udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
786
találat
lapozás: 1-30 ... 451-480 | 481-510 | 511-540 ... 781-786
Névmutató:
Sylvester Lajos
2008. március 1.
A minap öt magyar parlamenti párt határozati javaslatot nyújtott be, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) váljék az Országgyűlés állandó bizottságává, mely parlamenti ciklusokon átívelve működik. A Fórum 2004 szeptemberében jött létre, résztvevői a Kárpát-medencei államok országos, tartományi vagy megyei szintű választott képviselői, s az Országgyűlés minden frakciója három képviselőt, az Európai Parlament frakciónként egy-egy képviselőt küld a testületbe. Öt magyar parlamenti párt együttesen és egységesen fellépése a jelenlegi magyar belpolitikai helyzetben ritkán előforduló jelenség. A fórum tulajdonképpen a magyar kormány által szétvert Máért pótléka kíván lenni, nem ér fel a Máértig, mert abban nem csak a választottak vettek részt, hanem civil szervezetek, egyházi képviselők is. A mostani fórum a mindenkori politikai pártok érdekeit jeleníti meg a magyar–magyar kapcsolatokban is. /Sylvester Lajos: Magyar–magyar kapcsolatok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./2008. március 11.
Budapestnek két arca volt a népszavazás napján: az egyik vaskordonos, diktatórikusnak tűnő szoldateszka vasas-fegyveres, csikorgó erőfitogtatása, s ezt felerősítette a Parlament felé vezető utakat elzáró, az Országházat duplázva körbeálló Nagybudapesti Vasfal. Máshol pedig volt egy riadt, más alkalmakkor cinikus és éles hangú társaság, amely Gyurcsány kormányfő szánalmas traktáját szürke arccal állta végig. A balliberálisok székházában Kóka János miniszter azt bizonygatta, hogy pártja számára bekövetkezett a Nagy Diadal: félmillió ember szavazott az országot mentő Nagy Nemmel. Ezután a miniszterelnök bejelentette, hogy az övék a diadal. Hiszen kérdésenként ,,csak” hárommilliónyian szavaztak Igennel, s az a négymillió, aki otthon maradt, az mind az övék. /Sylvester Lajos: A Nagybudapesti Vasfal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./2008. március 17.
Az idei március 15-i rendezvényekből kiemelkedő a Sepsiszentgyörgyön felújított Lábas Ház, melyet a város lakói birtokba vettek. Az itt élők két évszázad múltán először tudhatják magukénak azt az építményt. Röviddel 1848 után a Huszárezred Parancsnoki Székháza Siralomházzá nyomorodott, Bartalis Ferenc és Váradi József ennek az épületnek a börtönpincéiben töltötte utolsó éjszakáját. Ez az érzelmi kötődés az alapja annak a féltésnek is, amely az épületet övezte. A Lábas Ház 2000-ben a város tulajdonába került, és elkezdődött az a nyolc évig tartó, akadályokat hárító munka. Az épület felújítása Háromszéktől Bukarestig és Kiskunhalason át Budapestig terjedő rendkívüli szakmai, anyagi és politikai összefogást feltételezett. Így lehetett Siralomházból a szellemi építkezés, a Jóreménység Házává. /Sylvester Lajos: A Jóreménység Háza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./2008. március 21.
