udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
15125
találat
lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-510 ... 15121-15125
Névmutató:
Dan, Vasile
1996. október 5.
Washingtonban, a Fehér Házban tizenhat amerikai magyar vezető Samuel Berger nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettessel, Daniel Fried közép-európai igazgatóval és Marshall Adair külügyminisztériumi főcsoportfőnökkel tartott megbeszélést. Ludányi András rámutatott a The Washington Postban Blinken és Moses nagykövetek által jegyzett cikk történelmi hibáira, s arra, hogy az írás túlbecsüli a magyar-román alapszerződés értékét. Berger és Fried kifejtette: az Egyesült Államok felelősséget érez az iránt, hogy nyomást gyakoroljon Romániára és Szlovákiára az alapszerződés betartására. Hozzátették, hogy a közép-európai kisebbségi kérdés figyelemmel kísérése továbbra is prioritást élvez a Clinton-kormányzat politikájában. Az amerikai magyar vezetők indítványozták, hogy az amerikai képviselőház törvényben rögzítse az alapszerződések érvényesítésének aktív nyomon követését, időnként tényfeltáró küldöttséget irányítsanak a helyszínre, az amerikai segélyprogram kiterjesztését a kisebbségi intézményekre, az önrendelkezés elvének felkarolását, a kulturális autonómiának és az önkormányzati törekvéseknek a nem ellenzését. /Magyar Nemzet, okt. 5., Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./1996. október 10.
Több román lap foglalkozik Kovács László nyilatkozatával, amelyben bírálta a KDNP álláspontját. Az Adevarul "A Horn-kormány sérelmezi, hogy a budapesti ellenzék a határok megváltoztatására törekszik" címmel idézi Giczy Györgynek, a KDNP elnökének a nyilatkozatát arról, mely szerint Magyarországnak nem szabad lemondani azokról a területekről, amelyektől a trianoni békeszerződések megfosztották, és elképzelhetetlen az ország európai integrációja Erdély nélkül. A Curierul National és több újság ugyancsak ismerteti a magyar külügyminiszter kijelentését, amely felszólítja a parlamenti pártokat, tisztázzák álláspontjukat a határrevízióval kapcsolatban. /Magyar Nemzet, okt. 10./ 1996. október 12.
Gazda József nagy elismeréssel számol be Varga Domokos A magyarság rövid története című, Magyarországon megjelent munkájáról. "Helye van ennek a könyvnek minden romániai magyar család asztalán szellemi táplálékul önismeretünk elengedhetetlen forrásaként." Alkalmas lenne tankönyvnek, segédkönyvnek, csak behozatalát vagy Romániában újranyomását kellene megoldani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12-13./1996. október 15.
Okt. 15-én Bukarestben, a Magyar Köztársaság Kulturális Központjában rögtönzött író-olvasó találkozót tartottak. Mészöly Miklós, felesége, Polcz Alaine és Szávai Géza hozták el a bukaresti könyvtalálkozóra a budapesti Pont Kiadónál megjelent román nyelvű könyveket. "Útkereső és úttörő munka kezdeményezését látjuk ebben a vállalkozásban" - mondta Mészöly Miklós. A Pont Kiadó nemcsak a magyar és román nép, hanem más népek találkozását is szolgálja. Egy integrált kulturális programról van szó, amely Közép-Kelet-Európa alkotóinak műveit rövid idő alatt több nyelven, ugyanazon borítóval jelenteti meg. A bemutatott könyvek között szerepel Mészöly Miklós O che bella notte című román nyelvű novelláskötete, melyhez Bogdan Lefter írt utószót. Polcz Alaine Asszony a fronton című életrajzi regénye szintén román nyelven jelent meg /O femeie pe front/, melynek utószavát Ana Bladiana írta. A regény magyar nyelven is meg fog jelenni. Mircea Nedelciu Jenny avagy a szépséges irodistalány balladája című elbeszéléskötete magyar fordításban és Mészöly Miklós utószavával látott napvilágot, szintén a Pontnál /rövidesen románul is kiadják/, továbbá Szávai Géza regénye románul jelent meg Promenada cu femei si tapi címmel. "A román-magyar barátságot az irodalmi felől kell megindítani" - tartja Szávai Géza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./1996. október 18.