udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
786
találat
lapozás: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 ... 781-786
Névmutató:
Jakubinyi György
2006. február 10.
Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek február 13-án tölti be 60. évét. A vele készült beszélgetésben emlékezett, érettségi előtt másfél évvel döntötte el, hogy pap lesz. Lelkipásztornak készült és tanár lett. Márton Áron püspök továbbtanulásra küldte őt Rómába, hogy hazatérve tanár legyen a teológián, Gyulafehérváron. 1990-ben megindították a mai római katolikus szemináriumi líceumokat, amelyeknek az volt a céljuk, hogy átvegyék az 1948-ban bezárt katolikus gimnáziumok örökségét. 1996 óta a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetemen is van római katolikus hittanárképző kar, az állam tartja fenn, de a tanárok kinevezéséhez egyházi jóváhagyás szükséges. Egyesek a jövőt abban látják, hogy az egyház inkább bentlakásokat, azaz katolikus kollégiumokat működtessen, mert az igazi nevelés inkább ott folyik. A tanítást pedig az államra kellene hagyni. Egyelőre mindkét téren haladnak, iskola és kollégium is van. Egyház és politika viszonyáról az érsek kifejtette: minden keresztény a társadalomban betöltött szerepében is megvallja hitét szóban és cselekedetben. A mindennapi politika tehát nem a papok dolga, hanem a politikusoké – ilyen értelemben az egyházé is, mert a keresztény politikus a politikában is kell hogy hitéről tanúságot tegyen. A kivándorlás ellen keveset tudnak tenni. A katolikus Caritas-szervezet az egyház szociális tanítását igyekszik megvalósítani: öregotthonok, árvaházak, gyermeknyaraltatók, otthoni beteggondozás, földműves ifjak külföldi felkészítése a hazai munkára, és még lehetne sorolni. Szent István király tíz egyházmegyét alapított, 1009-ben alapította az erdélyi püspökséget. A tíz között ez az egyetlen, amelyet nem székhelyéről nevezett el, hanem a tartományról: Erdély. Az alapítás ezredik évfordulója jó alkalom arra, „hogy megújuljunk lelkileg: erősödjünk meg hitünkben és nemzeti érzésünkben”, nyilatkozta az érsek. Arra a hírre, hogy XVI. Benedek pápa 2007-ben talán Romániába látogat, az érsek elmondta, hogy a Szentszék még nem nyilatkozott. 2007-ben Nagyszebenben szervezik meg az Európai Ökumenikus Nagygyűlést, erre az eseményre hívták meg a pápát. Amennyiben a pápa eljön Nagyszebenbe, látogatása az Európai Ökumenikus Nagygyűlésnek szól, és nem Romániának, sem Csíksomlyónak. /Takács Éva: Erősödjünk meg hitben és nemzeti érzésben. Születésnapi beszélgetés dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./ Dr. Jakubinyi György /sz. Máramarossziget, 1946. feb. 13./ Rómában folytatott tanulmányai után a budapesti Pázmány Péter Katolikus Akadémián doktorált. 1974-től püspöki kinevezéséig a gyulafehérvári „Megtestesült Bölcsességről” nevezett Hittudományi Főiskolán a szentírástudomány, valamint a héber és a görög nyelv professzora volt. 1990. április 29-én szentelték gyulafehérvári segédpüspökké. A pápa 1994. április 8-án nevezte ki gyulafehérvári érsekké, székfoglalására ugyanazon év április 21-én volt. Több könyve és szaktanulmánya jelent meg, ő lektorálta a Magyar Katolikus Püspöki Kar felkérésére az átdolgozott Ó- és Újszövetségi Szentírást is. /Fodor György piarista confrater: 60 éves dr. Jakubinyi György érsek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./2006. február 14.
