udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
15125
találat
lapozás: 1-30 ... 481-510 | 511-540 | 541-570 ... 15121-15125
Névmutató:
Dan, Vasile
1997. április 8.
Ápr. 8-án Emil Constantinescu államelnök kezdeményezésére tanácskozás zajlott le a Cotroceni Palotában, amelyen részt vettek a koalíciós pártok vezetői, a kormányfő és a kormány tagjai, a szenátus és a képviselőház elnökei, a két ház szakbizottságainak elnökei vagy alelnökei. A tanácskozáson az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök távollétében Takács Csaba ügyvezető elnök, továbbá Verestóy Attila és Varga Attila frakcióvezetők, Kozsokár Gábor és Kónya-Hamar Sándor, a szenátus, illetve a képviselőház Állandó Bürójának titkárai, Hajdú Gábor, Vida Gyula és Asztalos Ferenc szenátusi, illetve képviselőházi szakbizottsági elnökök, illetve alelnökök képviselték. Hasonlóképpen jelen volt a tanácskozáson az RMDSZ két minisztere, Tokay György és Birtalan Ákos, valamint dr. Molnár Géza, az egészségügyi minisztérium államtitkára. - A tanácskozáson a koalíciós együttműködés időszerű kérdéseiről, a kormányzati és parlamenti munkában való részvétel hatékonyságának javításáról, az álláspontok egyeztetésének és a nézetkülönbségek tisztázásának és kiküszöbölésének szükségességéről folyt eszmecsere. Constantinescu bírálta, hogy egyes miniszterek és koalíciós képviselők egyéni nyilatkozataikban eltérnek a koalíció programjától. Hangsúlyozta, hogy javítani kell a kapcsolatot a kormány és a törvényhozás között. A részvevők megerősítették a parlamenti többség pártjainak politikai akaratát az együttműködés javítására, a kormányzati és törvényhozási munka hatékonyságának növelésére, a társadalmi és gazdasági reform megvalósítása érdekében. Az RMDSZ álláspontját a felmerült kérdésekben Takács Csaba, Birtalan Ákos és Vida Gyula fejtették ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 1004. sz., Szabadság, ápr. 10./ A tanácskozás előtt nyilvános vita robbant ki a kormány ellenőrző hivatala és a Petre Roman által vezetett Demokrata Párt között, miután a hivatal szerint Petre Roman, Traian Basescu közlekedési miniszter és mások jogtalanul használnak protokollvillákat. A Demokrata Párt kiadott nyilatkozat szerint ezzel a párt kiszorítására törekszenek. Radu Vasile, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt főtitkára visszautasította Petre Roman álláspontját. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./1997. április 9.
Ion Ratiu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, egyben a képviselőházi külügyi bizottság alelnöke a Jurnalul Nationalnak nyilatkozva kijelentette: "Készek vagyunk lemondani Besszarábia és Bukovina követeléséről, és ezért, úgy gondolom, a román-ukrán alapszerződést hamarosan megkötik." Ratiu szerint Románia és Magyarország között "spiritualizálták" a határokat. /Készek vagyunk lemondani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./1997. április 9.
Tokay György, az RMDSZ-es tárca nélküli minisztere elmondta, hogy a 17 romániai kisebbség képviselőjével rendezett találkozókon megelégedéssel tapasztalta, hogy a többi kisebbség is ugyanazokkal az óhajokkal lép fel, mint a magyar. Szerinte óhajaikat eddig nem merték eléggé élesen felvetni, mivel számszerűen a magyarnál jóval kisebbek, és emiatt sérülékenyebbek, másrészt pedig nem érezték a hatalom politikai akaratát, hogy ezeket a kérdéseket igazán megoldani igyekezzen. Most érzik - jelenti ki Tokay György, és úgy értékeli, hogy ez az RMDSZ kormányban való jelenlétének egyik igen pozitív eredménye. Hangsúlyozza, hogy szükség van a kisebbségi kérdés depolitizálására, amit csak stabil jogi keretekkel lehet elérni. Szükség van kisebbségi törvényre, tanügyi és helyi közigazgatási törvényre, de meg kell teremteni az anyagi feltéteket is. Úgy értékeli, hogy a Bolyai Egyetemmel kapcsolatban nem lehet a koalíción belül feszültségről beszélni, de véleménykülönbségek lehetségesek. Hangsúlyozta, hogy a koalíció az érdekek azonosságára és a közös értékek létezésére támaszkodik. "Rendkívül hatásos kohéziós erő a közös érdek" - jelenti ki Tokay. Arra a kérdésre, hogy szerepel-e tételesen az önálló magyar egyetem létrehozása, a magyar felsőoktatás ügye a koalíciós megállapodásban, a kisebbségügyi miniszter kijelentette: olyan értelemben szerepel, hogy a koalíció programjában vállalta mindazon akadályoknak és megkülönböztetéseknek a lebontását, amelyek az anyanyelven folyó oktatásra vonatkoznak. Szó szerint tehát nem szerepel benne. A koalíciós partnerek, ha nem is értenek egyet a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztásával, de mindenképpen egyetértenek azzal, hogy a magyarságnak joga van önálló államilag támogatott egyetemre. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9/1997. április 11.