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége Jakó Zsigmond kolozsvári történészt a Pro Scientia emlékérem odaítélésével tisztelte meg. Ebből az alkalomból mondott ünnepi köszöntőt Glatz Ferenc, az MTA elnöke, ennek rövidített változatát olvashatjuk. Jakó Zsigmond tanulmányait Budapesten, a bölcsészkaron végezte ahol ekkor kitűnő professzorok voltak, mindenekelőtt haláláig tisztelt és szeretett tanára volt Mályusz Elemér, aki a középkorkutatás finomabb módszereibe vezette be hallgatóit. Jakó Zsigmond a település- és társadalomtörténet, a középkori intézmények története kutatása mellett az 1950-es évek közepétől az írástörténet modern felfogása felé fordult. Jakó professzor a diktatúra évtizedei alatt informális tekintély volt mind a magyar, mind a román történettudományban. Jakó Zsigmondot választották az újrainduló Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ elnökének 1990. okt. 27-én, ezt a tisztet viselte négy éven át. Jakó professzor kívánsága volt, hogy az MTA-n belül önálló bizottság foglalkozzon a határon túli tudományossággal, ez teljesült, jelentette Glatz Ferenc, az MTA jún. 28-i első, általa vezetett elnökségi ülésre meghívták Benkő Samut, az EME elnökét, az MTA külső tagját is, ezen rögzítették a határon túli tudományos bizottság feladatait a/ a határon túli magyar tudósokkal és intézményekkel a rendszeres kapcsolattartás szervezetének kiépítése. Az MTA a határainktól független nemzet intézménye, hangsúlyozta Glatz Ferenc. Ezentúl az MTA 104 külső, illetve tiszteletbeli tagját nemcsak meghívják az MTA üléseire, hanem a szomszédos országokban élő magyar tudósoknak szállást és napidíjat és útiköltséget is biztosítanak. Évente ösztöndíjak odaítélése szintén segítséget nyújtanak. A külső tagoknak előfizetik a Magyar Tudomány, az Akadémiai Értesítő, az Akadémiai Híradó számaira és egy szakmájukba vágó akadémiai szakfolyóiratra. b/ A magyarországi ösztöndíjrendszer összehangolása a külföldön élő tudósoknak adandó ösztöndíjakkal. Jelenleg hiányzik a pontos regiszter a magyarországi tudományos kutatásról, a finanszírozásról, ugyanúgy a külföldi magyar tudomány finanszírozásáról is. c/ Önálló tudományos ösztöndíjrendszer működtetése. Az MTA javaslatát egy Domus Hungarica Scientiae et Artium létrehozására remélhetőleg támogatja majd a parlament. Meg kell valósítani egy akadémiai intézet létrehozását a külföldi magyar tudósok ösztöndíjas kollégiumi elhelyezésére.- A Domus Hungarica Scientiae et Artium legyen azon magyar kutatók otthona, akik Nyugaton, Keleten magukat magyarnak vallják és "a magyarság szállásterületével vagy a magyar nemzet életkörülményeivel, kultúrájával kívánnak foglalkozni." /Glatz Ferenc: Állam, nemzet, tudomány. Gondolatok Jakó Zsigmond kolozsvári történész 80. születésnapján. = Magyar Nemzet, okt. 18./1996. október 24.
Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje okt. 24-én Hargita és Bákó megyében folytatta körútját. Gyimesbükkön Frunda György virágcsokrot helyezett el Dani Gergely katolikus pap sírjánál, akit a vidék népe Templomépítő Dani Gergelyként őriz emlékezetében, mert a hetvenes évek elején sikerült egy szép katolikus templomot emeltetnie, az akkori tiltások ellenére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 25., 895. sz./1996. október 27.
