udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
761
találat
lapozás: 1-30 ... 511-540 | 541-570 | 571-600 ... 751-761
Névmutató:
Balogh Levente
2015. január 5.
Egynyelvű Európa Kolozsváron
Nem sok Európa jutott az Európa Ifjúsági Fővárosa projekt kolozsvári, szilveszter éjszakai nyitányába. A rendezvényen ugyanis – a külföldi együttes angol nyelvű dalait leszámítva – kizárólag román nyelvű szövegek hangzottak el, sem angol, sem magyar, sem más nyelvű köszöntés nem volt. Emellett a projekt nyitányát jelző lézershow is a román trikolór színeiben „pompázott”.
A csikorgó, mínusz tizenöt fokos hidegben Kolozsvár karácsonyi díszben pompázó főterén először a Costi Cămărăşan Band, majd a dán The Asteroids Galaxy Tour együttes koncertjére várták a lassan gyülekező, az ifjúsági főváros projekt nyomán jórészt fiatalokból álló tömeget.
Éjfél előtt mintegy tíz perccel aztán román zászlót lengetve, román nemzetiszínű vállszalaggal megjelent a színpadon Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, hogy – a mögötte a színpadot lassan megtöltő fiatalok társaságában – hivatalosan is útjára indítsa az Európai Ifjúsági Fővárosa 2015 rendezvénysorozatot.
A polgármester azonban kizárólag románul szólt az akkorra már néhány ezer fős tömeghez – kivéve akkor, amikor a hangulatot feldobandó, a jelenlévők nem kis meglepetésére elkezdte énekelni az idei év egyik sztármeghívottja, az Avicii Wake Me Up című számát –, majd éjfél után tűzijátékkal együtt lézershow kezdődött.
Azonban ebben sem jelent meg sem az EU, sem bármely más európai ország szimbóluma, ezzel szemben csak román nyelven, ráadásul a román trikolór színeiben vetítették a funari időket idézően román zászlóerdőbe öltöztetett főtér épületeinek falára, illetve a Szent Mihály-templom tetejére az Európai Ifjúsági Főváros 2015 feliratot, valamint Románia térképének piros-sárga-kék kontúrját.
Egyébként a rendezvény honlapja háromnyelvű, ám amíg a román verzióban az angolhoz hasonlóan már a legfrissebb hírek is szerepelnek, addig a magyar honlapon a legutóbbi bejegyzés december 11-ei.
A szervezők sem értik
Egyelőre a szervezők sem értik, hogy a polgármesteri hivatal szilveszterkor miért csak egy nyelven köszöntötte a Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa projekt évét. Szöllősi Tamás, a programsorozatot koordináló Share Szövetség sajtókapcsolatokért felelős munkatársa lapunknak elmondta, az egész éves rendezvénysorozat honlapja jelen állás szerint háromnyelvű, de hamarosan élesítik a francia és a német változatot is.
A szervezők értetlensége azért is indokolt, mivel Emil Boc polgármester korábban bejelentette, hogy öt hivatalos nyelve lesz a Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa 2015 programsorozatnak, román, magyar, angol, német és francia nyelven lehet majd tájékozódni a programokról.
A programsorozatot egyébként a kolozsvári magyar színház és opera rendezvényei nyitják januárban, de ebben az időszakban kerül sor a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) téli majálisára, valamint a Károlyi Gáspár Alapítvány rendezvényeire – közölte érdeklődésünkre Szöllősi Tamás.
Mint elmondta, rövidesen elkészül a Madárles 2 című műsorfüzet, amely az ifjúsági főváros projekt magyar vonatkozású, első negyedévi rendezvényeit tartalmazza. Január 15-én ugyanakkor 80 civil szervezet részvételével kerül sor a hivatalos nyitórendezvényre, ekkor ismertetik a programot is.
Derűlátóak a PONT-osok
Az Európai Ifjúsági Főváros pályázat ötletgazdája, a PONT csoport ugyanakkor közölte: eddig is és a továbbiakban is megfogalmazhatók olyan kritikák, amelyek azt elemzik, miként lehetne másképp vagy jobban európai ifjúsági fővárost szervezni, azonban a 2011-es állapotokhoz viszonyítva kell szemlélni a történteket.
„Egy egyszerű ötletből egy igen jelentős ifjúsági program létrejötte vált lehetségessé, az ifjúság kérdéskörének sokkal hangsúlyosabb szerep jutott a közbeszédben, egy ifjúsági kezdeményezés országos jelentőségűvé vált, és Kolozsvár neve európai szinten is közismertté kezdett válni” – írja nyílt levelében a PONT csoport.
Leszögezik: a 2015-ös Európa Ifjúsági Fővárosa cím már önmagában véve eredmény, amely további pozitív fejleményt fog generálni. „Mi, PONT-osok, ennek az útnak minden pillanatát élvezzük, benne sokórás, -napos (éjszakás) munka, gondolkodás, együttműködés eredményeit látva, amelyben mindössze azzal próbálkoztunk, hogy újabb fejezetet adjunk hozzá Kolozsvár 21. századi csodás történetéhez” – summázták álláspontjukat.
Ebben a kezdeményezők azt is kifejtették, azt szeretnék, hogy a Kolozsvár 2015 – Európa Ifjúsági Fővárosa programsorozat legalább annyira legyen helyi, mint erdélyi, romániai és európai kitekintésű. „Ifjúsági főváros leszünk, ezért valódi fővárosként viselkedhetünk, ahol emberek, ötletek, eszmék, víziók találkoznak, és ahol nemcsak kapni tudunk Európától, hanem jelentős mértékben adni is tudunk számára” – áll a nyílt levélben.
David Guetta is fellép
Az Európai Ifjúsági Fórum 2012 novemberében ítélte Kolozsvárnak a 2015-ös európai ifjúsági fővárosi címet, melyet eddig a hollandiai Rotterdam, az olaszországi Torino, a belgiumi Antwerpen, a portugáliai Braga, a szlovéniai Maribor és a görögországi Szaloniki viselhetett egy-egy évig.
A város a magyar fiatalokból álló PONT csoport kezdeményezésére és irányításával készítette el a pályázatát, mellyel 11 vetélytársát előzte meg. A cím elnyerése után a kolozsvári ifjúsági szervezetek megalakították a Share Szövetséget, mely a város önkormányzatával társulva több mint ezer programot készített elő az ifjúsági főváros programsorozatára.
Emil Boc egyébként szilveszter éjszakáján azt is bejelentette, hogy a svéd Avicii mellett július 30. és augusztus 2. között a francia David Guetta is koncertezik majd a városban az Untold Festival elnevezésű rendezvényen.
Balogh Levente, Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)2015. január 7.
Johannis szerint beértek az igazságügyi reformok
Elérkezett az ideje annak, hogy az Európai Bizottság beszüntesse a román igazságügyi reform nyomon követésére hivatott megfigyelési mechanizmust – jelentette ki Klaus Johannis államfő kedden a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) általa elnökölt ülésén, amelyen megválasztották az intézmény új vezetőit.
Az elnök rámutatott: szerepe és felelőssége az, hogy az igazságszolgáltatásban korrekt vezetők legyenek ott, ahol rajta múlnak a kinevezések. Hozzátette: az intézmények nem a vezetők tulajdonát képezik, és leszögezte: a bírák és ügyészek függetlensége csakis rajtuk múlik, egy bíró vagy ügyész annyira független, amennyire az akar lenni.
Kijelentette: az ügyészségek mindegyikét – az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályt (DNA), a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztályt (DIICOT) és a legfőbb ügyészséget is – meg kell erősíteni. Az intézményi reformok kapcsán megjegyezte: megfontolandó, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) tagjai között a legfőbb ügyész is helyet kapjon. Emellett a CSM-et és a legfőbb ügyészséget is törvénykezdeményezési joggal ruházná fel.
Johannis azt is kijelentette, hogy a CSM-nek és az alárendeltségébe tartozó ellenőrző hatóságnak minden egyes alkalommal fel kell lépnie, amikor megengedhetetlen módon információk szivárognak ki a sajtónak egyes büntetőeljárásokról.
Annak kapcsán, hogy egyes politikusok bírálták az igazságszolgáltatás működését, kijelentette: a bíráknak és ügyészeknek képesnek kell lenniük megvédeni az igazságszolgáltatás függetlenségét és méltóságát.
Az államfő leszögezte: az idei a nyolcadik év, amikor hatályban van az Európai Unió megfigyelési és együttműködési mechanizmusa, amely az igazságszolgáltatás reformját követi nyomon. Johannis szerint az eltelt évek során sikerült végrehajtani a szükséges reformokat, ezért eljött az idő a megfigyelési folyamat lezárásának. Ennek érdekében a CSM új vezetői mandátuma lejártáig a kormánynak, a parlamentnek és az igazságszolgáltatásnak közös erőfeszítést kell kifejtenie.
