udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
661
találat
lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-450 | 451-480 ... 661-661
Névmutató:
Fekete Réka
2015. szeptember 1.
Tízéves a Gyöngyvirág utcai gyülekezet
„Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg, mert amit vet az ember, azt aratja is.” Pál apostol galatákhoz írt levelét idézte a vasárnapi istentiszteleten Bancea Gábor, a sepsiszentgyörgyi Gyöngyvirág utcai református gyülekezet lelkésze, aki az új kenyér ünnepén hálát mondott az elmúlt tíz évért és a gyülekezet épülő templomáért.
Száznyolcvanhét gyermeket kereszteltek, százhetvenhatan konfirmáltak, száznegyvenkét temetést jegyeztek a háromszéki megyeközpont legfiatalabb református gyülekezetében, amely 2005-ben a város reformátusainak újraelosztása által jött létre. Az ezernyolcszáz lelkes közösség 2006-ban kapta használatba a Gyöngyvirág utcai Keresztyén Ifjúsági Házat az Erdélyi Református Egyházkerülettől, tevékenységeiket ekkor költöztették át az Olt utcából, majd 2011-ben a gyülekezet templomépítéshez fogott, éppen új kenyér ünnepén tették le az új hajlék alapkövét. Az elmúlt tíz esztendőben gyermek- és ifjúsági csoportot szerveztek, beindították a vasárnapi iskolát, Teológia mindenkinek címmel tavasszal és ősszel képzést tartanak, havonta egyszer ökumenikus imaórára érkeznek a hívek a különböző felekezetekből, minden hónap utolsó vasárnapján szeretetvendégségre gyűlnek össze az istentisztelet után. Az elmúlt vasárnap egy kicsit bőségesebb volt a lakoma, az ifjúsági ház udvarán közös ebéddel emlékeztek meg az elmúlt tíz évről, a szabadtéri fotókiállításon pedig a gyülekezeti élet és a templomépítés fontosabb pillanatait idézték a fényképek. A házias születésnapi ünnepségen Bancea Gábor tiszteletes bejelentette, szándékuk szerint két év múlva templomszenteléssel ünneplik a reformáció ötszázadik évfordulóját, és megkezdték a visszaszámlálást a több mint hétszáz nap múlva esedékes eseményig, amelyet szintén az új kenyér ünnepére terveznek.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. szeptember 3.
Tehetséggondozó központ létesült Háromszéken
A tehetséges diákok tanórákon kívüli foglalkoztatása, fejlesztése céljából tehetséggondozó központ kezdi meg működését az új tanévtől Háromszéken, amely a sepsiszentgyörgyi Tanulók Házában rendezte be irodáját, a tevékenységeket ellenben két megyeközponti és egy-egy kézdivásárhelyi, illetve bodzafordulói elméleti középiskolában tartják.
A megyei tanfelügyelőség Keresztély Irma korábbi főtanfelügyelő kezdeményezésére tavaly februárban nyújtott be kérést az oktatási minisztériumhoz tehetséggondozó központ jóváhagyására.
A vonatkozó rendelet októberben született meg, az új létesítmény jogi személyiséggel rendelkezik, irányításával a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban és a Református Kollégiumban tanító Pető Mária fizika szakos pedagógust bízták meg, aki már bizonyított a tehetséggondozásban, tanítványai a kutatás, alkotás és újítások terén kiemelkedő eredményeket értek el. A szaktárca 6,5 állást hagyott jóvá, az óraadó tanárok a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban és Mihai Viteazul Főgimnáziumban, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceumban és a bodzafordulói Mircea Eliade Elméleti Líceumban tartják majd a foglalkozásokat.
A diákokat a VI. és a X. osztályosok köréből választják ki, legtöbb tizenötös létszámú csoportokat alkotnak, közel száz tanulóval foglalkoznak ilyen módon. A tevékenységeket délután, hétvégén, vakációs tanulmányi táborokban szervezik nyelv és kommunikáció, illetve matematika és tudományok területén.
A tehetséggondozás nem új keletű a háromszéki iskolákban, ezt teszik azok a tanárok is, akik különböző tantárgyversenyekre készítik fel a diákokat, ellenben ez javadalmazás nélkül történik. Az újonnan létrejött központban viszont végre lehetőség van megfizetni a pluszmunkát – hangsúlyozza Kiss Imre megyei főtanfelügyelő.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. szeptember 3.
Ivóvíz nélküli óvodák, iskolák több háromszéki településen
Frissen meszelt termekkel, rendbe tett udvarokkal várják a gyermekeket háromszáztizenhat háromszéki óvodában és iskolában, hat egységben ellenben továbbra sincs ivóvíz, ezek a tanintézmények idén is működési engedély nélkül nyitják meg a tanévet.
Harmincnyolc pénzügyi központ városon, negyvenegy falun működik, az egységek 63 százaléka magyar tannyelvű, 18 százaléka román, az óvodák és iskolák 19 százalékában mindkét nyelven tanítanak. Közel negyven településen kis létszámú, illetve összevont osztályok is működnek majd, de egyetlen óvodát, iskolát sem zárnak be – közölte Kiss Imre főtanfelügyelő.
A miklósvári, valamint a felsőrákosi óvodában és iskolában, a bölöni és a maksai óvodában nincs ivóvíz. Utóbbinál a héten végzik az épületbe bevezetett kútvíz minőségi ellenőrzését – tudtuk meg Fejér Ibolyától, a maksai Orbán Balázs Általános Iskola igazgatójától.
Bölönben az iskola tornatermében és a református egyház egyik ingatlanában vannak berendezkedve az óvodai csoportok, utóbbi épületben szintén az ivóvíz hiánya miatt működik engedély nélkül az óvodai részleg.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. szeptember 7.
Szövétnek, 2015 augusztus
A macska rúgja meg
Böngészem a Szövétnek legújabb számát, s azon kapom magam, hogy időnként „nahát, ez igen, azt a” és hasonló „értelmes, sokatmondó” megjegyzéseket fűzök hozzá. Amiből az olvasónak azt kellene leszűrnie, hogy határozottan tetszik, amit a jelenleg Juhász Béla szerkesztette aradi kulturális szemle augusztusi számában látok.
Aztán, letéve a 40 oldalas lapot, az fut át rajtam: ez a kiadvány valójában a szellemi érdeklődésű olvasóhoz szól. (Na, bumm. Hát kihez szólna?) A „szellemi érdeklődésű” pedig közelebbről és konkrétabban azt jelenti: a történelmi, helytörténeti, kultúrtörténeti, irodalmi, zenei stb. érdeklődésű, mondjuk így: „kultúrember” olvasóhoz. Mert akit csak a napi megélhetés apróbb-nagyobb, kétségtelenül létező gondjai, netán üzleti ügyei, családi problémái köt le (van-e olyan, aki ilyet nem ismer?), az nagy valószínűséggel a Szövétneket sem fogja elolvasni. Őket nem érdekli, mondjuk, a vers (ebben a számban Böszörményi Zoltán, Szabó Péter, Brittich Erzsébet, Gál Z. Csaba alkotásai), az olyan lírai szösszenet, karcolat, mint a Fekete Rékáé vagy Juhász Béláé, Nótáros Lajos kitűnő Arad marad sorozatának írása (e számban A magyar kérdés), dr. Vajda Sándor A szabadságharc ábrázolása Thorma János festészetében, az aradi Móré-Sághi Annamária Németországban kiállított munkái, Tatár Etelka egykori aradi, ma Chicagóban élő magyartanár beszámolója az Amerikában bemutatott Liliomról, és folytathatnánk.
