udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1199
találat
lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-450 | 451-480 ... 1171-1199
Névmutató:
Borboly Csaba
2011. január 3.
Magyar állampolgárságot kértek Székelyföld politikai vezetői
Az élénk sajtóérdeklődést kiváltó eseményen a három székelyföldi megye előljárói közel egy óra alatt töltötték ki a szükséges nyomtatványokat. Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba úgy nyilatkozott: számára megtisztelő, hogy magyar állam- polgárságért folyamodhatott.
Háromszék tanácselnöke, Tamás Sándor kifejtette: ötéves budapesti tartózkodása alatt nem igényelt magyar állampolgárságot, ám most, a Székelyföldön élve és dolgozva kérvényezte azt.
A magyar állampolgárság tulajdonképpen elismerése annak, hogy Magyarország határain kívül is élnek magyarok, nyilatkozta Maros Megye Tanácsának elnöke, Lokodi Edit-Emőke.
Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád, a konzulátuson megjelent újságíróknak azt mondotta: ez egy olyan pillanat, amit régen vártunk. „Európai és román állampolgárok vagyunk, és úgy hiszem, hogy erdélyiként, természetes, hogy magyar állampolgárok is legyünk”, tette hozzá.
A csíkszeredai konzulátuson az előjegyzési listák szerint naponta 15-20 magyar állampolgárságot kérvényezőt fogad majd minden ügyintéző. Az új magyar kormány vonatkozó jogszabálya közel három és fél millió magyar nemzetiségű, az anyaország határain kívül élő személyt érint.
agerpres.ro, Erdély.ma2011. január 4.
Megnyíltak a kapuk (Magyar állampolgárság)
Tegnaptól fogadják az egyszerűsített honosítási eljárás alapján magyar állampolgárságot igénylőket a magyar külképviseleteken. Az előjegyzésnek köszönhetően az első nap sorok nem alakultak ki a csíkszeredai és a kolozsvári konzulátusokon, az érdeklődés azonban igen nagy, ezért a következő időszakban várhatóan a Demokrácia Központokban is lehet időpontot kérni az iratok benyújtásához, így nem szükséges valamelyik konzulátushoz fordulni — tájékoztatta lapunkat Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ vezetője.
Sorok nélkül
Balogh György konzul, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulátusának ügyvivője szerint nem volt torlódás a külképviseleten, hiszen csupán az e napra előjegyzett személyeket fogadták a megbeszélt időpontokban. Mivel november 8-tól már felvették az előjegyzéseket, így előre egyeztetett időpontra hívtak be ügyfeleket. A főkonzulátus két épületében összesen öt ablaknál fogadják az igénylőket. Két műszakban dolgoznak, reggel nyolctól este kilencig, olykor fél tízig, amikor elmegy az utolsó ügyfél — tájékoztatott Balogh György. A kolozsvári főkonzulátuson is nagy munkában voltak e napon, mivel még meg kellett küzdeni a kezdeti gyakorlati nehézségekkel. A bukaresti nagykövetség konzuli osztályán tegnap tíz előjegyzett személyt fogadtak, itt sem voltak különösebb nehézségek. A bukaresti hivatalban egy ablak várja az igénylőket, hiszen az érintettek sokkal kevesebben vannak, mint Székelyföldön.
Székelyföldi vezetők az elsők
A csíkszeredai konzulátuson az első nap a három székelyföldi megye, Maros, Hargita és Kovászna önkormányzatának vezetői — Lokodi Edit Emőke, Borboly Csaba és Tamás Sándor — családjukkal együtt nyújtották be az állampolgárság iránti igénylésüket, így tett Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is. Lokodi Edit Emőke, Maros Megye Tanácsának elnöke szerint a kérelem benyújtásánál a fő motivációja az volt, hogy magyar, miként a felmenői is azok. Tamás Sándor szerint fontos üzenetet hordoz, hogy az elsők között nyújtották be állampolgársági kérelmüket: úgy legyünk magyar állampolgárok, hogy Székelyföldön élünk és dolgozunk. Borboly Csaba szerint az utód kéri ma azt, amit az elődtől elvettek. "A döntést közéleti szempontból azért tartom fontosnak, mert így jobban kifejezhetjük összetartozásunkat, az erdélyi magyar közösség pontot tehet egy folyamat végére, amelyet egy szóval lehet leírni: elszakítottság. Ennek a mai naptól vége" — jelentette ki. Antal Árpád úgy véli, számára elsősorban érzelmi kérdés a magyar állampolgárság megszerzése. Mint mondta, azért jelentkeztek az elsők között, hogy megmutassák, nem kell félniük az esetleges megtorlásoktól azoknak, akik élni akarnak ezzel a lehetőséggel.
Tőkés: félrevezet az RMDSZ
Tegnap Nagyváradon és Marosvásárhelyen megnyitották kapuikat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kialakított Demokrácia Központok. Nagyváradon Tőkés László, az EMNT elnöke maga is beadta állampolgársági igényét három gyermekével együtt. Tőkés László ünnepi köszöntőjében nagyra értékelte, hogy most szabadon döntheti el mindenki, vállalja-e a magyar állampolgárság által a nemzethez való tartozást. Az identitás vállalása és megerősítése számára ugyanis rendkívüli lehetőséget biztosít a magyar állampolgárság felvétele — hangsúlyozta. Tőkés a sajtón keresztül is felhívást intézett a romániai magyarokhoz, hogy éljenek a törvény adta lehetőségeikkel, és vállalják hitbeli, vallási és nemzeti önazonosságukat. Mint mondta, az állampolgársági törvény a december 5-i népszavazás és a Kempinsky-korszak lezárásának tekinthető, noha továbbra is árnyék vetül erre a folyamatra. Nagy József Barna irodavezetővel együtt Tőkés László jelezte: az RMDSZ félrevezeti a lakosságot a magyar állampolgársági kérelem témakörében. Az EMNT elnöke szégyenfoltként értékelte, hogy az RMDSZ különböző képviselői kettős kommunikációval egyrészt kijelentik, nem tartanak igényt a magyar állampolgárságra, másrészt pedig tájékoztató füzetecskét adnak ki, melyben arra buzdítják az embereket, hogy állampolgársági kérelmüket és az ehhez kapcsolódó dokumentációt vigyék az RMDSZ-hez.
Újabb Demokrácia Központok
Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ vezetője lapunk érdeklődésére elmondta: óriási az érdeklődés a magyar állampolgárság iránt, és annak ellenére, hogy az új esztendő első napján általában pangás jellemzi a közintézményeket, az irodában sokan megfordultak. Azt is elmondta: a Demokrácia Központok a következő időszakban nem csak tanácsadással, ügyintézéssel tudják segíteni a magyar állampolgárságot igénylőket, hanem várhatóan időpontot is lehet majd kérni az irodában, így nem szükséges valamely külképviseleti irodához fordulni. A következő időszakban Kézdivásárhelyen és Baróton is megnyílik a központ, avatás előtt áll a székelyudvarhelyi és a csíkszeredai — tájékoztatott a Demokrácia Központok sajtóirodája.
Erdélyiek Budapesten
Budapesten is átadták az első egyszerűsített honosítási kérelmet tegnap. A kolozsvári Hantz Péter egyetemi oktató beadványát Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára vette át. Hantz Péter hangsúlyozta: a határon túli magyarok mindig is a magyar nemzethez tartozónak érezték magukat, és számára az állampolgárság azért fontos, mert az összetartozás érzését erősíti. "Nagyon jó érzés volt, már nagyon régen várok arra, hogy magyar állampolgárrá válhassak" — fogalmazott Hantz Péter, aki jelenleg Svájcban dolgozik, és elsősorban érzelmi indíttatásból szeretne magyar állampolgár lenni. Mint ismeretes, az egyetemi oktató 2006. november 22-én több magyar nyelvű táblát szerelt fel a BBTE épületeiben az ellen tiltakozva, hogy a többnyelvű feliratozásról már 2005-ben meghozott egyetemi határozatnak nem szereztek érvényt. Ezt követően kizárták a felsőoktatási intézményből. Ugyancsak Budapesten, a XVI. kerületi önkormányzatnál nyújtja be a honosítási kérelmet a tusványosi szabadegyetem és diáktábor központi szervezőcsapata. Huszonöt fős csapatban a Magyar Ifjúsági Tanács elnökségi tagjai és a tagszervezetek vezetői is jelen vannak. A fiatalok az ügy fontosságára kívánják felhívni a figyelmet, és arra biztatják az erdélyi magyar ifjakat, hogy éljenek a lehetőséggel.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. január 5.
Borboly Csaba: Itt a lehetőség a nemzetpolitikai kérdések átgondolására
A magyar–magyar kapcsolatokra vonatkozó javaslataival Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke január 5-én levelet írt dr. Salamon Lászlónak, a Magyar Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottsága elnökének. „A Magyar Országgyűlésben most olyan politikai konstelláció alakult ki, amely kedvez a nemzetpolitikai kérdések érdemi átgondolásának és szabályozásának. Határon túli magyar politikusként így fontosnak tartanám, ha a Magyar Köztársaság Alkotmánya olyan rendelkezésekkel gazdagodna, amelyek egyértelműen és világosan meghatároznák, közjogi szintre emelnék a magyar–magyar kapcsolattartás meghatározó elemeit” – fogalmaz levelében a tanácselnök, négy pontban foglalva össze javaslatait és észrevételeit a tervezett új magyar alkotmányhoz.
A székelyföldi elöljáró indokoltnak tartja, hogy a jelenlegi alkotmány alapvető rendelkezéseinek 1. pontja – „Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért” – jobban részletezze a felelősségvállalás konkrét megvalósulási formáit. Borboly Csaba a román alkotmány 7. szakaszára hivatkozik, amely e tekintetben közérthetőbben fogalmaz: tételesen említi a határon túli románokkal ápolt kapcsolatok támogatását, valamint a határon túli románság etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása megőrzésének, fejlesztésének a támogatását. Javaslatai második pontjában a tanácselnök olyan „sarkalatos törvényt” tart megfelelő jogszabályi keretnek, amely átível a kormányzati ciklusokon, illetve kiszámítható módon részletezi és szabályozza a Magyar Köztársaság által a határon túli magyarokért vállalt kötelezettségeket.
