udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
578
találat
lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-510 ... 571-578
Névmutató:
Tempfli József
2006. március 27.
Március 25-én hivatalosan is elkezdte működését Nagyváradon a Mária Rádió. A római és a görög katolikus egyház védnöksége alatt álló egyházi adó igazgatója, Szatmári Ferenc köszöntötte Jean-Claude Perisset apostoli nunciust, aki a Szentszéket képviselte a rendezvényen. A nuncius szerencsésnek tartja, hogy a Mária Rádió Nagyváradon magyarul és románul is közvetíti az evangélium és a hit üzenetét. Köszöntőt mondott Virgil Bercea görög katolikus és Tempfli József római katolikus püspök is. /Szőke Mária: Ünnepi megnyitó a Mária Rádióban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 27./2006. április 9.
Március 5-én Szilágysomlyón új harangot szenteltek. A régi Jezus Nazarenus anno 1523 gr. tetragramata feliratú harang 1998-ban megrepedt, így 475 évi szolgálat után elnémult. A Szilágysomlyóról elszármazott, jelenleg Budapesten élő dr. Surányi József személyében értesült a műemlékharang sorsáról. Megígérte, hogy szülővárosának egy új, 200 kg-os harangot ajándékoz. Az ígéret valóra vált. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök szentelte fel a „Készült a Surányi család adományából az Úrnak 2005. esztendejében. – Istenem, látod, egyedül maradtam veled” feliratú harangot. /Mártonffy István: Megszólalt az új harang. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 9./2006. április 9.
A Mária Rádió február 1-jétől megkezdte műsorainak sugárzását a nagyváradi, zilahi és gyergyószentmiklósi állomásokról, március 25-étől pedig hivatalosan működik a romániai magyar és román nyelvű katolikus sajtó új rádióadója: Nagyváradon a Jean Claude Périsset pápai nuncius, Tempfli József római és Virgil Bercea görög katolikus váradi püspökök a jelen lévő papság és diakónusok asszisztenciája mellett megáldották és felszentelték Mária Rádió Románia székházát, stúdióját és kápolnáját, amely a Szent József plébánia területén kapott helyet. Tempfli József püspök a rádió kulturális jelentőségét emelte ki. /B. Dombi Attila: Hivatalosan is van katolikus rádiónk. A Mária Rádió Románia avató ünnepsége. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 9./2006. április 16.
Április 7-én az Ópusztaszer Nemzeti Történelmi Emlékparkban két újabb emlékfát avattak. A két kitüntetett: Kondor Katalin, a Magyar Rádió volt elnöke és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Kondor Katalint a Magyar Rádió élén végzett kimagasló munkássága elismeréseként tüntette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke a Magyar Nemzeti Ezüstéremmel, amelyet a kitüntetett még mint a rádió elnöke 2005-ben át is vett. Az emlékfa elültetésére most került sor. Tempfli József megyéspüspököt az MVSZ elnöke azokkal az egyházfőkkel együtt tüntette ki, akik a kettős állampolgárságért folytatott népszavazás során határozottan kiálltak a nemzet új egységét megteremteni hivatott igen-szavazatok mellett. Húzsvár László, Pénzes János, Csete Szemesi István, Dolinszky Árpád délvidéki püspökök valamint Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök emlékfáját 2005. április 21-én avatták az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban. /Kondor Katalin és Tempfli József emlékfája Ópusztaszeren. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 16./2006. április 30.
Tempfli József nagyváradi püspök betöltötte 75. életévét. Munkavállalásáról, munkabírásáról legendák keringenek papi körökben. Tempfli József a bukaresti Maxim Gorkij Intézetben nyelvvizsgázott, ennek alapján taníthatott orosz nyelvet. Pappá szentelése után Tenkefürdőn, Tasnádon és Váradolasziban volt a plébánián, immár 16 éve a váradi egyházmegye püspöke. Örömmel emlékezik a templomépítésekre és a templomok rendbetételére: a vártemplomra, a Szent László menedékházra, a Váradhegyalján felépített első erdélyi ökumenikus templomra. A hosszantartó pereskedés után visszakapott püspöki palotában még sok a tennivaló, a felújítás rengeteg időbe telik. Más ügyekben még 44 perük van a román állammal. A nagyváradi Mária Rádió székházának avatóján Tempfli József felajánlotta lemondását. /Tüzes Bálint: Hetvenöt év tanúságtétel. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 30./2006. május 8.
