udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7111
találat
lapozás: 1-30 ... 481-510 | 511-540 | 541-570 ... 7111-7111
Névmutató:
Markó Béla
1996. március 19.
A sajtónak kiemelt szerepet szánnak a helyhatósági választási kampány során, számítanak a magyar újságokra, jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készült interjúban. Kitért a csíkszeredai SZKT-ülés vitájára, amely a Markó Béla szövetségi elnök elleni "sorozatos támadások kicsúcsosodását" jelentette. A szövetségi elnök rágalmazása, támadása "az egész szövetségre káros." Akik mindenképpen a szövetség munkájának megzavarását próbálják elérni, "azoknak el kell gondolkodniuk, hogy kinek a malmára hajtják a vizet." - állapította meg Takács Csaba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19./1996. március 20.
Amíg Markó Béla RMDSZ-elnök tiltakozó levelek írásával volt elfoglalva, hogy Szőcs Gézát ne válasszák a határon túl tisztségbe, addig a román pártok neves magyar személyiségeket, sportolókat, színészeket nyernek meg, írta Román Győző főszerkesztő. Hónapokkal előbb javasolták ugyan, hogy az RMDSZ-nek sportolók, színészek felé kell nyitni, de hiába. "Az RMDSZ-vezérek leveleket írogatnak, s időközben elviszik az orruk elől a szavazatokat". /Orient Expressz (Bukarest), márc. 20./ A hetilap felelős kiadója Szőcs Géza. 1996. március 21.
Márc. 21-én Marosvásárhelyen összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa. Ezen megjelent Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Csávossy György, a SZET elnöke, Dézsi Zoltán, az SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Szabó Károly szenátusi, Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető és Kötő József ügyvezető alelnök. Kiadott közleményükben leszögezték, hogy nem tartják válságosnak az RMDSZ helyzetét. A felvetődött anyagi természetű kérdések tárgyában átfogó szakértői vizsgálat szükséges. Az Operatív Tanács bizalmáról biztosította az RMDSZ szövetségi elnökét. A felelősség "mindannyiunkat arra kötelez, hogy a véleménykülönbségek ellenére megtaláljuk az egységes cselekvés lehetőségét" - olvasható a nyilatkozatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 22., 745. sz./1996. március 21.
Markó Béla, mint elmondta, az RMDSZ élére történt megválasztása óta igyekezett egyensúlyt tartani a különféle nézetek és platformok között. A sepsiszentgyörgyi Háromszék című napilapban megjelent interjújában megállapította: "Tőkés László tiszteletbeli elnök érveiben és ellenem felhozott vádjaiban szem elől tévesztette az RMDSZ egészét és annak sokszínűségét, és az RMDSZ egy bizonyos csoportosulása, illetve szárnya szempontjából közelítette meg a kérdéseket". Szerinte ilyet egyetlen vezető sem tehet. Az interjúban Markó Béla azokra a vádakra válaszolt, amelyek a Szövetségi Küldöttek Tanácsának csíkszeredai ülésén személyét érték. Elmondta: mostanában jóval kevesebbet konzultál Tőkés Lászlóval, aki nem tartja szükségesnek az egyeztetést. "Viszont én ezt elvárom - hangsúlyozza Markó -, mert a szövetségi elnöknek az a felelőssége, hogy a szervezet milyen álláspontot és véleményt képvisel. S attól, hogy valaki szövetségi elnök, nem azt jelenti, hogy neki bármikor bármilyen ügyben igaza van és bármit gondol, az azonos az RMDSZ véleményével." Markó Béla úgy értékelte, hogy közte és Tőkés László között keletkezett konfliktus kezelhető, nem árthat a szervezet egységének, s a választásokra sem lesz kihatással. Markó Béla leszögezte: "mindenki felelős (abban), hogy vállalja-e az egyeztetést, illetve azt, hogy egyéni hiúságait, ambícióit félretéve most legfontosabb feladatainkra összpontosít." /"Mindenki felelős" Interjú a Tőkés-Markó vitáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./1996. március 22.
A magyarországi pártokkal fenntartott kapcsolatokba illeszkedőnek nevezte Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke azt a konzultációt, amelyet Pető Ivánnal, az SZDSZ elnökével és Eörsi Mátyással /SZDSZ/, az Országgyűlés külügyi bizottságának az elnökével folytatott márc. 22-én Budapesten. A megbeszélés után Pető Iván kijelentette: nincsenek közöttük vitás ügyek. Hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarságot érintő ügyekben nem lehet az ottani érdekképviselet véleményének megkerülésével döntést hozni. Az autonómia kérdéséről Pető Iván megjegyezte, hogy olyan tanácskozásra lenne szükség, amelyen a határon túli magyar szervezetek, illetve a magyarországi pártok kicserélnék véleményüket. Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy a magyarországi pártok törekedjenek konszenzusra a határon túli magyar közösségek helyzetének megítélésében és az általuk igényelt megoldások támogatásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 25., 746. sz./ Ezt a tanácskozást először Tőkés László püspök és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke javasolta febr. 16-án. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19., 288. sz. jegyzet./1996. március 22.