Az ülésen Livia Stanciu, a legfelsőbb bíróság elnöke kijelentette: a bírák még a politikai béke érdekében sem hajlandóak alkuba bocsátkozni az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően. Horațius Dumbravă bíró, a CSM tagja úgy vélte, bírsággal, sőt tisztségéből való elmozdításával kellene büntetni azt a politikust, aki az igazságszolgáltatás függetlenségére tör.
Victor Ponta miniszterelnök az államfő beszédét követően jelezte: helyesnek tartja azon javaslatokat, miszerint a legfőbb ügyész legyen a CSAT tagja, illetve hogy a CSM és a legfőbb ügyészség rendelkezzen törvénykezdeményezési joggal, ezért támogatja őket.
A bírák és ügyészek tevékenységét felügyelő CSM ülésén egyébként Marius Tudose bírót választották meg a testület élére, alelnökké pedig Bogdan Gabor ügyészt.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2015. január 8.
Johannis: még nem állunk készen a monitorozás feloldására
Románia ma még nem áll készen arra, hogy az Európai Bizottság (EB) lezárja az igazságügyi reform menetét nyomon követő Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust, ugyanakkor a cél az, hogy az ország olyan jól teljesítsen, hogy ne legyen rá többé szükség – jelentette ki szerdán Klaus Johannis államfő az Adevărul Live-nak nyilatkozva.
Mint arról beszámoltunk, az elnök egy nappal korábban, a bírák és ügyészek tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ülésén arról beszélt: a kormány, a parlament és az igazságszolgáltatás közös céljául kell kitűzni az igazságügy uniós megfigyelésének beszüntetését.
Johannis szerdán pontosította az ezzel kapcsolatos álláspontját. „Nem azt mondtam, hogy azonnal fel kell függeszteni. Azt akarom, hogy mi olyan jól teljesítsünk, hogy ne legyen többé szükség erre az eszközre” – hangoztatta az államfő. Hozzátette: a megfigyelési mechanizmus beszüntetésére néhány év múlva lehet esély, mert ma még nem áll rá készen az ország.
Az államfő azt is kijelentette: nem tartja megalapozottnak az általa a Románia Csillaga érdemrenddel kitüntetett egykori politikai fogoly, Octav Bjoza légionárius szimpátiájával kapcsolatos vádakat. Mint kifejtette, ő csupán azt akarta jelezni, hogy becsüli az egykori politikai foglyokat. Leszögezte: az egykori politikai foglyok szövetségének elnökét nagyra tartja, és nevetségesnek nevezte, hogy légionáriusnak nevezzenek valakit, aki a negyvenes évek elején még csak három éves volt.
Mint arról beszámoltunk, Johannist bírálatok érték Bjoza kitüntetése miatt, aki valóban csupán gyermek volt a légionárius mozgalom működése idején, diákként, az ötvenes években, a kommunisták börtönében viszont egykori vasgárdistákkal zárták össze, akikről utólag több ízben is pozitívan nyilatkozott.
Johannis azt is elmondta: pártközi konszenzust szeretne a hadsereg finanszírozásának növeléséről, ezért hívta egyeztetésre hétfőre a parlamenti pártokat arról, hogy 2017-től legalább tíz évig az ország haderejére a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2 százalékát fordítsák évente.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2015. január 15.
Aláírták a paktumot: több pénzt kap a hadsereg
Az államfői rezidenciaként szolgáló Cotroceni-palotában aláírták kedden a parlamenti pártok vezetői és Klaus Johannis elnök azt a megállapodást, amely rögzíti, hogy a törvényhozásbeli pártok teljes mértékben egyetértenek azzal, hogy a védelmi kiadásokat növeljék, oly módon, hogy azok 2017-től elérjék a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát.
Mint arról beszámoltunk, a témát megválasztását követően Klaus Johannis államfő vetette fel, és ez volt az első téma, amelyről hétfőn egyeztetésre hívta a pártok vezetőit. A hétfői egyeztetésen teljes konszenzus alakult ki a javasolt költségvetés-növelésről. A dokumentum szerint a védelem finanszírozását legalább tíz évig kívánják a GDP 2 százalékos szintjén tartani.
Johannis a keddi ceremóniát követően köszönetet mondott a pártvezetőknek, hogy „érett módon” megértették a védelmi kiadások növelésének szükségességét, és a paktum révén a román katonákkal szembeni tiszteletet is kimutatták. Kijelentette: a hadsereg biztonságot szolgáltat, de a fejlődés előmozdítója is lehet, mivel a haditechnika felújítása során szerepet kapnak a romániai haditechnikai cégek, ami új munkahelyek létrejöttét is elősegítheti.
„Ideje megmutatnunk, hogy Románia felelős tagja a NATO-nak, amely eleget tesz szövetségesi kötelezettségeinek” – hangsúlyozta Johannis. Rámutatott: az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerség a NATO-n és az EU-n belüli együttműködéssel együtt az ország külpolitikájának és biztonsági stratégiájának az alapját képezik.
A román költségvetés tavaly a GDP 1,3 százalékát szánta a hadseregre, idénre pedig kis mértékű, a GDP 0,3 százalékát kitevő növelést irányoztak elő. Ugyanakkor amennyiben valóban sikerül két év múlva a GDP 2 százalékára növelni a védelmi kiadásokat, az megközelítőleg egymilliárd eurós többletbevételt jelent a védelmi tárca számára. Ami jól is jön, mivel a minisztérium rendelkezésére álló összegek jelentős részét jelenleg az alkalmazottak – a hivatásos és a civil állomány – bérezésére költi, a haditechnika fejlesztésére viszont már nagyon kis összeg jut.
A fejlesztés részeként többek között a Portugáliától megvásárlandó 12 használt amerikai F16-os vadászgép mellett további 12 gépet kívánnak beszerezni a légierő számára, emellett a haditengerészet fregattjait és a légierő Puma helikoptereit is korszerűsítik, és hét Cj27 Spartan típusú szállítógépet szereznek be.
Az egyébként, hogy a védelmi kiadások elérjék a GDP 2 százalékát, a NATO egyik alapkövetelménye, amelyet a tavalyi walesi csúcstalálkozó zárónyilatkozatában konkrét elvárásként is rögzítettek.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2015. január 15.
Nuland Bukarestben: kell a Nagy Testvér-törvény
A távközlési adatforgalom megfigyelését a hírszerzés számára könnyebbé tevő „Nagy Testvér-törvények” elfogadásának szükségességéről, a két ország közötti stratégiai partnerség és a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzéséről tárgyalt szerdán Bukarestben a román állami vezetőkkel Victoria Nuland, az Egyesült Államok Európáért és Eurázsiáért felelős helyettes államtitkára.
Nulandot először Klaus Johannis államfő fogadta, akinek az amerikai kormánytag elmondta: elsősorban miatta érkezett Bukarestbe, azért, hogy őt láthassa. Ezt arra reagálva jelentette ki, hogy Johannis közölte: örül, hogy Nuland már mandátuma legelején meglátogatta az országot, de nem tudja, hogy ez neki szól-e.
A beszélgetés során Johannis üdvözölte, hogy az amerikai cégek érdeklődnek a romániai haditechnikai és a gazdaság egyéb területein meglevő befektetési lehetőségek iránt, és a román piacon való jelenlétük növelésére biztatta őket. Az államfői hivatal közleménye szerint a felek kiemelték a Románia által az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem terén elért fejlődést.
Az aktuális politikai témákkal kapcsolatosan Johannis megerősítette az ország elkötelezettségét a NATO-n belüli vállalásai tejesítésére, arra, hogy biztosítja a védelmi kiadásokra a szükséges forrásokat.
Bukarestben járt a brit külügyminiszter
Klaus Johannis államfővel és Victor Ponta miniszterelnökkel tárgyalt szerdán Bukarestben Philip Hammond brit külügyminiszter. Johannis – utalva az uniós országok polgáraival szembeni brit korlátozásokra – a szabad helyváltoztatás fontosságát hangsúlyozta. A Pontával folytatott megbeszélés során a gazdaság, a biztonság és a védelem terén fennálló partnerség elmélyítéséről esett szó.
A Johannisszal folytatott megbeszélést követően Nulandot Bogdan Aurescu külügyminiszter fogadta, aki kulcsfontosságúnak nevezte a két ország közötti partnerséget.
Nuland az afganisztáni és más hadszíntereken meglevő katonai együttműködést méltatta, egyben washingtoni látogatásra hívta a román külügyminisztert.
A politikus köszönetet mondott Romániának, amiért hozzájárul a regionális, az euroatlanti és a globális biztonság megteremtéséhez.
Aurescu a megbeszélésen felvetette az új bukaresti amerikai nagykövet kinevezésének szükségességét és a román állampolgárokkal szembeni vízumkényszer feloldását is. Azt is kifejtette, hogy Bukarest támogatja Moldova EU-integrációját, és kiáll Ukrajna területi egysége és szuverenitása mellett.