A 2006-os esztendő a magyar történelmi egyházak által a nemzet lelki megújulásáért meghirdetett imaév égisze alatt zajlik. Az imaévhez kapcsolódva az erdélyi ifjúság tematizált imaesteket szervez. Az Evangélikus Collegium Academicum (ECA), Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) május 9-e estéjére ökumenikus imaest-láncot hirdetett meg Erdély több településén az önálló állami magyar egyetemért. Erre az eseményre Nagyenyeden este 8 órától kerül sor a református templomban. Az esemény védnökségét Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök, Pap Géza református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Tempfli József római katolikus püspök és Tőkés László református püspök vállalta. /Bardócz Csaba: Ökumenikus imaest a magyar egyetemért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./2006. május 20.
A nagyváradi bazilikában megtartott ünnepi nagymisével kezdődött a XV. Festum Varadinum rendezvénysorozat. A szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek volt. Tempfli József köszöntőjében kiemelte Nagyváradnak és Szent László királynak történelmünkben betöltött szerepét. Erdő Péter bíboros szentbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy kereszténység hirdetése, a missziós tevékenység egyet jelent az örömhír terjesztésével. Szent László “sziklahitű” volt, alakja egybeforrt a magyar történelem nagy személyiségeivel. Felül tudott emelkedni a családi sérelmeken, mindig azon fáradozott, hogy tompítsa az ellentéteket. A szentmisét követően a bazilika előtti parkban ünnepi körmenetet tartottak, amelyben zászlóktól kísérve vitték körbe a lovagkirály ereklyéit tartalmazó hermát. Az ünnepséget a híveknek a Szent László ereklyéje előtti személyes tiszteletadása zárta. /Erdő Péter bíboros Nagyváradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./2006. május 31.
Továbbra is Tempfli József megyéspüspök irányítja a nagyváradi római katolikus egyházmegyét, miután XVI. Benedek pápa felkérte, hogy folytassa küldetését legkevesebb még egy évig. Tempfli József 75. életévének betöltésekor kérte felmentését, s Jean-Claude Périsset apostoli nuncius a napokban levélben közölte a választ. Tempfli Józsefet váratlanul érte a felkérés, felkészült arra, hogy nyugdíjba vonul. „Lehet, hogy bizalom kérdése, úgy látszik, a mi munkánkkal meg vannak elégedve, hisz a levél leszögezi, hogy az egyházmegye javára történik” – fogalmazott a püspök. Hozzátette, bár 56 év szolgálat után úgy érzi, kicsit elfáradt, megkopott. Lemondásakor egyedül az bántotta: püspökként nem élhette meg a püspöki palotába való beköltözést. /Pap Melinda: Tempfli József püspök marad. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./2006. június 5.
Markó Béla RMDSZ-elnök személyesen gratulált Tempfli Józsefnek püspöki megbízatása meghosszabbításáért. A miniszterelnök-helyettes Bihar megyei látogatása során nagyváradi otthonában kereste fel az egyházvezetőt. Markó Béla őszinte elismerését fejezte ki annak kapcsán, hogy római katolikus szentatya, XVI. Benedek pápa meghosszabbította Tempfli Józsefnek püspöki tisztsége gyakorlását. A püspök kifejtette, megbízatásának hátralévő részében kiemelt feladatként kezeli a nagyváradi püspöki palota teljes visszaszerzését és felújítását, valamint más restitúciós kérdések megoldását. /A szövetségi elnök gratulált Tempfli József püspöknek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./2006. július 9.
