udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
761
találat
lapozás: 1-30 ... 481-510 | 511-540 | 541-570 ... 751-761
Névmutató:
Balogh Levente
2014. október 16.
Kémügy: törvénytelenül járt el a külügyi hírszerzés?
A Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) megsértette az alkotmány összeférhetetlenségi előírásait, amikor 1997-ben (az elnök állítása szerint) beszervezte az akkor ügyészként dolgozó Victor Pontát, a jelenlegi kormányfőt – állította Traian Băsescu államfő.
Az elnök szerdán este sajtónyilatkozatban szólt hozzá az általa kirobbantott botrány fejleményeihez. Mint ismeretes, az államfő hétfőn este azzal vádolta meg Pontát, hogy 1997 és 2001 között ügyészként a SIE-nek dolgozott, amivel törvényt sértett, mivel a két szerep összeférhetetlen.
Băsescu szerdán a politikai játszmákba való beavatkozással vádolta meg a SIE ideiglenes vezetését, illetve volt igazgatóját, és kijelentette: meg kell erősíteni a titkosszolgálatok felügyeletét, mert azok „visszaélésre hajlamosak”.
Az elnök egyszerű \"karrieristának” nevezte Pontát, aki szerinte csak azért lépett be 27 évesen a SIE-hez, hogy külföldi rendezvényekre utazhasson. Kifejtette: semmi akadálya nem lett volna annak, hogy Ponta feltüntesse önéletrajzában, hogy a hírszerzésnek dolgozott, ha beszervezésével nem sértették volna meg az alkotmányt. Az államfő törvénycikkelyek sorát ajánlotta a sajtó figyelmébe, amelyek szerinte azt támasztják alá, hogy a SIE tevékenysége és aktív állománya ugyan államtitoknak minősül, de a volt ügynökök felfedését a törvény nem tiltotta: ezt szerinte csak Victor Ponta ügynökmúltjának leplezése érdekében, egy szabálytalan kormányhatározattal titkosították. Mint arról beszámoltunk, Ponta hazugságnak nevezte az elnök vádjait.
Băsescu: csak a tolvajoktól vagyok beteg
Cáfolta csütörtökön Traian Băsescu államfő azokat a sajtóhíreket, miszerint súlyos beteg lenne. Az államfő a milánói Európa-Ázsia csúcstalálkozóra való elutazása előtt közölte: csak „a tolvajok teszik beteggé.” A kormányhoz közel álló România TV hírcsatorna szerdán este azt állította, hogy az államfő Parkinson-kórban szenved, kétszer is agyvérzése volt, ami miatt többek között egy bécsi klinikán is.
Az államfő leszögezte: nem történt ilyesmi, és felhatalmazta orvosait, hogy a nyilvánossággal is megosszák az egészségi állapotával kapcsolatos információkat. Az államfői hivatal honlapján később közzé tették az orvosi vizsgálatok eredményét, amelyekből kiderül: alkalmas feladata ellátására.
Balogh Levente
Székelyhon.ro2014. október 20.
Kelemen Hunor: nincsenek ügynökeink
Kelemen Hunornak meggyőződése, hogy az RMDSZ-be sem a magyar, se a román titkosszolgálat ügynökei nem férkőztek be. Ezt a szövetség elnöke hétfőn jelentette ki egy, az Adevărul napilap újságíróival folytatott, az újság honlapján élőben közvetített beszélgetés során.
Leszögezte: ez a személyes meggyőződése, konkrét információi azonban egyik ország hírszerzésére vonatkozóan sincsenek.
Kelemen – aki egyben az RMDSZ államfőjelöltje is – rámutatott: véleménye szerint sem a sajtóban, sem az igazságszolgáltatásban, sem a politikában, sem a gazdasági életben nincs helyük titkos ügynököknek, a hírszerző szolgálatok munkája fölött pedig parlamenti ellenőrzést kell gyakorolni.
„Nem ez a szolgálatok feladata. A titkosszolgálatoknak információkat és elemzéseket kell szállítaniuk a politikai döntéshozók számára, és ennyi. Erre megvannak az eszközök” – mondta Kelemen, megjegyezve: úgy tűnik, Romániában nem valós a szolgálatok parlamenti felügyelete, ahogy az a demokratikus államok többségében tapasztalható.
Kelement az Adevărul újságírói annak kapcsán kérdezték minderről, hogy – mint arról beszámoltunk – Traian Băsescu államfő azzal vádolta meg Victor Ponta miniszterelnököt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) államfőjelöltjét: 1997 és 2001 között ügyészként tevékenykedve a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) ügynöke volt. Az ügyészi és a hírszerzői státus ugyanakkor a hatályos alkotmány értelmében törvénytelen volt.
Kelemen megjegyezte: az államfő nem állt elő konkrét bizonyítékokkal, ugyanakkor a társadalomnak el kell döntenie: elfogadja-e, hogy egy volt hírszerző közszereplő legyen.
Az RMDSZ elnöke egyúttal úgy vélte, a titkosügynök-ügy hamis téma, amely az ország jövőjével kapcsolatos közbeszéden „élősködik.”
„Az ország jövőjével kapcsolatos projekt nem arról szól, hogy Ponta titkos ügynök volt, és nem arról, hogy Băsescunak igaza van-e. Hanem arról, mit akarunk Romániával tenni, mit gondolunk az országról, mivel az elnök nem oldja meg a munkahelyproblémákat, a társadalmi gondokat, nem épít autópályákat, nem idegbajos építésitelep-vezetőnek kell lennie, hanem építésznek” – mutatott rá Kelemen.
Balogh Levente
Székelyhon.ro2014. október 21.
Államfőjelöltek – Corneliu Vadim Tudor, a magyarellenesség kettes számú apostola
A magyar olvasónak alig kell bemutatni Corneliu Vadim Tudort, aki a szintén államfőjelölt Gheorghe Funar egykori kolozsvári polgármester mellett a szélsőséges magyarellenesség másik romániai zászlóvivője. A soviniszta Nagy-Románia Párt (PRM) alapítója ötödször száll harcba az államfői tisztségért.
Vadim – avagy gúnyneve szerint a Néptribun – 1949-ben született Bukarestben. (Jó évjárat lehetett, hiszen Funar is ugyanebben az évben látta meg a napvilágot). 1971-ben végzett a Bukaresti Egyetem filozófia szakán, államvizsga-dolgozatát vallásszociológiai témában írta. 1975-ben tiszti iskolát végzett.
Kiterjedt irodalmi tevékenységet folytatott, verseket és esszéket írt, a Ceausescu-házaspár udvari költőjének számított. 1991-ben alapította meg a Nagy-Románia pártot (PRM), amelynek egyik fő irányvonala a harcos magyarellenesség. Emellett a România Mare, a Tribuna és a Tricolorul című szélsőséges kiadványokat is működtette.
1992-ben szenátorrá választották, ezen tisztségét 2008-ig folyamatosan megtartotta. Eddig négy ízben indult az államfőválasztáson, a legjobb eredményét 2000-ben érte el, amikor Ion Iliescuval együtt bejutott a második fordulóba, ahol a voksok 33,17 százalékát megszerezve kikapott.
Pártja ezt követően hanyatlásnak indult, belső ellentétek alakultak ki, több politikusa pedig más pártokba iratkozott át. 2009-ben európai parlamenti mandátumot szerzett.
Vadim számára a mélypont 2013-ban érkezett el, amikor Gheorghe Funar a párt júliusi, gyulafehérvári kongresszusán elnökké választatta magát, őt pedig kizáratta. Vadim azonban nem adta fel, perre ment, a bukaresti törvényszék pedig neki adott igazat. Funar fellebbezett, de annak elbírálásáig mindenképpen az alapító elnök marad nyeregben.
