udvardy frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
 

talĂĄlatszĂĄm: 1360 talĂĄlat lapozĂĄs: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 ... 1351-1360

NĂŠvmutatĂł: NĂŠmeth Zsolt

2001. november 17.

Nov. 16-án került sor Bukarestben a CEFTA kormányfői találkozójára, amelyen a magyar kormányküldöttséget Orbán Viktor miniszterelnök, Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke alkották. A kormányfői találkozón a CEFTA soros elnöki tisztét ellátó Romániát Adrian Nastase miniszterelnök képviselte. Jelen volt Milos Zeman cseh, Leszek Miller lengyel, Mikulas Dzurinda szlovák, Janez Drnovsek szlovén miniszterelnök és Nikolai Vasszilev bolgár miniszterelnök-helyettes. Vendégként részt vett a találkozón Ivica Racan horvát miniszterelnök- helyettes. A bukaresti tanácskozás lehetőséget adott kétoldalú kormányfői találkozókra. A román miniszterelnök magyar kollégájával tárgyalt, mindenek előtt a státustörvénnyel kapcsolatos nézeteltérések egyeztetéséről. Az előző napon, nov. 15-én Horváth Gábor, a magyar külügyminisztérium szóvivője nyilatkozta: Néhány külföldi beszámoló megalapozatlanul állította, hogy az Európai Bizottság a státustörvény módosítására szólított volna fel. Az Európa Tanács Velencei Bizottsága ajánlásai kapcsán Günter Verheugen rámutatott, hogy a testület megítélése szerint a magyar törvény végrehajtásától függ az, hogy ütközik-e a nemzetközi joggal, vagy sem. Adrian Nastase nov. 15-i nyilatkozata szerint az Európai Bizottság országjelentése világosan megfogalmazta, hogy a magyar státustörvény nincs összhangban a nemzetközi megállapodásokban megfogalmazott közösségi szabályozással. /CEFTA-csúcs - státustörvénnyel fűszerezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17/ Ion Iliescu államfő üdvözlő beszédében elmondta: a CEFTA-ban való román részvétel mérlege távolról sem kielégítő, hiszen a konkurenciát illetően a szabadkereskedelmi övezetben különböznek a feltételek. Ezek hatása, főképp a mezőgazdasági termékek esetében Romániát rendkívül kellemetlenül érintette: az ország a CEFTA-n belüli mezőgazdasági kereskedelem terén negatív mérleggel rendelkezik. Iliescu az aránytalanságok felszámolását, az egységes szubvencionálási szabályok bevezetését sürgette. Ez előfeltétele annak, hogy Románia felülvizsgálhassa eddigi protekcionista intézkedéseit. A közép-európai gazdasági kapcsolatok elmúlt tíz éve sikertörténetének nevezte a CEFTA-t Németh Zsolt. A magyar külügyi államtitkár elmondta: a tagországok közötti gazdasági kapcsolatokat a kereskedelmi forgalom 300 százalékos növekedése jellemezte, s Magyarország exportja a kezdeti 4 százalékról mára 9-10 százalékra emelkedett a CEFTA-n belül. Németh kijelentette: a résztvevők megvitatták a mezőgazdasági termékek kereskedelmének helyzetét. Magyarország, Csehország és Szlovákia megegyezett abban, hogy nagyfokú liberalizált agrárterméki kereskedelmet léptet életbe, s abban bíznak, hogy példájuk a többi tagállam számára is vonzó lesz. Németh kifejtette: csupán Lengyelország és Románia vonakodik attól, hogy az ipari javak esetében a már működő vámliberalizációt a mezőgazdasági termékekre is kiterjesszék. A résztvevők elvetették az egyoldalú védőintézkedések feloldását célzó vitarendezési eljárás kialakítására vonatkozó magyar javaslatot. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: CEFTA-ülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2001. november 22.

Nov. 21-én tartották meg a Székelyudvarhelyi Fórum rendezvényt. - Az RMDSZ a kormánypárt nevében jár el egy magyar érdekvédelmi szervezet ellen - jelentette ki Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester az UPE-RMDSZ konfliktussal kapcsolatosan. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében figyelmeztetett, a székelyudvarhelyi konfliktus a nacionalista kormánypártnak kedvez. A rendezvényen felolvasták Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a polgármesterhez intézett táviratát is, amelyben a politikus együttérzéséről és támogatásáról biztosítja Szász Jenőt. A fórumon kiáltványt fogadtak el, amelyben elítélik többek között az RMDSZ-vezetés "totális hegemóniára való törekvését" is. A résztvevők később a Digital 3 helyi televízió és az Udvarhelyi Híradó szerkesztőségébe vonultak, ahol átadták tiltakozó jegyzéküket az említett sajtóorgánumok tájékoztatási gyakorlatával kapcsolatosan. /Szüszer-Nagy Róbert: Székelyudvarhelyi Fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

2001. november 23.

