udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
744
találat
lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-450 | 451-480 ... 721-744
Névmutató:
Constantinescu, Emil
1999. február 24.
Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök védelmében nyílt levélben fordultak Emil Constantinescu államfőhöz, Radu Vasile miniszterelnökhöz és Valeriu Stoica igazságügy-miniszterhez a Hargita Megyei Tanács képviselőtestületének és a megye közigazgatási hivatalának tagjai. Kolumbánt - egy fordítási hiba miatt szándékosan félreértett szövegrészre hivatkozva - rágalmazás címén első fokon 20 millió lej pénzbüntetésre ítélte a Vaslui-i bíróság, ezen túlmenően pedig egymilliárd lej kártérítés kifizetésére és 10 millió lej perköltség megtérítésére. A Hargita Megyei Tanács elnökét a csereháti árvaház épületének vitatott ügyével kapcsolatos közleménye miatt perelte be az ingatlant kivitelező cég igazgatója. Kolumbán Gábor sikeres megyei vezető, és ha az ítéletet a törvényszék megerősíti, s az jogerőre emelkedik, le kell mondania tanácselnöki tisztéről is. /Nyílt levél Kolumbán-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./1999. március 3.
A Transilvania Jurnalban az APADOR-CH /Romániai Emberi Jogok Védelmének Szövetsége/ jelentése alapján közölte azokat a visszaéléseket, amelyeket a román állami szervek az állampolgárok ellen elkövettek. Ebben szerepel Király István ügye is. Király István geológus 58 éves. 1990 júliusáig az egyik miniszterelnök-helyettes geológia és bányászati tanácsadója volt, majd az Ipari Minisztérium helyettes államtitkára 1991. októberéig, ezután aligazgató a geológiai igazgatóságon 1992. júniusáig. Ezt követően egy külföldi cég alkalmazottja, innen ment nyugdíjba 1993-ban. 1995. februárjában letartóztatták azzal a váddal, hogy idegen hatalmaknak államtitkot képező dokumentumokat adott át. Házkutatás során dokumentumokat koboztak el tőle, de ezek egyike sem volt titkos. Ennek ellenére a minisztérium 12 dokumentumról azt állította, hogy azok államtitoknak minősülnek. Király István hiába kérte, hogy független szakértők vizsgálják felül az iratokat. A bukaresti bíróság 1996. nov. 5-i ítélete elismerte, hogy a dokumentumokat nem államtitkokként tartották nyilván, de úgy ítélte meg, hogy jellegük az volt, ezért hét év börtönre ítélték. Király István fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság 1997. október 17-én hozott ítélete súlyosbított: 17 év börtön. /Túlkapások és tévedések a Király István-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ Emil Constantinescu elnök Király Istvánt febr. 2-án kegyelemben részesítette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./1999. március 10.
Az RMDSZ márc. 10-én Bukarestben sajtóértekezletet tartott. A RMDSZ vezetése teljes mértékben egyetért az ügyészségi zaklatásnak kitett politikusok tiltakozásával, és követeli, hogy vessenek véget a minden jogi alapot nélkülöző eljárásnak a tavalyi alsócsernátoni fórumon felszólalókkal szemben - hangzott el a sajtóértekezleten. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: az ő kezdeményezésére az SZKT legutóbbi ülésén már elítélte, hogy a brassói fellebbviteli bíróság mellett működő ügyészség a kolozsvári polgármester feljelentése alapján vizsgálatot kezdett az alsócsernátoni fórum résztvevői ellen, személyesen kérte fel Románia főügyészét, az igazságügyi minisztert /aki egy korábbi nyilatkozatában tagadta azt, hogy Markó őt ez ügyben megkereste volna/ és Emil Constantinescu államelnököt, hogy járjanak közbe a vizsgálat beszüntetése érdekében. Amennyiben folytatódik a romániai magyar politikusok szabad véleménynyilvánítása, valamint a szólásszabadság ellen irányuló ügyészségi eljárás, az RMDSZ a román és a nemzetközi emberi jogi fórumokhoz fordul az ügyben - közölte a szövetségi elnök. /Az RMDSZ a brassói ügyészség jogszerűtlen eljárásának beszüntetését követeli. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./1999. március 11.
