vilmossal Kőrössi P. József, a Váradról elszármazott kiadóvezető beszélgetett. „A hetvenes évek végén magyar egyetemi lapot akartunk alapítani a kolozsvári bölcsészkaron, de az egyetem vezetése nem járult hozzá. Orbán Balázs írásainak fordításával gyakoroltam az angol nyelvet, és írtam egy esszét. Ez arról szólt, hogy ha a feketékkel és sárgákkal szemben a fehérek kisebbségbe kerülnek, akkor a hatalomhoz jutottak képesek lennének-e érvényesíteni addigi elveiket, és toleránsan viszonyulni a kisebbséghez. Készen is állt a vád, miszerint nemcsak horthysta-fasiszta, hanem amerikai kém is vagyok” – mesélte az író kicsapatásának történetét. Az egyetemre később visszavették, de a sajtóban nem vállalhatott állást. Ágoston jelenleg az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány munkatársa. Ágoston Vilmos szerint Wass Albertnek és a Ceausescu-korszak ideológiai törekvéseit kiszolgáló Doru Munteanu munkásságának is meghatározó jegye, hogy történelmi témájú műveikben egyedül a saját nemzetük igazságát ismerik el. Ágoston Vilmos szerint a magyar író kiemelkedő műve a Farkasverem című regény. Emigrációban íródott könyveiben azonban az általa ismert, 1930–40-es évek világát, beszédfordulatait próbálja megjeleníteni, de ezek már nem fedik a valóságot. /Fried Noémi Lujza: A konfrontatív irodalom. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./2008. február 8.
Bukarestben bejegyezték a Magyar Polgári Pártot. „Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester is kijárta magának, legyen egy elnöki karosszéke, kétnyelvű táblája pártszékházán, legyen pecsétje, jelvénye a hajtókáján Árpáddal, Csaba királyfival, Wass Alberttel egyszerre vagy külön-külön” – írta ironikusan Lokodi Imre, az Új Magyar Szó munkatársa, a Népszavát tudósító cikkében. /Lokodi Imre, Marosvásárhely: Túl lenni a nehezén. = Népszava (Budapest), febr. 8./2008. február 9.
A Sepsireform Egyesület /Sepsiszentgyörgy/ 2001-ben alakult meg, tevékenységi területe: jog, emberjog és kisebbségvédelem. Fő tevékenységének a magyar nemzeti közösség jogvédelmét tekinti, Sepsiszentgyörgy s a környező települések polgárainak jogvédelmében is síkra száll. Indulásától jogi és anyagi hátteret nyújtott a Székely Nemzeti Tanácsnak. A Magyar Polgári Szövetség rendezvényeit finanszírozta, fórumokat, találkozókat, megemlékezéseket, illetve a Wass Albert-díj évenkénti átadási ünnepségét szervezte. Az anyagi fedezetet pályázatokból, támogatásokból teremti elő. A szervezet elnöke Gazda Zoltán, aki az MPSZ sepsiszéki szervezetének is vezetője. /Sepsireform Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./2008. február 11.
Az erdely.ma internetes portál közölte Nagy József Barnának, az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi vezetőjének Kire emlékezzünk? című írását. A szerző megfeddte városának egyik magyartanárát, illetve egy másik iskola aligazgatóját, mert nem tartják jelentős írónak Wass Albertet, ráadásul az általuk adományozott tíz Wass Albert-kötetet sem akarják besorolni az intézmény könyvtárába. Az említett tanár képes diákjait Mihai Eminescura emlékeztetni, akinek szintén januárra esett a születésnapja. „Miért kell magyar diákokkal erre a román költőre emlékezni? Mert az iskola az ő nevét viseli? Mert egy ‘költőóriás’ volt? Tekinthetjük-e mi, magyarok, ‘költőóriásnak’ azt az Eminescut, aki szerint a magyarok a legromlottabb nép Európában?” Nagy József Barna felsorolta mindazt, amit politikai írásaiban Eminescu a magyarokról megfogalmazott. Székedi Ferenc, az ÚMSZ munkatársa elismerte, hogy az újságíró Eminescu az 1870-es években „valóban nagyon durva dolgokat hordott össze a magyarokról”, zsidóellenes írásai is voltak. Költészete azonban nem ezt az Eminescut jeleníti meg: egész sor csodálatosan szép versének helye van a világirodalomban. Székedi Ferenc bízik benne, hogy a Wass Albert-rajongók is úgy érzik, hogy regényeinek egésze szól hozzájuk, „nem csupán a román- vagy zsidóellenes sorok. ” /Székedi Ferenc: Szellemidézés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./ Előzmény: Nagy József Barna: Kire emlékezzünk? = Erdely. ma, febr. 6.2008. február 13.