A három magyar nyelvű kar beindítását szorgalmazzák nyílt levelükben az erdélyi magyar egyházfők és azon polgármesterek, akiknek városában a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE) kihelyezett tagozatai működnek. Az aláírók tagjai a BBTE bővített szenátusának, amely az intézmény chartája szerint évente kétszer ülésezik, és javaslatokat tehet az egyetem követendő stratégiáját, valamint a helyi közösséggel való viszony jobbá tételét illetően. A levelet Pap Géza református, Adorjáni Dezső evangélikus, Jakubinyi György római katolikus és Szabó Árpád unitárius püspök, továbbá Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely és Székelyudvarhely polgármesterei írták alá. Ebben arra kérik a BBTE vezetőségét, hogy hagyja jóvá a magyar oktatók által kért három magyar kar beindítását – tájékoztatott Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke. A múlt héten több magyar oktató is találkozót kért a BBTE vezetésétől a karok kérdésének megtárgyalására, a beszélgetésen azonban az egyetem vezetősége ugyanazt a határozott álláspontot képviselte: az önálló magyar karok létrehozását nem tartják szükségesnek. A magyar oktatók javaslatát az egyetem szenátusa február 20-án tárgyalja, a matematika és informatika karon kialakult helyzettel együtt. Itt a magyar informatika kar létrehozásának javaslatát a kari tanács többszöri előterjesztéskor is elnapolta, ezt Kása Zoltán dékán-helyettes elutasításként értelmezte, és bejelentette a vezető tisztségről való lemondását. Ugyanakkor a kari tanács magyar oktatói is felfüggesztették tevékenységüket a testületben. /Lázár Lehel: Püspökök a magyar karokért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./2006. február 15.
Négy erdélyi magyar püspök és öt város polgármestere nyílt levélben kérte a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket az önálló magyar karok létrehozásáért. Az aláírók között van Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is, aki általában tartózkodni szokott az ilyen közéleti megnyilvánulásoktól. A levelet kézjegyével ellátta Albert Álmos Sepsiszentgyörgy, Ilyés Gyula Szatmárnémeti, Pap József Gyergyószentmiklós, Szász Jenő Székelyudvarhely és Török Sándor Kézdivásárhely polgármestere is. Ők mind tagjai a felsőoktatási intézmény bővített szenátusának. A levél szerzői leszögezték: minden helyi, regionális, nemzeti vagy etnikai közösség életképességét az határozza meg, hogy milyen mértékben rendelkezhet saját élete és sorsa felett. Meglepődéssel tapasztalták, hogy az egyetemen megakadályozták az informatika tanszék létrehozását. Minden döntési jogosítvány a román vezetés kezében összpontosul, bizonyítékául annak, hogy a magyar kollégák iránt nincs meg a kellő bizalom. A levél aláírói arra szólították fel az egyetem vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket a kérelmezett három magyar kar megalakulása érdekében. Kovács Lehel, a BKB alelnöke szerint az egyetem vezetősége ezt a nyílt levelet nem engedte, hogy felolvassák sem a bővített szenátus január 27-i, sem a rendes szenátus január 31-i ülésén. Kovács Lehel beszámolt arról a február eleji megbeszélésről, amelyen az egyetem magyar és román vezetőin kívül a dékánok is részt vettek. Itt megvitatták a 149 magyar oktató aláírásával beterjesztett, a magyar karok létrehozására vonatkozó tervezetet. Kovács szerint az egyetem vezetői arrogánsan és paternalista módon viszonyultak a kérdéshez. /B. T.: Magyar konszenzus, román ellenállás a karok ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./2006. február 18.
