udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
581
találat
lapozás: 1-30 ... 481-510 | 511-540 | 541-570 | 571-581
Névmutató:
Balta János
2017. január 28.
Himnuszunk egy valódi nemzeti ima
Amint azt előzetesen közöltük, szerdán a lippai Hildegardis Ház nagytermében a helybeli Degré Alajos Olvasókör tagjai a Magyar Kultúra Napja alkalmából a januárban született Wass Albertre, Degré Alajosra és Petőfi Sándorra emlékeztek.
A szép számban összegyűlt helybeli és környékbeli érdeklődőket Czernák Ferenc, az Olvasókör szervezője köszöntötte, név szerint kiemelve ft. Reinholz András kanonok, máriaradnai és ft. Erős Miklós gyoroki plébánost. Miután ft. Reinholz András áldást mondott az egybegyűltekre, együtt megszólaltatták nemzeti imánk első szakaszát, a többi szakaszt Czernák Ferenc szavalta el. Ezt követően felolvasták Illyés Gyula Himnuszról írt esszéjét, majd Czernák Ferenc tartott előadást a Himnusz megszületésének a történetéről, párhuzamot vonva közte és más európai nemzetek himnuszai között. Ennek során megállapították: a mienk, a többitől eltérően, egy valódi nemzeti ima. Éppen ezért, felhívta a figyelmet a felcsendülése alkalmával elvárható viselkedési normákra.
A továbbiakban Wass Albert költeményeiből olvasott fel Barabás József, Détári Katalin, Igna Ilona és Nagy Mária, majd Degré Alajos életéről tartott kivetített képekkel alátámasztott, igen érdekfeszítő előadást Wonerth Loránd, aki régi rajzon megtalálta a lippai születésű kiemelkedő személyiség szülőházát is. Az Olvasókör tagjai azt szeretnék, ha a szülőház helyén álló háznak a pontos azonosítása után, azon emléktáblát helyeznének el. Az Olvasókör tagjai ezúton is köszönetet mondanak Wonerth Lorándnak, amiért kiváló előadó-házigazdának bizonyulva, nagyban hozzájárult a szerdai rendezvény sikeréhez. A szervezők csupán azt sajnálják, hogy a maguk programja egybeesett az aradi rendezvénnyel, ezért az övéken több, eredetileg oda készült érdeklődő nem tudott megjelenni. A szerdai olvasóköri ülés szeretetvendégséggel, baráti, családias hangulatú beszélgetéssel zárult.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2017. február 9.
Szegedi tárgyalásokon Kocsik József AMMGE-elnök
Feltérképeznék a gazdák helyzetét
Kocsik József AMMGE-elnök, Nagy Zsolt Arad megyei falugazda társaságában kedden Szegedre utazott. Út közben megálltak Nagylakon, ahol Varga István agronómussal, mezőgazdasági vállalkozóval, valamint Zahar Péter mezőgazdásszal találkoztak. Az említett vállalkozókat ugyanis a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. által előállított vetőmagoknak kísérleti parcellákon történő termesztése érdekelné. Zahar Péter már sikerrel vett részt az AMMGE által szervezett hajtatott fűszerpaprika termesztésben. A nagylaki gazdálkodóknak ígéretet tettek, hogy Szegeden egyeztetik az általuk igényelt vetőmagoknak a jelzett parcellákon történő termesztési feltételeit. Azokat Szegeden le is tárgyalták dr. Pauk Jánossal, a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. aligazgatójával és Riczu István osztályvezetővel. Tekintve, hogy hasonló parcelláknak a bevetését Majláthfalván, Pécskán, de Kisiratoson is igényelnék, az AMMGE, az RMGE közreműködésével felvállalta a jelzett vetőmagoknak Erdély és a Bánság egész területén történő terjesztését. A vetőmagokkal kapcsolatban, az Intézettől megkapják, majd a gazdák felé továbbítják az összes, szükséges tudnivalókat, beleértve a felvásárlási árakat is.
Kocsik József fontosnak tartja a másodvetésként is alkalmazható vetőmagfajtáknak a kipróbálását, a terjesztését nemcsak az Arad megyei, hanem az RMGE hatáskörébe tartozó összes gazdálkodó körében. Tavaszra ugyanis, különös fontosságot kapnak a másodvetések, hiszen a száraz fagyok valószínűleg sok őszi gabonavetést tönkre tettek, ezért a helyükbe rövid termésidejű gabonafajtákat kell majd vetni. Ugyanakkor egy gazdálkodónak a bevételeit nagyon meglendítheti, ha a kalászosok után még idejében beérő kukoricát vethet. A vetőmagokkal kapcsolatos összes tájékoztatót megkapják, amelyeket továbbítani szándékoznak a gazdálkodók felé nemcsak Arad megyében, hanem igazodva az új RMGE-ügyvezető elnök, ifj. Zágoni Szabó András elképzeléseihez, azokban a szórványmagyar megyékben is, ahol a Nyugati Jelent olvassák.
A továbbiakban a Szegedi Agráripari Kamarában jártak, ahol Nagy Zsolt külön tárgyalásokat folytatott a falugazdász kollégákkal, míg Kocsik József Kovács Ferencné Marika főosztályvezetővel tárgyalt, aki pályázati támogatásokkal működő termesztésekkel foglalkozik. Ebbe a kategóriába nem szabvány, de jól fizetett kultúráknak a termesztése tartozik. Velük kapcsolatban az összes tájékoztatót megkapják, amit a gazdálkodók rendelkezésére bocsátanak.
Ugyanaznap, a Paprika Kutató Intézetben is jártak, ahol Bráj Róbert és dr. Somogyi György fogadta őket. A szakemberek ugyanis elégedettek az Arad megyében termesztett, hajtatott fűszerpaprika minőségével, az teljesen megfelel a Hungarikum elvárásoknak. Éppen ezért, olyan szabványméretű fóliasátrakat akarnak hivatalossá tenni, amelyeket majd pályázati támogatással lehet megépíteni. Az agrártámogatásoknak a kibővítése érdekében feltérképezik az Arad megyei magyar gazdáknak a helyzetét, amely alapján megvitatják a támogatási lehetőségeket – mondta el érdeklődésünkre Kocsik József AMMGE-elnök.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2017. február 9.
Évértékelő a Kölcsey Egyesület leköszönő elnökével
Jankó András mindig szívesen tette a dolgát, de…
Amint azt a Nyugati Jelenben is közöltük, február 15-én, szerdán 18 órától a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében tartja beszámoló és tisztújító közgyűlését az aradi Kölcsey Egyesület. A hír hallatán megkerestük Jankó Andrást, az Egyesület elnökét, akivel az elmúlt évi közművelődési tevékenységet értékeljük, az idei terveket vesszük számba.
– Elnök úr, hogyan értékeli az elmúlt évet?
– Értékelés helyett inkább röviden felsorolom a tavalyi év eseményeit, hiszen, gondolom, az aradi magyar kultúra iránt érdeklődők ismerik a tevékenységünket. Mármint azok, akik többnyire jelen voltak minden rendezvényünkön.
Január 22-én szerveztük a Kölcsey-díjak átadását, március 1-jén tartottuk az előző évre vonatkozó beszámoló közgyűlést. Március 21-én bemutattuk Csanádi János Eleinkről szól a fáma című kötetét, amit később, a szerző jelenlétében Gyulán és Nagyváradon is bemutattunk. Április 11-én Szép Mária Terézia könyvét mutattuk be, és a férje festményeiből kiállítást rendeztünk. Május 22-én Feszty-konferenciát szerveztünk, május 25-én megtartottuk az első Iskolakórus Találkozót, júliusban volt a KITÁSZ közgyűlése. Szeptember 28-án rendeztük meg Steinhübel Zoltán kiállítását, október 4-én Olosz Lajos-megemlékezést tartottunk, ugyanakkor egy kötetét mutattuk be. December 3-án volt az általunk szervezett kórusfesztivál, 15-én Bodó Barna bemutatta a 2015-ös Erdélyi Magyar Civil Évkönyvet.
– Tehát színes program áll az Egyesület mögött. Az elnök milyennek értékeli a tavalyi rendezvényeiknek a színvonalát?
– A Feszty-konferencia és a KITÁSZ-találkozó, a kiállítások, kórustalálkozók, könyvek kiadása és bemutatása szerintem kimagaslóan jól sikerült rendezvények voltak, amelyeket csak egy jól összeszokott csapat tudott végrehajtani. De az is igaz, hogy nem volt zökkenőmentes a munka, voltak nézetkülönbségek is. A magam részéről azt gondolom, ennél többet már nem tudok levezényelni, ezért átadom a helyem másnak, aki tovább tud lépni, és még magasabb színvonalra emelheti az Egyesület munkáját. Éppen ezért nem jelöltetem magam a meghirdetett tisztújításon.
– Számomra a bejelentése meglepő, hiszen az aradi kultúraigénylő magyarság körében Önöket az év csapataként emlegetik…
– Az, hogy nem jelöltetem magam, nem újdonság, legalábbis azoknak nem, akik olvasták a Nyugati Jelenben tavaly januárban megjelent éves beszámoló interjút. Akkor már jeleztem visszalépési szándékomat. Ehhez még azt is hozzáfűzhetem, hogy amikor elvállaltam az Egyesület vezetését, azért tettem, hogy bebizonyítsam: nincs halálra ítélve ez az Egyesület! Vállalásomat, gondolom, teljesítettem, ezért nyugodt lélekkel állhatok fel, helyet adva egy arra rátermettebb személynek, akinek már most sok sikert kívánok! Ugyanakkor felajánlom a segítségemet is, ha arra szükség lesz.
– Köszönöm szépen a beszélgetést, ugyanakkor az aradi és a megyei magyarság nevében is megköszönöm az anyanyelvű kultúránkért, eddig kifejtetett, önzetlen munkáját.
– Én köszönöm a lehetőséget, mindig szívesen tettem a dolgomat.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2017. február 10.
Vitafórum anyanyelvű oktatásunkról
Érdekes bejelentéssel keresett meg a szerkesztőségben Zámbori Magdolna, a Nők a Nőkért Gizella Egyesületnek az elnöke, aki Anyanyelven vagy nem? Közügy-e a magyar nyelvű oktatás témakörökben kíván vitafórumot szervezni a Jelen Ház nagytermében február 24-én, pénteken 16 órától.
– Miért érzik úgy, hogy e témakörökben nem valamelyik pedagógus, civilszervezetnek, hanem önöknek kell vitafórumot szervezniük?