A harmadik pontban Borboly Csaba szerint a magyarországi politikai elitnek változtatnia kell azon a felfogáson, hogy nem biztosít érdemi döntési/együttdöntési jogosítványokat a határon túli magyar politika legitim képviselőinek, olyan jogviszonyokat, amelyek alanya a határon túli magyarság. A Hargita megyei tanácselnök ismét pozitív példaként említi a román rendszert, amelyben a magyarság parlamenti képviselete tagokat delegálhat minden olyan testületbe, amely parlamenti felügyelet alá tartozik, függetlenül attól, hogy kormánypárt az RMDSZ, vagy ellenzéki. „Jogszabályi garanciákkal körbebástyázott magyar–magyar együttműködési rendszert kell kiépíteni a jelenlegi helyett. A mai viszonyrendszert tehát fel kell váltania a közös előkészítésen és döntésen alapuló együttműködési rendszernek” – írja Borboly Csaba.
Javaslatainak negyedik pontjában a tanácselnök fontosnak tartja a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének ügyét. Úgy látja, e tekintetben lépnie kell a Magyar Országgyűlésnek, és az új alkotmányban, hasonlóan a románhoz, rendezni kell a kérdést, mert meggyőződése, hogy e rendelkezés egyaránt szolgálná a politikai stabilitást és a kisebbségvédelem ügyét. „…nem hallgathatom el azt sem, hogy a román politikusokkal folytatott jogérvényesítési vitákban egyre többször visszatérő kérdés, hogy a magyarországi románságnak mikor lesz hasonló parlamenti képviselete. Erre mi, erdélyi magyar politikusok csak kínosan vonogathatjuk a vállunkat, válaszolni viszont nem tudunk” – hangsúlyozza Borboly, ekként összegezve javaslatait: „Erdélyi, székelymagyar vezetőként akkor lennék elégedett Magyarország új alkotmányával, ha annak betűje és szelleme új alapokra helyezné a magyar–magyar viszonyrendszert, az őt érintő anyaországi döntési folyamatokban – a nemzeti együttműködés rendszerének megfelelően – partneri, mellérendelt szerepbe kerülne a határon túli magyarság. Az elmúlt 20 esztendőben felgyülemlett tapasztalat alapján megérett az idő a határon túli magyar közösségek közjogi szintű nagykorúsítására, s ezzel arra, hogy az új alkotmány ne csak Magyarország, de a magyar közösség egészének alaptörvényévé váljék.” Erdély.ma2011. január 5.
Továbbra is törvényes a székely zászló kitűzése
Beperelte Hargita Megye Tanácsát és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot (CNCD) a Marosvásárhelyi Ítélőtáblán három maroshévízi román civil szervezet, amiért feljelentésük alapján a CNCD nem ítélte diszkriminatívnak Hargita megye zászlaját, a kék-arany színű székely lobogót.
A Dr. Miron Cristea Kulturális Alapítvány, a Radio Ardealul és a Glasul Calimanilor Egyesület – Dan Tanasa sepsiszentgyörgyi lakossal együtt – a múlt év elején azt kifogásolta a CNCD-hez benyújtott keresetében, hogy a megyezászló csak a magyar közösséget képviseli, a megyében élő román nemzetiségűeket nem, és ez sérti a helyi románokat. A CNCD tavaly őszi döntése szerint a – Hargita Megye Tanácsa 2009. november 26-i határozatában Hargita megye zászlajaként elfogadott – székely lobogó nem diszkriminálja a megyében élő románokat. A CNCD szerint a helyi hatóságoknak a román törvénykezés értelmében joguk van önállóan dönteni az adott közösség jelképeiről, így 2010 novemberében lezárta az ügyet, megállapítva, hogy a panasztevők által sérelmezett megyei tanácsi határozat nem esik a diszkrimináció elleni, 2000. évi 137-es számú, 2007-ben újraközölt kormányrendelet hatálya alá.
A határozatot a fellebbezési határidőig nem támadták meg, viszont a fent említett három szervezet most a Marosvásárhelyi Ítélőtáblánál keresi igazát. A felperesek szerint törvénytelen a diszkriminációellenes tanács döntése, ellentmond a hivatkozott 137-es kormányrendelet előírásainak, ráadásul cinkossággal vádolják a Hargita Megyei Tanácsot és a CNCD tagjait, Asztalos Csabát, Gergely Dezsőt és Haller Istvánt, akik a petíciót elbírálták. A Maroshévízen bejegyzett szervezetek továbbra is törvénysértőnek és diszkriminatívnak tartják a megyezászlót, és sérelmezik Borboly Csaba tanácselnöknek a 2010. március 15-én a csíkszeredai megyeházánál tartott zászlófelvonáson tett kijelentését, miszerint ez a zászló egész Székelyföld zászlajának tekinthető. A felperesek keresetükben kifejtik, hogy a kék-arany zászló "monoetnikus" szimbólum, nem tükrözi a Hargita megyében élő román közösséget, és tulajdonképpen "az etnikai alapú területi szeparatizmus jelképe".
– Bízom benne, hogy az igazságszolgáltatás a javunkra dönt. Viszont a Hargita megyei települések közintézményeire továbbra is nyugodtan ki lehet tűzni a megyezászlót – nyilatkozta a kereset kapcsán Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Népújság (Marosvásárhely)2011. január 6.
PSD-szenátor: magyar paramilitáris szervezet tagjai „hemzsegnek” Erdélyben
Olguţa Vasilescu szociáldemokrata (PSD) szenátor sérelmezte szerdán, hogy a román hatóságok semmit nem tesznek az ellen, hogy Romániában működik egy magyar „paramilitáris és fasiszta” szervezet, amelynek tagjai „hemzsegnek” Erdélyben.
Dolj megyei PSD-szenátor annak kapcsán nyilatkozott, hogy Traian Băsescu államfő az oktatási törvény keddi aláírása után tartott sajtótájékoztatóján bírálta a jogszabályt ért nacionalista bírálatokat.
„Hogyan engedheti meg magának Traian Băsescu, hogy nacionalizmusról beszéljen, miközben tudnia kellene, hogy megyei tanácsok elnökei és prefektusok sorban állnak a csíkszeredai magyar konzulátusnál, hogy magyar állampolgárságot kapjanak, és hogy Erdély-szerte magyarra változtatják a román elnevezéseket” – fogalmazott Vasilescu utalva arra, hogy Borboly Csaba, Tamás Sándor, és Lokodi Edit Emőke, Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsának elnökei benyújtották állampolgárság-igénylésüket.
Olguţa Vasilescu szerint noha Magyarországon izraeli nyomásra betiltották a Magyar Gárdát, a szervezet nehézség nélkül működik Romániában. „Felvonulnak Románia utcáin, még egy székely zászlóaljat is létrehoztak, hemzsegnek Erdélyben, anélkül, hogy az államelnök reagálna erre” – tette hozzá a PSD-szenátor. Krónika (Kolozsvár)2011. január 7.
Borboly összmagyar alkotmányt szorgalmaz
„Erdélyi, székelymagyar vezetőként akkor lennék elégedett Magyarország új alkotmányával, ha annak betűje és szelleme új alapokra helyezné a magyar–magyar viszonyrendszert, az őt érintő anyaországi döntési folyamatokban – a nemzeti együttműködés rendszerének megfelelően – partneri, mellérendelt szerepbe kerülne a határon túli magyarság” – jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke tegnap annak kapcsán, hogy több alkotmánymódosító javaslatot is megfogalmazott az anyaország most készülő alaptörvényéhez.
A székelyföldi politikus ugyanis úgy látja, hogy az elmúlt 20 esztendőben felgyülemlett tapasztalat alapján megérett az idő a határon túli magyar közösségek „közjogi szintű nagykorúsítására, s ezzel arra, hogy az új alkotmány ne csak Magyarország, de a magyar közösség egészének alaptörvényévé váljék”. A magyar–magyar kapcsolatokra vonatkozó javaslataival Borboly tegnap levelet írt Salamon Lászlónak, a Magyar Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottsága elnökének, amelyben négy pontban foglalja össze javaslatait és észrevételeit a tervezett új magyar alkotmányhoz. A székelyföldi elöljáró indokoltnak tartja, hogy a jelenlegi alkotmány alapvető rendelkezéseinek 1. pontja – „Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért” – jobban részletezze a felelősségvállalás konkrét megvalósulási formáit.
Javaslatai második pontjában a tanácselnök olyan „sarkalatos törvényt” tart megfelelő jogszabályi keretnek, amely átível a kormányzati ciklusokon, illetve kiszámítható módon részletezi és szabályozza a Magyar Köztársaság által a határon túli magyarokért vállalt kötelezettségeket. Borboly szerint ugyanakkor a magyarországi politikai elitnek változtatnia kell azon a felfogáson, hogy „nem biztosít érdemi döntési/együttdöntési jogosítványokat a határon túli magyar politika legitim képviselőinek, olyan jogviszonyokat, amelyek alanya a határon túli magyarság”. A tanácselnök pozitív példaként említi a román rendszert, amelyben a magyarság parlamenti képviselete tagokat delegálhat minden olyan testületbe, amely parlamenti felügyelet alá tartozik, függetlenül attól, hogy kormánypárt az RMDSZ, vagy ellenzéki. Javaslatainak negyedik pontjában a tanácselnök fontosnak tartja a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítását. Krónika (Kolozsvár)2011. január 8.
Közös székelyföldi megemlékezés (Madéfalvi veszedelem)
Piros-fehér-zöld zászló díszített tegnap majdminden csíkmadéfalvi portát, hiszen az 1764. január 7-i vérengzés évfordulója volt. Hagyomány szerint méltó megemlékezést tartottak a székely gyásznapon. Ezúttal nem sereglett a szomszédos falvak népe az emlékoszlophoz, ám a rendezvény mégis különleges volt, hisz egész Székelyföld területéről eljöttek a közösségek képviselői, mindhárom megyei tanács elnöke részt vett és beszédet mondott a megemlékezésen.
