udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
759
találat
lapozás: 1-30 ... 481-510 | 511-540 | 541-570 ... 751-759
Névmutató:
Dévai Iochom István
2015. január 12.
A Don-kanyarban elesett honvédekre emlékeztek a Katrosában
Kézdiszentlélek, Kiskászon és Kézdiszárazpatak érintésével huszonnégy kilométeres gyalogtúrát szervezett szombaton a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezete a Katrosába a Don-kanyarban 1943 januárjában elesett magyar honvédek emlékére.
A vármegyések reggel indultak a Gábor Áron térről, és délben érkeztek a Katrosa csárda elé, ahol az idősebbek és más helységből érkezők csatlakoztak a túrázókhoz, és együtt vonultak fel a megemlékezés helyszínére, a Hargita megyében található Bellő-tetői kettős kereszthez. A kezdeményezőkkel együtt emlékezett a Pro Vita Siculorum Egyesület, a Történelmi Vitézi Rend kézdiszéki és sepsiszéki állománya, az Erdélyi Kutatócsoport Egyesület, a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Ifjak képviselete, illetve magánszemélyek.
Elsőként Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője méltatta a magyar honvédek hősi helytállását. „Azt mondják nekünk – hangoztatta –, hogy az autonómiáért kell harcolnunk, az a jövőnk, az a szabadságunk kulcsa. Nekünk, ha furcsán is hangzik, már megvan az autonómiánk, hiszen magyarul beszélünk, bárhol kérhetjük, hogy anyanyelvünkön beszéljenek velünk, ha céget alapítunk, nevét magyarul is kiírhatjuk. Ha úgy vesszük, ez már autonómia, de sokan nem élnek ezzel a lehetőséggel, és mégis autonómiát kiabálnak, holott ott a kezükben a kulcs, csak még nem tették be a zárba és nem fordították el.” A HVIM szóvivője úgy vélekedett, szabadságunk csakis Erdély függetlenségével lehetséges, azt viszont ki kell harcolni, petícióval, sétával és egyéb hasonló eszközökkel nem lehet elérni.
Mike Bernadett, a kézdivásárhelyi Református Kollégium tanulójának szavalata után Szima Csaba helytörténész a doni tragédiáról és annak előzményeiről beszélt, hangsúlyozva, hogy a II. Magyar Királyi Hadsereg nem futamodott meg gyáván – ahogy azt a hivatalos magyar történetírás állítja –, a hiányos fegyverzettel, felszereléssel és téli ruházattal rendelkező magyar csapatok hősiesen helytálltak, a szovjetek veszteségei számokban majdnem ugyanakkorák voltak, mint a magyaroké. A megemlékezés koszorúzással és himnuszaink eléneklésével ért véget, a Bellőről való levonulás után a szervezők sült szalonnával és forralt borral kínálták meg a résztvevőket.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. január 19.
Huszárok seregszemléje
Immár a nyolcadik Huszárakadémiát tartották hétvégén Bálványosfürdőn, az eseménynek negyedik alkalommal volt házigazdája Daragus Attila, Torja polgármestere, hagyományőrző kapitány. Az erdélyi katonai hagyományőrzők idei kétnapos elméleti képzésén kétszáztíz erdélyi, partiumi és anyaországi huszár, kopjás, gyalogos és huszárjelölt, valamint a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöksége vett részt.
Idén huszárok érkeztek Kaposvárról, Kecskemétről, Szovátáról, Marosvásárhelyről, Marossárpatakról, Székelyudvarhelyről, Csíkszeredából. Háromszéket a torjai és uzoni huszárok mellett a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület tagjai képviselték. Újdonságként idén több huszárhölgy is részt vett a rendezvényen.
Szombaton a Vár Panzióban szakmai előadások hangzottak el zömében magyarországi történészek, hadtörténészek, szociológusok és hagyományőrző huszárok előadásában a XI. székely határőr huszárezred történetéről, a Württemberg-huszárezredről, a lovak ízületi túlterhelés okozta megbetegedéseiről, a székelyekről az első világháború harcterein, az első világháborús székelyföldi hősi temetőkről. A résztvevők megtekinthették a Kelemen Botond és Nagy Zoltán magángyűjteményéből bemutatott első világháborús tárgyi emlékeket. Tegnap reggel Székely Tibor ezredes a hagyományőrzés gyakorlati és elvi kérdéseiről szóló előadását követően a Huszárakadémia résztvevői Altorjára utaztak. A felvonulás után a Szent Miklós-templomban a Hatos Mihály plébános, tábori lelkész, hagyományőrző főhadnagy által celebrált ünnepi szentmisén vettek részt. A szentmiseáldozat bemutatása után Csikány Tamás történész a bajtársiasságról, az egymásért való harcról és a hazaszeretetről tartott rövid előadást két huszártörténettel megfűszerezve. Himnuszaink közös eléneklése után a templomkertben a huszárok együtt dalolták a Gábor Áron rézágyúja című negyvennyolcas éneket, majd katonás rendben a nyolcadik Huszárakadémia zárórendezvényének helyszínére, a huszárszoborhoz vonultak. Az Erdélyi Hagyományőrző Szövetség, valamint Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség díszszázada felsorakozott, és megkoszorúzták a két évvel ezelőtt felavatott huszárszobrot. Ezt követően Daragus Attila házigazdaként mondott köszönetet a megjelent hagyományőrzőknek, és bejelentette: jelenleg Háromszéken a megyei önkormányzat támogatásával száztizenhét egyenruhás huszárt tartanak nyilván, ezt a számot szeretnék a közeljövőben százötvenre, majd kétszázra növelni. Azt is közölte, hogy jövőre egy Huszárakadémiát Bálványoson, egyet pedig Szovátán tartanak meg, majd a következő évben más helyszínt választanak, hogy más vidéken is fejlődhessen a huszár hagyományőrzés.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. január 26.
Makovecz Imre grafikái Kézdivásárhelyen
A kézdivásárhelyi Gyűjtemények Háza 39. tárlataként nyílt meg szombaton délelőtt több mint száz érdeklődő jelenlétében Makovecz Imre grafikáiból és rajzaiból kiállítás.
A rendkívül értékes anyag A Magyar Művészetért Élőtárlatából dr. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díjrendszer elnöke által szervezett nem mindennapi székelyföldi vándorkiállítás révén jutott el Kézdivásárhelyre a Történelmi Vitézi Rend kézdiszéki állománya támogatásával. Gyergyócsomafalva és Gyergyóalfalu után Háromszéken csak Kézdivásárhelyen kerül közszemlére a huszonkilenc grafika és hét rajz.
