udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
15125
találat
lapozás: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 ... 15121-15125
Névmutató:
Dan, Vasile
1996. február 24.
Egy nappal kolozsvári sajtóértekezlete után Alfred Moses bukaresti amerikai nagykövetnek újabb sajtóértekezletet kellett tartania Bukarestben, kijelentései annyira felborzolták a közvéleményt. A nagykövet megismételte, szókimondóbban, mint febr. 22-én Kolozsváron: nem hisz abban, hogy Oroszország meggátolná Románia NATO-tagságát, ezt csak maga Románia vagy a román elnök akadályozhatja meg. /Magyar Nemzet, febr. 24./ Alfred Moses nagykövet kijelentette, hogy a szélsőséges pártok további jelenléte a kormányban csökkentheti Románia euroatlanti integrációjának esélyeit. Az olyan pártoknak, mint a Szocialista Munkapárt, a Nagy-Románia Párt és a Román Nemzeti Egységpárt nincs helyük az igazán demokratikus kormányban, állapította meg a nagykövet. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen tartott előadásában azt is hangsúlyozta, bármennyire is igazságtalan volt a Molotov-Ribbentrop-paktum, ma már nem lehetséges módosítani a határokat, Romániának le kell mondania a Nagy-Románia eszméjéről. Erre febr. 24-én közleménnyel reagált a Román Nemzeti Egységpárt, ebben ,,a szovjet politikai komisszárokhoz" hasonlította Alfred Mosest. A közlemény szerint a diplomatának kolozsvári és bukaresti kijelentései igazolják azokat a fenntartásokat, amelyeket még kinevezése előtt hangoztattak az amerikai kongresszushoz írott levelükben a román szenátus egyes tagjai Moses szakmai felkészültsége, erkölcsi alkalmassága és pártatlansága tekintetében. A közlemény szerint a nagykövet véleménye arról, hogy milyen pártoknak kellene kormányozniuk az országot ,,megengedhetetlen személyes beleszólást jelentenek a romániai politikai életbe". Felháborította az RNEP-et, hogy Kolozsváron a nagykövet bírálta Funar polgármester arra vonatkozó tervét, hogy felállítsák a városban Antonescu marsall szobrát. Az RNEP nyilatkozata szerint ez ,,megengedhetetlen beavatkozás nemzeti történelmünk értékelésébe, és figyelmen kívül hagyja a román nép kizárólagos jogát arra, hogy tisztelje hőseit". /Megengedhetetlen beleszólás a román politikába Moses nagykövet kijelentéseit bírálja az RNEP. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./1996. február 28.
A szenátus által módosított párttörvény negatív következményeit elemezte dr. Csapó I. József szenátor. Az etnikai pártok alapításának tiltása azt jelenti, hogy ebben az esetben a kisebbségek kénytelenek lennének lemondani a közképviseleti és érdekvédelmi feladataikról. A törvénytervezet szerint ugyanis ez nem szerepel a pártok engedélyezett tevékenységei között. További megszorítás, hogy politikai pártoknak tilos adományokat elfogadni külföldről. A romániai magyarság önerőből nem képes eltartani intézményeit, iskoláit. Az anyaország, a külföldi szervezetek támogatása egyelőre alapfeltétele a romániai magyar egyesületek működésének. A tervezet 148. cikkelye szerint betiltható az a párt, amelyik nem tartja be az alkotmányos előírásokat, ezek között szerepel a nemzetállam hivatalos nyelve. Az RMDSZ követeli a magyarlakta régiókban legyen két- vagy többnyelvűség, a tömbmagyarság által lakott területeken pedig az anyanyelvez egyenrangúnak tekintsék a hivatalos nyelvvel. Amennyiben a tervezet hatályba lép, ennek alapján beszüntethetik az RMDSZ-t. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 28./1996. március 7.
Az Adevarul tudósított a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány körüli vitáról, tényként közölve a vádakat, azt állítva, hogy Szőcs Géza 13,7 millió forintot "tulajdonított el". A cikk címe: Pénzügyi botrány a magyarság vezetői körében. Alcíme: Az RMDSZ hajdani ügyvezető elnökét, Szőcs Gázát azzal vádolják, hogy törvénytelenül elsajátított 13 770 000 forintot. /Adevarul (Bukarest), márc. 7., Népszava, márc. 8./1996. március 7.