Vagyonbevallása szerint nem rendelkezik ingatlannal, csupán egy 2007-ben gyártott Dacia Logan gépkocsi van a nevén, illetve egy értékes autogramgyűjteményt, valamint egykor történelmi személyiségek tulajdonában levő, „felbecsülhetetlen értékű” tárgyakat birtokol. Emellett mintegy 140 ezer lejjel hitelezte meg a România Mare kiadót. Tavaly 72 ezer eurós jövedelemre tett szert EP-képviselőként. Úgyhogy kampányát saját bevallása szerint autója és gyűjteményeinek eladásából fedezné.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2014. október 21.
Hrebenciuc lemondott képviselői mandátumáról
Lemondott kedden képviselői mandátumáról az ellene zajló korrupciós eljárások miatt Viorel Hrebenciuc, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) befolyásos politikusa, a képviselőház eddigi alelnöke.
A döntést Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke, Hrebenciuc párttársa jelentette be. A hatodik parlamenti mandátumát betöltő Hrebenciuc később közölte: egyedül döntött, előtte nem egyeztetett senkivel, nem bánt meg semmit, mostantól pedig áll az ügyészek rendelkezésére. Egyúttal megjegyezte: 2016-tól visszatér a parlamentbe.
A további eljárás értelmében a parlament plénuma tudomást vesz Hrebenciuc lemondásáról, és megállapítja mandátumának megszűnését. Erre várhatóan hétfőn kerül sor. A határozatot a Hivatalos Közlönyben is meg kell jelentetni. Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ugyanakkor már ez előtt kezdeményezheti az őrizetbe vételét.
Victor Ponta miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje a hírre úgy reagált: a lemondás kiiktatja az igazságszolgáltatást a választási kampányból. A pártvezetés egyébként kedden délután rendkívüli ülést tartott az ügy miatt.
Mint arról beszámoltunk, Hrebenciuc ellen összesen három ügyben nyomoz a DNA. A legfrissebb, hétfőn nyilvánosságra került ügyben azzal gyanúsítják, hogy bizonyos ellenszolgáltatásokért cserébe az ellene zajló DNA-nyomozásokról, a lehallgatott beszélgetéseiről kért adatokat Dumitru Iliescutól, a kormányőrség (SPP) volt vezetőjétől. Az ügyészség szerint a politikus az információkért cserébe ígéretet tett arra, hogy Iliescu lányát, aki építész, segít egy közintézménynél alkalmazni.
Egyúttal azzal is gyanúsítják, hogy párttársának, Dan Șova volt fejlesztési miniszternek, a párt szóvivőjének ígéretet tett, támogatja őt a pártelnökség megszerzésében, amennyiben új amnesztiatörvényt kezdeményez, és nyomást gyakorol az igazságügy-miniszterre egy olyan módosító javaslat elfogadása érdekében, amely a korrupció ellen küzdelemről és a korrupt politikusok büntetéséről szóló 78/2000-es törvényt érintette volna, és amely épp a Hrebenciucot érintő vizsgálatokban szavatolt volna számára büntetlenséget. Az ügyben Șova ellen is bűnvádi eljárás indult befolyással üzérkedés miatt.
Egy másik ügyben a DNA azzal gyanúsítja, hogy több más személlyel együtt anyagi ellenszolgáltatás fejében azt ígérte különböző személyeknek, hogy közbenjár az érdekükben bizonyos, őket meg nem illető javak visszaszolgáltatásában.
Hrebenciuc ellen még ez előtt befolyással üzérkedés miatt indult vizsgálat, mivel a gyanú szerint nyomást gyakorolt a médiahatóságra egy pártkollégája televíziójának sugárzási engedélye ügyében. A DNA az illegális visszaszolgáltatások ügyében kérte Hrebenciuc előzetes letartóztatásba helyezését.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2014. október 27.
Újabb milliók az adófizetőktől az ortodoxoknak
Újabb tizennégy millió lejjel támogatja a kormány az ortodox egyházat – derült ki a kabinet egyik új rendeletéből.
A kormány legutóbbi ülésén döntött arról, hogy összesen tizenhárom kolostor, székesegyház és egyéb, egyházi jellegű intézmény építésére utal ki pénzt.
Két Iaşi megyei kolostor építésére 500-500 ezer, ugyancsak két, Neamţ megyei kolostorra egyenként egymillió, egy Olt megyei kolostorra kétmillió lejt utaltak ki. Kolozsváron hárommillió lejt kapott az ortodox egyház intézményfejlesztésre, míg a Szeben megyei Kiskapus egyházi központjára 450 ezer, a Brassó megyei Fogaraséra pedig 2,35 millió lejt hagyott jóvá a kabinet az adófizetők pénzéből.
Az összegeket – akárcsak a korábbi alkalmakkor – a kormány tartalékalapjából juttatják az ortodoxoknak.
Múlt hét elején kiderült, hogy a kormány négymillió lejjel támogatja egy madridi és egy barcelonai ortodox templom, valamint több romániai kolostor építését.
Romániában az ortodox egyház – ha nem is deklaráltan – államegyháznak minősül, a kormányok rendszerint jelentős pénzekkel támogatják a görögkeleti egyházat, amelynek legnagyobb beruházása jelenleg a Nemzet Megváltása Katedrális Bukarestben.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)|2014. október 27.
Băsescu: Moldova román föld
Moldova ősi román föld – jelentette ki Traian Băsescu államfő szombaton Nagykárolyban a román hadsereg napja alkalmából tartott rendezvényen.
„Mandátumom lejártának közeledtével veszem magamnak a bátorságot, hogy kimondjam: nagyon keveset beszélünk a második világháború kezdetéről. Ott is estek el a politikusok parancsát teljesítő román katonák. És sohasem győz meg senki arról, hogy a Pruton való átkelés történelmi hiba volt” – mondta az elnök annak kapcsán, hogy a román hadsereg 1941-ben megszállta a Prut folyótól keletre fekvő területeket.
Băsescu hozzátette: a Dnyeszter átlépése talán már vitatható, de a román hadsereg hagyományosan az ország területét védte, „a Prut és Dnyeszter közötti terület pedig román föld volt és az is marad.”
Mint ismeretes, Románia 1940 júniusában, a Szovjetuniótól kapott ultimátum nyomán harc nélkül átadta az 1918-ban megszerzett Besszarábiát, Bukovinát és a Herţa-vidéket. 1941. június 22-én azonban Románia a náci Németországgal szövetségben támadást indított a Szovjetunió ellen, és ismét elfoglalta a kérdéses területeket, ahol a román csapatok vérengzéseket rendeztek az ott élő zsidó lakosság körében.
Szombaton egyébként Nagykárolyban a román katona emlékművénél zajlottak a rendezvények, amelyeken az államfő mellett Victor Ponta miniszterelnök és kormányának több tagja is részt vett. Az eseményen arra emlékeztek, hogy az akkorra a szovjetek oldalára átállt román csapatok a szovjet hadsereg erőinek oldalán 1944. október 25-én foglalták el Nagykárolyt, ami a hivatalos román történelemszemlélet szerint a Trianonban megszerzett, de 1940-ben Magyarországhoz visszakerült területek közül az utolsó olyan város, amelyet „felszabadítottak.”
Băsescu a rendezvényen arról is beszélt, hogy a román hadsereg nem csupán Románia területéért, hanem Európa más országaiért is a vérét áldozta, mai feladatai között pedig a hágai perben megszerzett új területek, a Fekete-tenger kontinentális talapzatához tartozó, olajban gazdag régió védelmét is megemlítette.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2014. október 28.
Viorel Hrebenciuc is vizsgálati fogságban
Őrizetbe vette kedden az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Viorel Hrebenciucot, a Szociáldemokrata Párt (PSD) befolyásos politikusát, aki az ellene zajló korrupciós eljárások miatt múlt héten mondott le képviselői mandátumáról.
A politikus – akit mintegy négyórás kihallgatás után bilincsben vezettek el – az ügyészségre megérkezve közölte: felkészült a legrosszabbra, vagyis az őrizetbe vételre, ugyanakkor nem fél, mivel „tudja, hogy mit tett”, két-három hónap múlva azonban már mindenki csak nevetni fog az ügyön. Azt is mondta: bizonyos egybeesések ellenére nem érzi úgy, hogy elárulta a pártja, mint ahogy ő sem árulta el soha a PSD-t.