Mit kezdjünk a hagyományokkal? - tették fel a kérdést a Romániai Magyar Pax Romana keresztény értelmiségi mozgalom idei tanulmányi hétvégéjén /Csíksomlyó, okt. 24-27/. Horváth Árpád svájci, luzerni filozófus a katolikus egyházban létező konzervatív és progresszív irányzatokról értekezett, Szegő Katalin, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófiatanára a hagyomány természetét vizsgálta, Tánczos Vilmos néprajzkutató a liturgia és a népi paraliturgia nem felhőtlen viszonyáról beszélt, Cs. Gyimesi Éva kolozsvári egyetemi tanár Babits Mihály nemzet- és kereszténység-felfogását értelmezte. A rendezvénynek az új Jakab Antal Tanulmányi Központ adott otthont. /Jakabffy Tamás: Újra együtt volt a Pax Romana. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az összejövetel egyik résztvevője Békés Gellért bencés teológiatanár volt Pannonhalmáról, aki három évtizedig Rómában a Sant' Ansolmo Akadémia teológiatanára volt, továbbá alapító főszerkesztője a Rómában megjelenő Katolikus Szemle folyóiratnak. Békés Gellért elmondta, hogy a Pax Romana megteremti azt a fórumot, ahol nem csak katolikusok, de nem hívők is elmondhatják gondolataikat. Ez tehát egy nyílt fórum, egy állandó dialógus annak érdekében, hogy az ember tudatosan, Isten akarata szerint élhesse életét. - Most a hagyományokról volt szó. Nem szabad elvetni az értékeket - a hagyomány értékeit - a konzervativizmustól való ódzkodás jelszavával. Vigyázni kell arra is, hogy az egykori vallási gettósodás a diktatórikus rendszer megszűnte után ne folytatódjék. Nem szabad engedni a lassú elszigetelődésnek. Az értelmiség feladata, hogy megtalálja azt, ami maradandó. Az élet parancsa nemcsak hagyományok kritikátlan őrzése, hanem az értékek továbbfejlesztése. /Váradi Márta: Mit kezdjünk a hagyománnyal? Pax Romana tanulmányi hétvége Csíksomlyón. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./1996. október 30.
Születésének 90. évfordulója alkalmából okt. 30-án Horváth Imre-emléktáblát lepleztek le Nagyváradon, a költő házának falán, a mai Horváth Imre utcában. Az avatáskor dr. Indig Ottó, a nagyváradi Ady Társaság elnöke, a kétnyelvű márványtábla kezdeményezője emlékezett a költőre, majd Daniel Vulcu és Meleg Vilmos színészek szavalták el Horváth Imre néhány költeményét. A táblát Hubay Miklós, a magyar PEN-Klub elnöke leplezte le, majd Kapy István nagyváradi alpolgármester koszorúzta meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2-3./1996. október folyamán
A hajdani erdélyi szamizdat, az Ellenpontok egyik, jelenleg Svédországban élő szerkesztője, Tóth Károly Antal fogalmazta meg gondolatait az alapszerződéssel kapcsolatban. "A magyar vezetés úgy fogadta el a románok által javasolt szövegmódosítást, hogy ki sem kérte az erdélyi magyarok vezetőinek véleményét. Ez azt bizonyítja, hogy a kisebbségben élő magyarok nem igazán tényezők a mai magyar politika számára." "Napjaink egyik magyar kormányhivatalnoka magyarokkal találkozott Erdélyben, akik a magyarországi politikai élet részletes ismeretében tették fel kérdéseiket, és fejtették ki nézeteiket. Budapestre visszatérve kifakadt: az erdélyi magyarok úgy viselkednek, mintha magyar állampolgárok lennének! Magam úgy hiszem, hogy úgy viselkedtek, mintha a magyar nemzet tagjai lennének. Mintha közük lenne hozzá, s ahhoz, ami Magyarországon történik. Aki idegenként nézi őket, annak ez valóban nagyon sérelmes lehet." Tóth Károly Antal megírta, hogy a honalapítás ezeregyszáz éves évfordulójára vándorkiállítást bocsátott útjára, ez eljutott Göteborgba is, ahol ő él. Csak a mai Magyarország térképét tüntették fel, a kalandozások útvonalát jelölő egyik nyíl például Bácskába indult a mai országterületről és a Duna elérése előtt visszafordult. Egy korhű térkép sem volt Magyarországról, melynek folytonosságát ezer éven át elismerte Európa. /Tóth Károly Antal: Mintha közünk lenne hozzá. = Új Kéve /A svédországi magyar protestáns gyülekezetek lapja - Az északon élő magyarok ökumenikus fóruma/, Stockholm, IV. évf. 5. sz., október. Felelős kiadó: Veress Zoltán/1996. november 1.
