udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
718
találat
lapozás: 1-30 ... 511-540 | 541-570 | 571-600 ... 691-718
Névmutató:
Popescu-Tariceanu, Calin
2008. január 14.
Miután korábban két ízben is elutasította Traian Basescu meghívását, január 12-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök találkozott az államfővel, az igazságügyi miniszter kinevezésével kapcsolatos megbeszélés végett. A vezető politikusok kétéves szünet után most először találkoztak. A megbeszélés mindössze fél órát tartott, és a részt vevő felek egyike sem volt hajlandó nyilatkozni annak eredményéről. Politikai források szerint a miniszterelnök továbbra is ragaszkodik Norica Nicolai igazságügyi miniszterré való kinevezéséhez. /Ö. I. B. : 2 év után négyszemközt Tariceanu és Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./2008. január 14.
Traian Basescu államfő elsősorban a liberálisokkal és a kormányfővel szembeni ellenszenve miatt tagadta meg Norica Nicolai igazságügy-miniszterré történő kinevezését. Basescu a miniszterjelölt szakmai múltjára hivatkozott, ezzel bebizonyította: Nicolai valóban alkalmatlan az igazságügy-miniszteri poszt betöltésére, másrészt diszkreditálta a kormányfő erősködését, aki a továbbiakban csak súlyos presztízsveszteség árán törhet lándzsát Nicolai mellett. Ha Basescu és Tariceanu jóban lenne, a 18 éve megkövesedett politikai szokásjog alapján Norica Nicolai – vagy akárki más – már elfoglalta volna a bársonyszéket. /Rostás Szabolcs: Apokalipszis máskor. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./2008. január 16.
Nyolcezer lejes pénzbüntetésre is ítélheti a diszkriminációellenes tanács Dan Voiculescut azért a kijelentéséért, miszerint megvonná az állampolgárságot azoktól, akik nem ismerik a román nyelvet, jelezte Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke, miután a testület meghallgatta a politikust. Voiculescu ellen Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki vezetője tett feljelentést. Voiculescu a negyedik politikus, aki a Diszkriminációellenes Tanács elé járul, miután Basescu államfő a „büdös cigány”-botrányával kijárta az utat Tariceanu kormányfőnek és Adrian Cioroianu külügyminiszternek, akiket szintén rasszista hangvételű nyilatkozatokkal vádoltak. A CNCD jövő héten dönt Voculescu ügyében. /Pénzbüntetés Voiculescunak? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./2008. január 17.
„Abban egyeztünk csak meg, hogy meg kell egyeznünk“ – nyilatkozta január 16-án Basescu államfő, miután ismét tárgyalt Calin-Popescu Tariceanu miniszterelnökkel Norica Nicolai kinevezése ügyében. A kormányfő továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a liberális szenátor legyen az igazságügyi miniszter, akinek kinevezését az államfő továbbra sem kívánja aláírni. Norica Nicolai sajtótájékoztatón hangsúlyozta: nem tartóztatott le, nem börtönöztetett be törvénytelenül egyetlen személyt sem. A politikus visszautasította Traian Basescu vele szemben felhozott vádjait. /B. T. : Nicolai cáfol, kitart. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./2008. január 23.
Csehországba látogatott Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök. Január 22-én tárgyalást folytatott Mirek Topolánek cseh kormányfővel. Románia feltételek nélkül támogatja az amerikai rakétavédelmi pajzs európai kiterjesztését Romániára és Bulgáriára, anélkül, hogy Oroszországot ellenségnek kellene tekinteni – jelentette ki Tariceanu Prágában. Mirek Topolánek kifejtette: Csehország stratégiai partnernek tekinti Romániát, amellyel minden területen széles körű együttműködésre törekszik. /Románia a rakétapajzs mellett. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./2008. január 25.
Nem szükséges a parlament jóváhagyása ahhoz, hogy a Tariceanu-kormány korrupcióval vádolt volt és jelenlegi miniszterei ellen, akik tagjai a szenátusnak vagy a képviselőháznak is, bűnvádi eljárás induljon – fejtette ki Laura Codruta Kövesi, Románia főügyésze. A Monica Macovei volt miniszter személyét érintő vádakat illetően Kövesi elmondta: ügy a nyomozás megkezdése előtti szakaszban van csupán. Eckstein-Kovács Péter szerint nem világos, hogy a miniszteri felelősség törvénye alapján bűnvádi eljárás indításakor szükséges-e annak a háznak a jóváhagyása, amelynek tagja az illető képviselő vagy szenátor, vagy sem. /Kövesi: Nem szükséges a parlament jóváhagyása a bűnvádi eljáráshoz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./2008. február 5.
