udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
15125
találat
lapozás: 1-30 ... 3391-3420 | 3421-3450 | 3451-3480 ... 15121-15125
Névmutató:
Dan, Vasile
2006. október 11.
1956 emlékére ,,és majdani terméseinek reményében” diófákat kíván ültetni minden magyarlakta településen az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete. A magyar szabadságvágy jelképévé emelt diófákat az október 23-ai ünnepségek részeként képzelik el az ötletgazdák, és mindenkit felhívnak, csatlakozzék a kezdeményezéshez. /(demeter): Diófaültetés – 56 emlékére. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./2006. október 11.
A tűrőképesség határát súrolta a hírhedt „négyesfogat” – Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály és Révai József – törvénytipró gazdaságpolitikája. 1953-ban Rákosinak le kellett mondania miniszterelnöki tisztségéről, helyette a szovjet vezetés Nagy Imrét jelölte ki. Megalakult a Nagy Imre-kormány, a miniszterelnök parlamenti programbeszédében új gazdaság- és népbarát politikát hirdetett meg. A pártapparátusra és a hírhedt Államvédelmi Hatóságra (ÁVH) támaszkodó Rákosi rögtön elkezdte az aknamunkát. Közben Moszkvában is megfordult a széljárás, Rákosi szabad kezet kapott „az antimarxista” Nagy Imre félreállítására. A forradalom előzményei között volt az 1949-ben kivégzett kommunisták, Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András, az úgynevezett Rajk-ügy elítéltjeinek, 1956. október 6-án történt újratemetése, amelyen az eseményen résztvevő mintegy húszezer ember ÁVH-ellenes jelszavakat skandált. Budapesten a Műszaki Egyetemen október 22-én tartott gyűlésükön fogalmazták meg azt a 16 pontot, amely a forradalom elfogadott programja lett. A cikk felvázolta a forradalom főbb eseményeit, a forradalom leverését, a megtorlást. 1958. június 16-án kivégezték Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimesi Miklós újságírót, több társukat pedig börtönbüntetésre ítélték. Történt mindez annak ellenére, hogy Kádár János kezdetben ígéretet tett: senkit sem fognak bebörtönözni a forradalomban játszott szerepéért. A magyar forradalom mély hatást gyakorolt a romániai magyar, de nem csak a magyar közvéleményre. Október 24-én, Mátyás király szülőházában, Kolozsváron tartottak gyűlést a képzőművészetis hallgatók. A Szekuritáté már másnap megkezdte a letartóztatásokat. A temesvári egyetemi hallgatók 1956. október 30-i gyűlésükön, többek között, a szovjet csapatok Romániából való kivonását, a beszolgáltatások enyhítését, a munkások béremelését, és az egyetemi autonómia szavatolását követelték. Válaszként a Szekuritáté tömeges letartóztatásokat hajtott végre. Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium néhány diákja kezdeményezésére létrejött a Székely Ifjak Társasága (SZIT). A SZIT tagjait letartóztatták, a kolozsvári katonai törvényszék pedig súlyos börtönévekre ítélte őket. Az 1956. november 4-én Brassóban létrehozott Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége (EMISZ) volt a legnagyobb valamennyi erdélyi szervezkedés közül. Egy év múlva tömeges letartóztatásokkal, és hetvenhét EMISZ-es fiatal bebörtönzésével válaszolt a hatalom. Letartóztatták az érmihályfalvi Sass-féle csoportot, a mezőfelei Kacsó Tiborékat. A Partiumhoz kötődik a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezete, a SZVISZ, amelynek több tagját súlyos börtönévekre ítélték. Letartóztatták az ún. Dobai-csoportot is. A Szoboszlay Aladár katolikus plébános köré tömörülő csoport a kommunista rendszer megdöntését célozva a többpártrendszer bevezetésének szükségességét és tervezetét vázolta fel. A Szoboszlay-perben ötvenhat elítéltnek közel 1300 évnyi börtönbüntetést, tizenegy halálos ítéletet osztottak ki, tíz kivégzést végrehajtottak. /Papp Annamária: Magyarország, Erdély – 1956. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./2006. október 12.