A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése febr. 14-16-a között Athénban tartotta gazdasági bizottsági ülését, melyen központi kérdésként szerepelt a szállítási hálózat fejlesztése, számolt be Kerekes Károly képviselő, aki részt vett a tanácskozáson. A tanácskozást nehezítette, de nem zavarta meg a görög-török viszály és az azeri-örmény konfliktus. A tengeri szorosok ügye heves politikai vitára adott okot, mert az orosz és török álláspont ellentétes, a Boszporusz és a Dardanellák ügye feszültségforrást képez. - A tagországok kormányaitól kapott információk alapján összeállított bizottsági jelentés ismertette a szállítási problémákat: eltérőek az egyes tagországok szállítási jogszabályai, gyakran változtatják a szállítási viteldíjakat, nem működik a tagországok között információcsere, fejletlen a szállítási infrastruktúra. A térség szállítási problémáinak megoldására tanulmányok születtek. A görög kormány átfogó szállítási hálózat kiépítését javasolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./1996. március 11.
Márc. 9-én elkezdődött az ötvenéves Székely Színházat köszöntő rendezvénysorozat a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatán, melyen részt vesznek az erdélyi magyar színházak és tagozatok. A díszünnepségen megjelent a hajdani Székely Színház több művésze. Márc. 10-én bemutatják Sütő András Káin és Ábel című drámáját, márc. 11-én színházi kerekasztalnál emlékeznek az 50 éve alakult Székely Színházra, márc. 12-én Harag György emlékkiállítás nyílik a színház előcsarnokában, este pedig a budapesti Nemzeti Színház vendégszerepel Tamási Áron Tündöklő Jeromos című darabjával. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./1996. március 12.
Márc. 12-én Melescanu külügyminiszter találkozott a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ Funar vezette delegációjával. Az RNEP képviselői kifejtették, hogy előbb Moldovával és Ukrajnával kell megkötni az alapszerződést és csak azután Magyarországgal. A találkozó után Melescanu kijelentette, hogy továbbra is élvezi az RNEP támogatását a szomszédokkal folyó tárgyalásokon, az RNEP kifejtette azokat az elveket, amelyek szükségesek a szerződésekben. "Ezek egyébként azok elvek, amelyeket hirdetünk, és amelyek megfelelnek az európai normáknak" - mondta a külügyminiszter. Funar szerint az RMDSZ márc. 13-18-a között 300 rendezvényt szervez "románellenes jelleggel". "Ezt nem hagyhatjuk válasz nélkül" - jelentette ki. Melescanu szerint viszont az RMDSZ rendezvényein kevés hivatalos magyarországi személy vesz részt és bizonyos visszafogottság tapasztalható részükről álláspontjuk nyilvános hirdetésében. Az RNEP küldöttsége találkozott Virgil Magureanuval, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójával, ahol felhívták a figyelmet az RMDSZ márc. 15-i megemlékezésekre. Magureanu arra kérte az RNEP-t, hogy ne uszítsák a román lakosságot ebben az időszakban. Az SRI igazgatója kijelentette, hogy az ünnepségek civilizált légkörben zajlanak le, az SRI semmilyen rendkívüli intézkedést nem tesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./ A sajtóban újabb részletek látnak napvilágot a megbeszélésről, a Cronica Romana szerint a magyar irredenta erők "gazdasági elszakadást" is előkészítenek, ezt bizonyítja Magureanu szerint az, hogy az RMDSZ Hargita és Kovászna megyékbe irányítja a részvényvásárlásra kiosztott kuponokat. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a hírszerzés vezetőjének találkozóját az RNEP-vel abból a célból, hogy annak kérésére felvilágosítást adjon az RMDSZ-ről, egy párt belügyeibe való beavatkozásának minősítette. Vasile Vacaru, az SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke hasonlóképpen vélekedett és közölte, bizottsága magyarázatot kér Magureanuról. Magureanu azonban nem jelent meg a bizottság előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Adrian Nastase ugyancsak helytelenítette ezt a találkozót, az elnöki hivatal szerint viszont az ilyen találkozók bizonyos pontig természetesek. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./1996. március 13.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke márc. 21-re Marosvásárhelyre összehívta az RMDSZ legfőbb vezetőit magába foglaló Operatív Tanács ülését. A ritkán összeülő legfőbb testület arra szolgál, hogy sürgős kérdésekben, válsághelyzetekben az RMDSZ fő vezetői egyeztessék nézeteiket. Az ülés összehívását Markó Béla nem indokolta. Nyilvánvaló, hogy ezen az ülésen megkísérlik feloldani a Tőkés László és Markó Béla közötti konfliktust. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, márc. 13./1996. március 14.
