udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
786
találat
lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-510 ... 781-786
Névmutató:
Jakubinyi György
2008. április 12.
Április 9–10. között Kolozsváron tartották soros összejövetelüket a katolikus szerzetesrendek- és kongregációk elöljárói, amelyen részt vett Dr. Jakubinyi György érsek is. P. Páll József Leó ferences tartományfőnök, a konferencia elnöke, felolvasta Dr. Francisso-Javier apostoli nuncius-érsek üzenetét, melyben elismerését fejezte ki a romániai szerzetesek egyházhűsége és munkássága iránt. Jakubinyi érsek kifejtette, a szerzetesi élet megújulásának jelei biztatóak. A résztvevők elhatározták a Viata Consacrata folyóirat kiadásának folytatását, amelynek ezentúl lesz magyar nyelvű melléklete is. /Fodor György: Biztatók a szerzetesi élet megújulásának jelei. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./2008. április 25.
Április 17–18-án az MTA Miskolci Területi Bizottsága dísztermében tudományos konferenciát tartottak „Veritatem facere in caritate”, p. Kelemen Didák csodás élete és működése címmel, a szerzetes születésnek 325., pappá szentelésének 300. évfordulója alkalmából. A konferencia résztvevőit köszöntötte többek között dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Schönberger Jenő szatmárnémeti megyéspüspök, valamint Majnek Antal munkácsi megyéspüspök, majd 6 ülésszakon összesen 30 egyházi méltóság, történész, teológiai szakértő és szakíró tartott előadást p. Kelemen Didákról – köztük az aradiak számára ismert fr. Bogdan Adamczyk is. Munkáikban kitértek a székelyföldi Baksafalváról, ma Kézdialmásról indult szerzetes pályájának, rendház- és templomépítő, hittérítő, illetve betegápoló áldozatos munkájára, szolgálatának részletes ismertetésére. /Balta János: Tudományos konferencia p. Kelemen Didákról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./2008. május 5.
Szovátán a római katolikus templom kertjében május 4-én felavatták Márton Áron püspök mellszobrát, Bocskay Vince szobrászművész alkotását. Az avatáson részt vett dr. Jakubinyi György érsek is, aki az ünnepi szentmisét celebrálta. Beszélt kiemelkedő elődje nagyságáról. Péter Ferenc, Szováta polgármestere meggyőződése, hogy a püspök ma is munkára buzdít, összefogásra szólít. Non recuso laborem – Nem vonakodom a munkától – olvasható a szobor talapzatán Márton Áron közismert jelszava. A szobrot Sánta Csaba és csapata öntötte bronzba, a mellszoborhoz méltó talapzatot a csíkszeredai szobrász, Dóczy András készített. /N. M. K. : Márton Áron-mellszobor Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./2008. május 10.
Egy hónapja, hogy a kultúrház és a Hadnagy-kúria szomszédságában, Dálnok központjában új katolikus templom építésébe fogott az alig százlelkes gyülekezet. Május 9-én az ablakokig felhúzott épületben kerülhetett sor az alapkő és az alapító okiratok ünnepélyes elhelyezésére. A csernátoni egyházközség filiájának apraja-nagyja eljött az ünnepségre, amelyen a rövid szertartást a bérmaúton Háromszéken tartózkodó dr. Jakubinyi György érsek celebrálta. A mintegy száz férőhelyes templomot Molnár István tervezte. /Ferencz Csaba: Új katolikus templom épül Dálnokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./2008. május 12.
