udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
482
találat
lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-450 | 451-480 | 481-482
Névmutató:
Tabajdi Csaba
2011. február 26.
Tabajdi: elfogadhatatlan a Fidesz fenyegetőzése
„Nemzetpolitikai botrány történt az RMDSZ nagyváradi kongresszusán. A Fidesz honnan veszi a bátorságot, hogy durván megfenyegesse és arrogánsan kioktassa az erdélyi és a partiumi magyarság legnagyobb, egyetlen legitim parlamenti erejét, az RMDSZ-t, a román kormánykoalíció megbecsült tagját?" – tette fel a kérdést Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő közleményében. Mint egykori miniszterhelyettes és államtitkár, az Európai Parlament Kisebbségügyi Intergroupjának alelnöke úgy értékelte, hogy az RMDSZ elmúlt 18 éve a nemzeti többség és kisebbség partneri együttműködésének Európa szerte is példaértékű modellje. A többség-kisebbség együttműködésének nincs alternatívája. Az RMDSZ mind kormányzati tényezőként, mind ellenzékben a korábbi román szociáldemokrata kormány idején hatékonyan érvényesítette az erdélyi magyarság érdekeit. Megrökönyödést és visszautasítást váltott ki Pelczné Dr. Gáll Ildikó, fideszes alelnök kioktató és arrogáns beszéde. Az arrogáns fideszes magatartást a Fidesz miniszterelnökétől Strasbourgban már megtapasztalhattuk, de Erdélyben ez még szokatlan volt a hallgatóságnak, amely egyértelműen elutasította azt. Ez a fenyegető hangnem, tanítómesteri utasítgatás eddig példa nélküli volt a magyar-magyar kapcsolatokban. Egyetlen magyar kormánynak és politikai erőnek, így a Fidesznek sincs joga, hogy kioktassa a határon túli magyarokat. Nemzetpolitikai kár, hogy a Fidesz és az RMDSZ viszonya rendkívül feszültté, nyílt szembenállássá vált. Tabajdi szerint mindez az Orbán-kormány nemzetpolitikájának kudarca. A Fidesznek meg kellene követnie az RMDSZ-t. Szakítania kellene eddigi antidemokratikus, a határon túli magyar közösségek belügyeibe való beavatkozással, a magyar pártpolitika határon túli exportjával. "A Fidesz folytatja a romániai magyarság megosztását, veszélybe sodorhatja a magyarok jövőbeni parlamenti képviseletét és kormányzati részvételét." – szögezte le a magyar európai parlamenti képviselő. (A Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációjának közleménye)
Transindex.ro2011. február 28.
Tabajdi Csaba az RMDSZ kongresszusról: Elfogadhatatlan a Fidesz fenyegetőzése
„Nemzetpolitikai botrány történt az RMDSZ nagyváradi kongresszusán. A Fidesz honnan veszi a bátorságot, hogy durván megfenyegesse és arrogánsan kioktassa az erdélyi és a partiumi magyarság legnagyobb, egyetlen legitim parlamenti erejét, az RMDSZ-t, a román kormánykoalíció megbecsült tagját?” – tette fel közleményében a kérdést Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő, aki az RMDSZ meghívására, a szervezet nagyváradi mai kongresszusán vett részt.
Tabajdi úgy értékelte, hogy a Markó Béla vezette RMDSZ elmúlt 18 éve a nemzeti többség és kisebbség partneri együttműködésének Európa szerte is példaértékű modellje. A többség-kisebbség együttműködésének nincs alternatívája. Az RMDSZ mind kormányzati tényezőként, mind ellenzékben a korábbi román szociáldemokrata kormány idején hatékonyan érvényesítette az erdélyi magyarság érdekeit.
Úgy fogalmaz: megrökönyödést és visszautasítást váltott ki Pelczné Dr. Gáll Ildikó, fideszes alelnök „kioktató és arrogáns beszéde”. „Az arrogáns fideszes magatartást a Fidesz miniszterelnökétől Strasbourgban már megtapasztalhattuk, de Erdélyben ez még szokatlan volt a hallgatóságnak, amely egyértelműen elutasította azt. Ez a fenyegető hangnem, tanítómesteri utasítgatás eddig példa nélküli volt a magyar-magyar kapcsolatokban” - írja, hangsúlyozva, hogy egyetlen magyar kormánynak és politikai erőnek, így a Fidesznek sincs joga, hogy kioktassa a határon túli magyarokat.
Tabajdi szerint mindez az Orbán-kormány nemzetpolitikájának kudarca. A Fidesznek meg kellene követnie az RMDSZ-t. Szakítania kellene eddigi antidemokratikus, a határon túli magyar közösségek belügyeibe való beavatkozással, a magyar pártpolitika határon túli exportjával. „A Fidesz folytatja a romániai magyarság megosztását, veszélybe sodorhatja a magyarok jövőbeni parlamenti képviseletét és kormányzati részvételét” – szögezte le a magyar európai parlamenti képviselő. Pelczné Dr. Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke szombaton a szövetség kongresszusán elmondott beszédében úgy fogalmazott: az RMDSZ előtt álló változás nem csak a fiatalításról szól hanem a helyes út megtalálásáról is, azaz a jövő együttműködéséről, amely lezárhatja a sikereket is tartalmazó, de ellentmondásokban sem szűkölködő két évtizedes korszakot. Mint mondta: a szervezetnek a sodródás és alkalmazkodás, illetve a tudatos jövőépítés között kell választani. Kiemelte: rögzíteni kell kik a szövetségesek és a hozzájuk főződő viszonyt is, közöttük az RMDSZ-nek a Fideszhez fűződő viszonyát, amit szükség esetén újra lehet értelmezni. Ha az RMDSZ a hosszú távú építkezést választja, a Fideszben biztos partnerre talál. „Biztosítom önöket: ha ma a változás mellett döntenek mi segítő kezet nyújtunk” - a magyar kormánypárti politikus.
Krónika (Kolozsvár)2011. március 30.
Külföldről támad az MSZP – Tabajdiék fúrják Brüsszelben a magyarok választójogát – Bokros is csatlakozott
Összehangolt támadást indított uniós szinten hazánk ellen az ellenzéki MSZP, hasonlóan ahhoz, amit a médiatörvény esetében láthattunk. A szocialisták, akik a magyar Országgyűlésben nem vesznek részt az új alaptörvény vitájában, európai parlamenti (EP) képviselőik segítségével próbálják – számos hazugsággal, csúsztatással – lejáratni az országot. Hazájuk imázsát minél sötétebbre festenék annak érdekében, hogy ezzel ártsanak az európai uniós elnökséget gyakorló magyar kormánynak. Kifogásolják – sok más mellett – az embrió, a nő és férfi házasságán alapuló család védelmét, a kereszténységre való hivatkozást.
A Tabajdi Csaba által vezetett négytagú MSZP-s európai parlamenti delegáció a lapunk birtokába került hatoldalas levélben „tájékoztatja” kollégáit arról, hogy a Fidesz „szemináriumot” rendez az új magyar alkotmány előkészítéséről és megalkotásáról. Ezen azonban a szocialisták sajnálatukra nem tudnak részt venni, mivel Athénba szólítja őket a kötelesség. Az általuk említett szeminárium alatt a magyar alkotmánytervezetről tegnap a néppárti frakció által rendezett közmeghallgatást értették. A szocialisták brüsszeli levele ezt követően tartalmilag elemzi az alkotmánytervezetet. Már a bevezetőben hangsúlyozzák, hogy az életbe lépő alkotmányi passzusok nemcsak az ország demokratikus intézményeire lesznek hatással, de következményekkel járhatnak Magyarországnak az unión belül elfoglalt helyzetére is. Véleményük szerint a kormány monopolizálni akarja a politikai rendszert.
A levél ezután így fogalmaz a magyar helyzetet nem ismerőknek: a Fidesz „hatályon kívül helyezte azt a korábbi alkotmányos szabályt, amelynek értelmében négyötödös többség kell egy új alkotmány elfogadásához, ami lehetővé teszi az uralkodó pártoknak azt, hogy az ellenzék támogatása nélkül döntsenek” – olvasható a Magyar Nemzet szerdai számában, melyből további részleteket is megtudhat. MNO2011. május 22.
X. Jakabffy Napok Szatmárnémetiben
Az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület kezdeményezésére és szervezésében, Muzsnay Árpád alelnök kitartásának és elkötelezettségének köszönhetõen 2011. május 20-21-én immár tizedik alkalommal rendezték meg Szatmárnémetiben a Jakabffy Napok néven ismertté vált kisebbségi tanácskozást, idén a lugosi származású és Szatmárnémetiben nyugvó Jakabffy Elemér politikus, író és lapszerkesztõ születésének 130-ik évfordulója alkalmából Kisebbségvédelem a XX. és XXI. században - Kisebbségi jogok a Népszövetségtõl az Európai Unióig - címmel.
Kárpát-medencei magyar politikusok, kisebbség-kutatók és történészek részvételével a május 20-án, pénteken zajló tanácskozáshoz még egy jeles esemény tartozott, a késõ délutáni órákban az elõadók és meghívottak Szatmárhegyre, a néhai Kossuth-díjas Páskándi Géza szülõfalujába látogattak, s együtt koszorúzták meg a költõ, próza- és drámaíró szülõháza helyét megjelölõ emléktáblát és a falu központjában található mellszobrát.
A X. Jakabffy Napok május 21-én, szombat délelõtt a Jakabffy Elemér, neves kisebbségi politikus sírjának és a Szamos parti városban található egykori lakóháza emléktáblájának megkoszorúzásával ért véget.
A Szatmári Megyei Múzeum Vécsey-házi képzõmûvészeti részlegének I. emeleti termében a Kisebbségvédelem a XX. és XXI. században - Kisebbségi jogok a Népszövetségtõl az Európai Unióig címû tanácskozást a szervezõ Muzsnay Árpád, újságíró, az EMKE alelnöke nyitotta meg, és köszöntõt mondott Schönberger Jenõ, a római katolikus egyház szatmári megyéspüspöke.
Varga Attila, jogász, parlamenti képviselõ vezetésével elsõként Szekernyés János, közíró, temesvári helytörténész Jakabffy Elemér, a kisebbségi jogok védelmének letéteményese címû elõadása hangzott el, majd Csapody Miklós, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa Jakabffy kultúrpolitikai felfogásáról értekezett. A kolozsvári Székely István, politológus, a Jakabffy által alapított Magyar Kisebbség folyóirat mai fõszerkesztõje a kulturális autonómia lehetõségeit és annak dilemmáit boncolgatta. Bálint-Pataki József, tanár, könyvtáros Budapestrõl Neve több volt, mint áruvédjegy - Határon Túli Magyarok Hivatala, mint kormányzati intézmény címû értekezése különösen izgalmas volt, hiszen Bálint-Pataki a HTMH-nak indulásától munkatársa, 2002-tõl néhány éven át az elnöke volt.
Szili Katalin, a Magyar Országgyûlés korábbi elnöke, a Magyar Parlament Nemzeti ?sszetartozás Bizottságának alelnöke vezette a tanácskozás délutáni felét, ebben a részben négy utódállamból meghívott elõadó szólt a kisebbségpolitika más-más aspektusairól. Elsõként Göncz László, történész, Lendván élõ parlamenti képviselõ a szlovéniai kisebbségvédelem idõszerû kihívásáról, az általános nemzetiségi törvény elfogadásának esélyeirõl tartott elõadást. A jelenlevõk meghallgathatták Köteles Lászlónak, az MKP Szepsiben élõ politikusának elõadását Magyarként Csehszlovákiától Szlovákiáig - Kisebbségként a XX. századi Felvidéken témakörben, a kijevi Tóth Mihály, jogásznak Kisebbségi nyelvhasználati jogok és a nemzeti önazonosság megõrzése Ukrajnában valamint Varga Attila, romániai magyar parlamenti képviselõnek Az emberi méltóság és a kisebbségi léthelyzet címû elõadását.