Emil Constantinescu elnök szerint Romániát a hadsereg felkészültsége és a demokrácia állapota politikailag alkalmassá tenné a NATO-csatlakozásra, az ország gazdaságilag azonban most képtelen lenne erre. Az elnök kijelentését mintegy alátámasztva, a román statisztikai hivatal márc. 10-én közölte, hogy az ország bruttó hazai termékének értéke tavaly 7,3 százalékkal zuhant. A gazdaság egy évvel korábban is már 6,6 százalékos visszaesést mutatott. Románia tavalyi gazdasági teljesítménye jócskán elmaradt a korábbi hivatalos előrejelzéstől is, amely még 5,5 százalékos GDP-csökkenéssel számolt 1998-ra. A visszaesés januárban is folytatódott: az ipari termelés volumene az idei első hónapban 7,8 százalékkal volt kevesebb a decemberben mértnél, s 12,8 százalékkal maradt el a tavaly januáritól. /Emil Constantinescu: Románia gazdaságilag alkalmatlan a NATO-csatlakozásra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./1999. március 12.
Márc. 12-én a NATO teljes jogú tagjává vált Magyarország, együtt Csehországgal és Lengyelországgal. A három ország külügyminiszterei ezen a napon az amerikai Independence-ben átadták a csatlakozási okmányokat Madeleine Albright-nak. A román külügyminisztérium ebből az alkalomból köszöntötte a három ország csatlakozását. kifejezve bizakodását, hogy Románia is mihamarabb a NATO tagja lesz. - Sinaián zajlott le a román-bolgár-török csúcstalálkozó, a három államfő, Emil Constantinescu román, Peter Sztojanov bolgár és Szulejman Demirel török elnök közös táviratot küldött a csatlakozó országok államfőinek. A három elnök Sinaián reményét fejezte ki, hogy a NATO bővítése folytatódik, főleg Délkelet-Európa irányába. /Románia üdvözli Magyarország, Csehország és Lengyelország csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./1999. március 15.
A márc. 15-i megemlékezés Erdélyszerte márc. 14-én kezdődött. Zilahon márc. 14-én ezerötszáz fős tömeg vonult a Wesselényi-szoborhoz. Beszédet mondott Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzul és Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. - Szatmárnémetiben a hangversenyteremben Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./ Nagyszalontán a Kossuth-szobornál gyűltek össze az ünneplők, Székely Ervin képviselő emlékeztetett arra, hogy egy évtizede még milicisták őrködtek a szobornál, nehogy valaki megkoszorúzza. "Ez is jelzi, milyen fontos szerepet tölt be a magyarság életében március 15." /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 15./ Márc. 15-én Marosvásárhelyen, a székelyek egykori fővárosában zajlott az erdélyi magyarság megemlékezése, melyen jelen voltak Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takácsa Csaba ügyvezető elnök, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Bálint-Pataki József /HTMH, Eckstein-Kovács Péter nemzetiségi miniszter, Borbély László államtitkár, Burkhárdt Árpád Maros megye alprefektusa, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Kincses Előd, a megyei szervezet elnöke, Virág György, a Maros megye tanács alelnöke, megyei, városi tanácsosok, s Marosvásárhely ünneplő polgárai. Markó Béla ünnepi beszédét követően felolvasták Emil Constantinescu államfő üzenetét: "Hiszem, hogy március 15 közös megünneplése Marosvásárhely és az Önök megyéje lakói részéről, minden szónoklatnál meggyőzőbben, önmagában fejezi ki a románok és magyarok közötti kölcsönös lojalitást, barátságot és honpolgári együttműködést" - hangzott az elnöki üzenet. Radu Vasile miniszterelnök üzenetét Eckstein-Kovács Péter nemzetiségügyi miniszter olvasta fel. A Magyar Köztársaság kormánya és a HTMH nevében Bálint-Pataki József főosztályvezető beszélt. Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere a szabadságharcra emlékezve mondotta: a szabadságot nem lehet sem államhatárokkal, sem nyelvi korlátokkal járomba terelni. Vass Levente, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke beszéde után Kincses Előd, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke következett, aki visszautasította azokat az uszító állításokat, hogy nekünk március 15-e 40 ezer román meggyilkolásának az ünnepe. A történészek szerint pontos adat a halottakról nincs, de egész biztos, hogy valamennyi népnek, melyek 1848-49-ben egymás ellen is harcoltak, összesen nem volt 40 ezer halálos áldozata... "Számomra a 48 mához szóló üzenete azoknak a román képviselőknek a viselkedése - a történelmi Magyarország 450 képviselőjéből 27 volt román - , akik Debrecenbe is követve a magyar kormányt, végig kitartottak a magyar forradalom mellett, mert megértették azt, hogy a két nép csak együtt érhet el Európába" - mondotta. /Március 15 jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./1999. március 17.