Százezrek jelenlétében kezdődött május 10-én a székelyföldi Csíksomlyón a 442. hagyományos pünkösdi búcsú. Mint minden esztendőben, az idén is keresztalják sokasága népesítette be a Csíkszereda mellett magasló két Somló-hegy közötti „nyerget”, ahol Erdélyből és a világ számos más tájáról több százezer magyar gyűlt össze. Az ünnepi szónok idén Schönberger Jenő szatmári püspök volt. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek bejelentette, hogy szeptember 13-án Csíksomlyón kezdődik a Gyulafehérvári Főegyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat. A jubileumi év 2009. szeptember 29-én ér véget Gyulafehérváron. Schönberger Jenő szentbeszédében hangsúlyozta: a jelenlévők nem csupán a nyelvben és a hitben vannak együtt, hanem a szeretet is összetartja őket. A püspök hangsúlyozta: életünket az Isten, a haza, a család, a tisztaság, a becsület, a munka, a felelősségtudat, az áldozat és az élet szentsége kell hogy vezérelje. A tömeg az idén is „ellepte” a hegy oldalát. A hagyományoknak megfelelően az idén is részt vettek a szertartáson a szerzetes- és lovagrendek képviselői, a dísz egyenruhás hagyományőrző huszárok, az ugyancsak egyenruhás bányászok, akárcsak a keresztalják. /Százezrek vettek részt a hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsún. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Az egyházi szervezők mindent megtettek azért, hogy távol tartsák a politikát, a lap szerint mégis rányomta bélyegét a hét végén zajlott csíksomlyói búcsúra az a tény, hogy az idei pünkösd a romániai helyhatósági választási kampány kellős közepére esett. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek úgy fogalmazott: tekintettel a választási évre, a politikai esemény alól az erdélyi magyarság sem mentesül. Az érsek felszólította a jelen levő katolikus és nem katolikus egyházak híveit, éljenek keresztényi kötelességükkel, de ugyanúgy állampolgári jogaikkal is, és ki-ki belátása szerint döntse el, kire, milyen politikai szervezetre adja szavazatát. A főpap szerint az erdélyi magyarok további sorsának alakulását meghatározóan befolyásolja a politikai jelenlét. Többször is eleredt az eső Az idei búcsú különlegességének számító, magyarországi zarándokokat szállító különvonatot a gyergyószárhegyi állomáson sajtósok és politikusok csoportja is várta. A rendőrök – attól tartva, hogy valakik kövekkel dobálhatják a vonatot – arra kérték az utasokat, menet közben csukják be az ablakokat. A román többségű Maros megyei település, Gödemesterháza állomásán vízágyút vezényeltek a szerelvény érkezéséhez. Az állomásokon székely ruhás lánykák kínálták végig kürtőskaláccsal és köményespálinkával a fülkéket. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnökjelölt kampánystábjával mézespogácsákat osztogatott. /Horváth István, Lokodi Imre: Politikától nem búcsúztak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./2008. május 26.
Május 24-én avatták Búzásbesenyő korszerűsített iskoláját. A Dósa Dániel nevét viselő tanintézmény 1976-os épülete emeletet kapott, vízzel, belső illemhelyekkel látták el, központi fűtést szereltek be. Ünnepi műsorral szerepeltek a román és magyar tagozat diákjai. Simon István polgármester elmondta, hogy korszerűsítik Kerelőszentpál község minden településének iskoláját. Ünnepi szentmisét celebrált a zsúfolásig telt templomban dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Jakab Antal plébánosra sokan emlékeznek a faluban. Akaratában megedzették, hitében megerősítették az elszenvedett börtönévek. Márton Áron püspök, aki 1938-tól 1980-ig volt Erdély katolikusságának főpásztora, őt jelölte utódjául. Dr. Jakab Antal 1980-tól 1990-ig töltötte be a püspöki tisztséget. A tiltás éveiben is erős maradt, visszatért övéihez, velük munkálkodott a határban, a kaszálókon és az erdei munkákon. Az emlékezés a plébánia és a templom közötti halmon folytatódott, ahol a hősök emlékműve és Horváth-Kovács Szilárd Petődi-feje mellett harmadiknak ott áll Miholcsa József szobrászművész Jakab Antalt mintázó műve, amelyet a marosvásárhelyi Balogh József öntőmester és munkatársai már korábban elkészítettek, most méltó módon felavatták. Jakab Antal emberségből, magyarságból, feltétlen hitből és megalkuvás nélküli szolgálatból mutatott Márton Áron püspökhöz méltó példát. /Bölöni Domokos: Korszerű iskola, nagy példakép. Jakab Antal, a fészekrakó, papnevelő püspök. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./2008. június 16.
Június 14-én ünnepi szentmisét celebrált dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek Marosszentgyörgyön a karmelita kolostorban. A szentmise keretében – első alkalommal Erdélyben – Valter Ilona, Anna nővér örök fogadalmat tett. A két évvel ezelőtt épült karmelita kolostor sok hívőt vonzott a fogadalomtételére. Jelenleg négy nővér él itt, valamennyien erdélyi származásúak, három közülük Pécs mellett, Magyarszéken tett örök fogadalmat. Mivel szemlélődő – és nem a szegények, elesettek megsegítésén közvetlenül fáradozó – rendről van szó, a nővérek napi 5 órát imádkozással töltenek, amit közbenjáró imádkozásnak is szoktak nevezni. A nap további részében könyvkötéssel, gyertyadíszítéssel foglalkoznak. /(mezey): Örök fogadalom a marosszentgyörgyi karmelita kolostorban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./2008. július 27.