A tanácskozás délutáni folytatásában Katona Tamás budapesti történész, nyugalmazott nagykövet vezetésével elõadás hangzott el a kolozsvári Eckstein-Kovács Péter, jogász, elnöki tanácsostól Egy sajátos helyzetû kisebbség, a romák jogvédelme címmel. Tabajdi Csaba, EP képviselõ Az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének lehetõségeirõl és korlátairól Szili Katalin pedig Autonómiaformákról és lehetõségeikrõl Európában és a Kárpát-medencében fejtette ki gondolatait. ?ket követte Duray Miklós felvidéki politikus, közíró, akinek elõadása: Változatlanság a változóban - Hogyan befolyásolta az EU-hoz való csatlakozás az elszakított magyar nemzetrészek helyzetét címet viselte.
A résztvevõk aznap még részt vettek a szatmárhegyi Páskándi-megemlékezésen, ahol megkoszorúzták a költõ szülõházának helyét jelölõ emléktáblát és a falu központjában lévõ mellszobrot. Köszöntõt mondott Daniel David, Szatmárhegy polgármestere, Huszti Gyula, a szatmárhegyi RMDSZ-szervezet elnöke, Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári fõkonzulja. A megemlékezés ünnepi szónokai a budapesti Csapody Miklós irodalomtörténész és a szatmárnémeti Felician Pop író voltak. A megemlékezésen közremûködtek a Szatmárhegyi Általános Iskola diákjai Kovács Franciska és Zilahi-Kató Klára tanerõk vezetésével, aki Páskándi Géza verseibõl adtak elõ egy összeállítást.
Sor került ajándékkönyvek ünnepélyes átadására is a Szatmárhegyi Községi Könyvtárnak. Elsõként Kádas Jánosné Pásztor Katalin a Tolcsva Jövõjéért Közalapítvány nevében közel kétezer kötetet tartalmazó könyvcsomagot adott át, a szállításban Tolcsva önkormányzata segítkezett, a község elöljárói is részt vettek a megemlékezésen. Gazdagította a könyvtárat Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke és Csapody Miklós is. A könyvtárban megtekinthetõ a budapesti Petõfi Irodalmi Múzeum által összeállított kiállítás, amely Páskándi Géza életét, irodalmi munkásságát mutatja be az oda látogatóknak.
Május 21-én Jakabffy Elemér szatmári sírjánál imát mondott Hankovszky Ferenc püspöki helynök, beszédet tartott Varga Attila, az RMDSZ szatmári parlamenti képviselõje és a szülõföld nevében Sallai István lugosi orvos. Jakabffy Elemér egykori lakóházának megkoszorúzásával ért véget a megemlékezés.
A X. Jakabffy Napok és a Páskándi-megemlékezés az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület szervezésében került megrendezésre, amelyet Szatmár Megyei Tanács támogatta. A szervezést Muzsnay Árpád irányította.
Felvidék.ma2011. május 23.
Rosszul áll az õshonos kisebbségek ügye
Jakabffy Elemér politikus, író és lapszerkesztõ születésének 130-ik évfordulója alkalmából Kisebbségvédelem a 20. és 21. században - Kisebbségi jogok a Népszövetségtõl az Európai Unióig címmel tizedik alkalommal rendezték meg hétvégén Szatmárnémetiben a Jakabffy-napokat.
Az ünnepség keretében kisebbségi tanácskozást is tartottak.
Csökken a cigány népszaporulat
A meghívottak hangsúlyt helyeztek a cigánysággal kapcsolatos problémákra, ezek köré szervezõdött Eckstein-Kovács Péter, a román államelnök kisebbségügyi tanácsosának mondandója is, aki hangsúlyozta: komoly elõrelépések történtek Romániában e téren. Kiemelte például a közösségi mediátorok eredményeit, akik munkája nyomán várhatóan csökkenni fog a romák szaporodási rátája. Eckstein szerint míg 20 évvel ezelõtt egy cigányasszony általában 3,6 gyereket szült, ez az arány a közeljövõben várhatóan 2,4-re csökken majd. A következõ népszámláláson azonban ennek ellenére a roma lakosság arányának növekedése várható, ugyanis a többi nemzet körében erõsen érezteti hatását a gyerekvállalási kedv csökkenése, illetve az elvándorlás.
Az Unió nem szól bele
Tabajdi Csaba MSZP-s európai parlamenti képviselõ Az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének lehetõségei és korlátai címû elõadásában kifejtette: az Uniónak lényegében nincsenek eszközei arra, hogy a tagországok esetében kisebbségi kérdésekben fellépjen. EU-n kívüli, illetve csatlakozási fázisban levõ országok esetén hallatja ugyan néha a hangját, a felvétel után viszont már nincs módja befolyása érvényesítésére. Példaként felhozta a lettországi oroszok esetében tapasztalható visszalépést illetve a magyar kisebbség jogait csorbító szlovák nyelvtörvényt. Vannak olyan ügyek, melyek elérik az Európai Unió ingerküszöbét, azonban ezek soha nem az õshonos kisebbségekkel kapcsolatosak - fejtette ki Tabajdi, rámutatva, hogy az egyesült Európa országaiban gond van a többségi identitással is. Ez akkor látszik élesen, amikor egy erõs identitású kisebbség, például a muszlimok megjelennek. A képviselõ szerint a gond az, hogy a vezetõ politikusok a többségi identitással kapcsolatos kérdésekre nem adnak választ, vagy rossz válaszokat adnak. Hangsúlyozta, még jogszabálytervezetek szintjén sincs rendezve az õshonos kisebbségek ügye. Elismerte ugyanakkor a magyar EU-elnökség idején kidolgozott romastratégiát, sok sikert kívánva a magyar kormánynak a magyarországi cigányok munkába állítását célzó törekvésekhez.
Nemzetstratégiát sürgetett Szili
Aki nem tudja, hogy merre hajózik, annak nincs jó szél - szögezte le Szili Katalin, utalva arra, hogy a magyarságnak égetõ szüksége van egy olyan nemzetstratégiára, amely mögé kivétel nélkül felsorakozik minden politikai erõ. A volt házelnök véleménye szerint nem szabad a magyarországi politikai közbeszédben olyan témáknak felmerülniük, amelyek árthatnak a határokon kívül élõ magyarságnak. Autonómiaformák és lehetõségeik Európában és a Kárpát-medencében címû elõadásában számos példát hozott fel közösségi önrendelkezési formákra. Mint rámutatott, körülbelül 50 európai közösség rendelkezik valamilyen formában autonómiával, és minden nyolcadik uniós polgár kisebbségi helyzetben él, azonban egyelõre nem beszélhetünk tipizálható autonómiamodellrõl, ezt kidolgozni a jövõ feladatai közé tartozik. A képviselõ szerint ahogy Magyarország vezetõ szerepet vállalt az európai romastratégia kidolgozásában, úgy kell kezdeményezniük a magyar politikusoknak a kisebbségi jogokra vonatkozó szabályzatrendszer kidolgozását is. Szili Katalin szerint a rendszerváltás óta egyetlen olyan eset ismeretes, amikor a magyarországi pártok egyként álltak ki a határon túli kisebbségek érdekében, ez pedig a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban történt, ez tekintendõ követendõ példának a jövõre nézve.
Duray Miklós felvidéki író, politikus Változatlanság a változóban - Hogyan befolyásolta az EU-hoz való csatlakozás az elszakított magyar nemzetrészek helyzetét? címmel tartott beszédében kifejtette: a Kárpát-medencei, évtizedes etnikai konfliktusok a Szovjetunió szétesésével kiújultak. Hiába reménykedett abban a magyarság, hogy az ellentétek feloldódtak - a szocialista blokkba való tartozás idején a közös ellenségkép mindössze elfedte a mélyben húzódó problémákat. Rámutatott: nemcsak a nemzetiségi ellentétek terén ismétli magát a történelem, az igen erõs külföldi befolyás is megmaradt. Állítása szerint a szovjet-amerikai hidegháborút az nyerte, akinek több pénze volt, a szovjet hatalom titkosszolgálata pedig már a 80-as években elõre látta a vereséget. Ezért szervezte meg a '89-es rendszerváltásokat, a barbatrükköt a közép-kelet-európai országokban, melyek során lényegében a kialakuló demokratikus társadalmakba átmentette hatalmát - emberei befolyásos politikusokká, cégvezetõkké lettek a volt szocialista államokban. Duray szerint Magyarország esetében az elmúlt 8 év történései igen jól illeszkednek ebbe a sorba.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)2011. június 1.
Román-magyar diplomáciai csörte
Miközben tegnap délután az EU fõvárosában állófogadást adtak az erdélyi magyar európai parlamenti (EP) képviselõk a székelyföldi képviselet mai megnyitója alkalmából, diplomáciai szintre jutott a tömbmagyar régió brüsszeli lobbiképviseletének létrehozása körül a román politikum és a sajtó által generált hisztériakampány: bekérették tegnap a román külügyminisztériumba Füzes Oszkár magyar nagykövetet, hogy magyarázatot kérjenek az ügyben. Bukarest legfõbb kifogása az, hogy az iroda a Magyar Régiók Házában kap helyet. A hecckampány ellenére a székely iroda megnyitása elõtt egy nappal megtartott állófogadás sikeresen lezajlott.
A Hargita és a Kovászna megyei tanács által finanszírozott, Maros megye képviseletét is ellátó iroda megnyitása alkalmából tegnap délután a három erdélyi magyar európai parlamenti (EP) képviselõ, Tõkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula tartott fogadást az EP-ben, ám a román fél mindezt úgy próbálja beállítani, mintha egy nem létezõ régió képviseletének megnyitásáról lenne szó, ami szerintük illegális, és támadás az ország egysége ellen.
A tegnap késõ délutáni fogadáson a megyei tanácsok küldöttségei élén Borboly Csaba Hargita és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök is ott volt, és Tánczos Barna mezõgazdasági államtitkárt is a belga fõvárosba várták. A fogadáson beszédek hangzottak el az EP-képviselõk és a tanácselnökök részérõl, majd a Hargita táncegyüttes elõadását tekinthették meg. Az Európai Unió tagjaként Románia és Magyarország is büszke lehet a Székelyföldre - hangoztatta a rendezvényen Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke. Emlékeztetett arra, hogy a képviseleti iroda létesítése politikai vihart kavart Romániában és az EP-ben, de úgy vélte, a mesterséges, nacionalista hisztériakeltésnek kimondottan pártpolitikai okai vannak. Bár a román sajtó tegnap délután arról cikkezett, hogy a magyar EP-képviselõk távol kívántak maradni az eseménytõl, Sógor Csabától, a három erdélyi magyar EP-honatya egyikétõl tegnap este, a fogadást követõen megtudtuk: a rendezvényen többek között Gál Kinga, Tabajdi Csaba, Glattfelder Béla és Bauer Edit is jelen volt, sõt finn és észt európai parlamenti képviselõk is ott voltak a fogadáson, amelyen összesen mintegy 80-100 vendég vett részt. Most már minden azon múlik, hogy az iroda mûködtetõi hogyan végzik a dolgukat, hiszen az jórészt háttérmunkáról és egyeztetésekrõl szól - ecsetelte lapunknak Sógor.
