udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1754
találat
lapozás: 1-30 ... 361-390 | 391-420 | 421-450 ... 1741-1754
Névmutató:
Velicu, Mihai
2005. május 30.
„A korábbiakhoz képest a román rendezők feltűnően előretörtek a magyar színházaknál, ők hozták létre a legtöbb előadást, nagyon jó színvonalon”, összegezte tapasztalatait zsűritagként Sőregi Melinda színházkritikus, a Gyergyószentmiklóson megrendezett Kisebbségi Színházak Kollokviumának május 28-án tartott díjkiosztó gálája után. A sepsiszentgyörgyieknek járó Legjobb előadás díja nem volt nagy újdonság, hiszen ez a társulat jó ideje színvonalas produkciókat hoz létre. „Nagy meglepetést okozott a Csíki Játékszín által bemutatott Az ember tragédiája című előadás, a társulat életében ez nagy előrelépésnek számít. A nézőcsúcs a Médeia előadáson tetőzött. A kollokvium díjai: a legjobb előadás: Médeia (Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, rendező Mihai Maniutiu); a legjobb férfi színészi teljesítmény: Szabó Tibor; a legjobb női alakítás: Bicskey Zsuzsanna (Médeia); a közönségzsűri díja: Bérgyilkost fogadtam (Radu Alexandru Nica); NKÖM díja megosztva a legjobb magyar nyelvű előadásért: Az ember tragédiája (Csíki Játékszín), Öltöztessük fel a mezteleneket (Kolozsvár). /(köllő): Színvonalas teljesítmények a kollokviumon. A Médeia vitte el a pálmát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./2005. június 3.
Szatmárnémetiben Mihai Popan jegyző, hivatalos nevén a titkár a rendszerváltás óta ül székében, mindenféle pártot kiszolgálva. Magyarellenességét kimutatta két éve, amikor Ilyés Gyula alpolgármester rábízott egy hirdetést két jogász pályázattal való alkalmazásával kapcsolatban. Az Ilyés által leadott szövegben szerepelt, hogy az egyik jogásznak ismernie kell a magyar nyelvet, de Popan ezt kihagyta belőle. Most pedig Ilyés Gyula polgármester kiderítette, hogy a polgármesteri hivatalhoz érkezett levelek egy részét Popan elfekteti, fiókjába zárja. Ezért fontos ügyek nem jutottak időben a végrehajtó hatalomhoz. Mindezért jelentős károk érték a várost. Ezután nyilvános megrovásban részesítette a titkárt. Mihai Popan elérte a nyugdíjkorhatárt, de nem akart nyugdíjba menni. A kormány sürgősségi rendelete viszont a közszolgálatban dolgozó nyugdíjkorhatárukat elértek kötelező nyugdíjaztatásáról rendelkezett, ez Popanra is vonatkozik. /(Sike Lajos): Isten áldásaként jött (a titkár leváltására is) a kormányrendelet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./2005. június 9.
Negatívan véleményezte a szenátus kulturális bizottsága a kisebbségi törvénytervezetet, ezért Markó Béla, az RMDSZ elnöke közölte: a kormánykoalíciós partnerek vezetőitől kérni fogja, figyelmeztessék szenátoraikat, hogyan szavaznak a tervezet esetében. A negatív véleményezéshez a liberális Mihai Dumitrescu is hozzájárult. A döntésnek azonban nincs nagy jelentősége. A két szakbizottság jelentése a fontos, mindkét parlamenti bizottságot magyar vezeti: a jogi szaktestület elnöke Eckstein-Kovács Péter, az emberjogit pedig Frunda György. /Elvesztette első csatáját a kisebbségi törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./2005. június 10.
Vádat emeltek Ion Iliescu volt államfő ellen a hat halálos áldozatot követelő 1990-es „bányászjárás” miatt – közölte a politikus ügyvédje. A volt államfő törvényhozói mentelmi joggal rendelkezik, és nem állítható bíróság elé. Iliescu piszkos elterelő műveletnek, provokációnak nevezte a vádemelést, betegségére hivatkozva nem jelent meg a katonai ügyészség előtt. A volt államfőt több vezető politikus is védelmébe vette. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke úgy vélte, hogy Iliescu vád alá helyezése morális lincselési kísérlet. Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt szóvivője szerint Iliescu vád alá helyezése újabb fejezete a kormányzat által az ellenzék vezető politikusai ellen indított rendszeres támadásnak. A pert 1997-ben a bányászjárások áldozatait tömörítő egyesület indította. A szervezet vezetői bűnvádi feljelentést tettek többek között Miron Cozma, Ion Iliescu, Petre Roman, Gelu Voican Voiculescu, Traian Basescu és Mihai Chitac tábornok ellen, akiket azzal vádoltak, hogy megszervezték a bányászok Bukarestbe hozatalát. /Vádat emeltek Iliescu ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./2005. június 10.