Vajda Anna Noémi Irányvonalakc. írásában azon kesereg – joggal –, hogy Bartis Attila (több mint húsz nyelvre lefordított) erdélyi író, a júniusi Aradi Nemzetközi Irodalmi Fesztivál meghívottjának magyar felolvasóestjére alig volt kíváncsi a helybeli magyar közönség. Merényi-Metzger Gábor az aradi vár foglyaként elhunyt legendás Simonyi óbester (ezredes) ugyancsak Aradon (1868-ban) elhalálozott) özvegyének családjáról ír, a kisiratosi gyökerű, a neves, többszörösen díjazott Sarusi Mihály az Iratosi kertek alatt c., a Lönni vagy nem lönnikönyvéből vett sorozatát folytatja a Dorobánci grániccal. Piroska Katalin ny., egykori aradi (ma magyarországi) magyartanár, színháztörténész kedves témáját, az aradi színház történetét folytatja az elfelejtett aradi énekesnőről, Várady Margitról szóló írásával. (Érdekes: már újságíró voltam 1971-ben, amikor elhunyt, és nem emlékszem, hogy akár egy sor is megjelent volna róla – ha csak nem egy gyászjelentés – , az akkori aradi magyar sajtóban.) A Piroska házaspár férfi tagja, István írása (Kitörölt lapok a régi Arad történetében) arról szól, hogy az Arad városi tanács 1849. április 21-i ülésének – a Habsburg ház trónfosztását üdvözlő – határozatának jegyzőkönyvében az erre vonatkozó részeket utólag vastagon áthúzták. (Hogy ne lehessen a megszavazókat később felelősségre vonni?) Piros Dénes ny. tanár folytatja a Gondolatok, emlékek a 70 éves UTA-ról c. sorozatát a II. résszel („Régi dicsőségünk hol késel az éji homályban”), az egykor tündöklő aradi textilgyári labdarúgó- csapat fénykorát idézve. Matekovits Mihály egy nemrég elhunyt aradi pedagógus, Baróthyné Guld Mária emlékére ír nekrológot. S még nem is szóltam a „világjáró” Puskel Péter Gibraltárról szóló Andalúz áprilisc., (az általam nagyra becsült öniróniáról árulkodó fotóval illusztrált) cikkéről, Jakab István LEKKJ-konferenciáról, a zsidóság és az európai evangélikus-lutheránus egyházak közötti párbeszédről (magam most hallok róla először) szóló írásáról, Cs. Borócsik Irén–J. Péterszabó Ilona tornyai Mária-jelenésekről szóló cikkéről.
Ennyi talán bőven elég lenne a szellemi érdeklődésű olvasó kíváncsiságának felkeltésére a Szövétnek legújabb száma iránt. Utoljára hagytam az általam talán leginkább „díjazott” két írást. Az egyik Ódry Mária képzőművész-költő (az idei érettségi találkozóján elhangzott) beszéde (Gyerekek, nincs baj): szép, megható kisesszé a barátságról és emberi tartásról, a másik dr. Kövér Péter (Németországban élő) egykori aradi eszmefuttatása a káromkodás jelenéről és történetéről A macska rúgja meg címmel. Okos, találó, (eredetinek tűnő) észrevételek sokasága (legközelebb megkérdezem tőle: mind a saját kútfejéből származik?), amiből annyit biztosan érdemes megjegyezni, hogy a legkorábbi, írásban fennmaradt káromkodás a magyar nyelvben 1458-ból származik, s a Váradon összeállított dubnici krónikában lelhető fel. Nem feltétlenül kell dicsekedni vele, de a magyar – az e tekintetben harmatgyenge angollal, némettel stb. ellentétben – ízesen, zamatosan, változatosan, gyakran alpárian tud káromkodni. (Némelyek szerint azonban az oroszokkal szemben alulmaradunk.) Azt olvassuk a szerzőnél: „a káromkodás erősíti a hatékony munkavégzést, stresszoldó hatása van, befolyásolja az indulatokat, és még a szociális kapcsolatokat is erősíti”.
Ne feltétlenül higgyünk neki, inkább ne káromkodjunk. Ha tehetjük.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)2015. szeptember 9.
Kecskeméti orvoscsapat végzi a vizsgálatokat (Egészségügyi szűrés Sepsibodokon)
Még jó néhány nap van hátra tanévkezdésig, de a sepsibodoki Henter Károly Általános Iskolában akkora a nyüzsgés, mintha már becsengettek volna. Nem gyermekek és tanítóik, tanáraik, hanem orvosok, asszisztensek és helyi lakosok népesítik be két napja a folyosókat, tantermeket. A Bács-Kiskun Megyei Kórház közel húsz főnyi önkéntes csapata végez öt napon át ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatokat a község lakói körében. Tíz különböző szakrendelőben és a rögtönzött laboratóriumban fogadják a pácienseket.
Fodor Etelka nem tud semmilyen betegségéről, azt mondja, ez nagyszerű lehetőség, nem akarta kihagyni, EKG-ra és visszér-vizsgálatra jelentkezett. Béres András sokat betegeskedik, baj van a szívével, gyomrával, azért vesz részt a vizsgálatokon, mert szeretné összehasonlítani az itt észlelteket azzal, amit már korábban mondtak neki az orvosok. Bartók Mónika elsősorban a laborvizsgálatokért jött, vérszegény, és akarja tudni, jelenleg milyen a helyzete. Orbán Erzsébet nőgyógyászati problémával érkezett, de feliratkozott EKG-ra és laboratóriumi vizsgálatokra is, mert „ez olyan nagyszerű lehetőség, amiről nem maradhat le az ember”. Incze Zsuzsánna sorolja a betegségeit, már régóta sok mindennel kezelik, szerinte valószínű, hogy újat nem mondanak, de elvégeztet néhány analízist, mert szeretné összevetni az adott próbák eredményeit a korábbiakkal. Ádám Piroska szerint is „jó, hogy jöttek az orvosok”, ő is többféle vizsgálatra iratkozott fel. Daragics Piroska nőgyógyászhoz jelentkezett be, kislányával pedig a gyermekorvoshoz, és ott derült ki, hogy gyermekének gyenge a szeme, szakorvoshoz kell fordulniuk. „Nagyon örvendek a lehetőségnek, mert „nehéz minden alkalommal küldőpapírért menni a családorvoshoz, előjegyzésért és sorszámért Szentgyörgyre, majd még egyszer vissza a szakorvoshoz”. Lunguly Emma vérvételre, EKG-ra és ultrahangra kért belépőt, szerinte is „nagyszerű, hogy házhoz jöttek az orvosok”. Tizennégy szakorvos, négy asszisztens, egy informatikus és három gépkocsivezető alkotja a kecskeméti csapatot, akik az egészségügyi államtitkárság támogatásával, de önkéntes alapon vesznek részt a szűrőprogramban – tudtuk meg dr. Svébis Mihálytól, a Bács-Kiskun Megyei Kórház igazgatójától, aki elmondta, ez a tizedik erdélyi útjuk, korábban Hargita megyei településeken végeztek szűrővizsgálatokat, először rendezték be ideiglenes rendelőiket Háromszéken. Ez nem is kis munka, hisz a jelentkezők regisztrálásától kezdve minden olyan lépésre megoldást kellett találni, ami egy szokványos járóbeteg-rendelőben történik. Még egy tizenöt számítógépből álló informatikai rendszert is kiépítettek a különböző szakrendelők nyilvántartásának összekötésére, a program végén naponta összesítik az adatokat, majd a teljes dokumentációt, az összes leírással, eredménnyel együtt átadják a helyi családorvosnak, a megvizsgált személyek pedig távozáskor kapják kézhez saját eredményeiket. Mindez óriási csapatmunka, ami az iskola személyzete és személyesen Istók Judit igazgató, Fodor István polgármester, dr. Incze Réka családorvos nélkül nem valósulhatott volna meg – szögezte le dr. Svébis Mihály, aki még a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház vezetőségével is egyeztetett, hogy a sürgősnek ítélt további vizsgálatokra, beavatkozásokra fogadják az általuk küldött pácienseket. Ilyen esetük már az első napon adódott, dr. Sántha Beáta fül-orr-gégész szakorvos, aki másodszor csatlakozott a csapathoz, mert azt látta, hogy a kollégái feltöltődve, sok élménnyel érkeztek haza az erdélyi szűrőutakról, egy hallásvizsgálatra jelentkezett középkorú férfinál fedezett fel garati daganatot, „ami a páciensnél eddig nem okozott panaszt, és ha időben megtörténik a műtéti beavatkozás, akkor az illető meggyógyulhat és teljes életet élhet”. Sántha doktornő elmondta, rendkívüli az emberek viszonyulása hozzájuk, „emiatt könnyebb az együttműködés és a vizsgálat is.” Dr. Szabadkai Gábor sebész negyedszer jön Erdélybe önkéntesként, azt mondja, nagy szeretettel veszik körül őket itt az emberek, hozzá főként visszérproblémával, ízületi panaszokkal, sérvvel jelentkeznek. A hétfői és tegnapi vizsgálatok alkalmával nem volt kirívóan sok a magas vérnyomású beteg, de a koleszterin- és a trigliceridszint általában emelkedett, ami a táplálkozási szokásokkal, a nagy mennyiségű zsír és hús, valamint kevés zöldség fogyasztásával függ össze – véli Svébis igazgató. Első nap százharmincan fordultak meg a sepsibodoki iskolában berendezett ideiglenes egészségügyi központban, tegnap délig hasonló volt a forgalom, de a kecskeméti csapat arra számít, mától még többen érkeznek, mert korábbi útjaik tapasztalatából tudják, hogy aki náluk megfordult, az elmondta a szomszédnak és így terjedt a hír a lehetőségről, mígnem lassan az egész falu megmozdul. Ma és holnap várják az oltszemieket és a zalániakat, pénteken azokat a bodokiakat, akik első két napon nem jelentkeztek, de ez a rend nem ennyire szigorú, a község bármely lakóját megvizsgálják, aki hozzájuk fordul – mondta az orvoscsapat vezetője.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. szeptember 10.