Tempfli József nagyváradi megyéspüspök június 29-én pappá szentelte Mihály Balázs diakónust a szentegyházasfalvi Szent András templomban. Mihály Balázs Szentegyházasfaluban született. „Szentegyházasfalu történetében ez az első papszentelés, amely a közösség templomában történt” – tájékoztatott Portik-Bakai Sándor plébános. /Papszentelés Szentegyházasfaluban. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 9./2006. július 17.
Szobrot kap Mercurius, a hajdani apát Szetjobbon, jelentette be Tempfli József megyéspüspök a szentmisén, az alapkő letételénél. A készülő szobor Sánta Csaba alkotása. Mercurius alapította a települést, aki előbb egyszerű fatemplomban őrizte az általa szerzett ereklyét. A település immár 900 éves múltra tekinthet vissza, és első szent királyunk jobbja azóta nemzeti ereklyénk. A szentmisét Szabó Ervinnel, a falu újonnan kinevezett plébánosával koncelebrálta Tempfli püspök. Szent László volt az, aki kőmonostort építtetett a településre, és ebben őrizték évszázadokig az ereklyét. Augusztus 19-én avatják fel a szobrot. /Tüzes Bálint: Alapkőletétel Szentjobbon. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 17./2006. augusztus 20.
István király oltárra emelése alkalmával Mercurius apát hozta magával megőrzés végett a Berettyó partján lévő famonostorába a szent király épségben maradt jobbját, innen a település neve, Szentjobb. László király később kőmonostort építtetett a falu határában. A szentjobbi apátság egyik legnagyobb képviselőjének, Mercurius apátnak egész alakos szobrát, Sánta Csaba szovátai szobrászművész alkotását, Tempfli József váradi megyéspüspök áldotta meg augusztus 19-én, az ünnepi szentmise után. /Szoboravatás Szentjobbon. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 20./2006. augusztus 24.
Az erdélyi történelmi egyházak közül az unitárius az egyetlen, amely „kézbe vette” átvilágítását, és megpróbálja belső szabályzat révén kiszűrni soraiból azokat a lelkészeket, elöljárókat, akik az 1989-es rendszerváltás előtt kapcsolatban álltak a titkosszolgálati szervekkel. A más felekezetű magyar egyházi vezetők egy része megkésettnek, másik része természetesnek tartaná, ha a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) az egyházi elöljárók esetleges besúgói múltját megvizsgálná. Az átvilágítást ellenző püspökök, püspök-helyettesek elsősorban a manipulációtól tartanak. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke egyetért az egyházi méltóságok átvilágításával. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese szerint 1990-ben kellett volna az egyházi vezetőket is érintő átvilágítást elvégezni, mert ma már ez az eljárás a manipuláció lehetőségét adja. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök tájékoztatása szerint egyháza 2002-ben gyakorlatba is ültette az átvilágítást: akkor a zsinat elfogadott egy rendelkezést, amely bekerült az alaptörvénybe. A passzus szerint „a lelkészek, a főhatósági tisztségviselők és tisztségviselő jelöltek, a teológiai tanárok, és az egyházi képviselő tanács tagságára jelöltek a választást eszközlő egyházi hatóságnak kötelesek nyilatkozni az államvédelmi és titkosszolgálati szervekkel, továbbá az alapvető emberi jogokat sértő más intézményekkel való esetleges kapcsolataikról”. A püspök hangsúlyozta, a 2002-es zsinati gyűlés óta ennek a rendelkezésnek a szellemében történnek a tisztviselő választások az unitárius egyházban. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök úgy véli, ha a CNSAS-nak törvényi kötelessége, akkor ellenőrizze az egyházi tisztségviselők múltját. Elsődleges fontosságúnak látja azonban a közjogi, közéleti személyiségek, minisztériumok, különböző hivatalok alkalmazottai, valamint a politikusok átvilágítását, ezután következhetne szerinte az egyház, a sajtó, az alapítványok. Potyó Ferenc pápai káplán, a gyulafehérvári római katolikus érsekség igazgatója elítélően vélekedik az átvilágító testületről. „Azt a bizonyos CNSAS-t mostanig manipulálták. Bedobnak a köztudatba olyan állításokat, melyeknek semmilyen reális alapja nincs” – jelentette ki. Tájékoztatása szerint néhány évvel ezelőtt Jakubinyi György érsek is kapott levelet a CNSAS-től, melyben közölték, hogy elkezdték átvilágítását. A levélben az is állt: ha két hét alatt lemond, leállítják a procedúrát. Az érsek a CNSAS felszólítására nem válaszolt. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspököt egy éve kérdezték meg hivatalosan, írásban, hogy közzétehetik-e a dossziéját. „Erre én azt válaszoltam, hogy nyugodtan, hiszen semmi terhelőt nem találhatnak rám nézve, de utána azt is hozzátettem, hogy van egy feltételem. Nem tudhatom, nem hamisítottak-e az én nevemben, a kézírásomat utánozva valamilyen terhelő bizonyítékot, ezt én először szeretném látni, hogy akár grafológussal is bebizonyíthassam, hogy nem az én írásom. A feltételem pedig az, hogy csak azután hozhatják nyilvánosságra, miután az összes ortodox papét, beleértve a pátriárkát is, közzétették. Azóta hallgatnak, nem érkezett semmilyen válasz” – mondta püspök. Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök hátsó szándékokat lát az egyházfők átvilágításában. Hozzátette: „Ami személyemet illeti, állok elébe bármilyen átvilágításnak, biztos vagyok benne, hogy semmivel nem tudnak meglepni!” Toró T. Tibor képviselő augusztus 23-án vette először kézbe a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság székházában a mintegy 250 oldalas megfigyelési dossziéját. „Az iratcsomó az 1975 és 1989 közötti megfigyelésem adatait tartalmazza – számolt be a látottakról az RMDSZ-es politikus. – „Tizenkettedikes koromtól kezdődően összesen tizenöt személy jelentett fedőnévvel rólam. Az egyik osztálytársam például 14 éven keresztül írt rólam jelentéseket”. /Önmagát világítja át az unitárius egyház. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./2006. augusztus 28.
Kellemes meglepetésben volt részük a csíksomlyói országos katolikus ifjúsági találkozó résztvevőinek, ugyanis valamennyi jelen lévő román ajkú püspök magyarul is köszöntötte a kétnyelvű szentmisék résztvevőit – közölte dr. Nagy-György Attila, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye ifjúsági lelkésze. Mint mondta, a latin és görög szertartású szentmisék, valamint a délelőtti foglalkozások két nyelven zajlottak, hozzájárulva a találkozó kitűzött célja megvalósításához, a kiengesztelődéshez. Kétezerszáz regisztrált résztvevője volt az idei – harmincadik – jubileumi Csíksomlyói Ifjúsági Találkozónak (CSIT), amely ugyanakkor a tizedik Országos Katolikus Ifjúsági Találkozónak biztosított keretet. Ez volt az első CSIT, amely országos találkozó jelleget öltött. Több katolikus egyházmegye püspöki vagy segédpüspöki szinten képviselte magát a rendezvényen, csupán Roos Márton temesvári, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és Robu Ioan bukaresti érsek nem tudott részt venni a találkozón, de jelen volt a foglalkozásokon dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József püspök, Schönberger Jenő szatmárnémeti megyéspüspök, Petru Gherghel iasi-i püspök és Aurel Perca segédpüspök, Anton Cosa kisinyovi püspök, valamint az öt görög katolikus egyházmegye püspöke. A megjelent román görög katolikus fiatalok meglepve tapasztalták, hogy magyar ajkú görög katolikusok is vannak, ugyanis kárpátaljai magyar görög katolikus pap is tartott foglalkozásokat. A kiengesztelődés volt az idei találkozó témája. /Sarány István: Magyarul is köszöntő román püspökök. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./2006. október 8.