Február 13-án töltötte 60. életévét a gyulafehérvári római katolikus egyházmegye főpásztora, dr. Jakubinyi György érsek. Általában tartózkodik a közéleti szerepvállalástól, mégis, az által, amit képvisel, ő egyike Erdély legjelentősebb közéleti személyiségeinek, írta a lap munkatársa, Ercsey-Ravasz Ferenc, aki interjút készített az érsekkel. A főpap elmondta, hogy szülővárosában, Máramarosszigeten, jó katolikus papok működtek, volt kire felnézni, akkor döntötte el, hogy pap lesz. Három nyelven prédikál, mert az egyházmegyéjében 251 plébánia van, félmillió hívővel, 95 százalékban magyarok. A bevándorló katolikus csángók és a vegyes családokból román anyanyelven született katolikus hívek részére 22 plébánián van román nyelvű lelkipásztori szolgálat, emellett a négy német plébánia létezik. Közismert az érsek nagy nyelvtudása. Megtanult németül, latinul, görögül, héberül, olaszul és franciául. A kommunista diktatúra idején időnként őt is vallatásra fogták. Soha nem írt le neveket, továbbá tagadta azt, amivel vádolták. A jelenlegi helyzetről kifejtette: posztkommunista társadalomban élnek, ezt átérzik naponta. Amikor az egyházi vagyont visszakérik, nem meggazdagodni akarnak, hanem azt, hogy anyaszentegyház karitatív működéséhez alapot biztosítsanak. A testvér-egyházakkal a kapcsolat nagyon jó, ökumenikus, testvéries. 1990-ben Tőkés László püspök üzent a négy magyar történelmi egyház nyolc püspökének, és Kolozsváron találkozót kért, hogy az új helyzetben beszéljék meg közös feladatainkat. Ennek lett a neve az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Vezetőinek Állandó Értekezlete. Évente többször is összejönnek és közös ügyekben közösen lépnek fel. – Jakubinyi György elmondta, hogy a jó Isten eddig a tenyerén hordozta. /Ercsey-Ravasz Ferenc: „A jó Isten eddig is a tenyerén hordott” Beszélgetés Jakubinyi György érsekkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./2006. február 25.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség ez évi első körlevelében Jakubinyi György érsek – csatlakozva a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szándékához – imaévet hirdetett meg főegyházmegyéjében a nemzet lelki megújulásáért. Mellékelten közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelének szövegét, hogy tanulmányozzák át és a benne foglalt felhívásokat tegyék magukévá. A vasárnapi szentmisék egyetemes könyörgéseibe – saját fogalmazásunkban – belefoglalhatják a körlevélben megfogalmazott szándékokat. Majnek Antal munkácsi megyés püspök is levélben értesítette Erdő Péter bíborost Kárpátalja római katolikus híveinek csatlakozásáról a magyar nemzet lelki megújulásáért meghirdetett nemzeti imaévhez. /A Gyulafehérvári Egyházmegye is csatlakozott a nemzeti imaévhez. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./2006. március 7.
Közös nyilatkozatban ítélték el az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői a 34 éves Kiss László tordai lelkész halálához közvetlenül hozzájáruló, etnikai alapú személyeskedést és a Nagy-Románia Párt tordai tanácsosainak viselkedését. A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke, Dr. Jakubinyi György, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, dr. Pap Géza, valamint az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke, dr. Szabó Árpád az általuk képviselt magyar történelmi egyházak nevében mélységes felháborodásukat fejezték ki a február 28-i tordai tanácsülésen történtekkel kapcsolatban. A történelmi egyházak vezetői a tordai önkormányzati ülésen történteket annál súlyosabbnak tartják, hogy 1568-ban a világon elsőként éppen Tordán foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot. A nyilatkozat alulírói felkérik az országos és helyi politikai erőket és a román polgárokat, hogy tegyenek meg mindent a gyűlölet felszámolásáért, a tordai közigazgatást pedig felkérik, hogy támogassák a tordai magyarság közösségi jogainak érvényesülését, beleértve az önálló magyar iskola létrehozását és működtetését. Hivatalos állásfoglalásban fejezte ki felháborodását a tordai RMDSZ is, elítélve egyben, hogy az NRP-s Ioan Gaina tanácsos az RMDSZ-es önkormányzati képviselőkre vonatkozóan a „díszpéldány” jelzőt használta. /Megengedhetetlen az etnikai alapú politizálás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./2006. április 4.
Autóbalesetet szenvedett Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek. A magas rangú egyházi vezető titkára kíséretében március 31-én Nagyszeben felé utazott. Nagyapold helységben gépkocsibalesetet szenvedtek. Ütközésből származó zúzódások keletkeztek a katolikus érsek jobb kezén és oldalán, ezért a nagyszebeni sürgősségi osztályra szállították, ahol orvosi kivizsgálásban részesült. Azóta Gyulafehérváron, az érseki palotában tartózkodik. A gyulafehérvári főegyházmegye elöljárója semmilyen komolyabb károsodást nem szenvedett. /Balesetet szenvedett Jakubinyi György. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./2006. április 13.