Iskolatáska harmadszor
Több mint kétezer háromszéki előkészítő osztályos kisdiák kap tolltartóval, ceruzákkal, üzenőfüzettel, szendvicsdobozzal felszerelt iskolatáskát a megyei tanács három évvel ezelőtt indított programja révén, az 1063 rózsaszínű és 1130 kék hátizsákot tegnap Sepsiszentgyörgyön vették át az iskolaigazgatók.
A Székely Mikó Kollégiumban tartott táskaátadón Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke hangsúlyozta, idén tíz lejjel többet fordítottak egy-egy csomagra, mint tavaly, személyenként hatvanöt lejbe került a táska és a benne lévő felszerelés. A helyi cégtől vásárolt tanszereket feltétel nélkül minden előkészítő osztályos megkapja, az iskola annak is biztosítja az ajándékot, aki tanévkezdés után érkezik. Az igazgatók találkozójának második felében Marcela Ştefu főtanfelügyelő-helyettes hívta fel az óvoda- és iskolavezetők figyelmét néhány újdonságra, szabálymódosításra.
Marcela Ștefu tájékoztatott arról, hogy megérkeztek az I. és II. osztályos tankönyvek, amelyeket a napokban osztanak szét, de azt nem hangsúlyozta, hogy a magyar elsősöknek továbbra sem lesz számtankönyvük, a másodikosok pedig idén is csak a román nyelvű kommunikációkönyvre számíthatnak. Közölte, a szeptember 14-én kezdődő tanév százhetvenhét tanítási napból áll, a nyári vakáció pedig szeptember 4-éig tart, a következő tanév egy héttel korábban kezdődik a szokásosnál. Marcela Ştefu kérte az igazgatókat, az épületek bejáratánál biztosítsák a mozgássérültek számára a feljárókat, az érintett diákok osztályait rendezzék be a földszinten. Ismertette az új iskolaigazgatók és aligazgatók névsorát, valamint a tanfelügyelőség személyzetében történt változásokat, és szólt azokról a jogszabályokról, amelyek az alkalmazásokra vonatkoznak. Az iskolák feladata, hogy saját településükön minden olyan, nyolcadik osztályt végzett tanuló családját felkeressék, aki nem iratkozott be kilencedikbe, és próbálják elérni, hogy a tizenévesek ne hagyják abba tanulmányaikat – hangsúlyozta a tanfelügyelőség képviselője, aki bízik abban, a napokban a betöltetlen állásokra is kerül jelentkező, és egyetlen osztály sem marad tanító, tanár nélkül. Végül a jelenlévőknek sok sikert kívánt az új tanévben, és közölte, a tanév első megyei igazgatói munkaülését szeptember 29-én tartják.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. szeptember 12.
Építőművészek Háromszéken
Egységes Kárpát-medencei építészeti arculatot szeretnénk kialakítani, amely a magaslatoktól az Adriáig ér – mondta lapunk érdeklődésére Ferencz István, a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozatának vezetője abból az alkalomból, hogy a szakosztály első erdélyi kihelyezett ülése kezdőnapján a testület Sepsiszentgyörgyre látogatott.
A szakmai kirándulásokkal egybekötött tagozati ülés házigazdái azok a székelyföldi építészek, akik az akadémia rendes, illetve levelező tagjai. Háromszéket Zakariás Attila képviseli a harminckét főnyi csapatban, de a gyimesközéploki Borospatakán szervezett ülésen több helyi építészkollégájával együtt vesz részt, akik kiállítási anyagot is visznek magukkal az eddig elkészített székelyház-gyűjteményből. Bogos Ernő csíkszeredai építész, a tíz éve alakult Erdélyi Országépítő Kós Károly Egyesülés ügyvezető igazgatója, az MMA levelező tagja lapunknak elmondta, arról az útkeresésről szeretnének nyíltan beszélgetni, amit a helyi építészek végeznek. „A Kós Károly Egyesülés kezdeményezésére ezelőtt hét-nyolc évvel elindult egy faluképvédelmi program Hargita megyében, aminek a következménye, hogy két-három konferencián is túl vagyunk, amelyeket a Kovászna megyei építészekkel közösen szerveztünk. Sikerült a politikusokat megnyerni, Hargita Megye Tanácsa pénzt különített el e célra, így a megye néhány településén a falukép szempontjából fontos leltár és szabályozás valósult meg, amelyet tudnak használni a rendezési tervek elkészítésénél. Háromszéken például a bikfalvi táj- és építészeti kataszter készült el ugyanennek a programnak részeként.” Arról, hogy milyen elveket követ az MMA az építészet terén, illetve hogyan tud hatni az építészeti stratégiákra a legkisebb településtől a legnagyobb nagyvárosi beruházásokig, Ferencz István, az MMA Építőművészeti Tagozatának vezetője elmondta: szakosztályuk lelki, szellemi iránytűje, hogy a Kárpát-medencében ide való házakat, épületeket kell tervezni. „Csupán hároméves tevékenységünk hatása egyelőre még nem tetten érhető, de tekintve, hogy a harminckét akadémista mind tagja valamely építészszervezetnek, szakmai kamarának, építőművész-szövetségnek, bízunk abban, hogy széles körben érvényesíthetjük szakmai elveinket. Be kell vinnünk a köztudatba, el kell fogadtatnunk a mindenkori kormánnyal, hogy minket nem lehet kihagyni, a Magyar Művészeti Akadémiát belefoglalták az alaptörvénybe, de akkor használják is azt a tudást, tapasztalatot, amit a tagok szakmai életük során felhalmoztak. Ennek egyelőre nagyon kevés eredménye van, de annyi már igen, hogy olykor-olykor már megkérdeznek minket, illetve megkérnek valamire. Ez ugyan még nem észlelhető a széles építészeti világban, de követjük azt az elvet, hogy az építészet nem internacionalista, hisz egy épület, egy ház adott helyre kerül, figyelembe kell venni a szomszédságát. Egy ház vagy iránymutató a jövőre nézve, vagy szervesen beépülő az adott környezetbe. Azt szeretnénk, ha ez a fajta építészeti arculat érvényesülne az egész Kárpát-medencében.”
