udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2701
találat
lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-510 ... 2701-2701
Névmutató:
Iliescu, Ion
1993. október 1.
A mintegy hárommilliós romániai cigányság öt képviseleti szervezete levélben kért határozott fellépést a hadrévi lincselés ügyében Iliescu államfőtől és Vacaroiu miniszterelnöktől. /B. T., Bukarest: Elégtételt kérnek a romániai cigányok. = Magyar Hírlap, okt. 1./1993. október 4.
Az Iliescu elnökhöz közel álló Dimineata Románia szövetségesei címmel arról értekezett, hogy a "történelemben először nincs egy birodalom sem a szomszédunkban." Felmerül a kérdés, hogy Románia a nyugati hatalmakhoz, a NATO-hoz közeledjen vagy Oroszországhoz. Ott van viszont "egy hőbörgő és bosszúvágyó Magyarország". A következtetés: "Miért félnénk az orosz szövetségtől? Csak a vakok nem látják előnyét ebben a helyzetben, amikor Magyarország nem módosította irredenta követeléseit, a Nyugat pedig nyíltan bátorítja..." /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Oroszország vagy a Nyugat. Mi jobb Romániának? = Pesti Hírlap, okt. 4./1993. október 8.
Bécsben okt. 8-án befejeződött az Európa Tanács csúcsértekezlete a dokumentumok s a nyilatkozat elfogadásával. Az elfogadott egyik függelék a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért szállt síkra, hangsúlyozva, hogy biztosítani kell a nemzeti kisebbséghez tartozók védelmét. Az álalmoknak szavatolniok kell a törvény előtti egyenlőséget, tartózkodást a hátrányos megkülönböztetéstől, az egyenlő esélyek biztosítását. A kisebbséghez tartozók használhatják mind a közéletben, mind a magánéletben anyanyelvüket, szögezte le ajánlásként a függelék. Az ET állam-és kormányfői találkozóján Romániát Iliescu elnök képviselte. Az ET megalakulása óta először tartott kormányfői összejövetelt. /A kisebbségi jogok tiszteletben tartása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ 1993. október 8.
Okt. 8-án Herkulesfürdőn tartották meg a "román szellemiség első kongresszusát", amelyen a Romániával szomszédos országokban élő románok képviselői vettek részt "a Dnyesertől az Adriáig, Máramarostól Albániáig". A résztvevők elhatározták, hogy herkulesfürdői székhellyel létrehozzák a Román Közösségek Társaságát, megválasztották az 1994 tavaszára tervezett következő találkozó szervezőbizottságát, melynek elnöke Adrian Nastase, a képviselőház elnöke, ügyvezető elnökei pedig Adrian Paunescu, a Szocialista Munkapárt szélsőséges nacionalizmusáról híres szenátora, Victor Craciun, a találkozót megszervező Kulturális Liga az Összes Románok Egységéért elnöke és Traian Zamfir, Krassó-Szörény megye prefektusa. A kongresszuson Nastase kijelentette: egy nép vagyunk a Dnyeszter és az Adria között, a Duna két partján, a Máramarostól Albániáig, körülvéve szlávokkal, magyarokkal, görögökkel és törökökkel. Nastase hozzátette: Romániában senki sem fogja azt mondani, hogy 30 millió román miniszterelnöke vagyok. /A román szellemiség kongresszusa Herkulesfürdőn. = Magyar Hírlap, okt. 11./ A kongresszuson az egyik "szakértő" kijelentette: "12 millió román él kisebbségi sorsban". A kongresszus zárónyilatkozata szerint "7 millió román él a határokon kívül. Ma már az anyaországra vetik tekintetüket." /Kisebbségi románok. Zsonglőrködés a számokkal. = Pesti Hírlap, okt. 11./ A kongresszus védnökei: Iliescu elnök, Teoctist ortodox pátriárka, Vacaroiu miniszterelnök és Mihai Draganescu, a Román Tudományos Akadémia elnöke. /Dimineata (Bukarest), okt. 9-10./1993. október 9.