Nyílt fórumot hirdetett nov. 21-ére Székelyudvarhelyen az UPE (az Udvarhelyért Polgári Egyesület), gyertyás körmenettel. Kb. ötszázan gyülekeztek a művelődési házban, helyiek, de más, távolabbi vidékről is - Csíkból, Gyergyóból, Erdővidékről - megjöttek a független polgármesterek. Ez a félezres tömeg az országos, meg a határon túli és a helyi tévé kameráinak keresőjében nagyon fegyelmezett volt. Az RMDSZ korábbi véleménye szerint a nézetek ütköztetése szervezeten belüli dolog. A nyílt fórumon Szász Jenő polgármester vázolta az UPE helyzetét, azt a konfliktus-magot, ami pontosan a múlt választások óta nem enged percnyi nyugvást Székelyudvarhelyen. Kincses Előd Marosvásárhelyről ugyancsak a legutóbbi választásoktól indul: hogy most, ami Vásárhelyen van, az RMDSZ kihagyása... Sok hozzászólás volt, az UPE megjelenését, szerepét, esélyeit vázolták. Petíciót nyújtottak át a helyi médiumoknak, arra ösztökélve azokat, hogy legyen tárgyilagos a tájékoztatás. A két megoldás: vagy az RMDSZ másítson az UPE-val szembeni ellenállásán, vagy új választások elébe néz Udvarhely. /(Oláh István): Nyílt fórum és gyertyásmenet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ A tiltakozó megmozduláson jelen volt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, a város díszpolgára. "Tiltakozunk az ellen, hogy közel 5000 magyar polgár választási jogát próbálja semmibe venni a helyi RMDSZ, a szervezet csúcsvezetése és a román kormány - áll abban a kiáltványban, amelyet a helyi művelődési házban tartott fórum mintegy 5-600 résztvevője fogadott el. A fórumon Szász Jenő, Székelyudvarhely független polgármestere azt hangsúlyozta, hogy "az RMDSZ a román kormány nevében jár el egy magyar érdekvédelmi szervezet ellen". Tőkés László beszédében leszögezte: nem csak az UPE mellett foglal állást, hanem azon nemzeti és demokratikus értékek mellett is, amelyeket képvisel. Az RMDSZ-nek nem lehet célja a magyar kezdeményezések elnyomása. A püspök beszéde után felolvasták a Testvérharc, avagy magyarral üttetni a magyart című írását is, amelyben Tőkés László kifejtette, hogy az UPE elleni politikai kampány és támadássorozat közvetve az RMDSZ belső ellenzékének számító Reform Tömörülés (RT) RMDSZ platformot veszi célba, illetve - az RT és a Fidesz-Magyar Polgári Párt közötti szoros kapcsolatok által - közvetve a legnagyobb magyar kormánypártot és a magyar kormányt is. A fórumon felolvasták Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök és Tőkés László közös nyilatkozatát, amelyben az aláírók szorgalmazták az egyre inkább elmérgesedő ügyben az egymással szemben álló felek megegyezését. Ugyancsak felolvasták Németh Zsoltnak, a külügyminisztérium politikai államtitkárának Szász Jenőhöz intézett táviratát, amelyben a magyarországi politikus együttérzéséről és támogatásáról biztosította Szász Jenőt a magyarság érdekében kifejtett munkájában. A nyílt fórum után a szervezők tiltakozó aláírásgyűjtést indítottak, /MTI, Tiltakozó nagygyűlés. Felolvasták Németh Zsolt táviratát Szász Jenőhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2001. november 23.

Közeledtek az álláspontok nov. 22-én Pozsonyban, a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar- szlovák konzultációkon. A magyar küldöttséget vezető Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentette: A magyar-szlovák kapcsolatokban nincs feszültség. Nézetkülönbség van, s ezt rendezni tudjuk. Azért tudjuk rendezni, mert a Velencei Bizottság nekünk ebben nagyon sokat segített, hiszen a kedvezménytörvény kérdésében fennálló komoly vitákat olyan mederbe terelte, hogy a javaslataikat bele tudtuk építeni a jogszabály tervezetébe. /Magyar-szlovák konzultációk. Közelebb a megoldásokhoz. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./

2001. november 28.

A moldvai csángómagyarok anyanyelvi oktatása és a magyarországi könyvek ellen indított háromszéki hadjárat mellett a gyimesbükki gyermekotthon felszámolásáról is tárgyalni kíván a jövő hét elején Bukarestben a magyar diplomácia két vezetője. Erről Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára beszélt nov. 27-én az Országházban, amikor Kelemen András képviselő csángóügyben megfogalmazott felszólalására válaszolt. "Szemmel látható a román állami hatóságok szerepvállalása ezekben az ügyekben - jelentette ki az államtitkár. - Nagy kérdés számunkra, hogy egyedi túlkapásokról van-e szó, vagy összehangolt magyarellenes támadássorozatról. Magyarázatot kérünk és várunk a román féltől. Személyesen is módunk lesz arra, hogy felvessük ezeket a kérdéseket, hiszen a külügyminiszter úr is, én is napokon belül találkozunk román partnereinkkel Bukarestben. Fontosnak tartom, hogy ezekben az esetekben ne legyen Magyarországon semmiféle elbizonytalanodás, hogy egységes támogatás legyen a meghurcoltak mögött" - fogalmazta meg az államtitkár. Németh Zsolt csángóügyben elmondta, az Európa Tanács ajánlása nyomán immár nemzetközi kötelezettség hárul Romániára, hogy a magyar nyelven beszélő csángók számára a hitélet és az oktatás terén biztosítsa az anyanyelv használatát. Hangsúlyozta, az utóbbit nemcsak a nemzetközi fórumok írják elő, hanem a bukaresti Oktatásügyi Minisztérium rendelete is. Az államtitkár szerint a Bákó megyei hatóságok fellépése úgy tűnik, nemcsak az oktatási, kisebbségi nyelvhasználati jogokat sérti, hanem az alapvető emberi és politikai szabadságjogokat is. "Szabadidős tevékenységről van szó, amit úgy tűnik, akadályoznak a hatóságok" - fogalmazott Németh Zsolt. Németh Zsolt államtitkár dec. 2-án érkezik Bukarestbe, ahol dec. 3-án előadást tart a Horia Rusu Alapítvány által rendezett konferencián. Akkor indul vissza, amikor az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri csúcsára a román fővárosba érkezik Martonyi János külügyminiszter. Kelemen András, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezető-helyettese nov. 27-én felvetette a csángók magyartanításának kérdését, a Krónika tudósításaira hivatkozva. Magyarnak lenni egészségtelen című felszólalásában tájékoztatta az Országgyűlést a Bákó Megyei Tanfelügyelőség és Közegészségügyi Felügyelőség magyar oktatás elleni fellépéséről. Mint elmondta, a hatóság Klézsén úgy találta, nem felelnek meg az egészségügyi szabályoknak azok a magánlakások, ahol délutáni magyarórákra gyülekeztek a csángómagyar gyermekek, ezért beszüntette a magyarórákat. A képviselő nehezen érthetőnek találta, hogy az Európai Bizottság magyarországi országjelentésének a kedvezménytörvényre vonatkozó részében egy időben kéri az emberi jogok tiszteletben tartását és a szomszédokkal való megegyezést. /Gazda Árpád: A csángókérdés az Országgyűlésben. Bukarestbe látogat Martonyi és Németh. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

2001. november 28.

