udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3350
találat
lapozás: 1-30 ... 361-390 | 391-420 | 421-450 ... 3331-3350
Névmutató:
Einstein, Albert
2002. január 11.
A Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat novemberi számában Kányádi Sándor költővel Oláh János beszélgetett a Halottak napja Bécsben című verse keletkezésének körülményeiről, megjelenéséről és egykori fogadtatásáról. A Bolyai-év kapcsán Máthé Éva dr. Kiss Elemér marosvásárhelyi matematikus-professzorral, Bolyai-kutatóval beszélgetett a világhírű matematikus hagyatékának feldolgozásáról, a kutatások jelenlegi állapotáról. Dr. Veress Albert és dr. Vadas Gyula a Hargita megyei öngyilkosság 6 éves (1991–1996) epidemiológiai felmérésének néhány vonatkozását mutatta be. /Székelyföld/november. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./2002. január 18.
Jan. 20-án dönt az RMDSZ Bihar megyei választmánya a Nagyszalontán kialakult konfliktus ügyében. A megyei önkormányzati szakbizottság jan. 16-i kihelyezett ülésén nem közeledtek az álláspontok, előfordulhat, hogy az RMDSZ megvonja bizalmát Nagyszalonta polgármesterétől. Nem sikerült kibékítenie az RMDSZ Bihar megyei szervezete önkormányzati szakbizottságának Tódor Albert polgármestert az RMDSZ nagyszalontai szervezetével. A városi tanács RMDSZ-frakciója, a polgármester és Török László alpolgármester nézeteltérése tovább mélyült. Tódor továbbra sem hajlandó együtt dolgozni Törökkel, az alpolgármester nem kíván lemondani, Szíjjártó Zoltán pedig bejelentette: kilép az RMDSZ városi frakciójából. A válság 2000-re vezethető vissza, amikor harmadik megválasztása után Tódor Albert polgármester leszögezte: helyettesének Szíjjártó Zoltán tanácsost javasolja. Ezzel szemben az RMDSZ-többségű tanács Török Lászlót választotta meg alpolgármesternek. Tódor és Török konfliktusa tavaly decemberben kiéleződött, amikor a polgármester bejelentette, nem tud együttműködni helyettesével. Az önkormányzat azonban kétszer is leszavazta Tódor bizalmatlansági indítványát. Tódor Albert úgy véli, harmadik mandátuma küszöbén megérdemelt volna annyit az RMDSZ városi szervezetétől, hogy kikérjék a véleményét az alpolgármester-jelöléssel kapcsolatban. Szíjjártó úgy látja, az RMDSZ-frakció már 2000-ben is csak azért javasolta Török Lászlót alpolgármesternek, hogy borsot törjön Tódor orra alá. Az RMDSZ-frakció ugyanis 2000-ben neki megtiltotta, hogy Tódor javaslatára elvállalja az alpolgármesteri tisztséget. Székely Ervin parlamenti képviselő szerint a szalontai feszültség saját pozícióit is gyengíti. /R. Sz.: RMDSZ: megvonják a bizalmat Tódortól? = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./2002. január 23.
A Bihar megyei RMDSZ választmánya hét végén több vitás kérdésben igyekezett közös nevezőre jutni. Kiss Sándor választmányi elnök például napirenden kívül javasolta egy öttagú sajtószakbizottság megalakítását, amely felügyelje az információáramlás, azonban a javaslatot egyelőre elvetették. A nagyszalontai elöljárók békítési ügye függőben maradt. Török László alpolgármester kompromisszumot ajánlott, Tódor Albert polgármester viszont fönntartotta, hogy helyettesével képtelen együtt dolgozni. A Bihar megyei MIDESZ és a nagyváradi Diákszövetség egyetnemértéséből fakadóan a területi választmány ifjúsági bizottságának összetételét nem véglegesíthették. /(Balla Tünde): Vitás kérdéseket tárgyalt a Bihar megyei RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./ 2002. január 24.
Udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportja nyilatkozatot adott ki: megdöbbenéssel szereztek tudomást az Udvarhelyi Híradó 2002. január 16-i számában arról, hogy Verestóy Attila szenátor, udvarhelyszéki RMDSZ-elnök nem fogja igényelni a magyar igazolványt, mivel vallomása szerint nem egy ilyen dokumentummal kell igazolnia magyarságát. "Erkölcsileg elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Udvarhelyszéki Felügyelő Testületben olyan szenátor elnököljön, aki a nemzetünkkel való közösséget ilyen értelemben nem vállalja. Ezért mi, udvarhelyszéki értelmiségiek kérjük az Országos Felügyelő Testületet, hogy a legrövidebb időn belül szíveskedjék kinevezni erre a tisztségre a Kedvezménytörvény szellemiségéhez méltó, azzal azonosuló és azt felvállaló személyt, aki nemzetünk szolgálatában jó példával jár elöl." Az aláírók: Kedei Mózes unitárius lelkész; Hegyi Sándor református lelkipásztor; Albert Sándor református lelkipásztor; Dr. András Zoltán szakorvos; Komoróczy György közíró–nyelvművelő; Lőrincz György író; Dr. Farkas Csaba orvos, RMDSZ-elnök; Fülöp Lajos múzeum igazgató, RMDSZ-alelnök; Székely Attila régész–tanár; Balázs Béla, a Petőfi Sándor iskola igazgatója; Dr. Farkas Sándor RMDSZ városi tanácsos; Dr. Sebestyén Gyula orvos; Szombatfalvi József unitárius esperes. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./2002. január 28.
Néhány héttel ezelőtt indult Nagyszalontán aláírásgyűjtés, mellyel Tódor Albert polgármester leváltását, új választások kiírását kérik a hajdúváros elégedetlen lakói. A legfőbb elégedetlenséget a tömbházak fűtés nélkül maradása váltotta ki. /C. Patócs Júlia: Aláírásgyűjtés Nagyszalontán. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./2002. január 30.
Jan. 27-én Marosvásárhelyen az unitárius templom tanácstermében megnyílt tárlaton Nagy Albert azon 17 alkotását mutatták be, melyek az unitárius egyház tulajdonában vannak. A művész karakteresen magyar jellegű képeket festett. A tárlat Nagy Albert születésének a századik évfordulóját köszöntötte. Nagy Albert Tordán született, gyermekkorát Kolozsváron töltötte. Nagy Albert festőművész 1970. febr. 24-én hirtelen elhunyt. Nagy Albert Budapesten előbb műszaki egyetemen tanult, majd képzőművészeti akadémiára járt, Itáliába utazott, ott 11 évet élt. Visszatért Kolozsvárra, testvérénél, Nagy Ernőnél húzódott meg a már rokkant festő (súlyos tüdőműtét után). Szerény padlásműtermének szomszédja, feltétlen híve volt a nagy költő: Szilágyi Domokos, aki felismerte művészetének értékeit, verseket írt festményeiről. /(Máthé Éva): Nagy Albert képei Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./2002. február 1.
Nagyszalonta alpolgármestere továbbra is Török László marad annak ellenére, hogy Tódor Albert polgármester harmadszor is indítványozta helyettesének leváltását. A helyi tanács jan. 31-én is bizalmat szavazott Török Lászlónak. "Addig indítványozom a leváltását, míg el nem érem a célomat" – jelentette ki Tódor Albert polgármester. Ezúttal azzal vádolta helyettesét, hogy a téli napokon nem gondoskodott a jeges utak letakarításáról. /C. Patócs Júlia: Szalontán marad a patthelyzet. Nem menesztette Török Lászlót a Tanács. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 1./2002. február 2.
Háromszéken nem történt meg tavaly a kormánypárt és az RMDSZ együttműködése. A jövő héten kezdi meg a tárgyalásokat az RMDSZ és a kormánypárt háromszéki szervezete a megyei megállapodásról. Adrian Casunean-Vlad, a Szociáldemokrata Párt megyei elnöke szerint nehéz lesz meggyőzni – az ő esetében a román, az RMDSZ-ében pedig a magyar – közösséget arról, hogy valóban előnyükre válik a megegyezés. Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke kifejtette: egyrészt szkeptikus, mert a kormánypárt helyi képviselői eddig sem tartották be ígéreteiket. Ugyanakkor abban is bízik, a PSD megyei vezetői is belátják, a megállapodásnak csak akkor van értelme, ha be is tartják. Adrian Casunean-Vlad hangsúlyozta, egyetért az aláírt protokollummal. Az intézményvezetők nemzetiségi összetételéről kifejtette, ragaszkodnak ahhoz, hogy ne csak az állami intézményeket vegyék számításba, hanem a polgármesteri hivatalokat és a megyei tanácsot is. Újságírói számítások szerint a kormánypártnak 9 megyei intézmény vezető tisztségéről kellene lemondania ahhoz, hogy az arány helyreálljon. Albert Álmos szerint ez lenne az ideális. /Farkas Réka: Készek a kompromisszumra? = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./2002. február 4.