Nuland Victor Ponta miniszterelnökkel is megbeszélést folytatott. Ezen a megbeszélésen is a stratégiai partnerség elmélyítése és a régió helyzete képezte a fő témát. Ponta ismertette az igazságügyi reform és a korrupció ellene küzdelem eddigi eredményeit, és leszögezte: a kormány elkötelezett ezek folytatása iránt. Közölte: a megbeszélés lényege, hogy változtatni kell a politikai kultúrán.
Az amerikai kormányilletékes ezt követően Călin Popescu-Tăriceanuval, a szenátus és Valeriu Zgoneával, a képviselőház elnökével, valamint a parlamenti pártok vezetőivel is találkozott. Kiszivárgott értesülések szerint a találkozón Nuland – a terrorellenes küzdelemre hivatkozva – többek között szorgalmazta az olyan törvények elfogadását, amelyek megkönnyítik a hírszerzés számára az internetes és mobiltelefonos kommunikáció megfigyelését és lekövetését.
A köznyelvben csak Nagy Testvér-törvényként emlegetett jogszabályt, amely kötelezte volna a távközlési cégeket, hogy tárolják az adatforgalmat, és igény esetén engedjenek betekintést a szolgálatoknak, illetve azt, amely kötelezővé tette volna a név szerinti regisztrációt feltöltős mobilkártya esetén, kemény bírálatok érték, és az alkotmánybíróság is ellenük foglalt állást.
Nuland emellett a sürgősségi kormányrendeletek számának csökkentését szorgalmazta, valamint a korrupt politikusok helyett fiatal szakértők bevonását kérte az ország ügyeinek irányításába, illetve a jogállamiság megszilárdítását és egy új választási törvény elfogadását nevezte fontosnak.
Victoria Nuland európai körútjának állomásaként érkezett Bukarestbe, a körút Románia mellett Németországot, Franciaországot és Bulgáriát érinti. Később John Kerry amerikai külügyminiszterrel együtt tárgyal Szófiában, ahonnan Párizsba utaznak tovább.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2015. január 23.
Vádat emeltek Hrebenciucék ellen
Az űrlap alja
Vádat emelt az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Viorel Hrebenciuc volt szociáldemokrata képviselő, fia, Andrei, Tudor Chiuariu nemzeti liberális párti szenátor, Ioan Adam PSD-s képviselő és további 13 személy ellen az illegális erdő-visszaszolgáltatások ügyében.
A tavaly kirobbant ügy az egyik legnagyobb restitúciós-korrupciós botrány a rendszerváltás óta, amelynek magas rangú politikusok, bírák, ügyvédek az érintettjei. Az ügyészség szerint a Ghica nemesi család leszármazottjaként Gheorghe Paltin Sturdza Hrebenciucék segítségével illegálisan kapott vissza 43 ezer hektár erdőt Bákóban.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2015. január 27.
Végleges: négy év letöltendőt kapott Nagy Zsolt
Az alapfokon kiszabott öt évnél enyhébb, négyéves letöltendő szabadságvesztésre ítélte kedden jogerősen a bukaresti legfelsőbb bíróság Nagy Zsolt egykori távközlési minisztert a stratégiai privatizációk perében.
Az ügyben szintén vádlottként szereplő Codruţ Şereş volt gazdasági miniszter négy év nyolc hónap letöltendő börtönbüntetést kapott.
Nagy Zsoltot, az RMDSZ volt ügyvezető elnökét 2013 decemberében alapfokon öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság háromtagú tanácsa bűnszövetkezethez való csatlakozás miatt. Ugyanezt az ítéletet szabták ki Kerekes Gábor volt távközlési államtitkárra is, miközben Şereşt hazaárulás miatt hat, szervezett bűnözői csoporthoz való csatlakozás miatt pedig további öt év szabadságvesztésre ítélték, de csupán a súlyosabb büntetést kell letöltenie. Kerekesre kedden négy év letöltendő börtönbüntetést szabtak.
Kerekes – akik korábban betöltötte az RMDSZ gazdasági alelnöki tisztségét – ellen időközben nemzetközi körözést adtak ki, és Németországban őrizetbe vették, mert az igazságszolgáltatási szervek szerint megsértette a bírói felügyeletre vonatkozó szabályokat, amikor engedély nélkül elhagyta az országot, hogy meglátogassa a szüleit.
Nagy Zsolt, Codruţ Şereş, illetve több más személy ellen 2009. március 30-án emeltek vádat a stratégiai privatizációk kapcsán. Az ügyészek szerint a vádlottak 2006 májusától kezdődően másfél évig nemzetközi bűnszövetkezetet működtettek, illetve társultak ahhoz, hogy haszonszerzés céljából súlyos bűncselekményeket kövessenek el.
Codruţ Şereş ellen hazaárulás miatt is vádat emeltek, mivel az ügyészség szerint államtitoknak minősülő információkat adott ki illetéktelen személyeknek. A két volt tárcavezetőt az Electrica Muntenia Sud privatizációjához, a Petrom-részvények nyolc százalékának értékesítéséhez, a bukaresti Romaero Rt. és a craiovai Avioane Rt. átszervezéséhez, valamint az Országos Rádiókommunikációs Társaság, a Román Posta és a Romtelecom egy részének privatizációjához kapcsolódó bűncselekményekkel vádolják.
A nyomozó hatóság szerint a határokon átívelő bűnszövetkezetet Sztamen Sztancsev bolgár állampolgárságú üzletember, a Credit Suisse First Boston (CSFB) nemzetközi tanácsadó cég képviselője építette ki, akit alapfokon kémkedés miatt 11 év szabadságvesztésre ítéltek.
Az ügyészek szerint Sztancsev állítólagos kémhálózatának magas rangú minisztériumi tisztviselők szolgáltattak ki bizalmas, több esetben államtitoknak számító információkat privatizáció előtt álló állami vállalatokról, a magánosítási folyamat kulisszatitkairól.
Nagy Zsolt mindvégig az ártatlanságát hangoztatta, és politikai indíttatásúnak nevezte a pert.
Balogh Levente |
Krónika (Kolozsvár)2015. január 28.
Végleges: négy év letöltendőt kapott Nagy Zsolt
Az alapfokon kiszabott öt évnél enyhébb, négyéves letöltendő szabadságvesztésre ítélte kedden jogerősen a legfelsőbb bíróság Nagy Zsolt egykori RMDSZ-es távközlési minisztert a stratégiai privatizációk perében.
Az ügyben szintén vádlottként szereplő volt gazdasági minisztert négy év nyolc hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Kerekes Gábor volt távközlési államtitkár Nagyhoz hasonlóan négy év letöltendő szabadságvesztést kapott.
Nagy és Şereş kedden fel is adta magát az Ilfov megyei rendőrségen.
Mint arról beszámoltunk, Nagy Zsoltot, aki 2004 és 2007 között állt a távközlési tárca élén, 2013 decemberében alapfokon öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság bűnszövetkezethez való csatlakozás miatt.
Ugyanezt az ítéletet szabták ki alapfokon Kerekes Gáborra is, miközben Sereşt hazaárulás miatt hat, szervezett bűnözői csoporthoz való csatlakozás miatt pedig további öt év szabadságvesztésre ítélték. Kerekes ellen időközben nemzetközi körözést adtak ki, és Németországban őrizetbe vették, mert az igazságszolgáltatási szervek szerint megsértette a bírói felügyeletre vonatkozó szabályokat, amikor engedély nélkül elhagyta az országot, hogy meglátogassa a szüleit.
Nagy Zsolt: ártatlan vagyok
Nagy Zsolt mindvégig az ártatlanságát hangoztatta, és politikai indíttatásúnak nevezte a privatizációs pert.
A 2013-as alapfokú ítélet után kiadott nyílt levelében azt írta: a tárgyalás során nem adtak lehetőséget érdemi védelemre, és mások telefonbeszélgetései alapján vádolták meg. Az ellene felhozott vádak kapcsán leszögezte: miniszteri mandátuma idején egyetlen privatizáció sem zajlott.
„Tanácsadókat választottunk ki a Romtelecom állami részvényeinek tőzsdei jegyzése, illetve a SNR privatizálása érdekében. A postánál két folyamat zajlott: átszervezési tanácsadó kiválasztása (ez megtörtént) és a privatizációs tanácsadó kiválasztása (ezt a folyamatot leállítottuk). Fontos elmondanom, hogy egyik nemzetközi versenytárgyalás kapcsán sem kaptunk egyetlen óvást se” – jegyezte meg a volt miniszter.
Nagy Zsolt, Codruţ Şereş, illetve több más személy ellen 2009. március 30-án emeltek vádat a stratégiai privatizációk kapcsán. Az ügyészek szerint a vádlottak 2006 májusától kezdődően másfél évig nemzetközi bűnszövetkezetet működtettek, illetve társultak ahhoz, hogy haszonszerzés céljából súlyos bűncselekményeket kövessenek el.
Şereş ellen hazaárulás miatt is vádat emeltek, mivel az ügyészség szerint államtitoknak minősülő információkat adott ki illetéktelen személyeknek. Az exminiszter keddi börtönbe vonulásakor nem kívánta kommentálni az ítéletet, csak azt kívánta mindenkinek, hogy „a független román igazságszolgáltatás járjon el vele szemben.”