Koszovó jövője, védelmi és biztonságpolitikai kérdések, valamint a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés kérdése egyaránt napirenden szerepelt Nicolas Sarkozy francia elnök február 4-i hivatalos romániai „villámlátogatásán”, amelynek keretében Traian Basescu államfővel megállapodást írt alá a két ország közötti stratégiai partnerség gyakorlati alkalmazásáról. Sarkozy öt órát töltött Bukarestben. A vendég Calin Popescu Tariceanu kormányfővel is tárgyalt, illetve a parlament két háza előtt mondott beszédet. Sarkozy kijelentette: Koszovó függetlensége elkerülhetetlen, s ebben az ügyben Európának egységesnek kell maradnia. Basescu jelezte: az egyoldalúan kikiáltott koszovói függetlenséget nem fogja elismerni. Sarkozy emlékeztetett rá, hogy ő az első francia elnök, aki az EU-tag Romániába látogat, éppen 40 évvel de Gaulle tábornok 1968-as történelmi látogatása után. Basescu elmondta: megállapodtak abban, hogy a Gas de France belép a Nabucco-projektbe, s Bukarest ezt támogatja. A román sajtó által idézett francia források szerint Sarkozy azért nem írt alá Bukarestben semmilyen konkrét gazdasági szerződést, mert Romániában jelentős méreteket ölt a korrupció. /Sarkozy Bukarestben – „villámlátogatáson” = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./2008. február 5.
A kormány saját hatáskörében próbál megoldást találni arra, hogy folytathassa tevékenységét a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS), amelynek a működését szabályozó törvényt az alkotmánybíróság a napokban minősítette alkotmányellenesnek – jelezte Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Első lépésként olyan döntést hoznának, amely lehetővé tenné, hogy az átvilágító bizottságnál lévő dossziék valamelyik közintézménynél maradjanak, ne kerüljenek vissza a titkosszolgálat vagy a hadsereg kezébe, vagyis hozzáférhetőek legyenek az állampolgárok számára. Második lépésként a kormány sürgősségi rendeletet fogadna el. Ez figyelembe venné az alkotmánybíróság ítéletét is, amelynek szellemében az igazságügyi szervek hatáskörébe utalná az egyes személyek ügynökmúltjával kapcsolatos ítéletek egy részét. Leszögezte, hogy a CNSAS nem fog a kormány ellenőrzése alá kerülni. Marius Oprea történész szerint a megoldás az lenne, ha az egykori kommunista titkosszolgálat irattárát nyilvánossá tennék. Javasolni fogja, hogy a CNSAS kerüljön a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet fennhatósága alá. /Kormányfői lépések a CNSAS működtetésére. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./2008. február 6.
Február 5-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök az ország gazdasági helyzetéről tartott megbeszélést Varujan Vosganian pénzügyminiszterrel és Mugur Isarescuval, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzójával. A kormányfő biztosította tárgyalópartnereit, hogy ebben az évben a kormány nem fog választási ingyen ígéretekbe bonyolódni. Idén a költségvetési hiány pótlása elsődleges feladata a kormánynak. Mugur Isarescu szerint kivitelezhető a kormánynak az a szándéka, hogy 2008-ban a gazdasági fejlődés ütemét 6 százalékon tartsa fenn, de fontosnak nevezte a költségvetési deficit csökkentését célzó óvatos politizálást is. /Tariceanu: Nem lesz fedezetlen kampányígéret! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./2008. február 7.
Február 6-án a kormány elfogadta a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működésére vonatkozó sürgősségi kormányhatározatot, amely szűkíti a testület hatáskörét. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök jelezte, hogy egy következő rendeletben szabályozzák majd végleg a testület hatáskörét. A rendelet értelmében a bizottság továbbra is illetékes a Szekuritáté irattárának adminisztrálásában, azonban nem hozhat viszont ítéletet, miszerint a vizsgált személy folytatott-e politikai rendőrségnek minősülő tevékenységet, vagy sem. Ezután is nyilvánosságra hozhatók a szekus tiszteket inkrimináló dokumentumok. /Folytathatja működését a CNSAS. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ A CNSAS megőrzi korábbi struktúráját, vagyonát és költségvetését. A CNSAS kollégiumának hatásköre változatlan marad, irányítja az intézmény munkáját, a kutatók akkreditálásával, a levél- és adattár ügykezelésével foglalkozik, a közérdekű információk áttekinthetőségét biztosítja. /B. T. : A CNSAS mentőöve. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./2008. február 7.
