udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3350
találat
lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-450 | 451-480 ... 3331-3350
Névmutató:
Einstein, Albert
2002. április 29.
Banner Zoltán /Szatmárnémeti, 1932. júl. 12./ esszéíró, költő, művészettörténész számos monográfia ? Popp Aurél, Nagy Albert, Máttis-Teutsch János, Andrei Mikola, Szervátiusz Jenő, Bordi András, Mohy Sándor, Benczédi Sándor, Fuhrmann Károly, Kristófi János ?, tanulmány szerzője. Jelenleg Magyarországon, Békéscsabán a Munkácsy Múzeum főmunkatársa. Első monográfiája 1970-ben jelent meg, a Kristófi Jánosé volt a tizenötödik. Ezenkívül foglalkozik az erdélyi magyar naiv művészettel is. Nincs egységes stílusa a 20. századnak sehol a világban, de még egy nemzeten belül sem, szögezte le Banner. Sepsiszentgyörgyön működik a legavantgardabb csoportosulás, de Csíkszeredában, Temesváron, Nagyváradon is vannak ennek hívei. A könyvhétre kell megjelennie Írás ? Jelek /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyvének, ebben 20. századi hatvan erdélyi magyar művész írásaiból válogatott össze egy kötetre valót. Ezzel fejezi be az általa művészettörténeti hármaskönyvnek nevezett munkáját, amelynek első része 1990-ben jelent meg, a második pedig 1995-ben. E három mű átfogó képet nyújt a 20. századi erdélyi magyar művészetről. Néhány nap múlva hazautazik Szatmárnémetibe, hogy hozzáfogjon Szatmár egyik legnagyobb művészének, a 15 éve elhunyt Erdős Imre Pál grafikus életének megírásához, vagyis a 16. monográfiájához. /Nagyálmos Ildikó: Az erdélyi művészet sokszínűsége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 29./2002. május 3.
A Korunk /Kolozsvár/ folyóirat áprilisi száma a két világháború közötti Románia kisebbségi magyar intézményrendszerének a keresztmetszetét mutatta be. Erről szólt a kerekasztal-megbeszélés, melyet április 30-án tartottak Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Dávid Gyula irodalomtörténész a magyarság rendelkezésére álló anyagi források feltérképezését szorgalmazta, hiszen szerinte az intézményszféra eltartásának alapvető problémája a pénzalapok szétforgácsolása, valamint azok improvizációszerű irányítása. Takács Csaba, az RDMSZ ügyvezető elnöke kiemelte a nemrég kidolgozott és a kormánypárt által is elfogadott egyházi javak visszaszolgáltatását szabályozó törvénytervezetet, valamint a 13 milliárd dollár értékű közbirtokosságoknak a visszaszerzését. Péntek János, a Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék vezetője az intézmények közötti átfedésekről számolt be, amelynek következtében lefedetlen területek maradnak a társadalmi igények térképén. A Román Akadémia intézeteiben, magyar kultúrára vonatkozó forrásanyagokat tároló könyvtárakban, múzeumokban nagyítóval kell keresni a magyar anyanyelvű alkalmazásokat. /Borbély Tamás: Intézményrendszerről a Korunkban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./2002. május 14.
Hargita Megye Tanácsa, valamint a Megyei Kulturális Központ támogatásával jelent meg Bögöz falu monográfiája. A kötet tanulmányírói között neves történészek, néprajzkutatók találhatók. Dr. Kardalus János, a kötet szerkesztője leszögezte: tartozott ezzel szülőfalujának. Az első kötet szerzői /Dr. Vofkori László, Ferenczi Géza, Jékely Zsombor, Vetési Sándor, Tamás Géza, Péter Albert, Bencze Domokos, Kiss Ferenc, Csomor József és őmaga/ olyan emberek, akiknek valamilyen módon közük van a faluhoz. Második kötetre is számítani lehet. /Kristó Tibor: Bögöz falu monográfiája. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./2002. május 17.