A két volt tárcavezetőt az Electrica Muntenia Sud privatizációjához, a Petrom-részvények nyolc százalékának értékesítéséhez, valamint a bukaresti Romaero Rt. és a craiovai Avioane Rt. átszervezéséhez, valamint az Országos Rádiókommunikációs Társaság, a Román Posta és a Romtelecom egy részének privatizációjához kapcsolódó bűncselekményekkel vádolják.
A kedden elítélt vádlottak között ott van Kerekes Gábor volt távközlési államtitkár (négy év szervezett bűnözői csoportban való részvétel miatt), a román–brit állampolgárságú Mircea Călin Flore (4,6 év kémkedés miatt), a londoni központú Credit Suisse Europe Ltd. igazgatóhelyettese, Michal Susak cseh állampolgár (4,8 év kémkedés miatt), Musztafa Oral török állampolgár (3 év bűnszövetkezethez való csatlakozás miatt), Mihai Radu Donciu volt távközlési minisztériumi tanácsos (5 év bűnszövetkezethez való csatlakozás miatt), Mihai Dorinel Mucea volt privatizációs hatósági elnökhelyettes (4,6 év hazaárulás miatt), valamint a bolgár Vadim Don Benjatov, a Credit Suisse First Boston CSFB (Europe) Ltd. korábbi alkalmazottja (4,6 év kémkedés miatt).
A nyomozó hatóság szerint a határokon átívelő bűnszövetkezetet Sztamen Sztancsev bolgár állampolgárságú üzletember, a Credit Suisse First Boston (CSFB) nemzetközi tanácsadócég képviselője építette ki, akit kémkedés miatt 5,2 év szabadságvesztésre ítéltek – ez a legnagyobb büntetés.
A bíróság egyébként az összes vádlottra alacsonyabb büntetést rótt ki az alapfokú ítélethez képest. Az ügyészek szerint Sztancsev állítólagos kémhálózatának magas rangú minisztériumi tisztviselők szolgáltattak ki bizalmas, több esetben államtitoknak számító információkat privatizáció előtt álló állami vállalatokról, a magánosítási folyamat kulisszatitkairól.
A főügyészség szervezettbűnözés- és terrorizmusellenes főosztálya (DIICOT) azt állította, Nagy Zsolt többek között abban támogatta a Sztancsev-csoportot, hogy a versenytárgyaláson megszerezhesse a Román Posta és a RomTelecom privatizációjában közreműködő tanácsadói megbízatást.
A közvádlók telefonbeszélgetések lehallgatására és az érintettek megfigyelése alapján készített videofelvételekre alapozták a büntetőeljárás elindítását. Bukaresti sajtóértesülések szerint a nyomozati anyag megemlíti, hogy Nagy Zsolt nyilvános helyeken, tehát nem hivatalos keretek között többször találkozott a privatizációban érdekelt bolgár tanácsadóval, akivel az ügyészek szerint meglehetősen bizalmas viszonyt ápolt.
A hírszerző szolgálat már 2005 óta lehallgatta Codruţ Şereş telefonbeszélgetéseit, hogy kiderítsék, milyen viszonyt ápol Sztancsevvel, és hogyan járt el az Electrica Muntenia, a Hidroelectrica, a Romaero, az Avioane Craiova, a Romtelecom, valamint a Román Posta privatizációs ügyleteiben.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke megdöbbenésének adott hangot az ítélet kapcsán. A Maszol.ro szerint úgy vélte, érthetetlen a döntés, mivel nem történt semmilyen privatizáció, ennek nyomán károkozás sem. Azt mondta: lélekben Nagy Zsolttal van.
Hasonlóan nyilatkozott a Veled vagyunk Zsolt nevű Facebook-csoport is. „Értetlenül és fájdalommal vesszük tudomásul a bíróság döntését. Kilenc év rémálom után egy igazságtalan döntés született: koholt vádak alapján, bizonyítékok hiányában ma ártatlanul elítéltek egy embert – Nagy Zsolt a romániai politikai és igazságügyi rendszer áldozata lett. Mi továbbra is, a végsőkig hiszünk Zsolt ártatlanságában. Bízunk abban, hogy az igazság ki fog derülni. A küzdelmet nem adjuk fel” – áll a közleményben.
Egyébként nem ez Nagy egyetlen büntetőügye. A legfelsőbb bíróság tavaly januárban négy év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta hatalommal való visszaélésért a Román Posta telekügyében zajló perben.
A volt tárcavezetőt Tudor Chiuariu volt igazságügy-miniszterrel együtt azzal vádolta az ügyészség, hogy egy kormányhatározattal segítettek magántulajdonba átjátszani egy – a reális érték töredékére felértékelt – bukaresti állami ingatlant, amelyet a Román Posta tőkeapportként vitt be egy magáncégekkel közös vállalkozásba. A nyomozó hatóság szerint ezzel 8,6 millió eurós kárt okoztak az államnak. A második perben jogerőssé vált ítélettel a felfüggesztett börtönbüntetés is letöltendővé válik.
Balogh Levente |
Krónika (Kolozsvár)2015. február 1.
Lehallgatták és megfigyelték Korodi Attilát
Lehallgatta és megfigyelte az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kérésére a hírszerzés Korodi Attila akkori környezetvédelmi minisztert a Viorel Hrebenciuc volt vezető PSD-s politikus nevéhez kapcsolódó illegális erdő-visszaszolgáltatási ügyben – tudta meg vasárnap a Mediafax ügyészségi forrásokból.
Mint kiderült, a DNA azért kért és kapott bírói engedélyt tavaly szeptemberben az RMDSZ-es politikus megfigyelésére, mert a visszaszolgáltatási ügy egyik vádlottja, egy Kádas József nevű férfi – aki az RMDSZ csúcsvezetésének számos tagját ismerte – többször is megkereste, hogy hozza össze őt Pásztor Sándor volt környezetvédelmi államtitkárral, akin keresztül a Romsilva vezetőjéhez próbáltak meg eljutni.
A hírügynökség a Kádas és Korodi közötti beszélgetések jegyzőkönyvét is közzétette. A találkozóra ugyanakkor végül nem került sor. Mint kiderült, Korodi tanúként szerepel az ügyben, a DNA már kihallgatta, és a tárgyalás során is beidézik majd tanúvallomást tenni.
A tavaly kirobbant Sturdza-ügy az egyik legnagyobb restitúciós-korrupciós botrány a rendszerváltás óta, amelynek magas rangú politikusok, bírák, ügyvédek az érintettjei. Az ügyészség szerint a Ghica nemesi család leszármazottjaként Gheorghe Paltin Sturdza illegálisan, fehérgalléros bűnszervezet segítségével kapott vissza 43 ezer hektár erdőt Bákóban.
Az ügyben tavaly október óta előzetes letartóztatásba vagy házi őrizetbe került Sturdza, Ioan Adam és Viorel Hrebenciuc PSD-s parlamenti képviselő és utóbbi fia, Andrei, valamint Ördög Loránd András és Gabriel Uţă, a Kovászna megyei törvényszék két bírája, akik ellen már a vádemelés is megtörtént.
Emellett vádat emeltek Tudor Chiuariu liberális szenátor, volt igazságügy-miniszter ellen is. A DNA szerint a bűnszervezet 304 millió eurós kárt okozott a román államnak.
Balogh Levente
Székelyhon.ro2015. február 2.
Lefizették Traian Băsescut?
Traian Băsescu akkori államfőhöz került annak az összegnek a fele, amelyet az elnök öccse, Mircea követelt a Bercea Mondial néven ismert maffiózótól, Sandu Angheltől annak érdekében, hogy enyhébb ítéletért járjon közben az ellene zajló perben az illetékes bíráknál – ezt állította az időközben elítélt Anghel pénteken egy bírósági meghallgatáson.
Anghel azt mondta: amikor évekkel ezelőtt fiát, Florint garázdaság miatt őrizetbe vették, ő felkereste Mircea Băsescut, aki húszezer euró fejében közbenjárt az illetékes bíróságon, így a fiút szabadlábra helyezték, majd csupán nyolc hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Ezzel Mircea Băsescu kivívta a bizalmát.
Amikor aztán 2011-ben őt vádolták meg emberölési kísérlettel – egy mulatozás során megkéselte társát –, Marian Căpăţână, Mircea Băsescu üzlettársa felkereste a feleségét, és közölte: az államfő öccse azt üzeni, hogy ha fizetnek neki, kiviszi a férjét a börtönből.
A család mindent eladott, és két részletben 600 ezer eurót fizetett Căpăţânának, akit azóta befolyással üzérkedésben való bűnrészességgel vádoltak meg.
Ezt követően az Olt megyei törvényszék hat ízben helyezte szabadlábra, de a craiovai táblabíróság ugyanennyiszer megsemmisítette az erről szóló döntést. Ez Anghel szerint azért történt, mert Traian Băsescu több pénzt akart azért, hogy közbenjárjon az érdekében. Ezt állítólag a craiovai ítélőtábla egyik bírája közölte a feleségével.