Febr. 2-án Csíkszeredában átadták az idei Julianus-díjakat. A csíkszeredai Julianus Alapítvány minden évben azok közül választja ki díjazottjait, akik tevékenységükkel a szórványban élő magyarság fennmaradását támogatták. A most kiosztott 2001-es elismeréseket dr. Fabó László, Horváth Vilmos, Németh Zsolt, Nyárádi Elemér és Pakó Benedek kapták. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke mondott beszédet. A San Fransiscóban élő, a díjátadáson személyesen megjelenni nem tudó dr. Fabó László jogász évente több ezer dollárt gyűjt és küld a Domokos Pál Péter Alapítványnak a csángó gyermekek magyar nyelvű oktatására. A szintén magyarországi születésű, 1956 után emigrált, jelenleg Belgiumban élő Horváth Vilmos a Duna Televízió elindulása után több mint 20 parabolaantennát ajándékozott a Kárpát-medencében élőknek, tavaly karácsonykor pedig csángó gyermekeknek juttatott jelentős pénzösszeget, a magyarság támogatására fordítva a rokkantságáért kapott anyagi segítséget. Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára nevében Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul vette át a Julianus-díjat. A díjazott sokat tett a Magyarország határain túli magyarokért és oroszlánrészt vállalt a kedvezménytörvény kidolgozásában. A Németh Zsolt köszönőszavait tolmácsoló Alföldi László főkonzul kijelentette, a Julianus-díj elismerése annak az értékrendnek, amelyet a magyar kormány felvállal. Az egyesült államokbeli Connecticutban élő Nyárádi Elemér jelentős összeggel támogatta az Erdélyben tanuló moldvai csángó gyermekek oktatását, moldvai csángó családoknak segített Erdélyben letelepedni, hozzájárult ahhoz, hogy a vicei iskola felvehesse Wass Albert nevét, és hogy az írónak szobrot állíthassanak az iskola udvarán. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonok, kápolnákat, roma közösségi házat, bentlakásokat épített, táborokat szervezett, csángó gyermekek magyar nyelvű oktatásában segédkezett. A csíkszeredai Julianus Alapítvány 2001-es díjazottjaival együtt 50-re nőtt azon személyek száma, akik a szórványmagyarság érdekében kifejtett tevékenységükért megkapták a szervezet elismerését. /Kiss Edit: A szórványért végzett munkát ismerték el. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./2002. február 4.
Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára nevében Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul vette át a Julianus-díjat. A díjazott sokat tett a Magyarország határain túli magyarokért és oroszlánrészt vállalt a kedvezménytörvény kidolgozásában. A Németh Zsolt köszönőszavait tolmácsoló Alföldi László főkonzul kijelentette, a Julianus-díj elismerése annak az értékrendnek, amelyet a magyar kormány felvállal. Az egyesült államokbeli Connecticutban élő Nyárádi Elemér jelentős összeggel támogatta az Erdélyben tanuló moldvai csángó gyermekek oktatását, moldvai csángó családoknak segített Erdélyben letelepedni, hozzájárult ahhoz, hogy a vicei iskola felvehesse Wass Albert nevét, és hogy az írónak szobrot állíthassanak az iskola udvarán. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonok, kápolnákat, roma közösségi házat, bentlakásokat épített, táborokat szervezett, csángó gyermekek magyar nyelvű oktatásában segédkezett. A csíkszeredai Julianus Alapítvány 2001-es díjazottjaival együtt 50-re nőtt azon személyek száma, akik a szórványmagyarság érdekében kifejtett tevékenységükért megkapták a szervezet elismerését. /Kiss Edit: A szórványért végzett munkát ismerték el. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./2002. február 6.
A Gátaljához tartozó falu, Szigetfalu református iskoláját nem akarják visszaadni. Mészáros Albert református lelkész beszámolt arról, hogy árvaházat létesítenék az épületben kallódó gyermekeknek. A római katolikus és ortodox pap is csatlakozna a kezdeményezéshez. /Sipos János: Szigetfalu református iskoláját perelni kell? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./2002. február 8.