Imaévet hirdetett meg a nemzet lelki megújulásáért a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a 2006-os esztendőre. A kezdeményezéshez csatlakoztak a határon túli magyar történelmi egyházak is. A körlevél emlékeztet arra, hogy idén két, a magyar nemzet számára fontos történelmi esemény kerek évfordulójára emlékezünk: az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára, valamint arra, hogy 1456-ban, 550 évvel ezelőtt aratott győzelmet a törökökkel szemben a Hunyadi János és Kapisztrán János buzdítására a hazája védelmében összefogó keresztény nép. „Nemzetünk nagyon nagy bajban van, csak Isten irgalma menthet meg minket. Ránk telepszik az elmúlt évszázadok és évtizedek tragédiáinak és kudarcainak sorozata. Vérengzések és megaláztatások. Bizalmatlanság nemzetünkön belül, az összetartás drámai hiánya: olyan seb, amely Mohácsot hozott ránk, olyan seb, amely máig nem gyógyul be. Súlyosan nehezedik ránk a reménytelenség bűne és a csüggedés kísértése is. (...) Sokunk életét a szétszórtság, a reménytelenség, a pillanatnyi előnyöket kereső anyagiasság és karrierizmus, a jövőtlenség érzése és a depresszió jellemzi. Nehezen jutunk átfogó, derűs életszemléletre. Alig érezzük a jövő vonzását és ígéretét. Nem csupán anyagi nehézségek, a családok életét megnehezítő külső körülmények, hanem gyakran ez a jövőtlen gondolkodás is okozza, hogy nemzetünk lélekszáma rohamosan csökken, hogy népesedési összeomlásnak nézünk elébe” – áll többek között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia imaévet meghirdető körlevelében. A nemzet lelki megújulásáért hirdetett imaévhez csatlakozott a határon túli magyarság is. Dr. Jakubinyi György érsek húsvéti körlevelében hívja fel a figyelmet a közös cél érdekében való imádkozás fontosságára: „Éljük meg keresztény hitünket a családban, az iskolában, a munkahelyen, a társadalomban és a politikában, akkor már hozzájárultunk ahhoz, hogy Európa keresztény maradjon, illetve megújuljon kereszténységében.” Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szintén körlevélben szólította fel híveit az imaévhez való csatlakozásra. /Takács Éva: Nemzeti imaév. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./2006. május 20.
Másfél évtizede indult újra Csíkszeredában a katolikus oktatás több mint negyven év kényszerszünet után – hangzott el a Segítő Mária Gimnázium jubileumi ünnepségén. Farkas Ibolya igazgatónő szerint az ugartörés nehéz munkája megtörtént. Míg az 1991–92-es tanévben csupán három kilencedik osztály indult, jelenleg 395 diák tanul a Segítő Mária Gimnáziumban. A jubileumi ünnepség május 18–21. között zajló programja betekintést nyújt a katolikus iskola életébe. Dr. Jakubinyi György érsek előadás tartott az időszámításról. Az iskolában az ünnepi műsorban palotás tánc is volt. A diákok tudományos ülésszaka mellett a sportrendezvények zajlottak. /Székely Judith: Katolikus oktatás Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./2006. május 26.
Bukarestben, a Szent József Római Katolikus katedrális mellé egy vállalat 75 méter magas csupa üveg és acél külsejű irodaépületet szándékozik építtetni. A terv heves tiltakozást váltott ki a hívők szintjén, de számos közéleti személyiség is felháborodásának adott hangot, amiért közvetlenül a műemlék értékű templom mellé építenék a 19 emeletes kolosszust. A tiltakozáshoz csatlakozott a balázsfalvi görög katolikus egyházmegye is, az oda tartozó templomok előtt május 25-én este élő láncot alkottak a hívők. A Máltai Lovagrend tagjai díszegyenruhában vonultak fel. A római katolikus egyház a három brassói templomban szervez hasonló tiltakozást – közölte dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A döntést azzal indokolta, hogy Erdélyben a Cenk alatti városban él a legnagyobb lélekszámú, román anyanyelvű római katolikus közösség. /E.-R. F.: Tiltakoznak a katolikusok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./2006. június 5.