Román külügy: ki a Magyar Régiók Házából
A román külügy közleménye szerint a bekéretett Füzes Oszkárral folytatott megbeszélésen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a képviselet Brüsszelben a Magyar Régiók Házában nyitja meg kapuit, és további információt kértek a magyar hatóságoktól. Egyúttal kijelentették, a stratégiai partnerség szellemében azt várják, hogy a képviselet megnyitóján egyetlen magyar hivatalosság se legyen jelen. Teodor Baconshi román külügyminiszter tegnap kijelentette: Románia azt akarja, hogy a képviselet ne a Magyar Régiók Házában kapjon helyet, és hogy az elnevezése is feleljen meg a közigazgatási helyzetnek. ?gy vélte, arról van szó, hogy egy népelnevezést jogellenes módon próbálnak egy régió megnevezéseként használni.
Polner Gergely, a brüsszeli magyar állandó képviselet szóvivõje mindezek kapcsán leszögezte: a magyar uniós elnökség nem képviselteti magát hivatalosan az eseményen, mivel nem általa szervezett rendezvényrõl van szó. Az Európai Néppárt (EPP) - ezen pártcsaládba tartozik az RMDSZ is - nevében Joseph Daul frakcióvezetõ jelezte: az EPP-nek nincs köze az iroda megnyitásához. A mai hivatalos megnyitóra viszont várják Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs magyar miniszterelnök-helyettest.
Sógor Csaba a román külügyminiszter aggodalmai kapcsán a Krónikának kijelentette: a romániai központi fejlesztési régió egy ideig a bajor képviselet ingyenes irodahasználati felajánlását élvezve tarthatta fenn képviseletét Brüsszelben. Biztos vagyok benne, hogy ha Tulcea és Konstanca megye Dobrudzsa néven kívánna képviseletet nyitni, a Magyar Régiók Háza azt is szívesen befogadná - mutatott rá a képviselõ. Hozzátette: az ország föderalizálásától tartó román képviselõk panaszaikkal csak nevetségesekké teszik magukat például a német képviselõk elõtt, akik szövetségi államból érkeztek. A székely iroda gazdasági és turisztikai lobbit próbál végezni, hiszen érdekeltté kell tenni Európát abban, hogy szeressenek, ne folyton síró kisebbség legyünk, hanem olyan, amellyel Európa együttmûködhet - ecsetelte.
Magyar érvek, román támadás
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ korábbi elnöke mindezek kapcsán tegnap a Radio France Internationale-nak (RFI) elmondta: a székelyföldi képviselet nem eredményez majd csodákat, de valószínûleg segít ráirányítani a figyelmet a vidék gazdasági potenciáljára. A politikus egyúttal bírálta a magyarellenes diskurzus visszatérését. Markó Béla kijelentette, az RMDSZ-es EP-képviselõk csupán közremûködtek az iroda megnyitásában. Nem értek egyet azzal, hogy megpróbálják átpolitizálni az iroda megnyitását. Szerintem szükséges az ország általános gazdasági érdekeinek népszerûsítése, hogy befektetõket vonzzunk a Székelyföldre, és hogy megismertessük a régió gazdasági és idegenforgalmi potenciálját. Ha ebben segíthet egy ilyen iroda, akkor miért ne jöjjön létre? Mi a probléma? - tette fela kérdést Markó. A politikus reményét fejezte ki, hogy a képviselet segít felhívni a figyelmet a régió gazdasági lehetõségeire, mivel ott jelenleg jelentõs problémák tapasztalhatók - akárcsak Erdély egésszében.
A Brüsszelben tartózkodó Borboly Csaba szerint a képviselet mai megnyitása azért fontos, mert a három székely megye így könynyebben hozzáfér majd a regionális társulások számára kiírt pályázatokhoz, és megismertetheti magát Európában. Fontosnak nevezte, hogy így nem csupán Bukaresten vagy a fejlesztési régió központján, Gyulafehérváron keresztül, hanem közvetlenül Brüsszelben is hozzáférnek majd a fejlesztési forrásokhoz. A diplomáciai botrány kapcsán kifejtette: azt várja a román külügytõl, hogy az ország schengeni csatlakozásáért és az Egyesült Államok által fenntartott vízumkötelezettség megszûnéséért küzdjön, mivel a magyar adófizetõk pénzébõl is mûködik, így elvárhatják, hogy támogassa õket. Tamás Sándor kovásznai tanácselnök még korábban elmondta, hogy a megnyitóval egy idõben címerkiállítás is nyílik, a képviseletre pedig kitûzik a román és a székely zászlót is.
Az ellenzék egyébként tegnap is folytatta a hadjáratot az iroda ellen: a PSD felkérte a román EP-képviselõket, hogy írják alá azt a levelet, amelyet egy nappal korábban címeztek Jerzy Buzekhez, az EP lengyel elnökéhez, és amelyben azt kérik: az uniós törvényhozás ne ismerje el a székely képviselet törvényességét.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2011. június 2.
Terebélyesedik a román hisztériakeltés a brüsszeli iroda kapcsán
Az Európai Unió tagjaként Románia és Magyarország is büszke lehet Székelyföldre - jelentette ki Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke kedden Brüsszelben azon a fogadáson, amelyet RMDSZ-es képviselõtársakkal közösen adott Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása alkalmából.
Tõkés László elmondta, a képviseleti iroda létesítése politikai vihart kavart Romániában és az EP-ben, de úgy vélte, a mesterséges, nacionalista hisztériakeltésnek kimondottan pártpolitikai okai vannak.
Sógor Csaba (RMDSZ) beszédében hangsúlyozta: a három megye által képviselt iroda azt tûzi ki célul, hogy híd legyen Brüsszel és Székelyföld között, továbbá híd legyen Románia és Magyarország között.
A fogadáson több más EP-képviselõ is megjelent, köztük Szájer József, a Fidesz EP-delegációjának elnöke, és Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetõje is.
Közleményében Tabajdi Csaba úgy vélte: Túlzottak és érthetetlenek a képviselet megnyitását övezõ romániai aggodalmak. Románia állampolgárainak - legyenek akár magyar, akár román, akár más nemzetiségûek - az új képviselet megnyitása és az ezzel járó hatékonyabb uniós érdekérvényesítés egyértelmûen a javát szolgálja.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke azt emelte ki, hogy az iroda információs és tájékoztató jelleggel jön létre. Azt is tisztázni kívánta, hogy az irodát jogilag Kovászna és Hargita megyék önkormányzatai hozták létre és tartják fenn.
Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke arra emlékeztetett, hogy annak idején nemzetiségre való tekintet nélkül Székelyföld polgárai egyöntetûen az EU-csatlakozásra szavaztak. Négy évvel a csatlakozás után látható, hogy az uniós tagságnak több az elõnye, mint a hátránya - hangsúlyozta.
Bogdan Nicolãscu Duvãz szociáldemokrata-párti képviselõ bejelentette, a Szociál-Liberális Szövetség (USL) javasolja, hogy tûzzék a parlament napirendjére az iroda megnyitásával kapcsolatos kérdések megtárgyalását.
- Az USL soha nem fog egyet érteni egy etnikai kritériumok alapján körülírt terület autonóm státusának kiépítését illetõen. A szövetség a kisebbségi törvényre sem szavazna mai formájában - hangsúlyozta Duvãz. Amennyiben a Boc-kormány felelõsségvállalás útján fogadtatná el a jogszabályt, az USL bizalmatlansági indítványt nyújt be. Mint elmondta, a radikalizálódó RMDSZ már nem képzelhetõ el lehetséges koalíciós partnerként.
Teodor Baconschi külügyminiszter kedden egy televíziós mûsorban kijelentette: a kezdeményezés árthat a kétoldali államközi kapcsolatoknak, de bízik abban, hogy a jelenlegi jószomszédi viszony fényében Budapest megértést tanúsít Románia érzékenysége iránt. A román külügy kérése az volt, hogy magyar tisztségviselõk ne vegyenek részt a képviselet megnyitóján. A feszült helyzet megoldását abban látja, hogy a Magyar Régiók Háza ne adjon helyet a székelyföldi képviseletnek.
Szabadság (Kolozsvár)2011. szeptember 12.
MSZP táborában tartott előadást az RMDSZ főtitkára
Nemzetpolitikai szakértői kerekasztal létrehozását kezdeményezte határon túli szervezetek bevonásával vasárnap az MSZP elnöke.
Mesterházy Attila ezt azután közölte az MTI-vel, hogy az Európai Kisebbségekért és Demokráciáért Alapítvány balatonlellei táborának helyszínén tárgyalást folytatott Gajdos Istvánnal, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökével, Juhász Sándorral, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége vezetőjével és Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével.
A szocialista politikus elmondta: az MSZP célja, hogy az eddiginél intenzívebb kapcsolatot tartson a határon túli magyar szervezetekkel, és párbeszéden alapuló aktív nemzetpolitikát folytasson. Ennek egyike elemeként kezdte meg működését az Európai Kisebbségekért és Demokráciáért Alapítvány, amelyet a pártelnök nemzetpolitikai szakértői kerekasztal létrehozására kért fel.
Az egyeztető fórum – amelybe minden határon túli régió egy-egy szakértőjét kérik fel – lehetőséget ad a határon túli magyar közösségek problémáinak megfogalmazására és a kormány nemzetpolitikai tevékenységének értékelésére – mondta Mesterházy Attila, hozzátéve: a kerekasztaltól azt várja, hogy javaslatokkal segítse az MSZP nemzetpolitikájának alakítását.
Az Európai Kisebbségekért és Demokráciáért Alapítvány magyarországi és szomszédos országokban élő fiatal magyar politikusok, szakértők részvételével rendezte meg az Európai Ifjúsági Akadémia Táborát. A háromnapos rendezvényen – mások mellett – előadást tartott Mesterházy Attila, Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség főtitkára, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő.
MTI. Erdély.ma2011. október 18.
Markó Brüsszelben: nehezebb válaszolni az EU-ban a nemzeti identitás problémájára
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt elnöke szerint az Európai Uniónak most, a nemzetközi pénzügyi válság idején sem a gazdasági kihívásokra a legnehezebb válaszolnia, hanem a nemzeti identitásokhoz kapcsolódó problémákra.
Az erdélyi magyar politikus – jelenleg miniszterelnök-helyettes – az Európai Parlament brüsszeli épületében tartott előadást kedden Nemzeti identitások az egyesült Európában címmel, Winkler Gyula és Sógor Csaba (RMDSZ) EP-képviselők szervezésében.
Markó Béla kifejtette: az EU jövője szerinte nem a gazdasági válságra adott válaszoktól függ, hanem a komplex (gazdasági elemeket is tartalmazó) nemzeti identitások egybeillesztésétől.
Egyik lehetséges megoldásként említette az európai identitást olyan mozaiknak tekinteni, amelynek kívülről megvannak a közös azonosítási jegyei, belülről viszont tarkaságot jelent, amelyben minden nemzet és etnikum rendelkezik eszközökkel identitásának megőrzésére.
Hozzátette: jogi és intézményes eszközöket kell teremteni ahhoz, hogy egy ilyen Európa működőképes legyen.
„Tulajdonképpen ma az Európai Unió legfontosabb igazsága továbbra is az, hogy a közös Európában mindannyian kisebbségiek vagyunk, még a legnagyobb országok is” – fogalmazott.
Úgy vélte, „gyenge és túlbürokratizált” egy olyan Európa, amely „fél a nemzeti sajátosságoktól, és mindenkit Prokrusztész-ágyba akar kényszeríteni”. Ez esetben szerinte a soknyelvűség és sokkultúrájúság előbb-utóbb értelmét veszti.
