udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
744
találat
lapozás: 1-30 ... 361-390 | 391-420 | 421-450 ... 721-744
Névmutató:
Constantinescu, Emil
1998. november 17.
A Kereszténydemokrata Internacionálé /ICD/ nov. 13-15-e között Madridban tanácskozott, az ülésen Alexandru Herlea európai integrációsügyi minisztert választották meg az ICD alelnökének. Az ülésen megjelent Emil Constantinescu elnök is. /Miniszterből alelnök. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 17./1998. november 21.
Nov. 21-én Kolozsvárott nagygyűlést tartottak, amelyet a Szabadság joggal nevezett fasiszta tüntetésnek. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke szónoklatában a barbár magyarságról beszélt, mondván, a magyar fajzat Románia halálos ellensége. Kijelentette, hogy ha hatalomra kerül, akkor életfogytiglani börtönre ítéli Emil Constantinescut és rács mögé juttatja az RMDSZ-szel kollaborálókat. Kilátásba helyezte azt is, hogy az RMDSZ egy nürnbergi perhez hasonlóra számíthat. A Petőfi-Schiller egyetemet Horthy-Hitler főiskolának nevezte, majd Magyarországot a barbárok hazájának minősítette, ahol az átutazókat életveszély fenyegeti. A gyűlésnek több felszólalója volt: Gheorghe Funar, az NRP új főtitkára, Victor Romulus Constantinescu, Raul Sorban, Miron Cosma volt bányászvezér és Alexandru Nerisanu. Az RMDSZ Kolozs megyei képviselőinek tanácsa Tiltakozást tett közzé, kifejtve, hogy Tudor gyalázkodó beszédén túl az utóbbi időben a román médiában és a politikai életben aggasztóan elszaporodtak az RMDSZ- és magyarellenes támadások, fasiszta fenyegetések. Az RMDSZ kérte a sértő, gyalázkodó megnyilatkozások szerzőinek felelősségre vonását. "A román demokrácia gyökértelensége, a kormány bizonytalansága, valamint az egyre romló gazdasági helyzet a fasiszta megnyilvánulások termőtalaja" - olvasható a tiltakozásban. A Szatmári Friss Újságban Takács Csaba ügyvezető elnök fejtette ki véleményét: "Az RMDSZ mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy e szélsőséges megnyilvánulásokra végre érvényesüljenek a jogállam alkotmányos rendeletei, vagyis az illető intézmények lépjenek fel az ilyen jelenségek ellen. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége megkapja a gyűlés teljes hanganyagát, és gondoskodni fog arról, hogy a társadalomra és a román demokráciára nézve veszélyes utalások dokumentum anyaga eljusson az államelnökhöz, a miniszterelnökhöz, az igazságügyi miniszterhez, a főügyészhez és az Európa Tanács Emberjogi Bizottságához. A szélsőséges nacionalizmus elterjedését, az etnikai gyűlöletkeltést mindenképpen jelezni kell az Európa Tanácsnak, amelyik Románia monitorizálását csak időszakosan függesztette fel. Ez az egész eset akár a román állam fokmérőjévé is válhat. Az RMDSZ ugyanakkor a parlament elé terjesztett nyilatkozatban fog tiltakozni Corneliu Vadim Tudor kijelentései ellen". "Ha megfigyeljük, Romániában magyarellenes nyilatkozatok, sértegetések, a demokráciát súlyosan megkérdőjelező cselekedetek miatt román nemzetiségűt még egyetlenegy esetben sem marasztaltak el... Egy szoborra való felmászás három év börtönbüntetést jelent egy magyarnak és dicséretet egy románnak. Hogy meddig mehet még ez így, nem tudom. De úgy látszik, komoly érdekek fűződnek ahhoz, hogy ez a kisebbségek ellen irányuló folyamat ne szűnjön meg." /Az RMDSZ az Európa Tanácshoz fordul a kisebbségeket sértő megnyilvánulások miatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25., Fasiszta tüntetés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./1998. november 27.