A Nemzeti Liberális Párt figyelmeztetésben részesítette Mihai Dumitrescu szenátort, aki tartózkodásával hozzájárult ahhoz, hogy a parlament felső házának művelődési bizottsága negatívan véleményezze az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet. /B. T.: Figyelmeztették a tartózkodó liberális szenátort. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./2005. június 13.
Június 12-én volt a Határon Túli Magyar Színházak XVII. Fesztiváljának díjkiosztó ünnepsége Kisvárdán. A Szabadkai Népszínház társulata vitte haza idén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium fődíját. A szakmai zsűri döntése alapján a vajdasági színház Nyikolaj Koljada Murlin Murlo c. darabjának Hernyák György rendezte előadásáért kapta a másfél millió forintos díjat. Az Illyés Közalapítvány díján a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata és a Kolozsvári Állami Magyar Színház osztozott, előbbi Örkény István Tóték című komédiájának Vidnyánszky Attila rendezte előadásáért, a kolozsváriak pedig Georg Büchner Woyzeck című drámájának Mihai Maniutiu által színre vitt produkciójáért kapták a díjat. A zsűri a Temesvári Csiky Gergely Színháznak ítélte Kisvárda város díját, a Kövesdy István által színre vitt Parti Nagy Lajos Ibusár című darabjáért. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma életműdíjat adományozott Csíky Andrásnak, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jászai Mari-díjas színművészének, valamint Hajdú Gézának, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata színművészének. /Köllő Katalin: Életműdíjjal jutalmazták Kisvárdán Csíky Andrást. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./2005. június 14.
A Tamási Áron Színház Jóembert keresünk! című előadása nyitotta meg június 12-én, vasárnap a sepsiszentgyörgyi TRANS.FORM@ nemzetközi színházfesztivált, amely Horatiu Mihaiu, a házigazda, a város román színháza, a Andrei Muresanu Színház és a fesztivál igazgatója ígérete szerint az alternatív, formabontó előadások parádés seregszemléje lesz. A sepsiszentgyörgyi rendezvényen nyolc nap alatt tizenhat előadást mutatnak be. A kisteremben párizsi színészek mutatják be Jacques Borgaux Don Quixotte című művét. /Bíró Blanka: Színházi kávéház autóbuszban. Alternatív produkciók seregszemléje Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./2005. június 21.
A XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem július 17-24-e között lesz, számos román és magyar politikus, közéleti személyiség látogat Tusnádfürdőre. Szabó András főszervező és Ilyés Szabolcs, a tábort szervező ErGo Egyesület ügyvezető elnöke elmondta, a magyarországi meghívottak listáján Orbán Viktor volt miniszterelnök, Schöpflin György és Gál Kinga európai parlamenti képviselő, Martonyi János volt külügyminiszter, Matolcsy György volt gazdasági miniszter, Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke, valamint Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is szerepel. Meghívták a magyarországi kormánypártok képviselőit is. Várják többek között Mihai Razvan Ungureanu külügyminisztert, Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga társelnökét és Renate Weber elnöki tanácsadót, ugyanakkor az RMDSZ néhány vezető politikusától is pozitív visszajelzést kaptak. /Lázár Lehel: A magyar kormány képviselőit is várják Tusnádra. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./2005. június 30.
Somogyi Ferenc külügyminiszter június 29-én rövid látogatást tett Temesváron a Magyar Házban, ahol Temes és Arad megyei RMDSZ-es tisztségviselőkkel találkozott. A miniszter a vidék szórványmagyarságának helyzetéről, oktatáspolitikájáról, civil szervezeteinek tevékenységéről kívánt tájékozódni. Király András és Halász Ferenc területi RMDSZ-elnökök elmondták, a két megye magyarsága nagyjából ugyanazokkal a gondokkal küzd – elvándorlás, kiöregedés, asszimiláció, a magyar gyerekek román iskolába íratása, az anyanyelvismeret fogyatékosságai. Halász Ferenc a magyar közösségeket is sújtó bánsági árvizekről is tájékoztatta a külügyminisztert, és köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak a veszély elhárításában és a károk felszámolásában nyújtott hatékony segítségért. Somogyi Ferenc június 30-án Mihai Razvan Ungureanu román külügyminiszterrel tárgyal Temesváron. /Pataky Lehel Zsolt: A szórványmagyarsággal ismerkedett a magyar külügyminiszter. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./2005. július 1.