Mint ismeretes, Hrebenciuc ellen három korrupciós eljárás is zajlik, a DNA ugyanakkor elsősorban az illegális erdő-visszaszolgáltatások ügyében játszott szerepe miatt kérte az előzetes letartóztatásba helyezését a szintén PSD-s Ioan Adam brassói képviselővel együtt. Az ügyben egyébként már pénteken harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezték Hrebenciuc fiát.
A politikus azt követően mondott le, hogy kiderült: azért is eljárás indult ellene, mert törvénytelenül adatokat kért az ellene zajló másik két ügyről, illetve mert egy lehallgatott telefonbeszélgetés során azt ígérte párttársának, Dan Şova volt közlekedési miniszternek, hogy támogatja a pártelnökké választását, amennyiben kezdeményezi a korrupcióellenes törvény azon cikkelyének kiiktatását, amelyek alapján elítélhetnék őt.
Először azért került a DNA célkeresztjébe, mert a gyanú szerint nyomást gyakorolt a médiahatóságra egy párttársa televíziójának sugárzási engedélye ügyében, másodszor pedig azért, mert az ügyészség szerint több mint 40 ezer hektárnyi erdőterület törvénytelen visszaszolgáltatásában működött közre. Keddi értesülések szerint egyébként az ügyészség ez utóbbi ügyet összevonja a Şova-üggyel.
Balogh Levente |
Székelyhon.ro2014. október 31.
Választhatunk
Túl vagyunk egy kemény, sőt néha kimondottan durva államfő-választási kampányon, vasárnap pedig megnyílnak a szavazóhelyiségek, hogy a polgárok eldönthessék: kit tartanak a legmeggyőzőbbnek a tizennégy jelölt közül.
A kampányidőszak egyik főszereplője ezúttal a jelöltek és a pártok mellett az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) volt. Tevékenységének legfőbb áldozata a kormányzó PSD, amelynek jelöltje, Victor Ponta a legnagyobb eséllyel vág neki a megmérettetésnek, viszont a párt több vezető politikusa elleni eljárás a legkevésbé sem tesz jót az esélyeinek.
Az, hogy a párt szürke eminenciása, Viorel Hrebenciuc ellen egyszerre három ügyben is nyomoz a DNA, és az, hogy kiderült: Hrebenciuc a pártelnöki tisztséget is „belengette” Dan Sovának, rábeszélendő, hogy kezdeményezze a korrupcióellenes törvény számára kedvező módosítását, akkor is árnyékként vetül a pártra, ha Hrebenciucot gyorsan beáldozták. Persze ez nem jelenti azt, hogy Ponta nem győzhet – viszont beszédes bizonyítványt állít ki az ország morális szintjéről, ha valóban rá szavaznak a legtöbben.
Igaz, a másik kormánypártnak, az RMDSZ-nek is kijutott a „jóból”: bizonyára nem hiányzott nekik, hogy a választás előtti héten derült ki: meglehetősen kétes hátterű és szándékú szervezet képviselőinek közvetítésével ültek le egy második, megkérdőjelezhető legitimitású „neptuni” egyezményt létrehozni a magyarok és a románok között.
Már csak azért is, mert a magyarok az EMNP jelöltjének ringbe szállásával most először két jelölt közül is választhatnak. (Ott van persze kisebbségiként Klaus Johannis is, de nem biztos, hogy jó lenne a magyar közösség jövője szempontjából, ha sok magyar rá szavazva biankó csekket állítana ki a szász, de mégiscsak egy bukaresti párt élén politizáló, a magyar ügyek iránt semmilyen empátiát nem tanúsító jelöltnek.)
Az első forduló tehát számunkra most főleg a magyar–magyar versenyről szól – hiszen ezúttal nem kell a parlamentből való kieséstől félni. A képviselőet elvesztésével való riogatás most tárgytalan, az eddigi eredmények és programok alapján döntheti el mindenki, melyik magyar jelölt, melyik magyar politikai oldal politikáját, jövőképét tartja hitelesnek és támogatásra méltónak.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2014. november 4.
Államfőválasztás: szövetséges kerestetik
Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke 40,44 százalékkal, Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltje pedig a szavazatok 30,37 százalékát megszerezve jutott az államfőválasztás második fordulójába – közölte kedden a Központi Választási Iroda (BEC) a vasárnapi első forduló végeredményét bejelentve.
A harmadik Călin Popescu Tăriceanu 5,36 százalékkal. A további sorend: Elena Udrea (5,20), Monica Macovei (4,44), Dan Diaconescu (4,03), Corneliu Vadim Tudor (3,68), Kelemen Hunor (3,47), Teodor Meleşcanu (1,09), Szilágyi Zsolt (0,56), Gheorghe Funar (0,47), William Brânză (0,45), Constantin Rotaru (0,30), Mircea Amariţei (0,08). Kelemen Hunor 329 727, Szilágyi Zsolt 53 146 szavazatot kapott.
Képben Tăriceanu és az RMDSZ
Zajlik a szövetségesek keresése a második fordulóra. Victor Ponta miniszterelnök a Szociálliberális Unió (USL) Călin Popescu Tăriceanu volt liberális pártelnök, exkormányfő pártjának, a Liberális Reformpártnak (PLR) a bevonásával történő újjáélesztésére tett javaslatot azon a kedd délutáni koalíciós egyeztetésen, amelyen az államfőválasztás vasárnapi első fordulója eredményeit elemezték ki, és amelyen javaslatot tett a miniszterelnök személyére arra az esetre, ha a második fordulóban őt választják államfővé.
Ponta három jelöltet is megnevezett, ugyanakkor Tăriceanut nevezte meg első számú miniszterelnök-jelöltjeként, mint olyan személyt, aki garantálja a 16 százalékos egységes adókulcsot, a tb-járulék csökkentését, a nyugdíjak és a bérek emelését.
Hozzátette: a másik jelöltje, amennyiben Tăriceanut nem fogadják el a partnerek, George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) korábban a PSD-ben politizáló igazgatója. Azt sem zárta ki ugyanakkor, hogy Florin Georgescu, a jegybank alelnöke személyében technokrata kormányfő lesz. Tăriceanu kedden kijelentette: Pontát támogatja, pártja pedig belép a kormányba.
A PSD koalíciós partnere, az RMDSZ támogatására is számít, ugyanakkor Tánczos Barna, a szövetség szenátusi frakcióvezető-helyettese kijelentette: az RMDSZ mérlegelni kívánja a döntést, hiszen koalíciós partnere szociáldemokrata, ellenfele, Klaus Johannis viszont egyrészt szintén kisebbségi, hiszen szász, másrészt az RMDSZ-hez hasonlóan az Európai Néppárt tagja.
Rámutatott: az RMDSZ döntését az is befolyásolja majd, kit nevez meg miniszterelnök-jelöltként Ponta. Mindemellett megjegyezte, hogy a szövetség felfogása a magyarság jövőjéről, a nemzeti önazonosság, a kultúra és a hagyományok megőrzéséről eltér attól, ahogyan Johannis képviselőné a szászok érdekeit.
Leszögezte: szerinte Johannis nem tekinthető egyik kisebbség képviselőjének sem, mivel programjában és nyilvános megszólalásaiban sem tett említést a kisebbségi ügyekről. Márpedig ebben az esetben nem képviselőheti a magyar közösség érdekeit – vélekedett Tánczos.
Johannis egyébként kedd kora este a regionalizáció kapcsán kijelentette: nem támogatja az etnikai alapú regionalizációt.
Korodi Attila környezetvédelmi miniszter kifejtette: az RMDSZ a helyi szervezetekkel történő egyeztetés után csütörtökön dönti el, kit támogat a második fordulóban. Szerinte nincsenek jó opciók, csak opciók vannak.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfőn este elmondta, a szervezet csütörtökön a Szövetségi Állandó Tanács ülésén dönti el, kit támogat, a döntés pedig számos tényezőtől függ.