Hadrév román és magyar lakosai Iliescu elnökhöz írt levelükben kifejtették, hogy nem ellenzik a cigányok házainak újjáépítését, de ezeket ne Hadréven építsék fel, mivel itt nem rendelkeznek törvényesen megvásárolt ingatlannal. /Hadréven nincs helye a cigányoknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./1993. október 11.
A bukaresti Dimineata okt. 8-i száma közölte Iliescu elnöknek a Keleti Románság Konzultatív Tanácsa résztvevőivel lezajlott, bukaresti találkozóján elmondott beszédét. Iliescu kifejtette a magyar kisebbséggel kapcsolatos felfogását. Beszámolt arról, hogy Jeszenszky Gézával folytatott legutóbbi bukaresti megbeszélésén Hitler második világháború előtti politikájához hasonlította a más államok területén működő magyar kisebbségi szervezetek pártolását. Ez a más országok belügyeibe való beavatkozás egyik formája, amelyet Hitler alkalmazott, "amikor megszervezte az ötödik hadoszlopot, felforgató módon támogatva a németek tevékenységét azoknak az államoknak a területén, amelyeket azután meghódított." Iliescu leszögezet, hogy a kisebbségekkel való kapcsolat az adott ország problémája. /Ion Iliescu vérlázító beszéde. = Pesti Hírlap, okt. 11./ Keleti Románság Konzultatív Tanácsa: okt. 8-i jegyzet.1993. október 11.
Okt. 10-11-én Bukarestben tárgyalt Frank Wisner, a Pentagon államtitkár-helyettese, a román-amerikai védelmi munkacsoport első ülésén. A közös nyilatkozat szerint a megbeszéléseken lerakták a két ország közötti katonai és védelmi együttműködés alapjait. Az amerikai vendégeket fogadta Iliescu elnök és Teodor Melescanu külügyminiszter. /Román-amerikai katonai együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ - Egy hete fogadta el a szenátus az új védelmi törvényt, melynek célja a román fegyveres erők gyors korszerűsítése, tekintettel a NATO-hoz való csatlakozásra. A román fegyveres erők létszáma 200 ezer fő. /Pentagon-Küldöttség a román fővárosban. = Népszabadság, okt. 12./ Okt. 5-én fogadták el a törvényt.1993. október 12.
Az amerikai kongresszus Képviselőháza okt. 12-én megadta Romániának a legnagyobb kedvezményt. A felszólaló képviselők egy része fenntartásainak adott hangot. Tom Lantos az erdélyi magyar nemzeti kisebbség, valamint a cigányság sorsa fölötti aggodalomnak adott hangot, bár elismerte, hogy történt haladás ezen a téren. Aurel Dragos Munteanu Washingtoni román nagykövet szerint a legnagyobb kedvezmény megadása talán a legjelentősebb momentum a román-amerikai kapcsolatok alakulásában. Iliescu elnök szerint ez a döntés a kétoldalú kapcsolatokban történő nyitás megnyilvánulása. /A legnagyobb kedvezmény Romániának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ 1993. október 12.
Iliescu elnök a Der Standard bécsi lapnak nyilatkozott. Romániában "már a kommunista uralom idején is elismerték a nemzeti kisebbségeket, s azok minden jogot élvezhettek. 1989 óta ez fokozott mértékben így van." "Románia alkotmánya biztosítja ezeket a jogokat, és szavatolja megvalósulásukat." /Iliescu nyilatkozata a Der Standardnak. = Pesti Hírlap, okt. 12./1993. október 12.