Makovecz Imre (1935–2011) Kossuth-díjas világhírű építész életpályáját, Erdélyben, a Székelyföldön található templomait dr. vitéz Ambrus Ágnes ny. egyetemi adjunktus mutatta be, méltatta a magyar organikus építészet mesterét, aki már akkor nemzetegyesítésben gondolkozott, amikor sokan erről még álmodni sem mertek. Ifjú Gál Zoltán építész szakmai szempontból méltatta nagy elődje és példaképe munkásságát, aki élete során közel ötszáz épületet tervezett, aminek hozzávetőlegesen a fele épült meg. „A mester szerint az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki, a teteje pedig az égből ereszkedett volna alá, és a kettő találkozása a mi világunk, a teremtett embereké, és nekünk az a dolgunk, hogy ezt a két világot összekössük” – mondotta a fiatal építész. Ezt követően vitéz Orbán Imre népművész, a Történelmi Vitézi Rend csíkszéki székkapitánya az általa fából elkészített Makovecz-mellszobor születéséről szólt, azt is beismerve, hogy soha nem találkozott a nagy építésszel. A mellszobrot alkotója és ifjú Gál Zoltán leplezte le. Vitéz Beke Ernő, a Gyűjtemények Háza tulajdonosa emléklappal köszönte meg rendtársa munkáját. A megnyitó végén dr. Szántó Bíborka, a BabeşBolyai Tudományegyetem adjunktusa Makovecz Imre írásaiból olvasott fel, Mike Bernadett, a Református Kollégium tizedik osztályos tanulója A megborjúzott ember történetét mesélte el. A tárlatmegnyitó a Molnár Józsiás-iskola zenetagozatos tanulóinak műsorával ért véget. A tárlat március 14-ig naponta 8–18 óra között ingyenesen látogatható. Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. február 9.
Molnár Vilmos Csernátonban
A zord időjárás ellenére telt ház előtt mutatta be péntek délután a Márai Sándor-díjas Molnár Vilmos csíkszeredai író Az ördög megint Csíkban című novelláskötetét az alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeum Cseh Tibor Könyvtártermében. Az író a Haszmann Pál Közművelődési Egyesület meghívására látogatott el Csernátonba. A szerzővel Dimény-Haszmann Árpád költő beszélgetett.
„Bár most járok először a híres múzeumban, amely valóban méltó hírnevére, el kell mondanom, hogy egy kicsit haza is érkeztem, mert édesanyám sepsiszentgyörgyi, édesapám viszont kézdivásárhelyi származású” – mondta a szerző. A vidám hangulatú irodalmi esten beszélt íróvá válásáról, műhelytitkairól, a Székelyföld kulturális havi folyóiratról, ahol szerkesztőként dolgozik. Molnár Vilmos kifejtette: az írásban az olvasónak ugyanannyi szerepe van, mint az írónak: „A könyv megírva, kiadva, megvásárolva még mindig csak félig van kész, akkor teljesül ki, ha azt el is olvasták. Ezért is kell odafigyelni az olvasókra.” Az irodalmi est végén a szerző dedikált. A házigazdák meleg teával és farsangi fánkkal kínálták a résztvevőket.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. február 24.
Megszűnhet a Siculus Rádió
Damoklesz kardja lebeg a kézdivásárhelyi Siculus Rádió fölött – nyilatkozta tegnap megkeresésünkre Kónya Zita tulajdonos. Az 1992 óta megszakítás nélkül sugárzó kereskedelmi rádiót működtető Pro Imagine Kft. ellen 2013 júniusában indított csődeljárást a Romániai Zeneszerzők és Zenetudósok Egyesülete. A tárgyalások a megyei törvényszéken, majd a brassói táblabíróságon zajlottak, és a bírói testület minden esetben a felperesnek adott igazat.
A többi kis rádió a szakadék szélén van, ellenünk pedig csőd- és felszámolási eljárás zajlik – hangsúlyozta a rádió tulajdonosa, akitől azt is megtudtuk, hogy őket pénzhiány miatt nem képviselhette ügyvéd, és az egyesület képviselőivel egyeztetni akartak, de sem telefonon, sem faxon vagy e-mailen nem sikerült kapcsolatba lépniük velük. A pénzügy felé nincs semmiféle tartozásuk, és 2006-ig, amíg a megvalósított jövedelem után kellett 1,9 százalékot fizetniük, becsülettel törlesztettek a zeneszerzők szövetségének is. 2007-től havi 2800 lejt + áfát kellett volna fizetniük, ám erre már nem volt anyagi fedezetük, és mára büntetőkamatokkal együtt mintegy hetvenezer lejt kellene törleszteniük a zeneszerzők szövetségének. Ezenkívül még kétfelé kellene fizetniük: az előadók szövetsége és a lemezkiadó is követeli a maga részét a rádiótól.
Az összeget negyedévente kellett volna befizetniük. A tulajdonos a rádiót működtető céget 30 000 lejes adóssággal vette át, és 2008-től kezdődően rendszeresen törlesztette az illetékeket a zeneszerzők szövetsége felé, de azt 2004-re és 2005-re könyvelték el, így nem tudtak soha egyenesbe jutni. Kónya Zita a múlt csütörtökön magánügyben Bukarestben járt, az Országos Audiovizuális Tanácsot is megkereste, így tűzték napirendre a rádió panaszát. A szövetséget is meghívták, de nem jelent meg a képviselőjük. Az audiovizuális tanácsnál ígérték, a közeljövőben újratárgyalják az ügyet, mely több kisebb rádiót is érint, és a parlament művelődési bizottságához is beterjesztik a panaszt. Egyelőre még sugároz a Siculus Rádió, de az engedélyét bármikor visszavonhatja a táblabíróság.
Kónya Zitától azt is megtudtuk, hogy a kis rádiók egyesülete is pereli a zeneszerzők szövetségét, a perirat jelenleg a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék asztalán fekszik. A Siculus Rádió is tagja a rádiósok érdekvédelmi szövetségének, és azért perelnek, mert megszereztek egy olyan európai uniós jogszabályt, mely szerint az uniós tagállamokban a zeneszerzők egyesülete egyforma százalékú illetéket kérhet, és nem többet. Nálunk erről az uniós előírásról a zeneszerzők egyesülete nem akar tudomást venni – mondotta a rádió tulajdonosa.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. március 2.
Könyvek Zágonról
A kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában Salamon Ferenc magyartanár bemutatta Balog László és Málnási Levente szerzőpáros a Csíkszeredai Státus Kiadó gondozásában tavaly megjelent, Források Zágon egyház- és művelődéstörténetéhez sorozatának „A való, nehéz Zágon nélkül ellenni” és „...Nincsen jobb, mint Isten keziben ajánlani magamot...” című első és második kötetét. A kézdivásárhelyi rendezvényen Balog László, a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem könyvtárának igazgatója részleteket olvasott fel a négy év kutatómunkája eredményeként született kétkötetes munkából és bejelentette: a közeljövőben a sorozat harmadik kötete is kikerül a nyomdából.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. március 4.