Gyarmath János, Romániai Magyar Szó főszerkesztője ismét kirohant Tőkés László püspök ellen. Szerinte egyazon időben támadott rá a magyarságra, az RMDSZ-re a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság, másfelől Székelyudvarhelyen Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnökkel az élen nyílt fórumot, majd gyertyás felvonulást szerveztek az UPE védelmében, Gyarmath szerint "lényegében tehát az RMDSZ és választott vezetősége ellen." Az első provokációra az RMDSZ hivatalosan tiltakozott. Székelyudvarhelyen Gyarmath szerint "igen súlyos és legalább oly hamis vádak hangzottak el, mint ama ominózus jelentésféleségben. " Tőkés László püspök "Testvérharc, avagy magyarral üttetni magyart" címen a sajtóhoz is eljuttatta írását. A Romániai Magyar Szó erről Markó Béla RMDSZ-elnököt kérte véleményezésre. Markó Béla kifejtette, hogy román oldalról igyekeznek megbontani a romániai magyarság egységes politikai szervezetét, súlyos rágalmakkal illették Székelyföldet és az erdélyi magyarság egészét. Markó hangsúlyozta: "aki magyaroknak szervez gyertyás tüntetést magyarok ellen, az gúnyt űz Marosvásárhely 1990-es gyertyás tüntetéséből", az nem veszi észre, hogy az egység éppúgy elsődleges ma is, mint ahogy elsődleges volt tíz, tizenegy vagy tizenkét évvel ezelőtt. - Az RMDSZ nem szól bele a Magyarországon történtekbe. "Cserében viszont elvárjuk - és ezt nagyon határozottan leszögezem -, hogy a mi belső viszonyainkba se szóljanak bele a magyarországi politikai élet szereplői, mert közösen mi vagyunk hivatottak megítélni, kezelni belső ügyeinket, a fennálló viszonyokat." - szögezte le Markó. A főszerkesztő feltette a kérdést, miként lehet értelmezni azt, hogy a pár száz fős székelyudvarhelyi tüntetéshez a magyar kormány egyik tagja, a külügyminisztérium politikai államtitkára táviratot intézett, Németh Zsolt abban "együttérzéséről és támogatásáról biztosította" Szász Jenőt, a nagygyűlés és a tüntetés egyik fő szervezőjét "a magyarság érdekében kifejtett munkájában."? Markó válaszában leszögezte, reméli, hogy az államtitkárt félretájékoztatták - Markó úgy fogalmazott, hogy a székelyudvarhelyi ügy helyi ügy. /Gyarmath János: Ki ütteti magyarral a magyart...Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

2001. december 4.

Németh Zsolt külügyi államtitkár dec. 2-án részt vett Bukarestben a Horia Rusu Alapítvány által rendezett kerekasztal-konferencián. A magyar és a román külügyminiszter tervezett megbeszélése remélhetőleg meghatározza majd a továbblépés módját a kedvezménytörvényről folytatott konzultációkban - jelentette ki Németh Zsolt, aki emlékeztetett arra, hogy a törvénnyel kapcsolatban levélváltás történt a két miniszterelnök között, a múlt hét végén pedig a magyar fél átadta a magyarigazolványok kiadásáról készített kormányrendelet tervezetét. Magyar részről már korábban javasolták, hogy a magyar-román kisebbségi szakbizottságban próbáljanak meg közös értelmezést adni a Velencei Bizottság állásfoglalásának. Magyar részről elfogadták Adrian Nastase azon javaslatát, hogy a magyarigazolvány kiadásához az RMDSZ tagsági igazolványa szolgáljon alapként, azzal, hogy az RMDSZ-tagság nem kizárólagos, hanem egy lehetséges az ismert feltételek közül - mondta. Az igazolványok kézbesítésére két lehetőség van: azokat a jogosultak vagy a konzulátusokon, vagy Magyarország területén vehetik át. Németh Zsolt kitért arra, hogy Románia épp a napokban szigorította meg állampolgárai számára az országból történő kiutazás feltételeit. Ez rendkívül megnehezíti a törvény potenciális jogalanyainak a Magyarországra utazását is. Remélhetően a csíkszeredai konzulátus ügye elmozdulhat a holtpontról, illetőleg már korábban jelezték, hogy konzuli irodákat szeretnének a Bánságban és a Partiumban létrehozni - mondta az államtitkár. /Magyar-román kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

2001. december 5.