– Arad megyei magyar civilszervezetként – amelynek az alapszabályzatában szerepel az oktatással való törődés –, úgy gondoljuk, talán előnyösebb, ha nem a szakmabeliek hívnak össze egy ilyen témájú fórumot, hanem a szülők. Ők szeretnék megbeszélni egymással: egyesek miért érzik úgy, hogy a gyermekeiknek esetleg más nyelvű oktatási forma jobb a magyarnál. Miért érzik úgy, hogy az anyanyelvű oktatás hátrányára válhat a gyermeküknek. Miért érzik úgy, hogy az érvényesülés szempontjából nem elég jó az anyanyelvű oktatás. Miért vannak azzal kapcsolatban kételyeik. A szervezők alapgondolata: beszéljük meg! Azért, hogy ne történjen meg az egyre jobban elharapódzó lemorzsolódás. Magunk úgy érezzük, hogy az utóbbi időben két táborra oszlik a magyar nyelvű oktatással kapcsolatos vélemény, ráadásul a két tábor egyre jobban eltávolodik egymástól.
Ha a vitafórumot az RMPSZ vagy valamelyik iskola hirdetné meg, nem biztos, hogy előnyösebb lenne maguknak megmozgatni a magyar embereket annak érdekében, hogy merjék felvállalni, nyíltan kimondani: mi az elégedetlenségük, a félelmük forrása.
A szülők mindenképp hoznak egy döntést a gyermekük oktatásával kapcsolatban. Ha viszont őket nem kérdezik meg, akkor annak a lassú lemorzsolódás a következménye. Ha viszont a két tábor összeül, és megbeszéli e kérdéseket, és sikerül olyan konszenzusra jutni, hogy a felek közös utat találjanak az anyanyelvű oktatás felé, akkor az út járható is lehet.
– Meghívnak-e valakit e vitafórumra?
– Külön, személyesen senkit nem hívunk meg, de mindenkit szeretettel várunk, aki megszólítva, érintve érzi magát az anyanyelvű oktatás kérdésében. Vagyis olyan ötletekkel, javaslatokkal szolgálhat, amelyek pozitív változásokat hozhatnak. Tehát szeretettel várjuk mindazokat, akik nem csak szívügyüknek, hanem közügynek is tekintik az anyanyelvű oktatást – mondta el a Nyugati Jelennek Zámbori Magdolna, a Nők, a Nőkért, Gizella Egyesület elnöke, a tervezett vitafórumnak a moderátora.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2017. február 13.
MKT-ülést tartott az aradi RMDSZ
Legfontosabb feladat meghálálni a bizalmat
Amint azt előre jeleztük, pénteken 16 órától a székházában tartotta Megyei Küldöttgyűlését az RMDSZ Arad Megyei Szervezete. A prezídiumban Tóth Piroska titkár és ifj. Zágoni Szabó András alelnök társaságában helyet foglaló Hadnagy Dénes MKT-elnök köszöntötte a résztvevőket. Miután megállapította az ülés szavazóképességét, ismertette a napirendet, amelynek az első pontja szerint felkérte politikai tájékoztatójának a megtartására Faragó Péter megyei elnököt, parlamenti képviselőt.
A sürgősségi kormányrendeletek jogrendszerét teljesen el kell törölni
Az év első összejövetelén az elnök minden résztvevőt köszöntött, jó egészséget, a magyar közösség szempontjából eredményes 2017-es évet kívánt mindnyájuknak. Előrebocsátotta: tájékoztatójának első részében a parlamenti választásokat értékelné, utána viszont azt a kényes helyzetet, ami a kormány beiktatása után született. A választásokkal kapcsolatban kifejtette: a fő cél, az Arad megyei magyarság parlamenti képviseletének a visszaszerzése teljesült: megyei szinten 8%-os, országos szinten 6,5%-os támogatást kapott az RMDSZ. A magyarságot Bukarestben erős frakció képviseli.
Az emberek bizalmának a meghálálása a következő időszaknak a fő feladata. Azt szeretnék, ha a következő 4 évi parlamenti munka haszonélvezői az erdélyi és ezen belül az Arad megyei magyarság lenne. Az RMDSZ legfontosabb célja az elmúlt években, illetve a kampányban megfogalmazott vállalásaiknak a teljesítése lesz. Faragó elsősorban a kisebbségi jogok megszerzését nevezte meg, a nyelvhasználati küszöb csökkentését, a kulturális jogkörök bővítését, egy olyan jogállam kiépítését, amely szavatolja a kiszámíthatóságot, a megbízhatóságot, illetve a biztos jövőt a lakosság számára, benne a kisebbségekét is.
Nem titkolt célja a bukaresti részvételnek, hogy a településeink fejlődjenek, olyan központi költségvetési támogatást kapjanak, amely hozzájárul a lakosság és a magyarság mindennapi életének a javulásához.
A választások után hamar világossá vált: a PSD túlnyerte magát, ezért az ALDE-val kényelmes parlamenti többséget képezhet, de a 18 nemzeti kisebbség képviselője is támogatja a kormányt, ezért annak a megalakításához nem volt szükség az RMDSZ támogatására. Az RMDSZ vezetősége is úgy gondolta, nem akar a kormány részese lenni egy olyan ötödik kerékként, amely nem befolyásolhatja a működését. Ugyanakkor azt is érzékeltették, nincs értelme az ellenzékhez csapódni, mert azzal a következő években szinte semmit nem tudnának teljesíteni a kampányban tett ígéretekből, a közösség által megfogalmazott elvárásokból. Éppen ezért kötöttek a kormánypártokkal rövid távú megállapodást, amiben csak annyi van, hogy az olyan esetekben, amelyeket előre megbeszélnek, egyeztetnek egymással, támogatják egymást a parlamentben. Ezt azért kötötték, hogy legyen esély arra, hogy a tavaszi parlamenti szesszióban az RMDSZ által benyújtott törvénymódosítási kezdeményezések sikeresen átmenjenek. E kérdések alatt a nyelvi jogokat, a visszaszolgáltatásokat, a jogállamiság jobb irányba terelését értik, mindazokat a törvénytervezeteket, amelyek fontosak közösségünk számára. Az egyezség főpróbája a következő hónapokban lesz, amikor a törvénymódosítási javaslataikat benyújtják a parlamentbe. Ezen múlik majd a parlamenti együttműködésnek a folytatása vagy a megszakítása. Az együttműködési megállapodás szerint az RMDSZ frakciója egységesen megszavazta a kormány beiktatását. A megállapodás első próbája a költségvetés volt, amelyre nagyon sokan mondják, hogy túl optimista, teljesíthetetlen. A maga véleménye szerint is túl optimista, mert az állam többletbevételeihez igazítja a felvállalt tetemes kiadástervezetet, ami tartalmazza a minimálbéreknek 200 lejjel való növelését, a nyugdíjpontok emelését, az infrastrukturális beruházásoknak a növelését.
Az RMDSZ kérésére emelték meg a megyei utak fejlesztése céljából a megyei tanácsoknak kiutalt nagyobb pénzösszeget – van pénz az észak-erdélyi, valamint a Lugos–Déva közötti autópálya építésére, befejezésére.
Faragó Péter kérése volt, hogy végre különítsék el a pénzt az Aradon megépíteni tervezett két hídra. Azt mondták, a pénz benne van a költségvetésben. Az egyik hidat idén, a másikat a közeljövőben építik meg. Van pénz a helyi fejlesztésekre, ami a települések fejlesztését szolgálja. Külön dolog, amit a költségvetésbe csak az RMDSZ kért, és kétnapos vita eredményeként lett meg: az egyházi személyzet számának az emelése. 2007. óta nem lehetett emelni az egyházi kiszolgáló személyzetnek a létszámát, amit ezután minden megyében 5%-kal lehet emelni, köztük a magyar vonatkozású egyházi alkalmazottakét is. Az említett okok miatt szavazták meg a költségvetést.
Az elmúlt 10 napban bekövetkezett tüntetéssorozat okaira világítva, előrebocsátotta: a Btk. megváltoztatásában a kormánypártok és az RMDSZ között semmilyen egyeztetés nem volt, ezért ők is a hírek alapján követték a frissen megválasztott kormány által elkövetett baklövéseket. Az RMDSZ évek óta mondja, hogy a törvényeket nem a kormánynak, hanem a parlamentnek kell meghoznia, de ezt mindig csakis az éppen aktuális ellenzék hallja meg. Egy igazi demokráciában a kormány nem hoz törvényerejű rendeleteket egyik napról a másikra, amelyre később törvényként lehessen hivatkozni. Az elmúlt 10 napban is gyakran mondták: a sürgősségi kormányrendeletek jogrendszerét teljesen el kell törölni Romániában! Erre csak az EU-csatlakozás előtt volt szükség, amikor voltak olyan dolgok, amelyekre nagyon gyorsan kellett reagálni. Azóta ezekre nincs szükség, mert antidemokratikus, jogállamellenes, a törvényhozásnak a parlamentben kell lezajlania. Az RMDSZ évek óta hangoztatja a büntető törvénykönyv hiányos voltát, hiszen annak több mint 40 cikkelye alkotmányellenes, de senkinek nem volt érdeke változtatni rajta. Éppen ezért, minden parlamenti párt számára a következő időszak legsürgősebb feladata kell hogy legyen a Btk.-nak az Alkotmány szerinti átdolgozása, figyelembe véve a Velencei Bizottság ajánlásait is. Ez nem csak az ország, hanem a magyar közösség érdeke is, hiszen egy közösség akkor van biztonságban, ha az ország jogrendje biztos, kiszámítható. Példának okáért, egyik alkotmányellenesnek ítélt cikkely miatt ül a börtönben 2 éve Nagy Zsolt, de a cikkellyel azóta sem foglalkozott senki. A Btk. módosítása egyáltalán nem lesz könnyű ebben az országban, ahol az érzelmek és az indulatok elszabadultak. Ennek során mindkét oldal a legmesszebb elment, a saját érdekei mentén próbált véleményt alkotni, nyilvánítani. Szinte esély sem volt arra, hogy a felek leüljenek higgadtan átbeszélni a dolgokat. A többi párttal együtt az RMDSZ-nek is egyik legfontosabb feladata megteremteni a jogállamiságot, ahol az emberek nem ülnek ártatlanul börtönben, ahol a törvények egyértelműek és betartják őket, ahol a visszaszolgáltatást nem akadályozzák. Az említettekhez kell megtalálnia az RMDSZ-nek a megfelelő partnereket.
Határozatok
A továbbiakban Péró Tamás ügyvezető elnök számokkal alátámasztva értékelte a 2016-os parlamenti választások eredményeit. Hadnagy Dénes MKT-elnök a rendszeresen megtartott küldöttgyűlésekről, a folyamatos kapcsolattartásról, a szakbizottságok tevékenységéről olvasott fel tájékoztatót. Péró Tamás ügyvezető elnök ismertetője után elfogadták a 2016-os költségvetés végrehajtásáról szóló határozattervezetet. Ugyancsak Péró Tamás ismertetőjében hangzott el az a határozattervezet, amely értelmében az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének helyi és kerületi szervezetei 2017. február 17-ig kötelesek jelezni az Ügyvezető Testülettel a közgyűléseiknek a február 17. és április 30. között megtartandó időpontját. Ugyanakkor február 17-ig a jelzett tagszervezetek kötelesek lezárni a 2016-os pénzügyi évet, illetve a központ felé jelezni a tagsági díjat fizető tagok számát, behajtani a hátralékokat. Ugyancsak Péró Tamás olvasta fel a Megyei Küldöttgyűlésnek az elnök által, 2017. május 20-án 10 órára az Arta moziba történő összehívására szóló határozattervezetét. A jelzett határozattervezeteket megszavazták.