Vida Gyula, az RMDSZ képviselőházi csoportjának vezetője sajtóértekezletén elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az RMDSZ-frakciónak a helyi közigazgatási törvény 26. szakaszába nem sikerült bevezetnie egy új bekezdést, amely előirányozta volna: a területi-közigazgatási egységekben, ahol valamennyi tanácsos, polgármester, polgármester-helyettes, titkár ismeri az illető helyiségben többségben levő nemzetiség anyanyelvét, s ha mindannyian beleegyeznek, akkor a tanács munkálatain a hivatalos nyelvvel egyidejűleg használni lehessen a kisebbségi nyelvet is. A jegyzőkönyv, a tanács határozatai, valamint a többi dokumentumok kizárólag az állam hivatalos nyelvén készülnének. /A helyhatósági törvény korlátozza az anyanyelv használatát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./1996. március 15.
Sepsiszentgyörgyön volt a legjelentősebb márc. 15-i ünnepség, amelyet a Duna Televízió közvetített. Mintegy 15-20 ezer ember gyűlt össze. Elsőnek Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke lépett a szónoki emelvényre. A román hatalomnak elsősorban az itt élő magyarsággal kellene békét kötnie, hangsúlyozta. Markó Béla mondott beszédet, majd Lábody László, a HTMH elnöke következett, aki így szólt az egybegyűltekhez: kéri azokat a kisebbségi politikusokat, akik fő politikai ellenfeleiket kicsi közösségükben keresik, hogy "emlékezzenek arra a felelősségükre, amellyel ennek a közösségnek tartoznak." Beszédet mondott még két magyarországi parlamenti képviselő, Fedor Vilmos /MSZP/ és Boross Péter /MDF/ volt miniszterelnök. A megjelentekhez szóltak még: Nemes Antal, a Sepsiszéki RMDSZ elnöke, Puskás Bálint, a megyei RMDSZ-elnök, Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Csíkszeredában első ízben tartották az ünnepséget a Szabadság téren, ahol Borbély Ernő, az RMDSZ területi elnöke és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere szólt a tizenötezres tömeghez. Marosvásárhelyen Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. Incidens Csíkszeredában történt, ahol letépték a Petőfi és Balcescu szobránál elhelyezett koszorúkat, a román és magyar zászlókat. Márc. 16-án rendőrségi rendszámú terepjáróból kiszálló két egyenruhás és egy civilruhás személy garázdálkodott. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crisan rendőrszázados személyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ Borbély Ernő területi RMDSZ-elnök és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere a város lakossága nevében közleményben tiltakoztak a márc. 15-i megemlékezés szimbólumait meggyalázó garázdálkodás ellen. Különösen veszélyes, hogy ilyen gaztetteteket a hatalom egyenruháját viselő személyek követték el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./ Brassóban viszont a márc. 15-i ünnepségen megjelentek a román ellenzéki pártok képviselői is. /Magyar Nemzet, márc. 16./ További márc. 15-i ünnepségek: Székelykeresztúron a főtéren zajlott az ünnepi megemlékezés, megkoszorúzták Petőfi és Balcescu szobrát. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Asztalos Ferenc képviselő mondott beszédet. Szatmárnémetiben Láncos templomban volt a rendezvény. Nagykárolyban a Kaffka Margit Művelődési Társaság volt a szervező. A szabadfalui Petőfi emlékműnél gyűltek össze a temesvári magyarok , dr. Bárány Ferenc képviselő mondott beszédet, Dan Lancrama, a Polgári Szövetség helyi elnöke is szólt az összegyűltekhez, az egyetlen nem magyar szervezet képviselőjeként, majd Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke emlékezett a honfoglalás 1100. évfordulójára, végül 11 facsemetét ültettek a honfoglalás emlékére. A besztercei magyarság először ünnepelt nyilvánosan, a művelődési házban, nem templomban, mint azelőtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren gyűlt össze az ünneplő tömeg, ahol Csapó I. József szenátor, a város szülötte hangsúlyozta: Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását, nem jelent szeparatizmust. Dr. Tamás Sándor jogász kifejtette, hogy "közösségünk hosszú távú fennmaradásának egyetlen esélye a belső önrendelkezés. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Rendhagyó ünneplés történt Nagyenyeden, ahol 1918 óta először emlékezett márc. 15-re a város magyarsága. Dr. Brendus Gyula, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke és Incze Tibor szenátor méltatta a nap jelentőségét a református vártemplom udvarán, majd megkoszorúzták a pár éve felavatott Széchenyi-emléktáblát, majd a várfal elé vonultak, ahol közös sírban nyugszanak 1849 magyar mártírjai. Az RMDSZ-székházban fejezték be az emlékezést. /Győrfi Dénes: Ahova nyolcvan éve nem került koszorú! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 1849-ben románok megrohanták Nagyenyedet és halomra ölték a magyar lakosságot.1996. március 16.