Az építészek tegnap a székelyek és örmények kapcsolatának építészeti vonatkozásait vizsgálták Gyergyószentmiklóson és Szépvízen, ma a Gyimes völgyében kirándulnak, és találkoznak a vidék építészeivel, vasárnap Énlaka és Székelyderzs szerepel a programban. Ferencz István lapunknak elmondta, a tavalyi felvidéki és idei erdélyi utazás után a testület jövőre Délvidékre készül, majd szerre minden elcsatolt területre ellátogatnak.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. szeptember 12.
Újdonságokról, orvos-beteg kapcsolatról beszélnek (Tizedik háromszéki orvosnapok)
A korszerű eljárások, szakmai újdonságok mellett orvos és beteg kapcsolatáról, az orvosi műhibák megelőzéséről is értekeznek a csütörtök délután Sepsiszentgyörgyön megnyitott X. Háromszéki Orvosnapok résztvevői. A rendezvény tegnap déltől képzés jellegű, az előadások sorozatát ma a Dr. Bíró András-díj átadásával zárják.
Olyan sokrétű a beküldött dolgozatok tematikája, hogy rendezvényünknek nincs egy központi szakterülete, ellenben a felkért előadók témaválasztását a szervezők is befolyásolták – tudtuk meg dr. Deme Judit fül-orr-gégész szakorvostól, aki lapunknak elmondta: „A szakmán túl első alkalommal érintünk olyan témákat is, mint a rossz hírek közlése, a beteget érintő esetleges orvosi műhibák elkerülésére való nagyobb odafigyelés, a beteg-orvos kapcsolat specifikus esetei, mint például, ha megtörténik egy nemkívánatos esemény, miként járunk el ahhoz, hogy azt a kellemetlenséget, tévedést emberségesen lehessen megoldani. Vannak szakmák – és ilyen az orvosi is –, ahol nem megengedett, hogy kiderüljön, ha rossz napunk van, meg kell tanulni uralni ezt, ezért felkérésünkre ilyen jellegű előadások is lesznek.”
A képzés kategóriában felkért pécsi, marosvásárhelyi, brassói egyetemi tanárok tartanak előadásokat, de egy-egy szakterület specifikumairól helyi orvosok is értekeznek. Dr. Deme Judit kiemelte dr. Gerlinger Imre, a Pécsi Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika professzorának jelenlétét, aki a fülzúgás modern megközelítéséről tart előadást. Dr. Lőrinczi Lilla, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem mikrobiológiai tanszékének tanára a tuberkulózis kórismérvézéséről értekezik a klasszikus módszerektől a modern molekuláris biológiai eljárásokig, dr. Alin Cucu brassói orvosprofesszor a daganatok szűréséről beszél, dr. Carmen Barbu, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház törvényszéki orvosa az orvosi műhibák megelőzésére hívja fel a figyelmet, és szintén a megyei kórhházból dr. Roşu Mátyás tart előadást a radiológiai és képalkotói eljárások modern aspektusáról – sorolt fel még néhány címet Deme doktornő abból a több tucatból, amely ma délig elhangzik a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának amfiteátrumában.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. szeptember 14.
Hamisan szól az iskolacsengő
Örömöt hirdetve, hangosan, az újrakezdés reményével kellene szólniuk az iskolacsengőknek tanévkezdéskor, ehelyett évek óta megoldatlan kérdések sokaságát hirdetik, és csak az oktatásban dolgozók elégedetlenségét felerősítő szakszervezetek felhördülésétől hangos ez a nap.
A szülőket is inkább a füzetek, a legszükségesebb ruházat, a sportfelszerelés ára érdekli, kevésbé adnak hangot abbeli aggodalmuknak, hogy vajon kik fogják tanítani gyermekeiket, mennyire felkészültek, elhivatottak, nem sodorta-e el őket a bérharc egy másik munkahely, megélhetés felé, mit és hogyan tanítanak azok, akik maradnak, lesz-e tankönyv és elegendő eszköz ahhoz, hogy a kitűzött cél megvalósuljon. Jelesen az, hogy gyermekeik használható tudást kapjanak, amivel majd elindulhatnak az életben.
A jelenkori politikai iszapbirkózás közepette éppen az utóbbi célkitűzés és annak megvalósítása csorbult a leginkább. Miniszterek és kormányfők jöttek-mentek, ígértek, hazudtak, kényük-kedvük szerint forgatták ki gyökerestül az egész oktatási rendszert a sarkából, utolsó percben módosítottak szabályzatokat, már a saját maguk alkotta törvény sem szent számukra – lásd az érettségi dolgozatok megyék közti utaztatását, a tanév szerkezetének megváltoztatását négy nappal a kezdés előtt.
A szülőkkel elhitették, hogy gyermekük képességekre épített oktatásban részesül, a pedagógusokkal, hogy jobb anyagi és erkölcsi megbecsülésben lesz részük, Európával, hogy az ország felzárkózik az uniós követelményekhez és eredményekhez. Új tantervekről és tankönyvekről beszéltek, a jelenleginél szellősebb programokat ígértek, versenyképes szakoktatást, ami biztos út a munkahelyek felé, és sok minden egyebet, ami hozzásegíti a hazai oktatást, hogy megálljon a lejtőn, netán felfelé íveljen. De csoda nem történt, a lejtő egyre meredekebb. Tavaly ábécéskönyv nélkül kezdtek a magyar elsősök, idén sem lesz matematikakönyvük, a másodikos tankönyvcsomag is hiányos, a harmadikosok régi könyvekből tanulnak új tantervek szerint, a tanárok még mindig perelnek a 2008-ban törvény által meghatározott fizetésemelésért, az országban nyolcszáz iskola nyitja meg a tanévet felkészületlenül, ivóvíz hiánya miatt soknak idén sem lesz működési engedélye. Mindezek mellett továbbra sincs, amit dicsekedni a nyolcadikosok és az érettségizők eredményeivel, a vizsgázó pedagógusok teljesítményével, hisz tömegesen ülnek be a padokba gyenge osztályzatú tanulók és lépnek katedrára bukdácsoló tanárok.
Ma mégis becsengetnek, akkor is, ha említett okokból hamisan, reménytelenül szól az iskolacsengő. Csak reménykedni lehet, hogy jövő ilyenkor nem lesz ennyire borúlátó a hangulat tanévkezdéskor.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. szeptember 15.
A szülőföldet művelni kell (Tanévnyitó a Sapientia-egyetem sepsiszentgyörgyi központjában)
A magyar kormány abban érdekelt, hogy képzett, a hagyományokat integráló, de a modern dolgokban jól tájékozódó fiatal felnőttek kerüljenek ki az iskolákból, egyetemekről, akik környezetükben minőséget képviselnek, és így gyarapítják a világ magyarságát – hangsúlyozta Grezsa István, a budapesti Miniszterelnökség határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztosa tegnap a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyön tartott tizenötödik tanévnyitóján. Kolozsvár, Marosvásárhely és Csíkszereda után a háromszéki megyeközpont a Sapientia negyedik oktatási helyszíne, ahol négyéves agrármérnök szakkal indul az első évfolyam.
Az első erdélyi magyar nyelvű agrármérnökképzést az egykori Gámán János Szakközépiskola felújított Csíki utcai főépületében indítja a Sapientia EMTE. Az első felvételin betelt mind a 25 tandíjmentes és az öt tandíjköteles hely.
Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke megnyitóbeszédében elmondta: a rendszerváltás óta több ezer hektár föld és erdő került vissza az emberek tulajdonába, de nem azért, hogy ez a terület parlagon maradjon vagy esetleg eladják olyanoknak, akik nem kötődnek ehhez a földhöz. A szülőföldet őrizni és művelni kell – hangsúlyozta. Az alapítvány szeretné hozzásegíteni az agrárszakon végző fiatalokat, hogy amikor elhagyják az egyetemet, hozhassanak létre mintagazdaságokat Erdély-szerte, és az első pillanattól tudjanak gazdálkodni, ezért tervezik földek, erdők vásárlását, amelyeket kedvezményesen bérbe adnának említett célra – ismertette Kató Béla. Elmondta, az első ilyen jellegű adományt már megkapta az alapítvány, és számítanak többre is, Simon Katalin Kolozsváron élő bikfalvi származású idős tanár húsz hektárnyi erdőt ajándékozott a Sapientiának.