A Háló-mozgalom elsősorban a Kárpát-medencében működő katolikus közösségeket és embereket szólítja meg. Ma körülbelül ezer kisebb közösséggel van kapcsolatuk. A mozgalom hidat kíván teremteni közösségek között. Évente rendeznek Kárpát-medencei, régiós és helyi találkozókat, táborokat. Idén szeptember 21–24. között Nagyváradon zajlott a Háló Kárpát-medencei nagytalálkozója. A négynapos találkozón számos előadásra és kiscsoportos beszélgetésre került sor. A nyitó szentmisét Tempfli József nagyváradi megyéspüspök mutatta be. A szeptember 23-i liturgia főcelebránsa és szónoka Schönberger Jenő szatmári püspök volt. A nagytalálkozón az ökumenizmus is hangsúlyt kapott, jelen volt Tőkés László református püspök is. – A mozgalom honlapja a www.halo.hu. /Balajti Róbert: XII. Kárpát-medencei Háló-találkozó. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 8./2006. október 10.
Október 6-án Nagyváradon koszorúztak Nagy Sándor József, a váradi születésű vértanú tábornok emléktáblája előtt, mintegy ezer ember gyűlt össze. Biró Rozália, Nagyvárad RMDSZ-es alpolgármestere mondott beszédet, megjelentek a Magyar Polgári Egyesület vezetői is. Koszorúzott többek között Tőkés László református püspök, Tempfli József római katolikus megyéspüspök, az RMDSZ és a Magyar Polgári Egyesület Bihar megyei szervezete, a váradi magyar gimnáziumok és több civil szervezet, köztük az Erdélyi Magyar Ifjak és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. /Szabadságharc. Koszorúzás Váradon. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./2006. október 13.
Nagyváradon hoz létre olyan, az országban egyedülálló egészségügyi centrumot a magyarországi Segítő Jobb Alapítvány, amelyben szaruhártya-átültetést és a cukorbetegek látásromlásának a kezelését végzik el hazai és vendégorvosok. Az alapítvány elnöke, Kalmár László erről tárgyalt Romániában az Egészségügyi Minisztériummal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral, hogy a román fél olyan stratégiát dolgozzon ki, melynek révén a páciensek teljes vagy részleges kezelési költségét a biztosító vállalja magára. A főleg határon túli páciensek kezelésének támogatására létrejött magyarországi alapítvány tizennégy év alatt több mint 67 500 beteg ellátását támogatta, ezek háromnegyede romániai volt. A Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítványt évek óta együttműködik romániai orvosokkal és egészségügyi intézményekkel, köztük a nagyváradi orvosi egyetemmel is. A partiumi központ létrehozását most az teszi lehetővé, hogy a római katolikus püspökség – Tempfli József megyés püspök hozzájárulásával – az egyik visszakapott kórházi épületet odaadja az alapítványnak. /M. L: Romániába jön a Segítő Jobb. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2006. október 29.
A váradi egyházmegyében, Biharszentjánoson az egykori apátsági templom helyett hosszú évszázadok óta újból templomot építettek. A helység történetéről és a katolikusok hitéletéről kevés írásos dokumentum maradt fenn. Az utóbbi évtizedekben végbement demográfiai változások az országhatár-menti lakosok vallásbeli összetételét is megváltoztatták. Jelenleg 180 fős katolikus közössége van Biharszentjánosnak. Elhatározták, hogy saját templomot építenek maguknak. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök megbízásából Pafka Ernő építész 2002-ben látott hozzá a munkálatokhoz. A Keresztelő Szent János tiszteletére épített templom ünnepélyes felszentelésére október 8-án, Magyarok Nagyasszonyának ünnepén került sor. A zsúfolásig megtelt templomban Tempfi József püspök felszentelte a templomot, köszöntötte a híveket, miután megköszönte a református egyházközségnek, hogy otthont adott híveinek a vasárnapi istentiszteleten. Tempfli József bemutatta a templomot díszítő Keresztelő Szent János főoltárképet, Szent István, Szent Imre és Boldog Gizella képeit, Simon Veronika munkáit, valamint a Rómában tevékenykedett Prokopp Péter által festett keresztutat. /K.F.: Templomszentelés Biharszentjánoson. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 29./2006. november 6.