– Közös fejlesztési tervek kidolgozása és az uniós keretek között megvalósuló fejlesztési projektek azonosítása szerepel majd az őszi magyar–román kormányülés napirendjén – jelentette ki Somogyi Ferenc külügyminiszter Temesvárott. A magyar külügyi tárca vezetője megbeszéléseket folytatott Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszterrel. A bukaresti közös kormányülésen szó lesz a nemzeti fejlesztési tervek összehangolásáról – közölte Ungureanu, kiemelte a magyarországi és romániai megyéket, valamint a Vajdaságot tömörítő Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégiót, amely a legtöbb megvalósítható közös tervvel rendelkezik. /Közös fejlesztési tervekről beszélnek majd a román–magyar közös kormányülésen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./ 2005. július 1.
Erdélyben a tavalyi magyarországi népszavazás után még mindig ellenségesen viszonyulnak az emberek a magyarországi kormánypártokhoz. Ezt bizonyítja, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt nem hívták meg a július 3–9. között zajló, a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című tusnádfürdői táborba, ezzel szemben a román kormányfő kapott meghívót. Borboly Csaba, a diákszemináriumot szervező, az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke elmondta: noha tavaly jelen volt a táborban Medgyessy Péter, akkori magyar kormányfő, az idén nem küldtek meghívót Gyurcsánynak. Borboly közölte: egyrészt felmérést készítettek a fiatalok között, akiknek az volt az óhajuk, hogy a magyar miniszterelnököt ne hívják meg, másrészt pedig a táborban a szakmai részre, az integrációval kapcsolatos kérdésekre kívánnak hangsúlyt fektetni. A táborban az RMDSZ számos tisztségviselője mellett jelen lesz Baráth Etele integrációs miniszter, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese. A szervezők Calin-Popescu Tariceanu román miniszterelnököt és Mihai Razvan Ungureanu román külügyminisztert is meghívták, de ők elfoglaltságukra hivatkozva közölték, nem tudnak részt venni az előadáson. /Dermedt magyar–magyar viszony. Gyurcsányt nem hívták meg Tusnádfürdőre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./2005. július 2.
Ha élne, Eminescu a Nagy-Románia Párt tagja lenne – hangzott el 2002. január 14-én Botosani-ban, a költő születésnapjának a Nagy-Románia Párt rendezte ünnepségén, Vlad Hogea képviselő szájból, aki jelenleg a Tricolorul pártlap főszerkesztője is. 1995-ben újra kiadták bálványuk, Constantin Papanace (1904–1985) művét, az Eminescu – un mare precursor al legionarismului románesc (Eminescu, a román legionarizmus előfutára) című könyvet. Szerzője a Vasgárda egykori ideológusa, 35 könyvet írt a Hitler-barát mozgalom szolgálatában, köztük az említett Eminescu-méltatást. A bukaresti Vestfalia Kiadó 1997-ben megjelentette Eminescu Sfantul pamant al Transilvaniei című publicisztikai gyűjteményét, benne az Echilibrul (Egyensúly) című eszmefuttatását a magyarokról, megjelent a pesti Federatiunea 1870. május 4-i számában. A 20 éves Eminescu, az ifjú titán így látta (Pesten!) a magyarokat: „A nyelvük? Szégyellniök kellene. Hangjai elborzasztják a követ is…, durva, kifejezéstelen, ósdi nyelv, a német utánzata. Művelődéstörténetük nulla, törvényeik a középkorból maradtak fenn, barbárabbak a barbárságnál. Művészetük és irodalmuk? Átvették a németektől, ahogy az ipart is. Kereskedelmük? A zsidók kezében.” Ugyancsak a Vestfalia Kiadó 1998-ban Chestiunea evreiasca (A zsidókérdés) cím alatt csokorba gyűjtötte Eminescu ilyen tárgyú írásait. A Timpul 1879. július 7-i számában megjelent vezércikkében Eminescu így írt: „a zsidó faj nyelve vulgáris, barbár dialektus”. A 29 éves Eminsecu Doina című versében megírta: az idegenek a Dnyesztertől a Tiszáig elárasztják a románságot, ezért szívüket a kutyák egyék meg, házuk váljék pusztasággá, haláluk után varjak és akasztófák vegyék gondjaikba őket. Eminescut Ion Iliescu akkori államelnök 2000. november 9-én a határon túli románok IV. kongresszusához küldött üzenetében a román szellemiség jelképének nevezte. Eminescu idegengyűlölő műveit Iosif Constantin Dragan, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke költségén adják ki. A Vatra-kötődést tükrözi, hogy Cornel Brahas Ne e sila címmel 1991-ben kiadta Eminescu sovén-nacionalista, antiszemita cikkeinek gyűjteményét. Brahas akkor, közvetlenül a forradalom után Új Jobb néven neofasiszta mozgalmat próbált szervezni, de kudarcot vallott. 