Idén máj. 21. és 26-a között lesz a Bukaresti Nemzetközi Könyvvásár. Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója tájékoztatott: idén egy tíz négyzetméteres felületet béreltek a magyar kiadványok számra. A közös standon a Kriterion, a Coinonia, a Pallas Akadémia, a Polis, a Pro Print és a Mentor Kiadó mintegy 450 címet kínál az érdeklődőknek. A Mentor Kiadó a romániai magyar oktatási intézményeknek 25 százalékos kedvezményt ad, csoportos vásárlás esetén. A pedagógusok és diákok egyéni rendeléskor 10 százalékos kedvezményt kapnak. Valószínűleg idén is a Wass Albert- könyveknek lesz a legnagyobb sikerük. Újdonság Kovács András Ferenc verseskötete. A magyarországi Ünnepi Könyvhéten /jún. 6-10./ a Romániai Magyar Könyves Céh két sátorral lesz jelen, 12 erdélyi kiadó könyveivel. Káli Király István szerint az 1993-ban indult Mentor nemcsak Erdélyben, hanem az egész magyar nyelvterületen piacvezető. A Wass Albert könyveknél 16 ezer körüli a példányszám. A legszerényebbek a 400-as sorozatok. Köteteiket legtöbb esetben állami támogatással adják ki, pályázatok útján nyertek hozzájárulást. /Máthé Éva: Magyar kiadványok a Bukaresti Nemzetközi Könyvvásáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./2002. május 18.
Kolozsváron, az Óvárban, a Karolina téren (mai Múzeum tér) működő pincevendéglőt május elejétől bővítették. A "teraszt" egybeépítették a monarchia idejében épült emlékmű alapzatával, úgyhogy gyakorlatilag az emlékmű fele a teraszon van. Azáltal azonban, hogy ez a műemlék bekerült a "nyárikertbe", tulajdonképpen még egy magyar műemléket meggyaláztak. /Engi Albert: Újabb emlékműgyalázás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./2002. május 21.
Áprilisban Mezőfényen a római katolikus templomban Starmüller Ferenc plébános kihirdette, hogy önkénteseket várnak a falu határában készülő idősek otthona továbbépítéséhez. Megmozdult a falu, naponta tíz-harminc mezőfényi jár kalákázni. Lovag Albert és felesége - akik nyugdíjasokként Amerikából települtek haza - idősek otthona felépítéséhez 30 ezer dollárt és 3 hektár földet ajánlottak fel. Az építkezés megindult, miután az adományozott pénz elfogyott, külföldi szponzorokat kerestek. A holland szponzor feltételül is szabta, hogy a munkálatokba a községbeliek önkéntes munkával segítsenek be. A 60 férőhelyes leendő épületben kétágyas szobák lesznek. A föld alatti részben mosoda, konyha, raktárak, ebédlő kap helyet, fölötte klubhelyiség lesz, ahol szentmise is tartható. /Kinál György: Kalákában épülő öregház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./2002. május 23.
A háromszéki RMDSZ határozott nemet mondott a protokollum megkötésére a kormánypárt Kovászna megyei szervezetével, tájékoztatta tegnap délelőtt a sajtót Albert Álmos területi elnök, ugyanakkor tiltakozott a prefektúra és a PSD állandó gáncsoskodása miatt. A szövetség ezentúl az országos megállapodást tekinti érvényesnek Háromszéken. Ultimátumot adtak arra vonatkozóan, hogy a prefektúra épületén kapjon helyet magyar felirat is, úgy gondolták, a kérdés néhány napon belül megoldódik. Ez nem történt meg, így számukra egyértelművé vált: a PSD helyi szervezetét nem érdekli a megyei protokollum aláírása. Ismét lassult az erdő- és föld-visszaszolgáltatás üteme is. Albert Álmos szerint az intézményvezetők nemzetiségi arányának javítására garanciát jelent az országos protokollum, ezt köteles tiszteletben tartani a PSD is. Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke bejelentette, június 3–5. között nem vesz részt Strasbourgban az Európa Tanács mellett működő Helyi Hatóságok Európai Kongresszusán, mert nem szavazhat meg egy, a romániai közigazgatási reformot dicsőítő jelentést. Legújabban a prefektúra a megyehatáron található magyar feliratok leszerelésére szólította fel a megyei önkormányzatot, és tiltják a címer vagy a kétnyelvű fejléces hivatali papír használatát is. Demeter János dokumentumot állít össze a megyében zajló eseményekről. A jelentést a kormányfőhöz, a minisztériumokhoz, a parlamenthez juttatja el. Ha nem kap választ, a dokumentumot elküldi Strasbourgba, az Európai Régiók Közgyűléséhez és a Helyi Hatóságok Európai Kongresszusához. /Farkas Réka: Betelt a pohár. Nem születik protokollum Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./2002. május 23.