Ugyancsak márc. 22-én Magyar Bálint magyar művelődési miniszter Budapesten találkozott Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével és Béres Andrással, az RMDSZ oktatási alelnökével. Véleményt cseréltek a határon túli kulturális intézmények normatív alapon való támogatásának lehetőségeiről. Béres András javasolta, hogy meg kellene vizsgálni egy Székelyföldön létesítendő alapítványi egyetemmel kapcsolatos elképzeléseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 25., 746. sz./1996. március 22.
A meglevő ellentétek nem Szőcs Géza személye és a kuratóriumba történő beválasztása körül polarizálódnak, de a nyílt vitát ez a fejlemény váltotta ki. Ez Markó Bélának nem személyes ügye Szőcs Gézával vagy másokkal szemben, nyilatkozta Budapesten Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /Népszabadság, márc. 23./1996. március 26.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke fölkérte Szabó Károly és Vida Gyula frakcióvezetőket, hogy ők is folyamatosan vegyenek részt a választási kampányban a román pártokkal való kapcsolattartásban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 26., 747. sz./1996. március 27.
Az RMDSZ bukaresti székházában márc. 27-én tartott sajtótájékoztatón Markó Béla elnök beszámolt az RMDSZ-delegáció részvételéről az EDU párizsi pártelnöki konferenciájáról, amelynek zárónyilatkozatába a nemzeti kisebbségi kérdés fontosságára utaló értékelés bekerült, az RMDSZ javaslatára. A választások közeledésével a nacionalista retorika felerősödött, Markó Béla említette az RNEP szélsőséges, magyarellenes nyilatkozatait, az Evenimentul Zilei két számában az "állam biztonságát fenyegető" magyar veszélyről szóló "dokumentumokat". Vida Gyula a nagy késéssel megkezdődött költségvetési vitáról és a kormány tervezetéről mondott kritikus véleményt. Mátis Jenő adatokkal bizonyította, hogy a költségvetési tervezet hamis adatokra épül. A kereskedelmi mérleg 2 milliárd dolláros hiányt mutat, a lej 1995-ben 46 %-kal leértékelődött, zuhanása tovább tart. Markó Béla cáfolta, hogy egyezség létezne a vezető kormánypárt és az RMDSZ között, viszont képtelenségnek nevezte, hogy a magyarság szervezeteivel való bármilyen együttműködés súlyos vádnak minősül Romániában. Szabó Károly szenátor elmondta, hogy a titkosszolgálat, az SRI igazgatója, Virgil Magureanu köszörüli a kést, mellyel a román politikai pártok harcba indulnak a választásokon. Az SRI azzal ijesztgeti az embereket, hogy Magyarország a nemzeti össztermék 6,6 %-át fordítja a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ pénzelésére, s rajta keresztül a Románia elleni diverzióra. Ismeretes, hogy a valóságban az MVSZ támogatására juttatott összeg a magyar költségvetés 0,2 %-át teszi ki. És költségvetésről van szó, nem nemzeti össztermékről. /Zsehránszky István: Fenik a késeket - készül a mutatvány! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 748. sz./ Markó Béla szövetségi Megjegyezte, hogy pillanatnyilag az RNEP még a kormány tagja, és cáfolta, hogy az RMDSZ a kormány nagyobbik pártjával, az RTDP-vel bármiféle együttműködést alakított volna ki: ehhez ugyanis az RTDP-nek sok tekintetben változtatnia kellene magatartásán. Kozsokár Gábor szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási kampány közeledtével megsokasodtak a parlamentben az olyan demagóg törvényjavaslatok, kezdeményezések, amelyek különböző kategóriáknak ígérnek kedvezményeket. Bodó Barna arról tájékoztatott, hogy az RMDSZ küldöttsége Párizsban Markó Béla vezetésével a napokban részt vett a centrum és jobbközép pártokat tömörítő EDU - Európai Demokrata Unió - pártvezetőinek konferenciáján. Az ott elfogadott nyilatkozatba az RMDSZ kezdeményezésére külön szakasz került a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről, és Markó Béla szövetségi elnöknek alkalma nyílott Alain Juppé francia miniszterelnököt is röviden tájékoztatni a romániai magyarság helyzetéről, a román-magyar viszonyról. /Nacionalista retorikától mentes választási kampányt RMDSZ-sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28/1996. március 27.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez írt levelében az újságírói etikával való visszaélés minősíthetetlen esetének nevezte, hogy Markó Béla elnök válaszlevelét közölték, anélkül, hogy a válasz alapjául szolgáló levelét nyilvánosságra hozták volna. "Személyemet és az RMDSZ-ben betöltött tisztségemet lejáratni szándékozó magatartásuk újabb esete semmi kétséget nem hagy a Szerkesztőség pártállását és szelektív rosszindulatát illetően." Gyarmath János főszerkesztő mindezt visszautasította, mondván, Tőkés László Markó Bélához írt levelét már mások közzétették, ők pedig azt nem kapták meg. Gyarmath szerint az RMDSZ Tiszteletbeli Hivatala az RMDSZ intézményrendszerében nem létezik. Ezen bevezetővel tette közzé a lap Tőkés Lászlónak Markó Bélához intézett két levelét. Az első 1995. okt. 31-én kelt, ebben a püspök kifejti, hogy azért nem osztotta meg vele alternatív megbékélési indítványát, mert Markó Béla a Neptun-ügy idején elhallgatta, hogy tud a dologról, hasonlóképpen etikátlanul járt el Nagy Benedek ügyében. Folyik Tőkés László kiszorítása az RMDSZ vezetéséből. Mindezek miatt nem bízik Markó Bélában. A másik levél 1996. febr. 28-i, ebben megrökönyödését fejezte ki amiatt, hogy Markó Béla szövetségi elnök Borbély Lászlót nevezte ki a kampánystáb és a román politikai pártok közötti kapcsolattartás biztosítására, annak ellenére, hogy korábban Markó Béla is elítélte a neptuni tárgyalásokat. Tőkés László felszólította Markó Bélát, hogy vonja vissza Borbély László megbízását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./1996. március 28.
A magyar-szlovák alapszerződés pozsonyi ratifikálásáról és az egyezményhez fűzött záradékról Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök kijelentette: a kisebbség kollektív jogait és autonómiatörekvéseit elutasító egyoldalú pozsonyi állásfoglalás hozzáfűzése a kétoldalú szerződéshez precedens nélküli a nemzetközi gyakorlatban, jogilag pedig abszurditás. Szerinte a magyar kormányra tartozik az eljárás értékelése. - Sorin Ducaru külügyi szóvivő szerint az alapszerződés kisebbségekre vonatkozó előírásai megfelelnek az európai normáknak. /Népszabadság, márc. 28./ 1996. március 30.
A Medifax román hírügynökségnek nyilatkozva Markó Béla, az RMDSZ elnöke nevetségesnek nevezte az Evenimentul Zilei cikkét, amely szerint magyarországi cégek kémkedéssel is foglalkoznak. Ennek az újabb alantas, magyarellenes, uszító próbálkozások hátterében a nacionalista retorikát alkalmazó román politikai erők állnak. /Új Magyarország, márc. 30./1996. március 31.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök és Dáné Tibor, a Szocialista Tömörülés elnöke részt vett Budapesten a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ V. kongresszusán. Az RMDSZ nevében Markó Béla üdvözölte a kongresszust. Kifejtette, hogy nem az alapszerződés hiánya miatt megoldatlan a romániai magyarság helyzete, hanem "fordítva: amíg a román kormány nem fogadja el, hogy a kisebbségek számára új jogi helyzetet kell teremteni, mindaddig ez az akadály a viszony rendezésének." Szükséges a megbékélés, de ehhez először a román többségnek és a magyar kisebbségnek kell megbékélnie. "Azt kérjük a magyar kormánytól, hogy a minket érintő kérdésekben továbbra is támaszkodjék a mi véleményünkre, velünk együtt, a mi részvételünkkel, a mi egyetértésünkkel keresse a megoldást, és ne fogadja el a halogató, a gyors európai integráció esélyeit a kisebbségi kérdés sürgős megoldásával szembeállító értelmezéseket..." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 1., 751. sz./1996. április 2.
A magyarok hiába küzdenek a jogaikért Romániában címmel, Felerősödött a nacionalizmus alcímmel a bécsi Der Standard ápr. 2-i száma interjút közölt Markó Béla RMDSZ-elnökkel. 1989 óta a társadalom szabadabb lett, de a kisebbségi jogok terén semmi sem változott, sőt felerősödött a nacionalizmus, szélsőséges pártok ülnek a kormányban, egyre erősebben megnyirbálják a kisebbségek jogait. A magyarok attól tartanak, hogy az oktatási törvény fokozza a hátrányos megkülönböztetést, a magyar szakmunkásképzők betiltása után intézményeket fognak bezáratni. Románia nem hajlandó az alapszerződésbe belefoglalni a kisebbségekre vonatkozó jogokat. A jelenlegi helyzetet törvényesítené olyan dokumentum, amely nem tartalmazna paragrafusokat a kisebbségi jogokról. Az előző magyar kormány számára a határon túl élő magyarok problémája elsőrendű téma volt, a szocialisták alatt megváltozott a retorika, és a nagyobb a készség a párbeszédre, az eredmény azonban ugyanaz maradt. A Tőkés Lászlóval kialakult vitáról elmondta, hogy a célokban teljes az egyetértés az általa képviselt mérsékeltek és a Tőkés László köré tömörült radikálisok között. Eredményes párbeszéd szükséges a két szárny között. A bécsi lap tudósítója Marosvásárhelyen is járt, az ott élő Smaranda Enache szavait idézte: "a gyűlöletet fentről szítják". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4., Új Magyarország, ápr. 3./ 1996. április 3.
RMDSZ SZKT csíkszeredai ülésének /márc. 9-10/ vitái tovább gyűrűznek, ezért az Orient Expressz kisebb kihagyásokkal közölte Markó Béla, Szőcs Géza és Tőkés László felszólalását. Markó Béla ismertette Szőcs Gézának a Duna Tv ellenőrző testületébe való jelölésével kapcsolatban Gál Zoltánhoz, a magyar Országgyűlés elnökéhez írott levelét. Markó Béla azért nem támogatja a jelölést, mert Szőcs Gézával szemben egyelőre tisztázatlan sorsú, el nem számolt adományokról van szó. Azt javasolta, hogy tisztázzák ezt Szőcs Gézával. Szőcs Géza maga kérte felszólalásában az RMDSZ ellenőrző bizottságának vizsgálatát. 1995 tavaszán a HTMH és az Illyés Alapítvány, az RMDSZ részvételével már vizsgálta a pénzadományok helyzetét, azonban az eredményről az "RMDSZ vezetősége nem volt hajlandó a megállapodás tényéről tájékoztatni a közvéleményt." Szőcs Géza szerint az RMDSZ vezetőségének kényelmesebb volt továbbra is suttogó rágalmakat terjeszteni. Takács Csabával annak idején megfogalmazta a vizsgálat eredményét, Takács Csaba megígérte, hogy az RMDSZ májusi kongresszusán ismerteti, de ez nem történt meg. - Szőcs Géza a Bem rakparti épületbe elhívta Markó Bélát, megbeszélték, hogy melyik részét veszi át az RMDSZ, azonban többet nem jelent meg Markó, nem tárgyalt erről, viszont újra hallhatta, hogy Szőcs Géza nem teljesítette a megállapodást. - Szőcs Géza a Fidesztől megtudta, hogy az RMDSZ vezetői febr. 27-i budapesti tárgyalásuk alkalmával azt mondták: minden mocskot ráborítanak, az összes tisztázatlan ügyet előrántják. Szőcs Géza elmondta a Fidesz képviselőinek, hogy ennek ellenére nem lép vissza, nincsenek tisztázatlan anyagi ügyei. - Tőkés László kifejtette, hogy a Transsylvania Alapítványnak elnökségi tagja volt, mégis csak most tudta meg, hogy feloszlott az alapítvány 1995. nov. 14-én. /Orient Expressz (Bukarest), ápr. 3./1996. április 3.
Katona Ádám két interpellációjának közlését kérte a laptól, mert egyikre sem kapott választ az RMDSZ vezetőségétől. Az első 1995. máj. 6-án hangzott el Marosvásárhelyen, a másodikat nem mondhatta el a márc. 10-i csíkszeredai SZKT-n. Fontosnak tartja, hogy nyilvánosságra kerüljön, mert Székelyudvarhelyen építeni kezdték a második kaszárnyát, a város polgármestere kiutalt 40 épülőfélben levő lakást az idetelepítendő román tiszti családoknak, amikor 700 fiatal magyar házaspár lakásigénye elintézetlen. A svájci magyarok pénzén épült kisegítő iskola a görög katolikus egyház használatába került. Ebbe az iskolába többszáz gyenge értelmi képességű románt fognak hozni. A betelepítés nemcsak a román kormány műve, hanem a "szórványszemléletű" RMDSZ-é is. Katona Ádám már 1995-ben felhívta az SZKT figyelmét arra, hogy Székelyudvarhelyre román katonaságot telepítenek. Az elrománosítást szolgálja a Székelyföldön állomásozó rendőrség elképesztő méretű felduzzasztása. Székelykeresztúron például Ceausescu idején hét milicista volt, jelenleg 38 rendőr és alig négyen-öten beszélnek magyarul. Katona Ádám ugyancsak kérte, hogy az SZKT járjon közbe a zetelaki elítéltek ügyében és SZKT vitassa meg, hogy van-e szélsőségesség az RMDSZ-ben. Ismeretes, hangoztatta, hogy a "neptuniak" és körük külföldön és belföldön előszeretettel minősítik az RMDSZ autonomista, Tőkés Lászlóval fémjelzett szárnyát "szélsőségesnek", legutóbb például Verestóy Attila szenátor az Erdélyi Naplóban. Katona Ádám Markó Béla RMDSZ-elnöktől kérdezi: Iliescu államelnökkel történt megbeszélésén szóvá tette-e a székelyföldi tömbmagyarság két jogsérelmét /amelyet elő interpellációjában kifejtett/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./ 1996. április 3.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 3-i ülésén Markó Béla elnök beszámolt az MSZP kongresszusáról, amelyen meghívottként részt vett. Béres András oktatási főosztályvezető bemutatta cselekvési programját, melyben szerepel a székelyföldi egyetemi hálózat létrehozása is. Az új párttörvény elemzésére és az ebből az RMDSZ-re vonatkozó tennivalók megfogalmazására szakértőket kértek fel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 754. sz./ 1996. április 4.
Ápr. 2-án az RMDSZ bukaresti székházában ülést tartott a szövetség európai integrációs munkacsoportja. A tanácskozáson részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László, Bárányi Ferenc, Pécsi Ferenc képviselő, Buchwald Péter szenátor, Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke és az RMDSZ több szakértője. A tanácskozáson Borbély László előterjesztette az RMDSZ nyilatkozattervezetét az európai és euroatlanti struktúrákba való integráció kérdéseiről. Egy európai integrációs adattár összeállításának kérdéséről Nemes Árpád, a szövetségi elnöki hivatal külpolitikai tanácsosa, a kormány integrációs stratégiájában szereplő kisebbségi és egyházügyi fejezetekről Pataki Júlia jogász, parlamenti szakértő és Buchwald Péter szenátor, a romániai PHARE-programról Pécsi Ferenc tartott tájékoztatót. /Európai integrációról tanácskozott az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ 1996. április 4.
A kilencvenedik évében járó Balogh Edgár felemelte szavát az ellen, hogy Fey László újabb kampányt indított Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ellen a kolozsvári Szabadságban megjelent Kit, mit és miért támogatnak címmel. Fey László együtt emlegeti Tőkés Lászlót Szőcs Gézával, Katona Ádámmal és Borbély Imrével, "valamiféle szélsőséges összeesküvést sejtetve egy ilyen csoportosításban". Balogh Edgár megjegyezte: "Már régebben is feltűnt, hogy Fey Lászlónak nem tetszik "püspök" a nemzetiség élén." Tőkés László kétmillió magyaré, hangsúlyozta Balogh Edgár, "ezért folyik állandó harc ellene minden aljas eszközzel". Tőkés Lászlónak és Markó Bélának szorosabban együtt kell működnie, kiegészítve egymást stratégiában és taktikában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ Előzmény: 605. sz. jegyzet /Szabadság, márc. 27./1996. április 5.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ápr. 3-i ülésén Markó Béla és Takács Csaba beszámolt a Magyar Szocialista Párt március végén tartott V. kongresszusáról, amelyen meghívottként vettek részt. - Béres András alelnök, az Oktatási Főosztály új vezetője bemutatta cselekvési programját. - Az ÜE szakértőket kér fel az új párttörvény elemzésére és az ebből az RMDSZ-re vonatkozó tennivalók javaslatok formájában történő megfogalmazására. A szakértői csoport személyi összetétele: Birtalan József közgazdász, Csiha Tamás jogász, Czédly József közgazdász, Eckstein-Kovács Péter jogász, Hajdú Gábor jogász, Székely István politológus, Varga Attila jogász és Vida Gyula közgazdász. - Az ÜE felkéri a területi szervezeteket, hogy a következő kéthetes időszakban jelöljenek ki egy napot, amelyen elültetnek 11 fát, megemlékezésként a honfoglalás 1100. évfordulójára. /Jön a millecentenáriumi faültetés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./