A PRM Pontát támogatja
Klaus Johannis ugyanakkor azt jelentette be, hogy nem hajlandó egyik kiesett jelölttel sem alkudozni a második körös támogatásról, ehelyett közvetlenül az emberektől kéri a támogatást.
A kormányon levő UNPR annál inkább: bejelentették, hogy megállapodást kötöttek Corneliu Vadim Tudorral arról, hogy a Nagy-Románia párt (PRM) Pontát támogatja a második körben. Teodor Meleşcanu is közölte: Ponta mellé áll a második körben, hogy együtt biztonságosabbá tehetik az országot.
Megszólalt a második fordulós támogatás ügyében Elena Udrea, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke is, aki 5,17 százalékkal a negyedik helyen végzett vasárnap. Kijelentette: a PMP nem bocsátkozik alkuba, ugyanakkor nem kizárt, hogy saját álláspontot fogalmaz majd meg a jelöltekről.
Az EPP Johannis mellett
Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke még hétfőn arra buzdította a néppárt romániai tagjait, hogy a második fordulóban Klaus Johannist támogassák. Az EPP elnöke támogatásáról biztosította Johannist és a néppárt valamennyi romániai tagját, így a PMP-t és az RMDSZ-t is arra buzdította, Johannist segítsék győzelemre.
„A történtek alapján arra buzdítom a néppárt valamennyi romániai tagját, hogy Johannist támogassák. Az eredménye azt igazolja, hogy erős és versenyképes jelölt, aki győzni fog két hét múlva” – olvasható a közleményben.
Fontosnak nevezte a jobbközép szavazók mozgósítását, és azt is, hogy Johannis a többi romániai EPP-tagok jelöltjei által felvetett célokat is felkarolja a második fordulóban. „A jobbközép pártoknak egységeseknek kell maradniuk, ha győzni akarunk november 16-án” – olvasható a közleményben.
Ponta ismét kijátssza a nacionalista kártyát
Példátlanul durva stílusban támadt rá Klaus Johannisra Victor Ponta kedden a PSD megyei vezetőivel folytatott videóértekezleten: többek között azt állította, egyedül „az Erdély elszakítását akaró” Szilágyi Zsolt támogatja.
A miniszterelnök szerint Johannis „egy dolog, aki a dolgokhoz szól, míg ő „román, aki a románokhoz szól.” A rá kis arányban szavazó erélyi románokhoz szólva arra buzdította őket, a második körben szavazzanak rá, mivel az ő projektje „egész Romániáé.” Szerinte meg kell győzni az embereket, hogy rá szavazzanak, mivel Tăriceanu, Meleşcanu, Diaconescu, Vadim Tudor és a többi jelölt szavazóit is képviselőni fogják.
„Az egyetlen jelölt, aki már jelezte, hogy Johannist támogatja, Szilágyi Zsolt, aki el akarja szakítani Erdélyt” – mondta Ponta, hozzátéve: nem fogadnak el külföldi utasításokat az EPP-től, amely szerinte 2012-ben is gúnyt űzött a románokból. Szilágyi úgy reagált: Ponta eszelős kijelentéseket tesz, és hamis információkkal próbálja manipulálni a közvéleményt.
Corlăţean: az ellenzék a hibás a külföldi voksbotrányért
Az államfőválasztás első fordulóját megnyerő szociáldemokrata jelölt, Victor Ponta ellenjelöltjeire próbálta hárítani Titus Corlăţean külügyminiszter a felelősséget azért, mert a vasárnapi szavazás idején több romániai külképviselőeten is botrány tört ki, mivel a nagy tömeg és a lassú ügyintézés miatt nem szavazhatott mindenki, aki élni akart alkotmányos jogával.
Corlăţean szerint Ponta egyes ellenfelei szervezetten irányították a nagykövetségekre szimpatizánsaikat, hogy mesterségesen felduzzasszák az előttük kígyózó sorokat, és ezáltal botrányt okozzanak. A külügyminiszter azt állította, Németországból, Stuttgartból és Münchenből kapott erre vonatkozó információkat.
A Központi Választási iroda és a miniszter egyébként kedden egyeztettek arról, hogy a második fordulóra megnöveljék a szavazófülkék számát és egyszerűsítsék a választási procedúrát a külképviselőeteken.
Egyébként Párizsban – ahol vasárnap este a felháborodott szavazni akarók betörtek a nagykövetség épületébe – hétfőn este mintegy százan tüntettek a külképviselőet előtt az ellen tiltakozva, hogy korlátozták a szavazati jogukat.
Eközben a német parlament alsóháza, a Bundestag Európa-ügyi bizottságának elnöke levélben fordult Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez, azt állítva: tudomására jutott, hogy a nagykövetségek utasítást kaptak: akadályozzák a szavazási folyamatot. Mint közismert, öt évvel ezelőtt a külföldön élő romániaiak elsöprő többsége a jobbközép jelöltre voksolt, az utasítással most ezt próbálták megakadályozni.
Balogh Levente
Székelyhon.ro2014. november 6.
Klaus Johannis számít az RMDSZ-re
Klaus Johannis, a jobbközép oldal államfőjelöltje szerint írásos megállapodás kötelezi az Európai Néppárt romániai tagpártjait, hogy őt támogassák a második fordulóban. Az RMDSZ illetékese a Krónikának nyilatkozva ezt cáfolta. A szövetség csütörtökön dönt arról, hogy Johannist vagy a szociáldemokrata Victor Pontát támogatja.
Az Európai Néppárt (EPP) tagpártjai között írásos megállapodás van arról, hogy egymást támogatják a választásokon – jelentette ki Klaus Johannis, a jobbközép Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) második fordulóba jutott államfőjelöltje, hozzátéve: éppen ezért a második körben a szintén EPP-tag RMDSZ támogatására is számít.
Johannis szerint nem opcionális lehetőségről van szó, az írásos megállapodás egyértelműen egymás támogatására kötelezi a jobbközép, konzervatív pártokat tömörítő európai pártszövetség tagjait. Azt is elmondta, hogy hétfőn Romániába érkezik az EPP elnöke, Joseph Daul.
Temesváron vitázna Pontával Johannis
Nyilvános vitára hívta ki szerdán Klaus Johannis Victor Pontát. Az ACL jelöltje szerint a vita színhelyéül Temesvárnak kellene szolgálnia abból az alkalomból, hogy idén huszonöt éve robbant ki a forradalom a Bánság fővárosában.
Johannis kitért az első forduló eredményére is. Szerinte az, hogy a dél-romániai megyékben gyengébben szerepelt, a PSD dezinformációs kampányának tudható be.
Egyébként az alkotmánybíróság szerdán mind a tizenkét, az első forduló eredménye ellen benyújtott óvást elutasította.
Ezzel szemben Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára szerdán a Krónika megkeresésére határozottan cáfolta, hogy létezne ilyen írásos megállapodás. „Csak annyit tudok mondani: nincs ilyen egyezség" – mondta Kovács, hozzátéve: nem tudja, Johannis milyen alapon hivatkozik egy ilyen megállapodásra.
Annak kapcsán, hogy Joseph Daul közleményben szólította fel az EPP-tagpártokat Johannis támogatására, Kovács lapunknak elmondta: Kelemen Hunor az első fordulót megelőzően is találkozott Daullal, akinek elmagyarázta: az RMDSZ álláspontja az, hogy egy kisebbség politikai képviselőete, amelynek szavazóbázisa állandó, nem engedheti meg magának, hogy érzelmi alapon döntsön, minden egyes alkalommal racionálisan kell eldöntenie, ki mellé áll. „Daul ezt megértette" – mondta Kovács.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a kedd esti koalíciós egyeztetést követően azt mondta: az RMDSZ még nem döntötte el, kit támogat a második fordulóban, erről csak csütörtökön, a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) ülésén születik határozat.
Egyben azt is kijelentette: a szövetség részese kíván maradni a koalíciónak a továbbiakban is, akkor is, ha Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnököt államfővé választják, mivel az általa a miniszterelnöki tisztségre kiszemelt Călin Popescu-Tăriceanuval kapcsolatosan pozitívak a tapasztalataik abból az időszakból, amikor koalícióban kormányoztak a Tăriceanu vezette kormányban.