Hagyományőrzés új köntösben (Év elején a csernátoni Haszmann Pál Múzeumban)
A csernátoni Haszmann Pál Múzeumban járva az intézmény tavalyi megvalósításairól, valamint a 2015-re tervezett programokról faggattuk Dimény-Haszmann Orsolya muzeológust, aki munkatársaival éppen a Maszkások című farsangi múzeumpedagógia tevékenységet vezette. A vidám hangulatú, tartalmas tevékenységről, ahol farsangi népszokásainkról is hallhattak, elégedetten távoztak a mosolyogó, alkotásaikat büszkén mutogató kisdiákok.
Sokszínű évet zártak
A muzeológus a tavalyi eseményeket összegezve elmondta: a múzeum, valamint a mellette működő népfőiskola rendezvényekben gazdag évet tudhat maga mögött. Ezek nagy részét önerőből, illetve pályázatok segítségével valósították meg. A múzeum mellett működő Haszmann Pál Közművelődési Egyesülettel pályáznak a rendezvények, programok kellékeinek beszerzésére, de kiállításaik fejlesztésére, korszerűsítésére is. Ezen kívül mindig akadnak lelkes támogatók, akik önzetlenül járulnak hozzá az intézmény gyarapodásához. A programok megvalósításában segítenek önkéntesek, szakemberek, a faluban működő más egyesületek is. Az IKA Ifjúsági Egyesület égisze alatt működő Pántlika Néptánccsoport fiataljai tavaly több programba is bekapcsolódtak. A Csernátoni Füzetek időszakos kiadvány nyomdai költségeit már három éve az anyaintézmény, a Székely Nemzeti Múzeum biztosítja. Ez a lap nagyon fontos az intézmény életében, hiszen teret ad a tudományos dolgozatok, levéltári kuriózumok közzététele mellett annak is, hogy a múzeumban zajló munkáról beszámolhassanak a mindenkori látogatóknak, s ezáltal is még több érdeklődőt vonzzanak be. A cél, hogy a Haszmann Pál által megálmodott kiadvány folytonosságát továbbra is megőrizzék. Számszerűsítve az elmúlt év rendezvényeit, elmondható: hat koncertnek, öt könyvbemutatónak, három időszakos kiállításnak és kilenc különféle múzeumpedagógiai foglalkozásnak adott otthont a csernátoni skanzen. D. Haszmann Orsolya kiemelte évente visszatérő pécsi barátaikat, a Míves Mag Műhely alkotóit és a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány képviselőit, akik tavaly baranyai értékeket és hungarikumokat hoztak magukkal, kiállítás, zene, előadás formájában, valamint a pécsi MárkusZínházat is, akik varázslatos előadásukkal egyből belopták magukat a csernátoniak szívébe. Velük is dédelgetik a múzeum munkatársai már az idei közös terveket.
Táborozók és burrogtatók a múzeum udvarán
A közel félévszázados alkotótáborok hagyományát is töretlenül őrzik, viszik tovább, tavasztól őszig zsong az udvar, mindig van csoport vagy egyéni alkotó, aki Haszmann Gabriellával bútorfestést tanul vagy a faragómesterek irányításával a fafaragás csínját-bínját lesi el. A Művészeti Népiskola két éve – felelevenítve a régebb is sikeres kapcsolatot – ismét Csernátonba helyezte fafaragó-képzését, a múzeum munkatársa, Haszmann László okleveles fafaragó tanfolyamot tart az érdeklődőknek. A két intézmény munkája így nagyon szépen kiegészíti egymást, várják a faragás iránt érdeklődőket, lessenek be az alkotóműhelybe, kapcsolódjanak be a munkába. A kézműveskedés mellett a táborok sora két éve új színt is kapott. Immár olvasótábornak is otthont adnak, mely a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárral való jó kapcsolatuk egyik hozadéka. A programmal – mely egy vetélkedőből, majd annak jutalomtáborából áll – a Kovászna megyei 5–8. osztályos diákokat szólítják meg, terveik szerint idén már szórványkitekintéssel is. Ezt a programot is pályázatokkal valósítják meg, 2014-ben a Nemzeti Kulturális Alap, a Bethlen Gábor Alap és helyi vállalkozók támogatták a rendezvényt. Július közepén idén is megszervezik a tábort, a vetélkedőt májusban tartják, március közepén hirdetik meg az idei témát. Másik nagyobb szabású rendezvény, amit már két éve, szintén a könyvtárral közösen sikeresen bonyolít a Haszmann Pál Közművelődési Egyesület, a Sebő együttes Fűzfa Balázs irodalomtörténész és Jordán Tamás színművész kíséretében tartott erdélyi koncertkörútja. Idén ősszel Kányádi Sándor költészetét hozzák el. Szintén a megyei könyvtár a partnerük abban, hogy olyan írókat, költőket, néprajzosokat hívhatnak meg, akik egyébként nem jutnának el vidékünkre. Havonta tartanak könyvbemutatót, közönségtalálkozót vagy előadást – sorolta D. Haszmann Orsolya.
Haszmann Lajos restaurátorként dolgozik, a gépek szerelmese, közismerten jó szakember. Ő idén a régi gépek javítására, karbantartására helyezi a hangsúlyt, hiszen a tervek szerint ősszel ismét burrogtatnak. Az Erdély-szerte egyedülálló mezőgazdasági szerszám- és gépgyűjtemény köré szerveződik a Csernátoni Burrogtató, mely 2015 egyik kiemelt eseménye lesz, a gyöngyösi Lévay Sándor gépgyűjtő, vállalkozó támogatásával, partnerségben a mezőkövesdi Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeummal. Ezt a programot Csernáton Község Polgármesteri Hivatala és itthoni vállalkozók, gépészszakemberek támogatják.
Irodalom, történelem is helyet kap
A Tudatom, hogy én még jól vagyok – Írott és tárgyi emlékek az első világháborúból című kiállítás – melyet tavaly ősszel nyitottak –, idén is látható lesz, ehhez március–június időszakban múzeumpedagógiai tevékenységeket társítanak különböző korosztályoknak, valamint történelmi előadások, könyvbemutatók is színesítik majd a programot. A múzeumpedagógiai tevékenységek márciusban ünnepi hangolódással folytatódnak, ahol nemzeti ünnepünkre készülhetnek fel a programba bekapcsolódók, március 23-a és április 2-a között pedig a hagyományos tojásíró-tanfolyamra várják az érdeklődőket. A különleges iskolai hétre is kínálnak programot. A könyvbemutatók sorát januárban hazai szerző nyitotta, Dimény H. Árpád kötetbemutatójával tisztelegtek a magyar kultúra napja előtt, februárban Molnár Vilmossal ismerkedhettek a csernátoniak. A sort a Székelyföld kulturális folyóirat munkatársai, írók, költők folytatják az elkövetkező három hónapban. Mindeközben tart a tárgygyarapítás is, és szemlátomást modernizálódik a gyűjteménycsoportok szemléltetőanyaga. Tavaly a Bethlen Gábor Alap támogatásával öt múzeumi bábut vásároltak, melyekkel „életet” varázsolnak a skanzen székely házaiba úgy, hogy a helyi viseletet is megmutatják. Az anya- és a fenntartó intézmény, Kovászna Megye Tanácsának támogatásával idén újrazsindelyezik a bélafalvi székely házat, illetve egy új időszakos kiállítással is készülnek, melyet júniusban nyitnak majd meg a látogatók előtt. „Hála Istennek munkánkban mellettünk állhatnak szüleink, akik tanácsaikkal, szaktudásukkal segítik megvalósítani terveinket, oroszlánrészt vállalnak még mindig a gyűjtő, rendszerező munkában. Ez olyan »mankó«, amely biztonságot ad, irányt szab és megerősít” – összegzett Dimény-Haszmann Orsolya, az intézmény muzeológusa, a Haszmann Pál Közművelődési Egyesület alelnöke.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. március 12.