Mínusz 20 Celsius-fokos hidegben mentek a helybeli székely harisnyás férfiak, ünneplőbe öltözött helyiek és vendégek a felcsíki falu római katolikus templomába, ahol emlékező misét tartottak, közreműködtek a Zöld Péter Általános Iskola tanulói. Innen már ,,csak" -15 Celsius-fokban vonult fel szép rendben a gyülekezet az emlékoszlophoz. Elöl a gidófalvi és uzoni huszárok, igaz, csak gyalogosan, majd alcsíki kollégáik már lóháton, a csíki határőr gyalogezred hagyományőrzői, a helybeli rezesbanda, aztán a vörösével kirívó népviseletbe öltözött csángó asszonyok, s folytatódott a sor a megemlékezők sokaságával. Az obeliszknél a székely himnusz eléneklésével kezdődött, nemzeti imánkéval végződött a megemlékezés. Az egybegyűlteket Szentes Csaba házigazda polgármester köszöntötte, kiemelve, a székely gyásznap üzenete az, hogy nekünk, székelyeknek mindvégig össze kell fognunk. Kelemen Hunor művelődési miniszter kifejtette, a népirtás tanulsága kettős: szabadságunkért, értékeinkért, önazonosságunkért nem szabad semmiféle kompromisszumot kötnünk. A másik az, hogy nem szabad engednünk annak a csábító erőnek, mely egymás ellen akarja fordítani közösségünk tagjait. Ezt csak együtt tehetjük meg sikeresen. Hozzátette, nem szabad elfelednünk a csángók iránti felelősségünket. Balogh György, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulátusának ügyvezető konzulja a madéfalvi vérengzés kapcsán elmondta, a szabad székelyek, akik a később megszülető magyar nemzet előképét hordozták, a nemzetpusztulásra kiadott parancsra kimondták azt a szót, hogy NEM, amely szó bukásban is legyőz minden fegyvert. Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat elnöke kifejtette, ezer esztendő alatt egyik kezünkkel védtük, másikkal építettük ezt a tájhazát. Székelyföld közös alkotás, mindannyiunk tulajdona, azoké, akik megdolgoznak, megküzdenek, és áldozatokat hoznak érte. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke emlékeztetett, székely történelmünk ismétli önmagát, az autonómia, a szerzett közösségi jogok visszaállítása ma éppoly aktuális követelésünk, mint volt az elmúlt évszázadokban. A megemlékezésen koszorút helyezett el többek között az erdővidéki önkormányzatok nevében Bölön, Nagyjta és Vargyas polgármestere, valamint Réty és Illyefalva elöljárója, közreműködött Nyisztor Ilona csángó énekes és a pusztinai Házépítő Egyesület női kara. Imát mondott ft. Csintalan László címzetes kanonok, főesperes.
Szekeres Attila, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. január 8.
Objektív történelmi szemlélet mítoszokkal ötvözve
Ha minden jól halad, a következő tanévtől már forgathatják a Székelység története című tankönyvet a hatodikos és hetedikes diákok. A munkacsoport vezetője, dr. Hermann Gusztáv Mihály, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa azt mondja, objektív történelmi szemléletű tankönyvet szerkesztenek, de megkeresik a módját annak is, hogy a nem igazolható történelmi hagyományok, a legendák, mítoszok is helyet kapjanak benne. „Ne eltűnjenek, csak kerüljenek a helyükre” – mondja Hermann. „Egy csíki községben tartottunk előadást Mihály János kollégámmal, amikor Borboly Csaba megyeitanács-elnök felvetette: szerkesszünk egy tankönyvet a székelység történetéről” – emlékezett vissza a kezdetekre a székelyudvarhelyi Hermann Gusztáv Mihály történész. A tankönyvet készítő munkacsoport koordinátora azt mondja, a székelység történetét egyelőre opcionális tantárgyként tanítják majd, később viszont – adott régióban – kötelező tantárgyként is bevezethetik. „Jómagam azt sem tartanám elvetendő ötletnek, hogy régiónkban a román osztályokban a román változatot is tanítsák, a kölcsönös megismerés jegyében” – mondja Hermann.
A leendő tankönyvet két évre, heti egy órára strukturálnák. Némi vitát szült, hogy a székelység vagy Székelyföld történetét írják meg. Hermann és a szerkesztőbizottság a székelység története mellett foglalt állást, hiszen – mint mondja – a Székelyföld története feltételezné a székelyek letelepedése előtti Székelyföld történetét is, s valószínűleg szintén vita lenne abból, hogy mit tekintsünk Székelyföldnek. „Leegyszerűsítené a dolgot, ha csak a székelységről, a székely székek közösségéről beszélnénk, de természetesen szó kell essen a székelységgel együtt élő egyéb etnikai csoportokról is” – véli a történész.
A megyei tanfelügyelőség javaslatára – a szervezés jelenlegi fázisában – egy ötfős tankönyvszerkesztő munkacsoport jött létre: Székelyudvarhelyről Mihály János és Novák Károly-István, Csíkszeredából Orbán Zsolt és Forró Albert, valamint a megyei főtanfelügyelő, Ferencz S. Alpár tagja a csoportnak, a munkálatok koordinátora pedig Hermann Gusztáv Mihály. A tartalomjegyzék nagyvonalakban elkészült, egyelőre a következő fő témák körvonalazódtak: földrajzi bevezető; Székelyföld a székelyek letelepedése előtt; székely eredetkérdés; székely honfoglalás; a székely társadalom; a változás kora; székelyek az erdélyi fejedelemség korában; székelyek a Habsburg-birodalomban; a diktatúrák kora; a dualizmus; a székelység az első világháborúban; kisebbségben, a „kicsi magyar világ” és a második világháború; a székelység a kommunizmus időszakában.
Hermann azt mondja, a szerzők egyhangúan egyetértettek abban, hogy egy objektív történelmi szemléletű tankönyv készüljön, bár mostanság egyre tágabb és magasabb körökben újra divatos a mitikus történelmet előnyben részesíteni. „Szeretném, ha szakmai szempontból szakszerű tankönyv készülne” – mondja Hermann. „Ugyanakkor meg kell keresni a módját annak is, hogy a nem igazolható történelmi hagyományok is bekerüljenek a tankönyvbe, például az eredetmítoszok is helyet kapjanak benne. Ne tűnjenek el, csak kerüljenek a helyükre. A gyermek azután is szereti, fogyasztja a mesét, miután megtudja, hogy nincs tündér, nincs sárkány, táltos paripa. A mítosz nem történelem, de hozzátartozik a mi regionális tudatunkhoz, s azután is lehet szeretni, miután megtudjuk, hogy valójában nem úgy történt” – állítja a történész. Szerinte jól átgondolt pedagógiai módszerrel megoldható, hogy a kamasz elfogadja a történelmi valóságot, s közben nem szenved traumát, ha kiderül, hogy Csaba királyfi nem hiteles történelmi személy, ráadásul a mítoszokat a gyermek továbbra is értéknek, identitását meghatározó elemeknek tekintse – mindezt egy másik értékrendbe helyezve.
Hermann szerint ennél a korosztálynál nagyon fontos a tankönyv grafikai arculata, erre is nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a közeljövőben.
A munkacsoport terv szerint legközelebb január 18-án ül össze. Ahhoz, hogy a diákok már az idei szeptemberi becsengetés után kézhez kapják a Székelység történetét, legkésőbb tavaszra el kell készülnie. „Azt látom, hogy sok iskolában foglalkoznak a székely történelem kérdéseivel a pedagógusok. Ki bővebben, mélyebbre ásva, mások ritkábban, felületesebben, esetleges szakmai háttérrel. Ez a tankönyv egy átgondoltabb, szakmailag jobban ellenőrzött mederbe terelné a dolgot, s az információk is szakszerűbbek lesznek. Ez lenne a készülő tankönyv legnagyobb haszna” – állítja Hermann Gusztáv Mihály.
Jakab Árpád
Hargita Népe (Csíkszereda)2011. január 10.
Együtt emlékeztek a székelyföldi megyék elöljárói Madéfalván
Először emlékezett a három székelyföldi megye, Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsának elnöke közösen az 1764-es madéfalvi veszedelemről.
fagyos idő ellenére számos politikus, helybéli és Csángóföldre elszármazott csíki látogatott el a madéfalvi emlékműhöz, ahol arra emlékeztek, hogy 247 éve történt a madéfalvi veszedelemként emlegetett tömeggyilkosság, amelyet az osztrákok követtek el a csíki falucskában, ahol akkor összegyűltek a székely vezetők. Az ágyútűzzel indított támadásban mintegy 400 embert, köztük ártatlan gyermekeket és aszszonyokat mészároltak le. A mészárlás és az erőszakos katonasorozás következtében kezdődött el a székelyek kivándorlása Moldvába. A vérengzés emléke még ma is él nemcsak a madéfalviak, de a Csángóföldre került magyarok körében is.
Pénteken több mint százan gyűltek össze az emlékműnél, hogy leróják tiszteletüket a tömeggyilkosságban elhunytak előtt. Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter beszédében elmondta, bár az emberiség különböző népcsoportjai gyakran törtek egymásra azért, hogy földet, erőforrásokat szerezzenek, hogy megszüntessék egy nemzet önazonosságát vagy elvegyék szabadságát, a madéfalvi veszedelemhez fogható mészárlásra ritkán volt példa. „Voltak olyan harcok, amelyeket nem lehetett háborúnak nevezni, így 1764 sem nevezhető egyenlő felek küzdelmének, hiszen védtelen, alvó székely családokra törtek rá” – fogalmazott a tárcavezető. Kelemen szerint múltunkból le kell szűrni a tanulságot: nem szabad kompromisszumot kötnünk, ha szabadságunkról, értékeinkről, önazonosságunkról van szó, illetve soha nem fordulhatunk egymás ellen.
„Az, aki a határon áll, mindig jobban ki van téve a támadásoknak. A székely ember mindig a határon állt, még most is, amikor nem fegyverekkel harcolunk” – mondta a politikus. A megemlékezésen felszólalt Balogh György csíkszeredai konzul is, aki beszédében azt hangsúlyozta, hogy több évszázada azért harcoltak a magyarok, mert elvették tőlük a szabadságukat. Fontos ezért, hogy a jövőben egy nemzetként küzdjön a nép, hangsúlyozta a diplomata. Gyerkó László szenátor a jelen döntéseinek fontosságáról beszélt. „Történelmünket mi alakítjuk, döntéseink befolyásolják jövőnket, és erre a legaktuálisabb példa az oktatási törvény” – jelentette ki a honatya.