Több határon túli magyar értelmiségi csatlakozásával immár nemzetközivé terebélyesedett a tervezett debreceni Wass Albert-szobor felállítása elleni tiltakozás. Wass Albert szobrát a debreceni Polgári Casino Egyesület magánadományokból készítteti el a városi közgyűlés hozzájárulásával. A szobor alapkövét február 15-én helyezik el, a tervek szerint Kósa Lajos, Debrecen polgármestere mond majd beszédet. A tiltakozó levelet megfogalmazó Borbély Szilárd költő, egyetemi docens nyilatkozata szerint egy köztéri szobor nemcsak képzőművészeti alkotás, hanem szimbolikus tartalmak megjelenítője.,,Wass Albert körül még lezáratlan jogi és politikai viták folynak. Helyét még sem a szakma, sem az idő nem jelölte ki" – olvasható a nyilatkozatban.,,Tiltakozunk az ellen, hogy politikai testület saját hatáskörében – ha szimbolikusan is – írói rangot adományozzon. Tiltakozunk a magyar kultúra nevében az ellen, hogy köztiszteletet élvező szerzők nevét egy demokratikusan választott testület kellően meg nem alapozott döntése kompromittálja" – tartalmazza a tiltakozó nyilatkozat, amelyet mások mellett aláírt Kukorelly Endre író, Ágoston Zoltán szerkesztő, Márton László író, Mészáros Sándor szerkesztő, Bártori Csaba író, Kállai R. Gábor író, Sándor Iván Kossuth-díjas író, Szkárosi Endre költő, Ungváry Rudolf író, Radnóti Sándor egyetemi tanár, Balla Zsófia költő-író, Kálmán C. György irodalomtörténész, Grendel Lajos író, egyetemi oktató (Szlovákia), Károlyi Csaba szerkesztő, Tábor Ádám költő, Böszörményi Gyula író, Darvasi László író, Závada Pál író, Kőrössi P. József író, Csordás Gábor író, könyvkiadó, Mesterházi Mónika költő, Kántor Zsolt író, Gömöri György költő (London), Szerbhorváth György újságíró (Szerbia), valamint több debreceni közéleti személyiség. /Wass Albert debreceni szobrát ellenzik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./2008. február 16.
Február 15-én elhelyezték el Wass Albert író szobrának alapkövét a debreceni Nagyerdőben. A Medgyessy sétányra tervezett, életnagyságú alkotás elkészítéséhez és felállításához szükséges pénzt a debreceni Polgári Casino Egyesület adományokból gyűjtötte össze. Az egyesület és a Gróf Wass Albert Társaság által szervezett alapkőletételi ünnepségen Kósa Lajos polgármester mondott beszédet, emlékeztetve arra a vitára, ami a szobor állítása kapcsán kirobbant a helyi politikusok, illetve hazai és határon túli irodalmárok között. /Letették Wass Albert szobrának alapkövét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./2008. február 16.
Zalaegerszeg közgyűlése úgy határozott, hogy Wass Albert születésének 100. és halálának 10. évfordulója alkalmából szobrot állít az erdélyi írónak a belvárosi Dózsa Ligetben. A 90 cm magas bronz mellszobor alkotója Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész. A felavatására valószínűleg a zalaegerszegi városnapokon, május közepén kerül sor. /Wass Albert-szobor Zalaegerszegen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./2008. február 22.