Török József, a Volt Politikai Foglyok Háromszéki Szervezetének elnöke március 15-én furcsa kalandokba keveredett Sepsiszentgyörgyön, az Óriáspince-tetőn és Eresztevényen. Március 15-én Sepsiszentgyörgyön egyik régi ismerőse a kezébe nyomott egy röpcédulát azzal, hogy ,,nézd meg, az éjszaka mit találtam, tele volt a város ezekkel”. A papír a Noua Dreapta magyarellenes uszítását tartalmazta. Mivel a röpcédula tulajdonosa a saját példányát meg akarta őrizni, Török kölcsönkérte a papírt, majd fénymásolással készített néhány példányt, és visszament a március 15-i központi ünnepségre. Két fiatalember melléje lépett, és egyikük azt mondta: Va rog sa ne dati si noua din hartia aia (Kérjük, adjon nekünk is abból a papírból). Török József adott egy példányt az ismeretlen március 15-i ünneplőknek egyet. Török József ezt követően végignézte az ünnepséget, s azt vette észre, hogy ismeretlenek fényképezik. Este hazafelé ment, amikor egy terepruhás férfi melléje lépett, mondván, ő a Román Hírszerző Szolgálat tagja, s olyan utasítást kapott, hogy egy alacsony termetű, bajuszos és szemüveges férfi hangoskodott, ezért igazoltatnia kell. – Ki telefonált ilyesmit? – kérdezte Török. – Nem mondhatom meg – válaszolta a terepruhás. Nem volt nála semmi irat, ezért bemondta a személyi adatait. Miközben a terepruhás őt igazoltatta, négy csendőregyenruhás férfi is ott termett. Török József kikérte magának ezt az útszéli molesztálást, a terepruhás elnézést kért, és azt mondta: ő csak parancsot hajtott végre. Török József egykori politikai üldözöttként úgy érezte, hogy visszatért a Szekuritáté. Mindenki örült, hogy a háromszéki ünnepségek provokáció nélkül zajlottak le, holott a röpcédulázás, főleg annak vasgárdista-fasiszta tartalma a legsúlyosabb jogsértések közé tartozik. /Sylvester Lajos: Újra Törököt fogtak (Határhelyzetek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./2008. április 5.
Bodó Csaba berecki fafaragó sepsiszentgyörgyi egyéni kiállításának megnyitójára tömegesen jöttek el a bereckiek és berecki származásúak. Bodó Csaba környezete népéletének jelenségeit és jellemzőit faragja meg. Bereck népe a magáénak érzi a művészt és alkotásait. /Sylvester Lajos: Bodó Csaba sepsiszentgyörgyi kiállítása (Berecki faragó a Műves Házban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./2008. április 12.
Kőszegen 59 éves korában, súlyos betegségben elhunyt Tornay Endre András zetelaki születésű, Ferenczy-díjas, Munkácsy-díjas szobrászművész, akinek emlékét több, Háromszéken elhelyezett alkotása, köztük a köpeci 1848–49-es emlékmű és a sepsiszentgyörgyi sportcsarnok elé nemrég visszahelyezett térplasztikai alkotás (fotó) őrzi. /Sylvester Lajos: Tornay Endre szobrászművész halálára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./2008. április 17.
A marosvásárhelyi Mentor Kiadó értékes kiadvánnyal lepte meg a pedagógustársadalmat: Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből című ezeroldalas, képanyaggal gazdagon illusztrált kötettel. A kiadvány alcíme: Az erdélyi magyar tanító- és óvóképzés évszázadai Aradtól Zilahig (1777–2000). Az anyagot gondozta és sajtó alá rendezte Szabó K. Attila. A kiadvány huszonhárom szerzőt vonultat föl, mindegyikük egy-egy iskola történetét vázolja. Az erdélyi iskolai és óvóképzés legteljesebb összefoglalásáról van szó. Szabó Kálmán Attila Bevezetés címmel a népoktatásról és tanítóképzésről, a kisdedóvásról és óvóképzésről, az erdélyi oktatás- és iskolai intézménytörténetről monografikus összefoglalót tett közzé, ez a könyv további fejezeteit megalapozó és tartóoszlop. A részmonográfiák felölelik Erdély 23 városának és 45 iskolájának két- és negyedszázados történetét 1777 óta. /Sylvester Lajos: Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből (Egy monumentális vállalkozás elé). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./2008. április 17.
Szécsi Antal, a vargyasi iskola egykori igazgatója, ma székelyudvarhelyi nyugdíjas tanár Falu a Látóhegy alatt címmel kiadott Vargyas-monográfiája után pedagógus életútjának stációit Kapuállítók hitével (Székelyudvarhely, 2007). címmel egy iskolai katalógus aprólékosságával jelenített meg. A könyvben helyet kapnak a tanító- és tanárkollégák, felettes felügyelők, az iskolai kisegítő személyzethez tartozók is. A szerző Galacon született (1938), a második bécsi döntés – Észak-Erdély visszacsatolása – után Budapestre költöztek, majd Székelyföldön kötöttek ki. A könyv tipikus példája a túlélésre, csendes hasznosságra és alkotó munkára berendezkedő pedagógusnak. /Sylvester Lajos: Szécsi Antal iskolai katalógusa (A túlélés esztendei). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./2008. április 19.