A szenátus jogi bizottsága október 11-i ülésén törölte a „politikai rendőrség” fogalmát a Ticu-törvényből, ugyanakkor a honatyák megszavaztak egy olyan szakaszt, amely szerint az egykori Szekuritátéval együttműködő személyekhez veszik azokat a volt kommunista pártvezetőket, akik a hírhedt titkosszolgálatnak utasítást adva sértettek meg alapvető emberi jogokat. „Gyakorlatilag a szekusokon és a besúgókon kívül a törvény hatálya alá fognak kerülni azok a volt kommunista párttagok is, akik az utasításokat adták. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a Szekuritáté formailag is, és ténylegesen is alá volt rendelve a Román Kommunista Párt vezető testületeinek” – mutatott rá Eckstein-Kovács Péter szenátor. /P. A. M.: Törölnék a politikai rendőrség fogalmát a szenátusban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./ A módosított törvény értelmében már besúgónak számít mindenki, aki jelentéseket írt, együttműködési kötelezvényt írt alá, fedőnevet használt, vagy pénzt fogadott el szolgáltatásaiért a Szekuritátétól. Az átvilágító testület /CNSAS/ korábban több olyan politikusról is megállapította, hogy nem működött együtt a Szekuritátéval, aki besúgói jelentéseket is írt. Döntését az átvilágító testület mindannyiszor azzal indokolta, hogy az illető honatya tevékenységével nem sértette az emberi jogokat. A „politikai rendőrség” fogalma eltörlésével a közvélemény megismerheti a Szekuritáté alkalmazásában álló személyek névsorát. A módosítás révén felkerül a listára az összes a szekus. A rendeletbe Frunda György RMDSZ-es szenátor javaslatára bekerült az az előírás, amely szerint „kollaboránsnak” tekinthetők azok a kommunista pártvezetők is, akiknek utasítása révén a Szekuritáté emberi jogokat sértettek. /Cseke Péter Tamás: Módosult a „besúgó” fogalma. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./2006. október 13.
A demokrata pártiak legkedveltebb „politikai elemzője” Cristian Tudor Popescu (CTP) keményen ostorozta népét s annak választott elnökét: Traian Basescut. A népről azt mondta a Gandul című lap vezéregyénisége: hiányzik belőle az erkölcsi véna! Hozzátette: ez nem érvényes minden románra. Tamás Gáspár Miklós (TGM) immár nem tartozik a legkedveltebbek közé, talán ezzel magyarázható, hogy miután kifejtette: Gyurcsánynak le kellene mondania, megtartandó óráira hivatkozva felállt, és távozott az éppen zajló tévéműsorból. TGM egy értekezésben kifejtette, hogy a magyarok a vereség kultuszának hódolnak. Főként a jobboldali nacionalisták. /Nótáros Lajos: A Nép és az Ő prófétái. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2006. október 16.
Bukarestben tartotta konferenciáját az Európai Liberális Demokrata Párt. A fórumon részt vett Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus is, aki kifejtette, hogy pártja ellenzi a román állampolgárokkal szemben tervezett magyarországi munkaerő-piaci korlátozásokat. Eörsi Mátyás október 14-én NLP elnökével, Calin Popescu Tariceanuval folytatott megbeszélést. Eörsi az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseiről nyilatkozott a Rompres hírügynökségnek, szerinte le kell mondani az autonómia szóról. Az autonómia szó nagyon sok román számára a román állam létét veszélyezteti. Ehelyett a szubszidiaritás mentén lehetne ösztönözni a román politikát arra, hogy Románia ebben is zárkózzon föl, vagy haladja meg az európai átlagot. /B. T.: Eörsi szerint le kell mondani az autonómia szóról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./2006. október 16.
Gyimesbükkön a katolikus templom felszentelésének harmincéves évfordulóján ezrek vettek részt a Tamás József segédpüspök celebrálta ünnepi szentmisén. Azokban az időkben épült, amikor országszerte tilos volt Istennek hajlékot emelni, Dani Gergely plébános viszont, dacolva a hatóságok fenyegetéseivel, hozzálátott a templomépítéshez. A magyar oktatást tiltó rendszer nyomásával dacolva, Dani Gergely a templomban tanította titokban írni-olvasni a gyimesbükki gyermekeket. A diktatúra embereitől meggyötört plébánost 63 éves korában, a már felépült templomban, szentmise közben érte a halál, Gyimesbükkön ma iskola viseli nevét. /Harminc éve szentelték fel a templomot. A mártír papra is emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./ Dani Gergely nevét vette fel a helyi iskola. Az iskola ajándékot kapott: a Pallas–Akadémia Könyvkiadó mintegy 115 kötettel ajándékozta meg az intézményt. Deáky András panziójánál Sebő Ödön főhadnagy tiszteletére állítottak kopjafát. A Gyimesi-szoros ezeréves határvonalánál 1944. szeptember 23-án Sebő Ödön vitézi helytállását hirdető kopjafaavató ünnepségen elsőként Pitti Katalin operaénekesnő szólalt fel: elénekelte az Ave Máriát, valamint József Attila találó verssoraival nyitotta meg az ünnepi beszédének sorát. Ezt követően Tamás József segédpüspök megáldotta a kopjafát és a jelenlevők megkoszorúzták az emlékművet. /Antal Ildikó: Gyimesbükk. Orgona- és kopjafaáldás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./2006. október 16.