A kilencvenöt éve született Dsida Jenő emlékét idézte máj. 22-én Kolozsváron Boér Ferenc színművész, a Római Katolikus Szent Gábor Értelmiségi Ifjúsági Fórum emlékműsorában. A rendezvényen a Concordia vonósnégyes (Márkos Albert, Botár Gerő, Olimpiu Moldovan és Török Béla) is fellépett. /Köllő Katalin: Hittel hiszek Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./2002. május 24.
Máj. 24-én tartották az ünnepélyes iskolakeresztelőt Sepsiszentgyörgyön, a Kós Károly Iskolaközpontban. A textilipari és egykori építészeti szakközépiskola és szakmunkásképző tavaly szeptemberi összevonása meghozta gyümölcsét. Jelen volt Keresztély Irma főtanfelügyelő, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Korodi Hajnalka, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Kovászna megyei szervezetének elnöke is Vargha Mihály képzőművész az iskolának adományozta Kós Károly bronz mellszobrát. A felavatott Kós Károly-emlékszobában másolatban megtekinthetőek az író szellemi hagyatékának legszebb gyöngyszemei. Máj. 27-én a Székely Nemzeti Múzeumban /Sepsiszentgyörgy/ tudományos értekezletet tartanak Kós Károlyról, a megyei könyvtárban a Szakközépiskolások Országos Anyanyelvi Vetélkedője zajlik. /Fekete Réka: Az összefogás meghozta gyümölcsét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./ 2002. május 27.
Spiró György próza, Kovács András Ferenc líra, Sipos Gyula (írói néven Albert Pál) esszé-kritika kategóriában nyerte el a Szépírók Társaságának ez évi díját, az elismeréseket pénteken adták át Budapesten. Spiró György A jégmadár című regényéért, Kovács András Ferenc a Kompletórium című verses kötetéért, a Franciaországban élő Sipos Gyula pedig az Alkalmak című kötetért kapta meg a díjat. A Szépírók Társasága Egyesület 1997 tavaszán jött létre, mintegy százötven ismert alkotó, elsősorban író tagja van. /Kovács András Ferenc újabb díja. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./2002. június 3.
Máj. 31-én és jún. 1-jén tartották a Szabédi-napokat nevű rendezvénysorozatot, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Korunk Stúdió, valamint az Anyanyelvi Konferencia közös szervezésében. A Házsongárdi temetőben a koszorúzásnál Fodor Sándor mondott beszédet. Kolozsváron, a Tranzit Házban a jelenlévők megtekinthették a Felmentő levél című dokumentumfilmet. A film forgatókönyvét Csiki László írta, Kántor Lajos Erdélyi sorskerék című kötete alapján, a költő szerepében pedig Bíró József színművészt láthattuk. A Szabédiről szóló film után levetítették a Video-Pontes Filmstúdió Wass Albertről szóló dokumentumfilmjét is. Jún. 1-jén megkoszorúzták a Szabédi Emlékházat. Az emlékház az EMKE tulajdonában van, és a Szabédi László kéziratos hagyaték mellett itt őrzik a Méliusz József, Balogh Edgár, és részben a Kacsó Sándor írói hagyatékát is, számítógépes rendszerbe szedve. Kötő József, az EMKE elnöke, hangsúlyozta: napjaink kisebbségi önépítésének egyik legfontosabb problémája az intézményépítés. Az emlékházban levő közgyűjtemény évenként gazdagodik, és "erre nagy hangsúlyt kell fektetni, hiszen a múltunkat eltüntették a levéltárakban, a jelenünket nem gyűjtik, és ezáltal elvesztődik a jövőnk is", mondotta Kötő József. Kántor Lajos szerint ha arra a kérdésre kellene válaszolni, hogy ki képviseli méltóképpen a magyarságot, akkor a Szabédi-féle tanulságok, törekvések — negatív és pozitív értelmükben is — értékben a legfontosabbak. /Köllő Katalin: Véget értek a Szabédi-napok. Eszmeiségét minden időben a magyarság sorsához kötötte... = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./2002. június 10.