Marosvécsen a Kemény-kastély kertjében emlékeztek Wass Albertre, halálának tizedik évfordulóján az Erdélyi Magyar Ifjak. Körtesi Sándor, a szervezet marosvásárhelyi elnöke mondott beszédet. Kálmán Attila történelemtanár előadásában a Kemény családra és kastélyára, és természetesen Wass Albert e helyhez fűződő viszonyára is kitért Az előadás után az EMI vezetősége megkoszorúzta az író sírját, majd a jelenlévők a holtmarosi templomban Bartha József református lelkipásztor kíséretében tekintették meg Wass Albertnek a román hatóságok intézkedései révén templomba kényszerített szobrát. /Nagy Botond: Kemény földön, nagy hidegben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./2008. február 26.
Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes nagy sikert aratott Budapesten, a Művészetek Palotájában léptek fel a Góbé virtus című előadással. Farsangi mulatozást, mókázást ígértek a szórólapon. Megalakulásuk óta, több mint ezer előadással a hátuk mögött érkeztek a vendégek a fővárosba. Székelyföldön kivételes rangot vívott ki magának az együttes. Amellett, hogy a legeldugottabb falvakba is elviszik műsoraikat, olyan, a népi hagyomány továbbélését szolgáló nemes kezdeményezéseknek is élére állnak, mint a Mezőségi Szórványmagyarok Vicei Találkozója, vagy az Erdélyi Prímások Találkozója. A mostani budapesti előadás ősbemutatónak is tekinthető, mivel a Góbé virtus korábbi változatát a Művészetek Palotájának kérésére az együttes kibővítette. A koreográfia két művész, Orza Calin és Gábos Endre nevét dicséri. „Nyissátok meg szíveteknek minden ablakát, és eresszétek be oda a napfényt" – idézi az együttes honlapjának első oldala Wass Albertet. /Csermák Zoltán: Góbé virtus a Művészetek Palotájában. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./2008. február 27.
Az új marosvásárhelyi hírportál /manna.ro/ bemutatóján a szerkesztők közölték, eltekintenek sok vidéki esemény közlésétől. Nem tudósítanak a kopjafaavatásról, szoboravatásról, ezt helyesli az ÚMSZ munkatársa, Lokodi Imre, mondván, ha a hatalom nem ad helyet Wass Albertnek, akkor beviszik a templomkertbe, s ha egyáltalán ott sincs helye, akkor elviszik Debrecenbe: „Wass anyaországi masszív hátországa egyesítve van az erdélyi hátországgal”. /Lokodi Imre: Nincs mutogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ A manna-ro kiemelt rovatai között van: Bomlasztó, Bedararáló és Új magyar béka.2008. március 1.
Vásárol-e még az átlagember szépirodalmat, szakkönyvet, s ha igen, hol, mennyit költ évente betűre? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a riportban. Amikor 1991-ben megnyitották Aradon a Tulipán könyvesboltot, az emberek sorban álltak, emlékezett vissza Ujj János. A rendszerváltást követően a magyarság ki volt éhezve a könyvekre. A hatalmas infláció mindent megváltoztatott. Az aradi Tulipán tapasztalata szerint egy, a középgenerációból, idősebbekből álló törzsvásárlói kör mindig megmaradt. A ponyvairodalom hatására a sláger most Danielle Steel, Harry Potter vagy a magyar Leslie L. Lawrence, de rendszeres vásárlói vannak a szerelmes füzeteknek, sorozatoknak is. A diákok szinte kizárólag a kötelező házi olvasmányokért jönnek. Nyáron, amikor hazajönnek látogatóba az elszármazott aradiak, akkor mindent megvesznek, ami a várossal kapcsolatos. A Tulipánon kívül Aradon magyar könyv csak a Jelen Ház boltjában és a Selgros hipermarketben kapható. Az Arad Megyei Könyvtár minden évben kap keretet magyar könyvek vásárlására. A könyvtárba 2007-ben 6508 olvasó iratkozott be, ebből több mint hét százalék volt magyar. Temesvár legnagyobb könyvesboltja, a Mihai Eminescu mindig forgalmazott magyar könyveket. Ma is van magyar olvasnivaló a boltban, de visszaszorultak a könyvesbolt hátsó részébe. A magyar könyveket a német és az angol nyelvű kötetekkel egy szekrényben tartják. Az egyetlen temesvári magyar könyvesbolt