A kormányprogramban is szerepel, hogy Budapest általában támogatja az autonómiatörekvéseket, hangsúlyozta Lábody László, a HTMH elnöke. A rendezés kizárólagos kulcsa az autonómia lehet, ez a személyes meggyőződése. A jelenlegi nemzetközi, belpolitikai feltételek nem teszik időszerűvé bármiféle autonómia gyakorlatba ültetését. A politikai feltételek folyamatosan alakíthatók, s a többség végül is belátja, hogy az autonómia az egyetlen járható út. Az RMDSZ-en belüli ellentétekről elmondta, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kolozsvári kongresszuson 67 %-os többséggel választották meg, tehát vitathatatlan legitimitással rendelkezik. Nem tud róla, hogy az RMDSZ bármilyen más csúcsvezetői tisztséget elismerne. "Mérhetetlen csalódottsággal és elkeseredéssel tudok csak beszélni arról, hogy a kisebbségi magyar politikusok egymást tekintik fő ellenségnek" - állapította meg. "Egyre inkább zavar az, hogy egyes kisebbségi politikusok beleavatkoznak Magyarország belügyeibe." Lábody László álgesztusnak tartja, hogy egyes pártok lemondanak mandátumukról a határon túli magyarság javára. Szerinte egy magyarországi párt beavatkozott az erdélyi magyarság ügyeibe, amikor Szőcs Gézát, egy meghatározott politikai irányzathoz tartozó személyt jelölt erre a tisztségre. /Rais. W. István: Beszélgetés Lábody László címzetes államtitkárral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./1996. március 18.
Iliescu elnök a Magyar Hírlapnak nyilatkozva kifejtette, hogy bármikor kész fogadni a magyar vezetőket, Horn Gyulát jóval rugalmasabbnak tartja elődjénél. Az alapszerződést akár holnap is aláírnák, ha a magyar fél lemondana az ET 1201-es ajánlásról. Teodor Melescanu külügyminiszter pedig hangsúlyozta, hogy Bukarest nem halasztgatja az alapszerződés megkötését. /Magyar Hírlap, márc. 18./1996. március 19.
A magyar revizionizmus és az iszlám fundamentalizmus mindinkább veszélyezteti a román nemzetbiztonságot - állapították meg azon a tudományos értekezleten, melyet a Hírszerző Intézet tartott Bukarestben. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ első igazgató-helyettese, Vasile Lupu tábornok által ismertetett elemzés szerint a gazdasági átmenettel járó negatív jelenségek kiváltották a gazdasági kémkedéssel és a külföldi gazdasági érdekek érvényesítésével foglalkozó erők romániai érdeklődését. Veszélyesnek és a nemzetbiztonságra nézve ártalmasnak tartja az elemzés a korrupciót, a politikai érdekcsoportok elszakadását az állami érdekektől, illetve a szervezett bűnözés eluralkodását. A fundamentalista iszlám mozgalmak Romániában is jelentkeznek: palesztin és kurd csoportok szervezkedésében nyilvánulnak meg. További veszélynek minősítette a (magyar) autonómiatörekvéseket, melyek ,,újrevizionista szószólói az állami és hatalmi struktúrákba beépülve" a román állam sérthetetlensége és egysége ellen munkálkodnak. /"Veszélyben" a nemzetbiztonság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./1996. március 21.
Márc. 21-én Marosvásárhelyen összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa. Ezen megjelent Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Csávossy György, a SZET elnöke, Dézsi Zoltán, az SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Szabó Károly szenátusi, Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető és Kötő József ügyvezető alelnök. Kiadott közleményükben leszögezték, hogy nem tartják válságosnak az RMDSZ helyzetét. A felvetődött anyagi természetű kérdések tárgyában átfogó szakértői vizsgálat szükséges. Az Operatív Tanács bizalmáról biztosította az RMDSZ szövetségi elnökét. A felelősség "mindannyiunkat arra kötelez, hogy a véleménykülönbségek ellenére megtaláljuk az egységes cselekvés lehetőségét" - olvasható a nyilatkozatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 22., 745. sz./1996. március 22.