Jún. 3-án Székelyudvarhelyen, a Nyugdíjas Önsegélyző Pénztár székhelyén az intézmény fennállásának 50. évfordulója alkalmából kopjafát és emlékszobát avattak. A kopjafát Tankó Albert népi fafaragómester tervezte, és tanítványai, Karácsony Levente, illetve Józsa Zsolt készítették el. Finta Béla, a NYÖP vezetőjée beszámolt az eltelt ötven esztendő fontosabb történéseiről. Az érdekszervezetnek 10.500 tagja van. /F. B. Z.: Kopjafát és emlékszobát avattak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 10./ 2002. június 10.
Jún. 8-án Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban az intézmény fennállásának 30. évfordulójára emlékeztek, amit a Mezőváros és vidéke című tudományos konferencia követett. A rendezvényt Dimény Attila, a múzeum vezetője nyitotta meg. Kónya Ádám tanár, a Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója, Cserey Zoltán, a múzeum aligazgatója, Haszmann Pál, a csernátoni múzeum vezetője, Jánó Mihály művészettörténész személyes emlékeit elevenítette fel. Haszmann Pál egy évig, Jánó Mihály pedig tizenegy évig volt a kézdivásárhelyi múzeum munkatársa. Incze László ny. főmuzeológus azt hangsúlyozta, hogy a múzeum megszületése nem az ő érdeme, az közös munkával született, a város akkori vezetői, néhai Márton Albert és Makó Árpád polgármesterek, Sylvester Lajos, a megyei művelődési tanács akkori elnöke, Király Károly megyei első titkár és sok névtelen adományozó nélkül a múzeum nem jöhetett volna létre. A Mezőváros és vidéke című tudományos ülésszakon dr. Vofkori László, dr. Pál Judit, Incze László, Beján András, Cserey Zoltán, Kónya Ádám, Haszmann Pál, Jánó Mihály, Róth András Lajos, Bakk Pál, Szabó Judit és Dimény Attila dolgozatai a mezőváros témára összpontosítottak. /Iochom István: A múzeum születésnapja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./ Török Sándor polgármester megköszönte Incze László muzeológusnak hagyományőrző és értékápoló tevékenységét. /(dimény): Mezőváros és vidéke tudományos konferencia. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7-15./ 2002. június 10.
Jún. 8-án ballagott Baróton a Baróti Szabó Dávid Középiskola 105 végzős diákja. Dimény János iskolaigazgató után Botos Erika szaktanfelügyelő, Albert Dénes polgármester beszélt. A Baróti Szabó Dávid Alapítvány az éveken keresztül kiváló teljesítményt nyújtó Buksa Szilárdnak ítélte a nagydíjat. A hagyománynak megfelelően a ballagók idén is emlékkopjafával emlékeztek szülőföldjük egy nagy szülöttjére, ezúttal Nagybaczoni Nagy Vilmos volt honvédelmi miniszterre. /(hecser): Erdővidéki ünnep. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./2002. június 11.