Anghel azt állította: Mircea Băsescu akkor azt mondta a feleségének, hogy a neki adott összeg felét, 300 ezer eurót továbbadta fivérének, Traian Băsescunak. Szerinte ugyanis Mircea Băsescu nem rendelkezett akkora befolyással, hogy ő járjon közben az érintett bíráknál – ezt csupán Traian Băsescu tehette meg.
Az ügy azt követően került nyilvánosságra, hogy Anghelt jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítélték, ezért családja visszakérte a lánya násznagyául felkért Mircea Băsescutól a pénzt, aki viszont csak az összeg kevesebb mint felét adta vissza, majd feljelentette Angheléket zsarolás miatt. Băsescut tavaly nyáron letartóztatták, és megvádolták befolyással üzérkedéssel. Néhány hete aztán a vizsgálati fogságot házi őrizetre változtatták.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2015. február 2.
Udrea ellentámadásban: feljelentette a SRI-vezért
Ellentámadásba lendült Elena Udrea volt fejlesztési miniszter, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, aki azonban az ellene csütörtökön pénzmosás és hamis vagyonbevallás leadása gyanúja miatt indított bűnvádi eljárás miatt felfüggesztette magát a pártelnöki tisztségből.
A politikusnő az ellene felhozott vádakra reagálva pénteken este a HotNews hírportálnak adott interjúban közölte: feljelentést tett Florian Coldea, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ügyvivő igazgatója ellen, mert őt sejti az ellene indult „lejárató” kampány mögött.
Udrea szerint tavaly nyáron Sebastian Ghiţă, a SRI-hez közel álló korábbi vezető szociáldemokrata pártiüzletember-politikus, aki gyakran találkozott Coldeával, egy kávézóban közölte vele, hogy Coldea gyűlöli őt, mivel a SRI mellett „alternatív információforrásként” szolgált Traian Băsescu decemberben leköszönt államfő számára.
Hozzátette: nem volt ugyan baráti viszonyban Ghiţával, de az többször is ellátta hasonló, bizalmas információkkal, vélhetően azért, mert egyszerre akart jóban lenni Băsescuval és pártbeli elöljárójával, Victor Ponta miniszterelnökkel is. A politikusnő szerint Alina Bica, a Szervezettbűnözés- és Terrorizmusellenes Ügyosztály (DIICOT) – időközben előzetes letartóztatásba helyezett – főügyésze arra panaszkodott, hogy Coldea nyomást gyakorolt rá több ügyben, így Ioan Niculae üzletember ügyében is.
Udrea azt is állította, hogy ő maga is közbenjárt Pontánál a Băsescu emberének tartott Laura Codruţa Kövesi kinevezése érdekében az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) élére, ugyanakkor Coldea is emellett lobbizott a vonakodó kormányfőnél, mivel jó viszonyban van a jelenlegi DNA-főügyésszel.
Ponta erre úgy reagált: sem Udreával, sem más politikussal nem egyeztetett a főügyész személyéről, Kövesi pedig azt mondta: nem ez az első alkalom, hogy egy gyanúsított rágalmazó kijelentéseket tesz vele kapcsolatban, ezért nem kívánja kommentálni az ügyet. A SRI is jelezte: nem kíván reagálni egy gyanúsított állításaira.
Udrea amúgy azt is állította, hogy a SRI nem támogatta Alina Bica – akivel baráti viszonyban áll – kinevezését a DIICOT élére, mert nem állt elég közel a hírszerzéshez. Azt mondta: Bica panaszkodott is neki, hogy a kinevezése után a SRI nem volt hajlandó őt az ügyosztálya által vizsgált ügyekkel kapcsolatos információkkal ellátni.
Elena Udrea egyúttal azt is elmondta, hogy a vesztegetési ügyekben közvetítéssel vádolt exférje, Dorin Cocoş egyszer Florian Coldea utasítására 500 ezer eurót vitt Ghiţának, hogy azt a jelenlegi kormány szócsövének számító hírcsatornájára, a România TV-re fordítsa.
Mint ismeretes, Udrea ellen azért indított eljárást pénzmosás és hamis vagyonbevallás leadása miatt a DNA, mert a gyanú szerint tudott férje vesztegetési ügyeiről. Miután felfüggesztette magát a pártelnöki tisztségből, helyette ideiglenesen Eugen Tomac irányítja a PMP-t. Udreának – akit bírói felügyelet alá helyeztek – tilos elhagynia Bukarestet, és hetente kétszer jelentkeznie kell a rendőrségen. Ez először pénteken történt meg.
Újabb eljárások Alina Bica és Dorin Cocoş ellen
Előzete letartóztatásba helyezte pénteken a DNA Alin Cocoşt, Dorin Cocoş üzletember – Elena Udrea volt fejlesztési miniszter, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke volt férje – fiát az Alina Bica ellen zajló eljárás kapcsán.
Mint ismeretes, Bicát azzal vádolják, hogy még 2011-ben, a restitúciós bizottság tagjaként elintézte, hogy egy üzletember számára a valós ár háromszorosát, több mint 377 millió lejt fizessék ki kárpótlásként egy 13 hektáros bukaresti telekért. Az ügyben közvetítőként eljáró Dorin Cocoşt már korábban őrizetbe vették, most azonban a fiát, Alint is vizsgálati fogságba helyezték, miután kiderült, hogy ő is részt vett a vesztegetési ügyben.
Ráadásul az ebben az ügyben is vizsgálati fogságba helyezett Bica és Cocoş ellen egy másik restitúciós ügyben is eljárás indult – a vád szerint Cocoş 16 millió eurót kapott, hogy közbenjárjon Bicánál két visszaszolgáltatási ügy rendezésében.
Bica ellen egy másik ügyben is eljárás indult: a gyanú szerint 2006-ban az ügyben eljáró ügyészként megvesztegették, hogy próbálja elkenni egy bűncselekményekkel vádolt üzletember, Ovidiu Tender ügyét. A DNA azt állítja: 2013-as kinevezése óta Bica Tender érdekeinek rendelte alá a DIICOT-ot. Ügyészségi források szerint Tender feljelentést is tett Bica ellen, mondván: meg kellett vesztegetnie őt. Ebben az ügyben előzetes letartóztatásba helyezték Bica korábbi tanácsadóját, Florentin Mihăilescut is.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2015. február 5.
RMDSZ–PNL-egyeztetés: Kelemen szerint nem aktuális a kormányra lépés
Új parlamenti többség kialakításáról és az RMDSZ esetleges kormányra lépéséről tárgyalt az RMDSZ a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) – értesült a România Liberă napilap.
A szerdán megjelent írás szerint Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elismerte, hogy találkozott a liberálisok vezetőivel, de azt mondta: nem hivatalos egyeztetés volt, nem esett szó konkrét dolgokról, a szövetség kormányra lépése pedig jelenleg nem aktuális.
„Jelenleg a kormánynak nélkülünk is megvan a többsége. Amíg ez a többség létezik, nincs értelme a Ponta-kormány leváltásáról beszélni. Az nem miattunk bomlik majd föl, hanem miattuk. Ma nincs szó arról, hogy kormányra lépnénk. Hogy mi történik júniusban vagy augusztusban, azt nem tudom” – nyilatkozta Kelemen.
A lap értesülései szerint az RMDSZ kormányra lépése fejében a PNL két miniszteri tárcát és 14-15 államtitkári pozíciót kínál a szövetségnek. Cserébe az RMDSZ 26 szavazattal járulna hozzá a PNL vezette új többség kialakításához, lévén hogy nyolc szenátorral és tizennyolc képviselővel rendelkezik.
A szenátusban az RMDSZ és a független szenátorok támogatásával a PNL-nek már csak öt szavazatra van szüksége ahhoz, hogy többségbe kerüljön, és leváltsa a szenátus éléről Călin Popescu-Tăriceanu házelnököt.
A képviselőházban már nem ennyire egyszerű a helyzet, ott ugyanis az ellenzék csak 159 vokssal rendelkezne, márpedig a többséghez 200 kellene.
Ehhez elengedhetetlen, hogy a jelenleg kormánykoalíciós tag Románia Fejlődéséért Országos Szövetség (UNPR) és a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) 13 képviselője is átálljon. Gabriel Oprea belügyminiszter, az UNPR elnöke meg nem erősített források szerint erre hajlandó lenne, ha kineveznék a Román Hírszerző Szolgákat (SRI) élére, Kalus Johannis államfő azonban erre nemigen hajlik. Így a PNL-sek egyenként próbálják győzködni az UNPR-es honatyákat.
Mint ismeretes, az RMDSZ a tavaly novemberi államfőválasztásig a jelenlegi, szociáldemokrata (PSD) vezetésű kormánykoalíció tagjaként politizált, ám azt követően, hogy a voksoláson a magyarok több mint 80 százaléka nem a PSD jelöltjére, hanem Johannnisra szavazott, kilépett a kormányból.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2015. február 10.