Számos erdélyi meghívott részvételével zajlik április 19-én Csíkszeredán vita a székelyföldi térség meghatározó jellemzőiről. A tanácskozás szervezeti-intézményi keretét a Sapientia EMTE Társadalomtudományi Intézete biztosítja. A rendezvényre Csutak István Székek földje – Székelyföld? című, széles körű vitát gerjesztő írása alapján kerül sor. A közel negyven meghívott névsora arra utal, hogy a Székelyföld-vitának csíkszeredai stációján elsősorban az eddigi hozzászólók véleményét óhajtják mederbe fogni és összegezni, a Hogyan tovább? kérdéskörre válaszokat fogalmazni. Csutak István jelezte, amennyiben az egyeztetések ezt lehetővé teszik, a tanácskozáson bejelentik a Székelyföldi Fejlesztési Intézet létrehozását. /Sylvester Lajos: A székelyföldi térség fejlesztéspolitikája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./2008. április 19.
Április 18-án a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban megnyílt M. Péter János festészeti kiállítása. Sylvester Lajos mondott megnyitóbeszédet, Jánó Mihály művészettörténész pedig a magyar vidék egyik legjobb koloristájának nevezte a művészt. /(a. l.): Színek inváziója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./2008. április 19.
Meghalt Tornay Endre szobrászművész /Zetelaka, 1949. júl. 21. – Kőszeg, 2008. ápr. 7./ Zetelakán a család tizenharmadik gyermekeként született meg, a legkisebb gyermek vált a leghíresebbé. 1973-ban a kolozsvári egyetem szobrászati karán kitűnő eredménnyel államvizsgázott. Rövid ideig Sepsiszentgyörgyön dolgozott, majd 1976-ban Balassagyarmatra költözött, később családjával Kőszegen telepedett le. A kilencvenes években Munkácsy-díjjal tüntették ki. /Bocskay Vince: A szobrászt Tornay Endrének hívták. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./ Kőszegen 59 éves korában, súlyos betegségben elhunyt Tornay Endre András zetelaki születésű, Ferenczy-díjas, Munkácsy-díjas szobrászművész, akinek emlékét több, Háromszéken elhelyezett alkotása, köztük a köpeci 1848–49-es emlékmű és a sepsiszentgyörgyi sportcsarnok elé nemrég visszahelyezett térplasztikai alkotás őrzi, emberi tartása sokak számára példakép marad. /Sylvester Lajos: Tornay Endre szobrászművész halálára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./2008. április 26.
A Magyar Művészetért Kuratóriuma és a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. alapította Árpád fejedelem-díjat a kuratórium rangos intézmények és kiemelkedő személyiségek társaságában a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap szerkesztőségének ítélte oda. A mostani kitüntetettek: Aracsi pusztatemplom és a bánsági püspökség, a Háromszék szerkesztősége, Győrffy Sándor szobrászművész, Illyés Gyula (posztumusz), Kubik Anna színművész, Dunaszerdahely városa és Wass Albert (posztumusz). Az Árpád fejedelem-emlékdíjat 2007-ben alapították, és 52 alkalommal adományozták a nemzetépítésben rendkívüli szerepet vállaló intézményeknek és személyeknek. A korábbi kitüntetett között van: Apáczai Csere János Református Líceum – Kolozsvár, Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium és Berszán atya – Gyimesfelsőlok, Az erdélyi néptánc 30 éve – Csíkszereda, Böjte Csaba atya és a dévai gyermekek, Duna TV, Csoóri Sándor, Jankovics Marcell, Jókai Anna, Kobzos Kiss Tamás, László Gyula (posztumusz), Makovecz Imre, Nagyszeben magyar közössége, nagyváradi püspökség, Nemeskürty István, Révkomárom városa, Sapientia Egyetem – Csíkszereda, Sára Sándor, Sütő András (posztumusz), Székely Nemzeti Tanács, Székelyudvarhely városa – Orbán Balázs emlékére, Szörényi Levente, Zenta városa. /Sylvester Lajos: Árpád fejedelem-díj a Háromszéknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./2008. április 29.