Mintegy 400 ezer ember gyűlt össze június 2-án, a pünkösdszombati csíksomlyói zarándoklaton. Az ünnepi szentmise előtt P. Pál Leó, a Szent Istvánról Nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója köszöntötte a zarándokokat. „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben” – fogalmazta meg az idei búcsú célját Jakubinyi György érsek, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye elöljárója, idézve a Kis-Somlyó hegyén található Szálvátor-kápolnán olvasható feliratot. Az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállás megszüntetésére buzdított az ünnepi liturgia szónoka, Majnek Antal munkácsi megyéspüspök a csíksomlyói búcsún elhangzott szentbeszédében. Jakubinyi érsek köszöntötte a határon túli és a helyi zarándokokat, a keresztényeket és minden érdeklődőt, aki eljött erre a magasztos eseményre. Hangsúlyozta: az idei csíksomlyói nemzeti zarándoklat célja megegyezik az Erdő Péter bíboros-prímás által meghirdetett nemzeti imaév szándékával. Majnek Antal munkácsi megyéspüspök szentbeszédében kiemelte a csíksomlyói Mária-kegyhely jelentőségét, méltatva, hogy mit jelentett a történelem folyamán a Mária-tisztelet a magyarság, ezen belül a székelység számára. Mint mondta, a székely nép sokszor megtapasztalta imái meghallgatását, mikor „győzelmet és békét esdett”. Külön kitért arra, hogy veszélyben van a család intézménye, a házasság szentsége. Tragikusnak nevezte, hogy sok családban már „nem kell a gyermek”, s hogy az eutanázia révén többen szabadulni akarnak a betegektől és az öregektől. „Az ember Isten akar lenni Isten helyett” – mondta a szónok, hozzáfűzve, hogy közben „szétesik a család, elfogy a nemzet”. „Jönnek új népek, általunk megvetettek, de akik szeretik a gyermeket és megkapják az Istentől a jövőt” – fűzte hozzá a püspök. Majnek Antal hangsúlyozta, hogy mindezek ellenére van esély a megmaradásra, ha a hit szilárd sziklájára építjük ezt a jövőt, ha hűségesek maradunk az egyházhoz és mindent alárendelünk az evangélium tanításainak. A politika kisebbségbe kényszerítette a határon túli magyarságot – mondta a szónok, aki szerint a megoldás nem a politikában, hanem e nemzeti közösség lelkében rejlik. Véleménye szerint „nagy bajban van” a nemzet, de hozzáfűzte, hogy a jövőre reménységgel kell gondolni. A nemzet megújulását a püspök abban látja, hogy a magyarok rendet tesznek önmagukban és egymáshoz fűződő kapcsolataikban. Szerinte véget kell vetni az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállásnak. /Egységet az összmagyarságon belül! Közel félmillió résztvevő a csíksomlyói búcsún. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Nem riasztotta el az esős időjárás a hét végén a Csíksomlyóra érkezett több százezer zarándokot. A csíkszeredai járhatatlan utak megpróbáltatásokat okoztak. Több tízezren vágtak neki gyalog a zarándoklatnak – egyes környékbeli hívek, mint például a gyergyóalfalusiak vagy gyimesközéplokiak „keresztaljával”, vagyis a templomi zászlókkal, kereszttel felvezetett zarándokcsoporttal gyalogosan teszik meg a mintegy hatvan kilométeres távolságot. Az utóbbi években a magyarországi testvértelepülésekről érkezett zarándokok is az itteni falvak keresztaljáihoz csatlakoznak. Idén Belső-Ázsiából hárman zarándokoltak el a pünkösdi búcsúra, ujgurok. Évente jönnek Kanadából, Új-Zélandról, valamint Európa több országából. A szertartást követően Majnek Antal püspök a lapnak nyilatkozva azért adott hálát Istennek, hogy eljöhetett Csíksomlyóra, és hogy az utóbbi napok rossz időjárása ellenére egy csepp eső sem esett a szentmise alatt. „Ez sem véletlen, hiszen az Úristen nagyon figyelmes” – mondta az egyházi vezető. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke évente elzarándokol Csíksomlyóra. „Nagy várakozásokkal jöttem idén is, mint minden évben – mondta az akadémikus -, és úgy megyek haza, hogy csodálatos pillanatokat élhettem át, mert magyarokat láttam érkezni a világ minden tájáról. Valami összeforrasztott minket, ez pedig a magyarság érzete, és ettől nagyon boldog vagyok.” /Mihály László: Pünkösd rózsafüzérrel, esőkabáttal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Tavaly húsvétkor indították útjára első ízben Balatonzamárdiból a feltámadási jelvényt, amely stafétaként járta körbe a Kárpát-medencét, hogy pünkösdszombatjára Csíksomlyóra érkezzen. Idén nagypénteken, a tihanyi Golgotán kettévált a feltámadási jelvény útja: egyik északnak, másik délnek indult, hogy szív alakban járják körbe a magyarok által lakott területeket. A déli útvonalat követő feltámadási jelvényt Zala – Szlovénia – Somogy – Baranya – Horvátország – Bácska – az Alföld (Szeged és környéke) – Déva – Gyulafehérvár – Makfalva – Homoródújfalu – Sepsiszentgyörgy – Kászonok – és Alcsík fontosabb állomásokkal e vidékek katolikus, református és unitárius magyarsága adta kézről kézre. Az északnak induló jelvény Veszprém – Sopron – Győr – Felvidék – Budapest – Eger – Sátoraljaújhely – Felvidék – Kisszelmenc-Nagyszelmenc – Kárpátalja (Ungvár, Munkács) – Szatmárnémeti – Kalotaszeg – Kolozsvár – Torda – Marosludas – Marosvásárhely – Szászrégen – Gyergyószentmiklós – Felcsík útvonalat járta be, Somlyóra a madéfalvi keresztaljával érkezett. A jelvényeket minden állomáson ünnepséggel fogadták, mindenütt szalagot tűztek rájuk. Az utolsót Jakubinyi György érsek tűzte fel a kordon indulása előtt. /Takács Éva: Nemzeti zarándoklat Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./2006. június 12.