Nov. 1-jén Rév református temetőjében felavatták az első és második világháború áldozatainak emlékművét, Tőkés László püspök mondott beszédet, románul is összefoglalta mondanivalóját. A kegyelet állította az emlékoszlopot, hangsúlyozta Boros J. Attila révi református tiszteletes. /Péter I. Zoltán: Aki felejt, az elpusztul. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 5./1996. november 11.
A Konvenció legnagyobb pártja, a Kereszténydemokrata Parasztpárt tartott nov. 11-én sajtótájékoztatót. Ion Diaconescu pártelnök és Radu Vasile főtitkár rámutatott arra, hogy az a kemény hang, amelyet Ion Iliescu elnök használ kampányában, ellentmond annak, hogy önmagát az egyensúly tényezőjének minősíti. Iliescunak arra a kijelentésére utaltak, ha nem őt választják meg, Románia elveszti Erdélyt,és az országot tönkreteszi a konvenció. /A "kemény" hang ellentmondásossága. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./1996. november 11.
Több mértékadó román lap nov. 11-i, hétfői száma élesen bírálta Iliescu elnök nov. 9-i, Gyulafehérváron elmondott beszédét, melyet a tévé is közvetített. Az Adevarul "Ion Iliescu - a bolsevik vicsorgás" című vezércikkében Cristina Tudor Popescu megdöbbenésének adott hangot, Iliescu ugyanis dühtől eltorzult arccal üvöltött. Ha nem engem választotok, jön a király, jönnek a földbirtokosok, jönnek a magyarok, ez volt beszédének a lényege. Az Azi "A kétségbeesés a legrosszabb tanácsadó" címen írt arról, hogy Iliescu ostobának tartja honfitársait. A magyar veszéllyel való fenyegetéssel lejáratta magát. Ugyanakkor a kormány lapja, a Vocea Romaniei teljes terjedelmében közölte Iliescu gyulafehérvári beszédét, majd "Az RMDSZ követelései elfogadhatatlanok és riasztóak!" címmel hozza a Vatra Romaneasca figyelmeztetését. A lapban Mihai Ordanescu cikkében arról írt, hogy az RMDSZ "jóval legalizálása előtt földalatti hálózatot hozott létre, amelynek fő célja az oktatási intézmények alárendelése volt." Ez egyet jelentett az iskolák "románellenes gócokká alakításával, ahol vitatják a román állam egységét, Magyarországról hozott rágalmazó tankönyveket és térképeket terjesztenek", magyar terrorista csoportokat képeznek ki. A Dimienata hasonló hangnemben támadta az RMDSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./1996. november 18.
Emil Constantinescu nyerte a romániai elnökválasztás második fordulóját, a szavazatok 54,4 %-át szerezte meg, Iliescu eddigi államfő pedig 45,6 %-át. Nagy tömeg gyűlt össze Bukarestben és más városokban, ünnepelték Emil Constantinescu győzelmét. Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára sajtóértekezletén elmondta, hogy Constantinescuhoz máris számos üzenet érkezett német és olasz politikusoktól. Bernard Boyer, Franciaország bukaresti nagykövete a sajtóértekezleten felolvasta Jacques Chirac Constantinescuhoz intézett üzenetét, miszerint a mostani győzelem új távlatokat nyit a francia-román együttműködés előtt. - A 66 esztendős Ion Iliescu kijelentette, hogy szenátorként folytatja politikai pályafutását, valószínűleg a jelenlegi kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártjának elnöke és szenátusi frakcióvezetője lesz. /Magyar Hírlap, nov. 19./1996. november 19.