Lokodi Edit Emőke Maros megyei tanácselnök kifejtette, bármi is történt közel 250 éve, nem vehették el a magyaroktól nyelvüket, kultúrájukat, és ez a kitartás feljogosítja a székelyeket a magyar állampolgárságra. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök arra buzdította a jelenlévőket, vigyék előre együtt a Székelyföld ügyét. „Székelyföld ne azoké legyen, akik kigúnyolják, hanem azoké, akik szeretik ezt a tájat, az itt lakó embereket. Ne azoké legyen, akik fékezik a szántóföldek, a legelők és az erdők visszaadását, hanem azoké, akik megművelik azokat, akiknek nem szégyen a kétkezi munka. Székelyföld ne azoké legyen, akik Bukarestbe viszik az adónkat, hanem azoké, akik itt termelik meg az anyagi javakat. Ne azoké legyen, akik a sót, a borvizet, az erdőt elveszik előlünk, hanem azoké, akik kitermelik az altalajkincseket és újraültetik a letarolt hegyoldalakat.
Székelyföld ne a nyakunkra ültetett ellenőrző szerveké legyen, hanem azoké, akik akkor is szeretik, amikor nem könnyű szeretni. Székelyföld azoké legyen, akik hisznek benne” – hangoztatta az elöljáró. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a történelem ismétli önmagát, hiszen úgy, ahogy közel 250 éve saját vezetőket akartak a székelyek, ma is ragaszkodnak hozzá, hogy saját soraikból válasszák tisztviselőiket. „Számunkra Madéfalva az együvé tartozás, a jó- és balsors közös vállalásának, a székely múlt ismeretének, szimbólumaink és emlékhelyeink tiszteletének, az elveink mellett a végletekig való kitartásnak, jogaink érvényesítésének, a személyes és közösségi áldozatvállalásnak, az állhatatosságnak a jelképe” – összegzett az elöljáró.
Az idei megemlékezés a madéfalvi római katolikus templomban kezdődött, ahol a Zöld Péter Általános Iskola tanulói mutattak be ünnepi műsort. A műsorral egybekötött szentmisén a madéfalviak és meghívottaik mellett csángók és hagyományőrző huszárok voltak jelen. A Siculicidium emlékművénél tartott ünnepi beszédek között szavalat és csángó asszonyok kórusának éneke hangzott el. Ezt követően került sor a koszorúzásra, amely a székely himnusszal kezdődött és a magyar himnusszal zárult. Az emlékműtől az ünnepség résztvevői a helyi iskolába vonultak, ahol a Forradalom és szabadságharc 1848–1849 című vándorkiállítást tekinthették meg.
Forró Gyöngyvér, Krónika (Kolozsvár)2011. január 11.
Csak „részben” szabad március 15-e
Az előzetes bejelentésekkel ellentétben mégsem válhat zökkenőmentesen „hivatalos” ünnepnappá a magyar nemzeti ünnep, március 15-e Kovászna megyében. György Ervin prefektus szerint több háromszéki önkormányzat túllépte a hatáskörét, amikor ezt a napot hivatalos ünneppé nyilvánította.
Az előzetes bejelentésekkel ellentétben mégsem válhat zökkenőmentesen „hivatalos” ünnepnappá a magyar nemzeti ünnep, március 15-e Kovászna megyében. György Ervin prefektus szerint több háromszéki önkormányzat túllépte a hatáskörét, amikor ezt a napot hivatalos ünneppé nyilvánította.
Nem hivatalos a hivatalosítás
„Ha a polgármester vagy a megyei tanács elnöke, az alkalmazottak képviselőivel együtt, a törvény értelmében módosította a kollektív munkaszerződést úgy, hogy a március 15-ét munkaszüneti nappá nyilvánították, az rendben van. Túllépte azonban a hatáskörét az a helyi önkormányzat, amely határozatban nyilvánította március 15-ét hivatalos ünneppé. Ha nem vonják vissza, ezeket a határozatokat a kormányhivatal megtámadja” – nyilatkozta a kormány Kovászna megyei képviselője.
Tudomásunk szerint Háromszéken a megyei önkormányzat, illetve a sepsiszentgyörgyi, a kézdivásárhelyi, a kovásznai és az uzoni tanácsok, valamint több község is határozott március 15-e helyi jellegű hivatalos ünneppé, így szabadnappá nyilvánításáról. György Ervin úgy véli, nem tudni pontosan az érintett települések számát, mert több esetben a decemberi tanácsülésen fogadták el ezt a határozattervezetet, és ezekben a napokban küldik be a dokumentumokat a kormányhivatalhoz.
A háromszéki prefektus kifejtette: első lépésként felszólítják az érintett önkormányzatokat, vonják vissza a határozatot, és ha ez nem történik meg, a közigazgatási bíróságon támadják meg azokat.
Vitatott jó példa
Mint arról beszámoltunk, a Kovászna Megyei Tanács egyeztetett elsőként Székelyföldön március 15. és november 1. munkaszüneti nappá nyilvánításáról a helyi szakszervezetekkel. Ezt követően a sepsiszentgyörgyi tanács is hasonlóképpen járt el, számolt be lapunknak Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere akkor kifejtette: reméli, ragadós lesz a példájuk, és a többi önkormányzat, közintézmény, iskolák és óvodák is átveszik ezt a rendszert, amely teljesen jogszerű, és így saját hatáskörben tudják bővíteni az államilag szavatolt munkaszüneti napokat.
Ezt követően a Magyar Polgári Párt tagjai valamennyi önkormányzathoz benyújtották a határozattervezetet, több testület is csatlakozott. Kovászna Megye Tanácsa decemberben nyilvánította munkaszüneti nappá március 15-ét. A tanácsülésen kisebb vita alakult ki emiatt, hiszen a román pártok képviselői: Solomon Ioan és Calinic Sabin jogi ellenvetéseket fogalmaztak meg a határozat ellen, mert úgy vélték, erről a kérdésről csak a parlament dönthet.
Nem az ördögtől való
Míg a prefektus és a helyi politikusok közül többen vitatják a magyar nemzeti ünnep hivatalossá tételét, a helyi lakosok egyértelműen igénylik azt. Lapunk érdeklődésére a Kovászna megyei önkormányzat egyik alkalmazottja elmondta: „Eddig is ünnepeltük ezt a napot, de egészen más hangulata lenne, ha ezt intézményes szinten is elismernék. Példát mutatnánk az országnak, hogy a magyar ünnep nem ördögtől való”.
A munkavállaló gyakorlati szempontból is hasznos intézkedésnek tartja, hogy március 15-e és mindenszentek napja, november 1-je munkaszüneti nap lehet, hiszen ezzel a gesztussal valamelyest kompenzálnák a munkáltatók a tavalyi megszorító intézkedéseket. Kollégája úgy véli, a helyi döntés még nem elég. „Hiába döntünk mi itt helyben, hogy fontos nekünk ez a nap, azt kellene elérni, hogy ez a román honatyáknak is fontos legyen, az lenne az igazi siker” – vélekedett a háromszéki közalkalmazott.
Nem tudják elképzelni
Hargita megyében nem értik, mi történik a székely testvérmegyében. „Mi 1990 óta minden évben méltóképpen megünnepeltük március 15-ét, hisz ez egy jelentős ünnepe a magyarságnak, és ez ezután sem fog változni. Nem tudok olyan kormányzati lépést elképzelni, amely megakadályozhatná ezt” – nyilatkozta lapunknak Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere. Az elöljáró szerint Székelyföldön különösen nagy jelentősége van annak, hogy március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánítsák Romániában, de úgy gondolja: a legfontosabb, hogy a szívekben legyen ünnep az ünnep. Hasonlóan vélekedik Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is.
„Örvendenék, ha hivatalos ünnep lenne március 15-e, már csak azért is, hogy valamennyi közintézmény dolgozója együtt ünnepelhessen” – vélekedett az önkormányzati vezető. Hozzátette: az általa vezetett testület már megtette a szükséges lépéseket azért, hogy munkatársai „szabadon”, azaz szabad nappal ünnepelhessenek.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)2011. január 12.
Elkerülhető a vég kezdete?
A törekvések nem ellentétesek, nem kioltják, hanem erősítik a nemzetépítési folyamatokat.
Hidegháború és árokásás zajlik Erdélyben január elseje óta, amióta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács demokrácia-központjaiban megkezdődött a magyar állampolgári kérvények kitöltése. Az RMDSZ palástolni próbálja féltékenységét, amiért az Orbán-kormány az EMNT-t tartja kizárólagos partnerének a visszahonosítási akcióban, közben attól tart, hogy a magyarországi támogatási összegek elosztása is teljes mértékben az EMNT feladata lesz az idéntől.
Hidegháború és árokásás zajlik Erdélyben január elseje óta, amióta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács demokrácia-központjaiban megkezdődött a magyar állampolgári kérvények kitöltése. Az RMDSZ palástolni próbálja féltékenységét, amiért az Orbán-kormány az EMNT-t tartja kizárólagos partnerének a visszahonosítási akcióban, közben attól tart, hogy a magyarországi támogatási összegek elosztása is teljes mértékben az EMNT feladata lesz az idéntől.
Eközben aktivizálódik az RMDSZ ellenzéke is, amelynek sajtója erős támadást indít a Markó Béla vezette alakulat ellen. Legutóbb a februárban leköszönő RMDSZ-elnököt igyekeztek rossz fényben beállítani, idézték válaszát, miszerint nem kíván (egyelőre) magyar állampolgár lenni. A tudósítók szándékosan vagy tudatlanságból viszont elhallgatták, hogy a román kormány miniszterelnök-helyetteseként a nemzetvédelmi törvény előírásai és a józan ész diktálta visszafogottság miatt nem is folyamodhat egy másik állampolgárságért.
Azt sem szabadna figyelmen kívül hagyni, hogy az RMDSZ kormányszerepének köszönhetően sem ütközik akadályba a magyar állampolgárság igénylése Erdélyben. Az erős erdélyi magyar érdekképviselet nélkül a román törvényhozás könnyen szlovakizálódhat!