Az Adevarul című bukaresti lap sorozatban mutatja be a romániai egyházakat. A június 9-én megjelent oldal címe: A római katolikus egyház. Ennek nevében nyilatkozik Ioan Robu bukaresti érsek, akiről a mellékelt rövid életrajzból megtudjuk: 1944-ben született moldvai katolikus családban, 1968-tól pap. 1983-ig a iasi-i Teológiai Intézet rektora volt. 1984-ben lett püspök, 1990-ben érsek. Nyilatkozatában a romániai katolikusok számát 1,4 millióra becsüli, de sokan hagyták el az országot, ennek következményeként nyugaton egyre több „a román nyelvű katolikus közösség”. A kommunista rendszer üldözöttjei közül csak néhai Vladimir Ghicát és Durkovici püspököt említette. Egy szót sem ejtett arról, hogy Romániában él 850 ezer magyar, valamint nagy számú német, szlovák és bolgár katolikus, arról sem, hogy létezik a Jakubinyi György vezette gyulafehérvári érsekség és több püspöksége. Említés sem történik az erdélyi múltról, Márton Áron legendás alakjáról, Majláth Gusztávról, Jakab Antalról, de arról sem, hogy a kutatás számára miért hozzáférhetetlen ma is a bukaresti püspökség levéltára. A Dosarele Istoriei 2003/9-es számában viszont Ovidiu Bozgan bukaresti egyetemi tanár tanulmányt közölt A római katolikus egyház a kommunista Romániában címmel. Ebben bemutatta a Szent István által 1103-ban létesített váradi püspökséget, kitért az 1111-ben alapított gyulafehérvári püspökség történetére, majd sorra vette Temesvárt, Szatmárt, és végül megemlítette: XIII. Leó pápa 1883-ban létrehozta a bukaresti, majd egy év múlva a iasi-i püspökséget is. A kommunista rendszer az egyház javait államosította, az 1948. évi 1111 parókiából 1988-ra 637, az 1317 papból 1982-re 685 maradt. A szerző nagy teret szentelt Márton Áronnak: életútjának, börtönéveinek, harcainak, amelyek egyháza és a romániai magyarság túlélést szolgálták. Bemutatta Csíksomlyó fontosságát a katolikus ellenállásban; a pünkösdi búcsúkon minden hatósági bojkott ellenére is, 12-15 ezer zarándok vett részt. Minderről Robu érsek nem tett említést. Hargita Népe, 2006. június 5.: Június 3-án több mint 300 ezer hazai és külföldi zarándok vett részt a csíksomlyói búcsún. A szentmise kezdetén Jakubinyi György érsek mondott fohászt: „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!” Hangsúlyozta: az idei csíksomlyói zarándoklat célja megegyezik az Erdő Péter bíboros-prímás által meghirdetett nemzeti imaév szándékával. /Barabás István: Bukarest és Csíksomlyó között. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./2006. június 13.