a Mária téri Libris. Kizárólag a magyar könyvek eladásából nem élne meg a bolt. A forgalmunknak mintegy 40%-át jelentik a könyvek, a többi hangkazetta, CD, DVD, de kozmetikumokat és mosószert is árusítanak, tájékoztatott Makkai Zoltán. Az erdélyi magyar szerzők listáját Wass Albert vezeti. A magyar és a külföldi klasszikusokra mindig van igény. Helyi írók, költők, helytörténészek munkái iránt is van érdeklődés. A Temes Megyei Könyvtárban a magyar könyvek iránt az érdeklődés igen csekély. A könyvállomány elavult, zömmel az 1950–1989-es időszakban Romániában kiadott magyar könyvekből áll. 2004-ben a könyvtár vezetősége úgy döntött, hogy a magyar könyvek egy részét átadja Temes megyei magyarlakta településeken működő kölcsönkönyvtáraknak, hátha ott több hasznukat veszik. Csőke Ildikó, a Temes Megyei Könyvtár dokumentációs részlegének könyvtárosa arról számolt be, hogy nagy mennyiségű, 1800–1950 között kiadott régi magyar könyv birtokában vannak. Ezek között számos értékes kötet, könyvritkaság is van. Igen keresettek dr. Borovszky Samu híres monográfiái, elsősorban a Temesvárról, illetve Temes és Torontál vármegyékről szóló kötetek, a régi, 1918 előtt kiadott statisztikai évkönyvek. A Temes Megyei Könyvtárban a régi könyvek és újságok több mint háromnegyed része hozzáférhetetlen, egy rónáci iskolában vannak felhalmozva, dobozokban, egymás hegyén-hátán. Hunyad megyében, Déván kiszorultak a könyvesboltok a város központjából. Néhány cég a külvárosba menekült és kifestő könyveket meg szótárakat árul, a nagyobbak a bevásárlóközpontokban találhatók. Déva esete nem egyedi. Kósa R. Géza, az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) megbízott igazgatója szerint a jelenség egész Erdélyre (Romániára) jellemző. Az EMK-nak, a legnagyobb és legismertebb erdélyi magyar könyvforgalmazónak ebben a régióban összesen egy partnerkönyvesboltja van, az aradi Tulipán. Fehér és Hunyad megyében már állandó könyvterjesztőjük sincs. Az EMK indította be a postai, sőt ma már online könyvrendelést. Az évek folyamán 2683 személy vált a könyvklub tagjává az öt megyében. Legtöbben Arad megyében, ahol jelenleg 1112 klubtagot tartanak számon. Temes és Fehér megyében már csak fele ennyit, Hunyad megyében 336 tagot, Krassó-Szörényben pedig összesen 21 személy rendelt magyar könyvet az utóbbi években. A Hunyad Megyei Könyvtár magyar részlegén 400-450-re tehető évente a magyar olvasók száma – jelezte László Anna könyvtáros. Új, azaz 1990 után kiadott magyar könyv összesen száz darab található a Hunyad Megyei Könyvtár dévai fiókjának állományában. Legutóbb 2005-ben sikerült néhány új kiadású szépirodalmi kötetet, valamint a Magyar Irodalom és Nyelv Nagylexikonát megvásároltatni a könyvtár vezetőségével. A magyar könyvek számát ezenkívül néhány hazai és anyaországi adomány gyarapította. Legalább 500 magyar könyv került az utóbbi egy-két évben a megyei könyvtár polcaira a helybeli idős emberek adományaiból. Fehér megyében, Gyulafehérváron a városközpontban nincs könyvüzlet, fenn a várban is a Humanitas egyedül árválkodik, ajtaján vastag betűk hirdetik, hogy zárva van. Nagyenyeden sem különb a helyzet, egyedül a Tulipán bolt forgalmazott anyanyelvű könyveket, de nem nagy választékban. Akadt két bátor vállalkozó Nagyenyeden, mindketten kollégiumi tanárok, Fodor Katalin és Lőrincz Ildikó, akik két évvel ezelőtt nyitották meg könyvesboltjukat. A vevők kedvük szerint válogathatnak szépirodalmi, egészségügyi, tudományos vagy szakkönyvek között. Az enyedi felnőttek kedvenc írói közé tartoznak Wass Albert, Márai Sándor, Vámos Miklós, de előszeretettel olvassák Reményik verseit is. A megyei és a városi könyvtárakban elenyésző a magyar könyvek száma. /Irházi János, Pataki Zoltán, Gáspár-Barra Réka, Szakács Bálint: Könyvvásárlási szokások. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./2008. március 4.