Bebizonyosodott, hogy a magyar külügyi kormányzat rossz lóra tett, amikor Ion Iliescu választási kampányát támogatta - jelentette ki Németh Zsolt /Fidesz/ a parlament nov. 19-i ülésén. Szentiványi István külügyi államtitkár nem ismerte el, hogy a kormány támogatta volna Iliescut. Eörsi Mátyás /SZDSZ/ a szeptemberben aláírt alapszerződés következményének tartotta, hogy a választási kampányban egyik fél sem játszotta ki a "magyar kártyát". Csapody Miklós /MDF/ szerint a kormány akkor is azt mondaná, hogy neki lett igaza, ha Iliescu nyerte volna a választásokat. Lampert Mónika /MSZP/ szerint érthetetlen, hogy a Fidesz miért akarja szembeállítani a magyar kormány az új román vezetéssel. Németh Zsolt megjegyezte, hogy az új román kormánnyal jobb alapszerződést lehetett volna kötni. /Népszava, nov. 20./ 1996. november 23.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nov. 21-i közgyűléséről kiadott közleménye szerint a közgyűlés levélben üdvözölte Emil Constantinescu elnököt. "Egyetértését fejezi ki az új elnök választási és kormányzói programjával." Örömmel üdvözli azon szándékát, hogy a "kisebbségek panaszait figyelembe véve, demokratikus módon kívánja megvitatni és megoldani a többséget és kisebbséget megosztó problémákat." Az RMDSZ-nek a kormányba való belépését lehetővé tevő írásbeli egyezségnek tartalmaznia kell a tanügyi törvény felülvizsgálatát, a magyar nyelvű felsőoktatás és szakiskolai képzés biztosítását, az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását és Cseresznyés Pál börtönből való szabadon bocsátását. - Szorgalmazzák a román-magyar kerekasztal összehívását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./1996. november 27.
A választási kampány idején több ortodox püspökségre olyan levél érkezett, amely a Román Ortodox Egyház újraalakulását hirdette meg. Az újraalakuló egyházi zsinatba olyan egyházi személyiségek kerülnének, akik nem kompromittálódtak a kommunista időkben. Teoctist pátriárka széke Nicolae Corneanu bánsági érsek-metropolitát illeti meg. Erre a dokumentumra Simeon Tatu kolostorfőnök, a választáson megbukott kormánypárt szenátora hívta fel a figyelmet, aki egyben kifejtette, hogy a levél mögött Corneanu bánsági, Daniel Ciubotea moldvai és bukovinai, valamint Vartolomeu Anania metropoliták húzódnak meg. Hamarosan kiderült, hogy az érintettek nem is tudtak a levélről. A levélíró kilétét nem sikerült kideríteni, az viszont biztos, hogy ezzel a tisztogatás rémképét akarták elhinteni az ortodox hívők előtt. Az viszont tény, hogy a Ceausescut kiszolgáló Teoctist túlélte a rendszerváltozás megrázkódtatásait és a helyén maradt. Az utóbbi években több egyházi ünnep Teoctist lemondását követelő megnyilvánulásba torkollott. /Gazda Árpád: Diverzió az ortodox egyházban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./1996. november 29.
Marosvásárhelyen a veteránszervezet Ion Antonescu szobrát akarta felállítani, azonban az RMDSZ ezt megakadályozta. Nov. 27-én a veteránszervezet emléktáblát helyezett el az eredetileg szobornak szánt betontalapzatra. Fodor Imre polgármester törvényellenesnek nevezte ezt az akciót és jelezte, törvényes úton fogja megoldani ezt a kérdést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./1996. december 5.