A továbbiakban Hadnagy Dénes ismertette az Alapszabályzat-módosító Bizottság létrehozásának a határozattervezetét. A bizottságba Faragó Pétert, Bölöni Györgyöt, Péró Tamást, Pál Norbertet és Kovács Imrét választották. Ugyancsak Hadnagy Dénes ismertette a Programmódosító Bizottság létrehozásáról szóló határozattervezetet. A Bizottságba Bognár Leventét, Szabó Mihályt, Hadnagy Dénest, Derzsi Csabát és Farkas Viktóriát választották.
A 10 napirendi pont szerinti Megyei Választási Bizottság megalakításáról szóló határozattervezetet Péró Tamás ismertette. A bizottságba Hadnagy Dénest, Tóth Piroskát és ifj. Zágoni Szabó Andrást választották.
Zárszóként Faragó Péter megyei elnök bejelentette: az RMDSZ következő SZKT-ülését május 13-án Zilahon vagy Besztercén tartják, ahova az Arad megyei SZKT-tagok közé javasolja Kovács Imre nagyperegi polgármestert, akit a közelmúltban Ezüstfenyő-díjjal tüntettek ki.
Oktatási fórum szükséges
Az egyéb napirendi pontban Derzsi Csaba a kulturális rendezvényekre szakosodott civilszervezetek vezetőinek a figyelmét hívta fel a március 1–30. között benyújtható pályázati lehetőségekre. Kovács Imre nagyperegi polgármester megköszönte az Ezüstfenyő-díjat, ami további, még hatékonyabb munkára serkenti.
Hadnagy Dénes a szaktestületek közötti együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet. Erdélyi István a nagypiacon működő vállalkozóknak, árusoknak az oda tervezett Egyesülési emlékmű miatti tiltakozására hívta fel a figyelmet. A kérdésben Bognár Levente kifejtette: eredetileg az emlékművet a ligeti tó közepére tervezték, de a városi tanács, amelyben az RMDSZ-nek csupán 2 szavazata van, megváltoztatta a határozatot.
Bíró Zoltán az iskolaigazgatók közelmúltban lezajlott vizsgáztatási kálváriájának a felvetésével egy vitafórumnak a témáját szolgáltatta, amihez sokan hozzászóltak. Véleményünk szerint a téma „megér még egy misét”, vagyis Király András oktatási államtitkár és Pellegrini Miklós helyettes főtanfelügyelő jelenlétében egy oktatási fórum összehívása szükséges.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2017. február 17.
Kölcsey-közgyűlés, meglepetésekkel
Szerdán este a Kölcsey Egyesület 2017. évi, az Aradi Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében tartott közgyűlése némi meglepetést hozott: a megüresedett elnöki posztra nem ír ki választást, a vezetést, egy évre, ideiglenes elnökség vette át.
Az ülést megnyitó Berecz Gábor titkár a (már újságból ismert) napirend felsorolása után Jankó Andrásnak adta át a szót az elnöki beszámoló ismertetésére. (Nem térünk ki rá részletesebben, a Nyugati Jelen közelmúlti számában olvashatták a Balta János által a leköszönő elnökkel készített interjúban.) A beszámoló végén az elnök „ennél többet nem tudok” megjegyzéssel bejelentette távozási szándékát.
A titkár ismertetője szerint az egyesület taglétszáma 150 körül állandósult, de 35-40 közülük nem látogatja a rendezvényeket, az egyesület könyvtára „mozdulatlan”, állományának egy része (raktározási hely hiányában) letétben van az alelnök lakásában, más részét szétosztották a megyében az erre igényt tartó iskolák, olvasókörök (például a borosjenői) között. A beszámolóban szó esett arról, hogy jó a kapcsolattartás más hazai és külföldi kulturális egyesületekkel (egyebek közt Nagyvárad és Kaposvár neve hangzott el), hogy megújult az immár Háromhavi Szemle folyóirat. A százlejes évi tagságdíj (ami nem egészen 42 százalékban folyik be, s ami, például, a Kölcsey-kiadványokhoz, -könyvekhez való ingyenes hozzájutást is feltételezi – szerk. megj.) távolról sem fedezi a kiadásokat, az Egyesület működéséhez külső segítségre van szükség. Az elmúlt évi 48,76 ezer lej bevételből 31,13 ezer pályázati pénz (nagy része az Arad Városi Tanácstól, egy kisebbik része a megyei tanácstól származik), 10,42 ezer magánszemélyek (köztük Böszörményi Zoltán) hozzájárulásából adódik.
Berecz Gábor elmondta még: az Egyesület évente kinyomtat 250–400 zsebnaptárt, s a 2013–2014-es évkönyv után (attól függően, hogy összegyűl-e a szükséges pénz) újabb évkönyvet szeretne megjelentetni.
Fekete Károly alelnök mindezekhez azt fűzte hozzá: tavaly a KITÁSZ-találkozó (a Kárpát-medencei magyar kulturális szervezetek 2016 nyarán Aradon megtartott találkozójáról van szó, amelyet évente más-más tagszervezet vállal fel – szerk. megj.) nagy erőfeszítés volt, ugyanúgy, mint a 14 aradi magyar alkotó képzőművészeti kiállításának (hosszú évtizedek óta premiernek számító) megrendezése. A felszólaló beszélt arról is, hogy az Egyesület tavaly, Aradnak az Európai Kulturális Főváros címre pályázása keretében (az aradi terv, mint ismeretes, megbukott, de esetünkben ez mellékes) öt javaslatot terjesztett elő, amelyből kettő bekerült a pályázatba. Az egyik az aradi múzeum birtokában lévő nagyméretű Feszty-triptichon rendbe hozása, kiállítása (írtunk róla annak idején, a mű nemzetközi konferencián történt bemutatása kapcsán), ebben jelentős a hozzájárulása a most leköszönt elnöknek. A másik a felújítás alatt álló Kultúrpalota orgonával való felszerelése, ami bizonyára nem kis anyagi erőfeszítés, de hosszú távra pozitív kihatással lenne a város zenei életére.
A 2017-es programra ezúttal nem térünk ki részletesen (alkalomadtán majd igen), előzetesen annyit, hogy minden hónapra van tartalmasnak ígérkező rendezvény, a legközelebbit azonban már most bejelentjük: február 21-én, jövő kedden Borbély László, az Aradhoz is (többek között felesége aradi származása révén) kötődő közismert RMDSZ-politikus könyvének bemutatása.
Amit nem halaszthatunk későbbre: a Kölcsey-elnökség arra vonatkozó javaslata, hogy az Egyesület Sándor Tivadar r. kat. papot, gáji plébánost, a Kölcsey régi és kitartó támogatóját tiszteletbeli elnöknek javasolta. (A tisztelendő úr, a rá jellemző szerénységgel inkább a volt elnökre ruházta volna át a megtiszteltetést – „a szolgát nem szokták kitüntetni”). Ugyancsak az elnökség javasolta, hogy az idei közgyűlésen ne legyen elnök- és vezetőségválasztás: egy évre, ideiglenesen, azaz jövő februárig az ügyvezető elnöki tisztséget Berecz Gábor eddigi titkár, a titkári tisztséget tőle Márkus János veszi át, a három alelnöki funkciót Fekete Károly, Hadnagy Dénes és Juhász Béla tölti be. A jogügyi tanácsos Jankó András lesz, a pénztárosi megbízatás Nagy Gabriellának jutott. Az elnökség tagjai továbbá Deák Rozália, Erdélyi István, Jámbor Ilona, Siska-Szabó Hajnalka. A közgyűlések között e tizenegy személy döntene a folyó ügyekről. A javaslatot a közgyűlésen részt vevő mintegy félszáz személy egyhangúlag megszavazta.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)2017. február 21.
Irodalmi találkozó Gyorokon
A gyoroki József Attila Irodalmi Kör február 23-án, csütörtökön 17 órától a telepi iskola osztálytermében tartja e havi összejövetelét. Arra várják az aradi Kölcsey Egyesület, illetve a lippai Degré Alajos Olvasókör tagjait, de a helybeli és a környékbeli irodalom kedvelőit és minden érdeklődőt is.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2017. február 23.
Aradon vallott könyvéről Borbély László
Leköszönt politikus, de boldog ember
Szerdán a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád termében 18 órától a Kölcsey Egyesület szervezésében bemutatták A politika színpadán című beszélgető-könyvet, amelyben a politikát végleg elhagyó Borbély László volt környezetvédelmi miniszter Ágoston Hugó kérdéseire válaszol.
Az egybegyűlteket és a vendégeket, Borbély Lászlót és aradi származású feleségét, Melinda asszonyt házigazdaként Bognár Levente aradi alpolgármester, az RMDSZ aradi szervezetének elnöke köszöntötte. Kifejtette: Borbély László minisztert ezúttal nem a költségvetésről, a kormánytámogatásból tervezett programokról, hanem beszélgetőpartnere, Fekete Károly arról fogja faggatni, hogy vásárhelyiként, erdélyi magyarként hogyan vállalt fel a közösségért olyan sokrétű szolgálatot, amelyet nem csak az aradi, de az erdélyi magyarság is megismerhetett. Zárszavaiban örömének adott hangot, amiért az estét együtt tölthetik, mert Borbély László mindig itthon érezte magát Aradon. Nem csak azért, mert Marosvásárhelyt Araddal a Maros összeköti, hasonló hagyományai, kulturális örökségei vannak. Tréfásan megjegyezte: Aradhoz más „infrastruktúra”, a kedves felesége is köti. Melinda asszony osztálytársai tiszteletbeli aradinak fogadták Borbély Lászlót, aki a város és a megye számára államtitkárként, de miniszterként is mindig biztos pontnak, segítőtársnak bizonyult Bukarestben. A rendezvény otthonosságát emeli, hogy éppen abban a középiskolában kerül rá sor, ahol mindnyájan tanultak.
Borbély László beszélgetőpartnere, Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke, miután ismertette Borbély László eddigi életútját, politikai és társadalmi tisztségeit, egyetemi oktatói tevékenységét, szólásra kérte a vendéget, szeretettel és virágcsokorral köszöntve Melinda asszonyt is.