A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem néhány éve hivatalos iratokban is vállalja Kolozsvár felsőoktatási múltját, amely több mint 400 évre nyúlik vissza. Június 14-től román és latin nyelvű tábla hirdeti majd az Egyetemiek Házának bejáratánál a Báthory István által alapított első erdélyi egyetemet. Rövid kolozsvári látogatásra érkezik Rómából Zenon Grocholewski bíboros, a Katolikus Nevelés Kongregációjának prefektusa, a Gergely Pápa Egyetem nagykancellárja. A magas rangú vatikáni méltóság dr. Jean-Claude Périsset bukaresti apostoli nuncius és dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kíséretében érkezik Kolozsvárra. Amint dr. Nóda Mózes, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Vallástanárképző Kar dékánhelyettese, kancellárja és tanszékvezető professzora – a látogatás egyik szervezője – elmondta, a bíboros rövid, néhány órás ittléte alatt felkeresi a görög katolikus és az ortodox teológiát is. Ugyanezen a napon leleplezik a Farkas utcai Egyetemiek Házának bejáratánál azt a táblát, amely a Báthory István által 1581-ben alapított Erdély első felsőoktatási intézményének állít emléket. A kétnyelvű – román és latin – tábláról hiányzik a magyar nyelvű felirat. Mihail Hardau oktatási miniszter bejelentette, hogy a Vatikán jelenleg tanulmányozza egy romániai katolikus egyetem létrehozásának indokoltságát. /B. T., F. GY.: Kolozsváron a Vatikán „tanügyminisztere”. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen ismét sérült a multikulturalizmus elve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./2006. június 14.
Bardócz Ferenc gyergyóditrói polgármester a június 18-án, vasárnap megrendezendő Székely Nemzetgyűlés kapcsán kijelentette, ha polgármesterként nem is adhatja áldását a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a községben tervezett, az autonómia igényét kinyilatkoztató tömegrendezvényére, magánszemélyként egyetért annak megszervezésével. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek viszont nem engedélyezi a templom kertjének igénybevételét a nemzetgyűlés céljára. „Egyházunk igyekszik minden politikai kezdeményezéssel szemben a maga függetlenségét megőrizni. Krisztusi rendeltetésénél fogva küldetése van minden emberhez. Lélekmentő küldetését csak úgy tudja hathatósan betölteni, ha semmilyen csoportosulással nem kötelezi el magát. Ebből az következik, hogy politikai rendezvényeknek mi nem lehetünk házigazdái.... Kérésüket nem tudjuk teljesíteni, és nem engedélyezzük egyházi területen a politikai rendezvényt.” Árus Zsolt a GYSZT elnöke közölte: a Székely Nemzetgyűlést a gyergyóditrói futballpályán tartják meg. /Érseki válasz az SZNT-nek: „egyházi területen nem engedélyezzük”. = Erdély.ma, jún. 13./2006. június 15.
Június 14-én leleplezték az első kolozsvári egyetem, a Báthory István fejedelem által alapított jezsuita kollégium megalapítására emlékeztető táblát. A táblán a Báthory-ediktum latin szövege mellett csak román felirat szerepel. A magyar fordítást az Erdélyi Magyar Ifjak sokszorosította és az éjszaka folyamán több helyre – köztük az emléktáblára is – kiragasztotta, de ezt órák alatt eltüntették a falakról, oszlopokról. A leleplezés után a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) jelen levő rektor-helyettese, Nagy László elmondta: már huzamosabb ideje kérik az egyetem vezetőségétől azt, hogy – amint egy multikulturális egyetemen szokás – valamennyi felirat jelenjen meg magyar nyelven is. Örült volna annak, ha ezen a táblán is megjelenik a magyar nyelv, különös tekintettel arra, hogy Báthory István a magyar nemzetet képviselte – fogalmazott a rektor-helyettes. /E.-R. F.: Magyar tiltakozás és bíborosi diplomácia. Báthoryra is románul emlékezik a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./ Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke elmondta: céljuk az volt, hogy felhívják a figyelmet: a multikulturalizmus elvét csak hangoztatja, nem gyakorolja a BBTE. Az emléktáblát Andrei Marga, az Akadémiai Tanács elnöke, és Zenon Grocholewski bíboros, a Katolikus Nevelés Kongregációjának prefektusa, a Gergely Pápa Egyetem nagykancelláriája leplezte le. A magas rangú vatikáni méltóság Jean-Claude Périsset bukaresti apostoli nuncius és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kíséretében érkezett Kolozsvárra, felkereste a görög katolikus és az ortodox teológiát is. Andrei Marga visszautasította, hogy válaszoljon a sajtó kérdéseire. Ovidiu Pecican, a BBTE szóvivője az ÚMSZ-nek kifejtette, nem akartak senkit megsérteni azzal, hogy az állam hivatalos nyelvén és latinul feliratozták az emléktáblát. /Debreczeni Hajnal: Magyarul nem emlékeznek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./2006. június 16.