Szőke László Markó Béla RMDSZ-elnököt támadta. Markó nyilatkozatában /például a Romániai Magyar Szó nov. 28-i számában közöltben/ tetten érhető mindaz, ami a mai RMDSZ-csúcsvezetés politikai retorikáját jellemzi: a hatalmon lévő politikus arroganciája, az elkoptatott közhelyek diskurzusa, a legitimizáció hangoztatása ... Szőke László szerint politikai kalandorságnak minősíthető az a szándék, ahogyan az erdélyi magyarság érdekképviseletét hirdető szervezet elnöke párhuzamot vont a Román Hírszerző Szolgálatot felügyelő parlamenti bizottság Har-Kov-jelentése és az udvarhelyi történések között. Hol "helyi ügynek" minősítik a székely anyavárosban zajló eseményeket, hol pedig azt mondják, hogy az egység elsődleges. Az Udvarhelyért Polgári Egyesület nem RMDSZ-ellenes, hanem egy közösség alternatív választási opciójának megnyilatkozása. - A Romániában bejegyzett magyar egyesület közül, miért kizárólag az UPE bejegyzését támadta meg az RMDSZ által vezetett Kisebbségvédelmi Hivatal? "S akkor hogyan is állunk az Agache-üggyel? A Csereháttal?" A marosvásárhelyi eseményeket követően született bírósági ítéletekkel? A Kisebbségvédelmi Hivatal miért nem fordul bírósághoz, amikor nap, mint nap érik jogsértések a csángókat? - Németh Zsolt üdvözlő távirat küldött a Székelyudvarhelyi Fórumra, Markó Béla erre kijelentette: mi belső viszonyainkba ne szóljanak bele a magyarországi politikai élet szereplői, "mert közösen mi vagyunk hivatottak megítélni, kezelni belső ügyeinket, a fennálló viszonyokat". Kivel közösen? - kérdezte Szőke László. Markó Bélának senki sem adott felhatalmazást, hogy a fentiekhez hasonlókat kijelentse. /Szőke László újságíró, Székelyudvarhely: Markó Béla köldöknézése, avagy hogyan válhat kitaszítottá az "érdekvédelemből" a védelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

2001. december 5.

Fábián Ernőre /Kovászna, 1932. okt. 12. - Kovászna, 2001. aug. 9./, a jeles íróra, filozófusra emlékeztek dec. 3-án Kovásznán. Bárdi Nándor egyetemi tanár Fábián Ernő alakját, munkásságának jelentőségét méltatta, mindemellett bemutatták a szerző 80-as években írt, de csak most kiadott kötetét, amelynek címe Görbe fából nem lesz egyenes. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület a jeles íróról nevezte el népfőiskoláját. Gazda József, a szervezet elnöke rövid köszöntője után felolvasták Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár levelét. A magyarországi politikus Fábián Ernő legjelesebb politológiai alkotásának nevezte a most megjelent könyvet. Bárdi Nándor egyetemi tanár Fábián Ernő és a magyar kisebbségi közírás címmel tartott előadást. Fábián, mint mondta, az elitnevelésben hitt, amely átformálja az erdélyi magyar közéletet. Bárdi Nándor előadásában végigkövette Fábián Ernő alkotói életútját, és kifejtette, hogy az író, filozófus 1986-ban a Limes-körben talált igazán önmagára. Az erdélyi magyar értelmiségiek ellenzéki csoportosulásának felszámolása után azon kevesek közé tartozott, akik itthon maradtak, bár magyarországi főiskolai tanári állást ajánlottak neki. A 90-es évek elején létrejön az erdélyi magyar politikai elit, és Fábián Ernő ekkor szorult igazán háttérbe - fejtette ki Bárdi Nándor. Bencze Tibor a most kiadásra került kézirat sorsáról szólt. Elmondta, a 80-as évek közepén Bárdi Nándor csempészte ki Szegedre, és a 90-es években több pályázaton szerepelt, de valahogy mindig kihullott a rostán. Bencze szerint azért, mert sokak számára kényelmetlen volt szembesülni azzal, amit kimond. Vincze Gábor szegedi egyetemi tanár feladata lett a kézirat gondozása, szerkesztése. /Farkas Réka: Új könyv, amely kényelmetlen lehet. Fábián Ernő íróra, filozófusra emlékeztek Kovásznán. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

2001. december 13.

Az Illyés Közalapítvány, a Magyar Televízió Rt., a Duna Televízió Rt. és 19 határon túli magyar televíziós műhely képviselői dec. 12-én írták alá Budapesten a Kárpát-medencei magyar nyelvű televíziós együttműködési megállapodást. A magyar társadalom olyan partnernek tekinti a határon túli magyar közösségeket, amelyek együttműködnek abban, hogy Magyarország be tudja tölteni új szerepét a közép-európai térségben - jelentette ki Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára. Németh Zsolt emlékeztetett arra, hogy az Illyés Közalapítvány pályázati programjának köszönhetően jelentősen javulnak a határon túli magyar nyelvű televíziós műhelyek műszaki feltételei, és a magyarországi közszolgálati televíziók növelhetik a határon túli megrendeléseiket. Halzl József, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, az alapítvány mintegy 900 millió forinttal támogatta a határon túli magyar televíziós műhelyeket. /Kárpát-medencei televíziós együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

2001. december 14.

Románia és Magyarország külügyminiszterei dec. 13-án telefonon folytattak megbeszélést, megegyeztek abban, hogy Németh Zsolt magyar és Cristian Dobrescu román államtitkár megpróbálnak kompromisszumot találni a státustörvény alkalmazását illetően. A Mediafax diplomáciai forrásokra hivatkozva tudni véli, hogy Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök között valószínűleg rövid találkozóra kerül sor a laekeni csúcsértekezleten. /Újabb Nastase-Orbán találkozó? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ Orbán Viktor miniszterelnök dec. 7-én Adrian Nastase román kormányfőnek írt levelében két konkrét javaslatot tett a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar-román tárgyalások folytatására - nyilatkozta Horváth Gábor külügyi szóvivő dec. 13-án azzal kapcsolatban, hogy a román miniszterelnök dec. 12-i kijelentése szerint a román kormány a magyar féltől vár konkrét jelzéseket arra vonatkozóan, milyen formában folytatódjanak a tárgyalások a magyar kedvezménytörvényről. A magyar miniszterelnök levelét Martonyi János külügyminiszter adta át román partnerének, Mircea Geoanának dec. 7-én Brüsszelben. A magyar kormányfő levelében foglalt javaslatok a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar-román kétoldalú tárgyalások folytatására vagy a kisebbségi szakbizottság haladéktalan összehívását, vagy a két kormányfő személyes megbízottjának késedelem nélküli találkozóját kezdeményezték. A konkrét magyar javaslatok tükrében tehát a magyar fél várja a román partner konkrét válaszát, méghozzá nem a sajtó útján, hanem hivatalos formában - mondta Horváth Gábor. A magyar javaslatok már közel egy hete a román fél térfelén vannak, de válasz eddig semmilyen formában nem érkezett. /Budapest két dolgot is javasolt Bukarestnek- válasz sehol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2001. december 15.