Borbély László előrebocsátotta: Arad felé jövet nagyon izgult, mert négy város játszott meghatározó szerepet az életében: Marosvásárhely, ahol született és élnek; Brassó, ahol a nagyanyjáéknál vakációzott; Temesvár, ahol négy gyönyörű évet töltött el az egyetemen, illetve megismerte az „infrastruktúráját”, Melindát, illetve Arad, ahol sokszor járt és egyre jobban a szívéhez nőtt. Talán az sem véletlen, hogy a könyvét Aradon, másnap Temesváron, egy hét múlva Brassóban mutatják be. Az Ágoston Hugó által „ráncba szedett” könyv megírása során jött rá: boldog embernek érzi magát, mert ha körülnézünk, kissé másképp néz ki ez a világ, amelyben nem lenne túl sok okunk elégedettségre, boldogságra. Maga azonban, mondta, mindig megoldó típusú ember volt, kihívás volt számára az adódó feladatok végére járni. A bukaresti kollégák is tudták: Borbély Laci egy kellemetlen ember, aki nem engedi magát lerázni, ezért inkább segítsünk megoldani az általa képviselt problémát. Nem szabad az élet által elénk gördített akadályokhoz negatívan viszonyulni! Csak pozitívan kell hozzáállni! Ilyen szempontból úgy érzi, a politikából történt visszavonulással életének lezárult egy szakasza, ezután új dimenzióban tekint a világra, többet foglalkozik az unokáival, többet lehet együtt az „infrastruktúrájával”, vagyis a feleségével. Röviden: boldog embernek érzi magát!
Fekete Károly kérdéseire válaszolva Borbély László betekintést engedett a fiatalkori amatőr színjátszó életébe, az erős aradi kötődésekkel bíró politikus életútja révén a román politika kulisszatitkaiba; az elmúlt 26 év közéleti harcaiba – a Neptun-ügyet is érintve –, kompromisszumaiba.
A beszélgetés szüneteiben a Miscovici Tibor és Miltaller Lajos által biztosított zenei aláfestés nagyban emelte a rendezvény családias, bensőséges hangulatát.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2017. február 23.
Értékelő Engi Mártával, a Búzavirág Egyesület elnökével
Tanulni, táncolva örömöt okozni a magyarságnak
Engi Márta Ildikóval, a pécskai Búzavirág Egyesületnek az elnökével az elmúlt évi közművelődési tevékenységet elemezzük, az idei terveket vesszük számba.
– Milyen évet zárt a pécskai Búzavirág Egyesület, illetve az általa működtetett 4 tánccsoport?
– Mozgalmasat, ugyanis több külföldi szerepléssel egybekötve számos hazai meghívásnak is eleget tettünk. Jártunk Belgiumban; Budapesten részt vettünk a Magyarok Világtalálkozóján, számos, határ menti kisebb anyaországi településen is felléptünk. E kiszállások megszervezése csöppet sem volt egyszerű, hiszen egyrészt meg kellett mutatnunk a tánccsoportjaink repertoárjának a keresztmetszetét, ugyanakkor az sem volt közömbös, melyik csoporttal utazunk…
– Ilyen szempontból melyik tánccsoport a legkönnyebben mozgatható, utaztatható?
– Ha a létszámot vesszük, szinte minden csoport átlagosan 20-20 főből áll, ezért szinte mindegy, melyiket visszük. Ha viszont számolunk az utazás, a külföldi fellépések során adódható megterheléssel, a váratlan helyzetekkel, akkor inkább a felnőttek mellett döntünk.
– Ismertetné a korosztályonkénti csoportokat?
– A négy tánccsoport ugyanannyi korosztályt is jelent, az óvodások, az elemisek, a gimnazisták, illetve a középiskolásokat is tartalmazó felnőttek csoportját. Ami a nagyokat illeti, sajnos, rájuk leginkább a XII. osztály elvégzéséig számíthatunk, de van 1-2 olyan tagunk is, aki azon túl is kitart a csoport mellett. A munkahely vagy az egyetem miatt nagy a lemorzsolódás. Legtöbben a munkahely miatt mondanak le, mert nem tudnak rendszeresen a próbákra járni, de a fellépéseken való részvételük is bizonytalan.
– Hogyan szervezik meg a próbákat?
– Csoportonként, heti egyetlen, de kétórás próbát tartunk, amire sokan azt mondják: csak heti egyetlen, kétórás próba, miközben mások hetente két, négyórás próbán vesznek részt? Nekünk be kell érnünk a jelzett próbarenddel, mert hetente kétszer kapjuk meg a művelődési háznak a színpadát. Kedden 17 órától az óvodások és a kisiskolások, míg pénteken a gimnazisták és a felnőttek próbálnak, hogy a hét végén legyen idejük a tanulásra is.
– Van-e segítsége a próbáknak a levezetésében? Mert gondolom, nem egyszerű mindenki munkájára, előmenetelére odafigyelni.
– Most már, idézőjelben, mondhatom: „kissé hátradőlhetek a székemben”, mert a nagyok közül kerültek olyan segítségeim, akik sok munkát átvállalnak tőlem. Például az óvodás kora óta táncoló Papp Enikőre rábízhattam az óvodásokat és a kisiskolásokat. Farsangra készülve is közösen járunk a próbákra, de az oroszlánrészt már átvállalja. A nagyobbakat a szintén gyermekkora óta táncoló Papp Katica vette át, míg váltakozó párjai, Mester Dávid vagy Törő Norbert besegítenek. A nagyoknál vannak olyan táncelemek, amelyeket én nem tudok bemutatni, abban viszont segít Rusánszki László, aki most a Csiky Gergely Főgimnázium tanulója, nagyon ügyes táncos, ezért sokat segít a próbák levezetésében.
– Mi van Sisa Richárddal, talán egyetemre jár?
– Ő most Kolozsváron jár egyetemre, de remélem, a szíve egy kicsit nálunk maradt. Azt mondta, lehet, ott is folytatja a táncot, de hogy valóban teszi is, azt nem tudom…
– Mikor lesz a farsangi előadásuk?
– Azt február 26-án, vasárnap 17 órai kezdettel, a Művelődési Otthonban szervezzük. A végén, ha az idő is velünk tart, a szalmabábot, vagyis Íriszt el fogjuk égetni, de előtte zenés menettel kivisszük olyan helyre, ahol el lehet égetni.
– A programjaik megszervezéséhez, illetve a felkészüléshez kapnak-e megfelelő támogatást?
– A Pécskai Polgármesteri Hivatal és a Tanács részéről a támogatást eddig is kaptuk, tudtommal továbbra is élvezzük, ezért a Hivatal és a Tanács vezetőségének, személyesen Antal Péter polgármester úrnak is megköszönöm az eddigi, illetve a továbbra is biztosított támogatást. Ugyanakkor megköszönöm az RMDSZ pécskai szervezetének is a támogatást, de az Egyesület vezetőségi tagjainak is az önzetlen munkáját. Éppen most hívott telefonon Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház igazgatója, aki arról értesített, hogy a március 15-i programba iktatták a Búzavirágot is, illetve felkért, hogy mutassuk be a Március 15-i táncjátékunkat. A felkérés mindnyájunkat lelkileg feldobott, ezért most a nagyokkal kedden is, pénteken is csiszoljuk a jelzett táncjátékot, mert az aradi nagyszínházban való fellépés hatalmas megtiszteltetés, egyben kihívás számunkra. A felkészülési programunkat kissé átvágják a nagydiákokra, március 13–15-e között váró vizsgák. Éppen ezért akik részt vesznek a jelzett felméréseken, azok csak a főpróbára jönnek el.
Idei tervek
– Az idei program milyennek mutatkozik?
– A március 15-i műsort, az aradi fellépés miatt, itthon március 19-én szervezzük, de meg szeretnénk tartani a Pécskai Magyar Napokat is, amelyeknek a programját egyeztetni kell a helybeli civilszervezetekkel és az RMDSZ vezetőségével. Egy biztos: a tűzugrás ezúttal sem marad el. Tervezünk egy moldvai néptánc-tábort is, valahol a Csángóvidéken, ahol népes csapattal kívánunk részt venni. Tavaly ott volt egy igen jól sikerült tábor, ezért az idein mintegy 50 személlyel kívánunk részt venni.
– Egy autóbusznyi emberrel?
– Autóbusznyival, de nem azzal utazunk, hiszen az igen költséges, de ahogy a sófalvi, a kalotaszentkirályi táborozásainkat megoldottuk, ugyanúgy fogunk ezen is részt venni… Tavaly 25 fős csapattal jártunk Magyarlapádon vonattal, átszállással, kisgyermekekkel…
– Úgy nem túl bonyolult?
– De igen, borzasztóan bonyolult, mert felszerelést, ruhákat is vittünk, de a nagyok segítettek a kicsiknek, sőt 2-3 szülő is elkísért minket, ezért közösen mindent megoldottunk.
– Annyira drága az autóbusz?
– Még annál is drágább, hiszen a kiszállásoknak a legnagyobb költségét az utazás képezi.
– Iskolabusz nem lenne alkalmas?
– Túl kicsi nekünk, mert legkevesebb 9 párral utazunk, vagyis 18 személlyel, és akkor még a csomagokról nem is szóltam. Ha az iskolabusz 32 személyes volna, másképpen számolhatnánk…
– Hogy állnak a felszereléssel, hány rend ruhájuk van?
– Mivel a ruhák elavulnak, a ruhatárunkat folyamatosan próbáljuk megújítani, de igyekszünk olyan ruhatárat kialakítani, ami kisebb módosításokkal több tánchoz alkalmas: kötényt, blúzt vagy mellényt cserélünk és változott az öltözék. Arra nem telik, hogy egy teljes mezőségi vagy alföldi ruhatárunk legyen, ezért a kisebb változtatásokkal alkalmazkodunk a táncainkhoz. Egy székelyföldi rendet mindenképp szeretnénk varratni, mert elég sok székelyföldi táncot ismerünk, mutatunk be.
– Hány tánc szerepel manapság a repertoárjukban?
– Van moldvai és felcsíki alaptáncunk, illetve bővebben ismerünk mezőségit, ezen belül több vidéknek a táncát. A kalotaszegiben is több vidéknek a táncát ismerjük: a szucságit, a mérait, amit éppen a Muszka-házaspártól tanultunk. Szilágysági táncból is kettőt tanultunk be, de tövisháti, krasznai táncokat is tudunk. Kétórás előadást gond nélkül szervezhetünk, csak a gyermekek bírják szusszal. Jut eszembe, a székelyföldiek közül nyárádmogyorósi, Küküllő-menti, de pálpataki tánc is szerepel a repertoárunkban.
– Koreográfus segíti-e a munkában?
– Sok táncunk kialakításához a gyermekek is segítettek ötletekkel, amelyeket bevettünk egy-egy táncba. Idén viszont szeretnénk felkérni oktatópárokat, hogy egy-egy hosszú hétvégén tanítsanak be valamelyik csoportnak egy-egy táncot, filmfelvételekkel egy-két hónapig próbálva, majd jöjjenek vissza és ugyanarra a táncra állítsanak össze egy koreográfiát. Természetesen hivatásos oktatópárokra gondolunk, akikkel le kell tárgyalnunk, mennyiért, milyen feltételek között jönnének el. Mindent egybevetve, a biztos támogatás tudatában idén is tanulunk, dolgozunk, illetve a fellépéseinken bemutatva a tudásunkat, örömöt kívánunk szerezni a magyarságnak.