Idén is szép számmal vettek részt a római katolikus hívek Székelyudvarhelyen az úrnapi búcsún. A környékbeli településekről gyalogosan is érkeztek keresztalják, a gépjárműforgalom elől lezárt főtéren már a reggeli órákban gyülekezni kezdtek a zarándokok. A Márton Áron téri szentmisét dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta, majd Potyó Ferenc általános érseki helynök mondott szentbeszédet. A szabadtéri szentmisét Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes szavai zárták. Az úrnapi körmenetet – a hagyományokhoz híven – a zetelaki keresztalja vezette. A székelyudvarhelyi úrnapi búcsú a jezsuiták itteni működéséhez fűződik. Nagyfalusy Lajos feljegyzése szerint: „1668 úrnapján Székelyudvarhelyen, szabad ég alatt, magyar nyelven került előadásra a Melkizedek áldozata. A nagyszámú nemesség között ott volt István moldvai fejedelem, aki azért jött át az erdélyi havasokon, hogy e színjátékon jelen lehessen.” 1949-ben, az utolsó szabad főtéri körmenet alkalmával Márton Áron püspök vitte az oltáriszentséget. Ennek emlékezetére a székelyudvarhelyi úrnapi búcsú főcelebránsa az egyházmegye mindenkori főpásztora. 1990-ig az oltárt és az úrnapi sátrakat a temetőkertben állították fel, a körmenetet is itt tartották. 1990 óta újra a főtéren vonul a körmenet. /Szász Emese, Takács Éva: Úrnapi búcsú Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./2006. június 29.
Az utóbbi évek hagyományához híven, Jakubinyi György érsek a jubiláló papokat közös ünneplésre hívta meg Gyulafehérvárra. A június 21-én bemutatott szentmisén közösen adtak hálát az elmúlt évek minden kegyelméért, a kitartás ajándékáért és az elért eredményekért. Emlékeztek arra, hogy 25 éve, június 19-én dr. Jakab Antal püspök, valamint 50 esztendővel ezelőtt Márton Áron püspök kézfeltétele által a papi szolgálatra kaptak megbízást. /Mihálcz Márta: Jubiláló papok hálaadó szentmiséje Gyulafehérváron. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./2006. július 2.
Gyulafehérváron a székesegyházban diakónus- és papszentelés volt június 17-én, illetve 18-án. Dr. Jakubinyi György érsek öt fiatalt /köztük a lujzikalagori Vornicu Cristinelt/ diakonussá, hármat pedig pappá szentelt. Idén csak három papot szenteltek, miközben június 21-én tizenhat ezüstmisés és négy aranymisés erdélyi pap ünnepelte jubileumát Gyulafehérváron. /Mihálcz Márta: A hivatások ünnepe. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 2./2006. július 3.
Július 1-jén Szamosújváron került sor a helyi örmény közösség hagyományos Világosító Szent Gergely ünnepére, amelyre a világ minden sarkából érkeztek vendégek. Az örmény templomban a szentmisét Szakács Endre helybeli plébános celebrálta, a híveket Jakubinyi György érsek, örmény apostoli kormányzó áldotta meg, aki beszédében külön kitért az ünnep jelentőségére. Eljött a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület küldöttsége is, dr. Issekutz Sarolta elnöknővel az élen. /Erkedi Csaba: Örmények ünnepe Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./2006. július 3.
Futásfalvát 1992 januárjában nyilvánította kegyhellyé dr. Jakubinyi György, Erdély római katolikus érseke. Július 2-án tizenötödik alkalommal tartottak Sarlós Boldogasszony napján fogadalmi nagybúcsút. Tifán Lajos plébános fogadta a moldvai falvakból érkező csángómagyarokat, valamint a más erdélyi helységekből érkezett zarándokokat. /Iochom István: Sarlós Boldogasszony-napi fogadalmi nagybúcsú. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./