Ma a nacionalizmus kártyáját a kormánykoalíció ellen kijátszó ellenzék hisztériakeltő próbálkozásait lehűti a kormányzó Demokrata-Liberális Párt, amely az RMDSZ támogatása nélkül népszerűtlenségének csúcsán hatalmasat bukna.
Az RMDSZ keresi az együttműködési lehetőséget a Fidesszel és a magyar külügygyel. Az együttműködést szorgalmazta Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács RMDSZ-es elnöke is, aki szerint a magyarországi politikai elitnek változtatnia kell azon a felfogásán, hogy „nem biztosít érdemi döntési/együttdöntési jogosítványokat a határon túli magyar politika legitim képviselőinek, olyan jogviszonyokat, amelyek alanya a határon túli magyarság.”
Borboly Csaba egyébként egy összmagyar alkotmány kidolgozását is javasolta. „Erdélyi székely magyar vezetőként akkor lennék elégedett Magyarország új alkotmányával, ha annak betűje és szelleme új alapokra helyezné a magyar–magyar viszonyrendszert, az őt érintő anyaországi döntési folyamatokban – a nemzeti együttműködés rendszerének megfelelően – partneri, mellérendelt szerepbe kerülne a határon túli magyarság” – mondja a Hargita megyei elnök, aki úgy látja, hogy az elmúlt húsz esztendőben felgyülemlett tapasztalat alapján megérett az idő a határon túli magyar közösségek közjogi szintű nagykorúsítására, s ezzel arra, hogy az új alkotmány ne csak Magyarország, de a magyar közösség egészének alaptörvényévé váljék.
A székelyföldi elöljáró indokoltnak tartja, hogy a jelenlegi alkotmány alapvető rendelkezéseinek első pontja – „Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért” – jobban részletezze a felelősségvállalás konkrét megvalósulási formáit, a kormányzati ciklusokon, illetve kiszámítható módon részletezze és szabályozza a Magyar Köztársaság által a határon túli magyarokért vállalt kötelezettségeket.
A javaslat – még akkor is, ha az már nehezen beékelhető a már elkészült magyar alkotmány szövegébe, mivel konvergens az alaptörvény szellemével – jelzi, hogy a magyar kormány és a romániai magyarság jelenlegi politikai képviseletének a törekvései nem ellentétesek, nem kioltják, hanem erősítik a nemzetépítési folyamatokat.
Az erdélyi magyar törvényhozó képviselet szempontjából fontos, hogy a magyar kormány komolyan veszi-e az együttműködést a gazdasági válság bátortalan és rövidtávon egyáltalán nem eredményes kezelésében meggyengült, de még mindig jelentős támogatással rendelkező RMDSZ-szel vagy csak az EMNT-t tartja majd partnerének. Ha a magyar kormány nem az együttműködést, hanem a versengést szorgalmazza az erdélyi magyar politikai és közéletben, óhatatlanul a vajdasági, kárpátaljai és felvidéki helyzetbe jutunk. Egy olyan országban, ahol a hatályos törvényeket sem tartja be a hatalom, ahol a nacionalizmus még mindig a politikai eszköztár aduja, ez az állapot a vég kezdetét jelentheti a magyar közösség számára.
Ambrus Attila. Új Magyar Szó (Bukarest)2011. január 13.
RMDSZ-szabályzat: létrejön a politikai alelnöki tisztség
Zöld utat adott a regionális szervezetek megalakítására és rábólintott a politikai alelnöki tisztség létrehozására e heti ülésén az RMDSZ szabályzatmódosító bizottsága. A testület a szövetség új szabályzattervezetét dolgozza ki a beérkezett módosító javaslatok alapján, a dokumentum végső változatáról a februári kongresszus határoz. A bizottság egyik tagjától, Márton Árpádtól megtudtuk: az elvi kérdések nagy részében már sikerült egyezségre jutniuk.
Zöld utat adott a regionális szervezetek megalakítására és rábólintott a politikai alelnöki tisztség létrehozására e heti ülésén az RMDSZ szabályzatmódosító bizottsága. A testület a szövetség új szabályzattervezetét dolgozza ki a beérkezett módosító javaslatok alapján, a dokumentum végső változatáról a februári kongresszus határoz. A bizottság egyik tagjától, Márton Árpádtól megtudtuk: az elvi kérdések nagy részében már sikerült egyezségre jutniuk.
Eszerint az új szabályzat lehetővé tenné a több területi (megyei) szervezetből álló regionális RMDSZ-szervezetek létrehozását. Ennek fő szorgalmazója korábban Borboly Csaba volt. Hargita Megye Tanácsának elnöke a Székelyföldi RMDSZ-szervezet megalakítását javasolta. „Végül arra jutottunk, hogy a székelyföldi szervezet megalakítása ne kerüljön be a szabályzatba, ám adjuk meg a lehetőséget a területi szervezeteknek, hogy régiónként tömörüljenek. Így létrejöhet akár a partiumi szervezet is” – magyarázta Márton.
Szintén a régiókban gondolkodás vezette a testületet arra, hogy eldöntse: az eddigi Országos Önkormányzati Tanács helyett jöjjenek létre a félévente ülésező partiumi, székelyföldi, belső-erdélyi, illetve szórvány önkormányzati tanácsok. „Teljesen mások a gondjai a szalontai önkormányzatnak, mint mondjuk a szovátainak. Ezért jelenlegi formájában az Országos Önkormányzati Tanács működésképtelen volt” – indokolta a döntést a politikus.
Módosulna a készülő szabályzattervezet szerint az RMDSZ vezetőségi struktúrája is. Eszerint létrejönne egy új poszt, a politikai alelnöki tisztség, illetve az ügyvezető elnökség átalakulna főtitkársággá. „Az RMDSZ-nek húsz év alatt nem volt alelnöke, pedig még egy bélyeggyűjtőket tömörítő szervezetben is van ilyen tisztség” – példálózott Márton Árpád.
A létrehozandó főtitkárság, illetve a főtitkári tisztség pontos hatásköreit még nem tisztázta a bizottság. „Abban megegyeztünk, hogy az RMDSZ-nek meg kell őriznie társadalomszervező szerepét, a feladat pedig – akárcsak eddig az ügyvezető elnökség esetében – a főtitkárságra hárulna” – magyarázta a képviselő. A szabályzatmódosító bizottság jövő héten tartja következő ülését.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)2011. január 14.
Határozott székelyföldi támogatás Kelemen Hunornak
Ésszerű, értelmes és kiszámítható változásra van szükség a Szövetségben – jelentette ki Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter Csíkszeredában, ahol Hargita és Kovászna megye vezetőivel Székelyföld igényeiről, elvárásairól egyeztetett.
„Az elmúlt másfél hónapban a szervezetekkel való egyeztetés során két elv körvonalazódik: az arányosság elve, vagyis a döntéshozatalban a lakosság és a szavazatarány hangsúlyosan jelen van, az egyensúly és a szolidaritás elve” – számolt be Kelemen Hunor. Össze kell egyeztetni az érdekeket ahhoz, hogy a Székelyföld súlyának és erejének megfelelően jelenjen meg az RMDSZ döntéshozatalában, de természetesen a többi RMDSZ – szervezet, régió is méltányos helyet kell kapjon. Kelemen Hunor politikai prioritásnak a régiók átszervezését jelölte meg, éppen ezért az RMDSZ-en belül javasolja a Regionális Önkormányzati Tanácsok létrehozását. „Nekem konkrét javaslataim vannak az alapszabályzat módosítására, például az a lehetőség, hogy a megyei szervezetek társulhassanak. Valós változások ezek, amelyek egyeztetések és tárgyalások eredményei. Olyan székelyföldi csapat van, amellyel számolni kell, és amelyre számítani lehet. Programomban két nagyon fontos szempontot fogalmaztam meg a régióátszervezéssel és Székelyfölddel kapcsolatban: autonómia és gazdasági fejlődés. E két tényező teheti Székelyföldet sikeressé” – mondta el Kelemen Hunor.
„Budapesten, Bukarestben és Brüsszelben mindig lesz olyan ügy, amely a miénknél fontosabb, éppen ezért kell legyen egy hely, ahol a székelyföldi ügy a legfontosabb, a mi ügyünk pedig Székelyföldön lehet a legfontosabb” – mutatott rá Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke, kiemelve, hogy az elmúlt években Hargita, Maros és Kovászna megye önkormányzatai egységesen léptek fel, ezáltal megjelenítve Székelyföldet mint régiót. „Az RMDSZ – alapszabályzat módosítása is beletartozik ebbe a körbe, úgy kell megváltoztatni, hogy az jó legyen azoknak az embereknek, akiket képviselünk, hogy legyen egy olyan struktúra, ahol Székelyföld érdekeit érvényesíteni lehet”– fejtette tovább az egységes fellépés gondolatát Tamás Sándor. Elmondta, a háromszéki szervezet szombaton dönt arról, hogy kit támogat a jelöltek közül, ő személy szerint Kelemen Hunort támogatja, amely által nemzedékváltást támogat. „Az ötvenes-hatvanas generáció már elvégezte feladatát, a harmincas generációnak még nincs elég tapasztalata, a negyvenes generációnak kell átvenni a stafétát” – fogalmazott Tamás Sándor.
Az elmúlt húsz esztendő a nyelvi jogokról szólt, míg a következő húsz év a régiókról fog szólni, hangsúlyozta Antal Árpád András polgármester, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke, aki szerint ezt figyelembe kell venni, és úgy kell felkészülni a következő évtizedekre. „Hangsúlyosan meg kell jeleníteni Székelyföldet, ennek támogatására ígéretet kaptunk Kelemen Hunor minisztertől, létre fogjuk hozni az RMDSZ székelyföldi szervezetét. Székelyföld-Kolozsvár-Partium tengely mentén kell kialakítani az RMDSZ új struktúráját, a szórványban élők és a csángómagyarok igényeire is oda kell figyelni. Én bízom abban, hogy új lappal tudunk indítani, új pályára kell helyezni az RMDSZ és a magyar kormány, az RMDSZ és Tőkés László kapcsolatát. Fontos, hogy a konszenzust meg tudjuk teremteni, még mielőtt bejegyzésre kerülhetne az új erdélyi párt” – fogalmazott Antal Árpád András. „A nemzedékváltással új RMDSZ születik, én úgy vélem, ezzel a csapattal letettük ennek alapköveit” – jelentette ki a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke.