A korábbi évek családias, filmklubos hangulatú Filmtett-szülesnapjai után „fesztiválosabb” rendezvénnyel ünnepelte meg a hét végén alapításának hatodik évfordulóját Kolozsváron az erdélyi folyóirat. Zágoni Balázs, a Filmtett főszerkesztője, a fesztivál főszervezője jövőre szeretné behozni a magyar filmekre a román közönséget is, megoldani a feliratozást. /Rostás-Péter Emese: A kolozsvári Győzelem moziban ünnepelte hatodik születésnapját a Filmtett folyóirat. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./2006. október 16.
Október 14-én Kolozsváron a III. Farkas utcai napok rendezvénysorozat keretében Dana Marcu régész tájékoztatott a romkertben végzett ásatások eredményéről. Megtalálták a kolostor XV. és XVII. századi falmaradványait, valamint egy reneszánsz kút nyomait, emellett XIII–XIV. századi lakóházak nyomaira bukkantak. Makay Dorottya építészmérnök a templom tetőszerkezetéről, míg Zágoni Csaba villamosmérnök a templom megvalósítás előtt álló, belső megvilágításáról tartott kiselőadást. Dr. Papp Szilárd, a Budapesti Szépművészeti Múzeum munkatársa felhívta a figyelmet a szentély déli falán, az egyik gyámkövön található Hunyadi-címermaradványra. Papp Szilárd A királyi udvar építkezései Magyarországon. 1480–1515 (Balassi Kiadó, Budapest, 2005) című munkája a 2003-ban megvédett doktori dolgozatának nyomtatott változata. Munkájában a korszak magyarországi építészetében megnyilvánuló délnémet, svábföldi és osztrák hatásokat mutatta ki. /N-H. D.: III. Farkas utcai napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./2006. október 17.
Az 1956-os forradalomra emlékeztek a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben. „Lelkészi kihelyezésem első éjszakáján, virágvasárnap hajnalán vittek be a börtönbe, majd 14 évre ítéltek el, melyből öt és fél évet töltöttem le. Minket, lelkészeket, külön cellába rekesztettek, és mondhatom, teológiai akadémia volt az mindannyiunknak. Iskola, mely nem adatik meg akárkinek” – mondta Dr. Péter Miklós volt 56-os politikai fogoly, az emlékünnepre meghívott református lelkész, aki valamikor a bethleni gyülekezetet is szolgálta. A bethleni fiatalok verses összeállítását is meghallgathatta a közönség. /Mayla Júlia: Ötvenhatra emlékeztek Bethlenben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./2006. október 18.
Traian Basescu nem megy az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából rendezett budapesti megemlékezésekre. A román elnöki hivatal a belpolitikai eseményekkel magyarázza azt, hogy hat nappal az ünnepségek kezdete előtt kénytelenek voltak lemondani az utat. Romániát Calin Popescu Tariceanu kormányfő fogja képviselni. /Basescu nem megy Budapestre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./ Basescu elnök nem megy el Budapestre, a visszalépést belpolitikai okokkal próbálják magyarázni. Az elnöktől megkérdezhetnék Budapesten, hogy Románia szembenézett-e már a magyar forradalmat követő romániai leszámolásokkal és terrorral, a halálos ítéletekkel és deportálásokkal, Nagy Imre romániai száműzetésével. Basescu azonban még a romániai kommunista rendszert sem ítélte el. /Kilin Sándor: Ünnepelőzetes. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./2006. október 19.