Anzik Albert, sárközújlaki nyugalmazott tanító, a helyi történelem lelkes kutatója arra készül, hogy kötet formájában kiadja emlékiratait. A könyv "Visszaemlékezéseim" címet fogja viselni, és a 73 éves szerző saját életén keresztül mutatja be benne Sárközújlakot. Anzik Albert — aki negyven éve kutatja a falu múltját — 1999-ben adta ki Sárközújlak történetét. Nevéhez fűződik a sárközújlaki temetők feltérképezése is. Könyvében két–háromszáz évre visszamenőleg felsorolja azokat a személyeket, akiknek szerepe volt a község gazdasági, kulturális, egyházi életének az alakulásában. /Fodor István: Sárközújlak. Anzik Albert emlékiratait készíti. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 9./2002. február 18.
Febr. 16-án Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában megnyílt az Albertirsán élő és alkotó Miklosovits László grafikusművész kiállítása, a Reményik Galéria, Albertirsa önkormányzata, a szilágysomlyói Báthory Alapítvány és a Művelődés szerkesztősége által szervezett tárlaton. Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője elmondta, hogy a 167. kiállításmegnyitónak lehetnek tanúi. Miklosovits Lászlónak volt már kiállítása New Yorkban, Berlinben, Prágában és Budapesten, ez a mostani helyszín viszont mégis rendkívül fontos, hiszen Kolozsvár sok híres embert adott a művészetnek. /Köllő Katalin: Példázat a szőlőszemről. Miklosovits László kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./2002. február 26.
Szilágy megyének Magyarország helységeivel van a legszámottevőbb testvértelepülési kapcsolata. Többet nevesített: Szilágysomlyó rendszeresen együttműködik Albertirsa, Nyírbátor, Szarvas városokkal; Kémer Soponyával, Sarmaság Nagyhalász és Soltvadkert településekkel, Szilágynagyfalu Vámospérccsel, Ipp Nagyvarsánnyal. Második helyen Franciaország áll, Szamosgalgó például Chatel Montagne, Nagyilonda Viala du Tar helységekkel kötött együttműködési szerződést; Krasznahorvát a belgiumi Gembloux településsel, Szilágycsehnek a magyar Egercsehin kívül szintén a belgiumi Dilbeek a testvértelepüléssel. A norvégiai, svájci, belgiumi és francia testvértelepülések több alkalommal nyújtottak adományokat a szilágysági iskoláknak, öregek otthonainak. Szilágy megye ugyanakkor évekkel ezelőtt lett tagja a Kárpát Eurórégiónak, és 1996- ban csatlakozott a Strasbourgban levő Európai Régiók Közgyűléséhez. /Testvértelepülési kapcsolatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./2002. február 27.
Febr. 26-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban László Bakk Anikó és Haszmann Pál jóvoltából a Mátyás Napok alkalmával kiállították Cseh Gusztávnak, a néhai jeles grafikusművésznek a Csernátoni múzeum anyagát képező Hatvan főember és Jeles házak című rézkarc sorozatát. A megnyitón részt vett Cseh Áron konzul, a művész fia, Alföldi László főkonzul feleségével, Kopacz Mária festőművésszel. /N. J.: X. Mátyás Napok. Cseh Gusztáv, az erdélyi grafika megújítója. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./2002. március 2.