Dávid László az új oktatási helyszín kiválasztását azzal indokolta, hogy biztosítani kívánják a régió felemelését, az értelmiség utánpótlását és az elvándorlás megállítását, ezért nem indul az új szak egy már működő Sapientia-központban, bár az könnyebb lett volna. Az EMTE rektora elmondta, a sepsiszentgyörgyi képzés a marosvásárhelyi és a csíkszeredai Sapientia összefogása és szakmai segítségével, az önkormányzatok, valamint a magyar kormány támogatásával jött létre. A Sapientia-egyetem a határon túli magyar felsőoktatás zászlóshajója – mondta Grezsa István miniszteri biztos, aki szerint az egyetem tizenöt éves sikertörténete azt bizonyítja, hogy a magyarságnak szüksége van egy, az erdélyi szellemiséget meghatározó intézményre. „A magyar kormány nevében annyit ígérhetünk meg, hogy minden segítséget megadunk az itt tanuló diákoknak, és mindent elkövetünk azért, hogy emelkedő és gyarapodó nemzet legyünk a közeljövőben.” Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete a Sapientiára jellemző kitűnő tanár-diák kapcsolatot és a folyamatos innovációt emelte ki, Jávor András, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese pedig szakmai segítséget ígért az egyetemnek, és azt mondta, a Sapientia eddigi története garancia arra, hogy dinamikus lesz a fejlődés.
Székelyföldön abból fogunk megélni, amit a karunk erejével, az eszünkkel és a műveltségünkkel magunk megteremtünk – szögezte le Tamás Sándor megyeitanács-elnök. A kiművelt ember, a jó szakember Székelyföld legjobb tartaléka – mondotta, és hátrányként említette, hogy régiónkban a lakosság alig tíz százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Székelyföldnek több mint ötszázezer hektár magántulajdonban levő erdőterülete és több mint ötszázezer hektár mezőgazdasági területe van. A szentgyörgyi Sapientia azt a célt szolgálja, hogy ez a vagyon jövedelmező legyen. Eddigi polgármesteri pályafutása legnagyobb eredményének tartja a Sapientia-egyetem sepsiszentgyörgyi központjának megnyitását – mondta Antal Árpád, aki szerint „ma Romániában a Sapientia-egyetem az igazságtalanság szimbóluma. Nem elfogadható az, hogy mi, erdélyi magyarok a román államnak fizetjük az adónkat, de ha magyarul akarunk tanulni, bizonyos szakok esetében csak a magyar kormány pénzén biztosított egyetemen tudjuk ezt elérni. Mi itt, Székelyföldön rendelkezünk mindennel, ami a világon egyre inkább hiánycikknek számít. Van vizünk, tiszta levegőnk, félmillió hektár erdőnk, legalább ennyi termőföldünk. Ha mindezt jól képzett szakemberekre bízzuk, akik szeretik szülőföldjüket, biztos a siker”.
Székely Gyula, a Sapientia EMTE rektorhelyettese, a sepsiszentgyörgyi oktatási központ igazgatója elmondta, a helyi önkormányzat az épület külső felújítását vállalta, a belső kivitelezést és a felszerelést a magyar kormány biztosította, és olyan egyetemi központ kapuját nyitják meg, amelyet vonzóvá kívánnak tenni minél több erdélyi fiatal számára. A első sapientiás tanévnyitón közreműködött a Mácsafej zenekar.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. szeptember 23.
Agrármérnöki képzés Sepsiszentgyörgyön a Sapientián – Végzés után földet is kaphatnak a diákok
A Sapientia Alapítvány erdőket és földeket vásárol közelebbről, amelyeket kedvezményesen bérbe ad majd a Sepsiszentgyörgyön jelen tanévben induló agrármérnöki szak végzettjeinek, hogy azon gazdálkodjanak, felhasználva azt az elméleti, de főként gyakorlati tudást, amelyet a négyéves képzés alatt megszereztek – jelentette be Kató Béla, az alapítvány kuratóriumának elnöke a sepsiszentgyörgyi egyetemi központ első tanévnyitóján. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet fenntartó alapítvány szándékáról lapunk Kató Bélát kérdezte.
A Sapientia Alapítványt a négy erdélyi magyar történelmi egyház hozta létre 2000-ben, hogy megszervezze és kiépítse a magyar állami támogatással létrejött alapítványi magánegyetemet Erdélyben. A kuratórium biztosítja az egyetemi képzés anyagi hátterét, valamint ellátja azokat a feladatokat, amelyeket esetleg egy minisztérium végezne el, mint a személyi kinevezések, a szabályzatok elfogadása, a charta jóváhagyása – ismertette Kató Béla, aki 2003 szeptembere óta tölti be a kuratórium elnöki tisztségét, és 2012 februárjától az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.
Lapunk érdeklődésére, hogy miért indítanak agrárképzést az egyetemen, az alapítvány elnöke elmondta: „Lassan rádöbbenünk, hogy az Isten által adott természetben vagyunk a legjártasabbak, a föld művelése, őrzése a legősibb foglalkozásunk. És rájöttünk arra, hogy ebben a modern világban sem fejlődik enélkül élet, és ezt az adottságot itt, Európa közepén ki kellene használni. A másik pedig, hogy lassan eltűnik az a falu, az a társadalom, amelyben kétezer hektáron ezer ember dolgozik, és szükség van arra, hogy ezt a kétezer hektárt akár csupán húsz ember is meg tudja művelni a korszerű mezőgazdaság eszközeivel, nemcsak egy kis szeletet látva el belőle, hanem egységben az egészet. Tulajdonképpen ők adják majd a vidék gerincét. Aki ezen az egyetemen végez, olyan gazdaságot kell hogy tudjon vezetni, amelyből ő maga megél, és még jó néhány embernek megélhetést biztosít, de fel is tudja venni a versenyt azzal a világgal, európai renddel, amelyben most vagyunk.”
A földeket és az erdőket az alapítvány nevére vásárolják, soha nem lesznek eladhatóak, de a végzett agrármérnökök kedvezményesen bérbe vehetik. Tehát ők már úgy mennek ki az egyetem kapuján, hogy úgymond várja őket egy lehetőség, amit nyilván ki is kell tudniuk használni. „A gazdaságokat úgy képzeljük el, hogy több faluban induljon el kettő-három, ha ezeket biztosítjuk, és a fiatalok meg tudnak élni belőle, az jó példa lesz másoknak is. Ezt majd más intézményekkel is meg kell támogatni, szóba jöhet egy hitelrendszer, gépek bérbeadása, de először az igénynek kell meglennie az emberekben, hogy ők ezt szeretnék elvégzeni, és a képesség arra, hogy egy ilyen szintű gazdaságot vezessenek.” – mondta Kató Béla.
Az alapítvány úgy véli, az agrárképzésnek nagyon gyakorlatközpontúnak kell lennie, ugyanakkor egyfajta duális oktatásként tekintenek rá, amelynek végén a fiatalok helyzetbe kerülnek, s az alapítvány további támogatásával gazdálkodhatnak. A kuratórium elnöke elmondta, a földek és erdők vásárlása mellett bíznak az adományozásban is, „hisz a történelem során sem vásárlás útján gyarapodott az egyházak vagyona, hanem adományokból, és Erdélyben sok olyan egyedülálló, idős ember él, aki azon gondolkodik, mi lesz az ő vagyonával. Ha összehordanánk ezeket a javainkat, óriási eredménye lehetne, és biztosítani is tudjuk, hogy ez a föld nem lesz eladó, megmarad e közösség tulajdonában. Ahol föld van, ott élet születik, családok jönnek létre, és akkor majd lesz iskola is mellette, és sok-sok pozitív következmény származik majd ebből. Azt hiszem, sokat kell még beszélnünk erről minden szinten, de ha az ajándékozás, az áldozathozatal örömét egyszer megérzi az ember, akkor értelmes élete lesz.”