Izsák Balázs a célpont (Tanúként hallgatja ki a rendőrség a vármegyéseket)
Domokos Rajmond, a megyei rendőrség bűnügyi kivizsgáló osztályának tisztje sorra hívatja a kézdivásárhelyi rendőrségre és tanúként hallgatja ki a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom azon tagjait, akik egy évvel ezelőtt részt vettek Marosvásárhelyen a székely szabadság napján szervezett rendezvényen.
A tanúk kihallgatása a 2014/P/3876-os bűnügyi iratcsomó kapcsán zajlik, ebben Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét gyűlöletre és megkülönböztetésre való bujtogatással vádolják. A tanúkat azért hallgatják ki – áll az egyik jegyzőkönyvben –, hogy bebizonyítsák: „2014. március 10-én Izsák Balázs a hatóságok által nem engedélyezett tüntetést szervezett Marosvásárhelyen, ahol olyan jelmondatok is elhangzottak, melyek a román állam, annak állampolgárai és az alkotmány elleni támadásnak minősíthetők. Habár a megemlékezést a hatóságok csak egy bizonyos helyen, a Székely vértanúk emlékművénél engedélyezték, Izsák Balázs arra buzdította a jelen levő mintegy négyezer személyt, hogy vonuljanak végig Marosvásárhely utcáin. A felvonuló tömeg szidalmazta és szóbeli támadást intézett Románia alkotmányos rendje ellen, illetve erőszakos cselekedeteket hajtott végre a karhatalmi erők ellen. Az egész megmozdulás ideje alatt Izsák Balázs nyilvánosan is kiállt Székelyföld területi autonómiája mellett.”A vármegyések, habár sok mindenben nem értenek egyet az SZNT elnökével, tudomásunk szerint nem vallottak Izsák Balázs ellen.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. március 14.
Nyergestető hős védőire emlékeztek
Tegnap délután a Nyergestetőn a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző tanárai és diákjai együtt rótták le kegyeletüket anyaországi testvériskolájuk, a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának küldötteivel.
Amióta a két tanintézmény testvériskolai kapcsolatba lépett, a debreceniek minden esztendőben eljönnek március 15-én Kézdivásárhelyre és a Nyergestetőre közösen emlékezni a 166 évvel ezelőtti eseményekre, és fejet hajtani azok előtt, akik itt, a „Székely Thermopülén” 1849. július 31-én és augusztus elsején a bélafalvi Tuzson János őrnaggyal az élen hősies küzdelmet vívtak a túlerőben levő orosz–osztrák csapatokkal szemben.
A Bod Péter Tanítóképző megemlékezése a tömegsírnál kezdődött, ahová iskolatáblával, székely és magyar zászlókkal a kezükben, székely népviseletben, énekszóval, ’48-as forradalmi dalokat énekelve vonultak fel és koszorúzták meg a tanítóképző kopjafáját. A debreceni tanulók és tanáraik is megálltak pár percre az általuk évekkel ezelőtt állított kopjafánál. A tömegsírtól a két iskola küldöttei a csata emlékére 1897-ben állított és a 2005-ben a csíkkozmási önkormányzat és közbirtokosság által felújított emlékoszlop elé vonultak, ahol a debreceni tanulók az alkalomhoz illő ünnepi műsort, verses-zenés összeállítást adtak elő, majd a tanítóképző diákjai léptek közönség elé zenés-irodalmi összeállításukkal. Az ünnepi műsor bemutatása után koszorúzásra került sor, a nyergestetői megemlékezés a magyar és a székely himnusz közös eléneklésével ért véget. Késő délután a kézdivásárhelyi Manócska Napközi Otthon pedagógusai és az óvodások szülei koszorúzták meg közösen az intézmény nyergestetői kopjaáját. Ma a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskola küldöttsége érkezik a Nyergestetőre a tömegsírnál tisztelegni.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. április 11.
335 éves a Nagy Mózes Elméleti Líceum
Nagy Mózes plébános, Háromszék Pázmány Pétere 1680-ban Esztelneken alapította meg Felső-Háromszék első iskoláját, amely később Kézdivásárhelyre költözött. Az iskolaalapítás 335. évfordulóját a héten háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelték a kantai iskolában. A Nagy Mózes Elméleti Líceumban a rendezvénysorozatot az Iskola másként hét részeként szervezték meg, amelynek során a diákok nemcsak tudományos előadásokon, kiállításmegnyitókon, hanem sportrendezvényeken is részt vehettek.
A diákok rövid megnyitón vettek részt szerdán délelőtt a tanintézmény udvarán, ezt követően tudományos ülésszakot tartottak a történelem szakon. A résztvevők többek között a ferences rend történetéről, a kommunizmus mindennapjairól hallhattak előadást, de a fiatalok és az egyház kapcsolata is terítékre került. A természettudományok kedvelői háromszéki geológiai képződményekről és ivóvizeinkről, az irodalmárok olvasásmotivációról, tudomány és művészet kapcsolatáról hallhattak előadásokat.
A közigazgatási részlegen a diákoknak Bokor Tibor polgármester, az iskola volt igazgatója az önkormányzat munkájáról beszélt, Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul pedig a diplomácia mindennapjairól mesélt.
Csütörtökön a Nagy Mózes Sportklub fennállásának 45. évfordulóját ünepelték, ezen a napon a sporté volt a főszerep. Az eseményre meghívták azokat a jelenlegi és volt sportolókat és edzőket, támogatókat, akik a negyvenöt év során hírnevet szereztek az iskolának. Tegnap délelőtt a kantai tanintézményben iskolatörténeti bemutatót tartottak, és ellátogattak Esztelnekre is, ahol a Nagy Mózes által alapított egykori iskola helyén koszorút helyeztek el. Délután megnyitották a rajzosztályos tanulók évzáró ünnepi tárlatát, illetve a volt és jelenlegi művésztanárok és egykori tanítványaik, volt diákokból lett neves alkotók, valamint a legtehetségesebb mai tanulók közös kiállítását a Vigadóban és az Incze László Céhtörténeti Múzeumban. A kantai iskola rajztagozatának 43. tárlatát az eddigi hagyománytól eltérően egy hónappal hamarabb nyitották meg az ünnepségsorozat részeként. A kiállítást Mocsáry-Gondos Beáta aligazgató és Ferencz Éva magyartanár méltatta. A nagyteremben és az előcsarnokban Vetró András, Györgyjakab Boróka és Koszta Ervin művésztanár mintegy száz tanítványának több száz festészeti, grafikai és szobrászati munkája látható. A tárlatmegnyitón fellépett az iskola régizenekara Pakó László zenetanár irányításával, valamint a nyolcadikosok, akiket Tamás Annmária magyartanár készített fel. A végzősök nevében Ercse Zsuzsa mondott búcsúbeszédet. A második tárlatmegnyitóra a Vigadó emeleti kistermében került sor, ahol Mocsáry-Gondos Beáta aligazgató méltatta a nem mindennapos kiállítást, kiemelve, hogy mindeddig az iskola történetében hasonló tárlatra nem volt példa. Az aligazgató kérésére Kosztándi Jenő festőművész, az iskola egykori tanára szólalt fel, aki felsorolta pár olyan tehetséges tanítványa nevét, akik a képzőművészeti pályát választották. Az ünnepségsorozat fénypontja és zárórendezvénye a Vigadóban bemutatott gálaműsor volt, amelyen a gyöngyösi testvériskola, a Berze Nagy János Gimnázium több mint hatvanfős küldöttsége is részt vett.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. május 6.
Rendszerváltás és önszerveződés Kézdivásárhelyen (Együtt és külön)
Miben különbözött a rendszerváltás Kézdivásárhelyen a többi erdélyi városhoz viszonyítva? Mi a magyarázata annak, hogy a céhes városban nem volt lövöldözés, csupán két puska dördült el, az is véletlenszerűen? Ki tette tönkre a város nehéziparát? Milyen körülmények között jelent meg Erdély első magyar nyelvű újsága, a Székely Újság? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre próbált választ adni nemrég a Kosztándi Képtárban megtartott Rendszerváltás és önszerveződés Kézdivásárhelyen, 1989. december–1990. május című előadás és az Együtt és külön, illetve Az erdélyi magyarok önszerveződése (1989–1990) című tanulmánykötet bemutatója során Tóth-Bartos András történész.
Az est házigazdája Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke volt, aki elmondta: a kézdivásárhelyi eseményeket feldolgozó fiatal történész a rendszerváltáskor nyolcesztendős volt, ami meglátása szerint javára vált a tanulmánynak.Egyfajta távolságtartással, ugyanakkor szakmai tudással a háta mögött vizsgálta az eseményeket, akiket megszólaltattak a tanulmánykötetben, az akkori események fül- és szemtanúi, jó értelemben vett elfogultsággal tekintenek vissza a rendszerváltásra. A teremben is ülnek olyanok, akik aktív részesei voltak a történéseknek – hangsúlyozta a megyei önkormányzat vezetője, hiánypótlónak nevezve a fiatal kutatók által szerkesztett kiadványt, mely a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által 2010-ben indított kutatás eredményeként látott nyomdafestéket. Tóth-Bartos András történész a kézdivásárhelyi eseményeket foglalta össze, az időszakot megelőző és az azt követő korszakok történelmi, politikai környezetébe helyezve a tényeket. Elmondása szerint munkájában, az adatgyűjtésben, az akkori események résztvevőivel történt visszaemlékezések rögzítésében Miklós Katalin tanárnő és Bakk-Dávid Tímea újságíró volt segítségére. A történész vetített képes előadás során arról számolt be, hogy az 1989. december 22-ét megelőző napokban feszült hangulat uralkodott a városban, 22-én a gyárakból a főtérre kivonuló tömeg kirámolta az akkori pártszékházat és a két könyvesboltot, a diktátor könyveiből pedig máglyát raktak. Ugyanakkor megostromolták a volt milícia és Securitate székhelyét, a népharag áldozata lett egy rendőrtiszt, meggyújtották a bíróság földszintjén található telekkönyvi hivatalt. Kézdivásárhelyen a Vatra Românească nem talált reális támogatásra, Sepsiszentgyörgyön viszont igen.
Arról is beszélt, hogy tanulmányában a közigazgatás újjászervezésére fektetett hangsúlyt. Véleménye szerint a lincselést leszámítva csendesen zajlott a városban a hatalom átvétele, a Vigadóban megalakult egy ideiglenes vezetőség, itt működött az egyik központ. A másik a csavargyárban. Az új városvezetés már az első órákban hangsúlyt fektetett a közbiztonság megteremtésére, amelyben nagy szerepet vállalt a csavargyárban működő munkásőrség. Rövid időn belül megalakult a Nemzeti Megmentési Front helyi vezetősége Vincze Benjamin csavargyári almérnökkel az élen. A rendőrség kötelékébe csak olyanokat fogadtak be, akik nem kompromittálták magukat. Az intézményvezetők cseréje a céhes városban sem ment konfliktusmentesen – hangsúlyozta a történész –, többek között a kompetencia és a kontraszelekció kérdése is felmerült. Karácsony körül már a fideszes Németh Zsolt és Szabó Miklós, valamint David Campanale brit liberális demokrata politikus is a városba látogatott. A Vigadóban az első cenzúrázatlan előadás Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című darabja volt, a képzőművészek közül Sárosi Csaba grafikus állított ki elsőként Ceauşwitz címmel a letűnt korszakot megörökítő karikatúrákból. Országos viszonylatban elsők között alakult meg a Madisz, és a Székely Újság első, zöld fejléces száma december 23-án jelent meg. Az RMDSZ december 24-én a csavargyárban jött létre. Februárban Tőkés László püspök látogatott a városba és tartott ökumenikus istentiszteletet a Vigadó erkélyéről többezres tömeg előtt.
A könyvbemutatót követően az események akkori két aktív résztvevője, Jakabos Csaba, a csavargyár volt vezérigazgatója és Beke Ernő nyugdíjas tisztviselő elevenített fel egy-egy mozzanatot a rendszerváltás kézdivásárhelyi eseményeiről.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. május 12.
Népdaltalálkozó és jubileumi szentmise (Kézdiszentkereszti falunapok)
Hétvégén tartották Felső-Háromszék első idei faluünnepét Kézdiszentkereszten a Trefán Leonárd-iskola udvarán.
Szombat délután harmadik alkalommal szervezték meg a felső-háromszéki népdaltalálkozót a művelődési otthonban, ahová a helyi énekesek és énekescsoportok mellett Kézdiszentlélekről, Lemhényből, Kézdialmásból, Bélafalváról, Csomortánból és Esztelnekről érkeztek fellépők, összesen mintegy háromszázan. A sörivóverseny és a táncház után este Bettyna aratott nagy sikert.
Vasárnap délelőtt Vatány Gábor római katolikus plébános a zsúfolásig telt templomban jubileumi szentmisét celebrált, melyen tucatnyi huszonöt, harminc-, negyven-, ötven- és hatvanéves házassági évfordulót ünneplő házaspár megerősítette egykori fogadalmát, egymás ujjára húzták a plébános által megszentelt karikagyűrűt. A legidősebb, a hatvan éve együtt élő Opra-házaspár, Terézia és Gyárfás egy nappal korábban, unokájuk esküvőjén újította meg fogadalmát. A templomozás után az ünnepeltek – élükön a mazsorettekkel, Daragus Imre vőféllyel és a helybeli népi zenekarral – a Trefán Leonárd-iskola udvarára vonultak, ahol a jubiláló házaspárokat és az egybegyűlteket Páll Endre polgármester köszöntötte. Az iskola I–IV. osztályos mazsorettjei tánccal, a Szép Emlékek Nyugdíjasklub tagjai pedig énekszóval tették ünnepélyesebbé a nem mindennapi eseményt. Páll Endre polgármester és Szalló János alpolgármester egy-egy szál virágot nyújtott át az ünnepelteknek. Délután a Trefán Leonárd-iskola tanulói, a Tisztás Néptáncegyüttes, valamint két utánpótláscsoportja, a Tisztáska és a Minitisztás, a gelencei táncosok, valamint a csíkszentgyörgyi Székely Góbék léptek színpadra. Az ünnepzáró tűzijáték és utcabál előtt Homonyik Sándor szórakoztatta a nagyszámú közönséget.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. június 3.
Neveléstudományi konferencia (Kézdivásárhely)
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem helyi tagozata a kézdivásárhelyi tanítóképzés újraindulásának 25. évfordulója kapcsán a Bod Péter Napokkal párhuzamosan szervezte meg a Pedagógiai és alkalmazott didaktika aktuális kérdései című, ötödik neveléstudományi konferenciáját a Vigadó Művelődési Házban. Szántó Bíborka egyetemi adjunktus, a tagozat igazgatója érdeklődésünkre elmondta: a konferencia előadói neves külföldi, illetve hazai egyetemi tanárok voltak, akik elsősorban a pedagógiai és alkalmazott didaktika időszerű kérdéseivel s azon belül is az óvodapedagógia és az elemi oktatás pedagógiája témával foglalkoztak. Az igazgató megemlítette Szőke-Milinte Enikő egyetemi docenst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárát, a tanítóképző egykori diákját, Gloviczki Zoltán egyetemi docenst szintén a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, Vass Vilmos egyetemi docenst a budapesti Kommunikációs és Üzleti Egyetemről.
A konferencia délutáni tömbjében a kézdivásárhelyi tagozat tanárai, valamint gyakorló tanítók, illetve múzeumpedagógus számolt be kutatási eredményeiről, az őket érintő gyakorlati, például az előkészítő osztály bevezetése körüli kérdésekről, valamint az Incze László Céhtörténeti Múzeumban zajló múzeumpedagógiai tevékenységekről hangzottak el előadások. A rendezvény a Tanítók Lapja szakfolyóirat bemutatásával zárult: indulásáról, történetéről, jelentőségéről a lap szerkesztői beszéltek, rovatvezetői pedig saját rovatukat mutatták be.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. június 4.
Felemás ítéletek a csendőrök elleni perben
Mint arról annak idején beszámoltunk, tavaly augusztus 23-án éjszaka a kézdiszentléleki falunapokon a brassói 0758-as csendőralakulat tagjai súlyosan bántalmaztak három helybeli fiatalt, Kovács Gábort, Kovács Leventét és Páll Zoltánt, akiket csendháborításért fejenként ezerlejes pénzbüntetéssel is sújtottak.
A Háromszéki Közösségi Alapítvány anyagi támogatásával a kézdiszentlélekiek megfogadták Imre István védőügyvédet, és 2014. szeptember 8-án pert indítottak bántalmazóik ellen. Habár a három periratot egyszerre iktatták, a tárgyalásokra más és más időpontokban került sor. Az első alapfokú ítélet két tárgyalás után ez év január 15-én született meg, amikor a kézdivásárhelyi bíróság helyt adott Kovács Levente felperes panaszának, és eltörölte a büntető jegyzőkönyvet. A csendőrség fellebbezett, mire a megyei törvényszék megsemmisítette az ítéletet, és visszautalta a periratot alapfokú újratárgyalásra június 16-ára.
Kovács Gábor ügyében hat tárgyalás, illetve halasztás után május 27-én alapfokon döntött a bíróság: eltörölte a pénzbüntetést, amelyet írásbeli figyelmeztetéssé alakított át. Tegnapig a csendőrség nem fellebbezett. Páll Zoltán esetében tíz halasztás, illetve tárgyalás után a bíróság június 2-án helyt adott a felperes kérésének, és eltörölte a pénzbüntetést. A brassói csendőrség ebben az esetben is fellebbezhet.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. június 4.
Család és egészség hete Kézdivásárhelyen
A kézdivásárhelyi városháza sportirodája, Kézdivásárhely Polgármesteri Hivatala, a Pro Pectus Egyesület, a Zöld Nap Egyesület, a KSE kosárlabda-szakosztálya, a Rebeka Missziós Központ, a Manna Keresztény Egyesület, a Manócska Napközi Otthon, a Gyulafehérvári Caritas, a Búzakalász és a Mustármag Családos Közösség június 7--14. között harmadik alkalommal szervezi meg a Család és egészség hetét Kézdivásárhelyen.
Kocsis Zoltán, a kézdivásárhelyi sportiroda vezetője célként tűzte ki, hogy minél több kézdiszéki családot kimozdítson a megszokott, sport nélküli szürkeségből, és meggyőzze arról, hogy a családdal és az egészséggel igenis, kell foglalkozni – hangzott el a Pro Pectus Egyesület székhelyén megtartott sajtótájékoztatón.
A család és egészség hetén a civil szervezetek tizennégy programot szerveznek. Június 7-én, vasárnap a szervezők ökumenikus istentiszteletre várják az érdeklődőket a kézdioroszfalvi templomba.
Sütő Mária Rita és Csavar-Mátis Katalin, a Pro Pectus Egyesület vezetői családi limbóhintóval, családos foglalkozásokkal és játékokkal, valamint meseolvasással és mondással várják a résztvevőket. Mint hangsúlyozták: ,,a mese keretet ad a családi együttlétnek, ugyanakkor bölcsességközvetítő szereppel is bír”.