Emil Constantinescu államfő a Legfelsőbb Védelmi Tanács /CSAT/ márc. 16-i ülésén új igazgatót nevezett ki az Õrző- és Védelmi Szolgálat élére, Constantin Neculai Stoina tábornok személyében, írta az Adevarul. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 17. 52. sz./1999. március 17.
Tizenöt évnyi börtönbüntetés után kapott kegyelmet két politikai fogoly, Nicolae Stancu és Viorel Roventiu, akiket 1984-ben ítéltek 22 év börtönre, mert merényletet terveztek Nicolae Ceuasescu ellen. Az elítéltek kegyelmi kérvényeit Iliescu elnök rendre visszautasította, végül Emil Constantinescu elnök megkegyelmezett nekik. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 17./1999. március 18.
Thomas Klestil osztrák elnök márc. 18-án kétnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett. Klestilt Emil Constantinescu elnök fogadta. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./1999. március 18.
Márc. 17-én Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnöke bemutatta az SRI 1998-as évre vonatkozó jelentését. Emil Constantinescu elnök nagyon jónak tartja az SRI vezetőinek munkáját. Georgescu szerint az állambiztonságot fenyegető tényezők között szerepel a gazdasági bűnözés, a bankok terén történő visszaélések. Az államfői dicséret ellenére állítólag személyi változások várhatók a titkosszolgálat vezetésében. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 18./ A Cotidianul Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnökének, az 1998-as évre vonatkozó jelentéséről tudósított. A lap a SRI aktivitását ellenőrző parlamenti bizottság nem-megnevezett tagjára hivatkozva, kijelenti: "a jelentés tartalmaz a magyar kisebbség autonómia törekvéseire vonatkozó információkat is". Kiemelhető, hogy a "forrás" az autonómiatörekvéseket "a nemzet biztonsága szempontjából rendkívül súlyosnak" nevezi, és egy lapon emlegeti a "terrorista akciókkal". A lap egy másik cikkében a Román Nemzeti Egységpárt, az elmúlt napokban rendszeressé vált magyarellenes kirohanásáról cikkezett. Lazar Ladariu PUNR-s képviselő "a magyarok elveszik Erdély" témájú felszólalásában azt nyilatkozta: "a kétnyelvű táblákat én veszem le, bárhol találok egyet. Ezt tisztán mondom, hogy mindenki tudja ki a tettes". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 18. 53. sz./1999. március 22.
Márc. 22-én Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke Emil Constantinescu államfővel találkozott. A Cronica Romana szerint a megbeszélés annak a tárgyalássorozatnak része, amelyet Constantinescu kezdeményezett a kormány, a politikai pártok, és civil szervezetek között. A lap szerint a találkozón Iliescu egy "válságprogram" kidolgozását és előrehozott választásokat kért a kormánytól. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 23. - 56. sz./1999. március 23.
Élesen bírálta a nacionalista sajtó Emil Constantinescu államfőt a NATO koszovói beavatkozását helyeslő nyilatkozatáért. "Az államfő nyilatkozatát Belgrád hadüzenetnek tekintheti" - írta kommentárjában az Adevarul. A koszovói válságban egyértelműen a szerb fél álláspontját támogató Cotidianul azt hangsúlyozta, hogy "az államfő egyetért a NATO koszovói beavatkozásával - bár senki nem kérdezte a véleményét". A Ziua közölte a Romániai Szerbek Szövetségének nyilatkozatát, mely szerint "a szerbek az utolsó emberig harcolni fognak szent földjükért, Koszovóért". "A románok ugyanezt tennék, ha az ő szent földjük kerülne veszélybe, s erre kellene gondolniuk a román politikusoknak, akik azt tanácsolják a szerbeknek: hagyják, hogy idegen csapatok szállják meg őket" - hangsúlyozta a nyilatkozat. /Lapkommentárok. Constantinescu hadat üzent Belgrádnak? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./1999. március 24.