– Sok sikert kívánok hozzá, köszönöm a beszélgetést!
– Én köszönöm a lehetőséget!
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2017. február 25.
Értékelő Faragó Péter parlamenti képviselővel
Prioritás a nyelvhasználati küszöb leszállítása
Amikor Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei szervezetének az elnöke parlamenti képviselői mandátumot nyert, megegyeztünk, hogy időről időre elemezni fogjuk a törvényhozásban lezajlott aktuális eseményeket. Mivel azokat a hírcsatornák a saját szájízük, politikai színezetük szerint kommentálják, hasznos lehet egy, a parlamentben otthonos, szemtanú Arad megyei magyarnak a véleményét, az álláspontját is megismernünk.
– Melyik, a közelmúltban lezajlott eseményt tartja a legfontosabbnak?
– Szerintem a legfontosabb a költségvetés elfogadása volt, hiszen anélkül az ország, az intézmények, de a helyi közigazgatások sem tudnak működni. A kormány olyan költségvetést állított össze, amely sokak véleménye szerint túl optimista, ezért valószínűleg tarthatatlannak is bizonyul majd. Az RMDSZ-frakció tagjai úgy gondoljuk, ha ez a költségvetés megvalósul, számunkra hasznos lesz, hiszen tartalmazza egy részét a választási kampányban tett ígéreteinknek, amelyeknek a jóvoltából a választók bizalmát is megkaptuk. A közszférában 20%-os fizetésemelés történt, ami nagyon fontos, de olyan pénzeket is elkülöníttettek, amelyek a településeknek, a közigazgatási egységeknek a fejlődését is lehetővé teszik. Ez azt is jelenti, hogy a magyarok által lakott településeken is olyan megvalósítások válnak lehetővé, amelyek a mindennapi életüket jó irányban befolyásolják. Mi megszavaztuk, tehát támogattuk, ezért biztos vagyok benne: a közösségünkért is jó döntést hoztunk!
Ugyancsak az elmúlt időszakban elkezdődött a törvényhozási munka, egyelőre az elmúlt években felhalmozódott törvénytervezeteknek a visszautasítása zajlik. Ezzel párhuzamosan az RMDSZ frakciói azokon a törvénymódosításokon dolgoznak, amelyeket a következő időszakban be fogunk nyújtani. Közülük talán minden erdélyi magyar számára a legfontosabb a nyelvhasználati küszöbnek a leszállítása. Ezt néhány héten belül benyújtjuk, hogy a jelenlegi 20%-os küszöböt csökkentve a kisebb számarányban élő, vagy egy abszolút számban élő magyar közösség is használhassa az anyanyelvét az illető közigazgatási egységben. Számunkra most ennek a törvénymódosításnak a benyújtása a prioritás. A sikeréhez azonban a parlamentben többségi szavazatra van szükség, amihez meg kell találnunk a támogató partnereket. Ez lesz az egyik főpróbája a kormányzó többséggel kötött, parlamenti támogatásról szóló megegyezésnek. Ha ezt, illetve a többi kezdeményezésünket is támogatják, akkor megérte az együttműködés. Ha viszont nem kapjuk meg a szükséges parlamenti támogatást, a megegyezést is újra kell gondolnunk…
– Érzésem szerint a vezető kormánypártban Victor Pontának az élre törési szándékai komoly feszültségeket keltenek. Hogyan látszik ez a parlamentből?
– Meglátásom szerint az SZDP egy hatalmas, mamut-párt, amelynek szinte egyedül is többsége van a parlamentben, ezért valamilyen szinten természetesnek is tartok benne bizonyos feszültségeket. Ezeket én egyelőre kis feszültségeknek tartom, amelyeken viszonylag könnyedén túl tudnak lépni. Ha viszont a következő hónapokban további elégedetlenségek, sikertelenségek lesznek tapasztalhatók, komoly gondokat okozhat egyben tartanai e hatalmas pártot, amely eddig minden választás alkalmával, 30% fölötti szavazatot gyűjtött be. A mostani, közel 50%-os támogatottsággal azonban alaposan túlnyerte magát, ami nem csupán a maguk eredményét, hanem az ellenlábas pártoknak az eredménytelenségét is tükrözi. A szavazók ugyanis az ő kormányprogramjukat, a felvázolt jövőképüket tartották igazán életképesnek.
– A négy miniszternek a cseréje megnyugtatta-e a kedélyeket?
– Nem volt benne a levegőben, legalábbis mi nem éreztük, hogy a kormánykoalíció nagyobbik pártja, a megalakulásától két hónapon belül, belemegy a történt minisztercserékbe. Hogy miért tettek így, az a maguk dolga, ez ügyben velünk semmiféle megbeszélés nem történt. Az új minisztereknek már nincs szükségük a parlamenti jóváhagyásra, mert azt a kormányfő terjesztheti az államfő felé, jóváhagyás céljából.
– Úgy érzem, érintettük a legfontosabb eseményeket, ezért köszönöm a tájékoztatót.
– Én köszönöm a lehetőséget, a jövőben is szívesen tájékoztatom az olvasókat, a magyarságot a törvényhozásban zajló munkáról.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2017. március 7.
Pálfi Gedeon közérdekű törekvése
Átadni a magyar nótákat a fiatalságnak
Érdekes kéréssel keresett meg a szerkesztőségben az arad-gáji 82 éves Pálfi Gedeon. Az volt a kívánsága, hogy valaki leírjon néhányat az általa ismert magyar nótákból. Maga ugyanis rendszeresen eljár az arad-gáji Caritas Házban Khell Levente és Homolka Ervin által csütörtök esténként szervezett nótaestekre. A sornóták alkalmával, rendszeresen el szokott énekelni egyet-kettőt az általa ismert 25-30 nóta közül, amelyeket szeretne megismertetni az oda járókkal, de a fiataloknak is szeretné átadni tudását. Hallomásból egy keveset már megtanultak belőlük, csakhogy az alapos tanuláshoz, szükség lenne a leírt változatra is, amit a csapat repertoárját tartalmazó dossziéba kapcsolnának.
Amint elmondta, Nagyszebenben született, de a szülei a II. Bécsi döntés után hazaköltöztek a Szováta melletti Siklódra. Ott nőtt fel, ott végezte el az általános iskolát, majd beállt pékinasnak. Fiatal korában a náluk működött füstös kocsmákban egymástól tanulták a szép nótákat. Nem csak nótázni, táncolni is nagyon szeretett és tudott, ezért az 1950-es években szervezett táncversenyen is indult siklódi partnerével, Szilveszter Zsuzsával, akivel a Marosvásárhelyen megszervezett zónaközi döntőt is megnyerték páros táncban. A pékségben azonban nagyon melege volt, ezért miután kitöltötte a katonaságot, em ment vissza oda, hanem 1970-ben Aradra költözött, ahol az akkor jól működött bútorgyárban kitanulta a bútorasztalos mesterséget. Mivel a felesége 17 éve elhunyt, társaságot keresett magának, ahova az apjától tanult énekeket is elvihesse. Nagy bánatára, sem a leánya, sem a veje, sem az unokái nem tudnak énekelni, ezzel együtt, valakiknek mindenképp tovább akarja adni a tudását. Nagyon örvend, amiért a nótás társaságba járhat, ahol maga is megmutathatja a szép hangját, az énektudását. Még manapság is szeret táncolni, főként keringőzni, ami 82 évesen is elég jól megy számára, ezért el szokott járni a havonta Arad-Ségában megszervezett táncestekre is – mondta el Pálfi Gedeon, aki a magyar nótatudást szeretné átadni a fiataloknak.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2017. március 17.
Ünnepi előadás az aradi nagyszínházban
Táncban kifejezett szabadságvágy mesteri szemléltetése
Amint azt előzetesen meghirdettük, március 15-én 18 órától az aradi Ioan Slavici Állami Színházban Itt megkondult az óra címmel ünnepi táncjátékra került sor, ahol a nézőteret megtöltő közönséget Bognár Levente aradi alpolgármester köszöntötte, majd kifejtette: e nap a világ minden táján a magyaroknak az ünnepe, ezért mi is együtt ünnepelünk. 179 éves üzenet visszhangzik bennünk: talpra magyar! 1848-ban Petőfi Sándor és a márciusi ifjak valóban talpra állították a nemzetet, de ma 2017-ben is mindnyájan érezzük, ahol élünk, hogy nem könnyű a magyarnak talpon maradni. Tapasztaltuk, hogy erősen meg kell vetnünk a lábunkat ahhoz, hogy a szülőföldünkön boldogulhassunk, megvédjük közösségi jogainkat. Nemzeti közösségként csak egymást erősítve maradhatunk talpon. Elődeink példájából is tudjuk: a történelem viharait csak úgy élhettük át, ha a szükségben talpra álltunk, egységesen tudtuk felmutatni erőnket, amit a közösségünk érdekében használunk fel. Így volt az I., de a II. világháború után, sőt 1989. után is, amikor a szabadságunk kivívása közös feladattá vált. Már tudjuk, csakis közös erővel tudtuk elérni az önálló magyar középiskolát Aradon, illetve, hogy az oktatási intézményeink ismét vonzóvá váljanak és megújuljanak az egész megyében. Azt is közösen tudtuk elérni, hogy a Szabadság-szobor ismét Aradon állhasson, hogy támogathassuk az egyházainkat, a közművelődési életünknek a támogatással történt felpezsdülését még akkor is, ha nincs kulturális autonómiánk. Jogaink bővítéséért, továbbra is ki kell állnunk, mert közösségünk megmaradásához szükségünk van a mindenkori szabadságra. Ehhez azonban szükségünk van a közösségünk minden tagjára, de utódainkra is, hogy folyton bennünk éljen a szabadságnak az igénye, a szeretete. A vértanúk városában manapság együtt ünnepelhetnek a gyermekek, a szüleik és a nagyszüleik, amiért köszönet az előadás szervezőinek, szereplőinek. Isten áldja nemzetünket, ünnepünket! Zárta ünnepi beszédét Bognár Levente aradi alpolgármester.
Ezt követően, Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház igazgatója köszöntötte a közönséget. Bemutatta a fellépőket, Harsányi Attilát, az Aradi Kamaraszínház és a Miskolci Nemzteti Színház színművészét, Balogh Józsefet, az Aradi Kamaraszínház és a Szegedi Maszk Egyesület művészét, a Csiky Gergely Főgimnázium Kispacsirták gyermekkórusát Khell Jolán vezetésével, valamint a pécskai Búzavirág Néptáncegyüttest, amelynek Kisboglárka, Nagyboglárka és Búzavirág tánccsoportjai Engi Márta Ildikó művészeti vezető, Forgács Zsombor, a Nagyvárad Táncegyüttes hivatásos táncosának a közreműködésével viszik színpadra az előadást. Ahhoz mindnyájuknak jó szórakozást kívánt.