Jakubinyi György érsek július 19-én pappá szentelte Csíksomlyón a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány két fiatal tagját, Pantea Tibort és Urbán Eriket. /Laczkó Dávid Anaklét OFM: Ferences papszentelés. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 27./2008. augusztus 1.
El Pelé Ceferina Giménez Mallára, az egyetlen boldoggá avatott roma nemzetiségű szentre emlékeznek augusztus 1-jén mise keretében a marosvásárhelyi Hidegvölgyben. György Tibor plébános elmondta, hogy dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek jóváhagyásával a hidegvölgyi roma plébániaközösséget El Peléről nevezték el, arról a boldoggá avatott roma személyről, aki életét adta Jézus Krisztusért. El Pelét 1936. augusztus 2-án végezték ki egy katolikus pappal összebilincselve, akit védelmezni akart. II. János Pál pápa 1997-ben vértanúságáért Rómában sok ezer roma jelenlétében avatta boldoggá. A Hidegvölgyben 1964-től Léstyán Ferenc foglalkozott a romákkal, munkásságát tizennégy éven keresztül Pál atya folytatta, György Tibor pedig két éve tart szombatonként katekézist ebben a lakónegyedben. /(berekméri): A boldoggá avatott romára emlékeznek a hidegvölgyiek. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./2008. augusztus 21.
Augusztus 20-án, az államalapító Szent István király ünnepén szentelték fel a gyergyószentmiklósi Bucsin negyedi templomot, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek jelenlétében. A Szent Istvánról elnevezett templom építését 2005-ben kezdték el, de a munkálatok még nem zárultak le, kialakításra vár a szentély és a templom körüli tér rendezése is. Az oltárt Polgár Botond helyi szobrászművész készítette el és szintén az ő alkotása a még készülő Szent István-szobor, amely a templom elé kerül. A Szent István-napi ünnepi megemlékezést a háromszéki „látóhegyeken” gyújtott őrtüzek tették emlékezetessé. Elsőként az Óriáspince-tetőn gyújtották meg, majd Perkőn, a Kézdialmás és Lemhény közti Szent Mihály-templom fölötti hegyen, a Lahó-hegyen, a Székely támad dombján és a Bodoki-hegység kilátóhelyén s a háromszéki hegykaréj több más helyén. /Barabás Márti: Őrtüzek és templomavató. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./2008. szeptember 5.
Millenniumi évvel ünnepli alapításának ezredik évfordulóját a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye. A püspökség 2008 szeptembere és 2009 szeptembere között egyéves ünnepségsorozattal emlékezik arra, hogy Szent István király az általa alapított tíz püspökség egyikeként létrehozta az erdélyi püspökséget. A püspökség szervezésére 1003 után kerül sor, a befejezését 1009-re teszik. „Az előttünk álló millenniumi év jó alkalom arra, hogy tanúságot tegyünk hitünkről, egyházunkról ebben a több nemzetiséget, kultúrát és vallást felsorakoztató mai Erdélyben” – olvasható a Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök által aláírt közleményben. A millenniumi évet szeptember 13-án nyitják meg Csíksomlyón, és 2009. szeptember 29-én, Szent Mihály napján zárják a gyulafehérvári székesegyházban. A fontosabb főesperességi kerületekben is rendeznek millenniumi rendezvényeket, amelyek a főesperesség templomának a búcsúünnepe köré szerveződnek. Kolozsváron Szent Mihály napján kerül sor a kerületi rendezvényre. A millennium alkalmából az egyházmegye számos kiadványt szeretne megjelentetni. Többek között új, négynyelvű brosúra készül a gyulafehérvári székesegyházról, emellett pedig egy multimédiás DVD elkészítését tervezik. Az egyházmegye múltjáról és jelenéről szintén DVD-film készülne. Emellett folyamatban van egy millenniumi évkönyv szerkesztése. /Pap Melinda: Millenniumi év kezdődik. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./2008. szeptember 5.