„Alaptalanok” a hírszerzés ügyvivő igazgatója elleni vádak
Alaptalanok a Florian Coldeát, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ügyvivő igazgatóját és a testületet ért, bűncselekményekben való érintettségről és a politikába való beavatkozásról szóló vádak – erre a következtetésre jutott a parlament SRI-t felügyelő bizottsága hétfőn, miután zárt ajtók mögött, közel öt órán keresztül hallgatta meg az érintett, illetve a SRI többi vezetőjének álláspontját.
Az ülésen bemutatták azt a jelentést, amely a SRI Elena Udrea vádjai nyomán elvégzett belső vizsgálatainak eredményét összegzi, a jelentés tartalmának ismertetésén azonban Coldea már nem vett részt.
A maratoni meghallgatás végén Coldea határozottan cáfolta az ellene felhozott vádakat, minden valóságalapot nélkülöző lejáratásnak minősítve azokat. Leszögezte: a SRI az elmúlt évben lezajlott elnökválasztási kampány során mindvégig politikailag semleges intézményként működött, és a törvényes kereteket tiszteletben tartva működött együtt a különböző állami intézményekkel.
Rámutatott: ha valaki törvénytelenségről szerez tudomást, köteles az illetékes állami hatóságokat értesíteni. Coldea azt is kijelentette: biztosította a testület tagjait, hogy a SRI továbbra is megtesz mindent a nemzetbiztonság megvédéséért.
Georgian Pop, a bizottság elnöke elmondta: a meghallgatás során adott válaszok, illetve a jelentés alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a vádak alaptalanok. Daniel Savu, a testület szociáldemokrata tagja kifejtette: tavaly George Maior két ízben is meghívta a vádakat megfogalmazó Elena Udreát a SRI-hez – a meghívást államfőjelölti minőségben kapta –, a találkozókon pedig Coldea is jelen volt, de Udrea akkor egyik, általa utólag megfogalmazott vádat sem vetette föl.
Azt is közölte, hogy Coldea szerint nem a SRI készítette azokat a képeket, amelyek a Párizsban shoppingoló Udreáról és Alina Bicáról, a szervezett bűnözés elleni ügyosztály korrupció gyanúja miatt előzetes letartóztatásban levő volt vezetőjéről készültek. Rámutatott: mivel Udrea nem mellékelt semmilyen bizonyítékot, a testület a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet.
Mint ismeretes, Coldea George Maior SRI-vezető váratlan lemondása nyomán került a belföldi hírszerzés élére. A tábornokot Elena Udrea, a Népi Mozgalom Párt (PMP) korrupcióval gyanúsított volt elnöke, korábbi fejlesztési miniszter gyanúsította meg, azt állítva, hogy az ellene zajló DNA-akciók mögött valójában Coldea áll, aki így kíván bosszút állni rajta azért, mert a SRI mellett „alternatív információforrásként” szolgált Traian Băsescu volt államfő számára.
Egyben azzal is megvádolta, hogy személyesen követelt félmillió eurót volt férjétől, a szintén korrupcióval gyanúsított Dorin Cocoștól a kormányzó PSD-hez közel álló Romania TV hírcsatorna számára. Azt is mondta, hogy Coldea Alina Bicára is megpróbált bizonyos ügyekben nyomást gyakorolni.
Georgian Pop egyébként hétfőn elmondta: a testület hivatalból indított vizsgálatot az ügyben, nem külső felkérés alapján.
Balogh Levente |
Krónika (Kolozsvár)2015. február 13.
Kölcsönösség nélkül
Nem áll jól az erdélyi és partiumi magyar közösség szénája. Kolozsváron megtagadják a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezését.
Marosvásárhelyen a helyi rendőrség vezetője a szekus félretájékoztatás és uszítás gyakorlatát idéző, nevetséges víziót vázolt fel, miszerint a román hatósági túlkapások elleni magyar tiltakozó megmozdulásokat külföldről pénzelnék.
Nagyváradon pedig, ahol a román városvezetés 2012-től tegnapig az RMDSZ „negatív” kampányát ürügyként felhasználva megtagadta a közel ötvenezres magyar közösségtől, hogy beleszóljon saját városa irányításába, vonakodnak a magyar történelmi múlt egyik jeles alakjának szobrát is felállítani a főtéren.
Nincs miért csodálkozni, hiszen az ilyen lépéseket kormányszinten is bátorítják. A külügyminisztérium például olyan elemzést készített, amely azzal próbál a magyar jogkövetelések ellen „érvelni”, hogy a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség helyzetének a megítélésében nem alkalmazható a kölcsönösség elve, erre ugyanis nem tér ki a két állam közötti együttműködési szerződés. Ez beleilleszkedik abba a román gyakorlatba, miszerint a kisebbségi jogok terén nem azt a Nyugaton bevett jogi elvet alkalmazza, hogy amit nem tilos, azt szabad, hanem azt, hogy csak azt szabad, amit írásban rögzítettek.
Azt ugyanakkor, hogy akár romániai, akár nemzetközi szinten a jelenleginél kedvezőbb szabályozást rögzítsenek, Románia kézzel-lábbal megpróbálja akadályozni. A dokumentummal némiképp önmagának is ellentmond Bukarest, hiszen eddig éppen hogy a romániai kisebbségeket alanyi jogon megillető képviselői helyekkel példálóztak, amikor a magyarországi román kisebbség parlamenti képviseletének hiányát kifogásolták. A képviselők ügyét az elemzésben is megemlítik, ami a kölcsönösségi elv kizárásának hangsúlyozása alapján azt is jelenheti, hogy már nem is ragaszkodnak annyira hozzá.
Ami érthető. Hiszen egyetlen képviselő a szimbolikus, kirakatjellegen kívül nem sokat ér – miközben Magyarországon a kisebbségek kulturális autonómiát élveznek, és az általuk választott kisebbségi önkormányzatokon keresztül konkrét döntési jogköreik vannak az identitásuk megőrzésével kapcsolatos kérdésekben.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2015. február 20.
Jogerős másodrang
Romániában büntetendő és büntethető az anyanyelvhasználat, illetve az anyanyelv használatához való jog melletti kiállás.
Ez a köveztetés vonható le abból, hogy a fellebbviteli bíróság jogerős ítéletében a pénzbírságot ugyan nem tartotta indokoltnak, de kihágás miatt figyelmeztetésben részesítette Lakó Péterfi Tündét, azt az aktivistát, aki másfél éve azzal próbálta a magyar nyelv használatára bátorítani a polgárokat, hogy kétnyelvű termékcímkéket osztogatott az egyik marosvásárhelyi piacon.
A bírósági ítélet azért is súlyos, mert „felülírja” az alapfokú döntést, amely az aktivistának adott igazat az őt érthetetlen indokból megbírságoló rendőrséggel szemben. És különösen aggasztó annak fényében, hogy ez már a második olyan, jogerős ítélet rövid időn belül, amely szögesen ellentétes az anyanyelvhasználat jogosságát elismerő, alapfokú bírói döntéssel, hiszen a kolozsvári kétnyelvű helységnévtáblák ügyében is pontosan ez történt.
Kiolvasható a trend, miszerint a román állam intézményei mindent megtesznek annak érdekében, hogy az országban élő, 1,2 milliós magyar nemzeti közösség ne élhessen zavartalanul azzal a joggal, hogy szülőföldjén ugyanúgy használhassa a saját anyanyelvét, ahogy azt a román nemzetiségű polgárok megtehetik.
Ehhez most „kedvező” a nemzetközi hangulat is, hiszen a világ éppen az Ukrajnában zajló háborús helyzettel van elfoglalva. Ráadásul az ottani helyzet miatt a kisebbségekkel szembeni általános bizalmatlanságot – hiszen potenciálisan szeparatista törekvésekkel állhatnak elő, megzavarva ezzel a megmásíthatatlannak kikiáltott nemzetközi rendet – ürügyként felhasználva, illetve időnként akár szítva is próbálják megakadályozni a kisebbségi jogok érvényesülését, illetve bővítését.
Sőt ami még súlyosabb, a már meglévő jogokat is megpróbálják visszanyesni, gondoljunk csak a már visszakapott, de mondvacsinált ürüggyel újraállamosított Székely Mikó Kollégiumra.
Nem könnyű helyzet, de beletörődni nem lehet. Az ugyanis elfogadhatatlan, hogy egy EU-tagállamban kriminalizálják egy közösség anyanyelvhasználatát egy olyan régióban, ahol őshonosnak számít, bírósági ítélettel erősítve meg azt, hogy tagjai másodrangú állampolgárok.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2015. február 24.
Egyensúly
Kiegyensúlyozott politikusként jellemezte a román politikum – beleértve az RMDSZ-t is – Eduard Hellviget, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnökét, akit Klaus Johannis államfő, a PNL korábbi elnöke minden bizonnyal az államfői pártatlanság jegyében, kizárólag szakmai rátermettsége miatt jelölt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) élére.