Emil Constantinescu elnök nov. 25-én Brüsszelben Javier Solana NATO-főtitkárral és a szövetség tagországainak nagyköveteivel találkozott. Leszögezte, hogy Románia számára a NATO-csatlakozásnak nincs alternatívája. Azzal a határozott szándékkal érkezett Brüsszelbe, hogy előrevigye a román tagság ügyét, jelentette ki. Az államfő úgy vélte, hogy Románia teljesíti a belépéshez szükséges feltételeket, beleértve a politikai és gazdasági elvárásokat is. Külön említette meg a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának romániai eredményeit. A román vezetés egyebek között a telefontársaság, a nagybankok és a kőolajfinomítók privatizációjából kíván félretenni a védelmi kiadásokra. Javier Solana a találkozót követő sajtótájékoztatón arra helyezte a hangsúlyt, hogy a NATO a bővítés során továbbra is a nyitott ajtók politikáját folytatja. Kifejtette: még nem született. /Emil Constantinescu Brüsszelben. Nincs alternatívája a NATO-csatlakozásnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./1998. november 30.
Dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke visszatekintett az elmúlt kilenc évre. Az egyházkerület mintegy 500 épületet igényel vissza a román államtól, azonban még egy szobát sem kaptak vissza. A magyar történelmi egyházak külön kihallgatást kértek ebben az ügyben Emil Constantinescu elnöktől. 1997 májusában azonban a kihallgatást úgy rendezték meg, hogy minden elismert egyház vezetője ott volt. Amikor közvetlenül feltették a kérdést a magyar egyházi javak visszaszolgáltatását illetően, kitérő választ kaptak. Az államelnök elismerte, hogy erre szükség van, de hozzátette, a megoldás nagyon nehéz. A visszaigényelt javak általában a városközpontban vannak, azokat a román állam régen lefoglalta más célokra. Nincs tehát politikai akarat a visszaadásra. 1998. okt. 26-27-én tartotta az ausztriai református és evangélikus egyház együttes zsinatát, ahová meghívták Csiha Kálmánt. A püspök beszámolt az egyház jelenlegi helyzetétől. - 1989 után megindultak az egyházi építkezések, külföldi testvéregyházak segítségével felépült többek között Illyefalván az Ifjúsági Központ, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központ, ebben kapott helyet a Diakonisszaképző Főiskola internátusa. 1989 óta az egyházkerületben 32 templom épült. Internátus épül Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen a református kollégiumok számára. Az árvaházakból 18 éves korukban kikerülők részére alakult meg az Eutikhus Ifjúság-gondozó Szolgálat, Baktai Béla lelkész vezetésével. Ennek keretében az elnéptelenedő falvakban az egyház megvesz számukra egy-egy épületet, földet is vesznek nekik, hogy gazdálkodni kezdjenek. Így tudtak elhelyezni eddig 24 fiatal a három központban, Lengyelfalván, Peteken és Égén. A beteg öregek gondozása is megindult, Kolozsváron 400 idős ember gondját viselik. Újabb kezdeményezés az utcagyerekek összeszedése. /Somogyi Botond: Építő egyház. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./1998. december 2.
Göncz Árpád köztársasági elnöke Románia nemzeti ünnepe alkalmából levelet intézett Emil Constantinescu román államfőhöz. "Meggyőződésem, hogy történelmi felelősségünk az országaink és népeink közötti megértés és aktív partnerség előmozdítása. Érdekeink abban is egybeesnek, hogy Románia és Magyarország is az euro-atlanti értékrend alapján kíván előrehaladni kétoldalú kapcsolatainkban és a közép-európai térség stabilitásának megőrzésében - olvasható a levélben. "Közös a felelősségünk abban is, hogy fellépjünk a magyar-román kapcsolatokat, a népeink közötti bizalom építését megzavarni szándékozó szélsőséges politikai erők és formációk olykor felerősödő megnyilvánulásaival szemben. Biztos vagyok abban, Elnök Úr, hogy személyes párbeszédünk és reményeim szerint jövő év eleji újabb hivatalos látogatásom Romániában hozzájárul az országaink közötti együttműködés dinamikus fejlesztéséhez" - zárta üdvözlő sorait Göncz Árpád. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./1998. december 2.