Megdöbbenést váltott ki Budapesten Ion Iliescu elnök beszéde, amelyet a Dimineata okt. 9-10-i száma közölt, kezdte okt. 12-i sajtóértekezletét Hermann János külügyi szóvivő, majd emlékeztetett rá, hogy a román-magyar külügyminiszteri találkozót mindkét ország kedvezőnek minősítette, a magyar kormány nem gördített akadályt Románia ET-tagsága elé. Hermann János elmondta, hogy amikor Jeszenszky Géza külügyminisztert fogadta Iliescu elnök, akkor az elnök kifejtette, hogy a magyar politika kötődése a határon kívüli magyar kisebbséghez hasonlatos a Hitler által alkalmazott gyakorlathoz, amikor a kisebbséggel eljátszatták az ötödik hadoszlop felforgató szerepét. Jeszenszky visszautasította ezt az otromba vádat, de a jó légkör megóvása érdekében nem adott nyilvánosságot ennek a vádaskodásnak. /(pietsch): Hitleri hasonlat. Megdöbbenés Iliescu beszéde miatt. = Magyar Nemzet, okt. 13./1993. október 13.
Okt. 13-án a román külügyminisztérium szóvivője, Mircea Geoana nyilatkozatban szögezte le, hogy a magyar külügyi szóvivő, Hermann János pontatlanul, csonkítva idézte Iliescu elnök okt. 3-i beszédét, aki nem a magyar vezetőket, hanem bizonyos magyar politikai köröket vádolt azzal, hogy gyámkodni kívánnak a magyar kisebbségi szervezetek tevékenysége fölött, illetve hitleri módszerekhez folyamodnak. A román külügyi nyilatkozata szerint "egyes magyarországi szélsőséges politikai körök nyilvános állásfoglalásai" bizonyítják, hogy "a román államfő nyilatkozatai megfelelnek annak a valóságnak, amelyet szeretnénk letűntnek hinni". Traian Chebeleu elnöki szóvivő okt. 13-i sajtótájékoztatóján megismételte a külügyminisztériumi álláspontot. /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu elnök politikai erőket vádolt. = Magyar Hírlap, okt. 14., A román külügyi szóvivő nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./1993. október 13.
Az amerikai képviselőház megszavazta a legnagyobb kedvezmény elvét Romániának, valószínű, hogy a szenátus is hasonlóan fog dönteni. A román kormány okt. 13-i nyilatkozatában üdvözölte ezt a lépést: "A döntés elismeri a román társadalom demokratikus átalakulási folyamatának haladását..." A kormány elégedett, az ellenzék azonban nem, Iliescu elnök egy sajtótájékoztatón durván támadta az ellenzéki pártokat és a sajtót. /Pesti Hírlap, okt. 14./ 1993. október 14.
Az RMDSZ okt. 14-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla elnök bejelentette, hogy az RMDSZ a közeljövőben benyújtja nemzetiségi törvénytervezetét, amelyet az SZKT novemberben fog megvitatni és elfogadni. Buchwald Péter szenátor beszámolt az erdélyi magyar felekezetek Kolozsváron lezajlott értekezletéről, ahol a résztvevők felhívták Románia összes felekezetét, hogy okt. 21-én üljenek össze és dolgozzanak ki közös álláspontot a kultusztörvény tervezetéről. Markó Béla értetlenül áll Iliescu elnök kijelentése előtt, hogy Romániában a nemzetiségi kérdést megoldották, továbbá az RMDSZ elnöke visszautasít minden olyan vádat, hogy az RMDSZ-t egyes külföldi erők befolyásolják. /Markó Béla cáfolja Iliescu elnök állításait. = Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 16./1993. október 15.
A Dimineata bírálta Hermann Jánost, amiért visszautasította Iliescu elnököt, aki párhuzamot vont a magyar állam és Hitler gyakorlata fölött. /Dimineata, okt. 15. ismertette: Magyar Hírlap, okt. 16./1993. október 18.