Súlyos költségvetési gondokkal küszködik a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. A nagy múltú intézményben a világításon kívül gyakorlatilag valamennyi szolgáltatás szünetel, mivel az intézménynek nincs pénze a számlák kifizetésére. A színház vezetősége az előremenekülést választotta: gyakorlatilag június hónap folyamán végig külföldön turnéznak. Évtizedeken át hűséges nézőit lemorzsolta az egyre csökkenő vásárlóerő, az utóbbi években pedig az újszerű kifejezésmód, eszköztár. A Bocsárdi László rendező-művészeti vezető, valamint csapata megjelenésétől datálódó művészi megújulás ugyanis a másféle színházon nevelkedett, korosodó színházlátogató közönség tekintélyes részének ellenállásába ütközött. Albert Álmos polgármester a város általános fizetési nehézségeivel magyarázta a helyzetet, de nem hallgatta el a színház tevékenységével kapcsolatos fenntartásait sem. /Csinta Samu: Színházi csoda lavórral és tűzoltóautóval. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./2002. június 14.
Adrian Vlad Casunean, a Szociáldemokrata Párt háromszéki képviselője hadat üzent Albert Álmosnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének, valamint Demeter Jánosnak, a Kovászna megyei tanács elnökének. "Albert Álmos az a személy, aki az irodájában még ott tartja a magyar zászlót. Ha más országot szeret, akkor költözzön oda. A szégyentelensége már nem ismer határokat… Itt az ideje, hogy Albert megértse, hogy Románia állampolgára " – üzente a sajtón keresztül az SzDP-s honatya. Casunean Demeter János tanácselnököt sem felejtette el megemlíteni. "Az az érzésem, hogy Demeter és Albert Álmos azt akarják, hogy ne legyen nyugalom itt. Véleménye szerint a két háromszéki politikusnak az az érdeke, hogy etnikai konfliktusokat szítson a régióban. /Kiss Edit: Itt a zászló, hol a zászló. Albert Álmos fejét követelik. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 14./ A megye román civil szervezetei tiltakozásukat fejezték ki Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere azon döntése ellen, amely a hivatal tornyán található román lobogó eltávolítására irányult. A hivatal tornyára a román zászlót 1944. szeptember 8-án tűzték ki, annak emlékére, hogy Sepsiszentgyörgy volt Erdélyben az első város, amelyet a román hadsereg felszabadított a horthysta uralom alól – áll a kilenc kulturális, valamint egyházi liga és egyesület képviselői által megfogalmazott tiltakozó levélben. A közleményben az aláírók minősíthetetlennek nevezik Albert Álmos cselekedetét, úgy vélik: a polgármester ezáltal a román nemzeti szimbólumokat gyalázta meg, és merényletet követett el a nemzeti, egységes állam szuveranitása ellen. A zászló eltávolítását provokációnak minősítve, a román szervezetek kérték Horia Grama prefektustól a polgármester leváltását. Ennek kapcsán Albert Álmos polgármester elmondta: "Jó pár hónapja egy olyan törvényes rendelkezés lépett életbe, amely előírja a nemzeti zászlók használatát középületeken, és a jogszabály pontosan meghatározza a lobogó helyét is, azaz a két zászló a hivatal bejárata fölött kell legyen." A tiltakozó levél nyilvánosságra hozatalát követően Octav Cosmanca miniszter közlemény adott ki, amelyben felszólította Albert Álmost, hogy tegye vissza a lobogót eredeti helyére. /Kiss Edit: A román civil szervezetek nemzeti lobogót akarnak a városháza csúcsára. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 14./ 2002. június 15.
Sepsiszentgyörgyön a városháza tornyáról levették a román piros-sárga-kék zászlót. Adrian-Vlad Casunean Albert Álmos polgármestert tette felelőssé a zászló hiányáért, ezért követelte Sepsiszentgyörgy első emberének azonnali eltávolítását, illetve kivizsgálás elindítását. Casunean kilátásba helyezte, hogy a parlamentben interpellál az ügyben. - Az érzésem, hogy Albert Álmos és a megyei tanács elnöke, Demeter János azt akarják, hogy ne legyen nyugalom a megyében - fogalmazott Casunean SZDP-s képviselő, aki az RMDSZ helyi vezetőit hibáztatta amiatt, hogy nem sikerült aláírni a megyei szintű SZDP—RMDSZ egyezményt. Casunean leszögezte: ,,Albert Álmosnak éreznie kell, hogy Romániában él, ha pedig ez nem tetszik neki, elmehet Magyarországra." /(Benkő): Casunean Albert fejét követeli. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./2002. június 18.