Ara-Kovács Attilával /sz. Nagyvárad, 1953/ készített interjút Bíró Béla. Ara-Kovács Attila volt az egyik elindítója 1981-ben az Ellenpontok című erdélyi szamizdat folyóiratnak. 1983 óta Budapesten él, ahol először megalapította az Erdélyi Hírügynökséget. Évekig az Európa Kiadó, majd a Beszélő munkatársa, írásai újabban a Magyar Narancsban jelennek meg. Ara-Kovács Attila elmondta, hogy kezdettől a baloldali és liberális világ vonzotta. Gyermekkorában Nagyvárad még magyar város volt, az első teljes román mondatot tíz éves korában hallotta. Csak az egyetemen tanult meg jól románul. Mély baráti szálak fűzték a magyar ellenzékhez, Pethő Ivánhoz, Kis Jánoshoz, Demszky Gáborhoz. Demszky és Rajk László segített a technikai részt illetően, szellemmel már az erdélyiek töltöttek meg a folyóiratot, emlékezett az Ellenpontok keletkezésére. Ara-Kovács Attila fontosnak tartotta leszögezni, hogy Szőcs Gézának fontos szerepe volt az Ellenpontok ügyében, de csak egy cikket közölt benne, tehát eltúlozta szerepét. Aki valóban nagyon fontos szerepet játszott, az Tóth Károly volt, aki most Svédországban él. A szálak Ara-Kovács Attila kezében futottak össze. Szerinte széltében-hosszában beszélték Budapesten, hogy Szőcs Géza szerkeszti a lapot, amikor még teljesen titokban dolgoztak. A Securitate valószínűleg szintén hallott erről, erre egyszerűen követni kezdték Szőcs Gézát. - A Magyarországra áttelepültek közül sokan nem találtak önmagukra és a szélsőségesek fele mentek el, jobbra tolódtak, még fasiszta szervezeteknek is támogatói lettek. Ara-Kovács Attila kirohant Szervátiusz Tibor, Páskándi Géza és Czegő Zoltán ellen: "Ezek az emberek /Szervátiusz, Páskándi Czegő/ a megtestesítői mindannak a balkanizmusnak, ami Romániában és Szerbiában és másutt 1919 óta ellenünk érvényesül." Ara-Kovács Attila kifejtette, hogy számára "Magyarország mindig a világravaló kitekintést jelentette. Nem elsősorban az etnikai szempontjaim voltak azok, melyek Magyarországhoz kötöttek..." Ara-Kovács Attila Tőkés Lászlót is elítélte: "Tőkés László és a radikálisok gyengéjét abban látom, hogy mögöttük nincs helyzetteremtő képesség. A saját imázs megtartása, illetve az egykori vélt vagy valós befolyás visszaszerzésének görcse az, ami megbénítja őket." /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 11./1997. április 15.
A román ortodox egyházfők az utóbbi időben több alkalommal megbékélésre szólították föl a görög katolikus egyházat, amellyel régóta ellenséges a viszonyuk. A kezdeményezést üdvözlik a görög katolikusok, de kézzelfogható eredményeket is várnak. Matei Boila, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt szenátora felidézte az üldöztetéseket, amelyek a román állam és az ortodox egyház révén érték a görög katolikus egyház híveit és papjait. A görög katolikus papokat elűzték templomaikból, sokukat bebörtönözték vagy megverték, halálra kínozták, mert nem voltak hajlandók áttérni az ortodox hitre. Boila kifejtette, hogy az ökumenia szellemében kell megoldani a vitát, nem ritka az olyan eset, amikor egy vagy több ortodox templom zárva van, miközben a görög katolikusok szabad ég alatt tartanak istentiszteletet. Hiába kérték a görög katolikusok, hogy az ortodox templomokban jelöljenek ki számukra napokat, órákat, amikor ők is csoportosan bevonulhatnak imádkozni. /Új Magyarország, ápr. 15./1997. április 17.
Markó Béla ápr.7-e és 16-a között a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation) meghívására az Egyesült Államokba látogatott. Az RMDSZ elnöke azt tapasztalta, hogy Amerikában támogatják az új román kormány reformterveit és demokratizálódási erőfeszítéseit, így azoknak a kisebbségi helyzet javítására vonatkozó részeit is. Markó Béla találkozott Daniel Fried és Richard Schifter elnöki tanácsadókkal, Stuart Eizenstat kereskedelmi államtitkárral, képviselőkkel és szenátorokkal, kongresszusi szakértőkkel, mindkét ház külügyi bizottságának demokrata és republikánus szakértőivel, a külügyminisztérium és a kereskedelmi minisztérium, valamint a Fehér Ház felelős tisztségviselőivel, valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap szakértőivel. Találkozóra került sor többek közt Tom Lantos képviselővel, Toby T. Gati külügyminiszter-helyettes asszonnyal, a Nemzetbiztonsági Tanács Közép- és Kelet-Európai főosztályvezetőjével. Marshall Adair külügyi államtitkár-helyettessel. A megbeszéléseken ismertette az új kormánykoalíció terveit és nehézségeit, benne a magyar kisebbség elképzeléseit. Az amerikai tárgyalópartnerek támogatják a romániai magyar kisebbségi oktatás és nyelvhasználat garanciáira vonatkozó terveket. Amerikai részről úgy vélik, hogy Románia a novemberi választások után vált reálisan esélyessé a NATO-tagságra, de az ország meghívásának időpontjáról egyelőre nincs döntés. Markó Béla elmondta tárgyaló feleinek, hogy Bukarest esélyeinek kinyilvánítása erősítené a kedvező folyamatokat Romániában. A vendéglátók kijelentették, hogy ismerik a közösségi javak visszajuttatásának és kárpótlásának kérdését és szorgalmazzák megoldásukat. Az őszi RMDSZ-kongresszussal kapcsolatban a szövetség elnöke elmondta, véleménye szerint a program módosítása is sorra kerül, a kormányzati tapasztalatok alapján a program néhány elemét jobban kell részletezni és konkretizálni, illetve át kell tekinteni a szervezet néhány szerkezeti és alapszabályzati kérdését is. Markó Béla látogatása során előadást tartott a washingtoni, New York-i és New Brunswick-i magyarok körében. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17. , RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17., 1010. sz./ 1997. április 18.
A NATO-tagországok állandó nagyköveti tanácsának egészével folytatott brüsszeli megbeszélése után a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy valamennyi tagország nagykövete támogatásáról biztosította azon törekvést, hogy Magyarország a szövetség teljes jogú tagja legyen. Kovács László hangsúlyozta, hogy ez még nem egyenértékű a majdani tagságról hozott döntéssel, hanem ez csupán a magyar törekvések és az eddigi magyar teljesítmény értékelése. A NATO-egyik illetékese úgy fogalmazott, hogy a találkozó rendkívüli baráti légkörben zajlott, amely után "a magyar miniszter nyugodtan aludhat a madridi NATO-csúcsig". Egy nagykövet kijelentette, hogy "Magyarország máris úgy cselekszik és úgy beszél, mint egy tagország". A találkozón Kovács László kifejtette, hogy mi szól Magyarország taggá válása mellett. Ezek között megemlítette a politikai és gazdasági helyzet stabilitását, a szövetségi tagsággal kapcsolatos parlamenti konszenzust, az aktív és konstruktív magyar külpolitikát, a magyar haderő NATO-orientált reformját és általában a védelmi erők azon képességét, hogy megvédjék Magyarország szuverenitását, illetve, hogy részt vállaljanak békefenntartó missziók teljesítésében. Aláhúzta, hogy a magyar külpolitika fontos prioritása a szomszédos országokhoz fűződő viszony stabilizálása és továbbfejlesztése. Elmondta, hogy országa érdeke, hogy minél több szomszédos ország az euroatlanti szövetség tagjává váljon, amennyiben teljesítik a szövetség által lefektetett tagsági feltételeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ Az Evenimentul Zilei szintén beszámolt az eseményről A 16-ok védőszárnyuk alá vonták Atilla leszármazottait: Magyarország már NATO-tagnak tarthatja magát című cikkében. A lap úgy véli, hogy a magyar diplomácia fényes sikert ért el szerdán Brüsszelben. "Gyakorlatilag senki nem kételkedett abban, hogy Magyarország a kiemeltek között van, de ez az első eset, hogy NATO-illetékesek ilyen nyíltan beszélnek erről a kérdésről" ? írja a lap, majd megemlíti, hogy a hírügynökség outsider-eknek minősítette Romániát és Szlovákiát. A Ziua tájékoztat, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok fakultása május 16-30 között vitát rendez Multikulturalizmus ma címmel. Vitavezető Nicolae Paun a fakultás dékánja, Matei Bozo Katalin lektor és Szegedy Edith, interkulturalizmusban szakértő lesznek. A meghívottak között lesz Gáll Ernő, Camil Muresan és Serban Papacostea egyetemi professzorok is. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 18., 72. sz./1997. április 22.
Az Evenimentul Zilei szerint Nicolae Alexandru a Szenátus Védelmi Bizottságának elnöke, aki állítólag szabadkőműves páholynak is tagja, kijelentette, hogy kérni fogja az Egyesült Államok Kongresszusának szabadkőműves tagjait, hogy támogassák Románia NATO-csatlakozását. Radu Timofte RTDP-s szenátor kijelentette, hogy a szabadkőművesség a román állam fontos tisztségeinek elfoglalására törekszik. Az RNEP-es Vasile Matei, aki a Román Hírszerző Szolgálatot felügyelő bizottság tagja kijelentette, hogy mind Severin külügyminiszter, mind Victor Babiuc védelmi miniszter szabadkőműves páholyok tagjai. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 22., 73. sz./1997. április 23.
Czédly József, Bukarest RMDSZ-es alprefektusa, valamint a szövetségi elnök gazdasági tanácsadója a vele készült interjúban elmondta, hogy bár a kormány programjában az áll, hogy a prefektusi hivatalok tevékenységi körét le kell építeni a helyi közigazgatási szervek javára, komoly törvénykezési tevékenységre lenne szükség a jelenlegi helyi közigazgatási rendszer megváltoztatására. A prefektusi hivatalon számos ember, közöttük magyarok is, keresi fel az elkobzott ingatlanok visszaadásával, vagy megvásárlásával kapcsolatos ügyekben. "Sajnos eddig egy-két ember ügyét sikerült megoldani" ? tájékoztatott Czédly József. Úgy ítélte meg, hogy a heti konzultációk az RMDSZ magasabb állami beosztású személyei között hasznosaknak bizonyulnak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./1997. április 24.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése ápr. 24-i határozatával felfüggesztette Románia monitorizálását. A határozat előírja, hogy Romániának egy éven belül módosítania kell a Büntetőtörvénykönyv alapvető szabadságjogokkal ellenkező előírásait, javítani kell a börtönviszonyokon, meg kell oldani az utcagyerekek helyzetét, törvénybe kell léptetni az elkobzott javak visszaszolgáltatását vagy a kárpótlást, továbbá intézkedni kell a romák társadalmi integrációja érdekében. A vita során újabb feltételeket szabtak: az Európai Szociális Charta ratifikálása, a nemzeti kisebbségi jogok biztosítása az ET 1201-es ajánlása szellemében. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./1997. április 25.
Béres András államtitkár nyilatkozott a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatos oktatási minisztériumi álláspontról. Ezek szerint az egyetem problémáit az egyetemi autonómia keretében kell megoldani,a határozatokat pedig utólag kell megerősíteni kormányhatározattal. Az egyetem tanárai javasolták a magyar nyelvű matematikai, természettudományi, irodalmi, társadalomtudományi, teológiai, jogi és közgazdasági tanszékek létrehozását. Egyes szakokon, például a jogon és a közgazdasági karon az oktatás nem csak magyar nyelven folyna, hogy a végzettek helytállhassanak román nyelvű alkalmazási versenyvizsgákon. A magyar tanszékek számára a tanárokat kolozsvári és marosvásárhelyi értelmiségiek közül toborozzák. A minisztérium szerint adottak a feltételek a problémák megoldására a következő egyetemi év megkezdéséig. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ 1997. április 27.
A nagyváradi Bazilikában celebrált ünnepi szentmisével vette kezdetét ápr. 27-én a Varadinum 97 rendezvénysorozat. A hagyományos, sorrendben immár hatodik rendezvénysorozat megnyitó ünnepségén jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, az RMDSZ kormánytisztviselői közül Tokay György kisebbségvédelmi, Birtalan Ákos turisztikai miniszter és Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár, továbbá Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke, dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Megjelentek a nyitóünnepségen a Bihar megyei és nagyváradi elöljárók is: Dan Balas prefektus, Nistor Badiceanu parasztpárti szenátor, Aurel Demian a megyei tanács képviseletében, Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, helyettese, Kapy István, továbbá Dumitru Strava városi rendőrparancsnok. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és a római katolikus püspökség teljes papi kara mellett képviseltette magát a másik három nagyváradi történelmi magyar egyház is: jelen volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Máthé Csaba evangélikus és Boda József unitárius lelkész. Tempfli József megyéspüspök számba vette és üdvözölte a vendégeket, valamint a szentmise hallgatóságát, majd felolvasta Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Budapestről, illetve Bara Gyula munkaügyi és társadalomvédelmi államtitkár Bukarestből küldött köszöntő levelét. A szentmisét Gyulai Endre szeged-csanádi római katolikus megyéspüspök celebrálta, aki Szent László királyt példaképpé emelte a mai keresztények elé, majd Tőkés László református püspök mondott ünnepi köszöntőt, amelyben kifejtette, hogy trónra lépésének 920. évfordulóján László királynak egyesítő ereje van, összefogja az egyetemes keresztény magyarságot. Tőkés László említést tett arról, hogy püspöktársaival együtt hamarosan látogatást tesz az államelnöknél az egyházi ingatlanok ügyében, és előrelépésként nyugtázta Emil Constantinescu készségét a találkozásra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 1017. sz./1997. április 29.
A szenátus ápr. 29-i ülésén Vasile Vacaru, a volt kormánypárt /TDRP/ szenátora politikai nyilatkozatában elítélte Frunda György szenátornak az Európa Parlament Románia monitorizálása feltételes lezárását is tárgyaló strasbourgi felszólalása során tett ama állítását, miszerint a korábbi román kormányzat xenofób, antiszemita, kisebbségellenes beállítottságú, neokommunista színezetű hatalom volt. A válaszadás jogán Frunda György ismételten felvállalta kijelentését, emlékeztetett a romániai magyarságot, az RMDSZ-t, a hazai cigányságot, az amerikai nagykövetet személy szerint ért nacionalista-soviniszta vádaskodásokra, de a privatizálási folyamat akadályozására is. Kijelentette, hogy ezeknek az európai nyilvánosság előtt köztudottnak számító, sajnálatos vétségeknek az őszinte elismerése csak növelheti Románia újabban elnyert hitelességét és a válságból való kijutás esélyeit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 30., 1018. sz./1997. április 30.
Bársony András az ET Parlamenti Közgyűlése politikai szakbizottságának elnöke cáfolta, miszerint a bizottságban a Romániáról készült jelentéssel kapcsolatban felvetett procedurális javaslatával elhalasztani akarta a jelentés megtárgyalását - mint ahogy azt Radu Vasile KDNPP-s politikus állította - és ezzel Románia monitorizálásának felfüggesztését. Magyarország ET-küldöttségének vezetője kifejtette, azt kifogásolta, hogy a szakbizottságnak alig egy órája állott rendelkezésére a jelentés megvitatására. Méltányosnak tartja Románia megfigyelés alatt tartásának felfüggesztését. Bársony András úgy értékeli, hogy Romániában sok tekintetben valóban előrelépés tapasztalható, az új kormány olyan kötelezettségeket vállalt, melyek indokolttá teszik a monitorizálás felfüggesztését. Hozzáteszi, hogy időt kell azonban adni a kormánykoalíciónak, hogy teljesítse ezeket a kötelezettségeket. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./1997. május 2.
Birtalan Ákos visszautasította a bukaresti Adevarul napilap azon cikkét, amely egyik múlt heti számában a brüsszeli román turisztikai képviselet felszámolása és ezzel egyidőben ugyanott magyar turisztikai iroda megnyitása között összefüggéseket sejtet. A cikkíró azzal vádolta az RMDSZ-es turisztikai minisztert, hogy a konkurens magyar légitársaság érdekeit szolgálja a románéval szemben. Birtalan Ákos válaszában elmondja, hogy az idegenforgalmi minisztérium vezető tanácsa hosszas elemzés után hozta meg a döntést két külföldi turisztikai iroda felszámolásáról, melyek közül egyik a brüsszeli. "Nemcsak költségvetési, hanem turizmuspolitikai szempontok játszódtak közre annak eldöntésében, hogy 18 irodánkból végül melyik kettő kerüljön felszámolásra" ? jelentette ki Birtalan Ákos a kolozsvári lapnak, majd hozzátette, hogy mivel a Benelux államokban még van képviselete Romániának, a régió fedve van. Leszögezte, hogy a döntésnek semmi köze nincs az éppen megnyíló magyar turisztikai irodához. Elmondta, hogy a turisztikai politikáért egyelőre az idegenforgalmi minisztérium felel, amelyet a román kormány programjának szellemében, és nem különféle újságírói vélemények alapján érvényesít. Szemenszedett hazugságnak minősíti a lap vádját, miszerint a műemlékvédők tusnádi nemzetközi konferenciáján szervezői minőségben vett volna részt, és azon alkalommal a MALÉV légitársaságot részesítette volna előnyben a TAROM-mal szemben. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ A Cronica Romana A brüsszeli és a koppenhágai turisztikai irodákat gazdasági okok miatt zárták be címmel tájékoztat, hogy Mirel Tariuc idegenforgalmi államtitkár interpellációra válaszolva Birtalan Ákoséval azonos álláspontot képviselt az irodák bezárásával kapcsolatban. Az államtitkár elmondta, hogy semmiféle összefüggés nem létezik az említett döntések és a turisztikai miniszter bizonyos állásfoglalásai között, mint ahogy azt az interpelláció szerzője, a PUNR-s Vasile Dobrescu vélte. /Cronica Romana (Bukarest), máj. 2./1997. május 7.
Máj. 7-én a bukaresti Magyar Kulturális Központ adott otthont a MÚRE bukaresti tagozata által szervezett rendezvénynek, amelynek keretében a romániai magyar írott és elektronikus sajtó képviselői, fővárosi és vidéki magyar lapok és folyóiratok főszerkesztői, vezető munkatársai találkoztak több minisztérium vezető tisztségviselőjével, szakértőjével, illetve médiafelelősével. A találkozót megtisztelte jelenlétével többek között Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Béres András oktatásügyi államtitkár, Niculescu Antal, a Kormány Főtitkárságának szakértője, Bartunek István, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal sajtó- és közönségkapcsolatokért, illetve protokoll-ügyekért felelős igazgatóságának igazgatója, Csorvássi Andor, a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium igazgatója, Dana Camelia Hadareanu, a Területrendezési Minisztérium sajtóreferense, Anca Stramteanu, a Vízügyi, Erdőgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokkal megbízott szakértője. Ugyancsak részt vett a rendezvényen Márton Árpád Kovászna megyei és dr. Kakassy Sándor Maros megyei képviselő. Az RMDSZ képviseletében jelen volt K. Bodor András, a SZEH sajtóirodájának vezetője. A találkozón, amelyet Györfi György, a MÚRE bukaresti tagozatának elnöke egyben a Turisztikai Minisztérium tanácsosa és szóvivője nyitott meg, Ágoston Hugó, a MÚRE elnöke rövid laudáció után átadta a MÚRE "Pro Amicitia" díját Andrei Corneának, a "22" című folyóirat főmunkatársának a román-magyar barátság és közeledés érdekében kifejtett kiváló publicisztikai munkásságáért. - A meghívottak köszöntése és bemutatkozása után a hazai magyar média, a központi és vidéki magyar nyelvű sajtó és a központi adminisztráció kormány, minisztériumok, központi állami intézmények közötti jobb kommunikáció, hatékonyabb információáramlás lehetőségeit vitatták meg, majd Béres András, Birtalan Ákos, Niculescu Antal, Csorvássi Andor válaszolt a romániai magyar sajtó képviselőinek kérdéseire. Ezek között központi téma volt a tanügyi törvény módosításának jelenlegi helyzete, A Babes-Bolyai Egyetem ügye, de szó esett a külföldön élő magyar nemzetiségű román állampolgárok vízumkötelezettségéről, a gépkocsival külföldre utazókat sújtó benzinilletékről is. Birtalan Ákos egy korábbi, Sepsiszentgyörgyön tett kijelentését megerősítve elmondotta, hogy amennyiben a nyári parlamenti szünetig a tanügyi törvényt nem módosítja a törvényhozás az RMDSZ javaslatai szellemében, illetve a koalíciós kormányprogramban is szereplő tételes célkitűzés szerint, lemond miniszteri tisztségéről. Hozzátette, hogy ezt az elhatározását idejében, a parlamenti ülésszak befejezése előtt két hónappal hozta nyilvánosságra. Béres András tanügyi államtitkár hasonlattal élve úgy fogalmazott a tanügyi törvény módosítása és a Bolyai Egyetem ügyében, hogy sakkparti kezdődött. A nyitás ? az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával ? megtörtént, most a második lépést kell megtenniük a sakkozóknak. Felmerült, hogy az effajta találkozókat rendszeresíteni kellene, esetleg havi gyakorisággal. A MÚRE-találkozót övetően a romániai magyar sajtó képviselői Szőcs Ferenc nagykövet úr meghívására a bukaresti Magyar Nagykövetségen találkoztak a nagykövetség munkatársaival. Ez a találkozó mint a magyar nagykövet rámutatott immár hagyományossá válik, hiszen hasonló találkozóra már a tavaly is sor került, és ezt évente legalább egyszer szeretnék rendszeresíteni. A mostani találkozóra a román-magyar kapcsolatokban kialakult igen kedvező légkörben került sor mondotta a magyar nagykövet, és utalt a két ország vezetői között létrejött egyre gyakoribb találkozókra elnöki, miniszterelnöki, külügyminiszteri szinten, valamint számos más tárca vezetőinek szintjén, akárcsak parlamenti szinten, illetve pártküldöttségek kölcsönös találkozóira, legutóbb Petre Roman szenátusi házelnök budapesti látogatására, valamint Göncz Árpád májusban esedékes romániai látogatására, továbbá a két ország között létrejött különböző egyezményekre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 7., 1021. sz./1997. május 7.
Máj. 7-én tartották meg a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ-vezetés és a kormányzati tistségviselők szokásos heti tanácskozását. Markó Béla RMDSZ-elnök beszámolt az általa vezetett négytagú RMDSZ-küldöttség máj. 4-6-a között Szlovákiában tett látogatásáról, az ott szerzett tapasztalatokról. Rámutatott arra, hogy a szlovákiai magyarok, általában a kisebbségi sorban élő magyarok, ha más-más helyzetből is, de ugyanazokkal a köznapi gondokkal szembesülnek. A közép-európai országok előtt ? és ezt a szlovákiai látogatás során, a galántai lakossági fórumon is elmondotta a szövetségi elnök egyetlen járható út van: csatlakozni az euroatlanti szervezetekhez. Ehhez azonban tette hozzá fel kel számolni az etnikai feszültségforrásokat, azaz elfogadható módon meg kell oldani a kisebbségi kérdést. Ezzel kapcsolatban Duray Miklós, az Együttélés elnöke úgy fogalmazott, hogy Szlovákia a jelenlegi állapotában alkalmatlan a NATO- és az EU-csatlakozásra, de reményét fejezte ki, hogy Szlovákiában is olyan változásokra kerül sor, mint Romániában a tavalyi választások nyomán. "Kormányzati szerepvállalásunkkal kapcsolatban ott is elmondottam, majd az idő mutatja meg, hogy a kisebbség és a többség együttkormányzása valóban történelmi lépésként értékelhető-e, vagy csupán múló pillanat" ? fejezte be a szlovákiai látogatásról szóló beszámolóját Markó Béla. - A továbbiakban a kormányzati tisztségviselők beszámoltak tárcájuk aktuális feladatairól, az eltelt időszakban történt jelentősebb eseményekről. Szó esett a tanügyi törvény módosításának kérdéséről, az alternatív tankönyvek kilátásairól, ezek esetleges magyar fordításáról, megyei tanfelügyelők kinevezéséről; a nagyvállalatok struktúraváltásával, a gazdasági reformmal járó munkaügyi és szociális gondok orvoslásának módozatairól; az RMDSZ-t politikai pártként megillető költségvetési támogatás, illetve a Nemzeti Kisebbségi Tanácson keresztül a Szövetségnek járó támogatás véglegesen még mindig nem tisztázódott kérdéséről; a közhasznú munkálatokat felügyelő területrendezési tárca által aláírt, a határokon átnyúló gazdasági fejlesztésre és kooperációra vonatkozó egyezményről, amelynek értelmében EU-segédlettel korszerűsítik a petei határátkelőhelyet, továbbá a CREDO-program megkezdéséről a határ menti ukrán és román falvak útjainak kövezésére, víz- és villanyellátására; a kulturális folyóiratok költségvetési támogatásának csekély mértékéről; a keddi kormányülésen hozott különböző döntésekről, illetve döntéselőkészítésről, az útadóról, a sepsiszentgyörgyi csendőrlaktanya építkezésének leállításáról, a 69-es helyhatósági törvény készülő módosításáról és más időszerű tennivalókról a koalíciós kormány közös programjának megvalósítása érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 8., 1022. sz./1997. május 9.
Máj. 9-én Budapesten, a Hadtörténeti Múzeum díszudvarán felállították az Országos Hadifogoly-emlékművet "A második világháború hadifoglyainak és az elhurcoltak emlékére" felirattal. Paál Dezső szobra egy magyar honvédet ábrázol. Az avatás napján a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének elnökhelyettese, dr. Vértesy László köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Korsós László dandártábornokot, a Hadtörténeti Múzeum főigazgatóját. Fodor István honvédelmi államtitkár mondott ünnepi beszédet. Elmondta, hogy mintegy 700 ezer embert hurcoltak szovjet hadifogságba, és 300 ezret angol és francia hadifogságba. /Hadifogoly Híradó (Budapest), jún., VI. évf. 3. sz./1997. május 9.
A Romániai Magyar Szó interjút közöl Csiha Kálmán Erdélyi református püspökkel és D. dr. Jakubinyi György római katolikus érsekkel a Constantinescu államfővel folytatott múlt heti megbeszélés kapcsán. Csiha Kálmán megemlíti, hogy eredetileg a megállapodás úgy szólt, hogy az államfő csak a magyar egyházfőkkel találkozik, és noha végül az összes hazai egyházfő részt vett a megbeszélésen, az elnöki hivatal közölte, hogy Constantinescu elnök nem zárja ki a magyar egyházakkal való különtalálkozót, melyre egy későbbi időpontban kerül sor. Az erdélyi református egyház feje úgy gondolja, hogy az egyházfőkkel való egyetemes találkozóra külpolitikai vonatkozásban volt szükség, és kifejezi meggyőződését, hogy az államelnök nem elmosni akarja, hanem őszintén szembenézni óhajt az egyházakat foglalkoztató kérdésekkel. Tőkés László távolmaradásával kapcsolatban megjegyzi, hogy a találkozóra minden egyes egyház egy-egy vezetőjét hívták meg, a romániai református egyház részéről pedig valóban csak őt, mint ügyvezető zsinati elnököt. Miután tájékoztatta az elnöki hivatalt, hogy a református egyháznál, függetlenül attól, hogy évenként változik a zsinati ügyvezető elnökség, mind a két püspök képviseli a református egyházat. Ezután küldték meg Tőkés Lászlónak is a meghívót, de a királyhágómelléki püspöknek már nem állt módjában eljutni a találkozóra. Jakubinyi György elmondta, hogy tudatában van annak, hogy az egyházi iskolák visszaszolgáltatását egy nap alatt nem lehet megoldani, de a tulajdonjog visszaadása törvényekkel már most megoldható. Elmondja, hogy a találkozó alkalmával Constantinescu elnök megemlítette, hogy a magyar egyházak esetében bonyolultabb a kérdés, mivel a magyar közösségi javak ügyében vissza kell menni egészen 1918-ig. "Hogy mire gondolhatott az államelnök azt nem kommentálom" jegyezte meg a katolikus érsek. Megemlíti, hogy az államfő természetesnek vette, hogy az évek óta parlamenti jóváhagyásra váró kultusztörvény-tervezetet le kell tárgyalni, és valószínűleg arra az ősz folyamán kerül sor. Kifejezi érzését, hogy az államelnök őszintén és nyíltan állt szembe a kérdésekkel és nem akarja azokat el- és megkerülni. Az érsek megemlíti, hogy Constantinescu szerint az államnak kell megalkotnia a szükséges törvényeket, a kérdések gyakorlati rendezése azonban a helyhatóságok feladata. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./1997. május 10.
A Partiumi Közlöny egy-egy száma átfogó képet ad az egyházkerület működéséről, az elfogadott határozatokról, a történtekről, általában Tőkés László püspök igyekezetéről, hogy megfelelően dolgozzanak a gyülekezetekben. Még a kiadandó református egyházi énekeskönyvvel is foglalkoztak. Sok a probléma, ezt jelzik az ilyen megjegyzések: a püspök megengedhetetlennek tartja, hogy egyes lelkipásztorok nem laknak állandó jelleggel gyülekezetükben, nem léptek előre az egyházi kiadványok terjesztésében, stb. A fegyelmi ügyek is elhúzódnak, így például Makay Botond /Resicabánya/, Higyed István /Lugos/ lelkipásztorok, Papp László volt püspök ügye. Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora ellen a presbitérium egy része panaszt nyújtott be és törvénytelenül elbocsátotta. Az Erdélyi Gyülekezet 1997. jan. 25-i közgyűlése enyhe szavazattöbbséggel fegyelmi kivizsgálást kért Zalatnay István ellen. - Az egyházkerület kiadói és sajtóbizottsága a következő könyvek kiadását irányozta elő 1997-1998-ban: Hegyesi Márton: Bihar Vármegye 1848-1849-ben /1885-ben megjelent könyv újrakiadása/, Dánielisz Endre: A szalontai iskolák története a kezdettől az államosításig, Hajdú-Mohoros József: A Partium, a Királyhágómellék földrajzi leírása, id. Csernyák Béla: A református egyház Nagyváradon, II. kötet, Szabolcska Mihály: Válogatott versek /Czine Mihály válogatásában/, Olosz Lajos életrajza, Prédikációs kötet Csűry István gondozásában, Egyházkerületi név- és címtár. Elhatározták a Királyhágómelléki Füzetek állandósítását, májusban megjelenik a 6. és 7. füzet, amelyek az 1996. aug. 30-i jubileumi ünnepség, valamint az Árpádon megrendezett millecentenáriumi emlékezés anyagait tartalmazzák. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 10., VII. évf. 5. sz./