Ha a két kormány között nem lesznek kommunikációs problémák, a következő hetekben sikerülhet megoldást találni a kedvezménytörvény ügyében - nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Dec. 14-én bejelentették, hogy Németh Zsolt magyar és Cristian Diaconescu román külügyi államtitkár hamarosan találkozik egymással a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos tárgyalások folytatása érdekében. Világossá vált, melyek azok az érzékeny pontok, ahol - hogyha a magyar kormány elfogad megfelelő megoldásokat - meg lehet egyezni - jelentette ki Markó Béla. Ezek között elsősorban a munkavállalás kérdését említette. Ha nem lesznek kommunikációs problémák a két kormány között, akkor az elkövetkező hetekben lesz megoldás - fogalmazott az RMDSZ elnöke. /Kommunikációval megoldódhatnak a státusgondok. Magyarország hajlik a kompromisszumra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2001. december 17.

Dec. 15-én a Szovátafürdőn levő Teleki Oktatási Központban megünnepelték azt, hogy tíz éve létesült a Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége, és felavatták az épület új szárnyát, melyet a központ autóbalesetben elhunyt volt igazgatójáról, Bíró Istvánról neveztek el. Az anyagi támogatás az Illyés Közalapítványtól, az Apáczai Közalapítványtól, a szakminisztériumtól és magánvállalkozóktól érkezett. Az ünnepségen többek között jelen volt a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselője, dr. Kötő József volt tanügyi államtitkár, az EMKE országos elnöke, dr. Gál András magyar oktatási államtitkár, aki Pálinkás József oktatási miniszter üzenetét tolmácsolta, dr. Murvai László, a román oktatási minisztérium vezérigazgatója, dr. Veress László, az Illyés Közalapítvány vezetője, aki Németh Zsolt államtitkár nevében szólalt fel, Lányi Szabolcs, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak dékánja és sokan mások. Kiváló erdélyi tanároknak Ezüstgyopár díjakat adtak át, több jeles személyiség pedig emlékplakettet kapott. /(Máthé Éva): Pedagógusok ünnepe. Felavatták a konferenciaközpontot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

2001. december 18.

Románia legfőbb ügyésze dec.17-én bűnügyi vizsgálatot rendelt el az RMDSZ ellen amiatt, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) hétvégi értekezletén elénekelték a magyar himnuszt. Tanase Joita legfőbb ügyész szerint a bűnügyi kivizsgálást Románia felségjeleinek megsértése miatt rendelték el, a román büntetőtörvénykönyv megfelelő paragrafusa alapján. A Btk. 6 hónaptól 3 évig terjedő büntetést helyez kilátásba az ország jelképeinek megsértéséért és meggyalázásáért. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a legfőbb ügyészi bejelentésre válaszolva kijelentette: annak, aki a bűnügyi vizsgálatot elrendelte, újra el kellene végeznie jogi tanulmányait. A politikus elutasította azt az állítást, hogy az SZKT küldöttei a magyar himnusz eléneklésével megsértették volna a román államot. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette: véleménye szerint semmi sem lesz a bűnvádi eljárásból, mivel a magyar himnusz eléneklése nem jelenti a román nemzeti szimbólumoknak a megsértését. - Magyarország támogatja az RMDSZ azon döntését, hogy a hétvégi marosvásárhelyi SZKT-t a Himnusz eléneklésével zárja - jelentette ki dec. 17-én Bukarestben Németh Zsolt. A magyar külügyi államtitkár nem kívánta kommentálni Tanase Joita főügyész nyilatkozatát, miszerint bűnügyi kivizsgálást kezdeményeznek a himnuszéneklők ellen. Adrian Nastase kormányfő értékelte a főügyész döntését. Kijelentette: amennyiben valóban törvénysértés történt, a büntetés nem marad el, ennek megállapítása viszont csakis az igazságszolgáltatás dolga. /Bűnügyi vizsgálat az RMDSZ ellen a Himnusz eléneklése miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Az ügyészség elsiette az ügyet. Meg kellene vizsgálnunk, hogy Magyarország Himnusza szimbólum-e vagy sem a romániai magyar közösség számára. Ha igen, akkor nem beszélhetünk az ügy büntetőjogi vetületéről. A vitát előbb kulturális, politikai szinten kell megejteni - nyilatkozta Valeriu Stoica. /(k.o.): A Legfelsőbb Bíróság. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2001. december 18.