Néhány vezető a lakosságot egymás ellen gerjesztő, hangulatrontó, a kinevezett tisztséghez méltatlan cselekedetsorozatba kezdett, állapította meg Sylvester Lajos. Példákat hozott: Az utcanévadások évek óta tartó politikai útszéliségek elkövetésének forrásaivá váltak. Az utcanévtáblák leszaggatói nem érzékelik, hogy nemzetüknek ártanak a nemzetiségek folyamatos heccelésével. Sepsiszentgyörgyön a prefektúra bejáratától száműzik a magyar cégmegnevezést, hogy ezzel borsot törjenek Albert Álmos polgármester orra alá. A prefektúra bizonyos emberei feljelentő hivatallá alacsonyították hatáskörüket. Most például a tanács tornyában nem lobogó lobogó a vita tárgya. A torony lobogóját Albert Álmos replikaként vonatta be, mert a törvény csak azt írja elő, hogy az épület bejáratához kell elhelyezni ezeket, s ha a prefektus lefeszegettette a cégjelzést a hivatal faláról, ő sem adja alább, mert a tornyok kizászlózásáról sem szól külön az írás. Sylvester Lajos szerint felesleges az állandó vitatkozás, a replikázás. /Sylvester Lajos: ,,...innen és túl összeugat..." = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./ 2002. június 20.
A prefektúra "zászlóbizottsága" helyszínelt Sepsiszentgyörgyön, a városházán, majd 50-50 millió (a legmagasabb) büntetést szabott ki a polgármesternek a városkupoláról hiányzó nemzeti zászló, meg a városháza által használt kétnyelvű fejléces papírokért, továbbá Albert Álmos házának kerítésére is kifüggesztették az összesen 100 milliós büntetésről szóló jegyzőkönyvet, a prefektúrán megjelent még két zászló, viszont lekerült a megyei tanács tetejéről a lobogó. Jún. 18-án az alsó- és felsőháromszéki RMDSZ szervezetek operatív tanácsa újabb kéznyújtásnak is értékelhető nyilatkozatot adott ki. Eszerint a Kovászna megyében kialakult helyzetért nem az RMDSZ a felelős, majd felsorolta a legutóbbi parlamenti választások óta a kormánypárt Kovászna megyei vezetőinek konfliktusgerjesztő cselekedeteit, amelyek lehetetlenné tették a két párt közötti megyei egyezmény aláírását. Sepsiszentgyörgy polgármestere és a megyei tanács elnöke gondoskodnak a román nemzeti lobogók visszaállításáról a két intézményen. A nyilatkozatban felszólították az SZDP Kovászna megyei szervezetét, gondoskodjanak arról, hogy a prefektúrára, valamint a decentralizált intézményekre felkerüljenek a kétnyelvű táblák, álljanak el a megyecímer módosítási szándékától, valamint, a prefektúra állítsa le az Albert Álmos polgármester ellen indított törvénytelen eljárást. /Éltes Enikő: Visszakerülnek a zászlók, ha… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./2002. június 20.
Gyergyószentmiklóson, június 18-án könyvbemutató színhelye volt a Pro Art Galéria, melynek vendége volt Pomogáts Béla író, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke, Erdély hűségében /Pallas Akadémia, Csíkszereda/ című kötetével. A kötet a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom rangos képviselőiről vonultat föl tanulmányokat és esszéket, mint Ady Endre, Szabó Dezső, Kós Károly, Bánffy Miklós, Makkay Sándor, Kuncz Aladár, Nyírő József, Reményik Sándor, Áprily Lajos, Dsida Jenő, Szemlér Ferenc, Szabédi László, Horváth István, Wass Albert, Kemény János, Mikó Imre. A könyvbemutatón Kozma Mária, a Pallas Akadémia főszerkesztőnője ismertette az irodalomtudományok doktora, Pomogáts Béla írói munkásságát, aki mellesleg az erdélyi magyar irodalom legjobb ismerője. /(Gál Éva Emese): Pomogáts Béla könyvbemutatója Gyergyóba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./