Szeptember 4-én Kolozsváron megnyitották a budapesti katolikus Új Ember Kiadó első határon túli könyvesboltját, a könyvesbolt székhelye a Szent Mihály plébánia udvarán található, a Főtéren. Beszédet mondott Kovács Sándor kanonok, főesperes, az avatóünnepségen részt vett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Papp Tamás, a budapesti Új Ember Kiadó igazgató-főszerkesztője. Kovács Sándor kifejtette: ha a XXI. század végén Erdély bármely magyarok lakta vidékén beszélni fognak magyarul, „az egyházainknak, iskoláinknak, számtalan nehézséget és áldozatot vállaló magyar könyvkiadónak, és az anyanyelven megjelenő sajtónak köszönhető. ” Jakubinyi György érsek felhívta a figyelmet: a katolikus, keresztény sajtó is részese az evangélizációnak, krisztusi parancsot teljesít amikor – akár a szépirodalomban, akár a tudományos szakirodalomban – a keresztény, katolikus világnézet és hit alapján mutatja be az Isten által teremtett világ szépségét. Lukács János, a kiadó kolozsvári kirendeltségének vezetője bemutatta a könyvesbolt internetes /www.ujember.ro/ „változatát”. /Köllő Katalin: Új Ember – katolikus könyvesbolt nyílt Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./2008. szeptember 9.
Az új tanévtől egyesül a Kolozsváron működő Báthory István Elméleti Líceum és a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium. Az új tanintézet megtartja a Báthory István Elméleti Líceum nevet, itt helyet kapnak majd mind a világi, mind a felekezeti osztályok. A líceum átveszi a katolikus gimnázium összes tanulóját és tanárát, akik közül néhányan eddig is oktattak mindkét tanintézményben. Ugyanakkor az osztályok létszáma változatlan marad, s mindegyik megőrzi eddigi entitását. Kovács Sándor római-katolikus főesperes és Tőkés Elek, a Báthory-líceum igazgatója úgy vélték: az egyesülés a katolikus oktatás minőségének javulását, és a keresztény értékek megerősödését szolgálja minden téren. Fenntartással fogadta viszont az egyesülés hírét a katolikus gimnázium igazgatója, Schuller Hajnal. „Egy éve vagyok Kolozsvárt, és ez idő alatt sikerült megismernem mindkét iskola életét. A római–katolikus egyház számára fontos, hogy az az iskola, amely jezsuita és piarista alapokra épült, folytassa ezt a szellemiséget. Ha elkülönülünk, akkor az egyházi hangulat és szellem elvész. Ezért Jakubinyi György érsek urat arra kértem, a Báthory-líceumba nevezzen ki egy iskolalelkészt, aki hetente egyszer foglalkozik a diákokkal, s lelki nevelői tevékenységet tölt be. Az iskolában létre szeretnénk hozni egy kápolnát is” – nyilatkozta Kovács Sándor főesperes. Hozzátette: a tanfelügyelőséggel kötöttek egy húsz évig érvényes szerződést, miszerint az egyház biztosítja azt, hogy az ingatlanban magyar nyelvű oktatás folyik. Ez azt jelenti, hogy a visszaszolgáltatás alatt álló ingatlan helyrehozásához, felújításához, korszerűsítéséhez állami, illetve minisztériumi támogatást kaphatnak. Schuller Hajnal, a Pázmány Péter Római–Katolikus Gimnázium igazgatónője szerint az iskolák egyesülésével megszűnhet a katolikus identitás. A Pázmány Péter Katolikus Gimnázium 1993-ban létesült, jelenleg közel száz tanulója van. A két tanintézet egyazon ingatlanban működött. /Nagy-Hintós Diana: Egyesül a kolozsvári Báthory-líceum a katolikus gimnáziummal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./2008. szeptember 14.
Szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján kettős ünnepet ültek a bukaresti magyar katolikus hívek. A Szűz Máriáról elnevezett Barátok temploma, ahol Páll Antal esperes, a magyar hívek lelkipásztora szolgál, templombúcsút ünnepelt. A magyar nyelvű szentmisét dr. Jakubinyi György érsek celebrálta. A templom színültig megtelt. A katolikusok mellett szép számban református és unitárius vallásúak is jelen voltak, valamint román ajkú katolikusok, megjelent Bányai László is, a szőlőskerti református gyülekezet lelkipásztora és Füzes Oszkár, bukaresti magyar nagykövet is. A bukaresti magyar katolikus hívek nevében Bara Gyula minisztériumi tanácsos köszönte meg Jakubinyi érsek látogatását. /Árvay Zsolt: Ünnep Bukarestben. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 14./2008. szeptember 15.