Amennyiben a kormány hat hónapon belül nem foganatosítja a tervbe vett reformintézkedéseket az országban uralkodó gazdasági válsághelyzet feloldása érdekében, Radu Vasile miniszterelnök készítheti lemondólevelét, nyilatkozta Emil Constantinescu elnök. Előzőleg ugyanis Nagybányán Radu Vasile kijelentette: hat hónap türelmi időt két arra, hogy bevezesse a szükséges gazdasági intézkedéseket. Ehhez kérte a szakszervezetek és a pártok támogatását. Az ellenzék elutasította kérelmét. Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért Párt vezetője szerint erkölcstelen két év kormányzás után további hat hónapot kérni. Ion Iliescu, a Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke kijelentette: a kormánynak nincs semmiféle elképzelése a reformfolyamatokról. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./1998. december 3.
Dec. 3-án kétnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett Szulejmán Demirel török miniszterelnök, aki fejtette: a két ország között rendkívül jók a kapcsolatok. A romániai török beruházások 350 millió dollárt tesznek ki, a folyamatban levő befektetésekkel ez az összeg elérheti a 750 millió dollárt. Demirel tárgyalt Emil Constantinescu elnökkel. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ 1998. december 5.
Dec. 5-én a kormány tagjai találkoztak Emil Constantinescu államfővel és felkérték az elnököt, hogy szólítsa fel a koalíciós pártokat a kidolgozott reformprogram valóra váltására. Radu Vasile miniszterelnök, a kabinet tagjai és az államfő a kormány által a következő hat hónapra kidolgozott reformintézkedések életbe léptetésének körülményeiről folytattak megbeszélést. A kormánytagok felkérésének célja "a reform iránti bizalom visszaállítása" A kormánytagok tájékoztatták az államfőt a dec. 5-i kabinetülésen egyeztetett intézkedések életbe léptetésének stádiumáról. A szóban forgó kormányülésen - először mandátuma alatt - maga Constantinescu elnökölt. Ugyanakkor a miniszterek ismertették a kis és közepes nagyságú vállalkozások, valamint a létrehozott fejlesztési zónák támogatására előkészített programokat is és a szociális intézkedéseket. Az államelnökkel történt találkozó előtt a miniszterelnök egyeztette a kidolgozott reformprogramot a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetőségével, amely azt javasolta, hogy arra a kabinet kérjen bizalmi szavazást a parlamenttől. A tervezett program lényege a ráfizetéses nagyüzemek bezárásával a gazdasági veszteségek csökkentése, a magánosítási folyamatok felgyorsítása és a privatizációs törvény módosítása. A program legkényesebb pontja kimondja, hogy az év végéig be kell zárni a legnagyobb veszteségeket felhalmozó 20 nagyvállalatot. A kormány máris felhatalmazta az Állami Tulajdonalapot, hogy az érintett üzemekben a munkát állítsa le. /Radu Vasile célja: Visszaállítani a reform iránti bizalmat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./1998. december 7.
Nem hivatalos tanácskozást kezdtek Bukarestben az Európai Unióba felvételüket kérő országok integrációs miniszterei, felelősei. A találkozón magyar részről Gottfried Péter, Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetője vesz részt. A tagjelöltek első alkalommal tartottak ilyen jellegű megbeszélést. A találkozót Alexandru Herlea, a román kormány integrációs ügyekért felelős minisztere kezdeményezte. Román részről azt szerették volna, ha elfogadnának egy olyan közös dokumentumot, mely azt tükrözné, hogy a jelöltek egységesek a felvétel kérdéseit illetően. A Bukarestbe szóló meghívót Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia egyaránt elfogadta. A résztvevők jelentős része, így Magyarország is, a bukaresti találkozó nem hivatalos, kötetlen eszmecsere jellegére helyezte a hangsúlyt. A találkozó résztvevőit dec. 5-én fogadta Emil Constantinescu román államfő. /EU-tagjelöltek Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./1998. december 8.