Nemzeti kisebbségi törvény elfogadása mellett érvelt a 22 című román hetilap dec. 5-i számában Gabriel Andreescu, a román Emberjogi Központ-Helsinki Bizottság /APADOR-CH/ ismert politológusa. Hosszú távon a magyar kisebbség problémáját Gabriel Andreescu szerint nem lehet megoldani anélkül, hogy biztosítanák számára azokat a jogokat, amelyekkel rendelkezett legalább 1990-ig, s ha nem nyeri vissza jelképfontosságú intézményeit, mint a Bolyai Egyetemet. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./1996. december 16.
Dec. 16-án a hivatalos ünnepségekkel párhuzamosan Temesváron Kisebbségi érdekvédelem - kormányból és/vagy ellenzékből címmel tudományos tanácskozás folyt a református egyházközség Újvárossy Ernő-termében a helyi RMDSZ és a temesvári Szórvány Alapítvány szervezésében. Borbély Imre politológus a dél-tiroli autonómiáról beszélt és az RMDSZ kormánykoalíción kívülmaradásának előnyeit ecsetelte. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a katalán példát ajánlotta a hallgatóság figyelmébe, annak alátámasztására, hogy az RMDSZ-nek nem kellett volna belépnie a kormánykoalícióba. A katalánok nem léptek be az általuk támogatott parlamenti szövetségbe, előnyös alkuhelyzetet teremtve maguknak. Bodó Barna szerint az RMDSZ mint érdekvédelmi szövetség nem lehet kormányzati tényező. Bárdi Nándor szegedi egyetemi tanár megjegyzést fűzött az elhangzottakhoz. Pataki Zoltán szükségesnek tartotta ezt szó szerint közölni, mondván: kormányon kívüli, független kutató. A belső népszavazásról: Erdélyben nincs olyan apparátus, amely ezt meg tudná oldani. Ellenben van példa, a szlovákiai, ahol összehívják a magyar önkormányzati képviselőket, ez legitim testület. Bárdi kimondja saját kérdésfeltevését és válaszát: "Mi a nemzeti sorskérdés? Az út, a villany, a csatorna, az iskolai végzettség, vagy pusztán az etnicitás megélése." A kataszter kérdése. Ma Erdélyben az RMDSZ még egy olyan listát sem tud letenni az asztalra, hogy melyik magyar településen milyen magyar iskola van és nincs egy olyan szakértői központ, amely ezeket a listákat elkészítené. "Ez az erdélyi értelmiség egyik legnagyobb hibája." Bárdi magyarországi diákok segítségével tárja föl azt, hogy például Iasiban, az egyetemen milyen szakon hány magyar tanul. Mérsékeltek és radikálisok: egyik oldalon vannak azok, akik tudják, hogyan lehet valamit elintézni egy minisztériumban Bukarestben és Budapesten, a másikon a humán értelmiségiek. - Hatalmon belül vagy kívül. Felvidéken az Együttélés azt mondja, hogy a magyarság érdekeit kell képviselni, a Magyar Polgári Párt viszont azt mondja: az a lényeg, hogy bent vagyunk a pozícióban. - A döntő: a magyar kormány viszonyulása az alapszerződéshez. - Az RMDSZ rádöbbent: cserbenhagyták és szövetséges nélkül nem tud politizálni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./1996. december 18.
Dec. 18-án összeült az új összetételű Legfelsőbb Védelmi Tanács. Elnöke Emil Constantinescu államelnök, alelnöke Victor Ciorbea miniszterelnök, tagjai között van a két fő hírszerző szolgálat vezetője /Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és Ioan Talpes dandártábornok, a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója/, Dumitru Cioflina államtitkár, vezérkari főnök, az ipari, a védelmi és a belügyminiszter is. Emil Constantinescu javaslatára tárcaközi bizottság felállítását határozták el a román nemzetbiztonsági koncepcióval kapcsolatos tervezetek elemzésére és korszerűsítésére. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./