Mint kiderült, Hellvignek markáns véleménye van aktuális politikai történésekről, különös tekintettel a magyar–román viszonyra. Egy januári írásában többek között azt vizionálta, hogy az Oroszországgal ápolandó európai viszonyt Angela Merkel német kancellárhoz hasonlóan Washingtonnál árnyaltabban látó, ugyanakkor az Ukrajnában játszott szerepe miatt a Moszkva ellen bevezetett szankciók mellett kiálló Orbán Viktor irányította Magyarország Oroszország trójai falova.
Cikkében emellett olyan megfogalmazások láttak napvilágot, mint a „mérgező orosz–magyar antant”, valamint az, hogy Budapest ellenséges nacionalizmusa miatt kiüresedett a magyar–román stratégiai partnerség.
Mindez különösen izgalmasan hangzik egy olyan politikus részéről, aki a sovinizmusával kitűnő törpepárt, a Konzervatív Párt soraiban kezdte pályafutását, hogy aztán abban a PNL-ben politizáljon tovább, amely szintén nem szokott a szomszédba járni magyarellenes megnyilvánulásokért.
Hellvig írása alapján úgy tűnik, nem különösebben tartja fontosnak a Bukarest és Budapest, illetve a Bukarest és a romániai magyar közösség közötti viszony normalizálását. Legalábbis nem a magyar önrendelkezési tervek mentén. Sőt mindaddig, amíg azok léteznek, nemzetbiztonsági kockázatként tekint a romániai magyar közösségre.
Ezen doktrína szerint Bukarestnek az az érdeke, hogy a teljesen jogos és békés, Budapest által is támogatott magyar önrendelkezési törekvéseket összekösse Oroszországgal és a kelet-ukrajnai fejleményekkel, a globális rendre leselkedő, idegen érdekként beállítva az autonómiát.
Ha ilyen, amikor Hellvig kiegyensúlyozott, milyen, amikor, ne adj’Isten, kiegyensúlyozatlan? Úgyhogy talán érdemes lenne az RMDSZ részéről még egyszer átgondolni, hogy a PNL-es politikus valóban méltó-e a magyar közösség képviseletében a parlamentben lévő szervezet támogatására.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2015. február 25.
Újra vizsgálhatja a DNA Borbély László ügyét
Visszaéléssel vádolta meg Borbély László képviselő, az RMDSZ politikai alelnöke, volt környezetvédelmi miniszter az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) nagyváradi ügyészeit, akik az év elején kérték, hogy ismét bűnvádi eljárást indíthassanak ellene egy korábban lezárt korrupciós ügyben.
Borbélyt kedden hallgatta meg a képviselőház jogi bizottsága, amely jóváhagyta a bűnvádi eljárást. A politikus ezt követően közölte: az ügyészség egy „új bizonyíték” alapján kérte a dosszié újranyitását.
Egy, az ügyben eljáró nagyváradi DNA-nál december 29-én benyújtott, kevesebb mint egyoldalas önfeljelentésről van szó.
A dokumentum szerint egy közvetítő egy váradi üzletembertől 50 ezer eurót kapott, amit egy Szatmárnémeti benzinkút mellett átadott egy ismeretlennek, akinek Borbélynak kellett átadnia az összeget, hogy az közbenjárjon annak érdekében, hogy a vesztegető cégei nyerjenek egy, a vízügyi hatóság által kiírt pályázaton.
Borbély szerint az ügyészség anélkül kérte az ügy újranyitását, hogy az állítólagos vesztegetőt kihallgatták volna. Leszögezte: sem a vesztegetőt, sem a közvetítőt nem ismerte. Ráadásul információi szerint a vesztegető cégének semmilyen szerződése nem volt a vízügyi hatósággal. Szerinte az önfeljelentés legfeljebb egy új dosszié alapjául szolgálhatott volna, mivel semmi köze az eddigi vádakhoz.
Mint ismeretes, a DNA tavaly zárta le Borbély ügyét, miután a parlament korábban nem hagyta jóvá a bűnvádi eljárás elindítását. Borbély ellen befolyással üzérkedés és hamis vagyonnyilatkozat-tétel kapcsán vizsgálódott a DNA.
Az ügyészek szerint Ioan Ciocan, egy avasfelsőfalui üzletember 2011 során Szepessy Szabolcs miniszteri tanácsos közvetítésével megvesztegette Borbély László akkori környezetvédelmi és erdőgazdálkodási minisztert azzal, hogy Lescaci Com Kft. nevű cége költségén mintegy 20 ezer euró értékben végzett lakásfelújítási munkálatokat az RMDSZ-es tárcavezetőnek.
Ennek az volt a célja az ügyészek szerint, hogy Borbély befolyása révén közbeszerzési szerződésekhez jusson a miniszternek alárendelt Vízgazdálkodási Hivatalnál.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2015. február 26.
Johannis Berlinben: nincs magyar probléma Romániában
Romániában nincs magyar probléma – jelentette ki csütörtökön Berlinben Klaus Johannis román államfő azt követően, hogy Angela Merkel német kancellárral tárgyalt a német fővárosban.
Az államfő újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: egyértelmű, hogy Magyarország szokatlanul nagy érdeklődést tanúsít a határon túli magyarok iránt, de ezt Románia nem értékeli fenyegetésként; mindazonáltal odafigyel a témára.
„A romániai magyar kisebbség politikai képviselettel rendelkezik, ez a képviselet a tárgyalópartnerünk. Gyakran találkozunk vele, számos témáról tárgyalunk, és biztosíthatom, hogy Romániában nincs magyar probléma" – jelentette ki Johannis.
A mintegy egyórás találkozó során szóba került Románia schengeni csatlakozása is. Angela Merkel reményét fejezte ki, hogy sikerül fokozatos előrelépést elérni e téren. A kancellár elmondta: tudatában van annak, hogy Románia számára rendkívül fontos a belső határellenőrzés megszűnése nyomán létrejött európai uniós térséghez való csatlakozás.
Arra ugyanakkor, hogy Románia az idei év végéig csatlakozhat-e az övezethez, Merkel nem adott konkrét választ. Reményét fejezte ki, hogy az országban következetesen gyakorlatba ültetik az igazságügyi reformokat, ezt követően születhet döntés.
Johannis a téma kapcsán kifejtette: Románia számít Németország támogatására egy olyan megoldás megtalálása érdekében, amely segít a schengeni csatlakozás megvalósításában. Az államfő szerint a román csatlakozás mellett jó érv az Európai Bizottság legutóbbi igazságügyi országjelentése is, amely számos pozitív eredményt sorol fel.
Merkel elárulta: örömmel fogadta Johannis álalmfővé választását, hiszen a romániai német közösség tagjáról van szó. Kifejtette: két téren, a keleti partnerség és a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos európai külpolitikai terén is szorosan együttműködnek Romániával, mivel stratégiai fontosságú régióról van szó.
Kifejtette: egyetértettek abban, hogy tovább kell mélyíteni a gazdasági kapcsolatokat, és abban is, hogy Ukrajna estében a két ország közös álláspontot képvisel. Johannis németül köszönte meg Merkel szavait, majd románul folytatva mondott köszönetet a meghívásért.
Elmondta, gazdasági, kulturális és politikai szempontból is áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat. Németországot Románia egyik legfontosabb partnerének nevezte, és közölte, egyetértettek abban, hogy a Romániában élő német és a Németországban élő román közösség hidat képez a két ország között.
Kifejtette: Európa gazdasági sikeressége érdekében erősíteni kell a gazdasági együttműködést, meg kell valósítani a bankuniót. Azt is elmondta, hogy a találkozón kiálltak az európai értékek, a belső kohézió megerősítése mellett is.
Az ukrajnai konfliktus kapcsán elmondta: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy minél hamarabb véget érjen. Közölte: Románia elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi egysége mellett, és úgy vélte, egész Európa érdeke, hogy Ukrajnában stabilizálódjon és normalizálódjon a helyzet.
Angela Merkel reményét fejezte ki, hogy Oroszország nem jár ugyanúgy el Moldovában, mint Ukrajnában. Egyben lényegesnek nevezte a transznisztriai konfliktus nemzetközi erőfeszítésekkel történő megoldását.
Johannist kora délután Joachim Gauck német államfő is fogadta. A találkozót követően a román államfő úgy vélte, Románia kiválóan felhasználhatja a kommunizmust jól ismerő német elnök tapasztalatait a kommunizmust bemutató, hamarosan megnyitandó múzeum létrehozatalakor.
A kétnapos berlini látogatáson tartózkodó államfőt délben Joachum Gauck német elnök is fogadta. A találkozó előtt a két államfő egy olyan iskolában tanuló gyerekekkel találkozott, ahova jórészt Németországban élő bevándorlók gyerekei járnak. A diákok közt romániai roma tanulók is voltak.
A német kollégájával folytatott találkozót követően Johannis egy Facebook-posztban annak a véleményének adott hangot, hogy Gauck mindenki másnál jobban ismeri a kommunizmust, így tapasztalata felbecsülhetetlen a kommunista rendszert bemutató romániai múzeum megnyitásához.