A hazai politikai életben nincs helyük a felelőtlen, szélsőséges politikusoknak - hangsúlyozta Emil Constantinescu államfő dec. 8-án, az alkotmány napján tartott ünnepi beszédében. Az elnök elsősorban a demokráciát, az alkotmányos értékeket fenyegető veszélyekre figyelmeztetett. Kijelentette: "Vannak olyan politikai erők, amelyek távolról sem a demokratikus intézmények tekintélyének erősödésében érdekeltek, éppen ellenkezőleg, azok hitelességének lerombolásán fáradoznak". "Vannak politikusok, akik nyíltan beszélnek arról a szándékukról, hogy koncentrációs táborokat akarnak felállítani, rögtönítélő bíráskodást akarnak, be akarnak tiltani egyes politikai pártokat, és politikai ellenfeleiket börtönbe akarják zárni. Arról beszélnek, hogy a stadionokat bírósági tárgyalások és kivégzések színterévé kell változtatni, vagyonelkobzást terveznek" - folytatta Constantinescu. Az államfő szerint ezek a politikusok konfliktusokat akarnak az országon belül, és konfliktusokat akarnak a szomszédos országgal, azt szeretnék, ha az együttműködést és megértést a soviniszta gyűlölet váltaná fel. Az "ilyen felelőtlen személyeknek nincs keresnivalójuk a politikában. Ha pedig hisznek is abban, amiről beszélnek, akkor olyan súlyos felelősséggel találjuk szemben magunkat, ami az egész felelősségteljes politikai osztály azonnali és határozott válaszát követeli meg, függetlenül attól, hogy valaki hatalmon van vagy ellenzékben. Azonnali és határozott választ kell adnia a civil társadalomnak is, mivel ez a magatartás éppen azt fenyegeti" - állapította meg az államfő /Anélkül, hogy Vadim Tudort vagy Funart említette volna, Emil Constantinescu a szélsőségesek ellen foglalt állást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ Constantinescu elnök a Nagy-Románia Pártra célzott, ugyanis ez a párt politikai programként hirdette meg, hogy az RMDSZ-t fel kell oszlatni, az RMDSZ vezetőit ki kell végezni, s a romániai magyar tőkebefektetéseket el kell kobozni. 1998. december 9.
A törvényhozásból kivonult három ellenzéki párt felfüggesztette a parlamenti sztrájkot. A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) és a Nagy Románia Párt (NRP) törvényhozói már dec. 7-én részt vettek a képviselőház munkájában. A parlamenti krízis feloldására összehívott pártvezetői értekezletet követően Ion Iliescu RTDP-elnök kijelentette: a hatalmi és az ellenzéki pártok megegyeztek abban, hogy a képviselőház állandó bürója vizsgálja meg, milyen körülmények között fogadott el a ház a sztrájk idején 18 jogszabályt. C. V. Tudor NRP-elnök azt követelte, hogy Emil Constantinescu mielőbb tegyen jelentést a törvényhozásban "a nemzet állapotáról". Tudor szerint a Vasile-kabinetnek le kell mondania, s az előrehozott választások előkészítésére technokrata kormányt kell mielőbb megalakítani. A Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) vezetői dec. 7-én úgy döntöttek, hogy ők is visszatérnek a parlamentbe. A párt vezetői azt is követelik, hogy kezdje meg munkáját az a különbizottság, amely a kormányerők és az ellenzék közti viszony szabályait hivatott kidolgozni. Az ellenzéki pártok nem egészen három héttel ezelőtt vonult ki a törvényhozásból, mivel véleményük szerint a kormánytöbbség semmibe veszi a demokratikus játékszabályokat. A parlamenti pártok vezetői megállapodtak abban, hogy három bizottságot hoznak létre. Ezek feladata a jogszabály-prioritások megállapítása, a többség és az ellenzék viszonyát szabályozó normarendszer kidolgozása, illetve annak megvizsgálása, hogy milyen körülmények között tárgyalhatná újra a parlament az ellenzék által kezdeményezett "jogállam-indítványt". Ez utóbbit mind a liberálisok, mind pedig az RMDSZ alkotmányellenesnek tartja. /Vége a parlamenti sztrájknak. Az ellenzék feltételekkel tér vissza a törvényhozásba. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./1998. december 9.