Tóth Sándor beszélt életútjáról. A háború után illegalista múlttal politikai karrier állt előtte, felhozták Bukarestbe, a Központi Bizottság tagja lett. Salamon József, későbbi nevén Bogdan Iosif hozta őt fel. Tóth Sándor viszont hamarosan közölte, hogy ő tanulni akar, így került Kolozsvárra. 1946-ban kezdődött a Gaál Gábor elleni hajsza, Emil Isac támadta őt meg a Romania liberában. Tóth Sándor az 1956-os forradalom után döbbent rá arra, hogy a rendszer nem reformálható meg. Ugyancsak belátta, hogy nincs mód megfékezni a román nacionalizmust, csak a világ közvéleménye segíthet. 1954-ben megbízták Tóth Sándort, hogy készítsen tanulmányt a magyar nacionalizmusról. Elkészült 110 oldalas tanulmányában úgy elemezte a magyar nacionalizmust, hogy "azt román sem teheti kirakatba". Romániában Gaál Gábor írásait kiadták, de meghamisított, meghúzott szövegek szerepeltek a kötetben, akkor Tóth Sándor átcsempészte Magyarországra az akkor már áttelepült barátjának, Tordai Zádornak az eredeti szövegeket. Ugyancsak barátjával írta meg a Jelentés Erdélyből című összefoglalást, amely Lázár György álnévvel jelent meg a párizsi Irodalmi Újságban. Ennek folytatását is megírta, az a Párizsi Füzetekben látott napvilágot. Tóth Sándort sok megaláztatás érte Erdélyben, 1988-ban áttelepült Budapestre. 1989-ben terjedelmes tanulmányt szentelt a román írástudóknak a román nacionálkommunizmusban vállalt szerepéről. Arra is kitért, hogy a román nacionalizmus hogyan fogja lerázni magáról kommunista múltját, hogyan fogja a magyarok, zsidók és egyéb "idegenek" nyakába varrni azt, amiből ők profitáltak a legtöbbet. A dolgozatot franciára fordítva a nyugati közvéleménynek és az emigrációnak szánta. Sajnos, nem jelent meg. 1991-ben adták csak ki románul Quo vadis Románia? címmel, Gelu Pateanu fordításában. Alig vette észre a könyvet néhány vatrás. Tóth Sándor Tamás Gáspár Miklóssal, előtte Kende Péterrel keveredett vitába. Tóth Sándor évtizedek óta dolgozik másik könyvén, amelyet Gaál Gábor életművéről ír Dicsőséges kudarcaink a diktatúra korszakából címmel. /Brassói Lapok (Brassó), márc. 22-28./1996. március 25.
Murvai László minisztériumi tanfelügyelő, Dan Maioescu megyei főtanfelügyelő, Kozma Dezső kolozsvári egyetemi tanár és mások jelenlétében márc. 25-én megnyílt Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban a magyar nyelv és irodalom olimpia országos döntője, melyen 173 diák vesz részt. Először vesznek részt a döntőn - fakultatíve - magyarországi diákok is. Szeretnék, ha a következő években az egész magyarság képviselőit bevonnák a vetélkedőbe. A zsűri elnöke, Magyari Lajos költő, szenátor üdvözlőbeszédében kiemelte az anyanyelv megtartásának és ápolásának fontosságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./1996. március 27.
A szabadkőművesség szerepe Romániában nulla és nemkívánatos, nyilatkozta a Román Szabadkőműves Páholy nagymestere, Dan Amadeo Lazarescu. Ennek okát abban látja, hogy Románia intelligenciáját lefejezték az elmúlt ötven évben. A nagymesteri hivatalt is azért fogadták el, hogy elismertessék Románia történelmi jogait. Az elmúlt hat év csúfosabb jelzőt kap a történelemtől, mint a korábbi ötven, mert most lehetőség lett volna az europaizálódásra. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./1996. március 27.
A Magyarországért Alapítvány idén második alkalommal nyújtotta át a Magyar Örökség kitüntető címet. Ezzel akarják áthagyományozni az utókorra azokat a kivételes személyiségeket, akik a politikai torzulások közepette is maradandót alkottak. Ebben a kitüntetésben részesült posztumusz gróf Esterházy János politikus, egykor pozsonyi országgyűlési képviselő, aki az üldözöttek mellett kiállt a vészkorszakban. Többek között a Püski házaspár is megkapta a kitüntetést könyvkiadói munkásságukért és posztumusz Márton Áron gyulafehérvári püspök. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ 1996. április 1.