Az ellenzéki román pártok márc. 22-én hevesen bírálták Emil Constantinescu román államfőt, aki márc. 21-i nyilatkozatában szükségesnek és törvényesnek nevezte a NATO beavatkozását Koszovóban, ha a párizsi tárgyalások kudarccal végződnének. Ion Iliescu, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja vezetője úgy vélekedett, hogy "felelőtlen az ilyen elkötelezettség". Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) elnöke szerint az államfő nyilatkozata "haszontalan gesztus" volt, mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa még nem adta hozzájárulását a koszovói katonai beavatkozáshoz. A Szövetség Romániáért Párt (PAR) szerint az államfő nyilatkozata mögött "nincs semmiféle támogatás", ráadásul senki nem kérte, hogy Románia kifejezze csatlakozási készségét egy koszovói katonai beavatkozáshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), már. 24./1999. március 24.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke márc. 24-én tartott sajtótájékoztatóján beszámolt az előző napi, márc. 23-i találkozóról, amikor Emil Constantinescu államfő, a koalíciós pártok vezetői és Radu Vasile kormányfő találkoztak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy nincs szükség előrehozott választásokra, ugyanakkor készségüket fejezték ki ellenzékkel, a szakszervezetekkel való dialógus megkezdésére. Megegyeztek abban, hogy kéthetente fognak egyeztetni a koalíciós vezetők. Markó Béla hangsúlyozta, hogy egyetért Emil Constantinescu koszovói helyzetértékelésével, egyben úgy látja, hogy C. V. Tudor mentelmi jogának megvonása jelzés arra, hogy a hatalom, a román társadalom gátat kíván állítani a szélsőséges megnyilvánulásoknak. /A szokásos "szerdain" hangzott el. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./1999. április 7.
Emil Constantinescu államfő ápr. 7-re összehívta a politikai pártok, szakszervezetek és civil társadalmi képviselőit, hogy nyilvánosan megvitassák a kormány válságkezelő programját. A megbeszélésen résztvett: a kormányfőt betegsége idején helyettesítő Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter, Radu Berceanu iparügyi, Alexandru Athanasiu munkaügyi, Decebal Traian Remes pénzügy-, Valeriu Stoica igazságügyi, illetve Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter, Radu Sarbu, az Állami Vagyonalap elnöke, a parlamenti pártok vezetői, üzletemberek, szakszervezeti konföderációk elnökei, központi napilapok főszerkesztői és neves közéleti személyiségek. Constantinescu megnyitó beszédéből kiemelte: a résztvevőknek meg kell találniuk a jelenlegi súlyos gazdasági válságból kivezető megoldásokat, a tulajdon kérdésének megoldását, a magánosítás és a gazdaság szerkezeti átalakítása felgyorsításának eszközeit. Petre Roman szenátusi elnök politikai paktumot javasolt a kormányprogram támogatására. Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke szerint szükség van egy konzultatív tanács létrehozására, amely kidolgozza a gazdasági stratégiát. A szakszervezeti vezetők kijelentették, hogy gyors intézkedések meghozatala nélkül nincs esély a sztrájkok elkerülésére. /Nyilvános cotroceni-i vita a válságkezelő programról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./ 1999. április 17.
Bill Clinton amerikai elnök San Franciscóban tartott beszédében a koszovói helyzetet elemezve Romániának a nemzeti kisebbségekkel szemben tanúsított pozitív hozzáállását hangsúlyozta. Clinton szerint Romániának sikerült demokratikus módon orvosolnia a nemzeti közösségek problémáit, és biztonságot teremtenie a térségben. Bill Clintonra hivatkozva Emil Constantinescu államfő ápr. 16-i sajtónyilatkozatában hangsúlyozta: Románia külpolitikájának fő célkitűzése továbbra is az euroatlanti integráció. Az államfő szerint szóba sem jöhet az ország területi épségének a megsértése vagy veszélyeztetése. Az amerikai vélekedés, miszerint Románia a térség pozitív példája, jelentősen előmozdíthatja az ország katonai, politikai beilleszkedését a nyugati érdekszférába. /Pozitív példa a romániai kisebbségek helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./1999. április 21.