Alig néhány nap van hátra a közigazgatási törvény márc. 7-ére megszabott határidejéig: eddig az időpontig minden településen, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, kötelező a két-, esetenként többnyelvű helységnévtáblák, intézményneveket jelző feliratok felszerelése.A Szilágy megyei tanács alelnöke, Fekete Szabó András szerint a megyei tanácsnál bárki fordulhat magyarul is a hivatalokhoz, hiszen minden jelentős osztályon van magyar szakember. Zilahon azért nincs magyar helységnévtábla, mert a város lakosságának alig valamivel több, mint 20 százaléka magyar ajkú, de az adminisztratív szempontból hozzátartozó falvakkal együtt már a kritikus 20 százalék alá esik az arány. A Máramarosi RMDSZ területi elnöke, Ludescher István elmondta, a régióban kilenc település esik a jogszabály hatálya alá, ezek többségében nem okoz gondot a törvény alkalmazása, hasonló a helyzet a történelmi Máramaros három településén is. Kolozs megye legtöbb olyan településén, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot, a napokban kiteszik, vagy már megrendelték a magyar nyelvű helységnévtáblákat – nyilatkozta Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Magyarszováton létezett magyar nyelvű helységnévtábla, azonban a helyi rendőrfőnök akkor megbírságolta emiatt az önkormányzatot. Aranyosegerbegyen a polgármester nem akar magyar anyanyelvűeket alkalmazni a hivatalba. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere nem ismeri el az 1992-es népszámlálás eredményeit, így továbbra is megtagadja a helyi közigazgatási törvény alkalmazását. A kolozsvári helyzeten csak a kormány segíthetne. Háromszéken nem okoz jelentős gondot a közigazgatási törvény alkalmazása, a tanácsülések többsége is tavaly nyár óta két nyelven zajlik. Furcsa kivétel Sepsiszentgyörgy, ahol a városi tanács három román nemzetiségű képviselője visszautasította a fülhallgatók használatát. Albert Álmos polgármester törvényesnek ítéli a fordítógép használatát. Kovásznán a román feliratok okoznak gondot. A Kovászna megyei önkormányzat március végéig fejezi be a megyei utak mentén található táblák kétnyelvűsítését. Maros megyében, Makfalva községben már decemberben elkészültek és felkerültek a középületekre a kétnyelvű táblák. A hivatalban mindkét nyelven beszélnek, az ügyeit intéző személy igényének megfelelően. A Marosvécséhez tartozó magyarlakta településeken még az ősz folyamán kitették a román és magyar nyelvű táblákat a falvak bejárataihoz is, akárcsak a közintézmények homlokzataira. Szászrégenben most szerelik fel a kétnyelvű táblákat.Arad megyében a táblák többsége már a helyén van Zimándköz esetében előfordult, hogy a nappal kitett táblát másnapra ismeretlen tettesek összefirkálták. Szatmár megye 84 helységében haladja meg a magyar nemzetiségű lakosok számaránya a 20 százalékot. A legtöbb polgármester már megrendelte a két- vagy többnyelvű helységnévtáblákat, ezek gyártása, illetve kihelyezése folyamatban van. Nagykárolyban és Tasnádon már hosszabb ideje ki vannak téve a többnyelvű helységnévtáblák. Nem készültek kimutatások arról, mekkora a magyar nemzetiségű alkalmazottak aránya a helyi közigazgatásban. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere szerint a köztisztviselők nagy hányada beszéli a magyar nyelvet.Brassó megyében – tájékoztatott Kovács Attila megyei RMDSZ elnök - a kétnyelvű táblát már a régi közigazgatási törvény értelmében kitették Alsórákoson (60,2%) és Apácán (51%). A falu magyar nevét jelző tábla áll Ürmös (30,7%) és Tatrang (40%) bejáratánál is. Legutóbb, az idén Négyfalu (27%) peremére tették ki a kétnyelvű táblákat. Sok helységben viszont megvan a szükséges 20% százalék, mégsem került még ki a táblára a helység magyar neve. Ilyen helyzetben van Bodola (27,9%), Kaca (32,4%), Keresztvár (30,5%), Kőhalom (22,5), Olthévíz (32%), Sárkány (20,3%), Szászhalom (33,6%) és a földvári meg a botfalusi gyártelep. Bodolán a polgármesteri hivatal titkára, aki az ortodox pap felesége, kiírta a titkárság ajtajára, hogy »Itt nem lehet magyarul beszélni«. Az RMDS kivizsgálta az ügyet. Végül levették a titkárság ajtajáról a táblát. Temes megye megközelítőleg negyven vegyes lakosságú települése közül egyelőre még egyikben sincs két- vagy többnyelvű helységnévtábla. Székelyudvarhelyzínmagyar vidék. A színmagyar települések vezetői már évekkel ezelőtt gondoskodtak róla, hogy a faluvégi tábla ne csak az állam nyelvén adja a látogató tudomására, hova érkezett. Beszterce-Naszód Hunyad megye: hat település van, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot, ezek közül csupán Lozsádon fogadja kétnyelvű helynévtábla az arra járókat. A többi öt település Csernakeresztúr, Rákosd, Alpestes és Hosdát, illetve Sztrigyszentgyörgy – elöljárói már megrendelték a kétnyelvű táblákat. Marosvásárhelynek kilenc bejárata van, ám ezek közül csak háromnál olvasható a helység megnevezése három nyelven; ezek sem felelnek meg a törvény előírásainak, mert a magyar és német nyelvű megnevezés más színnel és kisebb formájú betűkkel hirdeti a város nevét, mint a román nyelvű. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal bejáratánál kétnyelvű táblák vannak kifüggesztve, a prefektúra és a megyei önkormányzat palotáján viszont csak román nyelvű feliratok ékeskednek.Maroshévíz: megrendelték a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek remélhetőleg a jövő héten meg is érkeznek. Maroshévíz magyar lakosságának aránya 29 százalék. A városban nincsenek feltüntetve a magyar intézménynevek a közigazgatási törvény hatálya alá eső épületeken, és az önkormányzat határozatait is csak román nyelven teszik közzé. Csíkszereda: az önkormányzati hatáskörű hivataloknál kétnyelvű a feliratozás, néhány minisztériumi alárendeltségű intézménynél még mindig csak egy nyelven van feltüntetve a megnevezés. Szemet szúrnak továbbá az országos főutak mentén elhelyezett egyes helységnévtáblák is.Balánbánya a csíki régió egyetlen olyan települése, ahol a magyarság kisebbségben van. A hozzávetőlegesen 30 százalékban magyarok által lakott bányaváros bejáratánál már régóta van kétnyelvű helységnévtábla, az intézmények, iskolák, a polgármesteri hivatal elnevezéseit már magyarul is feltüntették. Az önkormányzat belső dokumentumai román nyelvűek, de képviselőtestületi-határozat született arról, hogy ezeket szükség esetén lefordítják az erre kijelölt személyek, a tanácsi határozatokat már eddig is két nyelven tették közzé. Az utcanévtáblák legnagyobb része is kétnyelvű. /Rövidesen lejár a közigazgatási törvény által előírt határidő. Kötelezőek lesznek a kétnyelvű feliratok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./2002. március 4.
Márc. 2-án a Kallós Alapítvány válaszúti székházában került sor a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Kolozs megyei szervezetének négy évenként megrendezésre kerülő tisztújító közgyűlésére. A gazdaegyesület a tisztújítást összekötötte a Válaszúton immár több hete folyó hétvégi gazdaképző tanfolyam zárórendezvényével. A közgyűlésen részt vett az RMGE országos elnöke, Sebestyén Csaba is. Farkas Zoltán, a Kolozs megyei szervezet elnöke beszámolójában a leépülési folyamatot vette számba, amelynek során a kilencvenes évek elején létrehozott 60 gazdakörből mára 4–5 maradt. Az elnöki beszámoló szerint ma a két kolozsvári, a kajántói és az újjáéledt bálványosváraljai gazdakör működik, a többiek közül néhány egy–egy gazdarendezvény erejéig gyűjti össze a falu embereit. Azokban a falvakban maradt meg a gazdakör, ahol erre igény és szükség volt, ezt felülről nem lehet a gazdákra rákényszeríteni. Az elmúlt években az RMGE több ízben is sikeres gazdarendezvényt tartott Magyarkapuson, állatkiállítást Kalotaszentkirályon, borversenyt Aranyosegerbegyen és több hóstáti terménykiállítást Kolozsváron. Farkas a szaktanácsadás fontosságát hangsúlyozta. Víg Ferenc, a kerekdombi gazdakör részéről elmondta: az Illyés Alapítvány támogatásával szalmásgabonavetőgépet vásároltak, tehát a gazdakörök is pályázzanak. Molnár Sándor mezőgépészmérnök szerinte a nyugati példák fele kellene nyitni, ahol a gazdák önszerveződése modern értékesítési szövetkezetek, illetve gépkörök szintjén valósul meg. A gond az, hogy nincs tőke az induláshoz, a szülők többsége ezt nem tudja támogatni, így a fiatalok zöme városon vagy Magyarországon kell megélhetés után nézzen. Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke felszólalásában hangsúlyozta: az RMGE Kolozsváron alakult meg, itt van a székháza, de Erdély viszonylatában szinte itt működik a leggyengébben. Példaként a bánsági, csíki, illetve az udvarhelyszéki gazdakörök munkáját említette, amelyek már szervesen beépültek a gazdák életébe. A kormányrendelet szerint az egyesületnek mezőgazdasági szakembert kell alkalmaznia: ennek az RMGE megyei szervezetei mindenhol megfelelnek, a falusi gazdakörök pedig a megyei egyesület jogi személyiségű alegységei lehetnek. A mezőgazdasági minisztérium elismeri a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének gazdaképző tanfolyamait, a gazdák pedig hivatalos oklevelet fognak kapni. A tisztújítás során héttagú igazgatótanácsot (elnökséget) választottak Farkas Zoltán, Makkay József, Debreczeni József, Barazsuly Emil, Réti Sándor, Vincze Albert és Vígh Ferenc személyében. Az új igazgatótanács Farkas Zoltánt elnökké, Makkay Józsefet és Debreczeni Józsefet alelnökké, Barazsuly Emilt titkárnak, Víg Ferencet pedig pénztárosnak választotta. /Kisréti Zsombor: Gazdakörök is igényelhetik az állami támogatást. Tisztújító közgyűlést tartott a Kolozs megyei RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./2002. március 8.