„Nagyon fontos, hogy az RMDSZ közelebb kerüljön az emberekhez, és ez azt jelenti, hogy növelni kell a területi szervezetek súlyát” – hangsúlyozta Borboly Csaba, a Csíki Területi RMDSZ elnöke. A Hargita megyei tanácselnök úgy látja, az RMDSZ továbbra is erős szervezet, hiszen a legutóbbi felmérések szerint a magyar szavazók kétharmada támogatja. Ennek az erős szervezetnek pedig autonóm szövetségi elnökre van szüksége. Borboly Csaba reményét fejezte ki, hogy a közelgő kongresszus a békesség kongresszusa lesz. Erdély.ma2011. január 27.
Uniós pénzből készül a közös székelyföldi fejlesztési stratégia
A Székelyföldi stratégiai együttműködés című pályázatot ismertették mai sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatójukon Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
A projektet Kovászna Megye Tanácsa nyújtotta be a Közigazgatási és Belügyminisztériumhoz, Hargita Megye Tanácsa pedig partnerként vesz részt benne. A pályázat értéke 816 240 lej, időtartama 12 hónap. Célja Székelyföld fejlesztési stratégiájának és közös cselekvési tervének kidolgozása, a közigazgatási egységek partnerségének fejlesztésére. A fejlesztési stratégia kidolgozása a helyi önkormányzatok elképzeléseinek megfelelően valósul meg, a két megye hasonló gazdasági-szociális vonatkozásai lehetővé teszik a közös megvalósításokat. „A mai nap három olyan projekttel foglalkoztunk, amely a székelyek regionális öntudatának erősítését szolgálja. Az egyik az anyanyelv használatát segíti elő, a másik a turizmust, ez a harmadik a régió fejlesztési stratégiájáról szól. A térségben élő szakemberek, polgárok, vállalkozók energiáját egybe kell fésülni. A fejlesztéseket úgy kell elkészítenünk, hogy közben egészként lássuk az egész régiót. Nemcsak ezen a területen gondolkodunk közösen, hanem van egy pályázatunk, a közös székelyföldi stratégiára szociális területen is, Székelyföld pedig minden téren erősödik. Ez az első lehetőség, hogy Székelyföld egészének szóló fejlesztési stratégiát alakítsunk ki” – fogalmazott Tamás Sándor.
Borboly Csaba szerint, mivel a két megye hasonló kulturális adottságokkal rendelkezik, közösen dolgozhat a turizmusban, a székely termékek népszerűsítésében és számos egyéb téren, amihez viszont összehangolt stratégiára van szükség. „Úgy lehetünk eredményesek, ha terveinkkel túllépünk a megyehatárokon. A kampányban azt ígértük, erős Székelyföldet építünk – ehhez pedig egy jól elkészített stratégia szükséges. A jelen pályázattal is ezt építjük, hiszen hatékony közigazgatás nélkül elképzelhetetlen az autonómia” – fejtette ki Borboly Csaba.
A programot Klárik László, Kovászna Megye Tanácsának, valamint Birtalan József, Hargita Megye Tanácsának megyemenedzsere mutatta be.
Klárik László elmondta: fontos felmérni, hogy a régió lakói hogyan látják Székelyföld jövőjét, mely kérdésekre fektetnének nagyobb hangsúlyt: „a további stratégia kialakításának szempontjából irányadó lesz az a közvélemény kutatás, amelyet éppen ezzel a céllal készítünk el.” Klárik arról is beszámolt, hogy a projekt futamideje során több képzésre is sor kerül: ezek keretében a tisztviselők és vezetők a stratégiai gondolkodást sajátítják el.
„A projekt közös stratégiai gondolkodást jelent Székelyföldre kiterjesztve. Jelzésértékű, hogy a Belügyminisztériumban hagyták jóvá, és európai pénzből finanszíroztak. Kiléptünk már a szimbolikus térből, és az élet minden területén együtt tudunk működni” – nyilatkozta Birtalan József. Mint elhangzott, 22 közintézmény vesz részt a programban, két megyei tanács és 20 polgármesteri hivatal Kovászna és Hargita megyéből. Az elsődleges célcsoport Kovászna és Hargita megye tanácsának 20 alkalmazottja, akiknek szerepük van a megyék fejlesztésében; mindkét megyéből 10-10 alkalmazott, akik pályázatírással, területrendezéssel foglalkoznak. A kurzusok és képzések mellett, ezek állítják össze a két megye közös fejlesztési stratégiáját.
Az így megteremtett hálózatnak köszönhetően Kovászna és Hargita megye szervezettebben tehet lépéseket a fejlesztések érdekében. Az alkalmazottakat a következő szakterületeken képezik: közpolitikák, humánerőforrás, partnerségi kapcsolatok, kommunikáció. A pályázat megvalósítása során közvélemény-kutatást is végeznek. A projekt egyik jelentős eredménye a közszolgáltatás minőségének és imázsának javulása lesz. Erdély.ma2011. január 31.
Készülhet a székely stratégia
Készülhet a Székelyföld fejlesztési stratégiája, miután Hargita és Kovászna megye pályázatot nyert annak elkészítésére – jelentette be csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Borboly Csaba Hargita és Tamás Sándor Kovászna megyei közgyűléselnök. A megyeközi stratégiai együttműködésre az Európai Unió Szociális Alapjából hívták le a támogatást, a pályázatot a belügyi és közigazgatási minisztérium hirdette meg. Az egyéves futamidejű projektre mintegy 816 ezer lejt kap a két székely megye.
Klárik László háromszéki megyemenedzser elmondta, a projekt keretében széleskörű közvélemény-kutatást végeznek, felmérik, hogy lakói milyennek látják a Székelyföldet, és milyen fejlesztési irányvonalakat határoznak meg. Ugyanakkor hálózati elemzéseket készítenek, felmérik, hogy az önkormányzatok, az intézmények, a vállalkozói és a civil szféra milyen pontokon kapcsolódnak, az együttműködés hol jó, és hol kell javítani. Az akadémiai világból bevont külső szakemberek, közszereplők és önkormányzati alkalmazottak dolgozzák majd ki a Székelyföld fejlesztési stratégiáját, ezért két képzéstípust is beiktattak, amelyek keretében tisztviselőknek és önkormányzati vezetőknek oktatnak stratégiai gondolkodásmódot. Az eredményekről folyamatosan tájékoztatják a nyilvánosságot a létrehozandó közös honlapon.
Borboly Csaba hargitai tanácselnök hangsúlyozta, megyén túlmutató stratégiára van szükség, a turisztikai kiállítások, a termékértékesítés is bizonyítja, hogy eredményesebb a székelyföldi megjelenítés, mint a megyénkénti. „Erős Székelyföldet szeretnénk, ehhez stratégiára van szükség. Autonómiát építünk, ezért együttműködő régiók és önkormányzatok kellenek” – szögezte le Borboly. „Bár különbözőek vagyunk, kell lennie egy ügynek ami összetart, és ez a Székelyföld ügye” – tette hozzá Tamás Sándor, aki szerint a közös pályázatok a regionális tudatot erősítik.
A háromszéki vezető arról is beszámolt, hogy a Szülőföld Alaptól kétszer 800 ezer forintot nyertek a háromnyelvű Székelyföld katalógus kiadására, valamint a magyar nyelv önkormányzatokban való használatának népszerűsítésére. Eddig is készítettek közvélemény-kutatásokat, és 2008-ban a megkérdezett háromszékiek 60 százaléka gondolta úgy, hogy Kovászna és Hargita megyének össze kell tartoznia, azóta az így vélekedők aránya 70 százalékra növekedett, mondta el Tamás Sándor.
Birtalan József hargitai megyemenedzser arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázat jelzésértékű, hiszen korábban még elgáncsolták a kétmegyés együttműködéseket, például a Hegyeink projektet, viszont most a belügyminisztérium támogatásával készülhet el a fejlesztési stratégia.
Újságírói kérdésre válaszolva Tamás Sándor elmondta, Maros megye székely részét is bevonják a projektbe, hiszen a keret adott, és rajtuk múlik, hogyan töltik meg tartalommal, kit hívnak meg a képzésekre és kit vonnak be a munkába. Ugyancsak újságírói felvetés volt, hogy Székelyföld fejlesztési stratégiájáról már 7–8 éve szó van, ám mindeddig nem készült el. Borboly Csaba válaszában elmondta, a belügyminisztérium a pályázat pozitív elbírálásával tulajdonképpen támogatja, hogy a két megyei tanács közösen megalkossa azt a stratégiát, amely a prefektúrákra, a különböző dekoncentrált intézményekre, iskolákra is kötelező lesz.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)2011. február 14.
Újraválasztották Borbolyt
Újabb négy évre választották meg elnöknek Borboly Csabát az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének küldöttjei az elmúlt pénteken tartott küldöttgyűlésen. A 71 részt vevő küldött közül 69 szavazott igennel az egyetlen elnökjelöltre.
– Megterhelő periódus volt az elmúlt négy év, hisz alig fejeződött be az egyik választási kampány, jött a másik, miközben a térség népességének boldogulási vágyát segítették, közösséget építettek – vázolta Borboly Csaba, amint programjának bemutatásakor kitért az elmúlt négyéves mandátumra. Közölte, Csíkszék minden települése szép számú sikeres pályázattal, projekttel, beruházással büszkélkedhet, és ezért elismerés illeti az RMDSZ-es polgármestereket, tanácsosokat, a helyi és megyei tanácsi munkatársakat, illetve a Bukarestben dolgozó parlamenti képviselőket.
„A helyi ügyek megoldását nincs miért másra hárítanunk, azokat nekünk kell feltárnunk, kezelnünk, megoldanunk. E téren, meglátásom szerint, eddig is jól működött a Csíkszéki RMDSZ, de mindig lehet, és kell is ezen javítani. Ezt az elkezdett munkát szeretném folytatni a következő négy évben, amelynek a párbeszéd és az egymásra figyelés kell legyen a célja. Az emberekre épített csíki RMDSZ-nek jövője van” – mondta programjáról Borboly.