Kormányzati ellenőrzés Szeben megyében
Kampányízű vizsgálatot indított a hét elején a Victor Ponta miniszterelnök alárendeltségébe tartozó kormányzati ellenőrző hivatal az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóságnál (ANRP). A hivatal emberei több településen, köztük a nagyszebeni ingatlan-visszaszolgáltatások ügyében is vizsgálódnak az ANRP szerint „állampolgári bejelentések" alapján. Az ellenőrző testület szerint 2010-ben kifizetett kárpótlások ügyében vizsgálódnak.
Egyébként arra is érkeztek panaszok, hogy 2005 és 2012 között „nagyon sok" történelmi ingatlant adtak vissza egyházaknak és kisebbségi szervezeteknek. Mint ismeretes, Klaus Johannis, Ponta második fordulós ellenfele 2000 óta Nagyszeben polgármestere.
Mint arról beszámoltunk, Joseph Daul még hétfőn arra buzdította a néppárt romániai tagjait, hogy a második fordulóban Klaus Johannist támogassák.
Az EPP elnöke támogatásáról biztosította Johannist és a néppárt valamennyi romániai tagját, így PMP-t és az RMDSZ-t is arra buzdította, Johannist segítsék győzelemre.
„A történtek alapján arra buzdítom a néppárt valamennyi romániai tagját, hogy Johannist támogassák. Az eredménye azt igazolja, hogy erős és versenyképes jelölt, aki győzni fog két hét múlva" – olvasható a közleményben.
Fontosnak nevezte a jobbközép szavazók mozgósítását és azt is, hogy Johannis a többi romániai EPP-tagok jelöltjei által felvetett célokat is felkarolja a második fordulóban.
„A jobbközép pártoknak egységeseknek kell maradniuk, ha győzni akarunk november 16-án" – olvasható a közleményben.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2014. november 7.
Megváltozik Budapest és az EMNP viszonya?
A romániai elnökválasztás első fordulója után új fejezet nyílt az erdélyi magyar politikában, amihez a magyar kormánynak alkalmazkodnia kell, és előfordulhat, hogy egyetlen magyar párt, az RMDSZ marad talpon – ilyen értelmű nyilatkozatot tett Grezsa István, a magyar miniszterelnökség nemzeti identitást erősítő kezdeményezések koordinálásával és támogatásával megbízott miniszteri biztosa.
A kijelentést egyesek úgy értelmezték, hogy a magyar kormány „kihátrált” az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) mögül, amelynek jelöltje, Szilágyi Zsolt 53 ezer szavazattal 0,56 százalékos eredményt ért el, miközben az RMDSZ által indított Kelemen Hunor 329 ezer vokssal 3,47 százalékon végzett.
Mint ismeretes, az eredmény miatt az EMNP elnöke, Toró T. Tibor és Szilágyi is lemondott, azonban Toró a Krónikának nyilatkozva árnyalta a Grezsa által felvázolt képet.
Grezsa István az InfoRádiónak azt mondta: a magyar kormányzatnak is figyelembe kell vennie a választási eredményeket, és ennek alapján kialakítania a magyar szervezetekhez való viszonyt.
„Ennek a választásnak az egyik fő kérdése az volt, hogy a többpártrendszer jelenlegi erdélyi leképeződése a szavazatok megoszlásában mit jelent. Eléggé egyértelműnek tűnik, hogy a két jelöltre leadott szavazatok nominális értéke megegyezik a korábbi választáson Kelemen Hunorra, az RMDSZ jelöltjére leadott szavazattal, tehát a meglehetősen csekély arányban részt vevő, szavazó-politizáló magyarság döntő része az RMDSZ jelöltjét támogatta” – mondta Grezsa István.
Az egységesebb magyar társadalom kialakításáról a miniszterelnökség miniszteri biztosa úgy fogalmazott: „a nemzetépítés jelen szakaszában mindenképpen át kell tekinteni a magyar szervezetekhez fűződő viszonyunkat, és a tényeket figyelembe kell venni Erdélyben és Magyarországon”.
„Az elmúlt hónapok gesztusai abba az irányba mutatnak, hogy az RMDSZ és kormányzat, a Fidesz kapcsolatai tovább javulnak, nyilvánvalóan az erdélyi választók döntését nekünk figyelembe kell venni. Sajnálatos módon az első fordulóban a magyarok lakta megyékben körülbelül tíz százalékkal alacsonyabb volt a részvétel, ez annak is betudható, hogy az esélyes román elnökjelöltek túl biztató üzeneteket nem fogalmaztak meg a magyarság számára a kampányban” – hangsúlyozta Grezsa István.
„Ésszerűtlen” többes jelölések?
A miniszteri biztos hozzátette: „természetesen minden politikai szervezettel, így az RMDSZ-szel is élő és mindennapi kapcsolatban állunk, tehát az a fajta ellentét, ami az elmúlt években tapasztalható volt, az viszonylagosnak nevezhető, tehát nincs szükség új kapcsolatfelvételre, hiszen a miniszterelnök mindkét magyar jelöltnek személyesen és a távolból is támogatását és jókívánságait fejezte ki”.
„Volt létjogosultsága az RMDSZ mellett új politikai erőnek, hiszen a rá leadott szavazatok is fokozatosan csökkennek választásról választásra, ugyanakkor bizonyos esetekben néha ésszerűtlennek tűnt számomra az elmúlt időszakban a többes jelölés bizonyos helyeken és területeken, nyilván a magyar választókörzetekben más szempontok érvényesülnek, mint a kormányban” – mondta Grezsa István.
„Az Erdélyi Magyar Néppártnak van egy stabil, de szűk szavazóbázisa, a többpárti szerveződésnek Erdélyben teljesen világos és tisztességes okai és keretei voltak, ugyanakkor most már több választás tapasztalatait követően azt gondolom, új fejezet nyílik az erdélyi magyar politikában, nekünk ehhez alkalmazkodni kell. Vagy az, hogy egy marad talpon, és az az RMDSZ, vagy pedig egy konszolidáltabb kapcsolat alakul ki a politikai szervezetek között, és ezek együttműködése határozhatja meg a jövőt” – fogalmazott a miniszterelnökség nemzeti identitást erősítő kezdeményezések koordinálásával és támogatásával megbízott miniszteri biztosa.
Toró: elhamarkodott a nyilatkozat
Toró T. Tibor, az EMNP leköszönő elnöke lapunknak nyilatkozva csütörtökön árnyalta a Grezsa által mondottakat, leszögezve: nincs szó arról, hogy Budapest kihátrált volna pártja mögül. „Elhamarkodottnak tartom a nyilatkozatot. A nemzetpolitikai államtitkárságnak el kell végeznie egy elemzést, mielőtt a választási aritmetikát nézi meg.
A pártpolitika szempontjából egy párt erejét valóban a szavazatok adják, viszont nemzetpolitikai szempontból azt is meg kell nézni, hogy ki mit képviselő az erdélyi magyar politikai porondon, például az autonómia terén, illetve hogy melyik párt folytat Bukarest-központú és melyik Erdély-központú politikát. A magyar nemzetpolitikának támogatnia kell az Erdély-központú politikát” – szögezte le Toró, az EMNP politikai krédójára utalva.
Az EMNP-elnök kifejtette: természetes, hogy a magyar kormánynak normális kapcsolatot kell kialakítania minden erdélyi magyar politikai szereplővel, így az RMDSZ-szel is, amely parlamenti képviselőettel rendelkezik, és jelenleg a bukaresti kormánynak is tagja, „még ha ez nekünk nem is esik mindig jól”. „Meggondolandó ugyanakkor, hogy egyetlen politikai partnernek fogadja el azt a pártot, amely azzal a baloldallal szövetkezik, amely magyarellenes lépések sorát tette a MOGYE magyar főtanszékei elleni hadjárattól kezdve egészen addig, hogy a kisebbségjogi polgári kezdeményezés ellen lépett perbe” – mutatott rá Toró.