A képviselőház elnökéhez fordult több befolyásos civil szervezet, és arra kérték Bogdan Olteanut, hogy küldje vissza az alsóház jogi bizottságához a Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozásáról szóló törvénytervezetet. Az Academia Catavencu Sajtófigyelő Ügynökség, a Pro Demokrácia Egyesület, a Freedom House romániai kirendeltsége, a Társadalmi Párbeszédért Csoport, a Független Újságírás Központja, a Temesvár Társaság, illetve a Román Akadémiai Társaság vezetői levelükben kifejtették: alkalmazhatatlanná vált a tervezet azt követően, hogy a képviselőház jogi bizottságában a honatyák gyökeresen megváltoztatták a törvény szövegét. Az RMDSZ az emberi jogok sérülésére hivatkozva nem támogatja a kormány által előterjesztett szövegváltozatot. /-or-:/Macovei Feddhetetlenségi Ügynökségét civil szervezetek támogatják. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./2006. október 19.
Az ÚMSZ munkatársa ellátogatott a Kossuth térre, október 18-án. A Kossuth téri tüntetők nem akarják elhagyni az október 23-án állami rendezvény helyszínéül szolgáló teret. Több mint egy hónapja tart a demonstráció. A felszólalók többször elmondták: Gyurcsány mondjon le! Tömeg délután 5-6 óra között van a parlament előtt, amikor az ellenzék szónokai lépnek fel. Mondanivalójuk lényege ugyanaz: „Gyurcsány mondjon le!” Az október 18-i egyeztetésen sem született megállapodás arról, hogy mekkora területen demonstrálhat a Magyar Nemzeti Bizottság október 23-án a Kossuth téren. Danks Emese kormányszóvivő elmondta, a tér használatáról tovább folynak a tárgyalások. /Guther M. Ilona: „Nemzeti zsibvásár” a Kossuth téren. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./2006. október 19.
Szatmárnémetiben Petőfinek mindkét (mostanában) felállított mellszobra kívül került a belvároson, kívül azon, ahol Petfői lakott hajdan. Két éve, amikor a városi kórház előtti parkban emelt szobor helyét jóváhagyták, dr. Virgil Enatescu liberális tanácsos, észrevételezte: miért dugták így el Petőfit, miért nem igényelt neki az RMDSZ központibb helyet, azt is megszavazták volna! Másrészt a sötét bonzszobor, sötét zöld alapzaton áll a sötét zöld lombsátor alatt. Néha keresni kell a parkban, hogy merre is van Petőfi. A Németi gyülekezeti teremben nemrég avatott szobornál fordított a helyzet: a világos szürke mellszobor világos háttér elé került. Közel kell menni, hogy látni lehessen a költő arcát. /S. L.: Szürke. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./2006. október 19.
XVI. Benedek pápa elfogadta Sólyom László köztársasági elnök és dr. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímásának meghívását, kinevezte legátusának – személyes követének – dr. Angelo Sodano bíborost, nyugalmazott vatikáni államtitkárt, az október 22-én és 23-án sorra kerülő magyarországi jubileumi megemlékezésekre. Ezzel a Szentszék tisztelegni kíván az Európa és az egész világ számára is hősies példát mutató magyar forradalom előtt. Rómában is szerveznek központi egyházi jellegű, 1956-os megemlékezést az 50. jubileum alkalmából. November 16-án konferenciára kerül sor a Római Magyar Akadémián, amelynek keretében A. Riccardi és P. Gumpel professzorok, valamint Erdő Péter bíboros tartanak előadást. 1956 hősi – egyházi és világi – halottjaiért ugyancsak Angelo Sodano bíboros mutat be szentmisét november 18-án, Mindszenty József bíboros-prímás egykori római címtemplomában, a Santo Stefano Rotondo-bazilikában. /Fodor György: Legátust küld a Szentatya az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./2006. október 21.