Ünnepi műsor
Az ünnepi műsorban a színművészek felváltva olvastak fel Kossuth Lajosnak 1848. március 15-én, a Pozsonyi Országgyűlésben mondott beszédéből, Petőfi és Jókai visszaemlékezéseiből. Az első felolvasást követően a Kispacsirták gyermekkórus, Khell Jolán tanítónő vezetésével népdalokat, forradalmi dalokat énekelt. A továbbiakban a két színművész szemelvényeket olvasott fel az 1848. március 15-i eseményekről a 12 pont megfogalmazásáról és Jókai Mór által történt többszöri felolvasásáról, Petőfi Sándornak előbb a Rajta magyar, majd a Talpra magyarra módosított Nemzeti dalának az egyetemeken történt elszavalásáról. E felolvasások azItt magkondult az óra – 1848 márczius 15.eredeti címet viselő táncjátéknak a részei között folytatódtak. A táncjáték ősbemutatója 2013-ban volt Pécskán. Alapötletét a „Zúgjatok harangok” című történelmi rockopera adta, amelyből részletek is elhangzottak, valamint a Kormorán együttes zenéiből is. Rendező-koreográfus Engi Márta Ildikó a Búzavirág Néptáncegyüttes művészeti vezetője és Forgács Zsombor a Nagyvárad Táncegyőttes hivatásos táncosa. A táncjátékban felléptek a pécskai Búzavirág Néptáncegyüttes Kisboglárka, Nagyboglárka és Búzavirág csoportjai. Az előadásmódjuk drámaisága, magával ragadta a közönséget. A táncjáték a tűzmadár, vagyis a szabadságvágynak a minden szívet átható felemelő érzésével indult, a nézővel jól érzékeltette a forradalom és szabadságharc drámai pillanatait, illetve a tragikus véget, hogy a jövő reménységének a sugallatával záruljon. A kiváló produkciót a közönség vastapssal jutalmazta.
Az előadás végén a szervezők, az RMDSZ Arad Megyei Szervezete sós sütemény és bor melletti állófogadást adott a résztvevők tiszteletére, akik baráti hangulatban még sokáig elbeszélgettek.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2017. március 18.
Fazekasvarsándon megkoszorúzták a Kossuth-emlékművet
Március 15-én, szerdán 13 órakor a fazekasvarsándi evangélikus-lutheránus templom kertjében lévő, Arad megye egyetlen Kossuth- emlékművénél a helybeli elemisekkel ünnepi műsort szervezett Gyurkócza Magda tanítónő. A gyermekek szavaltak, énekeltek, majd a társaságukban lévő Németh József RMDSZ-es községi tanácsos koszorút helyezett el az emlékműre.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2017. március 21.
Nagy sikert aratott a Március hangjai program
Közös előadással ünnepeltek a pécskai magyarok
Amint azt rövid hírben közöltük, a Battonyai Városi Művelődési Központ és Könyvtár, a pécskai Búzavirág Egyesület és Néptánccsoport, valamint a helybeli Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület vasárnap18 órától a városi Doru Ioan Petescu Művelődési Házban Március hangjai címmel közös, ünnepi műsort adott elő az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére.
A Művelődési Ház nagytermét megtöltő közönséget, köztük Antal Péter polgármestert, Faragó Péter parlamenti képviselőt és Bölöni György megyei tanácsost Engi Márta Ildikó, a Búzavirág Egyesület elnöke, valamint Balta Tajcs Tűnde, a Hagyományőrző Egyesület elnöke köszöntötte.
A Himnusz felcsendülését követően, a Juhász Kálmán által betanított citerás gyermekek műsora vezette fel az előadást, majd a Bojtocska gyermekjátékainak, utánuk a Kisboglárka játékainak, majd a Búzavirág magyarbődi táncának tapsolt a közönség.
Jogállam nélkül nincs szabadság
Ünnepi beszédében Faragó Péter RMDSZ-megyei elnök, parlamenti képviselő kifejtette: közel 3 évtizeddel a rendszerváltás után, még mindig a szabadságjogokért, magáért a jogállamiságért kell utcára vonulni szerte az országban. Ahol nincs jogállam, ott nincs szabadság. Nem szabad az olyan ország, ahol a bűnszervezetek mindenféle hatalom fölött állnak. Nem lehet szabad az olyan ország, ahol félreállítják azt, aki dolgozik, aki tenni akar a közösségéért. Nem lehet szabad az olyan ország, ahol börtönbüntetés fenyegeti azokat, akik kitűzik a magyar vagy a székely zászlót. Magyar összefogás nélkül a romániai magyarság hangja pusztába kiáltott szó lenne. Ahogy az 1848-as hősöknek, úgy nekünk is szükségünk van az összefogásra, a közös erőre, hogy államalkotó nemzetként, jogunk legyen az ország ügyeibe való beleszólásra. Akkor is, ha az érvényben lévő Alkotmány első paragrafusa bennünket, magyarokat és a többi nemzeti kisebbséget figyelmen kívül hagy. Az elmúlt évek során Romániában elismerték, hogy március 15. fontos az itteni magyarság számára, ezért azt kérjük, ismerjék el hivatalos ünnepként. Az RMDSZ hivatalosan is benyújtotta a törvényjavaslatot, miszerint március 15-ét ismerjék el az itteni magyarság hivatalos ünnepévé, ami számukra legyen munkaszüneti nap. Mi, magyarok olyan kevesen vagyunk, hogy nem engedhetjük meg magunknak az ellenségeskedést. Ahogy az 1848-as forradalmárok hittek a magyarság jogaiban, úgy nekünk is hinnünk kell bennük, ahogyan ők, mi is szabadságra vágyunk. Azaz korlátozásoktól, fenyegetettségtől mentes életre. Ahogyan ők tették, nekünk is bíznunk kell abban, kitartással, türelemmel, összefogással megvalósíthatjuk céljainkat. Isten minket úgy segéljen!
A szabadságharc megjelenítése
A továbbiakban a Hagyományőrző Egyesület tagjai jeleneteket adtak elő az 1848. március 15-én a Pilvax Kávéházban, az egyetemeken, illetve a nyomdában lezajlott eseményekről, de gyermekek által bemutatott harci előkészületeknek is tapsolhattak. A Búzavirág kalotaszegi tánca után falusi jelenetet mutattak be a vérbe fojtott szabadságharc üldözött katonáinak a sorsáról. Utána az Itt megkondult az óra címmel, az aradi színházban nagy sikerrel bemutatott dalos, táncos, március 15-e művészi megjelenítésének tapsolhattak a Kisboglárka, a Nagyboglárka és a Búzavirág tánccsoportok előadásában. Engi Márta megszólaltatta Reményik Sándor Magyar gyerek című költeményét, majd Balta Tajcs Tündével közösen köszönetet mondtak a töretlen támogatásért Pécska Város Tanácsának, név szerint Antal Péter polgármesternek és Eugenia Petének, a Művelődési Ház igazgatójának a felkészülés biztosításáért. Ugyancsak megköszönték a Battonyai Városi Művelődési Központ és Könyvtár közreműködését, dr. Rimainé Roczkó Zsuzsanna jóvoltából, valamint Juhász Kálmán közreműködését a citeraoktatásban.
A műsorban fellépett összes résztvevő előtt, a két civilszervezet vezetője mondott köszönetet a sok tapsért, majd Isten áldja nemzetünk, Isten áldja ünnepünk jeligével, vastaps közepette zárult a pécskai, nagyszabású március 15-i ünnepség.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2017. március 24.
Értékelő Bognár Levente alpolgármesterrel
Arad költségvetése magyar szempontból
Arad Város Tanácsa elfogadta a megyeközpont idei költségvetését. Annak magyar vonatkozásairól Bognár Levente alpolgármestert, városi tanácsost kérdezzük, aki Szabó Mihály társaságában képviseli ott az RMDSZ-t.
– Hogy néz ki magyar szempontból Arad idei költségvetése?
– Fontos volt számunkra a költségvetés megszületése, hiszen a tulajdonképpeni munka akkor kezdődik, amikor már tudjuk, miből gazdálkodhatunk. Az új rendelkezések szerinti fizetésemelések, az adómegvonások egyúttal az aradi költségvetésnek is kisebb kereteket biztosítottak. Ezzel együtt az is fontos volt számunkra, hogy az aradi magyarságnak az eddig biztosított pénzügyi keretek megmaradjanak. Ezek közösségünk identitásának megtartásához minden évben szükségesek voltak. Gondolok itt elsősorban azokra a meghatározó kulturális eseményekre, amelyek a közösségünk számára megtartó erőt jelentenek, ugyanakkor elsőrendű prioritás számunkra az anyanyelvű oktatásnak a támogatása. Az Aradon lévő egyetlen megyei magyar nyelvű középfokú oktatási intézmény, a Csiky Gergely Főgimnázium számára nagyon fontos, hogy vonzó maradjon a magyar gyermekek és szüleik számára. A Főgimnázium régi épületén elindított korszerűsítés folytatásához szükséges összeget sikerült bevinnünk a költségvetésbe. Köztudott, hogy az elmúlt évben az épület adminisztrálását sikerült a városnak átvennie, ezért sokkal komolyabb beruházásokat is végre lehet rajta hajtani. Ehhez elkészült a tanulmányterv, jelenleg a kivitelezési terveken dolgoznak, ezért ha idén nem is, de jövőre bizonyára elkezdődhetnek a munkálatok.
– Mennyi pénz volt szükséges a korszerűsítéshez?
– A tanulmányterv szerint hozzávetőleg 2 millió lejről lenne szó, amely az alagsorban szigetelési munkálatokat, a padláson szükséges tűzvédelmi szigeteléseket, az épületen szükséges vezetékek cseréjét, illetve a központi fűtésnek a felújítását is feltételezi. A régi ablakokat már sikerült korszerű, hőszigetelőkre cserélni. A munkálatokat szinkronizálni kell az iskolában zajló tevékenységekkel.
– Milyen kulturális eseményekre lesz idén pénz?
– Az általunk összeállított legfontosabb események a március 15-i megemlékezés; a Magyar Majális, ami közösségerősítő rendezvény, a Szent István-napi program, az október 6-ával záruló Aradi Magyar Napok rendezvénysorozat; ugyanakkor hagyományos báloknak, sőt nótaesteknek a megszervezését is támogatni kívánjuk. Kiemelt fontosságú az aradi magyarság számára az anyanyelvű színjátszás támogatása – a nagyszínházi, illetve a Kamaraszínház előadásaira gondolva összesen 450 ezer lej, míg a magyar felekezeteknek a támogatására is sikerült a városi keret 15%-át megszereznünk. Ilyenkor el kell mondanunk, hogy a 7 római katolikus, a 3 református, az 1 evangélikus-lutheránus, illetve a 2 baptista templom számára összesen 260 ezer lej támogatást sikerült szereznünk.
– Magyar érdekeltségű más létesítményekre jutott-e pénz?