A Krónika kérdésére elmondta: a magyar kormány nem közölt vele olyan értelmű üzenetet, hogy kiállna mögüle. „A nyilatkozatban elhangzotthoz képest sokkal árnyaltabb a magyar kormány és a nemzetpolitika viszonyulása az erdélyi ügyekhez” – mondta a pártelnök. Hozzátette, legközelebb épp a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) e havi plenáris ülésén készül kifejteni a nemzetpolitikával kapcsolatos álláspontját.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2014. november 11.
Burkolt RMDSZ-bírálat Joseph Daultól
Burkoltan bírálta az RMDSZ-t kedden Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, aki azért érkezett Bukarestbe, hogy Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje mellett kampányoljon, és a jobbközép pártok vezetőivel tárgyaljon.
A francia politikus azt követen, hogy a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) székházában Johannisszal tárgyalt, újságírói kérdésre válaszolva véleményt nyilvánított arról is, hogy egyes jobbközép pártok nem támogatják egyértelműen Johannis elnökké választását.
Daul rámutatott: volt olyan párt, amely megmagyarázta, hogy jobb, ha nem támogatják közvetlenül Johannist, a közvetett támogatás hasznosabb, és ezt számadatokkal is igazolták, ezért elfogadta. Ezzel a Népi Mozgalom Pártra (PMP) utalt, amelynek elnöke, Elena Udrea csak annyit mondott a választóinak: menjenek el szavazni, és voksoljanak Ponta ellen.
Ugyanakkor az RMDSZ álláspontjára utalva – nem ejtve ki a szervezet nevét – úgy fogalmazott: „Másoknak azt mondtam, hogy ez nem normális.” „A jobbközép családnak egységesnek kell lennie. De tudják milyen ez, a népes családokban mindig van egy fenegyerek (enfant terrible), de azon vagyunk, hogy a család egységes maradjon” – mondta Daul.
Mint ismeretes, az RMDSZ nem állt ki egyik jelölt mellett sem, hanem azt javasolta szavazóinak, hogy a lelkiismeretük szerint szavazzanak. Ugyanakkor Kelemen Hunor Victor Ponta és a PSD érdemeit méltatta, Johannist pedig keményen bírálta. Kelemen kedden is jelezte: az RMDSZ álláspontja változatlan. Daul viszont már korábban arra szólította az EPP romániai tagpártjait, hogy Johannist támogassák.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára múlt héten úgy nyilatkozott a Krónikának: Kelemen Hunor még a választás első fordulója előtt arról tájékoztatta Dault, hogy az RMDSZ kisebbségi pártként nem érzelmi, hanem racionális alapon választja ki, kit támogat, Daul pedig ezt megértette.
Daul egyébként Johannis érdemeiről szólva emlékeztetett: maga is egy község polgármestereként kezdte, és a polgármesteri tapasztalat a legjobb ahhoz, hogy valaki országos politikus legyen. Ezzel arra utalt, hogy Johannis Nagyszeben polgármestere. Daul szerint Johannis államfővé választása lehet a garancia arra, hogy Romániában független marad az igazságszolgáltatás, érvényesül a jogállamiság és folytatódik a korrupció elleni harc.
Daul reggel Traian Băsescu államfővel találkozott, majd Aurelian Pavelescuval, a parasztpárt elnökével tárgyalt, megpróbálva meggyőzni, hogy a jobbközép Klaus Johannist támogassa az államfőválasztás második fordulójában. Pavelescu azonban közölte: egyik jelöltet sem támogatja, és alkotmányos monarchiát szeretne. Daul találkozott Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, valamint Monica Macovei független EP-képviselővel, aki már Johannis mellé állt, és Elena Udreával, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnökével is.
Balogh Levente
Székelyhon.ro2014. november 18.
Meleşcanu is belebukott az államfőválasztásba
Nyolc napon belül a második külügyminiszter bukott bele a külföldön élő románok szavazása miatt kirobbant botrányba: a múlt hétfőn lemondott Titus Corlăţean helyére aznap kinevezett Teodor Meleşcanu hétfőn bejelentette, hogy távozik tisztségéből.
Victor Ponta miniszterelnök közölte: Mihnea Motocot, Románia Európai Bizottsághoz delegált nagykövetét jelöli a helyére.
A tárcavezető az államfőválasztás vasárnapi második fordulójának külföldi menetét ismertetve mindazonáltal a pozitívumokra igyekezett helyezni a hangsúlyt. Mint kifejtette, csupán öt nappal a második forduló előtt vette át a tárca irányítását, így elsődleges célja az volt, hogy gördülékenyebbé tegye a szavazás menetét, miután az első körben hiába álltak egyesek hosszú órákig sorban a külképviseletek előtt, a lassú ügymenet miatt végül nem tudtak szavazójogukkal élni.
Meleşcanu emlékeztetett: a tárca honlapjáról is letölthetővé tették azt a nyilatkozatot, amelyben a választópolgár saját felelősségére kijelenti, hogy máshol nem szavazott, emellett növelték a bélyegzők és a szavazófülkék számát. Azt állította ugyanakkor, hogy a külföldi szavazókörök számának növelése törvényesen nem volt lehetséges, így az lehetővé tette volna a végeredmény megóvását.
A miniszter rámutatott: mindezek nyomán rekordszámú külföldön élő román élhetett választójogával, hiszen több mint 370 ezren voksoltak, ami háromszorosa az első forduló részvételnek. Azt is kifejtette, hogy a szavazási folyamat „jelentősebb incidensek" nélkül zajlott. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy vasárnap este az urnazárás utána párizsi és a torinói külképviselet előtt rekedt, felháborodott román állampolgárokat könnygázzal kellett szétoszlatni.
A miniszter szerint a választási ügymenetet szabályozó jelenlegi jogszabály elavult, nem felel meg a demográfiai realitásoknak, mivel azt még az EU-csatlakozás előtt fogadták el, azóta viszont mintegy hárommillióan költöztek külföldre dolgozni.
Meleşcanu bocsánatot kért azoktól, akik nem tudtak szavazati jogukkal élni, megjegyezve: valakinek vállalnia kell a felelősséget, és mivel a polgárokat nem lehet felelőssé tenni, ő maga vállalja a felelősséget azzal, hogy lemond.
Mint ismeretes, Meleşcanu elődje, Titus Corlăţean azért mondott le, mert nyomást gyakoroltak rá a külföldi szavazókörök számának növelése érdekében, amit ő törvénytelennek tartott, ezért nem volt hajlandó meglépni. Ugyanakkor utódja, Teodor Meleşcanu is ugyanezen álláspontra helyezkedett, ennek nyomán ismét csak több ezernyi külföldön élő román állampolgár nem tudott szavazati jogával élni, mivel hiába álltak be a külképviseletek előtt kígyózó sorokba, nem kerültek sorra urnazárásig.
Emiatt Párizsban és Torinóban a felháborodott tömeg megpróbált behatolni a külképviseletre, amit a kivezényelt rohamrendőrök könnygázzal akadályoztak meg.
A külföldi voksolás miatti incidensek nyomán a két forduló között kormányellenes tüntetések zajlottak Romániában, mivel fölmerült a gyanú, hogy a baloldali kormány szándékosan korlátozta a rendszerint a jobboldalra szavazó külföldi románok szavazati jogát. Ezek a fejlemények jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a jobbközép jelölt, Klaus Johannis vereséget mért az esélyesebbnek tartott baloldali jelöltre, Victor Ponta miniszterelnökre.
Balogh Levente |
Krónika (Kolozsvár)2014. november 20.
Újratárgyaltatnák Borbély László mentelmi ügyét is
Újratárgyaltatná a parlament által ki nem adott honatyák – közöttük Borbély László – mentelmi ügyét Horațius Dumbravă bíró, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagja.
Dumbravă csütörtökön levélben fordult Klaus Johannis megválasztott államfőhöz, amelyben felkérte, hasson oda, hogy a parlament újratárgyalja azon honatyák, illetve volt miniszterek ügyét, akik esetében nem hagyták jóvá a bűnvádi eljárás beindítását.