Február 14-én, vasárnap a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium néhány diákja szüleikkel együtt néma tüntetést szervezett Kolozsváron a Főtéren, a Szent Mihály-templom előtt. A jelenlevők így kívántak tiltakozni iskolájuknak a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumba való beolvasztása ellen. Mind a tanulók, mind szüleik azt sérelmezik, hogy nem kérték ki véleményüket, és nem tájékoztatták őket előre a főesperesi szándékokról. Schuller Hajnal, a katolikus gimnázium igazgatónője elmondta: mindvégig ellenezte a beolvasztást. /Nagy-Hintós Diana: Néma tüntetés az iskolaegyesítés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ „Államosítás egyházi segédlettel?!”, „Beolvadás = lassú elolvadás”, „Jakubinyi György, Kovács Sándor, ne adjátok el iskolánkat!” – ilyen transzparensekkel vonult fel a kolozsvári Szent Mihály-templom bejáratánál a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban tanuló diákok és szülők közel másfél száz fős csoportja. Bazsó-Dombi Attila görög katolikus lelkész – akinek hat gyermeke közül három tanul a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban – a nemzeti és felekezeti identitást őrző és erősítő intézmények ellehetetlenítését célzó törekvések közé sorolta az iskola megszüntetését. A kolozsvári római katolikus főesperesi hivatal ezzel szemben úgy véli: a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumnak a Báthory István Elméleti Líceumba való beolvasztása erősíti a felekezeti oktatást. Másfelől így könnyebben hozzá lehet jutni a visszaszolgáltatás alatt álló egyházi ingatlan korszerűsítéséhez, javításához szükséges állami pénzekhez. A katolikus iskola beolvasztását kérő Kovács Sándor kolozsvári római katolikus főesperes, valamint Tőkés Elek, a Báthory-gimnázium igazgatója korábban kifejtett álláspontjához hasonlóan Kónya Zoltán főgondnok úgy vélekedett: a két iskola összevonása azért hasznos, mert így „a katolikus oktatás kiterjed az egész iskolára, és nem csak egy-két osztály fog katolikus nevelésben részesülni, hanem az egész Báthory-iskola”. A szülők és a diákok elszántak. A Báthory-gimnáziumban a szeptember 15-én kezdődő tanévnyitón is felvonulnak transzparenseikkel, és szórólapokat osztogatnak. /Benkő Levente: Fejlesztés vagy önpusztítás? = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./2008. szeptember 15.
Mivel 1277-ben a szászok gyújtogatása következtében az Árpád-kori iratokkal együtt elpusztult az Erdélyi Egyházmegye alapításának bullája is, évszázadokon át, egészen 1996-ig úgy szerepelt a Pápai Évkönyvben, hogy a XI. században alapították az egyházmegyét. A Rómában élő jezsuita történész, Szilas atya húsz éve derítette ki, hogy az alapítás éve 1009. Az Erdélyi Egyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából rendezett millenniumi évet szeptember 13-án ünnepi szentmisével nyitották meg Csíksomlyón. Erdély számos településéről érkeztek zarándokok Csíksomlyóra. Mit hoztak magukkal? „Ezeréves múltunkat, minden örömünket, bánatunkat, a sikereket, a kudarcot, s mindazt, ami végigkísérte vérzivataros és boldog esztendőkön keresztül főegyházmegyénket az ezer esztendő alatt" – mondotta Jakubinyi György érsek szentbeszédében. Az emlékezést Szent István királlyal kezdte, aki tíz egyházmegyét alapított. Szintén Szent István királyhoz kapcsolódik a Szűzanyának a Magyarok Nagyasszonya elnevezése is. Jakubinyi György választ adott arra a kérdésre, hogy mi a célja a millenniumi évnek: lelkigyakorlatot tartani. A legutóbbi népszámlálások ijesztő adatait említve mondta: – Ne adjátok fel a reményt! Ha visszatekintünk, az ezer éven át voltak nehezebb, sokkal rosszabb évszázadok, és a somlyói Mária mégis átsegítette népét a vészen. És ha ezer éven át vezetett minket, akkor megvan minden alapunk arra, hogy higgyük és reméljük, a következő ezer esztendőben is fogja vezetni népét. A székesegyház felújítása évek óta folyik. Ehhez a hívek anyagi segítségére is szükség van. Ezért szeptember 28–29-én a katolikus templomokban a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház restaurálási munkálatainak finanszírozására gyűjtenek. /Takács Éva: Lelkigyakorlat egy éven át. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./2008. szeptember 18.