A Székelyföld-vitában, amelyet Csutak István írása (Székelyföld – Székek földje) gerjesztett, a küzdelem többnyire elméleti síkon zajlott. Nem volt mögötte társadalmi felhajtó erővé, nem vált mozgalommá. A székelyföldi magyarság közösségtudatát kell erősíteni. Mindenféle autonómia nélkül is lehet szabatosan használni az anyanyelvet. A bolti árukínálat, a cégnevek, a keresztnevek, minden megnevezés esetében. Hiányzik a közösség kényszerítő ereje. /Sylvester Lajos: Lelki autonómia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./2008. április 30.
Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napok idején április 29-én rendezték meg a sepsiszentgyörgyi könyvszerzők író-olvasó találkozóját, 30-án a Bod Péter Megyei Könyvtárban Derűs irodalomóra a Cimborával címmel a gyermekolvasók Kovács András Ferenc költővel találkoznak. A poétát Farkas Kinga, a Cimbora főszerkesztője fogja kérdezni. /Sylvester Lajos: Tollforgatók forgolódása (Szent György-napok) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./2008. május 13.
A csíksomlyói búcsút követő napon csoda történt a Gyimes völgyében: Gyimesbükkön nagy dugó keletkezett, hogy órákra leállt az országúti forgalom. A gyimesbükki pályaudvar épülete elé a sokaság hosszas várakozása után begördült a Magyar Államvasutak ipartörténeti értékű magyar királyi koronás mozdonya. A Gyimes völgyében titokban azelőtt is évenként ezrek és ezrek fordultak meg, hogy a történelmi Magyarország határán levő épületet. 1920 után az őrházat a román állam használta, 1940-től ismét a MÁV tulajdonába és a Magyar Honvédség felügyelete alá került. Aztán következett az újabb Trianon, a párizsi béke. Deáky András, az építő ember, a gyimesi és moldvai csángók világi apostola, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke nem nézhette tétlenül, hogy a vasúti őrház a Rákóczi-vár lábánál véglegesen romba dől. Deáky András az épületet megvásárolta, tetőzetét kijavította. Deáky segítséget kért a felújításhoz és az épület vasúttörténeti múzeummá alakításához. A gyimesbükkiek beszerezték a szükséges engedélyeket, jelentős támogatást kaptak Tánczos Barna és Korodi Attila államtitkároktól. /Sylvester Lajos: A Gyimes-völgyi csoda. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 13./2008. május 22.
A Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön kétnyelvű feliratok sorakoznak. A hatalmas állomásépületen Ghimes–Gyimes, de egyéb kétnyelvű névből is több van, mint Sepsiszentgyörgy leghosszabb utcáján. A legnagyobb magyar lakosú székely városnak titulált Sepsiszentgyörgyön elfelejtenek az itt élő lakosság nyelvén szólni. Látta-e valaki valamelyik polgármester- vagy tanácstagjelölt programjában, hogy megválasztása esetén élne az anyanyelvhasználat jogával, s másokat is erre ösztönözne? /Sylvester Lajos: Jöjjenek a gyimesiek! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./2008. május 29.
Kászoni Zoltán halbiológus 80 éves, ennek ellenére egymás után jelennek meg Székelyföld és Erdély vonzatú könyvei. Egy ideje Budapesten él. Magyarországon és Romániában húsz könyve jelent meg, ebből tizenhárom magyarul, hét román nyelven. Születési évfordulója alkalmából a budapesti szaklapok testes életpálya- és életműméltatásokkal köszöntötték. Az első magyar nyelvű halászati szakkönyvet Romániában Kászoni Zoltán írta (1959), de nemcsak a halászat és a vadászat a szenvedélye, hanem az erdélyi magyar múlt, Erdély nagyjainak tisztelete is. Kászoni Zoltán Baróton született 1928. január 22-én, édesapja, Kászoni Gáspár nevét viseli a Baróti Múzeum. Halbiológusi és halászati mérnöki képzést szerzett. Nagy szakmai karriert futott be. Erdély, Bánság és a Partium halászati felügyelője, majd a bukaresti Halászati Kutatóintézet laborfőnöke, később igazgatója. Másfél évtizedig halászati államtitkár, a román óceáni halászflotta egyik létrehozója, az óceáni halászatot személyesen is szervezte meg. Hosszú ideig a Román Országos Vadász- és Horgászegyesület alelnöke, később, egy híján másfél évtizedig ennek főtitkára. Gyermekei a Ceausescu-diktatúra idején sorra elhagyták az országot, ezért őt megbízhatatlannak nyilvánították, bukaresti állásából eltávolították. Szülőföldjére visszaérkezve Sepsiszentgyörgyön a megyei vadászati és horgászati szférában dolgozott. /Sylvester Lajos: Kászoni Zoltán bátyánk szöges bakancsa (A túlélés esztendei) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./2008. május 29.