Németh Zsolt államtitkár Bukarestbe utazott, ahol dec. 17-én tárgyalt a kedvezménytörvényről. - Ha áttörésről még nem is lehet beszélni, jelentős haladás történt a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos hétfői bukaresti találkozón - jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár, miután a magyar miniszterelnök személyes megbízottjaként tárgyalásokat folytatott Cristian Diaconescu külügyi államtitkárral, a román kormányfő képviselőjével. A találkozón megállapodtak arról, hogy hamarosan egyetértési nyilatkozatot dolgoznak ki és ezt a dokumentumot, remélhetőleg még ebben az évben a két miniszterelnök írja alá Budapesten. A tárgyalások után tartott közös sajtóértekezleten Németh Zsolt úgy fogalmazott: már látszik az alagút vége. Elmondta, hogy a készülő egyetértési nyilatkozat három részből áll majd. Tartalmazni fogja, hogy mindkét ország kölcsönösen támogatja egymás európai és euroatlanti integrációs erőfeszítéseit, azokat semmiképpen nem gátolja. Külön rész foglalkozik majd a kedvezménytörvény közös értelmezésével és végezetül megerősítik, hogy a két ország a jövőben minden téren fejleszteni kívánja kapcsolatait. A kompromisszum megfogalmazásában nagyon komoly szerepe volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek. A Velencei Bizottság állásfoglalását Németh Zsolt elsősorban a magyar igazolványok kiadásának módját és a kulturális, oktatási, valamint a gazdasági és szociális jogok közti különbségtételt illetően nevezte igen fontosnak. Cristian Diaconescu hangsúlyozta, hogy a román álláspont mindig is a nemzetközi jog alapján, annak keretein belül állt. A tárgyalások a tervek szerint Budapesten folytatódnak. /Már látszik az alagút vége? Magyar-román tárgyalások státustörvényügyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2001. december 21.

Budapesten dec. 21-én folytatódnak a megbeszélések a magyar és a román kormányfő személyes megbízottai között a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint a két miniszterelnök által aláírandó egyetértési megállapodás szövegének tervezetéről - jelentette be dec. 20-án a magyar külügyi szóvivő. Horváth Gábor elmondta, e témákról Németh Zsolt magyar és Constantin Diaconescu román külügyi államtitkár tárgyal. Az egyetértési megállapodást a két miniszterelnök, Orbán Viktor és Adrian Nastase írja majd alá dec. 22-én Budapesten. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár úgy vélte, hogy körvonalazódik a kompromisszum a konzulátusok és az ajánlószervezetek jogkörével, az igazolványok adattartalmával és az igazolvány kiadásának feltételeivel kapcsolatban. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt meglepte az a vehemencia, amellyel a szlovák külügyi bizottság fellép a státustörvény ellen. Hozzátette: abban is megállapodtak, hogy a szlovák fél jelzi az esetleges kifogásait. "Ám ők ezt nem tették meg, továbbra is várom jelzéseiket, mi készen állunk arra, hogy hasonlóan a román féllel folytatott tárgyalásainkhoz, velük is konkrét és tárgyilagos párbeszédet folytassunk" - hangsúlyozta Németh Zsolt. /M. Á. Zs.: Ma tárgyalás, holnap aláírás? Román-magyar kompromisszum a státustörvényről. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

2001. december 22.

Révbe jutott a státustörvény. A két miniszterelnök személyes megbízottja sikerrel zárta tárgyalásait a státustörvényről, Orbán Viktor és Adrian Nastase kormányfő dec, 22-én Budapesten aláírhatják a magyar-román egyetértési megállapodást. Maratoni hosszúságú egyeztetésen Németh Zsolt magyar és Cristian Diaconescu román külügyi államtitkárnak dec. 21-én Budapesten sikerült megegyezni annak a dokumentumnak a szövegéről, amely arra hivatott, hogy lezárja a státustörvény körül kialakult román-magyar vitát. A megállapodás három részből áll. Az első az euroatlanti integrációs folyamatban rögzíti egymás támogatását, a második a státustörvény részleteivel foglalkozik, a harmadik pedig a kétoldalú kapcsolatok egészére vonatkozik. A státustörvényre vonatkozó szövegrész fő feltételrendszerét a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlások jelentik. "Ez a rész tisztázza a külképviseletek, konzulátusok szerepét a magyarigazolványokkal kapcsolatban, rögzíti az ajánlószervezetek kompetenciáit az igazolvány adattartalmára vonatkozóan" - fejtette ki Németh. Elmondta, a román fél jelezte: fontos számára az egyenlő bánásmód a román állampolgárok részére a szociális-gazdasági jellegű kérdések területén. Ezért a román anyanyelvűekre is kiterjesztették a három hónapos munkavállalás jogát. Az államtitkár utalt arra, hogy a Velencei Bizottság ajánlása is különbséget tett a kedvezménytörvény kulturális-oktatási, illetve szociális-gazdasági területei között. A dokumentum harmadik részéről Németh Zsolt annyit mondott, hogy intenzívebbé kell tenni a magyar-román alapszerződést ellenőrző vegyes bizottsági rendszer működését, hiszen az megfelelő keretet nyújt a vitás kérdések rendezésére. Bukarestben Adrian Nastase román miniszterelnök jelezte, csak akkor utazik Budapestre, ha a kedvezménytörvény kapcsán készülő román-magyar egyetértési nyilatkozat figyelembe veszi a törvénnyel szemben megfogalmazott három legfontosabb román észrevételt. Azt szeretné, ha a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos magyarországi törődés az európai szinten elfogadott normák keretében maradna. "Az nem zavar bennünket, ha a kulturális jogokkal törődnek, és ezen a téren kívánnak segítséget nyújtani a romániai magyarságnak. Ezt teszi Románia is a határain kívül élő román nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban, ez felel meg az általános mérceként elfogadott európai egyezményeknek" - mondta. A román miniszterelnök leszögezte: Romániát elsősorban a kedvezménytörvényben megfogalmazott gazdasági és szociális jogok zavarják. Geoana külügyminiszter a budapesti tárgyalások kimenetelének ismerete előtt bejelentette: arra az esetre, ha a közös szöveg véglegesítésére vonatkozó megbeszéléseken nem tudnak "elfogadható megfogalmazásokra jutni", a román félnek előkészített más változatot is. a is". /M. Á. Zs.: Révbe jutott a státustörvény. Maratoni magyar-román egyeztetés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

2001. december 22.