Dec. 1-jéhez kötődő erdélyi látogatása során Emil Constantinescu elnök nov. 28-án Nagyenyedre látogatott. Első útja a polgármesteri hivatalba vezetett, majd a helyi ortodox templomba ment, ahol Andrei gyulafehérvári ortodox püspök fogadta, majd a helybeli ortodox pópa, Emila Galea beszédében megbocsáthatatlan bűnnek nevezte, hogy a bukaresti Madrigal kamarakórus nem az ortodox templomban, hanem a katolikusban lép fel ünnepi műsorával és az elnök meghallgatja előadásukat. Az országnak eddig csak kommunista, illetve neokommunista elnökeik voltak, állapította meg a pópa. Constantinescu reagált erre a támadásra és magyarázkodott: ő nem diktátor, hogy utasítsa a kórus tagjait. Azért játszanak a katolikus templomban, mert annak a legjobb az akusztikája. Ez a román pópa egyébként nemzeti lobogót húzott a templom tornyára, nyáron pedig megtagadta egy román-magyar ifjú pár esketését, mondván, amíg ő itt van, magyar ember nem teszi be a lábát az ortodox templomba. Constantinescu elnök ezután a magyar római katolikus templomba ment, ahol nem játszották a magyar himnuszt, ahogyan azt a helyi Unirea lap hírül adta. A templomban Gál Alajos főesperes köszöntötte. Először látogatott magyar templomba Románia elnöke. /Győrfi Dénes: December 1 fényei és árnyai Nagyenyeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./1998. december 11.
A szenátus mentelmi és jogi bizottsága - formai és eljárási okokra hivatkozva - elutasította, hogy érdemben tárgyaljon Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséről, hogy "legyen ideje tanulmányozni az ellene felhozott vádakat". Ügyéről jövő év februárjában tárgyalnak újból. Valeriu Stoica igazságügyi miniszter hat hónappal ezelőtt elküldte a bizottságnak a főügyészség összefoglalóját a szélsőséges politikus elleni 11 rágalmazási feljelentés iratairól. A főügyészség áprilisban hivatalból bűnvádi eljárást indított Tudor ellen, mivel a szenátor súlyos vádakat fogalmazott meg Emil Constantinescu elnökkel szemben. Tudor ugyanis sajtóértekezletén "a külföld legfőbb ügynökének" nevezte az elnököt. Az RMDSZ több mint száz feljelentést tett Tudor ellen magyarellenes kirohanásai és faji uszításai miatt. Ezeknek egyszer sem volt parlamenti vagy bírósági következménye. /Elhalasztották Tudor mentelmi jogának felfüggesztését. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./1998. december 17.
Dec. 16-án kezdődtek Temesváron az 1989-es eseményekre való emlékezések. Dec. 17-e 1990 óta gyásznap Temesváron, ezen a napon kezdődött a véres megtorlás a városban, amikor a kivezényelt Securitate és katonai alakulatok közel száz embert lőttek agyon. Az idei megemlékezésre dec. 17-én Emil Constantinescu különvonattal érkezett a városba. Az elnök ismételten ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz az igazságtétel érdekében. A forradalmár szervezetek átadták az elnöknek azon személyek névsorát, akik alaposan gyanúsíthatók a temesvári vérengzés elrendelésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19-20./1999. január 6.
Folytatódik a bányászsztrájk, a Nyugat hegységbeli bányászok is csatlakoztak a Zsil-völgyi tiltakozásokhoz. Radu Vasile miniszterelnök elutasította a bányászok követelését, hogy a Zsíl völgyébe utazzon. Miron Cozma bányászvezér áll a sztrájkolók élén, fő politikai szövetségese, Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke nyilatkozatában a parlament rendkívüli összehívását követelte a Zsil-völgyi helyzet miatt, és azt kérte a lakosságtól, kezdjen általános sztrájkot Emil Constantinescu elnök "nép- és nemzetellenes" politikájának megbuktatása érdekében. /A bányászsztrájk fejleményei. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./1999. január 8.