Puskás Attila szerkesztésében és jegyzeteivel jelent meg édesapja, néhai Puskás Lajos Börtönnaplója. /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, Múltidéző sorozat/. A könyv törzsanyaga a Börtönnapló, fontosak a kiegészítő megjegyzések, magyarázó szövegek és lábjegyzetek. A naplóíráshoz szükséges papírt Puskás Lajos felesége juttatja be a szamosújvári lágerbörtönbe: az elemózsiás kosár fülét vászonnal betekerte, ez alatt lapult a papír. Ez 1947-ben történt, a börtönviszonyok nem torzultak el, mert később ez elképzelhetetlen lett volna. Puskás Lajost a Magyar Népközösség jogutódjaként 1941-ben megalakult Tízes Szervezet volt kolozsvári elnökeként tartóztatták le. Nem tetszett a hatalomnak Puskás Lajosnak a cserkészmozgalomban vállalt szerepe, a moldvai csángókkal kiépített s a magyarországi kapcsolatai sem, ezért a börtönből való szabadulása után is állandó megfigyelés alatt tartották. A szintén börtönviselt Puskás Attila jegyzeteiből az apját figyelő ügynök-besúgókra is fény derül. A titkos dossziékban fellelhető dokumentumokból Puskás Attila kihámozta az ügynökök kilétét, sőt, azt is felfedezte, hogy volt köztük kettős ügynök is, aki egyrészt jelentette a szekuritáténak a Börtönnapló meglétét, másrészt a börtönviselt Puskás Lajossal egy olyan ,,változatot” készített, amely ártalmatlannak tűnt, s az eredeti helyett ez került a biztonságiak kezébe. A Dossziék című fejezet válogatott dokumentumokat tartalmaz Puskás Lajos több ezer oldalas, négykötetes szekus iratcsomójából. /Sylvester Lajos: Puskás Lajos: Más jövőt álmodtam (Börtönnapló a kommunista hatalomátvétel évéből) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./2008. június 3.
Kovászna megyében részvétel 47,1 százalékos volt, a két város – Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely – a maga 35 százalékos részvételével a mélypontra került. Az ilyen fokú érdektelenség, a közöny orvoslása hosszú távon a magyarság sorsának kulcskérdése lesz, hangsúlyozta Sylvester Lajos. Mint ahogy a románság összefogása a román népesség önbizalmát fogja erősíteni. A városi magyar lakosság passzivitása a legaggasztóbb, ez a mélypont-szemlélet. Az, hogy tizennyolc éve nem mentünk semmire, vezetők korruptak, ígérgetnek, hazudnak és így tovább. Ezzel a mentalitással szemben szerencsétlennek tűnt az a sikerpropaganda, amellyel az RMDSZ erőlködött, és túl általános volt, amit az MPP ígért. /Sylvester Lajos: Győzött a mélypont-szemlélet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./2008. június 9.
Negatív kampány folyt, mert mindenik fél az ellenfelet pocskondiázta, s alig jutott valakinek eszébe, hogy az ellenlábasok között is lehet tisztességes és becsületes ember. A polgármester- s a tanácstagjelöltek hosszú-hosszú listáit látva, ekkora tömeget eléggé kockázatos kölcsönösen csak negatív jelzőkkel illetni. Az eddigi választási kampányból eddig csak a románság nyert, azok, akik alapvető nemzeti érdekeket szem előtt tartva képesek voltak összefogni. Amennyiben a magyarság körében tovább erősödik a most tapasztalható destrukció, örökre lemondhatunk országos vagy nemzetközi szinten a reprezentatív és hatékony képviseletről, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Minden jóból kifogytunk volna? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./