Az 1956-os magyar forradalom ötvenedik évfordulójára emlékeztek október 20-án Kolozsváron. Az RMDSZ, a magyar főkonzulátus és a Kolozsvári Magyar Opera szervezésében rendezett gálaest Páskándiné Sebők Anna Erdély 1956 című filmjével kezdődött. Dr. Cseh Gusztáv Áron kolozsvári magyar főkonzul köszöntötte az egybegyűlteket. „Amikor ’56-os Budapestre emlékezünk, gondolnunk kell Kolozsvárra, Csíkszeredára, Temesvárra, egész Erdélyre” – mondotta a főkonzul. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ünnepi beszédében kifejtette: az 50 évvel ezelőtt kirobbant szabadságharc ma is folyik. 1956-ban tulajdonképpen Európában a 20. század második felének leghosszabb forradalma indult el, amely átnyúlik a 21. századra is. „1956 nem csupán Magyarország forradalma, hanem Erdélyé, sőt, Romániáé is, sem határőrök, sem szovjet tankok nem tudták ezt megakadályozni. A megtorlás kegyetlen volt itt is, ott is” – fogalmazott a politikus. „Legyen a miénk végre 1956, legyen mindannyiunké ez a hosszú-hosszú forradalom!” – összegzett Markó Béla. A gálaest díszvendége dr. Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke elmondta: „Mindannyian lelkünkben érezzük 1956 nagy tragédiáját”. A beszédek után Szili Katalin átadta a magyar állami kitüntetéseket annak a hét erdélyi személyiségnek, akik az ’56-os forradalmat és szabadságharcot követő romániai megtorlásoknak voltak az áldozatai. A kitüntetettek életútját összefoglaló laudációt a főkonzul mondta. Ezután a főkonzul felolvasta annak az ötvenöt személynek a nevét, akiket az események ötvenedik évfordulója alkalmával alapított Szabadság Hőse Emlékéremmel tüntettek ki. Hasonló kitüntetést ad majd át 44 személynek dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul október 23-án, a székelyföldi városban zajló megemlékezésen, illetve további nyolc emlékérmet fog átnyújtani Terényi János bukaresti magyar nagykövet november 3-án, Brassóban. Az erdélyi politikai elítéltek nevében Dávid Gyula szólt a jelenlévőkhöz. Az 50 évvel ezelőtti eseményeket felidézve az irodalomtörténész elmondta: a forradalmi eszmék megvalósítása volt a céljuk, illetve megszabadulni mindazoktól, akik felszabadítóknak nevezték magukat. Az emlékesten Hatházi András színművész előadásában meghallgatták Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét, majd a Magyar Opera ének- és zenekara közreműködésében felhangzott Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című műve. Szili Katalin a kolozsvári magyar főkonzulátuson zárt körű – a sajtó számára nem nyilvános – megbeszélést folytatott magyar értelmiségiekkel. /P. A. M., T. Sz. Z.: Visszatérni a forradalom szelleméhez. Az 1956-os eseményekre emlékeztek fél évszázad elteltével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./2006. október 21.
Az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi vonatkozású eseményeire emlékeztek írók, költők a marosvásárhelyi Bernády-házban, a Látó című irodalmi folyóirat októberi számának bemutatója alkalmával. Gálfalvi György, a Látó főszerkesztője emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi folyóirat elődje, az Igaz Szó, az ’50-es években jelentős szerepet játszott a magyarság irodalmi-politikai életében. „Csalódott vagyok, mert nincs kinek átadni a megemlékezés hagyományait, az ünnep jelentősége elszürkült, átszövi a politika hálója” – jelentette ki Pomogáts Béla, akit hat hónapra internáltak a forradalom leverése után. Buda Ferenc Kossuth-díjas költő, aki egy évet töltött rácsok mögött, ’56-os vonatkozású verseiből olvasott fel. A hét év börtönbüntetést letöltött, Kolozsváron élő Dávid Gyula irodalomtörténész rámutatott: „Válaszút nem volt. Amikor mindannak, amiről meg voltam győződve, az ellenkezője ment végbe, csak olyan mértékig illeszkedtem be a kint talált világban, amennyire tisztességgel és a magam korábbi eszményeihez híven tehettem”. Viski András író, költő, dramaturg úgy érzi – bár 1957-ben született –, megfogantatása pillanatában a forradalom gyermeke lett. Édesapját, Viski Ferenc református lelkészt, feleségével és hét gyermekével együtt, mint „horthysta, felforgató elemet”, a román Gulágra száműzték. Kántor Lajos irodalomtörténész a korabeli lapok, folyóiratok tematikáját ismertette, kiemelve, hogy az „új Korunkért” emelt szót Gáll Ernő, Veres Péter, Szentimrei Jenő és Turnovszki Sándor. Kántornak az a véleménye, hogy egykori tanárának, Szabédi Lászlónak az öngyilkossága visszavezethető az 1956-os eseményekre is. – Ötvenhat hősei lassan mind elmennek közülünk, a legendás pesti srácok is közelítenek hetvenedik életévükhöz – idézett könyvéből a magyarországi Kozma Huba. Ő Pongrátz Ödönről, a Corvin köz főparancsnokának, Pongrátz Gergelynek a bátyjáról jelentetett meg nemrégiben könyvet. „Ödön vette föl az öccse kezéből kiesett lyukas zászlót, hazaköltözött Amerikából, és most már ő fogadja a Kiskunmajasi Ötvenhatos Múzeum látogatóit...”. Páll Lajost 1956-ban hat év börtönre ítélte az akkori hatalom. Versei híven tükrözik a rabság szenvedéseit, megaláztatásait. /Nánó Csaba (Marosvásárhely): Látó-bemutató és emlékezés ’56-ra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./2006. október 23.