A bíró konkrétan Borbély László, Varujan Vosganian, Daniel Chițoiu, Vlad Cosma és Ion Stan esetét hozta fel, arra hivatkozva, hogy a parlamentnek semmilyen jogalapja nem volt ahhoz, hogy akadályozza az igazságszolgáltatás munkáját.
Egyúttal javaslatot tett arra, hogy az alkotmány módosításáig új törvénnyel kellene szabályozni a mentelmi jogot, amely eltüntetné az igazságszolgáltatás útjából az akadályokat.
Borbély ellen kétrendbeli befolyással üzérkedés és hamis vagyonnyilatkozat-tétel kapcsán vizsgálódott a DNA, de a vádat idén ejtette, miután a képviselőház még 2012 szeptemberében nem függesztette fel a volt környezetvédelmi miniszter képviselői mentelmi jogát, és nem járult hozzá a bűnvádi eljárás megkezdéséhez.
Őrizetben Mircea Roșca
Őrizetbe vette szerdán késő este Mircea Roșca PNL-s képviselőt az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) az ellene zajló eljárás kapcsán. A legfelsőbb bíróságnak csütörtökön kellett döntenie arról, hogy előzetes letartóztatásba helyezi őt és két másik képviselőt, Ioan Adam PSD-s és Ion Diniță konzervatív párti honatyát.
Balogh Levente
Székelyhon.ro2014. november 21.
Felelősség
Menjen vagy maradjon a Ponta-kormány? – Klaus Johannis meglepő választási győzelme után ez az egyik vezető politikai téma.
Pedig nem parlamenti választásról van szó, államfőre voksoltunk, nem képviselőkre, ennek nyomán pedig elvileg nem kellene azon spekulálni, hogy az elnök megválasztása nyomán a kabinet is módosul.
A mostani helyzet mégis más. Amolyan „félidei” választásról van szó, hiszen a Ponta-kabinet – ha nem is ugyanabban az összetételben – mandátumának felénél tart. Ráadásul Johannis ellenfele maga a regnáló miniszterelnök, Victor Ponta volt. Ebben a minőségében szenvedett vereséget. Ráadásul abban is konszenzus van, hogy Johannis győzelme nem feltétlenül politikai programjának köszönhető, a polgárok nem azért mozdultak meg vasárnap, hogy ő legyen az államfő, hanem azért, hogy ne Ponta.
Az általa vezetett Szociáldemokrata Pártot (PSD) ugyanis a posztkommunizmus letéteményesének tartják, ennek minden velejárójával: a korrupcióval, a zsarolással, az oligarchák arcátlanságával, a beruházások ösztönzése és a vállalkozók támogatása helyett az állami segélyből élők közpénzekkel történő „lefizetésével”, a teljesítmény díjazása helyett az államtól való függés erősítésével. A polgárok többsége mindezen okok miatt Ponta ellen voksolt, amit tekinthetünk akár „közvetlen bizalmi szavazásnak” is, amelyen a miniszterelnök csúfosan elbukott.
Ezek után akkor is indokoltnak tekinthető a távozása, ha nem parlamenti választás zajlott. A felelősséget az egész kormánynak viselnie kell, az RMDSZ-szel együtt. A szövetség egy megbélyegzett kormány tagja, amely fölött a külföldi szavazás akadályozása miatt ráadásul most már a bűncselekmény elkövetésének gyanúja is lebeg. Már csak ezért is indokolt volna a kilépés.
És azon megyei, illetve országos vezetők felelősségének megállapítása és esetleges elmozdítása, akik azért felelősek, hogy a magyar közösség egyetlen olyan szervezete, amely parlamenti képviselettel rendelkezik, és a leginkább szem előtt van, ennyire nem értette meg a magyar választók akaratát, és miközben látszólag nem foglalt állást, valójában a már csak a külföldi voksolási botrány miatt is vállalhatatlan jelölt mellett állt ki.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2014. november 25.
RMDSZ: „elviekben” lehet tárgyalni a kormányváltásról
Az RMDSZ-ben a héten elviekben szóba kerülhet, hogy tárgyalásokat kezdjenek az új Nemzeti Liberális Párttal (PNL) egy új összetételű parlamenti többség kialakításáról, eddig ugyanakkor nem történt ilyen témájú megkeresés – mondta hétfőn Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője az RFI rádiónak nyilatkozva.
„Nem az RMDSZ dönti el, hogy leváltják-e a kormányt vagy sem, hanem a parlamenti többség, és persze az RMDSZ szavazatai is számítanak. De jelenleg nem tudok arról, hogy az ellenzék köreiben szándék lenne a többség azonnali megváltoztatására. Gyanítom hogy előbb-utóbb, valószínűleg jövőre megkísérelnek új többséget létrehozni, és akkor nekünk is meg kell vizsgálnunk, mi a teendő, de erről nem most kell dönteni” – mondta a politikus.
Kelemen Hunor, a szövetség jelenlegi elnöke múlt héten azt mondta: a szövetség vezetői ezen a héten ülnek össze, hogy a kormányon maradásról vagy a kilépésről tárgyaljanak. Kifejtette: nem keresnek ürügyet a kilépésre, az elsődleges cél az, hogy megértsék, mi történt az államfőválasztáson.
Kelemen hétfőn az Adevărulnak nyilatkozva kifejtette: egyelőre nem tud egyértelmű választ adni arra, hogy az RMDSZ megkérdőjelezné a Szociáldemokrata Párttal (PSD) megkötött szövetséget, előbb a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) csütörtökön ki kell elemeznie a választási eredményeket.
„Ha a kormányzás nem szolgálja a közösséget, nincs miért kormányon maradni. Nincs értelme ott maradni, ha nem hoz javulást az emberek számára” – szögezte le Kelemen. Kifejtette: meg kell vizsgálni, miért szavazott a magyarok 85 százaléka Johannisra, azért, mert kisebbségi, illetve erdélyi, vagy egyszerűen Ponta elleni protestszavazatokról van szó.
Annak kapcsán, hogy Johannis jelezte: nem támogatja az etnikai alapú autonómiát, mégis rá szavaztak a magyarok, Kelemen úgy vélte, ez nem számított, a régiók esetleges létrehozása esetén nem lehet eltekinteni attól, hogy Hargita, Kovászna, Maros, Szilágy és Bihar megyében adott etnikai viszonyok vannak, amelyeket nem szabad módosítani.
Azt is elmondta: a PNL még nem kereste meg az RMDSZ-t az esetleges kormányváltás kapcsán, az RMDSZ pedig most elsősorban a jövő év elején esedékes kongresszusra koncentrál. Leszögezte: a PSD-vel kötött koalíciós megállapodás 2016-ig szól, de nem csupán a szövetségen múlik, hogy egyben marad-e addig a kormány.
Mint ismeretes, a Victor Ponta vezette, és az RMDSZ-t is soraiban tudó koalíció esetleges leváltása annak nyomán merült föl, hogy Ponta elvesztette az államfőválasztást, és a győztes, Klaus Johannis, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke jelezte: a PNL célja az, hogy hatalomra kerüljön, akár már 2015-ben, de legkésőbb a 2016-os parlamenti választást követően.
Az RMDSZ-en belül is vannak olyan hangok, amelyek szerint a szövetségnek tudomásul kell vennie, hogy a magyarok többsége Johannisra szavazott, és ki kell lépnie a kormányból.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2014. november 28.
Kívül tágasabb
Talán nem túlzás történelminek nevezni a csütörtöki napot: az az RMDSZ, amelyet eddig úgy tartottak számon, hogy gyakorlatilag bárkivel hajlandó szövetkezni annak érdekében, hogy kormányra kerüljön, vagy ott maradjon, most úgy döntött, a továbbiakban nem akar a koalícióban maradni.