1994-ben Gheorghe Funar Román Nemzeti Egységpártjába igazolt át, ott megrögzött magyargyűlöletének köszönhetően nyomban alelnök lett. – Gheorghe Funar ezelőtt két héttel törvénykezdeményezést nyújtott be a szenátusban: Románia minden városa állítson márványszobrot Mihai Eminescunak. Barabás István újságíró a majdani Eminescu-emlékmű márvány talapzatára ajánlja La Arma! (Fegyverbe) című, kevésbé ismert versének néhány sorát. Arról van szó benne, hogy a román a Kárpátok sólyma, fogjon hát végre fegyvert, irtsa ki Erdély vak, kegyetlen, kutyafejű magyarjait. Állkapcsukat el kell mozdítani a helyéről, nyelvüket ki kell tépni a torkukból és a románok öklével betömni szájukat. Ne tűrjék tovább a szégyent, hogy szent földjüket vad magyarok és mocskos kezű zsidók (a versben: jidani) gyalázzák. /Barabás István: Eminescu és Funar találkozása a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./2005. július 5.
A késések veszélyeztethetik az észak-erdélyi autópálya építési munkálatait – fejtette ki Drew Slaton, a Bechtel társaság egyik vezető beosztású képviselője Kolozs megye prefektusával folytatott megbeszélésen. A Bechtel képviselője kifejtette a kormánybiztosnak, hogy pénzhiány miatt kényszerszabadságra kellett küldeniük 500 munkást. – Elképzelhetetlenek tartom, hogy az autópálya nem készül el. Optimista vagyok, és minden tőlem telhetőt megteszek a tervezet támogatásáért, mivel ez a legfontosabb erdélyi projekt – mondta Mihail Hardau prefektus. /Késések veszélyeztetik az autópályát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./2005. július 6.
Szoktatni kell a területi autonómia gondolatához a román politikusokat és a közvéleményt – mondta az MTI-nek Sógor Csaba, az RMDSZ szenátora, aki Garda Dezső képviselővel együtt ismét benyújtottak a parlamentnek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott, a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet. Az RMDSZ hivatalos álláspontja szerint az SZNT-tervezet mind szakszerűség, mind kivitelezhetőség szempontjából politikailag elhibázott. Emellett veszélyezteti a Tariceanu-kormány által már elfogadott, a kisebbségi státusról szóló jogszabály-tervezet folyamatban levő megvitatását és parlamenti elfogadását. Tavaly, az előző törvényhozási ciklusban hat akkori RMDSZ-képviselő egyszer már benyújtotta a törvénytervezetet a törvényhozó testületnek. A szenátus és a képviselőház illetékes szakbizottságai akkor mint alkotmányellenes kísérletet. elutasították a tervezetet. Mind Sógor Csaba, mind pedig Garda Dezső azzal indokolta az RMDSZ álláspontjával ellenkező lépését, hogy őket „választási ígéreteik” és székelyföldi választóik különböző formában kifejezésre juttatott autonómia-törekvése kötelezte. Sógor Csaba azért is vállalta a tervezet újból benyújtását, hogy Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter máskor ne mondhassa a Bukarestbe látogató európai parlamenti képviselőknek: Romániában nincs igény a területi autonómiára. /Ismét benyújtották a székely területi autonómiatervezetet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2005. július 13.
Sipos László (1948 – 1999) román–magyar szakos tanár volt, de a népműveléssel és a néprajzzal is sokat foglalkozott szülőfalujában, Bogdándon. Ő hozta létre a bogdándi magyar néprajzi múzeumot (tájházat), s a rendszerváltás után egyik kezdeményezője volt a bogdándi nemzetiségi folklórfesztiválnak. Fáradthatatlan munkásságáért többek között a szatmári Szent-Györgyi Albert Társaság díjával is kitüntették. A bogdándi tájház ezután a Sipos László Magyar Néprajzi Múzeum nevet viseli. A megyei önkormányzat arról is döntött, hogy az avasfelsőfalusi városi kórház nemrég elhunyt igazgatója, a magyarul is kiválóan beszélő dr. Pop Mihai nevét veszi fel. A két névadás egyik fő támogatója Muzsnay Árpád, a megyei tanács kulturális bizottságának elnöke volt. /Két névadás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./2005. július 26.