A frankofon országok csúcstalálkozóját Mauritiusban tartották, ahol Románia teljes jogú tagjává vált a frankofon mozgalomnak. Megjelent Iliescu elnök is, és okt. 18-án találkozott Mitterand elnökkel. A román elnöki szóvivő szerint kétoldalú gazdasági kapcsolatokról tárgyaltak. /Francia-román csúcstalálkozó. = Új Magyarország, okt. 19., Románia- Mauritiuson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./ A román küldöttség tagjai között van Melescanu külügyminiszter is, aki a szerint a frankofon mozgalom az emberiség globális problémáira összpontosít. Iliescu útjának következő állomása a Dél-afrikai Köztársaság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./1993. október 22.
Szász János Iliescu elnöknek címzett nyílt levelében cáfolta az elnöknek a Keleti Románság Tanácskozásán elhangzott beszédének magállapításait. Iliescu elnök szerint Románia tiszteletben tartotta a Gyulafehérvári Nyilatkozat elveit még a nehéz időkben is, megteremtette a nemzeti kisebbségek számára a létfeltételeket. Szász János cáfolatul emlékeztetett a második világháború alatt Iasiban és Besszarábiában részben pogromokban kiirtott és deportált zsidók és deportált cigányok sorsára, a nemzetiségek helyzetére Gheorghiu Dej és Ceausescu alatt. Az elnök nem ül le tárgyalni az RMDSZ-szel, mert a romániai magyarságot a hitleri "ötödik hadoszlophoz" hasonlítja. Ebből nehezen lesz román-magyar megbékülés. /Vitáim az elnökkel. Bantusztánból Abszurdisztánig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./1993. október 25.
Radoje Kontics jugoszláv miniszterelnök okt. 25-én Bukarestbe érkezett, az embargóról, a kétoldalú kapcsolatokról és a Jugoszláviának nyújtandó humanitárius segélyről tárgyalt Vacaroiu miniszterelnökkel és Iliescu elnökkel. Politikai megfigyelők szerint Belgrád balkáni közös piacot szeretne létrehozni és ehhez keresett Romániában hídfőt. /Magyar Hírlap, okt. 27./ 1993. október 26.
Okt. 26-án tárgyalt a kormányon levő Társadalmi Demokrácia Pártja és a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárttal a kormányban való részvételről, megállapodás nem született. Funarék a kétnyelvű feliratok betiltását követelték, továbbá öt tárcát. A kormánypárt azt kérte, hogy mérsékeljék kisebbség-ellenességüket, ne támadják Iliescu elnököt. - A várható sztrájkhullámra tekintettel az igazságügyminisztérium szigorú rendeletet dolgozott ki: az illegális sztrájkakciók szervezőit 5-20 év közötti börtönnel sújtják. /Magyar Hírlap, okt. 28./ 1993. október 27.
Bukarestben járt Stephen Oxman, az amerikai kormány európai és kanadai ügyekért felelős miniszterhelyettese, találkozott Vacaroiu miniszterelnökkel, Iliescu államelnökkel, Melescanu külügyminiszterrel és az ellenzék képviselőivel. A román média szerint Oxford látogatásának egyik célja Románia és a NATO közti viszony megtárgyalása volt. A partnerviszony kialakításában nem lesz diszkrimináció, mondta Oxman. /Leszavazták az ellenzéket. Nyugati bátorítás. = Pesti Hírlap, okt. 27./1993. október 28.
Tőkés László püspök két hetet tölt Angliában, okt. 23-án beszédet mondott Londonban, a Brit-Magyar Baráti Társaságban. Angol nyelvű sajtóértekezletén arról beszélt, hogy a kétmilliós erdélyi magyarság szervezett rágalomhadjárat áldozata, a hatalom gyakran használja bűnbaknak. Iliescu elnök nemrég azt állította, hogy a magyar kisebbség a magyar kormány "ötödik hadoszlopa". Románia nem szolgált rá az Európa Tanácsba /ET/ való felvételre, nemzetiségi politikájában a Ceausescu-rendszer hagyományait folytatja, azonban elképzelhető. hogy hosszabb távon az ET erkölcsi és politikai nyomást gyakorol rá. /Jotischky László: Tőkés László Angliában a kisebbségekről. = Új Magyarország, okt. 28./