Ráduly Attila, a Zöld Nap Egyesület elnöke arról számolt be, hogy zöldnapos csapata három programmal készül, amelyek közül az asztalitenisz-bajnokságot és a családi futást a sportirodával közösen szervezik. Idén kerékpártúrát terveznek a Nemere útján, mintegy hatvanöt kilométeres távon, a benevezők meleg ebédet kapnak. Néhai Szabó Zoltán egykori kiváló labdarúgóra emlékezve, emléktornára hívják a focikedvelőket. Ezenkívül lesz családos foci, manó torna, valamint családos streetball- és asztalitenisz-verseny a sportcsarnokban. Katona Csaba, TRX-oktató létfontosságúnak tartja a családról, a sportról és az egészséges táplálkozásról való beszélgetést. Június 11-én, csütörtökön 18 órától bemutató előadást tartanak a sportszálló társalgójában, ahol az egészségtelen életmód okozta problémák sport általi orvoslására hívják fel a figyelmet. Ezután TRX-bemutatót és funkcionális fitneszoktatást szerveznek a Sinkovits Stadion első pályáján. Lénárt Adolf, a KSE kosárlabda-szakosztályának vezetője újdonságként számolt be arról, hogy családos dobóversenyt is tartanak.
Raff Róbert református lelkipásztor, a Manna Egyesület titkára a családi mozgalmak fontosságát emelte ki. ,,Klasszikus értelemben a család és házasság Isten áldásával kezdődik, a keresztyén értékek fontosságára kell felhívnunk a kézdivásárhelyiek figyelmét. A családi mozgalmak egyre erősödnek Európa-szerte, ugyan nálunk még gyerekcipőben járnak, de egyre többen beszélnek rendezvényünkről. Célunk megvetni egy majdani erdélyi szintű családos fesztivál alapjait” – mondotta a szórványlelkész. A rendezvény keretében a szervezők rajzpályázatot is hirdetnek a fiatalabb korosztálynak Együtt a család témával. A kis alkotók június 5-ig adhatják le rajzaikat a Millennium Park mögötti Kertész Optikában.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. június 8.
Sylvester Lajos-emléknap Csernátonban
Másodszor tartottak Sylvester Lajos-emléknapot Csernátonban, a 2013. június 2-án róla elnevezett községi könyvtárban. A felújított egykori István Dániel-kúriában két évvel ezelőtt határozták el a helybeliek, hogy minden június első vasárnapján megemlékeznek a szülőfalujához határtalanul ragaszkodó Sylvester Lajosra. Míg tavaly a szoborállítások témáját járták körül, tegnap a historizáló Sylvester Lajosra emlékeztek, ugyanis elsőként ő készített dokumentumfilmet és közölt riportsorozatot a Háromszékben az 1944-es Úz-völgyi harcokról.
Az emléknap a déli harangszó után, Bölöni Dávid, Csernáton község polgármesterének ünnepi beszédével kezdődött, majd az épület homlokzatát díszítő domborműves emléktáblánál Sylvester Lajos lánya és unokája, a Bod Péter Megyei Könyvtár, Csernáton önkormányzata és a Haszmann Pál Múzeum képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit.
A könyvtár nagytermében elsőként Szabó József János hadtörténész Ugyanarról másképpen – egy író és egy hadtörténész Úz völgye harcairól címmel vetített képes előadással emlékezett a névadóra, s arra az időszakra, amelyet közösen kutatott Sylvester Lajossal. „Az író munkássága a mítoszteremtés, az, hogy olyan szép mítoszokat teremtsen, amelyeknek az ember lelke örül. Egy nép identitásának megőrzésében a mítoszok rendkívül fontosak, és a mítoszteremtésben Sylvester Lajos remekelt” – hangsúlyozta. Nagy Tamás budapesti hadtörténész Úz-völgyi emléktöredékeim Sylvester Lajosról címmel emlékezett véget nem érő vitáikra, az együtt töltött napokra. Az előadások után felavatták a könyvtár pincéjét, ahol első és második világháborús fényképekből, képeslapokból és tárgyi emlékekből álló kiállítást nyitott meg Haszmann Pál nyugalmazott muzeológus. A rendezvényen az Úz-völgyi harcok két veteránja, a 90 esztendős dr. Szőts Dániel és a 87 éves Bartha Mihály is részt vett. Az emlékünnepség záróeseményeként este a könyvtár udvarán a Csernátoni Dalcsoport és meghívottaik a Sylvester Lajos Úz-völgyi hegyomlás című dokumentumriportja alapján Váry O. Péter újságíró, lapunk munkatársa által összeállított Vérvölgy című előadást mutatták be.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. június 12.
Fogyasztóvédők a lemhényi öregotthonban
Ismét lecsaptak a háromszéki fogyasztóvédők, ezúttal a lemhényi öregotthonra szabtak ki jelentős bírságot többek között a román feliratok hiánya miatt. A Mircea Diaconu által vezetett intézmény feljelentette a prefektúrán a közegészségügyi igazgatóságot is, mert néhány nappal korábban semmilyen rendellenességet nem talált a felső-háromszéki idősotthonban.
„Ne tessék haragudni, újságnak nem nyilatkozom” – jelentette ki Kelemen Mária tegnap délben, amikor az általa vezetett lemhényi gerontológia és rehabilitációs központ kaputelefonján bejelentkeztünk, hogy a megyei fogyasztóvédelmi hivatal ellenőrzéséről érdeklődnénk. A megyei fogyasztóvédelem tegnapi közleményéből az derül ki, hogy a hivatal munkatársai a helyi sajtóban közöltek kapcsán tartottak ellenőrzést az öregotthonban június 3-án, és az intézményt működtető Szentkereszty Stefánia Kórházalapítványt az észlelt rendellenességek miatt 3000 lejes pénzbüntetéssel és figyelmeztetéssel sújtották. A sajtóközlemény szerint a bírságot azért szabták ki, mert lejárt szavatosságú és a kötelező tájékoztató elemek nélküli árut találtak, a termékeken nem volt román nyelvű fordítás, hiányzott a belső rendszabályzat, a napi menüt csak magyar nyelven függesztették ki, és nem tüntették fel egy-egy adag mennyiségét sem. Ugyanakkor az ellenőrök rendellenességeket tapasztaltak az egészségügyi és higiéniai előírások terén is. Az otthon idős gondozottjainak az ételt csorba tányérokban és csészékben szolgálták fel, ezekből 28 darabot találtak, de rábukkantak rozsdás merőkanálra és habverőre is, a mosogatáshoz használt vegyszer szavatossága pedig 2014 júliusában lejárt. A fogyasztóvédők azt is megjegyzik, hogy a megyei közegészségügyi igazgatóság szakemberei a május 27-én megejtett ellenőrzés során nem tapasztaltak rendellenességeket, ezért az általuk feltártakról a megyei kormányhivatalt is értesítették.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. június 17.