A sepsiszentgyörgyi Reform Tömörülés nyilatkozatot adott ki: "nem ért egyet azzal, hogy választott tisztségek politikai alku tárgyát képezzék, mert ez a háromszéki magyar választópolgár akarat- érvényesítésének mellőzését jelentené." Ugyanis a megyei tanács egyik alelnöki széke megürült György Zsolt alelnök lemondásával, és Albert Álmos területi elnök nyilatkozata szerint az RMDSZ nem tartja kizártnak, az alelnöki szék felcserélését jónéhány igazgatói székre. A sepsiszentgyörgyi RT indokoltnak tartja "a két háromszéki területi szervezet küldöttgyűléseinek összehívását annak érdekében, hogy az RMDSZ–Szociáldemokrata Párt megyei protokolluma tartalmát megvitassák." /(éltes): Választott tisztség és alku!? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./2002. március 9.
Márc. 2-án zarándokhely lett Nagyszalonta, az anyaországból, Erdélyből érkeztek a 185 éve, 1817-ben e napon született nagy magyar költőnek adózni, verseit szavalva. A hetedik Arany János Nemzetközi Szavalóversenyen résztvevőket Tódor Albert polgármester köszöntötte. Nagy-György József, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke beszélt arról, hogy pár hete az általános iskolát, amelynek helyén Arany hajdani öreg iskolája állt, a költőről nevezték el, és Zilahy Lajos nevét kapta a város kultúrotthona. A mostani jubileumra az egyesület Arany Koszorú címmel irodalmi folyóiratot adott ki. A megjelentek megkoszorúzták az emlékhelyeket: az Arany portán álló házon az emléktáblát, majd a nagyszalontai születésű Kossuth-díjas magyar szobrászművész Kiss István 1992-ben felavatott Arany János szobrát. Dánielisz Endre, a helyi Arany János Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke ismertette a költő életútját A városközpontbeli park mint egy nemzeti panteon, a városka igazi büszkesége, benne Kossuth Lajos és Bocskai István fejedelem bronzszobra, Arany János monumentális mását, Zilahy Lajos, Sinka István és Kulin György busztja koszorúzza. Nagyszalontán százméteres körzetben van Arany, a Sinka és a Zilahy szülőháza. /Balla Tünde: Arany János ünnepségek. Pár napra a magyar nyelv, a míves beszéd fővárosa lett Nagyszalonta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./ 2002. március 20.
Kovács Albert terjedelmes nyílt levelet írt Tőkés László püspökhöz, melyben elítélte azt, hogy a Királyhágómelléki Egyházkerület szembefordult az RMDSZ-szel. Régi barátságukra hivatkozva Kovács Albert megjegyezte: "nincs ínyemre arra irányuló határtalan törekvésed, hogy csak magadat ünnepeljed, ünnepeltesd." Szemére vetette a püspöknek, hogy Domokos Gézát "fundamentalista önteltséggel" ócsárolja. Kovács Albert szerint az RMDSZ-nek részt kell vennie minden demokratikusan megválasztott kormányban. - Azok, akik nem sorakoznak fel a szövetség törvényesen megválasztott vezetősége mellett, legyen az akár a tiszteletbeli elnök is, morálisan csak egy dolgot tehetnek: lemondanak tisztségükről. /Kovács Albert: Nyílt levél Tőkés Lászlóhoz. Meddig lehet elmenni a fenyegetőzéssel? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./