A kabinetből való távozásról persze nem önszántából döntött a szövetség. Ehhez kellett az a pofon, amelyet a magyar választóktól az államfőválasztás második fordulójában kapott. Hiszen hiába éreztette az RMDSZ burkoltan és néha kevésbé burkoltan, hogy Victor Ponta államfő-választási győzelmét szeretné, a magyarok elsöprő többsége mégis az erdélyi, kisebbségi jelöltre, Klaus Johannisra szavazott. Még úgy is, hogy az nem ígért semmit közvetlenül a magyar közösségnek.
Az okok sokrétűek, de látható, hogy a magyarokat is elkapta az a szinte euforikus hangulat, amely egész Erdélyt magával ragadta, és amely szinte becsületbeli üggyé tette a balkáni, korrupt, bizánci szellemiségű Ó-Románia, illetve a vele azonosított PSD és Ponta elutasítását, és a nyugatosnak, européernek gondolt Johannis támogatását.
Másrészt a „korrekt partnernek” nevezett PSD magyarellenes lépései is minden bizonnyal sokat nyomtak a latban. Ráadásul a kormány megítélését tovább rontja a külföldi románok szavazása körüli botrány, amely miatt immár a legfőbb ügyészség is nyomozást indított.
Ilyen körülmények között az RMDSZ részéről öngyilkosság lett volna, ha ragaszkodik az el- és megvetett PSD-s szövetséghez, ez ugyanis vélhetően még a megmaradt szavazóinak nagy részét is eltávolította volna. Ráadásul az sem mellékes, hogy Johannist jól láthatóan a külföldi partnerek – az EU és Washington – is komolyabb és fontosabb partnernek tekintik, mint a kormányt, ezt jelzik a gyors gratulációk, az amerikai ügyvivő látogatása és Biden alelnök személyes telefonhívása.
Az RMDSZ tehát most meglépte, amit a magyarok többsége elvárt. Kérdés, hogy valódi ellenzéki szerepet vállal, esetleg kívülről támogatja tovább a Ponta-kormányt, vagy ismét elcsábul, ha lehetőség adódik a jelenlegi ellenzékkel együtt új kormányt alakítani, és hajlandó lesz egy jobbközép kabinetet – és ezzel az ország kisebbségpolitikáját – részvételével legitimálni.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2014. november 28.
Folytatja a kormányzást a PSD, kizárták Geoanát és Şovát
Folytatni kívánja a Szociáldemokrata Párt (PSD) a kormányzást, a párt kongresszusát márciusban tartják, és egyelőre nem alkalmaznak szankciókat azon területi szervezetekkel szemben, amelyek rosszul teljesítettek az államfő-választási kampányban – erről döntött csütörtökön a PSD országos, kibővített elnöksége.
Ugyanakkor Victor Ponta pártelnök Mircea Geoană, Dan Şova és Marian Vanghelie kizárását javasolta – ezt a pártvezetés nagy többséggel meg is szavazta.
Ez Victor Ponta pártelnök-miniszterelnök győzelmét jelenti, mivel egyes területi vezetőkkel szemben ő arra az álláspontra helyezkedett, hogy kormányon kell maradni, és a párt soron következő kongresszusát, amelyen elemzik az általa elveszített államfőválasztás tanulságait, csak márciusban kell megtartani.
Balogh Levente
Székelyhon.ro2014. november 29.
Magyar–román idill
A rendszerváltás előtt csodás összhangban éltek együtt Erdélyben a magyarok és a románok. Olyannyira, hogy az akkori állapotok példaértékűnek számítanak.
Ezt nem én találtam ki, hanem egy Sepsiszentgyörgyön megjelenő román napilap illetékesei, akik szerint azzal állítható helyre a mennyei béke állapota a két nemzet között, ha a város román lakosai közül mindenki meghív egy magyart a december elsejei román nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségre.
Hogy az akció meghirdetői mit is értenek a példaértékű etnikai viszonyokon, arra jó példa az a megjegyzés, miszerint a problémák – szerintük – azzal kezdődtek, hogy szétválasztották az óvodákat és az iskolákat. Vagyis azt tartják idilli állapotnak, amikor az 1989 előtti diktatúra egymás után sorvasztotta el, illetve olvasztotta össze a román tanintézetekkel a magyarokat, így a magyar diákok egyre kevesebb iskolában, egyre kevesebb osztályban tanulhattak anyanyelvükön.
Bezzeg, ha ma is ilyen szépen érvényesülhetne a multikulti! Mert hát menynyire zavaró, hogy a magyar gyerekek saját óvodákban, saját iskolákban tanulhatnak, és nem szembesülnek nap mint nap azzal, hogy a többségiek a multikulti jegyében éreztetik velük: ők csak másodrendűek. Hiszen láthattuk, milyen paradicsomi állapotok uralkodnak azokban az iskolákban, ahol nem választották külön a magyar és a román tagozatot: a tolerancia például olyan magasra hág, hogy egy román diák büszkén viseli a saját nemzeti színeiben virító hajpántot a nemzeti ünnepen. Igaz, nem a sajátján, hanem a magyarokén.
Van olyan, szintén vegyes iskola is, ahol simán megoldották az anyanyelv-használati problémát, hiszen mindenki szabadon használhatja az anyanyelvét, és olvashatja a különböző intézmények nevét az anyanyelvén. Már ha az az anyanyelv a román.
Ilyen körülmények között nem is vitás, hogy attól válna még idillibbé a magyarok és a románok közötti viszony, ha a magyarok kilátogatnak a román nemzeti ünnep rendezvényeire, amelyeken lánglelkű felszólalók arról szónokolnak, milyen csodálatos dolog ez az 1918. december elsején megálmodott Nagy-Románia.
Hiszen most, 2014-ben ugyanúgy nincs meg a kisebbségek önrendelkezése, amelyet a románok az ominózus gyulafehérvári kiáltványban megígértek, mint 1989 előtt. Ezen a téren tehát még sikerült megőrizni a rendszerváltás előtti idilli állapotokat.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2014. december 2.
Nem támogatták Markó mentelmi jogának megvonását
Nem támogatta kedden a képviselőház jogi bizottsága az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kérését, amelyben a hivatali visszaéléssel gyanúsított RMDSZ-es képviselő, Markó Attila előzetes letartóztatásba helyezését kezdeményezte.
A bizottságban csupán 13-an szavaztak a mentelmi jog megvonását, miközben 14 voksra – a testület létszámának fele plusz egy – lett volna szükség. A testület álláspontja csupán konzultatív jellegű, a végső döntést a képviselőház plénuma mondja ki. A szavazást várhatóan szerdán ejtik meg.
Markó ellen egy törvénytelen restitúciós ügy miatt indított eljárást a DNA. A testület egyébként az ugyanebben az ügyben szintén hivatali visszaéléssel gyanúsított demokrata-liberális párti Cătălin Teodorescu mentelmi jogának megvonását megszavazta.
Mint arról beszámoltunk, Markó ellen abban restitúciós az ügyben nyomoznak, amely kapcsán hivatali visszaélés gyanúja miatt múlt szombaton előzetes letartóztatásba helyezte az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Alina Bicát, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellenes Ügyosztály (DIICOT) főügyészét.
Bica ellen az a gyanú, hogy az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) restitúciós bizottságának tagjaként – Markó is ezen grémium tagja volt – anyagi ellenszolgáltatás fejében annak érdekében ügyködött, hogy a testület törvénytelenül ítéljen meg kárpótlást egy bukaresti telekért. A szóban forgó ügy 2011-ben történt, amikor a restitúciós testület egy 13 hektáros bukaresti telek ügyét tárgyalta, amelyet egy Gheorghe Stelian nevű üzletember igényelt vissza.
Végül kárpótlást ítéltek meg, ám mint kiderült, a telket valós értékének többszörösére értékelték fel, így a testület ennek megfelelően állapította meg a kárpótlás összegét.
A DNA szerint a telek értékét egy értékbecslő cég 377 282 300 lejben állapította meg, ami 263 327 559 lejjel (61 714 021 euróval) nagyobb a terület valós értékénél, vagyis ekkora az államot ért kár.
Balogh Levente
Székelyhon.ro