A Magyar Művészetért kuratóriuma Bartók Béla-emlékdíjat adományozott az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesületének (Bálint Zoltánnak), amelyhez a Herendi Pocelánmanufaktúra Rt. által készített Bartók-mellszobor járul. “Bartók hallotta és hallatta az egész Kárpát-medence hangját. S most azoknak mondunk köszönetet, akik hallják és hallatják, látják és láttatják a Kárpát-medence népét szerte a világon” – olvasható az emlékdíjhoz járuló emléklapon. A díjat a régióból a Nagyszentmiklósi Pro Bartók Alapítvány (Tamás Sándor) kapta még meg. A díjazottak között van Tőkés László, Tempfli József és Böjte Csaba, valamint az Erdélyi Népfőiskolai Collegium, a nagyváradi Filharmonikusok, a Nyíló Akác táncegyüttes, a Partiumi Magyar Művelődési Céh, a Szatmárnémeti Filharmónia, a Szigligeti Társulat, Thurzó Sándor, Varadinum vonósnégyes. A díjakat a nagyváradi színházban adták át. /Bartók Béla-emlékdíj az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesületének. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./2006. november 8.
A történelmi magyar egyházak vezetői, mint a Romániában élő magyar nemzeti közösség szolgálatában álló egyházak képviselői közös nyilatkozatot fogadtak el az autonómia kérdésében. A nyilatkozatot a nyolc püspök közül hatan írták alá: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, dr. Pap Géza erdélyi református püspök, Tőkés László királyhágó-melléki református püspök, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, dr. Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök és Adorjáni Dezső Zoltán ágostai hitvallású zsinatpresbiteri evangélikus lutheránus püspök. A nyilatkozat szerint „Határozottan kiállunk az erdélyi magyar közösség önkormányzati jogai mellett, és teljes mértékben támogatjuk az autonómia kialakítására irányuló jogos igényét”. Az egyházfők erkölcsi támogatásukról biztosítják Székelyföld területi önrendelkezésének ügyét: „Ezért, a törvényes lehetőségeknek megfelelően, szorgalmazzuk akaratnyilvánító népszavazások kiírását”, olvasható a támogató nyilatkozatban. A Szabadság kérdésére Jakubinyi érsek elmondta: a magyar történelmi egyházak támogatják híveik, a magyar közösség önrendelkezési igényeit, függetlenül attól, hogy azok melyik politikai vagy érdekvédelmi szervezetben jutnak kifejeződésre. A magyar egyházak vezetői kinyilvánítják, hogy „közösségi önkormányzatunk megvalósítása érdekében őszinte párbeszédet és teljes összefogást tartunk szükségesnek – egyházaink részvételével – a polgári és a politikai élet valamennyi szervezeti közképviselete, valamint helyi és területi önkormányzataink között”. Hasonlóképpen fontosnak tartják és szorgalmazzák az erdélyi magyarság autonómia követeléseinek az egységes kinyilvánítását és képviseletét mind a romániai politikai életben, mind nemzetközi téren, az európai fórumokon. „Meggyőződésünk, hogy híveink érdeke és saját autonómiával rendelkező egyházaink szolgálatának akadálymentes folytatása szinte megköveteli a közösségi önrendelkezés jogának teljes körű birtoklását. Úgy ítéljük, hogy ennek biztosítása egyben egész országunk javát és érdekét szolgálja, a küszöbön álló európai csatlakozás keretei között”, olvasható az egyházfők által aláírt nyilatkozat végén. /Egyházi állásfoglalás az autonómiáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./