Balogh Levente
Székelyhon.ro2015. február 27.
Szállót mindenkinek!
Ezúton jelezném a bukaresti kormánynak, hogy állampolgári jogon igényelnék egy állami tulajdonú szállodát. Na jó, nem leszek szerénytelen, beérem egy nagyobbacska panzióval is.
Vagy ha magánszemélynek nem lehet ilyen állami adományt juttatni, üsse kő, tessék a Krónika nevére íratni, pont jól jönne. De ha még így sem működik, akkor egye fene, ajándékozzák valamelyik történelmi magyar egyháznak.
Ne mondják, hogy ez nem lehetséges, hiszen a képviselőház épp most szentesítette azt a kormányrendeletet, amely értelmében az eddig állami tulajdonban lévő kovásznai Fenyő Szállót az ortodox egyháznak ajándékozzák.
Remélhetőleg a lehető leghamarabb meghozza a kormány az újabb ajándékozásról szóló döntést, ellenkező esetben a súlyos diszkrimináció árnyéka vetülne rá. Már eleve problémás ugyanis, hogy az elvileg felekezetileg semleges állam kiemeli az egyik egyházat a sok közül, és elhalmozza ajándékokkal – a legfelháborítóbb, hogy az állam és az önkormányzatok milliókat pocsékolnak el az adófizetők pénzéből arra, hogy templomépítésre az ortodoxoknak adományozzák. Miközben bármilyen közpénzt legfeljebb olyan tevékenységre szabadna az egyházaknak adni, amely révén valamilyen közfeladatot látnak el – például iskolákat, kórházakat, idősotthonokat üzemeltetnek.
Tudomásunk szerint azonban az ortodox egyház – amely amúgy is mesés vagyonnal rendelkezik, ráadásul adómentességet is élvez – nem nagyon lát el ilyen feladatokat. A számára pénzt vagy ingatlanokat ajándékozó állami vagy önkormányzati szervek így akár közpénzek hűtlen kezelésével is meggyanúsíthatók. Arról nem is beszélve, hogy az ortodox egyház a román sovinizmus egyik fellegvára, főleg a magyarlakta vidékeken.
Mindez abban a kontextusban, hogy a magyar egyházaknak még mindig vonakodnak visszaadni az ellopott ingatlanaikat, sőt egyet már újra is államosítottak, tényleg nem vet jó fényt a kormányra.
Úgyhogy reméljük, mihamarabb elhalmozza a mi egyházainkat is adományokkal. Vagy üsse kavics, azt sem bánjuk, ha nem teszi. Ehelyett viszont az ortodoxoknak átjátszott adományokat is visszaveszi, a pénzt pedig autópályákra vagy az oktatásra, esetleg az egészségügyre „tapsolja” el.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2015. március 2.
Közelkép – A szekufertőzött román maffiaállam fantomképe
Az életnél döbbenetesebb ihletforrásra nincs szükség. Így gondolta ezt Tudor Giurgiu rendező, a kolozsvári TIFF filmfesztivál „atyja” is, amikor úgy döntött: új filmjében megtörtént eseményeket dolgoz fel a viszonylag közeli múltból. Olyan eseményeket, amelyek azt bizonyítják, milyen mértékben összefonódott Romániában a bűn a politikummal és a titkosszolgálatokkal.
A Miért én? című, műfajában politikai thrillerként meghatározható mozi a 2002-es Panait-ügyet dolgozza fel: egy nagyváradi ügyész, Alexandru Lele őrizetbe vétette Bihar megye szociáldemokrata prefektusának fiát, aki nyakig benne volt az olajszőkítő maffiában. Mit ad Isten, ezért nem szakmai dicséretet kapott, hanem ráküldtek egy fiatal bukaresti ügyészt – ő volna Cristian Panait, a főszereplő –, hogy a jó előre előkészített koholt bizonyítékok és hamis tanúk vallomása nyomán eljárást indítson ellene hivatali visszaélés miatt, és félreállítsa az útból.
Csakhogy Panait még fiatal és idealista volt, ezért aztán a kelleténél mélyebben beleásta magát az ügybe, és rájött, hogy a politikum a legfőbb ügyészséggel és a hírszerzéssel karöltve megpróbálja elkenni az ügyet. Amikor ennek nyomán bűncselekmény hiányában nem volt hajlandó eljárást kezdeni a váradi ügyész ellen, őt „vették elő”: hivatali visszaéléssel és vesztegetés elfogadásával gyanúsították meg.
Ezt már nem bírta, és – a hivatalos verzió szerint – kivetette magát emeleti lakása erkélyéről. Halála azonban nem volt hiábavaló: azt követően indult be az a gépezet, amelynek nyomán számos vezető politikus mellett már az akkori szociáldemokrata miniszterelnököt, Adrian Năstasét is kétszer elítélték korrupció miatt – igaz, elég hamar ki is engedték.
A részben Nagyváradon forgatott – ezért a bukaresti, zártkörű premier után először kedden a partiumi városban bemutatott – Miért én? döbbenetes erővel jeleníti meg, milyen rendszer épül ki akkor, ha létrejön a politikusok, a hírszerzők és a bűnözők kartellje, amely a legalacsonyabb szinttől a bukaresti kormánypalotáig ér. A maffiát a politikum fedezi, a hírszerzéssel karöltve, hiszen a törvénytelenül értékesített üzemanyagból mindkettő jelentős sápot kap. Ezért aztán nem riadnak vissza semmitől sem, hogy jól menő pozíciójukat és üzletüket megvédjék. A történetvezetés meglehetősen feszes, a főszereplőt már az első percekben belevetik a mély vízbe – hogy aztán mélyreható környezet- és jellemtanulmányt kapjunk róla. Ahogy azonban a történet halad előre, és egyre bonyolódik, paradox módon mintha lelassulna, és becsúszna egy-két üresjárat is, és néha a párbeszédek is csikorognak kicsit.
Giurgiu szuggesztív képekkel, sok közelivel, premier és szuperplánokkal, sötét tónusú képekkel fokozza a feszültséget, ugyanakkor néhány, jelképértékűnek, hatásosnak szánt kép inkább hatásvadászra sikeredett – mint például a főszereplő árnyékát szinte ketrecbe zárva ábrázoló snitt. Mindemellett a film a legjobb detektívfilmek hagyományait felidézve szinte telivér hard boiled krimiként is nézhető – azzal a szomorú különbséggel, hogy tudjuk: a nyomozást végző főhős a végén nem fogja elnyerni méltó jutalmát.
Giurgiu a fikció segítségével próbálja felderíteni Panait utolsó napjait, és hátborzongatóan képes érzékeltetni, hogyan kezdi a bűnös rendszer fokozatosan kivetni magából a renitens ügyészt. A csúcsjelenet, amelyben főnöke meghívja magához, csak azért, hogy jegyzőkönyvekkel, fénykép- és videofelvételekkel bizonyítsa: már diákkora óta minden lépését megfigyelték, döbbenetes – hiszen aki a romániai mindennapokat ismeri, nagyon jól tudja, hogy akár így is lehetett volna. Sőt akár ma is lehetne így.
Szintén az elöljáró szavai adják meg a kulcsot a rendszer működéséhez. A főszereplő kérdésére, hogy miért őt választotta ki a váradi ügyész bemószerolására, egyszerű a válasz: mert vidéki fiúnak tűnt, aki kiéhezett a sikerre, és úgy tűnt, ezért bármire képes – pont, mint a maffiafilmekben.
A film számos szimbólummal operál. Az egyik tulajdonképpen jópofa geg: a főszereplő ütött-kopott 1300-as Daciájának rendszáma NUP – vagyis a „bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntetem” formula román rövidítése. Emellett Giurgiu beszélő nevekkel operál – az ügyész neve Panait helyett Panduru, a bekasztlizott váradi prefektusfié pedig Tărău helyett Haidău.
Előbbi egyértelműen a bűnüldöző pandúrt idézi, utóbbiban pedig nem nehéz a betyárt jelentő román haiduc szót felfedezni. Egyébként kimondottan jó választás volt a főszerepre Emilian Opreát jelölni – a fiatal színész szuggesztíven jeleníti meg az előbb a magánéletét, majd konkrétan az életét is feláldozó, a maffiaállam fogaskerekei között őrlődő karaktert.
Összességében a Miért én? erős film, amely arra vállalkozott, hogy megpróbáljon a mélyére tekinteni annak, hogyan működött – és talán még működik ma is – a román politikum. Az elénk táruló végeredmény egyáltalán nem szép látvány. De ez a legkevésbé sem a film hibája.
Miért én? (De ce eu? – román politikai thriller, 2015, 129 perc). Rendezte: Tudor Giurgiu.Szereplők: Emilian Oprea, Mihai Constantin, Andreea Vasile, Dan Condurache, Liviu Pintileasa.Írta: Tudor Giurgiu, Loredana Novak. Kép: Marius Panduru. Zene: Viktor Chouchkov.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)