Heves vitákat váltott ki a NATO kérése a román légtér korlátozás nélküli használatára. Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke leszögezte, hogy pártja határozottan ellenzi a NATO Jugoszlávia elleni katonai akcióját. A párt azzal vádolta Emil Constantinescu államfőt és a kormány egyes minisztereit, hogy a koszovói konfliktus kapcsán olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek nem felelnek meg a parlament március végén elfogadott álláspontjának. - Emil Constantinescu közleménye egyértelműen leszögezte: a NATO a tavalyi kérését ismételte meg, amely kizárólag a román légtér használatára vonatkozik. - A román értelmiségiek egy csoportja nyílt levélben foglalt állást amellett, hogy Romániának az európai és euroatlanti integrációt kell választania a pánszláv szövetséggel szemben. /Éles vita a légtérhasználatról. Román értelmiségiek nyílt levele a Milosevics-politika ellen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./1999. április 22.
Ápr. 22-én a két ház együttes ülésen vitatta meg Emil Constantinescu államelnök levelét a román légtérnek a NATO-repülőgépek által feltétel nélkül, meghatározatlan időre történő igénybevételét illetően. A vita utáni szavazás eredménye: 225 igen, 21 elutasító szavazattal, illetve 99 tartózkodással a parlament eleget tett a felkérésnek. Az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Markó Béla szenátor hangsúlyozta, hogy az RMDSZ támogatja a kérést. Kifejtette, hogy számos ellenzéki szenátor kétszínű magatartásról árulkodik a NATO iránti kötelezettség dolgában, közvéleményt NATO-ellenességre hangolják, szándékosan egybemosva a szerb nép érdekeit a Milosevics-féle totalitárius rendszer érdekeivel. /A román parlament átengedi légterén a NATO-repülőket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./1999. április 22.
Emil Constantinescu államfő vezeti a NATO és az Euroatlanti Partnerségi Tanács washingtoni csúcsértekezletére utazó román küldöttséget, ott lesz a NATO-csúcsra meghívott államfők tiszteletére Clinton elnök által rendezett hivatalos ebéden. A küldöttség tagja lesz Andrei Plesu külügyminiszter is. /Constantinescu elnök vezeti a Washingtonba utazó küldöttséget. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./1999. május 3.
Tony Blair brit miniszterelnök máj. 3-án Macedóniából Bukarestbe érkezett, néhány órás látogatásra. Blair személyében első alkalommal látogatott brit miniszterelnök Romániába. A vendég találkozott Emil Constantinescu államfővel, tárgyalásokat folytatott Radu Vasile miniszterelnökkel, és beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. Andrei Plesu külügyminiszter nyilatkozata szerint a brit miniszterelnök romániai látogatása is igazolja azt, hogy a Nyugat nem csak konjunkturális érdeklődést mutat Délkelet-Európa iránt. Plesu szerint a tárgyalások fő témája a koszovói válság elemzése, a válságból kivezető utak megvitatása. Emellett külön hangsúlyt kap majd a konfliktus befejezése utáni helyzet értékelése, az, hogy Románia és a Jugoszláviával határos többi állam milyen szerepet játszhat az újjáépítésben - mondta Plesu. A parlamentben elmondott beszédében Tony Blair kijelentette: Nagy- Britannia támogatni fogja az Európai Unióban azt a javaslatot, hogy Romániát hívják meg a csatlakozási tárgyalásokra, és azt szeretné, ha minél rövidebb időn belül tagja lenne a NATO-nak. A brit miniszterelnök szerint Románia sikeresen oldott meg számos történelmi kérdést szomszédaival - Ukrajnával és Magyarországgal -, és a "térségben példaértékű módon sikerült kezelnie a nemzeti különbözőségeket". /Tony Blair brit miniszterelnök Bukarestben. Nagy-Britannia támogatja a román integrációs törekvéseket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./