Október 22-én a szentmisét követően az altorjai temetőben Torja ’56-os halottjai előtt tisztelget az RMDSZ szervezete, a polgármesteri hivatal és a falu népe. Bara Ferenc káplán imát mondott az Ábrahám Árpád római katolikus plébános (1914-1958) és Szörcsey Elek (1890-1958) gazdálkodó emlékére állított kopjafánál – még mindig nem tudni, hová temették a holttestüket. /Ábrahám Árpádot 1958. szeptember elején végezték ki a Szekuritáté temesvári börtönében, a tizenöt évre ítélt Szörcsei Elek 73 évesen a kínzások miatt a galaci börtönben hunyt el./ Emlékeztek id. vitéz Farkas Pál (1924-2006) és vitéz Lőrincz Károly (1928-2005), illetve Baróthi Pál (1911-2004) sírjánál. Mindannyian a Szoboszlay-per áldozatai voltak. Az emlékezők a kegyelet virágait helyezték el a Hősök emlékművének talapzatára. /Iochom István: Torja ’56-os mártírjaira és áldozataira emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./2006. október 24.
Október 23-án koronás fők, államfők, miniszterelnökök és más közjogi méltóságok voltak jelen 47 ország képviseletében, továbbá az Európai Bizottság elnöke, a NATO és az Európa Tanács főtitkára az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának szentelt magyarországi állami ünnepségeken. A parlamentben Szili Katalin házelnök tartott beszédet. A Fidesz és a KDNP az Astoriánál tartotta október 23-i nagygyűlését. „A felelősök számonkérése elmaradt, ezért térhetett vissza 16 év után a hazugság, amely pénzügyi válságot okozott. A hazug és dilettáns kormányzás árát most az elkeseredett emberekkel fizettetik meg” – mondta szónoklatában Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. „Mindannyiunknak hálásnak kell lennünk az 1956-os magyar forradalom hőseinek örökségéért” – mondta ünnepi beszédében José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. /Guther M. Ilona: Ötvenhat: egy ünnep színe és fonákja. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./2006. október 24.
Nagyenyed XX. századi kulturális örökségéhez Jánossy Dezső László festőművész munkássága ugyanúgy hozzátartozik, mint Áprily Lajos versei, amelyekben megelevenedik az enyedi táj. A 20 éve halott festőművész, a hajdani enyedi diák emlékkiállítását özvegye, Lőrincz Katalin szervezte. A Fehér megyei RMDSZ Dr. Szász Pál Galériájában a falakat szinte teljesen beborították a kiállított képek. Starmüller Géza képzőművész szakértő jó ismerősként és barátként tartott emlékbeszédet. Lőrincz József Tibor református lelkész mint kortárs, bontotta ki a „visszaköszönt emlékeket” a rövid életről és a még rövidebb művészi pályáról. Jánossy Dezső Lászlót 1985 karácsony első napján temették, 47 éves volt. /Bakó Botond: Színfoltjaiban születik a táj. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2006. október 25.
Bogdan Olteanu házelnök visszaküldte a képviselőház jogi bizottságához a feddhetetlenségi ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvény legfontosabb cikkelyeit. A házelnök azért döntött így, mert a múlt héten a szaktestület gyakorlatilag a lényegétől fosztotta meg a jogszabályt. A jogi bizottság konzervatív (PC), szociáldemokrata (PSD), nagy-romániás (PRM) és RMDSZ-es tagjai ugyanis leszavazták azt, hogy az ANI a köztisztségviselők és közjogi méltóságok vagyonát és esetleges összeférhetetlenségeit ellenőrizze. Az RMDSZ, a PC és a PRM képviselői háborogva fogadták Olteanu döntését, a liberálisok (PNL) és a demokraták (PD) pedig üdvözölték a házelnök eljárását. Monica Macovei igazságügyi miniszter ismét azzal érvelt, hogy az ANI létrehozását az Európai Bizottság is kérte a legutóbbi jelentésében. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök azzal a felhívással fordult a képviselőkhöz, hogy a kormány által előterjesztett változatban fogadják el a törvényt. /Cs. P. T.: „Újabb kört fut” az ANI-törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./