Szeptember 15-én – először az ősi iskola történetében – elemi és általános iskolai tanulók (a Vasile Goldis Általános Iskola volt magyar tagozatának növendékei) csatlakoztak Gyulafehérváron a teológiai líceumhoz. Ezzel az „egyesítéssel” az iskola diákjainak létszáma 150 fölé emelkedett. Jakubinyi György érsek egyetértésével és támogatásával az eddig csupán óvodával és líceumi osztályokkal rendelkező tanintézmény elemi, illetve gimnáziumi tagozatokkal egészült ki. Az általános iskolások egy műemlék jellegű, teljesen felújított épületben új felszereléssel és képzett tantestülettel kezdik meg felkészülésüket. Gál László igazgató bejelentette: az iskola ettől a tanévtől I–VIII. osztályos tagozattal bővült. /Bakó Botond: Gyulafehérvár – Különleges tanévnyitó a teológiai szemináriumban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./2008. szeptember 19.
Kolozsváron a Báthory-líceumba beolvasztott római katolikus gimnázium tanulóinak szülei nem adják fel a harcot, s az egyesítésről szóló miniszteri rendelet érvénytelenítését kívánják elérni. A főesperesi hivatal nem tudatta velünk, szülőkkel, hogy mi és miért történik, mondta az egyik szülő. Tisztségéből való felmentését egy faxon átküldött lapon közölték vele, mondta Schuller Hajnal, katolikus gimnázium igazgatónője. Jakubinyi György érsek azt mondta: nincs értelme, hogy a szülők Gyulafehérvárra jöjjenek iskola-ügyben, most már nincs mit tenni. /Nagy-Hintós Diana: Nem adják fel a harcot a szülők. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./2008. szeptember 22.
„Iskolánk megmentése érdekében mindent megteszünk, ami az erkölcs és a szeretet keretében megtehető” – jelentette ki a kolozsvári Báthory István Gimnáziumba beolvasztott Római Katolikus Teológiai Gimnázium és a Pázmány Péter Általános Iskola tiltakozó szülői közössége nevében Bazsó-Dombi Attila. „Így akarjuk megerősíteni Kolozsváron a római katolikus felekezeti oktatást” – magyarázta Kovács Sándor kolozsvári főesperes. Kifejtette: ezzel a döntésükkel azt akarják előkészíteni, hogy amikor majd az oktatási törvényben is rögzítik a felekezeti oktatás mikéntjét, a Báthory-gimnázium azonnal visszavegye az 1948-as államosítás előtti felekezeti tanintézet-szerepét. „Nem rombolni, hanem építeni akarunk. Remélem, hogy az idő majd minket igazol” – mondta a főesperes. Schuller Hajnal, a katolikus gimnázium igazgatója szerint ez kétséges. Bár felajánlották, de nem fogadja el a felekezeti oktatásért felelős aligazgatói tisztséget a Báthory-gimnáziumban, mert ezzel a katolikus gimnázium megszűnését legitimálná. Kovács Sándor elismerte, hogy döntésükről nem tájékoztatták előzetesen Jakubinyi György érseket sem, mert mindennek, ami itt történik, ő, Kovács Sándor a felelőse. /Benkő Levente: Azonos tartalom, más forma. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./2008. szeptember 25.
Nyílt levelet írtak Jakubinyi György érseknek a kolozsvári Római Katolikus Teológiai Líceum és a Pázmány Péter Római Katolikus Általános Iskola tanulóinak szülei. Tiltakoztak amiatt, hogy a Báthory István Líceumba beolvasztották az iskolát Kovács Sándor főesperes kérésére. Az érsek elutasította a szülőkkel való találkozást, arra hivatkozva, hogy az egész ügyről utólagosan értesült, s ezen változtatni már nem tud. A szülők mégis kérik, hogy az érsek kezdeményezze az intézkedés visszavonását /Nyílt levél. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./