Az első magyar nyelvű erdélyi agrárképzés hallgatói négy esztendő múlva szereznek mérnöki oklevelet, addig van idő gyarapítani azt a föld- és erdővagyont, amelynek első húsz hektárja a Kolozsváron élő, bikfalvi származású Simon Katalin nyugdíjas tanár jóvoltából már megvan. Ha lesznek hozzá hasonló mecénások, akkor létrejöhetnek jövedelmező gazdaságok, amelyeken jól felkészült szakemberek gazdálkodnak, és beérik az a gyümölcs, aminek első magvait most ülteti el a Sapientia Alapítvány.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. szeptember 23.
Tanulhatnák idegen nyelvként a románt, de nincs amiből (Áldozati nemzedékek)
Új tanterv szerint, régi tankönyvekből tanulnak minden tantárgyat a magyar másodikos és harmadikos diákok, az elsősök a számtant kénytelenek megfelelő segédeszköz nélkül elsajátítani. Egyes tankönyvek fordítása hiányzik, mások készen vannak, de a versenytárgyalás eredményét megóvták, amelyek pedig megkapták az engedélyt, azokról nem tudni, miért vesztegelnek nyomdákban, raktárakban.
Az oktatási minisztérium addig nem ír ki licitet egy adott tankönyvre, amíg nem készül el legalább két változat, hogy a pedagógusoknak legyen amiből választani, de nem túl nagy a tankönyvírási kedv, emiatt a folyamat akadozik – szögezi le a magyar nyelvű elemi oktatásért felelős Kovászna megyei tanfelügyelő. Kocsis Annamária lapunk kérdésére elmondta, az elsősök tavaly két ábécéskönyvből választhattak, ezeket a gyermekek év végén hazavihetik, idén ugyanaz a két kiadvány szerepel a kínálatban. Románból szintén volt amiből választani, de számtanból tavaly nem fordították le a román nyelvű tankönyvet, anyanyelven pedig nem írhattak, a könyv magyar változata nemrég készült el, de még nem jutott el az iskolákba.
A másodikosok újranyomtatott régi tankönyveket kaptak minden tárgyból, a számukra megírt kiadványokra megtartották a licitet, az eredményt egyes kiadók megfellebbezték, amíg nincs végleges döntés, nem kezdik el a nyomtatást. Ez az évfolyam tanév végén nem viszi haza a tankönyveket, ha nem lesz más, a következő nemzedék is ebből fog tanulni, holott már tavalytól érvényes számukra az új tanterv. A tanfelügyelő elmondta, a harmadikosok tankönyveit most írják, januárban lesz az első licit, nyáron a következő, ezért leghamarabb jövő ősszel lesznek kész ezek, addig a diákok a régi könyveket használják.
A jelenlegi harmadikosok áldozati nemzedék, velük indult az előkészítő osztály rendszere, de ők még soha nem tanulhattak a tantervnek megfelelő, új tankönyvekből. A tankönyvcirkuszt a magyar tanulók többszörösen megsínylik, mert, bár törvény szerint sajátos tanterv szerint, idegen nyelvként tanulhatnák a román nyelvet a legkisebb osztályok, amit felmenő rendszerben fokozatosan fognak bevezetni, eszköz hiányában a pedagógusokra bízzák, hogy ezt a módszert alkalmazzák. Minden bizonnyal a tanítók megbirkóznak a feladattal, de kérdés, az elemi osztály elvégzése után a kisdiákok helyt tudnak-e állni a számonkérésnél.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. október 1.
Földrajzi monográfia a Kálma-hegy alatti faluról (Sepsiszentkirály múltja és jelene)
Ritka, hogy egy hegytetőről huszonkilenc templom tornyát láthassuk, minden udvarnak dísze legyen egy-két diófa, tucatnyi jeles személyiség szülőfalujaként említhessünk egy alig néhány száz lelkes települést. Sepsiszentkirályról mindez elmondható, és immár el is olvasható Komán László augusztusban megjelent, tegnap Sepsiszentgyörgyön a Kós Károly Szakközépiskola dísztermében bemutatott falumonográfiájában. A sepsiszentgyörgyi földrajztanár könyvét Péter Sándor, a kézirat lektora méltatta.
Bár a szerző földrajzi monográfiának nevezi a száztíz oldalas könyvet, jóval több annál, kitér a falu történelmére, a lakosság nemzetiségi, vallási összetételére, a gazdasági tevékenységekre, hagyományokra, bemutatja a régi házakat, templomokat, emléktáblákat és emlékműveket, Sepsiszentkirály neves szülötteit és kortárs személyiségeit. Többek között innen származott Vida Dániel 1848-as honvédőrnagy, Ágh István (1709–1786) unitárius püspök, Vitéz Sebestyén András I. világháborús kitüntetett huszár, aki 1923-ban családjával és néhány falustársával, köztük a szerző nagymamájával a bukovinai Andrásfalváról Sepsiszentkirályba telepedett, és itt újra meghonosították a katolikus vallást.
Péter Sándor kiemelte a kiadvány nyelvi tisztaságát, és hangsúlyozta: a lelkesedés, ahogy az augusztusi szentkirályi könyvbemutatón a falu fogadta a monográfiát, jelzi, szükség volt megírni a település múltját és jelenét. Megemlítette, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége arra biztatja a tanítókat, tanárokat, írják meg településük, iskolájuk történetét, neves személyiségek életét, mert „a szó elszáll, csak az írás az, ami megmarad”. Ezt vallja Komán László is az önköltségen kiadott monográfia előszavában: „Az a célom, hogy megörökítsem a jelent és a múltnak azt a részét, amire még emlékszünk, hogy összegyűjtsem, ami szétszórva még fellelhető a jövő nemzedék számára.”
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. október 3.
Fél évszázad irodalmunk mezsgyéjén (Bemutatták Egyed Péter új könyvét)
Annak ellenére, hogy egész könyvtárszekrényt meg tudnánk tölteni, amelyben legalább száz kimondottan értékes alkotás kaphatna helyet romániai magyar írók, költők tollából, alig néhány szerző neve és műve van forgalomban. Így azonban az elmúlt ötven esztendő irodalmi termésének igen nagy hányada kihull az idő és az emlékezet rostáján – foglalható össze röviden Egyed Péter megállapítása. Ezt a romániai és ezen belül az erdélyi magyar irodalom utóbbi fél évszázados szintézisének hiánya okán fogalmazta meg kedden az Irodalmi rosta című, kritikákat, esszéket, tanulmányokat tartalmazó kötete sepsiszentgyörgyi bemutatóján.
Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója a Gábor Áron Teremben tartott könyves találkozón házigazdaként azt mondta, Egyed Péter esetében az irodalomról való gondolkodás egyszerre jelenti a kint és bent levést, mert költőként, íróként ő maga irodalmat alkotott, szerkesztőként, kritikusként mások írásait értelmezte. Bogdán László sepsiszentgyörgyi író, költő, újságíró folytatta az előbbi gondolatot, kiegészítve azzal, hogy Egyed Péter, aki a harmadik Forrás nemzedékhez tartozott, már a hetvenes években megfogalmazta kritikai észrevételeit korosztálya írásairól, azt mondták róla, ő nemzedéke szekértolója. Ez az Irodalmi rosta című gyűjteményes kötetben is erőteljesen megjelenik, az első harmad írásai tulajdonképpen összefoglalják a kettes feles (Egyed Péter megfogalmazása) és a harmadik Forrás nemzedék indulását. A szerző elmondta, Balla Zsófia, Bogdán László, Markó Béla, Mózes Attila, Szőcs Géza költészete, prózája jóval érzelmesebb és személyesebb világról szólt, mint amiről az előbbi nemzedék írt, hisz az érzelmekről a szocializmusban nem nagyon lehetett ilyen kitárulkozással és radikalizmussal beszélni. Bogdán László kérdésére, hogy a következő nemzedék, a Kovács András Ferencék irodalmára kritikusként miért nem terjedt ki a figyelme, Egyed Péter azt mondta, a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként nagyon sokat olvasta ennek a korosztálynak az alkotásait, ami a művel és a szerzővel való rendkívüli azonosulást igényel. „Ahhoz, hogy egy mű erényeit és hibáit, formagazdaságát, bőségét vagy hiányosságait, romlandó részét az ember megértse, úgynevezett technikai olvasattal kell az illető verset felfogni.” Ez azt eredményezi, hogy „minden szerkesztés megöl egy kritikát”. Egyed Péter olyan széles spektrumban követte, hogy mi történt az elmúlt ötven esztendőben irodalmunkban – legalább hatvan szerző életével, munkásságával foglalkozott, írásaikat szerkesztette, elemezte, értelmezte –, hogy jogosan jelentette ki: „Azzal maradtam vizsgálódásaim után, hogy mennyire szegények vagyunk, mert nem veszünk tudomást arról, hogy ez az irodalom jóval gazdagabb, mint ami látszik, mint amit forgalmazunk belőle.” Felrótta, hogy az iskolában is csak egy picinyke szeletét tanítják ennek a hatalmas szellemi értéknek, hiányként fogalmazta meg, hogy nem született meg egy reális szintézise a romániai magyar irodalomnak, de szerinte nincs jobb helyzetben a művészet, képzőművészet, tudomány sem.
A költő, író, egyetemi tanár, filozófus, könyvszerkesztő, a hagyományos kritika és az általa meghonosított beszélgető kritika jeles művelőjének Bogdán Lászlóval folytatott könyves beszélgetése ugyan egy vaskos kiadvány bemutatása alkalmából hangzott el, de korrajz, (irodalmi) kortörténet volt a javából, a hazai magyar irodalom kiemelkedő alkotóinak sorsáról, a bebörtönzésekről, a magyar intézmények ellehetetlenítéséről, a szocializmus éveiben hol nyíltan, hol alattomosan zajló kulturális genocídiumról. Az Irodalmi rosta (Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2014) olvasószerkesztője Dávid Gyula, az 1976 és 2014 között a Helikon, Utunk, Ifjúmunkás, Igaz Szó, Korunk, Alföld, A Hét, Élet és Irodalom, Magyar Műhely, Irodalmi Szemle, Székelyföld és más folyóiratokban megjelent kéziratok felkutatója és rendezője Kovács Eszter. A szerző méltatta segítségüket, és azzal zárta gondolatait, bízik abban, hogy a különböző szellemi színtereink szintézisei megszületnek, és e tekintetben is erős közösségként tudjuk magunkat megmutatni.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. október 10.
Erdélyi értéktár létesül (Útban a hungarikum felé)
A kolozsvári székhelyű Kriza János Néprajzi Társaság tegnap a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban tartott vándorkonferenciáján mutatta be az Erdélyi Értéktár létrehozása céljából elindított szellemi mozgalmat, amelynek népszerűsítésére a szervezetet a magyarországi vidékfejlesztési és földművelődésügyi minisztérium szárnya alatt működő Hungarikum Bizottság kérte fel.
A huszonöt esztendeje alapított néprajzi társaság sespsiszentgyörgyi vándorkonferenciáján fiatal néprajzosok mutatták be kutatásaik eredményeit, az általuk használt bibliográfiákban gyakran fordulnak elő háromszéki néprajzosok munkái, talán ez is indokolta, hogy az Erdélyi Értéktár létrehozásának szándékát éppen Háromszéken jelentették be. A Magyar Értéktár mintájára létesítendő értékgyűjtemény kialakításának feltételeit, az ezzel járó kötelezettségeket Vajda András marosvásárhelyi néprajzos szakember ismertette, a letűnőben lévő XX. századi erdélyi népéleti mintákat, hagyományokat bemutató kiállítást Jakab Albert Zsolt, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke nyitotta meg.
A konferencia felvezető előadásában Pozsony Ferenc egyetemi tanár, akadémikus tisztázta a hagyomány, örökség és érték fogalmát, amelyek egy nép, nemzet, közösség tárgyi és szellemi értéktárának kialakításában jelentős szerepet játszanak, mintegy utalva arra, hogy ezeknek a fogalmaknak mentén kell kiválasztani az értékek gyűjteményének darabjait. Miközben a Kriza János Néprajzi Társaság és az Erdélyi Értéktár létrehozása első lépéseinek, az értékgyűjteménnyel kapcsolatos feladatoknak, célkitűzéseknek népszerűsítésével szintén megbízott Élő Erdély Egyesület végzi a tájékoztató munkát, az RMDSZ meghirdette az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság létrehozását, amelynek feladata az erdélyi értékek beazonosítása, a Magyar Értéktárba való emelése – ismertette az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság szerepét Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke. „Határozottan állítjuk, az erdélyi magyar értékeknek ott a helyük a Magyar Értéktárban, ezért feladatunknak tekintjük mindazon értékek beazonosítását, amelyek egyedivé teszik közösségünket.”
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. október 12.
Napének zord hidegben (Székelyföld Napok és őszi vásár)
A sepsiszentgyörgyiek kitettek magukért. A szervezők és előadók nem mondták le a hétvégi programokat, fújhatott szél, eshetett eső, kabáthideget hozott a hétvégi időjárás, az őszi vásárt és rendezvényeit megtartották. Megtöltöttek több mint száz méter kolbászt, elkészült tizenhat üstnyi káposztaétel, háromszáznál több kézműveskedő és ügyességét kipróbáló gyermek váltotta be garasait ajándékra, az őstermelők és kézművesek pedig jövedelmet alig, de annál több ismeretséget és barátságot szereztek.
Megszoktuk, hogy az őszi vásárban tankolunk a gyógynövényekből készült vitaminbombákból, mézből, különféle praktikákkal elkészített házi szörpökből, válogatunk a fűszerezett, sajátos módon érlelt sajtokból. Az erdei gyümölcsök is nehezen elérhetőek számunkra, így az ezekből préselt levekből, lekvárokból is megvásárolunk egyet-egyet. Kipróbáljuk a háziszappanokat, kötött kesztyűt, sapkát ajándékozunk, és a gyöngy ékszerekből is válogatunk. A nemezelt, korongozott és égetett darabok is csábítanak, a népi viselet is ínyünkre való, szeretnénk illatos gyertyát, meleg kötött papucsot, a szőrmékről nem is álmodunk, de csak megyünk tovább. Sok az áru, kevés a vevő. De ilyen a vásár.
A hétvégén bővelkedtünk az említett kínálatból, tizenkilenc őstermelő és közel negyven kézműves állította ki portékáit. Szombaton nagyobb érdeklődés övezte a vásárt, vasárnap az esőlesésé volt a főszerep. Ami ellenben a hideg ellenére is melengette a lelkeket: a fellépő gyermek és felnőtt helyi és meghívott néptáncosok, énekesek, zenekarok, a családi koncertek, gyermekjátékok, a garasgyűjtő kézműves-foglalkozások, a gesztenyemalom, a paszulyos lépegetős, a filcbabakészítés, a bőrkulcstartó-varrás, a bábjáték, a helyi cserkészek által szervezett töklámpásfaragás és sok egyéb program kicsiknek-nagyoknak. Azonban foghíjas volt a budapesti Makám együttes szombat esti hallgatósága, tán nem volt elég a reklám, annak érzékeltetése, hogy itt nem a délelőtti Makám-gyermekműsor folytatásáról van szó, hanem egy olyan koncertről, amelyben a Napének zord hidegben is lelket melegít.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. október 15.
Kollégium lett a líceum (Székely Mikó)
Hivatalosan is visszanyerte történelmi nevét a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, mert az iskola többrendbeli kérésére az oktatási minisztérium a kollégiumok, vagyis a legmagasabb rangú iskolák közé sorolta a nagy múltú sepsiszentgyörgyi alma matert – közölte tegnap lapunkkal Kondor Ágota iskolaigazgató.