Felerősödött a vita a vallásoktatás kérdéséről, azonban erőszakkal nem lehet meggyőzni a másik felet. Kessler Jenő, a BBTE ny. professzora hozzászólt a vitához. Egyik táborhoz sem sorolja magát, ugyanis nem vallásos, ateistának sem vallja magát. A toleranciát tartja a társadalmi élet egyik fő követelményének, a hívők tábora mellett teszi le a voksot. Hinni nem kötelező, de más hitét támadni már az intolerancia kategóriájába tartozik. Főleg a magukat liberálisnak kikiáltó, de valójában minden nekik nem tetszőt inkvizítorként ostorozók, kigyomlálni akarók tartoznak ide. (Ld. az ismét fellángolt pro és kontra Wass Albert vitát is). Az ateista tüntetően mutogatja hovatartozását, és elhivatottan igyekszik megtéríteni az ő “hitére” az eltévelyedetteket. Az ateizmus is egy hit. Az istenhit gyűlöletéből, a hívők lenézéséből táplálkozó anti-vallás. A hit nem gátja annak, hogy valaki művelődjön, és akár a tudományos élet legkiválóbbjai közé kerüljön. A pro és kontra példák nem vezetnek sehova. Magyarországon vitát képez a történelmi egyházak állami dotációja (az elmaradt anyagi kárpótlás következtében), Erdélyben pedig az egyházi iskolaépületek visszaszolgáltatása okoz riadalmat és vitát. /Kessler Jenő a BBTE ny. professzora, Magyarország: Hívők és nem hívők. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./2008. március 5.
Wass Albert születésének 100. és halálának 10. évfordulójára emlékezve Ördöngösfüzes református egyházközség és a helyi kulturális egyesület március 1-jén megrendezte a II. Wass Albert Regionális Szavalóversenyt, amelyre mintegy harminc diák érkezett. A versenyre eljöttek a Wass Albert munkáit megjelentető két nagy kiadó képviselői: Turcsány Péter a budapesti Kráter, valamint Káli Király István a marosvásárhelyi Mentor Kiadó részéről. Turcsány Péter rövid előadást is tartott az íróról. A díjkiosztás előtt bemutatták Magyari Zoltán: Tetűbőr belezna /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyvét, amely Kisláposi András és Hideg Anna által elmondott ördöngösfüzesi népmeséket tartalmaz. /Somogyi Botond: Ördöngösfüzes. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./2008. március 11.
Elutasította a Kolozs megyei táblabíróság a háborús bűnösként halálra ítélt Wass Albert író ügyében benyújtott perújrafelvételi kérelmet. Fellebbezni lehet a Legfelsőbb Bíróságon. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd a kérelemhez csatolt három olyan, levéltárakban őrzött titkosszolgálati jelentést is, amelyek nem álltak rendelkezésére az író fölött 1946-ban gyilkosságra való felbujtás vádja miatt ítélkező kolozsvári népbíróságnak. Az ügyvéd korábban elmondta: ezek mellett találtak egy olyan katonai iratot is, amely Kincses szerint a vasasszentgothárdi gyilkosságok esetében tisztázzák Wass ártatlanságát. Az írót azzal vádolják, hogy 1940-ben Vasasszentgothárdon és Omboztelkén felbujtotta a magyar hadsereget arra, hogy több helyi románt is meggyilkoljon. /Elutasítás Wass-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./