A romániai helyzetről beszélve Markó Béla úgy vélte, a rendszerváltás kezdete óta sok előrelépés történt a kisebbségek javára, különösen az egyéni jogok területén. Beszámolt arról: legnagyobb változás az anyanyelvű oktatás és a magyar nyelv nyilvános használatának terén történt, ma ezt már az alkotmány szavatolja és törvény szabályozza.
A kollektív jogok elfogadtatása és a különböző autonómiaformák kiépítése ugyanakkor még várat magára – fűzte hozzá.
Az előadást követő eszmecserében a magyar képviselők közül Tabajdi Csaba (MSZP) a nyugati országok illúziójának nevezte, hogy „a demokrácia és a jólét önmagában megoldja a nemzetiségi problémákat”. Úgy vélte, a nemzeti identitás ügye „nincs helyén az európai politikai döntéshozók fejében”, nem ismerik fel, hogy a problémák megoldásához kell „a nemzeti identitás karbantartása” is.
A képviselő úgy vélte, Magyarország soros EU-elnökként „óriási lehetőséget hagyott ki”, mert az akkor elfogadott uniós romastratégia kiváló alkalom lett volna, hogy abba olyan alapelveket emeljen be, amelyek a történelmi őshonos kisebbségek számára is érvényesek, mint például az identitáspluralizmus vagy a kollektív jog.
Göncz Kinga (MSZP) „nagyon nagy baj”-nak mondta, hogy az unióban még nem sikerült elérni Románia és Bulgária schengeni övezetbe lépését.
Komoly politikai eredménynek nevezte ugyanakkor, hogy az RMDSZ meg tudta őrizni koalícióképességét jobb és bal oldalra is.
Hangoztatta, hogy a parlamenti képviselet révén a romániai magyarság befolyásolni tudja az országon belüli döntéseket. A kisebbségi jogok biztosítása a demokrácia fokmérője – tette hozzá.
A szlovákiai magyar Mészáros Alajos (MKP) úgy vélte, a határon túli területeken elsősorban a létszámcsökkenés és az asszimiláció problémáját kellene orvosolni.
„Szép dolog arról beszélni, hogy a nemzeti öntudatot és a nemzeti értékeket meg kell tartani, de ha elfogy a nemzet, nehéz lesz ezt megtenni” – fogalmazott.
Markó Béla ezzel kapcsolatban azt jegyezte meg: Romániában is fogyatkozik a magyar közösség, de a fogyásnak csak kisebb része az asszimiláció, nagyobb veszély az elvándorlás.
A szervezők körül Winkler Gyula arra mutatott rá, hogy Európa államaiban nem ugyanabban a fogalomrendszerben értelmezik a nemzet identitást.
Úgy vélte emellett, hogy halmozni is lehet az identitásokat, „lehet valaki jó román és jó magyar egyszerre”.
Sógor Csaba azt hangsúlyozta: annak, hogy milyen a kisebbség helyzete, a kisebbség megelégedettsége a legfontosabb mutatója, nem pedig a régiók szabályozottsága vagy a törvény.
A brüsszeli vitában román képviselők is felszólaltak, akik egyebek között azt hangoztatták, hogy a kisebbségeket segítheti az unió regionális szabályozása, és rájuk is vonatkozik az, hogy a közös európai kötelezettségeket be kell tartani.
Markó Béla ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a regionális szabályozás túlságosan a gazdasági fejlettséggel függ össze, a nemzeti összetételre nincs igazán tekintettel.
Erdély.ma2011. október 19.
Magyar–magyar összecsapások Brüsszelben
Botrányok kísérték Markó Béla volt RMDSZ-elnök brüsszeli fellépését tegnap este. Románia miniszterelnök-helyettese Nemzeti identitások az egyesült Európában címmel tartott előadást az Európa Parlament épületében, egy Winkler Gyula és Sógor Csaba (RMDSZ) EP-képviselő által szervezett fórumon.
A rendezvény előtt Tőkés László EP-alelnök több eszközzel is tiltakozott: levelet írt az Európai Néppárt magyar küldöttségének, amelyben többek között az RMDSZ-nek a verespataki bányaberuházással kapcsolatos álláspontja miatt visszásnak nevezi a szövetség éléről idén februárban visszavonult politikus szereplését s "valószínűsíthető fényezését", és arra is emlékeztet, hogy Markó "Magyarországról érkező politikai ciánnak, a politikai környezet szennyezésének" nevezte az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését; a beszélgetőestet népszerűsítő plakátokra pedig Mit keres az EP-ben ciános Béla??? feliratot ragasztott. Mint mondta, nem állt szándékában megakadályozni Markó fellépését, de "tiltakozni neki is jogában áll". Az RMDSZ nevében Kelemen Hunor elnök válaszolt Tőkés akciójára és tájékoztató jellegű levelére, felháborodásának és megdöbbenésének adva hangot a történtek kapcsán. Tőkés tette aljas és méltatlan, és túllép a jó ízlés, a politikai kultúra és a diplomácia határain – vélekedett. * Markó Béla előadásán arról beszélt, hogy az Európai Uniónak most, a nemzetközi pénzügyi válság idején sem a gazdasági kihívásokra a legnehezebb válaszolnia, hanem a nemzeti identitásokhoz kapcsolódó problémákra. Az EU jövője szerinte nem a gazdasági válságra adott válaszoktól függ, hanem a komplex (gazdasági elemeket is tartalmazó) nemzeti identitások egybeillesztésétől: jogi és intézményes eszközöket kell teremteni ahhoz, hogy egy ilyen Európa működőképes legyen. "Tulajdonképpen ma az Európai Unió legfontosabb igazsága továbbra is az, hogy a közös Európában mindannyian kisebbségiek vagyunk, még a legnagyobb országok is" – fogalmazott. Beszámolt a romániai magyar kisebbség helyzetéről is, majd két MSZP-s, egy felvidéki és két erdélyi magyar képviselő is hozzászólt. Az ülésen román EP-képviselők is részt vettek, a Fidesz részéről azonban senki nem jelent meg – távolmaradásukat Tabajdi Csaba (MSZP) éles hangú közleményben ítélte el. A Fidesz–KDNP rögtön reagált: önvizsgálatra szólította fel az indulatoskodó politikust, annak a pártnak a tagját, amely "a státustörvény 2001-es elfogadásakor 23 millió román Magyarországra özönlésével riogatott", "a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazáson hazug rágalmakkal az anyaországi és határon túli magyarokat egymás ellen fordította", "kormányzása alatt a határon túli magyarok egész támogatási rendszerét, a közalapítványokat és a Máért-ot szétverte". * Markó Béla Brüsszelben Szávai Gézának a vízgyűjtő tó alá került szombatos település, Bözödújfalu történetét felelevenítő, Székely Jeruzsálem című könyvének francia nyelvű bemutatóján is részt vesz.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. október 20.
Nemzetiségi kérdés az államszocializmus korában
Nagyvárad – Szerda este az Ady Endre Középiskola dísztermében folytatódott az RMDSZ Bihar megyei szervezete által indított Szacsvay Akadémia történelmi modulja. Ezúttal Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzetiségi Kisebbségkutató Intézetének munkatársa tartott előadást.
Előadása kezdetén Bárdi Nándor leszögezte: nem kivánja részletesen ismertetni a történéseket, és azt is el szeretné kerülni, hogy a 2004 decemberi népszavazás, vagyis a megbántott és megsértett emberek fókuszán keresztül beszéljen a magyar kisebbségek problémáiról. Bár expozéjának fő témája a nemzetiségi kérdés volt az államszocializmus korában, a tisztánlátás végett a meghívott a Horthy-korszakról és az 1989-es rendszerváltozás utáni korszakról is beszélt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a két világháború között két tényezőre koncentrált a magyarországi kormányzat: az erdélyi magyarok pozicióinak a megerősítésére annak érdekében, hogy megfelelő helyzetben ezt ki lehessen használni (a keleti akció), illetve az egység megőrzésére (támogatta az országos magyar pártot és a szellemi progresszió integrációját). A II. világháború alatti magyar világ tulajdonképpen a Horthy-rendszer vizsgájának bizonyult abból a szempontból, hogy miként tudja integrálni a közösségeket és kezelni a nemzetiségi kérdést.
A második világháború utáni kormányok politikáját három szempont- kisebbségvédelem, támogatáspolitika és magyar-magyar viszony- alapján vizsgálta Bárdi Nándor. Véleménye szerint 1944-1947 között a békeelőkészítés zajlott, melyet az eszköztelenség koraként lehet jellemezni. Ebben az időszakban a kisebbségben élő magyarokat attrocitások érik (Kárpátalja: 1944 novemberében malenkij robot, 20-40 ezer férfi munkatáborba hurcolása, Délvidék: 1944 októbere és 1945 februárja között 20 ezer kivégzés, 6 ezren munkatáborokban pusztulnak el, Észak-Erdély: 1944 szeptembere- Maniu gárdistái, 50 magyar kivégzése + internálások, Csehszlovákia: 1945 április- Benes dekrétumok). A korszak egyetlen eredménye, hogy sikerült megakadályozni a felföldi magyarok teljes kitelepítését.
Elhallgatás
1948-1956 az automatizmus és az elhallgatás kora. Bár úgy tűnik, hogy nem történt semmi, mert leereszkedett a vasfüggöny és megszűnt a szocialista országok közti közlekedés, azért Rákosi és Gerő időnként bekérették a nagyköveteket és figyelték a határon túliak ügyeit, de nem szóltak bele. Romániában 1948 után megszünt a jogállam és a magántulajdon, az egyházak szerepe leértékelődött és egydimenzióssá váltak a nemzetiségi játszmák. Fontos változás, hogy megszünt az önálló kisebbségpolitika és a kishatárforgalom. A kedélyeket a sajtóbeviteli affér is borzolta, a román-magyar hivatalos viszonyra inkább a bizalmatlanság jellemezte.
1956-1964/68 a lemondás és az elhallgatás időszaka. 1956-ban nyilvánvalóvá vált a magyar kulturális közösség összetartó ereje, mely később a Kossuth Rádiónak köszönhetően érvényesül. A kommunista támogatást viszonozandó Kádár 1958 februárjában látogatást tett Romániában, melyben kihangsúlyozta, hogy a magyar kisebbség helyzete Románia belügye, és Magyarországnak nincs területi követelése. Beszédes, hogy Kádár 1964-ben kijelenti: „Öt szomszédunk van, mind az ötnél van valami tőlünk, s az öt közül négy szocialista ország. A véleményem az, hogy végül is a kommunizmus eszméje győzni fog és ez meg fogja oldani a népek kérdéseit, a nemzeti fejlődés problémáit, a határvitáikat”.
Mint ismeretes, a hatvanas években Románia különutas politikát folytatott, ugyanakkor pedig, míg a környező szocialista országokban megjelenik a nemzeti legitimáció, Magyarországon más a helyzet. 1968-1972 között szervilis külpolitikát folytatott a belpolitikai reformok végigvitele érdekében. Jellemző a plebejus nemzetfogalom beépítése (legfőbb érték az életszínvonal növelése és a politikai feszültségek kezelése) a nemzeti függetlenség hangsúlyozásával szemben, valamint a nemzetiségek híd szerepének, illetve a kettős kötödés fogalmának képviselete a marxista-leninista, internacionalista nemzetiségi politikán belül, és a zsidókérdés, a cigánykérdés, illetve a diaszpóra kérdése nem tematizálható.