Mádl Ferenc köztársasági elnök a közelgő ünnepek alkalmából határon túli magyar egyházi vezetőket fogadott dec. 20-án a Parlamentben. A több mint másfél órás találkozón megjelent Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Balog Zoltán, a miniszterelnök egyházi főtanácsadója is. A megbeszélésen erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházi vezetők vettek részt, akik tájékoztatást adtak az egyes területek és az egyes egyházak sajátos helyzetéről, egyházpolitikai és nemzetpolitikai szempontból. Semjén Zsolt a találkozó után elmondta: az egyházi vezetők történelmi tettként értékelték a kedvezménytörvényt és hangsúlyozták, hogy a maguk részéről mindent megtesznek annak végrehajtása érdekében. Köszönetet mondtak azért a komoly anyagi segítségért is, amelyet Magyarországtól kaptak, főként egyháztámogatási forrásokból, mintegy 10 százalékos arányban részesülve e támogatásból. Az erdélyi püspökök főként a romániai ingatlan visszaadás nehézségeiről beszéltek, a kárpátaljaiak pedig beszámoltak arról, hogy a súlyos anyagi nehézségek ellenére nagy a jelentkezés a magyar oktatási intézményekbe. Ugyancsak a hitoktatás erősödéséről adtak tájékoztatást a délvidékiek, a felvidéki egyházi vezetők pedig fontosnak nevezték, hogy az ottani magyarság számára megvalósuljon az anyanyelvi pasztorációs ellátás. A megbeszélésen külön szóba került a csángók ügye. /Mádl Ferenc határon túli püspököket fogadott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

2001. december 27.

Magyarországon a külföldiek munkavállalása szabályozott, tehát minden polgár munkahelye biztosított lesz úgy a jövőben, mint a múltban is - reagált Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára Medgyessy Péter aggodalmaira. Az államtitkár közleménye szerint "sajnálatos, hogy Medgyessy Péter az emberek felesleges riogatásával saját rövid távú kampánycéljait fontosabbnak tartja a nemzetpolitikai érdekeknél". A szezonális munkavállalás kiszélesítéséről Romániával megkötött megállapodás nem kötelezi Magyarországot a többi szomszédjával szemben. - Egyfelől azért, mert Románia esetében mindezt külön egyezmény szabályozza, másfelől azért, mert ilyen igényt nem is fogalmaztak meg - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. Németh Zsolt tudatta azt is, hogy a szocialista miniszterelnök-jelölt eljárását sajnálatosnak tartja, mert a megállapodás aláírásának előestéjén a kormány egyeztetett a parlamenti pártok képviselőivel, így Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével is. A külügyi államtitkár közleményében kifejezésre juttatta: bízik abban, hogy az MSZP továbbra is támogatja a 2002. január elsején hatályba lépő törvényt, amely "hozzájárul a határon túli magyarság szülőföldjén történő megmaradásához, a nemzet felemelkedéséhez". - Az MSZP szerint Németh Zsolt nem ismeri a helyzetet. Úgy látják: Németh Zsolt állításával ellentétben már most is gondot okoz az országban a magyar dolgozók elhelyezkedése, amely a román vendégmunkások beáramlásával csak rosszabb lesz. Kiss Péter, az MSZP frakcióvezető-helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország munkaerőpiaca harmada, mint Romániáé. Jelenleg Magyarországon a regisztrált munkanélkülieken kívül 648 ezer olyan ember van, aki már kiszorult a munkanélküli ellátásból. /Németh Zsolt: Az MSZP-nek fontosabbak a kampánycélok a nemzetpolitikai érdekeknél. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./

2002. januĂĄr 10.