Emil Constantinescu államfő január 6-án fogadta Eberhard-Wolfgang Wittstock képviselőt, a Romániai Németek Demokrata Fóruma /RNDF/ közelmúltban megválasztott új elnökét. A megbeszélésen Wittstock sürgette a kisebbségi törvény elfogadását, mert véleménye szerint ez a jogszabály jótékony hatással lenne a Romániában élő többség és kisebbség kapcsolataira. Az RNDF elnöke a találkozó után azt nyilatkozta, hogy "a román közvélemény már nem olyan toleráns a kisebbségekkel szemben, mint amilyen az 1989-es fordulatot követő első években volt". Wittstock felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi törvény tervezetét a kormány mellett működő kisebbségi hivatal már elkészítette, s azt jóváhagyta a romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. A romániai németek szervezetének vezetője kérte Emil Constantinescut, hogy az államfő lehetőségeinek megfelelően segítsen a kommunista rendszer idején elkobzott tulajdon visszaszolgáltatásában is. Wittstock egyben felhívta a román elnök figyelmét arra a visszásságra, hogy a román állam megadóztatja azt a térítésmentes anyagi segítséget, amelyet Németország nyújt a romániai németeknek annak érdekében, hogy szülőföldjükön maradjanak. Wittstock kijelentette, hogy megváltozott az álláspontjuk a Petőfi-Schiller egyetem tervével kapcsolatban és ők is támogatják az egyetem létrehozását, mivel az lehetőséget adna a romániai német fiataloknak, hogy felsőfokú tanulmányaikat is anyanyelvükön folytathassák. - Az Erdélyben élő német közösség létszámának gyors csökkenéséről írt a Cotidianul jan. 7-i száma. 1939-ben 250 ezer német nemzetiségű élt Erdélyben. A hetvenes években lélekszámuk 180 ezer volt. Nicolae Ceausescu 70 ezer németet "eladott" az NSZK-nak, azaz jelentős összeg lefizetése ellenében engedélyezte kivándorlásukat. Ceauescu bukását 110 ezer német nemzetiségű élte meg Erdélyben. Közülük 70 ezren a fordulatot követő két évben távoztak. Jelenleg a Romániában élő német közösség kevesebb mint 17 ezer főt számlál. /A kisebbségi törvény elfogadását sürgetik a németek. Támogatják a közös egyetem ügyét. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./1999. január 11.
A január 8-i sajtótájékoztatóján Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke házasságtöréssel vádolta Emil Constantinescu államelnököt. A jan. 11-i lapok által diverziónak tekintett akciót Tudor folytatta egy ugyanaznapi tévéműsorban, amikor is részletek olvasott fel az elnök szeretőjeként bemutatott Rona Hartner színésznő állítólagos naplójából. A sajtó részletesen foglalkozott az üggyel, Hartner cáfolatát is közreadva. Petru Berteanu elnöki tanácsos kijelentette, hogy Constantinescu nem fog válaszolni a "durva vádakra", és visszautasítja a szenátor "aberrációit". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./1999. január 13.
A mai sajtó nagy terjedelemben foglalkozik a már több, mint egy hete tartó Zsíl-völgyi bányászsztrájk legújabb fejleményeivel. Az Adevarul arról tudósít, hogy a bányászok képviselői az államelnöknek és a kormányfőnek a helyszínen való megjelenését és a parlament rendkívüli ülését követelik. Miron Cozma bányászvezér ultimátumot adott, kijelentve, hogy amennyiben holnapig nem teljesülnek követeléseik, a bányászok a fővárosba mennek tüntetni. Tegnap a bányászok "utolsó figyelmeztetésként" Petrozsénytól 10 km-t meneteltek Bukarest fele. A Ziua megjegyzi, hogy a bányászok egy 30 gyerekből álló csoportot tettek az oszlop elejére, ezzel "védekezve". A lap szerint a Zsil-szorost csendőrök és a Belügyminisztérium különleges osztagai felügyelik, készen az esetleges beavatkozásra, a bányászok bukaresti útját meggátolandó. Emil Constantinescu államelnök, válaszolva a bányászküldöttség és a kormány közötti közvetítésre vonatkozó felkérésre, tegnapi hivatalos közleményében kijelentette, hogy a kormánnyal való "törvényes párbeszéd" lehetőségei nincsenek kimerítve, ezért egyelőre nem fog közvetítőként beavatkozni. Az Evenimentul Zilei beszámol arról, hogy Cozma, visszautasítandó a sztrájk politizálására vonatkozó vádakat, "ideiglenesen" lemondott Nagy-Románia Párti tagságáról. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 13., 7. sz./1999. január 14.
Emil Constantinescu elnök szerint nincs értelme, hogy beavatkozzon a Zsíl-völgyi konfliktusba, mert a tárgyalási lehetőségek még nem merültek ki, írta az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./1999. január 20.
Emil Constantinescu államfő, alkotmányos jogára hivatkozva, jan. 20-án összehívta a parlament rendkívüli ülését. Az elnök szerint fennáll a zsil-völgyi bányászok sztrájkjának politikai összecsapássá való változtatása, ez pedig veszélyeztetheti a jogállamot. A parlamenti pártok jan. 21-én találkoznak az államfővel az ülés napirendjének megtárgyalására. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 21. 13. sz./