Nyomásgyakorló csoportok
1977, a Nagyvárad-Debrecen talákozó után elhidegül a Kádár- Ceaușescu viszony. 1985-ben nyomásgyakorló csoportok jelentek meg, az MSZMP KB külügyi osztályának néhány tagja (Szűrös Mátyás, Tabajdi Csaba és Szokai Imre) a kulturális nemzetfelfogás érvényesítését és a magyar külpolitika szakosodását indítványozta (a nemzetiségi kérdés nem belügy), illetve a szocializmus eltérő, szemben álló modelljében gondolkodtak. A népi írók azt hangoztatják, hogy a nemzetiségi ügy demográfiai és kulturális kérdés, a demokratikus ellenzék pedig mint emberjogi kérdést kezelte a kisebbségben élő problémáját.
A NÉPSZAVAZÁS UTÁN
Bárdi Nándor szerint 2004 decembere után a magyarországi belpolitika csapdahelyzetbe került, ami a kisebbségpolitikát illeti, és a pártok közti viták zajlanak erről. Arra hívta fel a figyelmet: bár a választások és a közvélemény kutatások azt mutatják, hogy a Jobbik beágyazottsága Kelet-Magyarországon a legerősebb, mégis az ott élők utasítják el leginkább a kettős állampolgárságot, mert versenytársat látnak az erdélyi magyarokban. A meghívott úgy fogalmazott: „önök tévednek, ha azt gondolják, hogy bárkit is érdekel Budapesten, hogy mi történik itt Erdélyben. A mostani kormányzat kisebbségi politikájának négy alappillére: a Magyarság Háza, a trianoni emléknap, a kettős állampolgárság és az utaztatás is a magyarországi belpolitikának szól, és része az identitáspolitikai válságnak.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro2011. november 23.
K Ö Z L E M É N Y
Az Európai Bizottság nem hajlandó eleget tenni az Európai Parlament ciántechnológiával kapcsolatos tiltó határozatának
2010. szeptember 8-án Tőkés László EP-alelnök Áder János, Daciana Sârbu, Kriton Arsenis, Tabajdi Csaba, Renate Weber, Linda McAvan, Mészáros Alajos, Michail Tremopulos, Nikolaus Chountis, Kartika Tamara Liotard, Anna Rosbach és Fiona Hall képviselőtársaival együtt nyílt levelet intézett Janez Potočnik környezetvédelmi biztoshoz. Ebben a képviselők arra emlékeztetik a biztost: az Európai Parlament 2010. május 5-i határozatában azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy 2011 végéig vegye fontolóra a ciántechnológia bányászati betiltását az Unió területén. A képviselők csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy a bizottság nem vette figyelembe a parlament 488–48 arányban megszavazott határozatát. Annak ellenére, hogy a határozat arra szólítja fel a tagállamokat, hogy ne támogassák a ciántechnológiát alkalmazó új bányák megnyitását, a román kormány késznek látszik engedélyezni a komoly környezeti kockázatokat rejtő verespataki bánya beindítását. Az EP vonatkozó határozatának megfelelően a bizottság miért nem tartotta fontosnak az Unión belüli tiltás foganatosítását, annak ellenére, hogy az ügy határokon átnyúló kockázatokat hordoz magában? – teszik fel a kérdést a folyamodvány aláírói.
A képviselők levelét megelőzően, szeptember 8-án Európa különböző államaiból 125 környezetvédelmi szervezet vezetői is írásban fordultak Potočnik biztoshoz, amelyben hatástanulmány készítésére szólítják fel a bizottságot, annak bemutatása végett, hogy a ciántechnológia betiltása milyen anyagi, egészségügyi és környezetvédelmi előnyökkel és hátrányokkal járna.
Janez Potočnik novemberi válaszában az áll, hogy mivel jelenleg csak a ciántechnológiát alkalmazó eljárás létezik a nemzetközi piacon, ennek betiltása vagy az európai aranybányászat teljes leállítását eredményezné, vagy pedig a kibányászott kőzet Európán kívülre hajóztatásának és ottani feldolgozásának a kényszerét vonná maga után – ez viszont sem környezetvédelmi, sem pedig gazdasági szempontból nem jelentene tényleges megoldást a problémára. A megoldást csakis a nagybányai szerencsétlenség után megszigorított, a bányászati hulladékokra vonatkozó direktíva következetes alkalmazása jelentheti – állítja a biztos. Ennek értelmében ilyen esetekben a lehető legjobb technológiát kell alkalmazni, átfogó balesetmegelőző és sürgősségi tervet szükséges kidolgozni, világos, a határokon átnyúló következményeket számba vevő jegyzéket összeállítani, és gondoskodni kell a közvélemény hiteles tájékoztatásáról, továbbá a bányabezárás, illetve a kitermelés befejezése utáni biztonsági feltételek anyagi alapjait is szükséges biztosítani.
A környezetvédelmi biztos hivatala jelenleg az eddigi katasztrófák tapasztalatait hasznosító, a kockázatokat minimálisra korlátozó útmutató kidolgozásán fáradozik, amelyet rövidesen a tagállamokba is eljuttatnak. A bizottság ugyanakkor új alternatív technológiák kidolgozását is támogatja – zárul a biztos levele.
A ciánalapú bányászat kérdésének rendkívüli időszerűségét híven jelzi az a körülmény, hogy romániai környezetvédelmi szervezetek Verespatakra vonatkozó beadványa nyomán az Európai Parlament Petíciós Bizottsága november 23-án és 24-én tényfeltáró küldöttséget meneszt Bukarestbe, amely az Európa legnagyobb nemesfém-bányájának tervezett beruházás által előidézhető környezeti és egészségügyi kockázatokat vizsgálja.
Az európai képviselők, valamint a környezetvédők ciánügyben kifejtett lankadatlan aktivitásának, nem kevésbé a határozott fellépésüknek köszönhető azon fejlemény, hogy az EP tényfeltáró bizottsága Romániába látogat. Mindezek azt a meggyőződést erősítik meg bennünk, hogy a közveszélyt jelentő verespataki megaterv elleni nemzetközi lobbitevékenységet – a végső siker reményében és esélyével – céltudatosan tovább kell folytatnunk.
Brüsszel, 2011. november 23.
Tőkés László EP alelnök Sajtóirodája2012. január 25.
K Ö Z LE M É N Y
Nehéz lesz sikert elérnünk, de nem szabad minimalistának lennünk
2012. január 25-én, Brüsszelben, az Európai Parlament székhelyén került sor arra a kerekasztal-megbeszélésre, melyet az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója, (FUEN) szervezett az Európai Polgári Kezdeményezésről. Amint az ismeretes, ez utóbbi bevezetésével, a 2009-ben életbe lépett Lisszaboni Szerződés jogi keretet teremt arra, hogy uniós polgárok, egymillió aláírás összegyűjtésével, jogalkotási folyamat beindítását kezdeményezzék az Európai Bizottságnál.
A Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport (Minority Intergroup) társelnöki minőségében Tabajdi Csaba EP-képviselő nyitotta meg a tanácskozást. Mint mondotta, a Polgári Kezdeményezés, egy olyan folyamatot indíthat el, amely az Európa Tanácshoz hasonlóan, az Unióban is közös kisebbségvédelmi rendszer kialakítását eredményezheti. Egy jól megfogalmazott, széles körű európai támogatással rendelkező kezdeményezést, az általa vezetett munkacsoport is támogatni fog, mondotta.
A házigazda, ülésvezető szerepét is betöltő Winkler Gyula RMDSZ-es képviselő azzal folytatta, hogy a gazdasági válság különösképpen kiszolgáltatottá teszi a nemzeti közösségeket és üdvözölte azt, hogy, a FUEN szorosabb kapcsolatot kíván kiépíteni az Európai Parlament tagjaival. A kérdés az, hogy megtalálható-e az a közös nevező, amely európai koalíciót teremthet egy sikeres aláírásgyűjtés érdekében. Ezután asszisztensének, Vincze Lórántnak, az RMDSZ külügyi titkárának adta meg a szót, aki a Polgári Kezdeményezés eljárásjogi részleteit mutatta be. Jan Diedrichsen FUEN-igazgató, miután bemutatta az általa képviselt szervezetet, tudatta hogy, vezetőségi tagjaik egyöntetűen támogatják az aláírásgyűjtést az uniós szintű kisebbségvédelem megteremtése érdekében. Markó Attila, a román kormány kisebbségügyi államtitkára azt mondta, hogy noha az őshonos nemzeti közösségek ügye “nem jelent problémát”, mindazáltal, hogyha a Lisszaboni Szerződés értéknek nevezi a nemzeti kisebbségek létét, közös európai felelősségvállalásra van szükség azok védelmében.
Hozzászólása elején Tőkés László EP-képviselő üdvözölte a FUEN jelenlévő vezetőit, visszaemlékezve arra, hogy 1996-ban Temesváron tartották a szervezet kongresszusát. A Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács nevében üdvözölte a kezdeményezést, a KMAT tavaly márciusban meghozott döntését idézte fel, amelyben a más európai közösségekkel közösen indítandó, európai szintű polgári kezdeményezésről határozott. “Az európai közösségeknek szolidárisaknak kell lenniük egymással. Valóban közös nevezőt kellene találniuk, ugyanakkor azonban nem szabad minimalistának lennünk. Több tagállam azt állítja, példaszerűen megoldották a kérdést, holott az őshonos nemzeti közösségek ügye a népszámlálások riasztó adatainak fényében is súlyos problémát jelent. Finnország, Dél-Tirol, Katalónia példája, mint pozitív európai gyakorlat, azt támasztja alá, hogy az önrendelkezési jog európai érték. Ugyanakkor az Unió szintjén dicséretes módon elfogadott Roma Stratégia olyan előzményt jelent, amelyet hasznosítani lehet. A FUEN által képviselt szervezeteket mindenképpen szövetségeseinknek tekintjük” – mondotta erdélyi képviselőnk.
Mészáros Alajos és Bauer Edit felvidéki EP-képviselők a közösen megfogalmazandó szöveg nehézségeire hívták fel a figyelmet, míg Herbert Dorfmann dél-tiroli német képviselő azt hangsúlyozta, hogy nem annyira az aláírások összegyűjtése jelent majd sikert, hanem az, hogyha az Európai Bizottság jogalkotási eljárást kezdeményez az ügyben.
Szilágyi Zsolt, Tőkés László brüsszeli kabinetfőnöke arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács vezetői jövő héten tanácskozást tartanak, és remélik, hogy közös álláspont kialakításával segítik elő a folyamat beindítását. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Andreas Gross neve által fémjelzett, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által 2003-ban elfogadott jelentés az autonómia-formákat konfliktus-megelőző eszköznek nevezi, és kifejezetten ajánlja alkalmazásukat. A nemzetközi szervezetek ilyen irányú dokumentumait irányadónak tekinthetjük a kezdeményezés megfogalmazásának folyamatában. Nagyon nehéz lesz mindenki számára elfogadható szöveget alkotni, és sikeres aláírásgyűjtés esetén sem biztos, hogy a Bizottság jogszabályt fog alkotni, de a folyamat elindul – zárta mondanivalóját.
Winkler Gyula EP-képviselő azzal rekesztette be a tanácskozást, hogy a maximalizmus kudarcot eredményezhet, az viszont világos, hogy a nemzeti közösségek védelme nem tekinthető kizárólag tagállami kompetenciának. Majd, a siker érdekében, – egyetértve Tőkés László javaslatával – ő is a minél szélesebb koalíció megteremtését hangsúlyozta.
Brüsszel, 2012. január 26.
Tőkés László
EP-alelnök
Sajtóirodája2012. január 26.