A kedvezménytörvény végrehajtásának első tapasztalatairól, Orbán Viktor miniszterelnök meghívására január 9-én munkamegbeszélésen találkoztak Budapesten a MÁÉRT-on is képviselt határon túli magyar szervezetek vezetői. A tervek szerint egy hónap múlva újra összegyűlnek kicserélni a tapasztalatokat. A tanácskozást követően – a törvény hatályba lépése alkalmából – a határon túli magyar politikai vezetők közös nyilatkozatot fogadtak el. A megbeszélésen részt vett Martonyi János magyar külügyminiszter és Németh Zsolt politikai államtitkár, továbbá Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Szabó Tibor, a HTMH elnöke. Az érintett határon túli magyar közösségeket Markó Béla (RMDSZ), Duka-Zólyomi Árpád és Duray Miklós (Magyar Koalíció Pártja, Szlovákia), Kasza József (Vajdasági Magyarok Szövetsége) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt), Kovács Mikós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Pasza Árpád (Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége) és Tomka György (Muravidéki Magyar Önkormányzat) képviselte. A politikai vezetők Országházbeli tanácskozásával párhuzamosan a Határon Túli Magyarok Hivatalában – a szomszédos országokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXXII. törvény végrehajtását segítő – határon túli információs irodák vezető munkatársaival került sor tapasztalatcserére. Erdélyből, a kolozsvári székhelyű Központi Információs Irodától Székely István és Nagy Zsolt volt jelen. Markó Béla elmondta: a tanácskozás során tájékoztatta a magyar kormányt és a határon kívüli magyar közösségek vezetőit arról, hogy a legnagyobb, Magyarország határain kívül élő magyar közösség számára egyértelműen elégtételt jelentett a román-magyar egyetértési nyilatkozat megkötése. Kihangsúlyozta: a megállapodás tényével és tartalmával nemcsak egyetértettek, hanem a maga eszközeivel az RMDSZ is megpróbált hozzájárulni ennek megszületéséhez, hisz érdeke volt mind az erdélyi magyarságnak, mind Magyarországnak, hogy a kedvezménytörvény alkalmazása lehetővé váljék Romániában, és a két ország viszonya ez által ne romoljon, hanem javuljon. Megítélése szerint az egyetértési nyilatkozat nemcsak az erdélyi magyarság körében, hanem a román többség részéről érzékelhető feszültségeket is oldani tudta. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy ez a megállapodás túlmutat a kedvezménytörvényen, mert akár politikai vagy akár gazdasági kapcsolatokat serkentő hatásai is lehetnek. Reményét fejezte ki, hogy a nemzeti, etnikai, kisebbségi kérdés kezelése szempontjából e példának az alapján "egy konfrontációs magatartásformából átléphetünk ebben a térségben mindannyian egy együttműködő magatartásformába". Megjegyezte, örül annak, hogy a megállapodással kapcsolatos magyarországi viták mostanáig nem gyűrűztek be Erdélybe. /(Guther M. Ilona): Kedvezménytörvény, első tapasztalatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./ Jan. 9-én Orbán Viktor miniszterelnök, a Külügyminisztérium vezető tisztségviselői és a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke Budapesten munkatalálkozón beszélték meg a határon túli magyar szervezetek vezetőivel a jan. 1-jén életbe lépett kedvezménytörvény gyakorlati alkalmazásának első tapasztalatait és időszerű kérdéseit. A munkamegbeszélésen valamennyien egyetértettünk abban, hogy a kedvezménytörvény életbe léptetése össznemzeti ügy és a magyar nemzet stratégiai sikere - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a budapesti találkozót követően. Martonyi János elmondta: a kedvezménytörvény tekintetében teljes az egyetértés a határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány álláspontja között. Utalt arra, hogy a határon túli magyar szervezetek képviselői különleges karácsonyi ajándéknak tekintették a törvény életbe lépését. - A vezetők nem sérelmezték, hogy a kedvezménytörvényt kiterjesztettük a román állampolgárokra is - mondta a külügyminiszter. Orbán Viktor álláspontja szerint a kedvezménytörvény végrehajtása által minden Kárpát-medencei magyar polgár szabadsága erősödik. - A státustörvény végrehajtásának megkezdése valamennyiünk közös sikere. Ezt a sikert az összefogás tette lehetővé — fogalmazott a miniszterelnök. Emlékeztetett arra, hogy a magyar parlament elsöprő, 92 százalékos többséggel alkotta meg a törvényt, amely magában foglalja a Kárpát-medencei magyarság sok évtizedes akaratát és reményét. Elmondta: néhány parlamenti párt a választási kampányban - előnyt remélve - megváltoztatta a véleményét, kihátrált a nemzeti konszenzusból, de ez a tény nem tántorítja el a kormányt attól, hogy - a határon túli magyarokkal szorosan együttműködve - végrehajtsa a törvényt. A találkozó előtt Orbán Viktor szokásos heti rádióinterjújában azt hangsúlyozta: 80 évet kellett várni arra, hogy a lelki köteléken túl létrejöhessen egy jogi értelemben is létező kötelék a magyar nemzet egymástól elszakított részei között. Nézete szerint most a határon túl élők is úgy érzik, hogy végre 80 év után előállt az a történelmi pillanat, amikor Magyarország olyan hazává vált, amely tud és akar is segíteni rajtuk. Közölte, hogy a köztársasági elnök csütörtökön adja át az első magyar igazolványt a Parlamentben. Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja általános alelnöke történelmi eseménynek nevezte a kedvezménytörvény elfogadását és utalt arra, hogy ezzel megszűnnek az országhatárok. - Európának tudomásul kell vennie, hogy Magyarország gondoskodik a határon túl élő magyarok sorsáról is — tette hozzá Duka Zólyomi Árpád. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke jelezte, hogy Szerbiában hat információs iroda kezdte meg működését, és várakozáson felüli az ott élő magyarok érdeklődése a magyar igazolvány iránt. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke ismertetése szerint Kárpátalján 110 településen kérhetik az igazolvány kiadásához szükséges nyomtatványokat az érdeklődők. A politikus történelmi sikernek nevezte a kedvezménytörvény életbe léptetését. Pasza Árpád, a Horvátországi Demokratikus Közösség elnöke úgy vélekedett, hogy a horvátországi magyarok elismeréssel vannak a magyar kormány iránt, mert most tapasztalhatták, hogy 80 év után az anyaország ismét kinyújtotta feléjük a kezét. Tomka György, a szlovéniai magyarok vezetője arról beszélt, hogy Szlovéniában rokonszenvvel tekintenek a kedvezménytörvényre és elmondta, hogy január 3-án megkezdte működését az információs iroda. A találkozó után a határon túli magyar szervezetek vezetői közös nyilatkozatot fogadtak el a kedvezménytörvény hatályba lépése alkalmából. Eszerint a törvény jelentősen hozzájárul a határon túli magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez, az asszimilációs folyamatok lefékezéséhez és a szülőföldön való maradáshoz. Üdvözölték a magyar és a román kormány között létrejött egyetértési nyilatkozatot, amely előmozdítja a két ország közti együttműködést. A nyilatkozat aláírói szerint nincs veszélyeztetve a magyar munkaerő-piac. A találkozóval egyidőben Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a határon túli információs irodák vezetőivel találkozott. Ezt követően Szabó kifejtette: adottak a feltételek a magyar igazolványok kiadásához, és a kedvezményezettek már márciusban hozzájuthatnak a támogatásokhoz. /Határon túli magyar vezetők Budapesten. Martonyi: Működik a rendszer. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./


lapozĂĄs: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 ... 1351-1360




(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk