udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1059 találat lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-510 ... 1051-1059

Névmutató: Eckstein-Kovács Péter

2004. október 13.

Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2004. október 19.

Szent-Iványi István SZDSZ-képviselő szerint a kettős állampolgárság ügyének a legnagyobb baja, hogy az játékszere mindkét politikai oldalnak. Mint mondta a kettős állampolgárság ügyében "a baloldalon érzékelhető, inkább MSZP-sek körében, egy nyilvánvaló irigységből, kenyérféltésből származó szorongás: ha megadjuk, akkor majd átjönnek, és akkor nem lesz munkahely, nem lesz megélhetés". Az erdélyi autonómia kérdésköre kapcsán elmondta: ezen ügy megoldására is az unióhoz való csatlakozás adhat reményt. Eckstein-Kovács Péter, Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor, aki szintén részt vett a tanácskozáson, szólt arról, a közvélemény-kutatások szerint az erdélyi magyarok nagy többsége támogatja a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét. Ugyanakkor, mint mondta, "büszke" az SZDSZ-re, hogy nem támogatja a kettős állampolgárságot. A kettős állampolgárság negatív következménye lehetne ugyanakkor a magyarok kitelepülése Erdélyből, aminek elősegítése nem lehet cél – hangsúlyozta. /Magyar politikai játékszer a kettős állampolgárság ügye? SZDSZ: Megoldás Románia EU-csatlakozásától remélhető. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ A határon túli magyar autonómiák megalakulásának, illetve a kettős állampolgárság megvalósulásának szükségességét hangsúlyozták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetői okt. 17-én Szilvásváradon. Nem lehet magyar integráció és nemzeti egységesülés szabadság nélkül – mondta Szilágyi Zsolt az EMNT alelnöke, a romániai MPSZ választmányának elnöke a bükki Szalajka-völgyben álló Kárpátok Őre szobor előtt tartott, a Fidesz Gazdatagozata és az Egri Végvár Polgári Körök által szervezett ünnepségen. „Az erdélyi szabadságharc, a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki autonómia-küzdelem, tulajdonképpen az európai esély a magyarok számára, a szabadság esélye" – mondta. A politikus szerint, aki elveszítette a hazáját, annak katonává kell válnia, „Erdélyben, Egerben (...) vagy máshol meg kell harcolni a mindennapi szabadságért, a magyar megmaradásért, sőt (...) a magyar politikai identitásért is meg kell harcolni" – mondta. A szétszakítottság az szétfejlődést jelent, meglazulnak a nemzet egyes tagjai között a kötelékek, nem lesznek közös célok – hangsúlyozta Duray Miklós a szlovákiai MKP ügyvezető alelnöke. A Kárpátok Őre emlékmű is arra figyelmeztet, hogy a nemzetet nem csak akkor kell megvédenünk, amikor fegyverekkel fenyegetik, hanem még inkább szükséges akkor, „amikor a nemzet kilenc részre van szakítva". Szerinte a nemzet közös fejlődésének három alapvető feltétele a közös történelem, a közös jelenbeli élmények és a közös jövő tervezése. „Ha autonómiánk lesz, ha kettős állampolgárságunk lesz, akkor mondhatjuk el, hogy a trianoni trauma oldódóban van és a nemzet minden nap, minden évben egységesebbé válik” – jelentette ki a megemlékezésen Ágoston András, a VMDP elnöke. Emlékeztetett arra, hogy elsőként a történelmi Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége mondta, ki, hogy a magyarságnak autonómiára van szüksége majd a VMDP vetette fel először a kettős állampolgárság ügyét. Közlése szerint, az idei év kulcsfontosságú az autonómia és a kettős állampolgárság szempontjából egyaránt, hiszen Erdélyben már a gyakorlatban is elindult az autonómia megvalósításáért a küzdelem, az anyaországban pedig népszavazást tartanak a kettős állampolgárságról. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke végvárakhoz hasonlította a határon túli magyar közösségeket. Közöttük a legszorongatottabb végvárnak nevezte a kárpátaljai magyarságot, hiszen nekik vízumot kell váltani ahhoz, hogy az anyaországba látogassanak – mondta. A Kárpátok Őre, vagyis a fából faragott monumentális őrkatona eredetijét 1915-ben állították fel Kolozsvárott, annak emlékére, hogy a honfoglalás idején Árpád fejedelem őrök segítségével ellenőrizte a Kárpátok hágóit. Szeszák Ferenc szobrászművész alkotását 1918-ban felégették, majd az alkotás mása 2002-ben kapott helyet Szilvásváradon. /Szabad tanácskozás a határon túli magyarokról. Az autonómiáért és a kettős állampolgárságért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

2004. november 5.

Megfellebbezte a Kolozs megyei RMDSZ a Megyei Választási Irodának (MVI) a szövetség néhány választási plakátjára vonatkozó döntését, miszerint ezek törvényt sértenek, ezért azonnal el kell távolítani ezeket. Az MVI a Nagy-Románia Párt (NRP) óvásának adott helyt, amely szerint a Kolozsváron kiragasztott plakátok Magyarország nemzeti színeit idézik fel. Eckstein-Kovács Péter szenátor közölte, az MVI határozatát megtámadják a Központi Választási Irodánál (KVI). /Sz. K.: Törvénysértő piros-fehér-zöld RMDSZ-plakátok? Tiltottak a nemzeti színeket felidéző választási hirdetések. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2004. november 11.

Növelni kell a magyar bírók számát a romániai igazságszolgáltatásban, mert a lakossági számarányhoz képest a bírók jóval alulreprezentáltak a különböző testületekben. Ezt a célkitűzést fogalmazta meg Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, aki Frunda György szenátorral együtt tartott előadást nov. 10-én a jogászhallgatóknak. Az RMDSZ szerint az alkotmány által szavatolt, kisebbségek esetében alkalmazott tolmács intézménye nem megfelelő megoldás. /B. T.: Több magyar bírót kér az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2004. november 26.

Eckstein-Kovács Péter szenátor és szenátorjelölt úgy látja, hogy az RMDSZ kampánya sikeres volt. Azt nehezményezte, hogy a helyi közszolgálati rádió és televízió magyar nyelvű adásából szinte teljes mértékben hiányoztak a választási anyagok. Az RMDSZ mindeddig valóban erdélyi magyar politikát folytatott. Együttműködik a kormánypárttal, a Szociáldemokrata Párttal, de amikor erdélyi érdekek megsértése merült fel, az RMDSZ saját hangon tudott megszólaltatni. Romániában pedig az RMDSZ parlamenti jelenléte a demokrácia létének a fokmérője. /Tibori Szabó Zoltán: A magyar érdekképviselet léte a tét. Interjú Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátorral. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2004. december 3.

Az RMDSZ-nek nem kell elköteleznie magát egyik elnökjelölt mellett sem a második fordulóban – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor, az RMDSZ Szabadelvű Körének vezetője. A partnerségnek az az alapja, hogy az RMDSZ jogos elvárásait támogassák, és hogy elfogadják a döntéshozói hatáskörrel ellátott székelyföldi eurorégió megalakítását. /Köllő Katalin: Eckstein: Ne kötelezze el magát az RMDSZ a második fordulóra! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2004. december 4.

A választás eredményeként az RMDSZ szenátorai: Pete István közgazdász (Bihar megye), Verestóy Attila vegyészmérnök és Sógor Csaba református lelkipásztor (Hargita), Eckstein-Kovács Péter jogász (Kolozs), Puskás Bálint Zoltán jogász és Németh Csaba tanár (Kovászna), Markó Béla tanár és Frunda György jogász (Maros), Szabó Károly mérnök (Szatmár) és Fekete Szabó András Levente mérnök (Szilágy). Az RMDSZ képviselői: Király András György tanár (Arad megye), Lakatos Péter közgazdász és Sóki Béla tanár (Bihar), Kovács Attila tanársegéd (Brassó), Székely Levente Csaba állatorvos (Galac), Kelemen Hunor állatorvos, filozófiatanár, Antal István mérnök, Becsek-Garda Dezső Kálmán tanár és Asztalos Ferenc tanár (Hargita), Kónya-Hamar Sándor filozófiatanár és Máté András Levente jogász (Kolozs), Antal Árpád András szociológus, Tamás Sándor jogász és Márton Árpád Francisc színész, jogász (Kovászna), Bónis István fogorvos (Máramaros), Kerekes Károly jogász, Borbély László közgazdász és Kelemen Attila állatorvos (Maros), Varga Attila jogász és Erdei-Doloczki István mérnök (Szatmár), Seres Dénes jogász (Szilágy) és Tóró Tibor fizikus (Temes). /(demeter): A tulipános testület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./

2004. december 14.

Dec. 13-án Bukarestben megtartotta első plenáris ülését a szenátus és a képviselőház. Megalakultak a parlamenti frakciók, bejelentették a tisztségeket. Az RMDSZ szenátusi frakciójának tíz tagja: Eckstein-Kovács Péter (Kolozs megye), Fekete-Szabó András Levente (Szilágy megye), Frunda György (Maros megye), Markó Béla (Maros megye), Németh Csaba (Kovászna megye), Pete István (Bihar megye), Puskás Bálint (Kovászna megye), Sógor Csaba (Hargita megye), Szabó Károly (Szatmár megye) és Verestóy Attila (Hargita megye) – egyetértett abban, hogy az előző parlamenti ciklus frakció-vezetősége – Verestóy Attila elnök és Szabó Károly alelnök – és mellettük Sógor Csaba titkár, kapjon megbízatást a teendők ellátására a parlamenti csoport új vezetőségének hamarosan következő megválasztásáig. A mandátumigazoló bizottságba Puskás Bálint Zoltán szenátort javasolták, a plénum pedig megszavazta a javaslatot. /Parlamenti alakuló ülések. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

2004. december 15.

Vekov Károly, az RMDSZ Nemzetépítő Platformjának elnöke javasolni fogja az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén, hogy az RMDSZ kössön megállapodást az NLP–DP szövetséggel az új kormány támogatásáról. Vekov megpróbálja megszerezni más platformok támogatását is, például az Eckstein-Kovács Péter vezette Szabadelvű Körét, vagy az Erdélyi Magyar Kezdeményezését. /Vekov Basescuval. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

2004. december 16.

Megszűnni látszik az RMDSZ parlamenti frakcióiban az eddigi egység. Eckstein-Kovács Péter kolozsvári szenátor kemény szavakkal illette a Cotidianul című román lapnak adott interjúban a kormánypárt mellett elkötelezett csoportot, Markó Bélát, Frunda Györgyöt, Borbély Lászlót és Verestóy Attilát. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./

2004. december 16.

Eckstein-Kovács Péter szenátor sajtóértekezletén kijelentette, hogy Traian Basescu olyan parlamenti többségre akar támaszkodni, amely partnernek tekinthető az általa meghirdetett korrupció elleni harcban. Az utóbbi négy évben a Szociáldemokrata Párt (SZDP) azonosult a legnagyobb mértékben a korrupció fogalmával. Az ország stabilitását az biztosítja, hogyha a kormány és az államelnök ugyanabból a politikai családból származik. RMDSZ-nek ehhez kell segítséget nyújtania. /Köllő Katalin: Eckstein: – D.A.-kormányt! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2004. december 17.

Dec. 16-án sem született döntés a kormányalakítás ügyében. Az RMDSZ ismét találkozott a Szociáldemokrata Párt (SZDP), valamint a D. A. Szövetség vezetőivel. Markó Béla megismételte, hogy parlamenti többség csak az SZDP, a Román Humanista Párt, az RMDSZ, valamint a nemzeti kisebbségek támogatásával jöhet létre, más lehetőség nem körvonalazódik. Az RMDSZ és az D. A. Szövetség tárgyalásán a két párt programjait próbálták összeegyeztetni. Hírek terjednek arról, hogy Traian Basescu nem kívánja Markó Bélát a miniszterelnök-helyettesi tisztségben látni, ezzel szemben hajlandó lenne olyan jelentős minisztériumokat az RMDSZ-nek adni, mint például az igazságügyet. Az igazságügy-miniszteri tisztség várományosa Eckstein-Kovács Péter lenne. /Borbély Tamás: Eckstein-Kovács Péter igazságügy-miniszter lehet. Továbbra sincs döntés a kormányalakítás kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2004. december 20.

Az RMDSZ megváltoztatta a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) tervezett egyezséggel kapcsolatos álláspontját, és átállt a liberális–demokrata D. A. Szövetséghez. A dec. 18-án Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elsöprő többséggel megbízta Markó Béla RMDSZ-elnököt, hogy az ellenzéki pártszövetséggel folytassa a tárgyalásokat közös kormánykoalíció kialakításáról. Lakatos Péter, Bihar megyei képviselő szerint az RMDSZ-nek nem szabad mindenáron kormányzati szerepvállalásra köteleznie magát. Verestóy Attila szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy az új tárgyalópartner sem lesz barátságos. Toró T. Tibor parlamenti képviselő úgy vélte, hogy az ellenzékkel kötendő esetleges egyezség alapvető feltétele legyen a kulturális és regionális autonómia. Markó Béla nem zárkózott el az RMDSZ átépítésének gondolatától sem. Frunda György szerint a szövetségben nincs mit keresniük azoknak, akik román párt listáján indultak a helyhatósági, vagy a parlamenti választásokon. Eckstein-Kovács Péter leszögezte: nem ért egyet az ilyen "boszorkányüldözéssel". Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megyei képviselő fogalmazta meg a legkonkrétabb elképzelést: az SZKT-ban elengedhetetlenül szükség van legalább négy-öt politikai irányzatra, amelyek majd megvitathatják a testületben felmerülő kérdéseket. A testület a magyar állampolgárság ügyében is állást foglalt. Az erről született dokumentumban az RMDSZ emlékeztetett, hogy a december 5-i népszavazáson Magyarország népe valójában nem utasította vissza a kettős állampolgárság eszményét, ezért a továbbiakban ki lehet alakítani megfelelő megoldást a magyarországi politikai életben. Az SZKT megbízta az RMDSZ vezetőségét, hogy továbbra is kezdeményezőként lépjen fel a határon túli magyarok magyarországi jogállásának rendezése érdekében. Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) üzenetét szerette volna felolvasni. A dokumentumban Tőkés László EMNT-elnök kifejtette: az RMDSZ-nek semmi keresnivalója nincsen a "történelem által régóta meghaladott Iliescu-rezsim" oldalán. Torónak végül nem engedték meg, hogy a szöveget felolvassa. A gyűlés végén a politikusok megünnepelték az RMDSZ 15. születésnapját és kiosztották az Ezüstfenyő Díjat. A huszonhét személy között a szervezet országos és helyi személyiségei egyaránt megtalálhatók. /Borbély Tamás: Átállt az RMDSZ a D. A. Szövetséghez. Az SZKT elsöprő többséggel támogatta az ellenzékkel való együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Eckstein-Kovács Péter kimondta, hiba volt Nastase támogatása, és köszönetet kell mondani azoknak is, akik a jó oldalra szavaztak. A szenátor Verestóy Attilának válaszolt ekképpen, aki azt hangoztatta: nehogy a végén azok dicsőüljenek meg, akik nem úgy tettek, ahogy az SZOT határozta. Toró T. Tibor azt javasolta, kérjen bocsánatot a szövetség azoktól a szavazóktól, akik ma szégyenlik, hogy tanácsára Nastaséra szavaztak. Ráduly Róbert az RMDSZ amnéziájára emlékeztetett. Arra, hogy magyarázat nélkül lépett túl a szövetség azon a fél évvel ezelőtt hangoztatott álláspontján, hogy az autonómia és a kettős állampolgárság nem egyeztethető össze egymással. Ráduly csíkszeredai polgármester szerint köszönetet kellene mondani Patrubány Miklósnak azért, hogy az állampolgárság ügyét az RMDSZ-szel is elfogadtatta, és Mádl Ferencnek, amiért olyan időpontra tűzte ki a magyarországi népszavazást, hogy annak kampánya az RMDSZ parlamenti bejutását is segítette. Az ülésvezető megtagadta a szót Izsák Balázstól, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnökétől, aki Csapó József levelét szerette volna felolvasni. Frunda kijelentette, az SZNT nem tartozik az RMDSZ platformok közé, képviselői nem léphetnek mikrofon elé. Írásában Csapó arra intette az SZKT tagjait, hogy kötelezzék a szövetség vezetőségét a választási kampányban hangoztatott autonómiaprogram melletti kitartásra. Frunda György azt sem engedélyezte, hogy felolvassák a forradalom 15. évfordulója alkalmából tartott temesvári rendezvények résztvevőinek üzenetét. A Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok által jegyzett dokumentum elutasítása ügyében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: „nem lehet a hátsó kiskapun RMDSZ-ellenes nyilatkozatot becsempészni” az SZKT ülésére. A sajtó számára kiosztott üzenet „RMDSZ-ellenessége” abban állt, hogy megalkuvás nélküli partneri román–magyar kapcsolat kialakítására kérte a szövetség döntéshozóit, és emlékeztetett a választási kampányában hangoztatott autonómia-jelszóra. „Tekintse az SZKT az autonómia ügyét az esetleges kormányzati együttműködés és Románia európai integrációja előfeltételének” – fogalmazott a dokumentum. /Gazda Árpád, Szucher Ervin: Az RMDSZ feledékeny átállása. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

2004. december 20.

Azt követően, hogy az RMDSZ úgy döntött, az ellenzékkel folytatja a tárgyalásokat, Viorel Hrebenciuc, az SZDP képviselőházi frakcióvezető-helyettese közölte: nem ért egyet Székelyföld autonómiájának a megvalósításával úgy, ahogyan azt az RMDSZ elképzeli. Eckstein-Kovács Péter szenátor emlékeztetett, hogy a szövetség programjában csak a kulturális autonómia kérdése szerepel. Ionut Popescu, az ellenzéki pártszövetség szóvivője közölte, hogy az RMDSZ-szel folytatott tárgyalásokon nem került szóba a székelyföldi autonómia. /Autonómia-riogatással vágott vissza a kormánypárt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2005. január 13.

Politikai egyeztetések tárgya a különböző decentralizált megyei intézmények vezető tisztségei is. Az RMDSZ a magyarság számarányának megfelelően kérne a megyei igazgatóságok, felügyelőségek vezető tisztségeiből. Eckstein-Kovács Péter szenátor úgy véli: Kolozsváron igenis vannak magyar szakemberek, akik megfelelő módon látnák el ezeket a funkciókat. Több mint hatvan országos intézménynek van helyi kirendeltsége Kolozsváron, jelenleg azonban egyik intézmény élén sem áll magyar nemzetiségű vezető, mindössze három főről tudnak, alacsonyabb beosztású vezetői funkcióban. Ez diszkrimináció, az RMDSZ pedig ezen szeretne változtatni. A kataszteri hivatal volt vezetője, Sztranyiczki Szilárd például kiváló szakember, akit nyilván politikai okokból távolítottak el, jelezte Eckstein-Kovács Péter. A kultúra területén nincs magyar képviselet, itt is szükség lenne vezető beosztású szakemberre. /Köllő Katalin: Eckstein-Kovács: Arányosan osszák el a megyei vezető tisztségeket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

2005. január 22.

A szenátus szabályzatának módosítását fogja kezdeményezni Eckstein-Kovács Péter, aki azt szeretné elérni, hogy le lehessen váltani a szenátus elnökét. /B. T.: Módosítaná a szenátus szabályzatát Eckstein-Kovács Péter. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2005. január 22.

Eckstein-Kovács Péter szenátor elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a Trianon film vetítését törvénytelennek minősítő nyilatkozatot Mona Musca művelődésügyi miniszter Hajdu Győző, a volt kormány által finanszírozott Együtt–Impreuna című lap főszerkesztője, a kommunista hatalom egykori magas rangú tisztviselőjének sugallatára adta ki. A szenátor legjobban Mihail Hardau prefektusra haragszik, aki előzően megegyezett a Trianon film vetítése helyszínéül szolgáló Protestáns Teológia rektorával, majd ezután ügyészségi feljelentést tett a szervezők ellen. A Magyar Ifjúsági Tanács tagszervezetei szerint „érthetetlen, hogy az Európai Unióba igyekvő Romániában az állami szervek illetékeseit sérti, hogy egy kulturális rendezvény keretében egy tárgyilagos történelmi dokumentumfilmet vetítenek”. Az ügyben Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke is állást foglalt. /B. T.: Hajdú Győző volt a bajkeverő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2005. január 24.

A Trianon című film erdélyi bemutató sorozata miatt indított hatósági vizsgálódással kapcsolatban interpellál Somogyi Ferenc külügyminiszternél az Országgyűlésben Németh Zsolt fideszes képviselő. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja nevében beterjesztett, Van-e véleménynyilvánítási szabadság az EU-csatlakozás küszöbén álló Romániában? című levélben a honatya arra vár választ, hogy milyen intézkedéseket tett vagy tervez a magyar diplomácia a román hatóságok eljárása nyomán. „Ezek a hatósági megnyilvánulások egyértelműen az egész magyar közösség megfélemlítését szolgálják, a véleménynyilvánítási szabadság súlyos megsértését jelentik, és elfogadhatatlanok egy demokratikus, az Európai Unióba igyekvő ország hivatalos szervei részétől.” – tartalmazza a Somogyi Ferenc tárcavezetőhöz címzett levél. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint Mona Musca jobban tette volna, ha nem nyilatkozik a Trianon film kapcsán. Az RMDSZ-es honatya Kolozsváron megdöbbenéssel értesült arról, hogy a tárcavezető figyelmét a Ceausescu házaspár egykori kiszolgálója, Hajdu Győző hívta fel az alkotás levetítésének „törvénytelenségére”. Eckstein élesen bírálta Mihail Hardau Kolozs megyei prefektusnak a filmvetítést követő feljelentését is. /Eckstein-Kovács Péter: Mona Musca jobban tette volna, ha hallgat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2005. január 29.

Mircea Miclea oktatásügyi miniszter január 28-án tartott kolozsvári sajtóértekezletén közölte, elutasítja az RMDSZ kérését, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) magyar tannyelvű karokat hozzanak létre. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-szenátor az elmúlt héten kijelentette, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen két vagy három magyar tannyelvű kart kell létesíteni. Hasonlóan nyilatkozott előzően Kötő József államtitkár is. Az RMDSZ arra vonatkozó kérésével kapcsolatban, hogy a magyar kormány mellett a román kormány is finanszírozza a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, Miclea kifejtette, a magánegyetem akkreditálása folyamatban van, csak ezt követően lehet felvetni a finanszírozás kérdését. Január 28-án Bukarestben Markó Béla úgy nyilatkozott: az RMDSZ megkezdte a Tanügyminisztériummal a tanácskozást a magyar egyetemi oktatás kiszélesítéséről, önálló döntéshozatali struktúrák létesítéséről az állami egyetemek keretében. /Miclea továbbra is elutasítja a magyar karokat a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2005. február 2.

Rendkívül élesen kirohant február 1-jén Koltay Gábor Trianon című filmje ellen Gheorghe Funar, Kolozsvár volt polgármestere, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora. A szenátusban úgy fogalmazott: a „Magyarországon betiltott” alkotás merényletet jelent Románia nemzetbiztonsága ellen, ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az egyik bukaresti kereskedelmi tévécsatorna műsorára tűzte a filmet. Gheorghe Funar magyarázata szerint úgy történhet meg, hogy az RMDSZ megzsarolta a Román Humanista Pártot (PUR), amelynek elnökéről, Dan Voiculescuról köztudott, hogy tulajdonosa az Antena 1 televíziónak. Válaszában Eckstein-Kovács Péter szenátor leszögezte, nem az RMDSZ-t, hanem az Erdélyi Magyar Ifjak civil szervezetet terheli a felelősség a film levetítése miatt. Az RMDSZ-es honatya helyesbítette Funar kijelentéseit, megjegyezve, hogy a Trianont nem tiltották be Magyarországon, mindössze két televízió zárkózott el attól, hogy műsorára tűzze. Eckstein emlékeztetett rá, hogy Koltay filmjét több mint 300 ezren látták Magyarországon. /Rostás Szabolcs: Trianonja ellen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./


lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-510 ... 1051-1059




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék