udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
989
találat
lapozás: 1-30 ... 481-510 | 511-540 | 541-570 ... 961-989
Névmutató:
Verestóy Attila
2004. december 15.
A Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Román Humanista Párt (RHP), valamint az RMDSZ alkotta kormánykoalíció megalakulása körvonalazódik. Ezt erősíti meg több vezető politikus kijelentése. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor szerint Voiculescu RHP-elnök bejelentése lehetővé teszi a parlamenti többség kialakítását. Takács Csaba ügyvezető elnök szerint jelen pillanatban az RMDSZ nem tart szükségesnek semmilyen új lépést. Időközben Traian Basescu, a D.A. Szövetség elnöke megkereste az RMDSZ-t, és tárgyalást kezdeményezett. /B. T., Sz. K.: SZDP–RHP–RMDSZ kormány körvonalazódik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./2004. december 16.
Elnapolta az RMDSZ az együttműködési szerződés aláírását az SZDP+RHP szövetséggel, jelentette be Markó Béla szövetségi elnök dec. 15-én. Hangsúlyozta: az RMDSZ folytatni fogja az egyeztetéseket mind az SZDP+RHP szövetséggel, mind az ellenzéki koalícióval. Elmondta: jelen pillanatban az SZDP–RHP–RMDSZ, illetve a nemzeti kisebbségek összefogásával létrejöhet parlamenti többség, de azt is figyelembe kell venni, hogy az államfő Traian Basescu lett, aki az ellenzéki Tariceanut fogja felkérni kormányalakításra. Markó bejelentése után megjelent az RMDSZ bukaresti székházában Viorel Hrebenciuc, a jelenlegi kormánypárt alelnöke, és beült az RMDSZ Operatív Tanácsa tanácskozására. Dec. 14-én Traian Basescu és Calin Popescu Tariceanu, az NLP–DP szövetség társelnökei és az RMDSZ képviselőivel, Markó Bélával és Verestóy Attilával találkoztak, elemezték az együttműködési lehetőségeket. /B. T., Sz.K.: Elmaradt az SZDP–RHP–RMDSZ szerződés aláírása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./2004. december 16.
Megszűnni látszik az RMDSZ parlamenti frakcióiban az eddigi egység. Eckstein-Kovács Péter kolozsvári szenátor kemény szavakkal illette a Cotidianul című román lapnak adott interjúban a kormánypárt mellett elkötelezett csoportot, Markó Bélát, Frunda Györgyöt, Borbély Lászlót és Verestóy Attilát. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./2004. december 20.
Az RMDSZ megváltoztatta a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) tervezett egyezséggel kapcsolatos álláspontját, és átállt a liberális–demokrata D. A. Szövetséghez. A dec. 18-án Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elsöprő többséggel megbízta Markó Béla RMDSZ-elnököt, hogy az ellenzéki pártszövetséggel folytassa a tárgyalásokat közös kormánykoalíció kialakításáról. Lakatos Péter, Bihar megyei képviselő szerint az RMDSZ-nek nem szabad mindenáron kormányzati szerepvállalásra köteleznie magát. Verestóy Attila szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy az új tárgyalópartner sem lesz barátságos. Toró T. Tibor parlamenti képviselő úgy vélte, hogy az ellenzékkel kötendő esetleges egyezség alapvető feltétele legyen a kulturális és regionális autonómia. Markó Béla nem zárkózott el az RMDSZ átépítésének gondolatától sem. Frunda György szerint a szövetségben nincs mit keresniük azoknak, akik román párt listáján indultak a helyhatósági, vagy a parlamenti választásokon. Eckstein-Kovács Péter leszögezte: nem ért egyet az ilyen "boszorkányüldözéssel". Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megyei képviselő fogalmazta meg a legkonkrétabb elképzelést: az SZKT-ban elengedhetetlenül szükség van legalább négy-öt politikai irányzatra, amelyek majd megvitathatják a testületben felmerülő kérdéseket. A testület a magyar állampolgárság ügyében is állást foglalt. Az erről született dokumentumban az RMDSZ emlékeztetett, hogy a december 5-i népszavazáson Magyarország népe valójában nem utasította vissza a kettős állampolgárság eszményét, ezért a továbbiakban ki lehet alakítani megfelelő megoldást a magyarországi politikai életben. Az SZKT megbízta az RMDSZ vezetőségét, hogy továbbra is kezdeményezőként lépjen fel a határon túli magyarok magyarországi jogállásának rendezése érdekében. Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) üzenetét szerette volna felolvasni. A dokumentumban Tőkés László EMNT-elnök kifejtette: az RMDSZ-nek semmi keresnivalója nincsen a "történelem által régóta meghaladott Iliescu-rezsim" oldalán. Torónak végül nem engedték meg, hogy a szöveget felolvassa. A gyűlés végén a politikusok megünnepelték az RMDSZ 15. születésnapját és kiosztották az Ezüstfenyő Díjat. A huszonhét személy között a szervezet országos és helyi személyiségei egyaránt megtalálhatók. /Borbély Tamás: Átállt az RMDSZ a D. A. Szövetséghez. Az SZKT elsöprő többséggel támogatta az ellenzékkel való együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Eckstein-Kovács Péter kimondta, hiba volt Nastase támogatása, és köszönetet kell mondani azoknak is, akik a jó oldalra szavaztak. A szenátor Verestóy Attilának válaszolt ekképpen, aki azt hangoztatta: nehogy a végén azok dicsőüljenek meg, akik nem úgy tettek, ahogy az SZOT határozta. Toró T. Tibor azt javasolta, kérjen bocsánatot a szövetség azoktól a szavazóktól, akik ma szégyenlik, hogy tanácsára Nastaséra szavaztak. Ráduly Róbert az RMDSZ amnéziájára emlékeztetett. Arra, hogy magyarázat nélkül lépett túl a szövetség azon a fél évvel ezelőtt hangoztatott álláspontján, hogy az autonómia és a kettős állampolgárság nem egyeztethető össze egymással. Ráduly csíkszeredai polgármester szerint köszönetet kellene mondani Patrubány Miklósnak azért, hogy az állampolgárság ügyét az RMDSZ-szel is elfogadtatta, és Mádl Ferencnek, amiért olyan időpontra tűzte ki a magyarországi népszavazást, hogy annak kampánya az RMDSZ parlamenti bejutását is segítette. Az ülésvezető megtagadta a szót Izsák Balázstól, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnökétől, aki Csapó József levelét szerette volna felolvasni. Frunda kijelentette, az SZNT nem tartozik az RMDSZ platformok közé, képviselői nem léphetnek mikrofon elé. Írásában Csapó arra intette az SZKT tagjait, hogy kötelezzék a szövetség vezetőségét a választási kampányban hangoztatott autonómiaprogram melletti kitartásra. Frunda György azt sem engedélyezte, hogy felolvassák a forradalom 15. évfordulója alkalmából tartott temesvári rendezvények résztvevőinek üzenetét. A Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok által jegyzett dokumentum elutasítása ügyében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: „nem lehet a hátsó kiskapun RMDSZ-ellenes nyilatkozatot becsempészni” az SZKT ülésére. A sajtó számára kiosztott üzenet „RMDSZ-ellenessége” abban állt, hogy megalkuvás nélküli partneri román–magyar kapcsolat kialakítására kérte a szövetség döntéshozóit, és emlékeztetett a választási kampányában hangoztatott autonómia-jelszóra. „Tekintse az SZKT az autonómia ügyét az esetleges kormányzati együttműködés és Románia európai integrációja előfeltételének” – fogalmazott a dokumentum. /Gazda Árpád, Szucher Ervin: Az RMDSZ feledékeny átállása. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./2004. december 20.
Nincsenek illúziói Verestóy Attila szenátornak, aki az RMDSZ–SZDP együttműködés pártján állt. Az RMDSZ-nek mindig hozzá kellett idomítania partnereit politikájához, akik előbb-utóbb engedtek – mondotta. A lap munkatársa megkérdezte, hogyan alakul a viszony egy olyan párttal, amelynek vezetője, Traian Basescu kijelentette, nem kíván azzal a párttal együttműködni, amelynek országos vezetésében olyan személyek vannak, mint a gyanús faügyleteiről híres Verestóy? Verestóy szerint Basescu állítólag viccelt. /Sz. K.: Kényszerhelyzetben döntött az RMDSZ az átállásról. Verestóy: Kezdhetjük elölről partnereink "idomítását". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./2004. december 28.
A szenátus és a képviselőház bizottságainak együttes ülésén született döntés értelmében dec. 27-én délután kezdődhetett csak meg a Calin Popescu-Tariceanu kinevezett kormányfő által dec. 26-án nevesített miniszterek szakbizottsági meghallgatása. Megyei vonatkozásban a tisztségek elosztása vitát eredményezett. A Demokrata, a Nemzeti Liberális és a Román Humanista Párt helyi vezérei máris azzal fenyegetőznek, hogy lemondanak, ha Kovászna megye élére RMDSZ-es prefektust neveznének ki. Verestóy Attila megerősítette: a szövetség öt, a Beszterce- Naszód, Arad, Máramaros, egy Kárpátokon túli és Kovászna megyei prefektusi (emellett hét alprefektusi) tisztséget igényel. /Máris lemondással fenyegetőznek! Sínen a kormány beiktatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./2004. december 29.
Bizalmat szavazott a parlament a liberális Calin Popescu Tariceanu kabinetjének. A szenátus és a képviselőház december 28-i együttes ülésén 265 "igen" és 200 "nem" szavazattal, tartózkodás nélkül szavazta meg a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Román Humanista Párt szövetségével létrejött koalíciós kormányt, amelyet a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselői is támogattak. Tariceanu kijelölt miniszterelnök bemutatta a kormányprogramot és 24 tagú kormányát. Tariceanu kifejtette: kormánya valamennyi román állampolgár képviselője kíván lenni, függetlenül azok politikai meggyőződésétől. A volt kormánypárt /SZDP/ részéről Victor Ponta elmondta: minden, ami pozitívum Tariceanu kormányprogramjában, azt a szociáldemokratáktól leste el, a többi demagógia. Bírálta, hogy az egyik államminiszteri tisztség az RMDSZ-nek jutott, véleménye szerint az, hogy egy magyar koordinálja a művelődést és az oktatást, a Nagy-Románia Párt malmára hajtja a vizet. A kisebbségek részéről felszólaló Varujan Pambuccian kifejtette: a nem magyar nemzeti kisebbségek alkotta frakció elégedett volt az elmúlt négy évben a szociáldemokrata kormány tevékenységével, és azt remélik, hasonló együttműködést sikerül megvalósítani a Tariceanu-kabinettel is. A NRP képviselője ez alkalommal is hangoztatta: pártja nem szavaz meg olyan kormányt, amelynek tagja az RMDSZ. Véleménye szerint ez a koalíció nemzetközi nyomásra jött létre. Az RMDSZ részéről Verestóy Attila szenátor biztosította a kormányt a szövetség támogatásáról. /Sz. K.: Bizalmat szavaztak a Tariceanu-kabinetnek. Érvényesült a papírforma. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./2005. február 2.
Új frakcióvezetőt választott az RMDSZ képviselőházi frakciója Márton Árpád személyében. A háznagyi tisztséget ebben az ülésszakban Kelemen Hunor tölti be. Frakcióvezető-helyettesek: Varga Attila, Seres Dénes és Kovács Attila. A szenátusban nem volt RMDSZ-frakcióvezető választás, Verestóy Attila frakcióvezető mandátuma ugyanis egy évre szólt. A szenátus állandó bizottságában Puskás Bálintot választották meg az RMDSZ-t megillető titkári tisztségre. /Új RMDSZ-frakcióvezető a képviselőházban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./2005. február 24.
Jóváhagyta a képviselőház és a szenátus együttes ülése a különböző parlamenti és nemzetközi bizottságok összetételét. Az RMDSZ részéről Eckstein-Kovács Péter szenátor, Máté András és Tamás Sándor képviselő a parlament európai integrációs bizottságának lett tagja, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét felügyelő állandó bizottságba pedig Verestóy Attila szenátort választották. Őt a NATO parlamenti küldöttségébe is megválasztották. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének Frunda György szenátor lett a tagja, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet parlamenti küldöttségébe Kovács Attila Brassó megyei képviselőt jelölték. A Nyugat-Európai Unió küldöttségébe Szabó Károly szenátor, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés parlamenti küldöttségébe pedig Kerekes Károly képviselő került. A Bukarest–Kisinyov parlamentközi bizottság RMDSZ-es tagja Seres Dénes képviselő lett, míg az Interparlamentáris Unió romániai csoportjának igazgatótanácsába Sógor Csaba szenátor és Király András képviselőt választották. /Elfogadták a parlamenti bizottságok összetételét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ A Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) működését felügyelő szakbizottság öt tagja közül egyik sem RMDSZ-es, mint ahogyan az 1989. decemberi eseményeket vizsgáló szakbizottságban sincs magyar képviselő. /S. M. L.: RMDSZ-es status quo a szakbizottságokban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./2005. március 9.
„Mindegy, ki milyen politikai színt képvisel, amikor a közösség érdekében kell cselekedni” – jelentette ki Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere annak kapcsán, hogy Verestóy Attila szenátorral tárgyalt a Székelyudvarhely melletti Fenyéden. A két ősellenségnek számító politikus székelyudvarhelyi közügyekről egyeztetett. „Az az érzésem, hogy a polgármester megfontolás tárgyává teszi, hogy együttműködjék Ladányi Lászlóval, az RMDSZ-es tanácsi többség által megválasztott alpolgármesterrel” – jelentette ki a találkozó után Verestóy. /Gazda Árpád, Péter Attila: Verestóy Attila szenátorral találkozott Szász Jenő polgármester. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./2005. március 10.
A képviselőház és a szenátus március 9-i együttes ülésén újabb közös parlamenti bizottságok és nemzetközi küldöttségek összetételét hagyták jóvá, ezekben RMDSZ-es képviselők, szenátorok is részt vesznek. Az Interparlamentáris Unió romániai csoportjának igazgatótanácsában Sógor Csaba szenátor, a NATO Parlamenti Közgyűlési Küldöttségében Verestóy Attila szenátor, a képviselők és szenátorok statútumáról szóló törvénykezdeményezések kidolgozásának közös képviselőházi és szenátusi bizottságában Kerekes Károly képviselő és Puskás Bálint szenátor vesz részt. A két ház együttes üléseinek szabályzatát módosító és kiegészítő határozat kidolgozásának képviselőházi és szenátusi közös bizottságának Varga Attila képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Román Rádió- és Televízió Társaság tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottságnak Kelemen Hunor képviselő a tagja. Ugyanakkor megválasztották a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét ellenőrző közös állandó bizottság vezetői testületét, az alelnöki tisztséget Verestóy Attila szenátor fogja betölteni. /Röviden rovat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./2005. március 12.
Március 9-én Verestóy Attila, az RMDSZ-frakció szenátusi vezetője a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ellenőrzését végző parlamenti bizottság tagjaként a parlamentben letette az esküt. Az RMDSZ-szenátort harmadszorra választották be a nyolc tagú testületbe, amelynek mandátuma négy évre szól. A bizottság fennállása óta először történt meg, hogy alelnöki funkcióba RMDSZ-politikust jelöltek, mégpedig Verestóy Attila személyében. A lap szerint ez szól az RMDSZ-nek, mint az ország egyik stabilitási tényezőjének, de tekintélyének és megbízhatóságának is. Verestóy Attila szenátort kifejtette, a hírszerző tevékenységet egy olyan parlamenti ellenőrzés alatt álló szolgálatnak kell ellátnia, amely mint testület közvetlenül felelős az egész társadalom előtt. Verestóy Attila szerint erősíteni kell a parlamenti ellenőrzést az SRI fölött. /Béres Katalin: Az RMDSZ és a titkosszolgálati „nemzeti vonal”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./2005. április 2.
A kormánypártok Hargita megyei szervezetei aláírták a helyi együttműködési megállapodást. Az egyezmény alapján a megyénkben működő 22 decentralizált intézmény igazgatói tisztségéből 16 jut az RMDSZ-nek, hat pedig a D. A. Szövetségnek. A protokollumot Ráduly Róbert Kálmán, a Csíki RMDSZ elnöke; Dézsi Zoltán, a Gyergyói RMDSZ elnöke; Verestóy Attila, az Udvarhelyi RMDSZ elnöke írta alá. Ráduly Róbert Kálmán ugyancsak az egyezség létrejöttének fontosságát hangsúlyozta. /Szüszer-Nagy Róbert: Megkötötték a megyei protokollumot. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./2005. április 4.
Nem tűzték napirendre a kisebbségi törvénytervezet megvitatását az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának április 2-i marosvásárhelyi ülésén, ennek ellenére a legtöbb felszólaló érintette ezt a témát Az észak-erdélyi autópálya megépítésének tervét a testület egyhangúlag támogatta. Markó Béla RMDSZ-elnök határozottan kiállt az észak-erdélyi autópálya meg építése mellett. Az SZKT állásfoglalást is elfogadott az ügyben. Az SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülése megbízta Markó Bélát, hogy a parlament, kormány, a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt támogassa a Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors nyomvonalon haladó autópályát. Kónya-Hamar Sándor képviselő a kisebbségi törvénytervezet kapcsán emlékeztetett, hogy az Európa Parlament külügyi bizottsága a Romániáról szóló jelentés védzáradékába foglalta a kisebbségi jogok betartásának kötelezettségét, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvére vonatkozóan. A politikus szerint Európában még soha nem figyeltek ennyire az erdélyi magyarságra, ezért ki kellene használni a lehetőséget, és a kisebbségi törvénytervezetben is tükröződnie kell annak, ami Brüsszelben történt. Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő szerint, a tervezetbe a szubszidiaritás fogalmát is bele kellett volna foglalni, emellett kötelezni kellett volna a települési autonómiatanácsok létrehozatalát. A politikus ezenkívül azt is kifogásolta, hogy nem tűzték az SZKT napirendjére a jogszabálytervezetet, ami a romániai magyar közösségre jellemző demokráciadeficitet tükrözi. /Borbély Tamás: Kiáll az RMDSZ az autópálya terve mellett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Mózes Edith, a lap munkatársa szerint nagyotmondások jellemezték az SZKT ülését, volt aki a kisebbségi törvénytervezetet a „magyar narancshoz” hasonlította, vagy: a szövetségnek már nem RMDSZ kellene legyen a neve, hanem RMASZ vagy RMESZ, azaz az elitek vagy arisztokraták szövetsége, mások demokráciadeficitről beszéltek. /Mózes Edith: Markó Béla: A török kamionok kedvéért nem mondhatunk le Erdély jövőjéről. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Az SZKT-n az autópálya szükségességével mindenki egyetértett, a kisebbségi törvényről néhányan kritikus véleményt is megfogalmaztak, a hozzászólók többsége jelentős előrelépésként, vívmányként ünnepelte a jogszabály-tervezetet, és akadt, aki egyenesen ellenségként határozta meg azokat, akik ellenzik a törvény RMDSZ által kidolgozott formáját. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ betartja választási ígéreteit, az autonómiát vállalták, ennek érdekében kidolgozták a kisebbségi törvénytervezetet. Rámutatott: „furcsállva figyelem, hogy egyeseknek megint savanyú a szőlő, és attól félnek, hogy a törvény úgymond bebetonozza az RMDSZ-t, nem lehet bejegyeztetni egy másik szervezetet, és emiatt együtt kell maradnunk, és a végén még 2008-ban is meg találjuk nyerni a választásokat. Ennél nagyobb baj ne legyen, szőlő savanyúságán kesergő róka urak!” Kelemen Kálmán a Kereszténydemokrata Fórum vezetőjeként a konzultációt hiányolta a kisebbségi törvénytervezet esetében, de a különböző vezető funkciók betöltésekor is. Névváltoztatást javasolt, ha néhány ember döntésén múlik minden, jobb lenne, ha Romániai Magyar Elitszervezetnek vagy Romániai Magyar Arisztokrata Szervezetnek neveznék a szövetséget. Kónya Hamar Sándor arra hívta fel a figyelmet, az Európai Parlament két nappal ezelőtt korszakalkotó záradékot fogalmazott meg az erdélyi magyarság védelmében, ez politikai dimenzióváltást jelenthet, és oda kell figyelni rá – hangsúlyozta. ,,Hihetetlenül nagy áttörésnek” nevezte annak lehetőségét Varga Attila, hogy a nemzeti kisebbségek és az autonómia meghatározását az általuk megfogalmazott módon fogadja el a román parlament, ehhez képest másodrangúnak nevezte azt, ki, hogyan, mikor szervezi meg a belső választásokat. Toró T. Tibor szerint a tervezet kísérletet sem tesz arra, hogy felszámolja a kisebbségi társadalmon belüli demokráciadeficitet. Toró szerint a létrehozandó autonómiatanácsokat nem megyei, hanem helyi szinten kell megszervezni. Javasolta, a parlamenti képviselet illessze be az erre vonatkozó módosításokat. Mátis Jenő szerint a kerettörvény csak abban az esetben tölthető fel tartalommal, ha megalkotják a romániai magyarság statútumáról szóló törvényt. Javasolta, hozzanak létre egy bizottságot, amely szeptember 30-ig megalkotja ezt a jogszabályt. Az SZKT mindkét javaslatot elvetette, a Toróé kommentár nélkül maradt, Mátis azt a választ kapta, hogy a kisebbségi törvény alapján létrehozandó Nemzeti Kisebbségi Tanács feladata lesz kijelölni a törvényalkotó bizottságot. Az SZKT elfogadta a sepsiszentgyörgyi kezdeményezésű Nemzeti Szabadelvű Kör platformként bejegyzését, az új mozgalom a liberális frakcióhoz tartozik majd. /Farkas Réka: A kisebbségi törvény – ,,kicsi, savanyú, de a miénk”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./Elmulasztotta napirendjére tűzni az RMDSZ kormányra lépéséről hozott operatív tanácsi döntés elfogadtatását a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Az SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) hétvégi marosvásárhelyi együttes ülésén csak Markó Béla politikai beszámolójában került szóba a kormányra lépés. A kormányra lépésről december 26-án döntött az RMDSZ Operatív Tanácsa. A szövetség alapszabálya szerint a döntést az SZKT következő ülésén, tehát most kellett volna szavazásra bocsátani. Az RMDSZ-en belüli demokráciadeficit szóba is került, és meg is mutatkozott a testületek ülésén. Frunda György például úgy tűzte szavazásra két nemrég kinevezett ügyvezető alelnök, Veress Emőd és Lakatos András tisztségében való megerősítését, hogy a két tisztségviselő nem kapott alkalmat a bemutatkozásra. Mátis Jenő emlékeztetett arra, hogy 1993-ban még az SZKT vitatta meg és fogadta el a kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetet. A mostani kisebbségi törvény tervezete viszont csak azt követően került az SZKT elé, hogy azt első olvasatban már a kormány is tárgyalta. A törvénytervezet olyanok is bírálták, akik korábban mindig kiálltak az RMDSZ vezetősége mellett. Kelemen Kálmán hiányolta, hogy nem volt lehetőség érdemi vitát folytatni a szövegről. Kifogására Borbély László válaszolt, aki úgy vélte, 13 év alatt mindenki kialakíthatta a véleményét az autonómiáról, úgyhogy szükségtelen volt több időt szánni a közösségen belüli vitára. Kónya-Hamar Sándor az Európai Parlament külügyi bizottsága múlt heti Románia-jelentésére figyelmeztetett, melybe azt is belefoglalták, hogy a magyar kisebbség védelmét a szubszidiaritás és az önkormányzatiság jegyében kell biztosítani. Úgy vélte, a törvény kevesebbet kér, mint az Európai Unió. A brüsszeli ajánlásra hivatkozva javasolta Toró T. Tibor is, hogy az SZKT bővítse a törvénytervezetet a helyi autonómiatanácsokra és a sajátos státusú településekre vonatkozó cikkelyekkel. Asztalos Ferenc nagy tévedésnek tartotta azt, hogy a törvényt az SZKT-nak kellene megvitatni. Verestóy Attila úgy vélte, aki a székelyföldi területi autonómiát is ebbe a törvénybe szeretné beiktatni, az olyan személygépkocsival akarna haladni, amire előzőleg rátettek egy úthengert. Az SZKT elutasította, hogy megvitassák az erdélyi magyar gazdák helyzetét. Az elutasítás elégedetlenséget váltott ki a jelen lévő gazdák körében. Márton István kijelentette, nincsenek olyan jó traktoraik, hogy Bukarestig mehessenek velük, de egy SZKT-ülésig csak eljutnak. /G. Á.: Hiányolt demokrácia. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./2005. április 25.
Az RMDSZ jó súllyal, aránnyal van jelen a kormányban, kormányfő-helyettese, három további minisztere, kilenc államtitkára van, és több államtitkári rangú vezetője dolgozik különböző országos hivatalok és hatóságok élén. Ezzel az RMDSZ valóra válthatja mindazokat az ígéreteket, amelyeket a választási kampányban tett – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes április 23-án a Marosvásárhelyen rendezett sajtótalálkozón. A találkozóra – amelyet moderátorként Stanik István, a szövetség új kommunikációs tanácsosa vezetett – a hazai magyar írott és elektronikus sajtó képviselőit hívták meg. Az RMDSZ elnöki hivatalának sajtóirodája pedig erre az alkalomra elkészítette a Jelenlét című füzetet, amely – a sajtó munkájának megkönnyítése végett – az RMDSZ valamennyi szervezeti, kormányzati és parlamenti tisztségviselőjének címét és telefon-elérhetőségét is tartalmazza. Markó leszögezte: az erdélyi autópálya építése folytatódik. A kisebbségi törvénytervezetnek a kormány által történt halasztását az elnök a kabineten belüli ellenzéssel magyarázta. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-es médiatalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ A kisebbségi törvénytervezetből kikerültek azok a rendelkezések, amelyeket a Velencei Bizottság és az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa diszkriminatívnak talált, így az RMDSZ nem látja okát annak, hogy az említett szervezetek ne véleményezzék pozitívan a tervezet szövegét – jelentette ki Márton Árpád képviselő a marosvásárhelyi médiatalálkozón. A változtatás után 15 helyett a kisebbség összlétszáma 10 százalékának kell aláírnia a támogatólistát, illetve a 15 megyés területi megoszlásból kikerült a kötelező bukaresti taglista; a 25 ezres taglétszám felső határként érvényben maradt. A sajtóval fenntartott kapcsolatáról Markó Béla elmondta, politikusi pályafutása alatt soha nem perelt be egyetlen újságírót sem, a replika jogával is mindössze két-három esetben élt. „Szélsőséges pártokhoz közel álló lapoknak nem is replikázom” – jelentette ki Verestóy Attila szenátor, aki szerint nagyon sok alaptalan támadás érte személyét. /Salamon Márton László, Szucher Ervin: Nem diszkriminál a kisebbségi törvény? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./2005. április 27.
Birtalan József jelenleg egyike azon székelyudvarhelyinek, aki fontos tisztséget tölt be az RMDSZ kormányzati csapatában. 1995-ben lett az RMDSZ gazdasági igazgatója, majd a gazdasági ügyekért felelős ügyvezető alelnök. 1998 elején államtitkár lett a távközlési minisztériumban. Volt államtitkár a szállítási minisztériumban is, majd a kis- és közepes vállalkozások ügynökségének helyettes vezetőjeként tevékenykedett. 2000-től 2005 elejéig a köztisztviselők ügynökségének elnökhelyettese volt, a kormányváltás után átvette ezen a helyen az elnöki tisztséget, államtitkári rangban. Vannak udvarhelyiek a vezetésben, szenátusi frakcióvezetője /Verestóy Attila/ is van, megyei tanácselnöke is. Háromszéken György Ervin prefektus, aki Székelyudvarhelyen végezte az iskolát, s ő maga lövétei. A Birtalan által vezetetett ügynökség elsősorban a köztisztségek menedzsmentjével, meghatározásával, másfelől a tisztségviselők mint személyek szakmai és fizetési rendszerével, karrierjükkel, előmenetelükkel foglalkozik, megszervezi a versenyvizsgákat. Birtalant foglalkoztatja a magyarság megfelelő és arányos jelenléte a közigazgatás minden szintjén, s ehhez a kinevezések az ő ügynökségén keresztül történnek. Az arányos jelenlétet a megyei RMDSZ-szervezetekkel közösen fogják megvalósítani. /Rédai Attila: Nem dicsőség az udvarhelyi közéletben részt venni. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 27./2005. május 3.
Román Győző korábbi cikkében megírta, hogy az RMDSZ háza táján szép számmal forgolódnak politikai szélkakasok, akik jól élnek abból, hogy egykori elveiket sutba dobva a hatalomnak, a szövetség vezetőinek gazsulálnak. Megnevezte Kereskényi Sándort, aki ellenzéki újságíróból lett „a jelenlegi RMDSZ-vezetés csicskása”. Kereskényi amikor szenátor lett, az újságíróknak elmesélte: mennyire félreismerte korábban pl. Verestóy Attilát, most be kellett látnia, hogy ő az egyik legnagyobb erdélyi magyar. /Román Győző: Megjegyzés a megjegyzéshez. Csicskássirató. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./ Előzmény: Román Győző: Tiszta vizet a nyílt kártyákba. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8.) Kereskényi Sándor: A kéjhölgy lehajtja szép fejét (Megjegyzések Román Győző cikkéhez). = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 5./2005. május 10.