Magyarul beszélt, megbüntették – Csendőrségi túlkapás Kézdivásárhelyen
A magyar nyelv használatáért bírságolt a csendőrség Kézdivásárhelyen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom június 4-ei trianoni felvonulásán.
Florian Suciu, a brassói 0758-as csendőralakulat altisztje a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által szervezett felvonulás kezdetén a kézdivásárhelyi Szabadság utcában igazoltatni akarta Szőcs Csongor szervezőt.
Az altiszt által kiállított büntető jegyzőkönyvben – amelyet a napokban kézbesítettek a vármegyés ifjúnak – a következő olvasható: „...június 4-én 15.30 órakor a fent említett személy a Trianon megemlékezés szervezőjeként arra a felszólításra, hogy igazolja magát, román nyelven azt válaszolta: Kézdivásárhelyen mindenki magyarul beszél, és ha kommunikálni akarnak vele, vigyenek tolmácsot, majd csak magyarul beszélt”. Az ötszáz lejes büntetést a csendőr a 61-es törvényre hivatkozva szabta ki. Szőcs Csongor fellebbez a kézdivásárhelyi bíróságon a büntetés ellen, mivel meglátása szerint nem követett el semmit, azért büntették meg, mert élni akart a törvény által szavatolt állampolgári jogával. A HVIM kézdivásárhelyi vezetői ma részletesen ismertetik a csendőrség újabb túlkapása kapcsán általuk fontolgatott jogi lépéseket.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. június 18.
Márpedig magyarul leveleznek!
A Millennium Park Wass Albert Parkká történő átnevezése körüli vitáról és a magyar nyelv használata miatt kiszabott ötszáz lejes pénzbüntetésről tartott sajtótájékoztatót tegnap Kézdivásárhelyen Beke István és Szőcs Csongor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének elnöke, illetve alelnöke.
A város jegyzőjétől a parkátnevezést kérő beadványukra kapott válasz alapján tegnap ismét iktatták a városházán a kiegészített iratcsomót, de azt újra magyar nyelven és nem románul fogalmazták meg – mondta Beke István, aki hangsúlyozta: a beadványt civil szervezet tagjaiként nyújtották be, és a város lakosságának több mint öt százaléka támogatta kézjegyével. Álláspontja szerint a 2001/215-ös törvény lehetőséget biztosít, hogy egy vagy több állampolgár javaslatot terjesszen elő.
Beke azt is kiemelte, hogy szívesen tesznek eleget a jegyző kérésének, melyben Wass Albertről és munkásságáról szóló méltatást kér. A vármegyés elnök számára érthetetlen, miért nem fogadják el anyanyelven írt beadványukat, és miért kérik, hogy ezentúl is az állam hivatalos nyelvét használják, azon levelezzenek.
Szőcs Csongor a nevére kiszabott pénzbüntetésről is tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondta: a június 4-ei megemlékezés programját a rendezvény megtartása előtt jóváhagyatták a polgármesteri hivatallal, a rendőrség és csendőrség is láttamozta, ebben percnyi pontossággal leírtak mindent. „A helyi csendőrség úgy gondolhatta, nincsenek elegen, mivel mi nagyon veszélyes polgárai vagyunk Kézdivásárhelynek, ezért Brassóból kértek erősítést” – mesélte gúnyosan. A felvonulás kezdete előtt egy brassói csendőr odament hozzá, és bemutatkozás nélkül, Szőcs Csongor szerint nagyképűen azt kérte, menjen vele egy kicsit távolabb, és mondja el a programot.
Szőcs Csongor megkérte, beszélgessenek magyarul, mivel ezt alkotmányos joga szavatolja, ha meg nem ismerik a nyelvét, vigyenek tolmácsot. Szőcs megállapította: a büntető jegyzőkönyvben hazugság áll, miszerint nem akarta igazolni magát, és azt mondta, hogy Kézdivásárhelyen csak magyarul beszélnek.
Ilyent nem mondott – állítja, ezért a kézdivásárhelyi bíróságon fellebbezett a büntetés ellen. A vármegyések arra kértek minden magyar embert: éljenek alkotmányos jogaikkal, és ha bármilyen sérelem éri őket a magyar nyelv használata miatt, jelezzék nekik. A büntetés jó példa arra, hogy a karhatalom mennyire fél a vármegyésektől – vélekedett Szőcs Csongor.
Iochom István
Háromszék
Székelyhon.ro2015. június 22.
Székelyföldi betyárok (Filmbemutató Kézdivásárhelyen)
Közel száz érdeklődő jelenlétében pénteken este a kézdivásárhelyi Borudvarban mutatták be a Székelyföldi betyárok című 52 perces, a Magyar Média Mecenatúra támogatásával készült dokumentumfilmet. Az ősbemutatón a film készítői – Zsigmond Attila rendező-operatőr, Iochom István szakértő, Bajna György gyártásvezető és Orbán Ferenc zeneszerző –, valamint szereplői közül ketten – Pál István és Szabó Ottó – voltak jelen.
A forgatások mintegy három évig tartottak Felső-Háromszéken és a Kászonok vidékén, az ez idő alatt összegyűlt tizennyolc-húsz órás anyagból állt össze a dokumentumfilm, melyben a kortársak vallomásai mellett az alkotók korabeli fényképeket és dokumentumokat is felhasználtak. A film Pusztai Ferenc, Dézsi Dénes és Máté György (Jeges) hősies, de kilátástalan küzdelméről szól, akik az ötvenes években fegyverrel a kezükben harcoltak a kommunista rendszer kiszolgálói ellen. Habár nem tudták megváltoztatni, megbuktatni a vörös terrort, de hősies küzdelmük nyomán néhány hatalmával visszaélő párttitkár és erdész elnyerte méltó büntetését. A vetítésen Zsigmond Attila elmondta: az ősbemutatót nem Kézdivásárhelyen, hanem Ozsdolán kellett volna megtartani, de a faluban a mai napig megoszlanak a vélemények a három betyárról, ezért döntöttek így, nem akarták felkorbácsolni a kedélyeket. Azt is hangsúlyozta: a filmben olyan kortárs vallomása is helyet kapott, aki szerint nem betyárok, antikommunista harcosok, hanem katonaszökevények, banditák voltak. Arról is beszélt, hogy a Duna Televízió vetítette első alkalommal a dokumentumfilmet, majd a Duna World csatornán is megismételték, a közeljövőben pedig több magyarországi tévéadó és az Erdély Televízió is műsorra tűzi. Nemcsak a nézők, hanem a filmes szakma is pozitívan értékelte a filmet, amelyet több nemzetközi fesztiválon is műsorra tűznek – összegezett a rendező. A tervek szerint az alkotást többek között Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is bemutatják.
Dévai István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)