Románia hamarosan aláírja az Egyesült Államokkal az amerikai katonai bázisok romániai telepítésére vonatkozó egyezményt – jelentette ki Teodor Atanasiu védelmi miniszter. Az egyezmény három romániai bázis létrehozására vonatkozik, a babadagi, Mihail Kogalniceanu-i és konstancai légi, illetve tengeri bázisokról van szó. A miniszter Traian Basescu elnökkel együtt vett részt a Konstanca megyei Babadagon a texasi Nemzeti Gárda mintegy 1500 katonája és a román hadsereg közös gyakorlatozásán. A Mária királynőt – a Ferdinánd nevű hajóval együtt – a Nagy-Britannia és Románia között 2003-ban megkötött egyezség értelmében vette át a román hadsereg. Traian Basescu az ünnepségen tartott beszédében kiemelte, a román hadsereg immár valamennyi fegyvernemet tekintve NATO-kompatibilissá vált. /S. M. L.: Befutott a Mária királynő Konstancára. Hamarosan egyezség születik az amerikai hadseregnek felajánlott romániai katonai bázisok ügyében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./2005. július 27.
Hetven-száz lakósátor beszerzését finanszírozza a romániai árvízkárosultak megsegítésére saját forrásból a magyar Belügyminisztérium. Lampert Mónika belügyminiszter azután döntött erről, hogy telefonon megbeszélést folytatott Nagy Zsolt román távközlési miniszterrel, aki a segítségét kérte. A belügyminiszter a Magyar Vöröskereszt vezetőivel közösen adománygyűjtő akció elindítását kezdeményezi. Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter levélben köszönte meg magyar kollégájának, Somogyi Ferencnek azt a segítséget, amit Magyarország nyújtott az árvíz sújtotta területeken. /Újabb magyar segítség az árvízkárosultaknak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./2005. július 28.
Coldea Mihai személyében Basescu elnök kinevezte a Román Hírszerző Szolgálat új főigazgató-helyettesét. A főigazgatót, mint közismert, még Iliescu ültette székébe. Az új tisztségviselő antiterrorista szakértő hírében áll, és két éve betöltetlen állásba került. A kinevezéssel egy időben a logisztikai osztály élére is új tisztségviselőt nevezett ki az elnök /Két új RHSZ-vezető. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./2005. augusztus 12.
Az 1989-es decemberi forradalom és az azt követő napok számos emberáldozatot követelő történéseivel, a bányászjárásokkal, a bukaresti Egyetem téri vérengzésekkel kapcsolatosan ismét előkerültek a dossziék. Az 1990-es tragikus márciusi marosvásárhelyi események hátterének, kirobbantói kilétének felderítésére viszont kísérletet sem tettek. Az egyik legnagyobb példányszámú román napilap, az Evenimentul Zilei folytatásokban közölt, „Az igazság a Marosvásárhely-ügyről” címen cikksorozatot. Nem az igazságot tartalmazza, mégis rokonszenves a két szerző, Mihai Mincan és Laurentiu Mihu alapállása. Sok a közöltekben a tévedés, nincsenek tisztában a magyar névhasználattal. Egyes nyilatkozatokat kiemeltek: „Egy héttel korábban a vasárnapi istentiszteleten bejelentették nekünk, hogy amikor a faluban félreverik a harangokat, indulnunk kell Marosvásárhelyre, hogy rendet teremtsünk, hogy megleckéztessük a magyarokat.” (Mihaila Cofariu) Ez az ember ma már másképpen nyilatkozik. Ioan Judea ezredes hamisít, tényeket ferdít el. A cikk a bebörtönzöttek statisztikáját sem hallgatta el. Eszerint 12 cigány, nyolc magyar és egy román nemzetiségű elítéltje volt a halálos kimenetelű összecsapásoknak. /Nagy Miklós Kund: Sajtó által homályosan. Marosvásárhely fekete márciusáról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./2005. augusztus 25.
A prefektúra hivatalos levélben felszólította a sepsiszentgyörgyi helyi tanácsot, hogy vonja vissza az utcanevek megváltoztatására vonatkozó határozatának az 1918. December 1. sugárút átnevezésére vonatkozó részét. A határozat szerint a színház sarkától a Szent György térig terjedő szakasz a Petőfi Sándor nevet viselné, folytatólag a Széchenyi térig pedig a Mihai Eminescu nevet kapná. /Knop Ildikó: Új támadás a Petőfi utca ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./