Korodi Attila parlamenti képviselő gratulált Borboly Csabának az eddigi tevékenységéhez, Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere pedig a városi és a megyei tanács közötti jó együttműködést emelte ki. Hargita Népe (Csíkszereda)2011. március 16.
Együtt ünnepelt Kelemen Hunor és Tőkés László
Az összefogás szükségességére, a könnyített honosítás megadásának fontosságára, az első állampolgári eskük által szerzett boldogságra reflektáltak az erdélyi és a partiumi városokban megszervezett március 15-i megemlékezések szónokai. Szinte kivétel nélkül történelminek nevezték az idei ünnepet, s további együttes fellépést sürgettek. „Amennyire lehet lemosva 2004 szégyenét, megharcolunk minden magyarért, éljen a világ bármely pontján” – hangsúlyozta csíkszeredai beszédében Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes.
A székely zászló ünnepélyes felvonásával kezdődött a március 15-i megemlékezés Csíkszeredában. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár, Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Borboly Csaba Hargita, Tamás Sándor Kovászna, illetve Lokodi Edit Emőke Maros megyei tanácselnök, Korodi Attila képviselő, Gyerkó László szenátor jelenlétében vonták fel a Székely Mózes családjától származó zászlót a megyeházára. Az eseményre Tamás József, római katolikus püspök adta áldását, majd beszédében összetartásra buzdította a magyar nemzetet.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulójára szervezett megemlékezés a Petőfi Sándor Általános Iskolánál folytatódott. Kiss Ernő, az intézmény vezetője beszédében hangsúlyozta, a március 15-ei ünnepség hivatása, hogy „erőt adjon, tanítson, felemeljen és irányt mutasson a mai világban. Március 15. nemzetté változtatott egy népet”. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere Csík vármegye szemszögéből ismertette az 1848-as történéseket, és arra buzdította a tanítókat, alapítsanak „nemzetvédő köröket” – a mai, divatos környezetvédő körök mintájára –, hogy a gyerekek és felnőttek egyaránt megismerhessék saját történelmüket.
A nagyszabású megemlékezésre és koszorúzásra délután került sor a Mikó-vár előtti téren rangos vendégek jelenlétében. Kisebb felzúdulást okozott, hogy az ünnepség a román himnusszal kezdődött, de rögtön utána felcsendült a magyar nemzeti ima is, ami megnyugtatta a kedélyeket. Csíkszereda polgármestere ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy új nemzeti létminimumra van szükség, illetve olyan helyi és önkormányzati képviselőkre, akik felesküdtek a területi autonómiára.
„Kivettük mi is a részünket a szabadságharcból, a csíksomlyói gimnázium tanulói mind bevonultak honvédnek, de egyik sem jött vissza. Sötétség borult akkor ránk. És mit csinál az ember a sötétben? Álmodik. Éjszaka ma is, akár csak 1849 után, álmodunk, az anyanyelvünkön. Sajnos sok helyen akkor van baj, amikor felébredünk” – mondta Ráduly. A polgármester hozzátette, szükség van arra, hogy ne csak éjszaka, álmainkban, hanem nappal, a valóságban is egyenlők legyünk. „Siculi sunt omnes nobili – a székelyek nemes emberek, ugyanakkor szabadok és egyenlők is, tegyünk róla, hogy mindenhol így legyen, ahol magyarok élnek” – zárta gondolatait Ráduly Róbert.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, kulturális miniszter úgy vélekedett, a szabadságharc a 19. század legnagyobb magyar teljesítménye volt, hiszen a nemzet a szabadság nevében összefogott és együtt mozdult. Kelemen hangsúlyozta, bár ma már természetes, hogy szabadon emlékezhetünk, szabadon ünnepelhetünk és mondhatunk beszédet, 21 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen egyetlen felirat lángba borította a várost.
„A dolgok mindig visszafordíthatóak, így nem szabad feladnunk a vágyat, hitet, akaratot, reményt, hogy szabadon éljünk” – szögezte le az elnök. Kelemen hozzátette, a jövőben a kollektív jogok, az önrendelkezés kerül majd terítékre, így akkor is szükség lesz az öszszefogásra, a márciusi ifjak példájára. „A nemzeti identitásunkért folytatott harc csak összefogással, tisztánlátással és célkövető magatartással lesz eredményes.
Ehhez minden magyar emberre szükség van. Az idősekre, akiktől nemzeti történelmünket, hagyományaink tiszteletét tanulhatjuk meg, a felnőttekre és fiatalokra, akik életerejükkel táplálják közösségünket és a gyerekekre, akik a magyar jövőt biztosítják a szülőföldön. Csak így lesz erős közösség az erdélyi magyar közösség. Csak így tudjuk közösen megszabni azt az irányt, amely a múltból jön, és a jövőbe vezet” – fejtette ki.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében úgy fogalmazott, magyarokként hitet kell merítenünk őseink példájából, illetve le kell vonnunk a történelmi tanulságokat. „Csak akkor van megmaradás, ha az egész népben benne él a történelem és a büszkeség, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni” – mondta. Semjén kifejtette, a történelem során mindig ugyanaz volt a megmaradás parancsa: Szent István korában a szuverén állam megteremtéséért és a keresztény Európához való csatlakozásért küzdöttek, 1848–49-ben a haza és a haladás volt a jelszó, 1956-ban pedig azt skandálták, vonuljanak ki az oroszok, legyen független Magyarország.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte, a megmaradáshoz azonban arra is szükség van, hogy együtt cselekedjünk, ahogy annak idején a különböző elveket valló Széchenyi, Kossuth és Deák is összefogott. Az első állampolgársági eskütételekre reflektálva Semjén elmondta, 2004-ben fekete gyertyát küldtek az Országházba, most azonban fehéret kaptak. „Amennyire lehet lemosva 2004 szégyenét, megharcolunk minden magyarért, éljen a világ bármely pontján” – hangsúlyozta.
A beszédek sorát Tőkés László, az EMNT elnöke, az Európai Parlament alelnöke zárta. „163 esztendővel ezelőtt a márciusi ifjak forradalmi kiáltványának 12. pontja uniót hirdetett Erdéllyel. A 12. pont ritka gyorsasággal a beteljesülés útjára lépett: igazi 21. századi megoldásként, a határok fölötti nemzetegyesítés politikájának megfelelően, a nemzet közakaratából megvalósulóban a magyar unió – az Európai Unióban” – hangzott el. Tőkés az EMNT által működtetett demokrácia-központok szlogenjét ismételte beszédében: „Magyarnak lenni jó!” Majd kiegészítve zárta gondolatait: „Magyarnak, székelynek lenni jó!” Az ünnepséget koszorúzás követte, majd az egybegyűltek fáklyákkal vonultak a Gál Sándor-szoborhoz, ahol szintén koszorúkat helyeztek el.
Forró Gyöngyvér. Krónika (Kolozsvár)2011. március 20.
PSD: ne tölthessenk be köztisztséget kettős állampolgárok
Valeriu Zgonea, a szociáldemokraták alelnöke szombaton, Gyulafehérváron azt nyilatkozta, hogy a PSD benyújt a parlamentbe egy olyan törvénytervezetet, amely szerint köztisztségekbe, vezető funkcióba csak olyan személyek kinevezhetőek vagy megválaszthatóak, akiknek egyetlen állampolgárságuk van, a román.
Ha érvényesülne a szociáldemokraták akarata, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnöke, vagy a magyar állampolgárságról, vagy a tanácselnökségről kellene lemondjon
„Egyes államokban kettős állampolgársággal legfeljebb helyi tanácstagnak jelöltetheted magad, de semmi esetre sem lehetsz polgármester, megyei tanácselnök, alelnök, prefektus, államtitkár, miniszter, miniszterelnök, államelnök, képviselő, szenátor” – mondotta Zgonea.
Kifejtette, ezt a modellt több államban alkalmazzák, példaként említette Franciaországot, Németországot, Olaszországot vagy Spanyolországot.
„Ezzel nem az RMDSZ-t bántjuk. Én úgy gondolom, európaiak vagyunk. Jogunk van törvényt hozni, nem esküdhetsz fel két alkotmányra. Nekem nehéz megértenem, hogyan tartod tiszteletben Románia alkotmányát, valamint Magyarország vagy Spanyolország, illetve Olaszország alkotmányát”, nyilatkozta Zgonea.
Zgonea elmondta, az új törvény feltételhez szabná az elnöki, miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári, elnöki tanácsadói, polgármesteri, megyei tanácselnöki, alelnöki, prefektusi tisztségre, azaz minden olyan tisztségre pályázást, amely „jelentősen befolyásolja az állam működését”.
„Ha helyi tanácstag akarsz lenni, lehet három állampolgárságod is, de ha polgármester akarsz lenni, akkor csak egyetlen állam polgára lehetsz, a román államé” – mondotta Zgonea. Kifejtette, „sérti egy állam büszkeségét”, ha megyei tanácselnökök, képviselők „azzal dicsekednek, hogy felveszik a kettős állampolgárságot”. A PSD alelnöke kifejtette, a PSD által kezdeményezett törvénytervezet azt követően jön létre, hogy látták, „élesednek a román állam elleni felszólalások”.
Hozzáfűzte, Románia nagyon „rugalmas volt”, sok olyat tett, amit Európa nem. „Van pozitív diszkrimináció, és én azt gondolom, sokat kell beszélnünk azokról a visszaélésekről, amelyeket a magyar önkormányzatok hajtanak végre a kisebbségben élő románokkal szemben. Eddig nem beszéltünk ezekről, de cserébe megteremtettük a romániai magyaroknak, hogy magyar nyelven tanulják Románia történelmét” – mondotta Zgonea.