Nyilvánosságra hozták a szenátorok vagyonbevallását. Az év első négy hónapjában 5,26 millió eurónak megfelelő összeget helyezett banki letétbe Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. Verestóy a leggazdagabb az RMDSZ szenátusi frakciójában. Eurós számláján 2,88 millió eurót helyezett el, az ugyanott vezetett lejes számláján 22 milliárd lejt kamatoztat. A monacói KLB bankban idén nyitott számlán Verestóy Attila 1,78 millió eurót helyezett el. A korábban nyitott számlákon elhelyezett összegek összértéke nem sokkal haladja meg a 250 ezer eurót. A szenátor vagyonának nagyobb részt az a tőke teszi ki, amit a vagyonbevallásban felsorolt 48 cégbe fektetett. Ezek közül a szenátor csak négy cégtől kapott 2004-ben a részvényei után osztalékot. Az 50,53 százalékban tulajdonolt sepsiszentgyörgyi Hungastro hozott a legtöbbet (83 milliárd lejt), annak ellenére, hogy 502 ezer euró értékben el is adott a Hungastro részvényekből. A székelyudvarhelyi Famostól, a SIF Munteniától és a SIN Bukaresttől összesen kevesebb mint egymilliárd lej osztalékot vett fel. A banki műveletek (feltehetően kamatok) a szenátornak tavaly több mint 24 milliárd lejt eredményeztek. Ezek mellett eltörpül az évi 396 milliós szenátori illetmény. A szenátor a feleségével közös tulajdonban lévő 76 négyzetméteres bukaresti lakás mellé 2002-ben vásárolt még egy kisebb bukaresti lakást, idén pedig örökölt egy székelyudvarhelyi lakást. Három évvel ezelőtt az Ilfov megyei Vladiceascán épített egy 155 négyzetméteres hétvégi házat. Az 1998-ban vásárolt 59 hektáros zetelaki termőföld mellé 2001-ben és 2002-ben Vladiceascán is vásárolt 11,4 hektárnyi beltelket. Frunda Györgynek tavaly közel hárommilliárd lejes jövedelme volt, amelynek csak 13 százalékát teszi ki a szenátori illetmény. Az összeg nagyobb részét a szenátor ügyvédi irodája termelte. Az ügyvéd-szenátor az 1994-ben adományként kapott 360 négyzetméteres marosvásárhelyi ház mellett 1996-ban a Maros megyei Vármezőn épített 80 négyzetméteres nyaralót. Emellett két marosvásárhelyi lakással is rendelkezik. Bankszámláin 87 ezer eurót, 50 ezer dollárt és 800 millió lejt helyezett el. A legnagyobb részesedése a Radio Ga-Gát működtető Alamo Impex Kft.-ben van. Ennek értékét a szenátor 27 513 dollárra becsülte. /Gazda Árpád: Nyilvánosságra hozták a felsőházi honatyák vagyonbevallását. Verestóy a leggazdagabb RMDSZ-szenátor. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./2005. május 31.
Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének hétvégi tisztújító közgyűlésén a küldöttek újraválasztották az egyedüli elnökjelöltet, Verestóy Attila szenátort. Az elnökségben Sófalvi László ügyvezető elnök, továbbá Borbáth István, Bunta Levente, Antal István, Asztalos Ferenc, Bálint Elemér, Sándor József, Burus Ella Mária, Ladányi László és Benyovszky Lajos kapott helyet. Az Udvarhelyszéki Önkormányzati Tanács vezetésével Csáka Józsefet bízták meg, az ifjúsági szervezetek élére pedig Benedek Árpád Csabát választották. /Régi-új RMDSZ-elnök Udvarhelyszéken. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./2005. június 10.
A hírszerző szolgálatokat tömörítő egységek létrehozásában a Nagy-Románia Pártot leszámítva elvileg egyetértenek a romániai politikai erők, azonban a konszenzus nem vonatkozik arra is, hogy kinek rendeljék alá ezt a testületet. Az országos napilapok a kormány és az elnöki hivatal háborújáról írtak ezzel kapcsolatban. Traian Basescu államelnök és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök nem restellte kecsegtetőbbnél-kecsegtetőbb szavakkal értékelni a hírszerző szolgálatok teljesítményét a túszügyben. A liberálisok a kormányhoz rendelnék a hírszerzéssel foglalkozó egységet, addig a demokraták Basescu vezérlése alatt látnák szívesebben. A liberálisok mellé az RMDSZ is csatlakozott. Verestóy Attila szenátor szerint ezt az intézményt a kormányhoz kellene közelíteni. /Háború a hírszerzés ellenőrzésért? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./