Vlagyimir Zsirinovszkij és pártjának más vezetői megerősítették, hogy levelet kaptak a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt elnökeitől, Gheroghe Funartól és Corneliu Vadim Tudortól, akik alkut ajánlottak. A két szélsőséges román politikus korábban tagadta a levél létezését. A két román párt azt ajánlotta, hogy a választások során szorgalmazni fogják a NATO-tól való eltávolodást, cserébe Moldova és Románia mielőbbi egyesüléséért, amelyért majd Zsirinovszkijnak kell lépéseket tenni. Zsirinovszkij erre az ajánlatra reagált: "Nagy-Románia létrejöhet, ám csakis Oroszország keretében, besszaráb kormányzóság formájában. Nagy-Romániából így sem marad semmi, hiszen Bulgária is Nagy-Bulgáriát akar, s így Romániának le kell mondani Dobrudzsáról, Törökország Gagauziát akarja, Erdélyt pedig a magyarok kérik. Nagy-Románia így szétrobban. Inkább lépjetek be Oroszországba, ahol létrehozhattok egy független román tartományt." Ezek után Funar és Tudor hevesen tagadta a kapcsolatfelvételt. /Magyar Hírlap, ápr. 1./ Funar tagadta, hogy ő lenne a Zsirinovszkijhoz írt levél szerzője, szerinte ez része az ellene irányuló lejárató kampánynak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ 1996. április 1.
Lehet-e megbékélés olyan partnerrel, aki nem őszinte?- tette fel a kérdést Moldován Béla kolozsvári RMDSZ-tanácsos. Nem lehet. "Még akkor sem ha a szimpóziumok egymást érik és különböző modellekkel kecsegtetnek. A történelemhamisítókkal, kétszínű tárgyalókkal eredményre jutni nem lehet." Ezt tapasztalta a márc. 14-i kolozsvári városi tanácsi ülésen is. Az ellenzék tanácsosai is megszavazták az ortodox egyetemisták 2 millió lejes támogatását, meg különböző más kulturális, társadalmi és sportrendezvények anyagi megsegítését. Amikor egy magyar diákszervezet támogatásáról lett volna szó, azt leszavazták. Hiába mutatott rá a határozatjavaslat előterjesztője, hogy a rendezvény ökumenikus jellegű, igény esetén az előadásokat román nyelvre is lefordítják, továbbá hogy a "Hit és kereszténység" konferencia apolitikus - minden hiábavalónak bizonyult. Funar polgármester szerint - forduljanak az RMDSZ-hez, amely Romániának rengeteg pénzét felemészti. Ez ismétlődött meg a magyar mozgássérültek részére igényelt ingatlan elutasításakor is. Még véletlenül sincs egy olyan határozat, amely egy kolozsvári magyar ügyet megoldana. Ilyen körülmények között lehet-e román-magyar megbékélésről beszélni? A cikkíró szerint várni kell, amíg a jelenlegi ellenzék annyira megerősödik, hogy demokratikus választások útján leváltja a jelenlegi hatalmat. Ezért szükséges barátokat, szövetségeseket keresni belföldön és külföldön egyaránt. /Moldován Béla kolozsvári RMDSZ-tanácsos: Lehet-e megbékélés olyan partnerrel, aki nem őszinte? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ 1996. április 3.
Iliescu elnök ápr. 3-i nemzetközi sajtótájékoztatóján bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy az alapszerződésbe beleerőltetnek egy érvénytelen európai dokumentumot, az ET 1201-es ajánlását. Románia soha nem fog engedményeket tenni az 1201-es ajánlást illetően. A román államelnök szerint a kisebbségek kollektív jogait nem támasztja alá az európai joggyakorlat. A francia-német megbékélés pozitív tapasztalatait összegezte: túl tudták tenni magukat az ellenségeskedésen, "az irredenta megközelítéseken, a másik országban élő azonos etnikumúak sorsával kapcsolatos mesterséges aggodalmakon, a másik ország demokratikus intézményeire bízva" ezen problémák demokratikus szellemben való megoldását. A Népszabadság tudósítójának elmondta: nem sietnek aláírni olyasmit, amit nem fogad el a román közvélemény és a parlament. Iliescu még kérdéseket is feltett: miért csak ott vannak problémák, ahol magyarok élnek. Ennek az az oka, hogy nehéz lemondaniuk a kisebbségbe került egykor többségi nemzeteknek privilegizált birodalmi előjogaikról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5., Népszabadság, ápr. 4./