Elmagyarázta, a román állam nyitott a kisebbségekkel szemben, az egyetlen európai állam, amely fenntart 18 helyet a különböző kisebbségek képviselőinek. „Hiszek a multikulturalitásban, de ugyanakkor hiszek abban is, tisztelned kell azt az államot, ahová mész. Valamilyen formában el kell magyaráznunk RMDSZ-es kollégáinknak, hogy véget kell vetni az ilyen visszaéléseknek, amelyek minden március 15-én megtörténnek, mindig magyarországi üzenetek árnyékában. Ez nem fair play” – nyilatkozta Valeriu Zgonea.
A PSD-s képviselő szerint ez a törvénytervezet nem kívánja korlátozni a választhatóság vagy a választáshoz való jogot. „Mi nem korlátozzuk a választhatóság vagy a választáshoz való jogot. Mert egy olyan Európai Unióban, ahol a többségi államok így döntöttek, én is így dönthetek. Ez egy lépés, amely felelősebbé tesz az iránt a tisztség iránt, amelybe eljutni szándékozol. Ha majd más alkotmányunk lesz, az európai, akkor majd másképpen viszonyulunk a köztisztségekkel, vezetőfunkciókkal kapcsolatban. Ha mi dicsőségnek tekintjük, hogy felvesszük egy más állam polgárságát, azt jelenti, a vezető tisztségünkben más államra gondolunk, nem a sajátunkra” – hangsúlyozta Valeriu Zgonea. Székelyhon.ro2011. április 7.
Kollégiumépítésért fogtak össze
Egy közösségépítõ szerepet is betöltõ csíkszeredai kollégium megépítéséért fogtak össze és indítottak el egy felhívást önkormányzatok, az egyház és a tanfelügyelõség képviselõi, közéleti szereplõk, neves tudósok és kutatók. A Márton Áron és Segítõ Mária gimnáziumoknak helyet adó épületben ugyanis a jelenleg zajló felújítás után már nem mûködhet tovább a bentlakás.
Példaértékû összefogás kezdõdött két évvel ezelõtt Csíkszereda és Hargita megye önkormányzata, valamint az egyház között. Ennek eredményeként újul meg a 100 éve épült római katolikus gimnázium, Csíkszereda legmonumentálisabb mûemlék épülete. A felújítás után azonban az épületben többé már nem kaphat helyet a bentlakás, melynek így megszûnésével a gimnázium elveszíti regionális elitképzõ szerepét.
Egy közösségépítõ szerepet is betöltõ kollégium megépítéséért fogtak össze és indítottak el egy felhívást - amely egyben szándéknyilatkozat is - a megyei és a helyi tanács, az egyház és a tanfelügyelõség képviselõi, valamint közéleti szereplõk, neves tudósok, kutatók, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium volt diákjai és bentlakói tegnap a csíkszeredai megyeházán. A dokumentumot aláírta Hargita Megye Tanácsa részérõl Borboly Csaba elnök és Petres Sándor alelnök, Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere, Sárosi Béla helyi tanácsos, Lászlófy Pál István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) örökös tiszteletbeli elnöke, a Márton Áron Gimnázium egykori iskolaigazgatója, Ferencz S. Alpár fõtanfelügyelõ, Korodi Szabolcs építész és Darvas-Kozma József fõesperes. A kollégium megépítésének kezdeményezõi továbbá Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, Fülöp Tünde egykori bentlakó, jelenleg a göteborgi egyetem professzora, Korodi Attila parlamenti képviselõ, dr. Kristály Sándor, Románia kiemelkedõ matematikusa, egyetemi docens, valamint Rafain Zoltán megyei tanácsos, a csíki közbirtokossági szövetség vezetõje. Mint azt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a dokumentum aláírásakor elmondta, várják a további támogatók csatlakozását. A felhívás és szándéknyilatkozat aláírói egyetértettek a kollégium megépítésének fontosságában, és lehetõségeik függvényében mindannyian támogatni szeretnék a terv megvalósulását. Sárosi Béla a tervismertetõ során a száz évvel ezelõtt történtekre emlékeztetett - szerinte az akkori példaértékû összefogást kell megismételni a jelenben is, hogy felépülhessen a kollégium. Borboly Csaba, a Márton Áron Gimnázium egykori végzõseként és bentlakójaként kiemelte, Székelyföldnek szüksége van ma is az elitképzésre, amely olyan intézményekben valósulhat meg, amely a tanórák utáni közösségépítést is biztosítja. Szerinte ide kell gyökereztetni a fiatalokat, ebben fontos szerepet tölthet be a kollégium közösségépítõ jellege.
Korodi Szabolcs ismertette a kollégium építésére vonatkozó eddigi terveket. Szerinte a Márton Áron és a Segítõ Mária gimnázium, valamint a Nagy István Mûvészeti Líceum számára elképzelt kollégium egy tágabb kulturális régiótervezés is egyben, amely az eddig történtek feltérképezésén alapul. Elképzelésük szerint a jelenlegi igényeknek egy 200-400 fõs, 4000-6000 négyzetméteres kollégium felelne meg. Ezt 3,5-5 millió euróból lehetne megvalósítani. Az építész szerint a gimnázium udvara lenne a legmegfelelõbb helyszín a kollégium felépítésére, azonban errõl még nem született döntés.
Lászlófy Pál István tapasztalataira alapozva elmondta, ez a kollégium sokat adna a térség magyar közösségének. Emlékeztetett, a gimnáziumhoz kötõdõ két nagy magyar püspök, Majláth Gusztáv Károly és Márton Áron is mennyire fontosnak tartotta a kollégium közösségépítõ, nevelõ szerepét. Ferencz S. Alpár az infrastruktúra mellett a tehetséggondozás fontosságát hangsúlyozta, és e téren támogatásáról biztosította az elképzelést. Antal Attila - mint Csíkszereda oktatásért felelõs alpolgármestere - szerint a jelenlegi törvényes keretek mellett nagy kihívás egy ilyen kollégium megépítése és fenntartása mind infrastruktúra, mind tartalommal való feltöltés szempontjából. Folytatjuk az eddig elkezdett folyamatot, partnerek vagyunk a megvalósításban - mondta az elöljáró. Darvas-Kozma József az egyház támogatásáról biztosította a terv kivitelezését. Kiemelte, a kollégium erõsíti az intézményt, neveléssel egészíti ki az oktatást. A fõesperes ugyanakkor elmondta, amennyiben a gyakorlatban is visszakapja az egyház azt az épületét, amelyet jelenleg az erdészeti hivatal foglal el, ezt felajánlanák egy kollégium mûködtetésére. Korodi Attila, Kristály Sándor és Fülöp Tünde levélben fejezte ki támogatását a kollégium felépítése kapcsán. Petres Sándor szerint - aki számára a családi hagyomány továbbvitele szempontjából is fontos lenne a kollégium megépítése - hosszú úton indultak el, a jelenlegi esemény, a szándékuk kinyilvánítása az elsõ lépés a megvalósítás felé. A konkrét tervezési folyamattal Korodi Szabolcs foglalkozik, a megye, a város és a parlamenti képviselet pedig a lehetséges pénzügyi forrásokat igyekszik megszerezni.
Hargita Népe (Csíkszereda)2011. április 11.
?sszefogás a csángó megmaradásért
?sszes hibájával együtt az oktatási program a legsikeresebb megvalósítása a tíz évvel ezelõtt megfogalmazott csángó cselekvési tervnek, amelynek ellenben, a többi stratégiai célkitûzéshez hasonlóan, nincs jövõje politikai és anyagi támogatottság nélkül - összegezhetõ a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) által szervezett, tegnap véget ért háromnapos vándorkonferencia meghívottjainak megállapítása.
Az MCSMSZ képviselõi segélykérésként fogalmazták meg, a szervezetnek azonnali anyagi támogatásra van szüksége, hiszen a magyar oktatási programban tanítók fizetésére sincs meg a fedezet, és azt is, egy átfogó, az egész csángó közösséget érintõ cselekvési tervért nem vállalhatnak felelõsséget civil szervezetek, szükséges a magyar kormány konkrét és támogató csángóstratégiája. Szesztay Ádám, a magyar külügyminisztérium stratégiai tervezési fõosztályának vezetõje leszögezte, a magyar kormánynak egyértelmû, nyilvánosan bejelentett szándéka, hogy a nemzetpolitikai stratégia részeként megalkossanak egy, a csángókérdést is magában foglaló szórványstratégiát, és a mostani konferencián elfogadott dokumentum valamilyen módon orientálja ezt az építkezési folyamatot. Sógor Csaba EP-képviselõ szerint a személyes kapcsolatokat kell erõsíteni a csángókkal, Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, aki a konferencián az RMDSZ országos elnökségét is képviselte, az erdélyi megyék szerepét hangsúlyozta a csángók megsegítésében, Gergely István, az EMNT csángóbiztosa a jövõkép szellemi és lelki tényezõire helyezte a hangsúlyt. A Keresztszülõ-program és a magyar pedagógusszövetség képviselõi további segítségükrõl biztosították az MCSMSZ-t, a felkért szakértõk bemutatták a tízéves magyar oktatást átvilágító elemzést, Bajtai Erzsébet képzõmûvészeti ajándékot adott át négy iskolának, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, néprajzkutató a további csángókutatásokra hívta fel a figyelmet. Frumószán versmondó versenyen, vasárnap pedig a Gyögydeák Lajos atya által celebrált magyar misén vettek részt a helybeliek és a meghívottak. Az összegzésben bemutatták a Moldvai Csángó Magyar Közösségfejlesztési Tervnek átkeresztelt, kiegészített feladatcsomagot, amelyet javaslatként ajánlanak a Magyar Állandó ?rtekezlet szórványbizottságának, és amely szervesen épül a tíz évvel ezelõtti, valamint a Szeret-Klézse Alapítvány által megfogalmazott cselekvési tervre. Célkitûzése a moldvai csángó közösség megõrzése, valamint az érintett civil szervezetek közötti, konszenzuson alapuló munka. Nemcsak közösségi szinten, hanem az egyes emberek miatt érdemes folytatni, amit megkezdtünk, és elsõsorban nem gazdaságilag, hanem szellemileg határozzuk meg magunkat - fogalmazták a közösségfejlesztési terv összeállítói, akik az egység és újjászületés fontosságát hangsúlyozzák, mottóul pedig egy latin mondást választottak: ,,Szükségben az egység, kételkedésben a valóság, mindenben a szeretet.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)