– Továbbra is elsőrendű prioritás számunkra a Megbékélési park, amelyet tavaly sikerült felújítani, idén viszont a környezetének a rendezéséhez biztosítottuk a szükséges pénzkereteket. Reméljük, a bővítést akadályozó telekvitának is sikerül véget vetni. Még tanulmányi szinten van, de Szántay Lajosnak szeretnénk emlékművet emelni a Kultúrpalota környékén vagy akár a lépcsőjén helyet találni. A Kultúrpalota mellett ugyanis a nevéhez fűződik nagyon sok emblematikus aradi épületnek a tervezése, illetve a kivitelezése. Ugyancsak fontosnak tartottuk, hogy a Kultúrpalota épületén végzendő szerkezeti módosításhoz szükséges pénzforrás is rendelkezésre álljon, ami biztosítaná egy orgonának az elhelyezését. Annak a beszerzésére határon átívelő pályázati lehetőséget is ki lehetne aknázni. A Kultúrpalota megépítésekor állítólag orgona beszerelése is szerepelt a tervekben, csakhogy az I. világháború, utána az impériumváltás gátolta a terv megvalósítását. Ha sikerülne, orgonahangversenyeket is lehetne szervezni, ami a Kultúrpalota kihasználtságát, programjának a bővülését szolgálná. Jelenleg ugyanis sok olyan művet nem tudnak előadni, amihez orgonakíséret is szükséges. Az aradi magyarság körében végzett közvélemény kutatáskor kiderült, hogy igénylik az egészségügyi ellátásnak a javítását. Az igény a városéval is egyezik, ezért a polgármesterrel és a pártjával együttműködve, a városi kórház osztályainak a jobb felszereléséhez anyagi támogatást sikerült biztosítani. Mindent egybevetve, noha a kormánynak az adócsökkentésekre, illetve a fizetésemelésekre tett ígéretei miatt Arad költségvetési kerete idén kissé beszűkült, az nem fogja gátolni a magyar érdekeltségű intézmények működését, a szokásos kulturális programok lebonyolítását.
– Köszönöm szépen a tájékoztatót!
– Én köszönöm a lehetőséget.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2017. március 25.
Példaértékű tájház-felújítás Kisiratoson
Amikor Kisiratoson nagy izgalmak közepette vártuk Borbás Marcsinak és csapatának a látogatását, elbeszélgettünk az igen ízlésesesen felújított, komoly anyagi ráfordítással tájházzá varázsolt parasztház tulajdonosának, Misik Endrének az édesapjával, Misik Józseffel. Ő a gang végébe épített kemencében, vacsorát készített a Szalbek vegyes kórus tagjainak. Amint elmondta, sertés-oldalast, -csülköt és -tarját sütött, főtt, majd ugyancsak kemencében meg is sütött burgonyakörítéssel, savanyú káposztával tálalják majd fel a kóruspróba után a tagoknak. Misik Józsefnek mindkét fia hivatásos szakács, de maga is ért a főzéshez, ugyanis nyaranta a battonyai strandon szokott dolgozni. A kemence villanyfűtéssel működik, a sülés közben keletkezett füstöt, ventillátor fújja ki hátul.
Ami a házat illeti, az 100 évesnél is öregebb, néhai Korpa Józsefé és családjáé volt. A felújítás során meghagyták az eredetileg 80 centi vastag, döngölt földből készült falakat, a nagyszobában a kuckóval ellátott, búbos kemencét, amit viszont villanyfűtésre állítottak át. Eredeti, faragott támlájú falusi székekkel, bútorokkal szerelték fel az egész házat, amelynek a középső szobájában korszerű, női, illetve férfi illemhelyt alakítottak ki. A konyha is szebb, mint valaha lehetett, hiszen lakkozott deszkából gőzelszívó, szépen faragott, régi divatú konyhabútorba építve, korszerű gáztűzhely áll a háziasszony rendelkezésére. Mivel a tájházat egyre többen igénylik családi rendezvények számára, amikor a helyszínen jártunk, a végéhez a kertbe, gyalult fából készülő, ugyancsak szemrevaló nyitott terasz épült.
Amint Misik Endre feleségétől, Tímeától megtudtuk, a házat romos állapotban, ingyen kapták. A férje nagyon sokat dolgozott rajta, illetve költött rá, de szerinte megérte a befektetést, mert nem csak maguk, hanem a vendégeik is nagyon élvezik az ódon épület hangulatát, a szépségeit. Bárcsak minden régi házat a szóban forgóhoz hasonló műgonddal, hozzáértéssel mentenének meg az utókor számára.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2017. március 28.
Értékelő Péró Tamás és Bölöni György tanácsosokkal
Arad megye magyar programjaira idén is lesz pénz
Péró Tamás RMDSZ-megyei ügyvezető elnökkel, az Arad Megyei Tanács kulturális szakbizottságának a tagjával és Bölöni György pécskai RMDSZ-elnökkel, a megyei fórum költségvetési bizottságának a tagjával azt elemezzük, milyen a megyei tanács idei költségvetése az Arad megyei magyarság szempontjából.
A fenti kérdést előbb Péró Tamásnak tettük fel, aki kifejtette:
– Két-három, a kultúrára vonatkozó kérdést kívánok kiemelni: a tavalyihoz viszonyítva, idén mintegy 50%-kal több igénylést nyújtottunk be magyar kulturális tevékenységek támogatása céljából a Megyei Kulturális Központhoz. Felkértük civilszervezeteinket, hogy pályázzanak a fent említett Központhoz. Mozgósításunk következtében, a jelzett Központhoz több mint 360 ezer lej értékű pályázatot nyújtottak be. Azoknak a többségét anyagi támogatásra terjesztették elő, a mostani költségvetés vagy az esetleges pozitív költségvetés-kiegészítés forrásaiból.
– Ez azt is jelenti, hogy a tavalyi igénylőkhöz viszonyítva új pályázatok is megjelentek, vagyis bővül a kulturális program?
– Természetesen, minden hagyományos eddigi programot, ezen túlmenően, új kezdeményezéseket is támogattunk. Példának okáért, a Pro Identitas Egyesületnek több újszerű kezdeményezése van: a Magyar Szórvány Napja alkalmából egy jelentősebb pénzösszeget szeretnének lehívni olyan közös rendezvényekre, amelyek egy-egy kistérség magyarságát gyűjtenék össze, ahol egy színvonalas, közismert művész lépne fel. Ezenkívül, a magyar civilszervezetek maguk döntötték el, milyen kulturális rendezvényeikhez igénylik a Megyei Kulturális Központnak a támogatását. Ezen túlmenően, bizonyos licitációs rendezvények lebonyolítása is lehetővé válik, amelyeknek az összértéke 800 ezer lejre emelkedik megyei szinten. E rendezvények lehetnek sport, illetve szabadidős rendezvények. Végeredményben, be kell nyújtani a pályázatokat, és a hagyományos magyar rendezvényeket valószínűleg idén is támogatni fogják.
– A magyar felekezetek kapnak-e támogatást?
– Előrebocsátom: az RMDSZ javaslatára országos szinten megnövelték a kongruák, vagyis az egyházi alkalmazottaknak, egy-egy minimálbérnek megfelelő, a továbbiakban nagyobb létszámban történő támogatását. Amikor országos szinten megjelenik a jelzett költségvetési keret, akkor fogják e kongruáknak a számát megyei szinten is elosztani. Ez azt is jelenti, hogy a leosztásból nem maradhatnak ki a magyar egyházak sem. E tekintetben tartjuk a kapcsolatot a felekezetekkel, hogy a számukra létrejövő helyekre alkalmazottakat találjanak. E kongruákból Arad megye 21-et kapott, ezenkívül az Arad Megyei Tanács minden évben támogat egyházközségeket is. Tavaly a megyei magyar felekezeteket 85-90 ezer lejjel támogatta. Éppen ezért, felkértük a felekezeteket, hogy, szükség szerint, igényeljék az egyházi ingatlanjaik felújításának a támogatását. Az örökségvédelem kategóriába tartozik a megyei tanácsnak azon lépése, miszerint, a világosi és solymosi várak adminisztrálását átvette, azokat EU forrásokból megpróbálja felújítani.
– Végeztek-e felméréseket a felújításukhoz szükséges támogatás összegének a megállapítására?
– Folyamatban van a felújítási dokumentációnak az összeállítása, vagyis a megyei költségvetésben csak erre a munkára különítettünk el pénzt.
– A megyében a legjobb állapotban a borosjenői vár van, annak a felújításával ki foglalkozik?
– Arról egyelőre nem esett szó.
– A magyarlakta települések infrastruktúrájának a fejlesztésére kiutalt pénzekről Bölöni Györgyöt, a költségvetési bizottság tagját faggattuk, aki hozzáfűzte.
– A költségvetésről a legtöbbször azt kell előrebocsátani, hogy az mindig szűkös. Nos, az idei is ilyennek mutatkozik. Mert az önkormányzatok három forrásból juthatnak támogatáshoz. Közülük az elsőt a Közpénzügyi Hatóság osztja el az önkormányzatok között. Ez a Költségvetési Törvény által megszabott, igen bonyolult, soktényezős képlet szerint történik, ami minden önkormányzatnak figyelembe veszi a sajátos helyzetét: települések számát, lakosságszámot, saját bevételt, utcák hosszát stb. Vagyis minden objektív feltételt, ami befolyással van a működéshez szükséges anyagi kereteknek a meghatározásához. A második forrás az a keret, amit a megyei tanács saját hatáskörében oszt el helyi jellegű beruházásokra az önkormányzatok között. Itt már nagyrészt lobbiról, az érdekek érvényesítéséről van szó. Ebből a keretből Kisiratos 340 ezer lejt kapott 3 beruházásra. Pécska 70 ezer, Nagypereg 430 ezer, Nagyiratos 500 ezer, Tőzmiske 450 ezer, Sofronya 105 ezer, Vinga 87 ezer, míg Szintye község 430 ezer lejt kapott. Tehát az ezekben az adminisztratív egységekben élő magyar közösségeknek ennyi pénzt tudtunk szerezni. Ha azt számoljuk, hogy mintegy 2,412 millió lejről van szó, e támogatás nem is kevés, hiszen ez a megyében szétosztott egész összegnek a 10%-át képezi, miközben a megyében a magyar lakosságnak a számaránya 8,5%.Tehát a támogatást méltányosnak tekintem. A harmadik forrást az utaknak a javítása képezi, itt három objektumra összpontosítottunk. Tőzmiske község 350 ezer lejt kapott községi utaknak a felújítására Simonyifalván, Vadászon és Bélzerinden. Ezenkívül a megyei tanács hatáskörébe tartozó megyei utak felújításában idén hozzáfognak a Kisiratos–Mácsa, hasonlóképpen a Nagylak–Nagypereg – ahol mintegy 3 kilométeres szakaszon nem volt befejezve – közötti utaknak a korszerűsítéséhez. Útfelújításra nemcsak Arad megyében van kevés pénz, hanem a többi megye is csak 8-12 millió lej közötti összeget kapott. Ezenkívül az önkormányzatok rengeteg pályázatot – köztük a mienk is – nyújtottak be a Területfejlesztési Minisztériumhoz. Ezeket március 17-i hatállyal kellett benyújtani. Ezeknél a pályázatoknál a megyei tanács tulajdonképpen csak logisztikai segítséget nyújthat, az RMDSZ pedig figyeli a Minisztériumban, és követi a pályázatoknak a sorsát.