EU: szolidáris kisebbségek
Fontos lépés történt tegnap Brüsszelben a kisebbségek védelme érdekében: Winkler Gyula EP-képviselő bemutatta az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójának közös nyilatkozatát, amely együttműködésre kéri fel az európai őshonos kisebbségi szervezeteket az EU-s kisebbségi keretszabályozás megalkotását célzó állampolgári kezdeményezés kivitelezésében.
A polgári kezdeményezés a Lisszaboni Szerződés által létrehozott jogi eszköz, amely az unió legkevesebb egymillió állampolgárának lehetővé teszi, hogy az EB hatáskörébe tartozó kérdésekben jogalkotást kérjen. Az uniós jogi eszköz 2012. április elejétől lép életbe. „Ezért is sürget az idő” – nyilatkozta tegnap az ÚMSZ-nek Winkler Gyula. Az RMDSZ-es EP-képviselő a közös nyilatkozatot kerekasztal-megbeszélésen mutatta be, amelyen az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának számos tagja, a FUEN vezetősége és több érdeklődő vett részt. A rendezvényen az RMDSZ-t Winkler Gyula mellett Sógor Csaba EP-képviselő, Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője és Vincze Loránt nemzetközi kapcsolatokért felelős titkár képviselte.
Az értékek közös nevezője
A nyilatkozathoz csatlakozott a kisebbségi frakcióközi munkacsoport vezetősége, az európai nemzetiségek ifjúsági szervezete (YEN) és a Dél-tiroli Néppárt is. A dokumentum hivatkozik a Lisszaboni szerződésre, amely a kisebbségeket európai értéknek nevezi, utal azokra a nehézségekre, amelyekbe hazai érdekérvényesítő erőfeszítéseik során a kisebbségi szervezetek ütköznek, a kisebbségi közösségek fogyására és fenyegetettségükre, a gazdasági válság által egyre nehezebb helyzetbe kerülő kisebbségi oktatási, kulturális és médiaintézményekre, ugyanakkor az európai jó gyakorlatok hasznosításának hiányára. Mindezek tükrében a nyilatkozat az őshonos nemzeti kisebbségek megmaradása és védelme érdekében felkéri az európai kisebbségi szervezeteket és népcsoportokat, hogy csatlakozzanak egy összeurópai sikeres aláírásgyűjtési kampányhoz.
Az EP-képviselő a kezdeményezés hátteréről az ÚMSZ-nek elmondta: az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa 2011. április 3-án határozta el az állampolgári kezdeményezés jogintézményére is támaszkodó európai kisebbségi keretszabályozás megalkotását. Az RMDSZ a FUEN tavaly júniusi kongresszusán az európai kisebbségi szervezet tagjaként határozatot javasolt kisebbségi tematikájú európai állampolgári kezdeményezés elindítására. Ezt követően széles konzultáció kezdődött a Kárpát-medencei magyar kisebbségi szervezetekkel és más európai őshonos kisebbségekkel. „A kétoldalú találkozókon minden megkeresett szervezet egybehangzóan támogatta a keretszabályozás megalkotását igénylő indítvány tervét” – mondta Winkler. Az EP-képviselő szerint a tegnapi találkozó fő üzenete a szolidaritás szükségessége volt. „Meg kell találnunk az európai őshonos nemzeti kisebbségek érdekeinek közös nevezőjét, és ebben már erős partnereink vannak” – magyarázta.
Húsz hónapos procedúra
A brüsszeli kerekasztal-beszélgetésen Markó Attila a korábbi kisebbségi kezdeményezések tartalmát ismertette, és megállapította, hogy a bennük foglalt javaslatok ma is érvényesek, még akkor is, ha nem sikerült elfogadtatni az Európai Unió intézményeivel. Markó Attila úgy fogalmazott, hogy a mostani kezdeményezés során érdemes lesz hasznosítani az Európai Tanács és az EBESZ kisebbségi tematikájú szabályozásait.
Vincze Loránt ismertette az állampolgári kezdeményezés részleteit, a szükséges technikai lépéseket. Hangsúlyozta, hogy tekintettel kell lenni a különböző határidőkre, összességében a kezdeményezés húsz hónap alatt kivitelezhető – összegezte a nemzetközi kapcsolatokért felelős titkár.
A rendezvényt és a kezdeményezést üdvözölte Tabajdi Csaba, a kisebbségi frakcióközi munkacsoport új társelnöke, méltatva az RMDSZ javaslatát. Jan Diedrichsen, a FUEN igazgatója köszönetet mondott az RMDSZ kezdeményezéséért, és a szervezet 90 tagjának támogatásáról biztosította az új tervet.
Új Magyar Szó (Bukarest)2012. február 23.
Milyen sikereket ért el az EP Kisebbségi Munkacsoportja?
Gál Kinga fideszes néppárti politikus 2009 vége óta elnökként vezette az Európai Parliament Kisebbségi Munkacsoportjának munkáját, amely a nemzeti kisebbségek, regionális nyelvek és más nemzeti közösségek érdekképviseletét tűzte zászlójára. A Kitekintő munkatársa annak kapcsán beszélgetett a képviselővel, hogy elnöki mandátumának lejártával miben látja a Munkacsoport sikereit és gyengéit.
Milyen esélye van a nemzeti kisebbségek uniós képviseletének? Hogyan foglalná össze nagyon tömören az elmúlt két és fél éves munkáját? Mire a legbüszkébb a stafétabot átadásakor? Ha valóban nagyon rövid válaszra lenne csak lehetőségem, annyit javasolnék, hogy olvassák el a munkánkat bemutató kiadványunkat, amely összefoglalóan leírja tevékenységünk sava-borsát, és ízelítőt ad a kisebbségekért vívott küzdelmes, legtöbbször sziszifuszi munkáról. Ha ennél hosszabb is lehetek, akkor azt hiszem, annak az intézményközi kapcsolatrendszernek a kialakulását nevezném meg első helyen, amelynek keretében összekötöttük azokat a releváns nemzetközi intézményeket, többek között az Európa Tanács szakosított szerveit, az EBESZ Kisebbségi Főbiztosát, az uniós Alapjogi Ügynökséget, továbbá akadémia kutatóintézeteket és magukat a kisebbségi szervezetek, amelyek aktívan tevékenykednek a nemzeti kisebbségekért és regionális nyelvekért Európában. Úgy gondolom, hogy a több mint két éves munkánk eredményeként a Munkacsoportot sikerült az európai kisebbségvédelem megkerülhetetlen pontjává tenni.
Mióta tagja a Munkacsoportnak és miért kellett átadnia az elnöki pozíciót? Mi arról értesültünk, hogy a Munkacsoport tagjai nagyon elégedettek voltak munkájával. 2004 óta vagyok tagjai a munkacsoportnak, de ez a frakcióközi formáció már több évtizede működik az EP-ben. Habár a nyolcvanas években csak a kisebbségi nyelvek védelmére koncentrált a munkacsoport, a tíz, illetve tizenkettő új tagország csatlakozása által prognosztizált változások miatt az Intergroup is nyitni kezdett az általános nemzeti kisebbségi jogok felé. A változás viszont csak 2004-ben intézményesült, amikor jómagam és Tabajdi Csaba kollégám kezdeményeztük, hogy a Munkacsoport terjessze ki figyelmét az őshonos nemzeti kisebbségekre, illetve a nemzeti közösségekre, alkotmányos régiókra (Katalónia, Skócia, Wales, Korzika, stb.) is.
Az első öt évben alelnökként vettem részt a Munkacsoport munkájában, és a hatodik parlamenti ciklus végén politikai megállapodás született arról, hogy az új ciklusban én szervezem újjá a formációt. Az időközben megváltozott szabályokhoz alkalmazkodva ez jó pár hónapot vett igénybe, és végül 2009 decemberében társelnök, Carl Haglund finnországi svéd képviselő és jómagam vezetésével, tehát egy néppárti-liberális elnökséggel kezdte meg munkáját az újjá alakított Kisebbségi Munkacsoport. Akkor arról is döntöttünk, hogy a parlamenti szokásjog értelmében, a ciklus felénél a vezetés átkerül az addig alelnöki pozíciót betöltő szocialista és zöld frakciókhoz. Így a társelnökkel 2012 januárjától alelnökként folytatjuk munkánkat, a vezetést pedig a zöld korzikai Francois Alfonsi, és a szocialista Tabajdi Csaba vették át. És való igaz, a munkacsoport népes, öt frakciót képviselő tagsága igen nagy elégedettségének adott hangot leköszönésünk alkalmával. Milyen céllal vágott bele a munkába? Melyek voltak a reálisan elérhető célok? Az egyes témák, érdekérvényesítési ügyek mentén szerveződött frakcióközi munkacsoportokról azt kell tudni, hogy nem hivatalos szervei a Parlamentnek, amely alapvetően korlátozza az egyes ügyek megjelenítésének lehetőségét. Ennek ellenére mégis nagyon fontos, hogy lehetőségünk van az ügyek napirenden tartására az EP-ben, vagy ha úgy tetszik a parlamenti szintre való „feljátszására”.
Az Kisebbségi Munkacsoport (teljes angol nevén: Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages) alapvető célja, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek, a regionális és kisebbségi nyelvek, illetve az alkotmányos régiók érdekeinek képviseletét megjelenítse az európai politizálásban, a közösségek hangját úgymond felerősítse, rávilágítson az őket érő gyakori sérelmekre, a diszkriminációra, amivel szembesülnek, és a közösségek támogatásáért lépjen fel.
Kollégámmal egyik legfontosabb, a működésünk első évére kitűzött célunk az volt, hogy létrehozzuk azt az intézményi hálót, amelyről korábban már említést tettem. Így az első évben az összes olyan nemzetközi szervezettel – legyen az politikai, szakmai, akadémiai és nem-kormányzati – kiépítettünk kapcsolatot, akiknek nemzetközi szinten feladtuk a kisebbségvédelem. A Munkacsoport mára már megkerülhetetlen fórummá vált, ahova az összes kisebbségi közösség szeretne eljutni problémáival.
Az intézményeken kívül, kiket láttak vendégül az ülések során? Milyen magyar vonatkozású ügyeket sikerült „feljátszani” a Parlamentig?
Nagyon sok konkrét ötlettel kezdtük el munkánkat – az intézményi kapcsolatrendszer felépítésén túl -, de már az elejétől fogva nyitottak voltunk a tagság irányába is, akiknek lehetőségük volt téma- és meghívott javaslatot tenni a havonta, Strasbourgban ülésező Munkacsoport üléseire. Ezeknek köszönhetően a két év alatt vendégül láttuk többek között a messzi északon lakó számikat, a dán-német határvidék kisebbségeit, a frízeket, a spanyolországi katalánokat, baszkokat és galíciaiakat, a franciaországi kisebbségi nyelvek képviselőit, olaszországi szlovéneket vagy éppen a dél-tiroli németeket. Magyar szempontból kiemelkedő, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem magyar tagozatának kérdése, a szlovákiai nyelvtörvény ügye több ízben, a szlovák állampolgársági kérdés és Boldoghy Olivér esete, továbbá a vajdasági magyar nemzeti tanácsok működése is napirendre került, úgy mint a régiók és autonómia fontossága a kisebbségvédelem területén. Kárpátalja egy rendkívüli ülés keretében került sorra, ahol mind a magyar kisebbségi oktatási, nyelvhasználati kérdést, mind pedig a választójogi törvény kisebbségi hiányosságait elemeztük.
A meghívott kisebbségi közösségek által leggyakrabban felhozott sérelmek a kisebbségi nyelvhasználat, kisebbségi oktatás, kisebbségi média, illetve a politikai problémák köré csoportosultak. Azok, akik rendszeresen követték munkánkat (https://gal.fidesz-eu.hu/hirkategoria/kisebbsegi_munkacsoport), vagy elolvassák majd kiadványukat, azok számára teljesen világossá válhat, hogy a kisebbségi közösségek problémái nagyon sokszor kísértetiesen hasonlítanak, noha más-más a közeg, amelyben előkerülnek, ezért más-más lehet a konkrét megoldás is. A könyvet olvasva nyilvánvalóvá válik, miért nem lehet egy kalapba tenni ezen közösségeket a bevándorló közösségekkel vagy éppen a roma közösségekkel.
Tud-e olyan példát említeni, ahol egy nemzeti kisebbségi közösségnek konkrétan tudtak segítségére lenni? Sikerült-e elfogadtatni bármilyen olyan parlamenti határozatot, amely a kisebbségekre utal? Jogos a kérdés. Való igaz, hogy a Munkacsoport hatása sokkal inkább közvetett, mint közvetlen. A legfontosabb szerepe, hogy egyfajta hangosbeszélőként napirenden tartsa Európában a nemzeti kisebbségeket ért jogsérelmeket és annak tényét, hogy ezzel foglalkozni kell Európában. Az a Parlament, aki a kihaló félben lévő halakról is elfogadott már határozatot, annak minimum, hogy a kihalás szélén álló nyelvekkel kapcsolatban is kéne aggodalmat mutatnia. Sajnos a kettős mérce intézménye kifejezetten érezhető a kisebbségvédelem területén, hiszen erősen politikai területről van szó, ezért az esetek többségében sajnos szemben kell úsznunk az árral. Ez sokszor megpecsételi az érdekérvényesítési lehetőséget. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy ahhoz képest, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évekkel ellentétben, amikor viszonylag sűrűn fogadtak el határozatot kisebbségeket érintő kérdésekben, a 2004-es csatlakozás óta két olyan jelentés került elfogadásra, amely utal a nemzeti kisebbségekre. A szlovák nyelvtörvény elítélését megerősítő határozat elfogadását sem támogatta a ház többsége.
A munkacsoport egyik legfontosabb szerepe az, hogy lehetőséget biztosítson, hogy az érintett felek maguk mondhassák el problémájukat az európai szintéren, amely erősítheti lehetőségeiket az otthoni érdekérvényesítésben.
Hogyan látja, milyenek a kilátások a jövő kisebbségvédelmével kapcsolatban, az Európai Unión belül, illetve azon kívül?
Ha realista választ kell adnom, azt mondom, hogy ma sokkal nehezebb a helyzet a kisebbségvédelem területén, mint volt a kilencvenes években – amikor a problémákat nemzetközi szinten akarták rendezni a politikai szereplők. Ma azt látjuk, hogy mindenki tagállami szinten, illetve bilaterális problémaként szeretni látni a kérdések megoldását. (Holott szinte minden más emberi jogi esetben azt tapasztaljuk, hogy nemzetközi szinten kezelik a kérdéseket.) Ezen csak valamelyest változtat a Lisszaboni Szerződés életbe lépése, illetve az Alapvető Jogok Karta jogi erőre emelkedése, de önmagukban még ezek sem elegek ahhoz, hogy az Európai Unió a kisebbségvédelem területén konkrét ügyekben az általános diszkrimináció tilalmán túlmenő közösségi szinten lépjen fel.
Ezért az Unió által kínált eszközök mindegyikét, a kapcsolatteremtés és érdekképviselet minden formáját aktiválnia kell egy- egy közösségnek, hogy jelen legyen Európa térképén, nem csak fizikailag, de gondjaival, a kívánt megoldásokkal egyaránt. Ilyen lehet majd az áprilistól induló polgári kezdeményezés eszköze is. Összefogással, ügyes háttérmunkával hátha ez az eszköz segíti a továbblépést a közösségi jog szintjén. Továbbá arra van szükség, hogy napi kapcsolatok kössék össze Nyugat- és Kelet Európa kisebbségeit, hogy az európai normák bikkfanyelvén építsék fel érveiket, és jelen legyenek az európai porondon. A Munkacsoport egyik fontos tanulsága, hogy a leghitelesebben maguk a kisebbségek, és azok közül is főleg az elkötelezett fiatalok tudják képviselni érdekeiket.
Személy szerint meghívást kaptam a finnországi svédek közösségétől, hogy tagja legyek annak a bizottságnak, amely a svédek jogait biztosító törvény alapján szeretne egy „road map”-at készíteni az európai kisebbségi nyelvek védelme érdekében, és amelynek védnökségét Martti Ahtisaari Béke Nobel-díjjal kitüntetett finn diplomata vállalta. Ezért zárásként csak azt tudom mondani, hogy a munkát még nem végeztük el, aktív résztvevője leszek a további folyamatoknak a Parlament falain belül és kívül.
kitekinto.hu
Erdély.ma2012. április 18.
Tőkés László nyilatkozata: a Jobbiknak önvizsgálatot kellene tartania
Ismeretes, hogy a nemrégen megalakult Erdélyi Magyar Néppárt pártpolitikai kapcsolatai kialakítása rendjén az anyaországi Jobbik képviselőivel is találkozott. Ezzel szemben azonban a Magyar Szocialista Párttal – legalábbis egyelőre – nem kívánt kapcsolatba lépni. Ezen kettős körülmény kapcsán kívánkozik a képbe két időszerű esemény.
A posztkommunista utódpárt iránti tartózkodás érthető. A Gyurcsányék örökségétől szabadulni nem tudó Tabajdi Csaba– és Göncz Kinga-féle európai parlamenti MSZP-küldöttség Magyarország elleni, legutóbbi feljelentő és lejárató cselekménye a vallásügyi törvény tárgyában már önmagában is indokolttá teszi az elhatárolódást.
Ebben az összefüggésben viszont az erdélyiek nem alkalmazhatnak kettős mércét. Az előbbiekhez hasonlóan ugyanis azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy miközben a magyarországi utódkommunisták külföldön saját hazájuk ellen uszítanak – ezzel egy időben Baráth Zsolt, a Jobbik képviselője idehaza, a Magyar Országgyűlésben követ el aligha leplezhető antiszemita uszítást a „tiszaeszlári vérvád” felmelegítésével.
„Józan ésszel nehezen fogható fel, hogy a Jobbik – a zsidó Pészah és a keresztény Húsvét ünnepén – miért nyúlt ehhez a gyalázatos örökséghez… mind kül-, mind belpolitikai szempontból mérhetetlen károkat okozva nekünk…” – állapítja meg igen találóan egyik jeles újságírónk. Valóban érdemes elgondolkozni azon, hogy most, amikor kicsiny hazánk elszánt alkotmány- és alkotmányos honvédő harcát vívja nemzetközi téren, vajon kinek állhat érdekében ezzel a szakállas politikai provincializmussal és bornírt képtelenséggel még több sarat hordani Magyarország megtépázott képére. Okkal gondolhatjuk, hogy ilyen esetekben az idegenkezűség és a beépítettség lehetősége sem kizárt.
Mindezeket figyelembe véve nem csupán a Jobbiknak szükséges önvizsgálatot tartania arról, hogy melyik a nemzetpolitikailag elfogatható „jobbik” arca és oldala, hanem az EMNP-nek is józan értékítélettel kell eldöntenie, hogy kikkel barátkozik.
Mindenesetre Erdélynek, erdélyi magyarságunknak őrizkednie kell az – eszlári – vérgőzös politikai rontás exportjától. A hagyományos erdélyi toleranciától teljességgel idegen bárminémű antiszemitizmus.
Tőkés László EMNT-elnök, az EMNP védnöke
Strasbourg, 2012. április 18. erdon.ro2012. május 11.
Magyar EP-képviselők napirenden kívüli felszólalása
Az új román kormány első lépései és programja miatt, valamint a tokaji bor ügyében emeltek szót magyar képviselők az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, napirenden kívül felszólalva.
A Fideszes Gál Kinga kijelentette: nem fogadható el, hogy a szocialista-liberális új román kormány első lépése a nemzeti kisebbségeknek biztosított jogok visszavonása legyen. Felháborítónak nevezte, hogy a kabinet azonnal elvonja a másfél milliós magyar kisebbség évek óta szorgalmazott és végre biztosított jogát a törvényesen megalakított önálló magyar karhoz a marosvásárhelyi orvosi egyetemen.
Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a kormány programjában a rendszerváltás óta először egyetlen szót sem ejtenek a nemzeti kisebbségekről, és hogy a kormány liberális párti vezetője a kisebbségi jogokat túlzott előjogoknak nyilvánítja.
Gál Kinga arról érdeklődött, hogy az EP szocialista és liberális frakciójának vezetői, "akik oly látványosan küzdenek ezekért a jogokért, sok esetben vélt jogsértések miatt", "most mit tesznek a valós jogsértések ellen".
Ugyanezen kérdéskör kapcsán Sógor Csaba (RMDSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy az új román kormány alakításához egy bizalmatlansági indítvány megszavazása vezetett, és az indítvány fő témája az önálló magyar nyelvű orvosi egyetemi kar létrehozása volt.
Mint fogalmazott, a kormány a másfél milliós magyar közösség "létét sem hajlandó tudomásul venni".
Ezt veszélyes tendenciának nevezte, és óva intette a most hatalomra került pártok vezetőit, hogy a válságos időszakban "a magyar kisebbség elleni támadásokkal próbálják elterelni a figyelmet az ország problémáiról".
Az MSZP EP-delegációját vezető Tabajdi Csaba felszólalásában arra emlékeztetett, hogy a tokaji név használatával és a termelési eljárással kapcsolatban az Európai Bíróság előtt van a korábbi szocialista magyar kormány Szlovákia elleni beadványa.
Hangoztatta, hogy az unió borreformjának egyik legnagyobb vívmánya az egységes eredetvédelmi szabályozás. A minőségi európai borok ügye azonban nem lehet államok közötti viszályok foglya – emelte ki. Népújság (Marosvásárhely)2012. május 12.
MOGYE: a tanügyminiszter szerint nincs szükség magyar karra
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) különálló magyar karát megalapító kormányhatározat visszavonását javasolja a Ponta-kormánynak Ioan Mang oktatási miniszter, aki csütörtökön felkereste a tanintézményt. Mang a román és magyar oktatókkal folytatott konzultáció után azt állította: a különálló karhoz „azok sem ragaszkodnak, akik magyar tagozatot szeretnének”, ezt a megoldást szerinte csak a megbuktatott Ungureanu-kormány erőltette. Orbán Viktor magyar miniszterelnök meglátása szerint új helyzet alakult ki Magyarország keleti határainál magyar-ügyben, és együttműködésre buzdította a romániai magyar politikai szervezeteket. Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese bejelentette: az RMDSZ a MOGYE magyar képviselete által meghatározott célokat támogatja.
Ioan Mang tárcavezető szerint a kormánynak újabb határozatot kellene elfogadnia, amely érvénytelenítené az előzőt. Megállapítása szerint „mindenki elismerte: nem kell külön kar, mert mindenki tagozatot, esetleg főtanszékeket akart”. Mint mondta, néhány hét múlva ismét tárgyal az egyetem szenátusával, és eltökélt szándéka az egyetemi autonómia betartása.
A magyar tagozat képviseletével megbízott Szabó Béla professzor azt mondta: el tudnák fogadni, hogy különálló kar helyett önálló magyar főtanszékek alakuljanak, ahogy azt a törvény előírja, de erre sem kaptak garanciát a minisztertől.