A jogszabály szerint a colegiu naţional vagyis nemzeti kollégium, főgimnázium címet olyan iskolák kaphatják, amelyeket legkevesebb hetvenöt éve alapítottak, és azóta működnek, gimnáziumi és középiskolai tagozattal is rendelkeznek, diákjaik sikeresek a záróvizsgákon és jó eredményeket érnek el tanulmányi versenyeken, tantestületükben pedig kiváló teljesítményű, pedagógusi fokozatokkal rendelkező tanárokat jegyeznek.
A kollégiumi rangra 2005-től lehet pályázni, de korábban feltétel volt, hogy a kérvényező iskola nem működhet más tanintézménnyel közös épületben. Emiatt a Székely Mikó Kollégium nem volt jogosult a kollégium címre, de a Mikó pályázott, ellenben az önkormányzat vonatkozó határozatát tavaly a prefektus megtámadta, a városvezetés fellebbezett, ezt a bíróság elutasította, és csak idén júniusban nyílt lehetőség az újabb kérvényezésre.
Háromszéken korábban egyedüliként a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Főgimnázium használhatta ezt az elnevezést és élhetett a besorolással. A szaktárca október 7-i határozata értelmében a Székely Mikó Kollégium is hivatalosan és törvényesen tüntetheti fel az iskola eredeti elnevezését.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. október 17.
Gidófalvi hungarikum
Egyedi hagyományt teremtett a gidófalvi Czetz János Általános Iskola, ötödik esztendeje tartja meg a hozzá tartozó települések óvodáival, iskoláival közösen a szüreti felvonulást és mulatságot. Tegnap reggel Étfalvazoltánból indult a szekeres menet, miután minden társfalut körbejártak, délre visszatértek a házigazdákhoz, ahol jókora mulatsággal zárult a Háromszék vonatkozásában legsikeresebb kistérségi szüreti diákparádé.
Nem lankad a szervezési kedv, a gyermekek évek óta feldíszítik a szekereket, népi viseletbe öltöznek, énekekkel, fúvósok kíséretével indulnak a kiskörútra, amelyen minden esztendőben más-más település a házigazda. Idén is ötven kilométernyit szekerezett a vidám társaság, útban köszöntötték Gidófalva, Fotosmartonos és Angyalos lakosságát.
A falvak lakói kaláccsal, ásványvízzel vendégelték meg az érkezőket. Az a tizenöt család, amely a kapuját is feldíszítette az alkalomból, oklevelet is kapott a szervezőktől, a többiek finom falatokkal engedték útjukra a továbbmenőket, akik az étfalvazoltáni művelődési házba tértek vissza, ahol elsősorban Lemhényi Katalin helyi pedagógus szervezőmunkájának köszönhetően őszi terményekkel díszített teremben fogadták őket.
Zsigmond Zoltán, a községközponti Czetz János Általános Iskola igazgatója lapunknak azt mondta, ezt a hagyományt folytatják, s bár igaz, hogy egyre kevesebb a gyermek, a málnási Tőkés József Általános Iskola hatodik osztályának idei részvétele a rendezvényen azt bizonyítja, hagyományaink iránt növekvőben az érdeklődés, és az iskolák is egyre inkább bekapcsolódnak az értékőrző tevékenységekbe.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. október 20.
Elismerés a Háromszék táncegyüttesnek
Számunkra az volt a fontos, hogy a folyton cserélődő csapat legújabb tagjaival is jól működő produkciót mutassunk be, bátorítsuk őket, ami sikerült is, hisz a szakmai kiértékelőn együttesünk kapta a legtöbb pozitív véleményt – foglalta össze lapunk érdeklődésére Ivácson László, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes művészeti vezetője a társulat szereplését a XI. Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek Találkozóján, amit a hétvégén tartottak Székelyudvarhelyen.
A versengés nélküli szakmai seregszemlén a sepsiszentgyörgyi együttes a Furik Rita rendezte Az én mesém című előadással mutatkozott be, amelyről a neves szakemberekből álló értékelő testület megjegyezte: a produkcióban szerencsésen találkozott a mű és az alkotó. Hangsúlyozták a női tánckar teljesítményét, amelyről egyöntetűen azt mondták, kiforrott és erős lánycsapatról van szó, akik a táncban, énekben és a karakterformálásban is kiemelkedőt alkottak. Ugyanez nem mondható el a fiúkról, a megalázóan alacsony jövedelmek miatti folyamatos tagcsere oda juttatta a társulatot, hogy a legrégebbi táncos is csupán három éve alkalmazottja a Háromszéknek, de ebben az előadásban nem maradtak el a többi együttes férfitáncosaitól – értékelték. Deák Gyula együttesigazgató és Ivácson László szerint éppen említettek miatt volt fontos, hogy a rengeteg munka után pozitív visszajelzést kapjanak fiúk és lányok, ami egybecseng az együttes idei célkitűzésével, hiszen az a művészeti munka mellett a társulatépítést tartja elsődlegesnek. Válaszuk egyben reakció arra a kérdésre is, amit szakmai körökben egyesek felvetettek, hogy miért nem A banda című, Könczei Árpád által rendezett, a magyarpalatakai zenészek életéből ihletett, nemrég a budapesti Nemzeti Színházban is nagy sikert aratott, a Heveder zenekarral közös produkcióval jelentkeztek az esztendő egyetlen hivatásos találkozóján. Az Udvarhely Néptáncműhely szervezésében tartott rendezvényen Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus A magyar néptáncmozgalom és a színpadi néptáncművészet története az I. világháborútól a 80-as évekig címmel tartott előadást, és szorgalmazta, hogy magyarországi mintára Erdélyben is indítsanak szakmai köröket, ahol akár több művészeti ágazat képviselői is megoszthatják alkotói elképzeléseiket, tapasztalataikat.
Hiányzik a kritika az erdélyi táncéletből, nincs visszajelzés, az alkotók nem tudják, hogy jó úton haladnak-e – hangsúlyozta Orza Călin Magyarországon élő, elismert háromszéki koreográfus. Szerinte azok a néptáncegyüttesek tudnak előadásról előadásra megújulni, amelyek minden műhöz megtalálják a megfelelő alkotót, mint például a Háromszék Táncegyüttes, mert ha mindig ugyanaz a rendező és a koreográfus, egysíkúvá válhat a használt eszköztár.
A Háromszék Táncegyüttes fellépését Orendi István, a házigazda Udvarhely Néptáncegyüttes igazgatója is kiemelte, de méltatta a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Maros Művészegyüttes és a Nagyvárad Táncegyüttes előadását is. Jövőben a XII. Erdélyi Hivatásos Néptáncegyüttesek Találkozóját Sepsiszentgyörgyön tartják.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. október 23.
Vizsgák előtti továbbképzés
A huszonhat háromszéki versenyvizsgázónak fele érte el a szükséges pontszámot, hogy az országos oktatásmenedzsment-testület tagjává váljék, péntekig lehet fellebbezni. Az iskolaigazgatók számára őszre ígért versenyvizsgát a szaktárca, amelyre azok a pedagógusok jelentkezhetnek, akik tagjai az országos oktatásmenedzsment-testületnek, emiatt van tétje a nemrég zárult megmérettetésnek. A jelenlegi igazgatók ideiglenes kinevezéssel töltik be a tisztséget, számukra a tagság nem kötelező.
Ellenben aki felvételért pályázik, annak korábban részt kell vennie egy legkevesebb hatvan kreditpontos menedzsmentkurzuson, amelyet a háromszékiek a sepsiszentgyörgyi Csutak Vilmos Pedagógusok Házánál végezhetnek el.
Botos Erika házigazgató lapunknak elmondta, eddig négy csoport számára tartottak ilyen, száznyolcvan órás továbbképzőt, az utolsó október 24-én indul, és december közepéig tart.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)