– A megyei tanácsban működik-e a Nemzeti Liberális Párttal megkötött koalíció?
– Úgy tűnik, igen, mert amit megbeszéltünk, illetve közösen eldöntöttünk, az gond nélkül került bele a megyei költségvetésbe.
– Mindkettőjüknek a köszönöm a tájékoztatót.
– Mi köszönjük a lehetőséget – zárult a beszélgetés Péró Tamás és Bölöni György RMDSZ-es megyei tanácsosokkal.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2017. április 1.
AMMKAT-ülés a tervezgetés jegyében
Amint azt előzetesen közöltük, szerdán tartotta soros ülését az Arad Megyei Magyar Kulturális Autonómia Tanács, amelynek tagjait a megyében működő magyar civilszervezetek adnák.
A nyilvántartásban szereplő 34 civilszervezet tucatnyi képviselőjét dr. Túsz Ferenc AMMKAT-elnök köszöntötte, majd a napirend szerint véglegesíteni próbálták az AMMKAT-tagok névsorát. Onnan kihúzták az időközben megszűnt Romániai Magyar Drámapedagógiai Testület Arad megyei kirendeltségét. Véglegesíteni szerették volna a vezetőség névsorát is, csakhogy kvórum hiányában érdemi döntést nem hozhattak. A programok összeállítása terén sem igazán tudtak lépni, ugyanis szinte minden civilszervezet összeállította a maga programját. A tervezett közös programhoz való igazodást egy internetes naptár működtetésével próbálják előmozdítani. Ha ugyanis valamelyik tag szervezni kíván egy programot, előbb megtekinti az eseménynaptárra más civilszervezetek által felvitt programokat, elkerülendő az egymásra szervezést. Itt azonban felmerült a programot működtető személynek a kompenzálási kérdése. A pénzkérdés viszont felszínre hozta a tényt, miszerint a civilszervezetek közül csak nagyon kevés tud pályázatot írni. Éppen ezért ildomos lenne, ha az AMMKAT-nak alkalmazott pályázatíró szakembere lenne. A kialakult vitában felmerült a Temesvári Szórvány Alapítvány pályázatíró szakembereinek a meghívása iránti igény. Végül is abban egyeztek meg, hogy az elnök az Arad megyei civilszervezetek vezetőivel egyenként folytatott konzultáció eredményeként a jelzett Alapítvány szakembereit aradi előadásra hívná. Elképzelés szerint a pályázatíró sikerdíjat kapna, vagyis az elnyert pályázat bizonyos százaléka az övé lenne. Ennek az alapfeltétele azonban az lenne, hogy az Arad megyében nyilvántartott, immár 33-ra csökkent civilszervezetek komolyabb érdeklődést tanúsítanának az AMMKAT iránt. Az ülésen felmerült a civilszervezeteknek az RMDSZ Arad megyei szervezete által kidolgozott oktatási stratégiának a sikerre vitelében való közreműködése; a Csiky Gergely Főgimnázium előtti háznak a megvásárlása, illetve lebontása révén egy nagyobb udvarnak a kialakítása; az elesett idős magyaroknak a közös felkarolása; a fiatalságnak a civilszervezetek munkájába történő hatékonyabb bevonása stb.
A tervezgetés mentén lebonyolított AMMKAT-ülés abban a reményben zárult, hogy a vezetőség megtalálja az utat az általában 2-3, legfeljebb féltucatnyi aktív taggal, szűkös anyagi feltételek között működő civilszervezetekhez, amelyeknek a képviselőit legalább egy pályázatíró tanfolyam kedvéért össze lehet majd gyűjteni.
Balta János / Nyugati Jelen (Arad)2017. április 28.
A Reformáció 500 éve
Nemzetközi konferenciát szerveztek Aradon
Az Aradi Aurel Vlaicu Egyetemnek a Kultúrák és Felekezetek Közötti Kapcsolatokat Tanulmányozó Központja, a Reformáció 500 éve címmel nemzetközi konferenciát szervez április 26–28. között.
A program szerdán 17–20 óra között, a vendégek fogadásával, elszállásolásával indult.
Tegnap, csütörtökön az Egyetem Aulájában a 9 órakor kezdődött hivatalos megnyitón az Egyetem vezetőségének a társaságában prof. dr. Ramona Lile rektor köszöntötte a hazai előadók mellett az Egyesült Államokból, Dél-Koreából, Lengyelországból, Magyarországról, Ukrajnából, Hollandiából, Németországból, Nagy Britanniából, illetve Dél-Koreából érkezett előadókat.
Ezt követően, prof. dr. Corneliu Constantineanu moderátor felkérésére a lengyelországi prof. dr. Wojciech Szczerba, az Evangélikus Protestantizmus és a civil társadalom címmel megtartott előadásával indult a román, illetve angol nyelvű konferencia. Azon az Aradi Református Egyházmegyét nt. Czégé Imre arad-gáji, illetve nt. Józsa Ferencz nyugalmazott lelkipásztor képviselte.
Amint érdeklődésünkre nt. Czégé Imre elmondta, az Egyetemtől a közelmúltban kapták a meghívást a tartalmas konferenciára. A szinkronfordítással zajló konferencián neves külföldi és hazai egyetemi tanárok tettek eleget a meghívásnak, összesen 40 értekezést tartva, több helyszínen. Az előadások rengeteg új információval szolgálnak, mert nemcsak a reformátusok és az evangélikusok vannak itt, hanem a pünkösdista, baptista és ortodoxok egyházaknak a képviselői is jelen vannak.
Ami a magyar nyelvterületet illeti, előadást tartott prof. dr. Kovács Ábrahám A magyar és a koreai reformátusság válasza a totalitárius rendszer irányába címmel. Ugyanakkor a romániai magyar előadókat dr. R. Szabó István képviselte, akik a beszélgetésünk után románul a Miről beszélünk? című előadását készült megtartani.
A marosvásárhelyi Bonus Pastor Alapítvány ügyvezető igazgatója kérésünkre el is mondta megtartandó előadásának a lényegét. Már a címe is jelzi, hogy hitvitát érint, amiben a felperes a per során nem juthat egy rosszabb határozathoz, mint ami a per előtt volt érvényben. – Vagyis, miről beszélünk? Rosszabb helyzetet teremt a reformáció, vagy teljesen megújított valamit? Alapjában én a reformációnak Erdélyben kifejtett hatására kívánok kitérni, különösen Erdély aranykorára szeretnék összpontosítani, Bethlen Gábor uralkodására, az ő politikájára. A hitéből fakadó társadalmi, politikai, szociális és mindennemű átalakításaira. Amikor a reformációra emlékezünk, annak a jegyében érdemes azt tenni, hogy az 500 évvel ezelőtt nem egyszeri esemény volt, hanem azóta is folyamatosan létező valóság. Annak mindig az a kihívása, hogy aktualizálni kell az evangéliumi alapértékeket, tanításokat, elveket, hogyan hozom be a mai politikai, társadalmi, egyházi vonatkozásokba?
A Bethlen Gábor kora kedvenc témám, amiben kérdéseket kívánok nyitva hagyni. Közöttük azt is, miért nevezzük aranykornak Bethlen Gábor korának az időszakát. Az akkori korban létezett ugyanis az Unio Trium Nationum, amiből a románokat kiszorították. Hogy helyes volt-e vagy nem, csak akkor dönthetjük el, ha belehelyezzük magunkat az akkori időszaknak a valóságába. Itt látom a nagy kihívást a történészek számára is, amikor mai fejjel, akkori helyzeteket próbálunk értékelni. Azt nem lehet csak csúsztatásokkal tenni. Nagy gondom és bele is kívánom szőni az előadásába, hogy Erdélyben és Partiumban is kialakítottunk párhuzamos társadalmakat, mert a magyar egyházak és közösségek párhuzamban élnek a románokkal, és igazából csak akkor próbáljuk a kapcsolatokat keresni, ha van közös ellenségünk. Román nyelven olyan előadás is elhangozott: a reformáció hogyan hatott a XVI–XVII. századi erdélyi román társadalomra. Az előadóval elbeszélgettem és megegyeztem, hogy nincsenek román–magyar kapcsolódási pontok teológusok, más vezető emberek között, hanem azok megmaradnak a protokolláris szinteken. Mert Bethlen Gábort annyira az erős hite irányította, hogy befogadta a kiüldözött jezsuitákat, akik kimondottan reformáció ellenesek voltak. Ő nem félt tőlük, manapság viszont a párhuzamos társadalmainkat, bizonyos mértékben a félelem motiválja, ami nem jó tanácsadó – előlegezte meg számunkra előadásának a lényegét dr. R. Szabó István, a marosvásárhelyi Bonus Pastor Alapítvány ügyvezető igazgatója.
Nt. Czégé Imre annak a reményének adott hangot, hogy a Reformáció 500. évfordulója alkalmából még számos, színvonalas előadást szerveznek idén.
Balta János / Nyugati Jelen (Arad)2017. április 29.
A Magyar Költészet Napja, húsvét méltatása Lippán
Szerdán 17 órától a lippai Hildegardis Ház tárgyaló termében tartotta e havi ülését a helybeli Degré Alajos Olvasókör. Az irodalmi ülést a szép számú helybeli érdeklődő mellett a gyoroki József Attila Irodalmi kör két tagjai, Tusa Erzsébet és Simó Klára is megtisztelték a jelenlétükkel. Az egybegyűlteket Czernák Ferenc köszöntötte, aki a Magyar Költészet Napja, illetve a húsvét jelentőségét méltatta. A továbbiakban a jelen lévők József Attila, Ady Endre, Kosztolányi Dezső és Juhász Gyula húsvéttal kapcsolatos verseinek adtak hangot, de locsoló versikéket, húsvéti mondókákat is felolvastak. Czernák Ferenc elszavalta József Attila: A Dunánál című költeményét, ugyanakkor Márai Sándorról is megemlékezett, a Halotti beszéd című költeményének az elszavalásával. A felolvasásban közreműködött Barabás József, Détári Katalin, Igna Ilona, Gurmai András, Tóth Emil, Tusa Erzsébet, Veres Ildikó és Wonerth Loránd, aki egyben a rendezvény kiváló házigazdájának is bizonyult. A szerdai találkozó agapéval, kellemes, baráti beszélgetéssel zárult. Az Olvasókör a legközelebbi ülését Nagyszalontán tervezi az ottani Arany János Irodalmi Körrel közösen.
Balta János / Nyugati Jelen (Arad)