A tavalytól hatályos törvény előírásaival éppen az egyetemi autonómiára hivatkozva tagadta meg a MOGYE román többségű szenátusa, hogy önálló főtanszékekbe szervezze a magyar oktatást.
„Majd még beszélünk a szenátussal, majd meggyőzzük őket” – idézte Szabó Béla a miniszter szavait. „Ezekben semmi biztosítékot nem látunk, azért mondtuk, hogy garanciaként minimálisan az önálló magyar főtanszékeket meg kell alakítani, mert az biztosítja a túléléshez való jogot” – emelte ki a professzor.
Marosvásárhelyre várták Andrei Marga külügyminisztert is, aki hosszú ideig a multikulturális oktatás modelljének tartott kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora volt, de bukaresti elfoglaltsága miatt nem vehetett részt a konzultáción. Mang szerint a MOGYE-n is a „kolozsvári megoldást” kellene alkalmazni, de ezt az egyetemnek kell kezdeményeznie. A BBTE-n a román többség nem akadályozta meg, hogy a tanügyi törvénynek megfelelően megalakuljanak az önálló magyar főtanszékek.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap az MR1-Kossuth Rádió műsorában a Ponta-kormány első intézkedései kapcsán megállapította: új helyzet alakult ki Magyarország keleti határainál magyar-ügyben. „Felszólítom, hívom a romániai magyar politikai szervezeteket, hogy keressék egymással az együttműködést” – közölte a kormányfő.
Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára aggasztónak találta az elmúlt napok eseményeit. Megállapította: ha a biztatóan alakuló magyar–román kapcsolatrendszernek vége szakadna, az nem csupán a két ország, hanem az egész térség szempontjából elhibázott lenne. Szerinte a veszély elkerüléséhez „politikai akarat kell, amely a magyar kormány részéről adott”.
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációvezetője, a nemzeti kisebbségi ügyekkel foglalkozó pártközi munkacsoport társelnöke Martin Schulzhoz, az Európai Parlament (EP) elnökéhez és Hannes Swobodához, az EP szocialista frakcióvezetőjéhez fordul a romániai magyarság jogainak védelmében.
„A szerzett kisebbségi jogok elvétele ellentétes az európai demokratikus gyakorlattal. Az európai intézményeknek már most figyelmeztetniük kell erre az új román kormányt. Elfogadhatatlan, hogy a MOGYE hosszas küzdelem után engedélyezett magyar karának létrehozása meghiúsuljon” – hangsúlyozta közleményében a politikus.
A MOGYE-n intézményesített magyar tagozatra van szükség, hogy az egyetemi ügyekről a közvetlenül érintettek döntsenek – jelentette ki Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese tegnap Kolozsváron. Rámutatott: a magyar tagozat számára biztosítani kell az önálló döntés jogát a tanrendi, a személyzetpolitikai és arculati önállóság területén. Továbbá, garantálni kell az egyenlő fenntartás-fejlesztés, illetve a közös döntésekben való képviselet szabályait. Mint kifejtette, ez történt a kolozsvári egyetemen is. Ha ilyen változtatások megfelelnek a magyar tagozat oktatói és hallgatói közössége által kinyilvánított érdekeknek, járulékos kérdés, hogy a vázolt önállóságnak milyen intézményes keretet adnak, azt karnak, intézetnek, vagy főtanszéknek nevezik. De ezt is elsősorban a magyar egyetemi közösségnek kell megmondania – hangsúlyozta Magyari Tivadar. Hozzátette: az RMDSZ főtitkársága azt támogatja, amit a MOGYE magyar részének legitim képviselete célként meghatároz. „Nehezíti a dolgokat, hogy az újabb oktatási minisztert a falvédőről választották” – állapította meg a főtitkárhelyettes.
--------------------------------------------------------------------------------
A tanügyi tárcának el kell fogadnia a MOGYE chartáját – közölte tegnap döntését a marosvásárhelyi táblabíróság. A testület ezzel a határozatával helyet adott a MOGYE román vezetősége keresetének, az említett dokumentum elfogadását elutasító tanügyminisztérium ellen irányult. Mint ismeretes, mindeddig az oktatási tárca nem ismerte el a (magyar tagozatról említést nem tevő) egyetemi chartát és az ennek alapján megtartott (a magyar tagozat által bojkottált) választások eredményét. A határozat ellen a Legfelső Bíróságon és Számvevőszéken lehet a kihirdetését követő 5 napon óvást emelni. Szabadság (Kolozsvár)2012. május 16.
Mit tesznek az európai szocialisták a kisebbségellenes intézkedések ellen?
Hannes Swoboda szocialista és Guy Verhofstadt liberális európai parlamenti frakcióvezetőkhöz intézett szerdán nyílt levelet Gyürk András, a Fidesz EP-delegáció vezetője, Gál Kinga, az EP kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának alelnöke és Tőkés László, a magyar néppárti EP-képviselőcsoport tiszteletbeli elnöke, felhívva a címzettek figyelmét „az újonnan megalakult balliberális román kormány közelmúltbeli aggasztó lépéseire".
A Brüsszelben kiadott sajtóközlemény szerint a levél emlékeztet: az új szocialista-liberális román kabinet egyik első intézkedése a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű orvosképzésének megakadályozása volt. A képviselők arra is felhívják a figyelmet, hogy az új kormányprogram nem tesz említést a Romániában élő nemzeti kisebbségekre, amire a rendszerváltás óta nem volt példa.
A levél szerint a balliberális román kormány a választójogi törvény megváltoztatását helyezte kilátásba, ami súlyosan veszélyeztetné a nemzeti kisebbségek arányos képviseletét, a közigazgatási régiók átszervezése pedig szintén kedvezőtlenül érintené e közösségeket. A képviselők felhívják a figyelmet, hogy a közigazgatási régiók átszervezésére – összhangban a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménnyel – csakis az érintett közösségekkel való konzultáció után kerülhetne sor.
Gyürk András, Gál Kinga és Tőkés László szerint elfogadhatatlan, hogy az új román kormány a másfélmilliós erdélyi magyar kisebbség anyanyelvi orvosképzéshez való jogát megvonja és a nemzeti kisebbségek jogainak további megsértésére készül. „Ezek a romániai folyamatok szembemennek az Európai Unió alapelveivel és súlyosan veszélyeztetik a kisebbségi jogok érvényesülését" – fogalmaz a levél.
Az aláírók szerint az alapvető európai jogok tisztelete nem eshet a pártpolitika áldozatává, ezért a szocialista és liberális frakcióvezetőknek fel kell lépniük ezen intézkedések ellen.
A magyar képviselők szerint Swobodának és Verhofstadtnak nyomást kell gyakorolnia a román szocialistákra és liberálisokra. A közlemény úgy fogalmaz, hogy „a frakcióvezetők határozott fellépése ezekben az ügyekben ... egyedi lehetőséget kínál annak bizonyítására, hogy a kettős mércét nem alkalmazzák politikájukban".
A levelet jegyző képviselők jelezték: minden segítséget megadnak ebben a folyamatban.
Múlt héten már Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációvezetője, a nemzeti kisebbségi ügyekkel foglalkozó frakcióközi EP-munkacsoport társelnöke is jelezte, hogy Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez és Swobodához fordul a romániai magyarság jogainak védelmében. Akkori közleményében a szocialista képviselő – szintén az említett aggályokra hivatkozva – leszögezte: „a szerzett kisebbségi jogok elvétele ellentétes az európai demokratikus gyakorlattal. Az európai intézményeknek már most figyelmeztetniük kell erre az új román kormányt."
MTI. Erdély.ma2012. május 24.
Répás: komoly aggályokat vet fel a választási törvény módosítása –
Megszavazta kedden a képviselőház a parlamenti választási törvény módosítását, amelynek alapján már idén ősszel egyéni választókerületes, egyfordulós, többségi választási rendszerben választanák meg a kétkamarás román parlament tagjait.
A törvény értelmében minden egyéni választókerületből a legtöbb szavazatot összesítő jelölt jut a törvényhozásba. Rajtuk kívül minden olyan megyében, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya eléri a helyi lakosság legalább hét százalékát, de a közösség egyik jelöltje sem nyert választókerületében, az érintett kisebbségnek hivatalból biztosítanak egy pluszhelyet a képviselőházban, amelyet a legjobban szereplő kisebbségi jelölt foglalhat el. A kedvezmény a szenátusra nem vonatkozik.
Azok a nemzeti kisebbségek, amelyek egyetlen megyében sem érik el a hétszázalékos lakosságarányt, országos szinten egy mandátumra jogosultak a bukaresti képviselőházban.
Tabajdi: Alkotmány- és kisebbségellenes a törvény
Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti képviselője törvénymódosításról a Duna Tv Közbeszéd című műsorában, telefonon elmondta: szerinte az alkotmányellenes és kisebbségellenes, és ennek a romániai magyar nemzeti közösség szempontjából rendkívül hátrányos következménye lesz.
Mint mondta, a kedvezményes képviselet esetében lényeges kérdés a kiválasztás módja. Mint mondta, nem mindegy, hogy az adott nemzeti közösség választja-e ki, vagy „a hatalom szemezget a neki megfelelő, hozzá lojális magyar politikai személyiségek közül”.
Elmondta: korábban levélben fordult Hannes Svobodához, az európai szocialista frakció vezetőjéhez, valamint Martin Schulzhoz, az európai parlament elnökéhez, melyben jelezte, Romániában a magyar nemzeti közösség vonatkozásában egy visszarendeződés történik. Akkor azonban – tette hozzá – még nem lehetett tudni, miként alakul a választójogi törvény.
Marosvásárhelyi Magyar Orvostudományi Kar ügyét is felvetettem, és azt is, hogy a kisebbségi törvény tervezetéből törölték a kulturális autonómiára vonatkozó részt. Felvetettem továbbá, hogy az összes magyar prefektust és alprefektust úgy váltották le, hogy ilyen nem volt a Romániai rendszerváltozás kezdete óta” – tette hozzá.
Répás: komoly aggályokat vet fel a törvény
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a műsorban úgy fogalmazott: komoly aggályokat vet föl a választási törvény módosítása. Ez – mint mondta – alkotmányos aggályokat is felvet.
Szerinte egy arányos választási rendszer sokkal jobban megjeleníti egy országon belül a különböző politikai nézeteket, és mindenképpen jobb a kisebbségek szempontjából. Ugyanakkor szerinte az a korrekció, ami megyénként 7 százalékos küszöböt jelent, sokban ellensúlyozza a kisebbségi szempontból negatív tendenciákat.
Kiemelte: az együttműködés, az összefogás irányába kell elmozdulnia az erdélyi magyar politikai életnek. Minél erősebb legyen a politikai érdekképviselet, fontos hogy a különböző politikai pártok megjelenjenek az erdélyi magyarságon belül is.
Arra a műsorvezetői felvetésre, miszerint ugyan Szerbiában Tomislav Nikolic nyerte a választásokat, de a VMSZ kitart a demokrata párt mellett, és nem hajlandó a Szerb Haladó Párttal szövetségre lépni, azt mondta: a VMSZ meg tudta erősíteni pozícióit, hiszen a köztársasági parlamentben 4 helyett 5 képviselői hellyel rendelkezik, önálló frakciót tud alakítani, nyolc képviselője pedig a tartományi parlamentben is van. „Innen Budapestről nem szólhatunk bele abba, hogy milyen politikai partnereket választ a VMSZ, számunkra az fontos, hogy az új felállás milyen eredményeket ér el a magyarság szempontjából” – tette hozzá. Répás Zsuzsanna.
hirado.hu. Erdély.ma