A Nemzeti Oktatás Föderációja (FEN) az oktatási törvénycsomag visszavonását és az országos közvita elkezdését kérte nyílt levélben Calin Popescu Tariceanu kormányfőtől. /Nyilvános vitát kér a FEN. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./2008. február 8.
Igazat adott az Alkotmánybíróság Traian Basescu államfőnek, a kormányfőnek a Nicolai-ügyben történt fellebbezését pedig elutasította. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kifogásolta, hogy Basescu visszautasította Norica Nicolai kinevezését. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az államfőnek joga van arra, hogy legalább egyszer visszautasítsa a kormányfő által jelölt minisztert. A testület döntése értelmében a miniszterelnöknek új személyt kell kineveznie az igazságügyi tárca élére. Basescu azért tartotta alkalmatlannak Norica Nicolait az igazságügyi miniszteri tisztség betöltésére, mert olyan bizonyítékok kerültek elő, amelyek a szenátor asszony szakmai inkompetenciájáról tanúskodnak. Nicolai 1989 előtti dolgairól van szó. Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) elnöke úgy véli, hogy az Alkotmánybíróság döntése „valódi bizalmatlansági indítvány” Tariceanu kormányfő ellen. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint az Alkotmánybíróság afféle túsz a két palota közti harcban. Frunda György RMDSZ-es szenátor szerint az Alkotmánybíróság döntése alkotmányellenes. /Alkotmánysértő Alkotmánybíróság? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./2008. február 9.
Alaptörvényt sértett az Alkotmánybíróság: az igazságügyi miniszter kinevezésével kapcsolatos döntésével átírta az ország alkotmányát, és elnöki rendszerré változtatta Romániát – olvasható a Ziua és a Gandul című bukaresti lapok február 8-i számában. Az államfőhöz közel álló Evenimentul Zilei a döntés ellentmondásosságára hívta fel a figyelmet. Basescu tavaly megtagadta Adrian Cioroianu külügyminiszteri kinevezését, de akkor az Alkotmánybíróság Tariceanunak kormányfőnek adott igazat, leszögezve, hogy az államfő nem gyakorolhat vétójogot a miniszterek kinevezésében. /Az Alkotmánybíróság alaptörvényt sértett – vélekedik a román sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./2008. február 12.
Traian Basescu államfő a miniszterelnökhöz és a parlament két elnökéhez intézett levelében kifejtette, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak /CNSAS/ át kellene világítania hivatalból a helyhatósági, a parlamenti és az elnökválasztások jelöltjeit, valamint a bírókat és a nagyköveteket. Basescu szerint szükséges a CNSAS hatáskörének kibővítésére. A sürgősségi kormányrendeletet könnyen összhangba lehet hozni az alkotmány szellemével, ha az átvilágító testület nem ad ki ítéleteket, hanem csak tényállásokat közöl. Calin Popescu Tariceanu válaszában kifejtette: a CNSAS nem ellenőrizheti le az összes helyhatósági választásokon induló jelölt politikai múltját, hiszen több száz személyről van szó. Ehelyett a jelöltek saját felelősségükre nyilatkozatot tegyenek arról, hogy együttműködtek-e vagy sem a volt titkosszolgálattal. A civil szervezetek arra kérték a CNSAS-t, hogy ellenőrizze az igazságszolgáltatásban vezetői tisztséget betöltő személyek politikai múltját. A Mugur Ciuvica által irányított Politikai Kivizsgáló Csoport (GIP) felszólította Traian Basescut, tegye közzé munkakönyvét, a szakmai önéletrajzát és a CNSAS-nál található dossziéját. /Basescu: Ki kell terjeszteni a CNSAS hatáskörét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./2008. február 15.
Mindössze két politikai alakulat, az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt (PRM) illetékesei vettek részt a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését szabályozó új törvény megvitatására összehívott tanácskozáson. A PRM képviselői ráadásul kizárólag azért jelentek meg, hogy közöljék: „a CNSAS meghalt, a halott pedig nem tér vissza a sírból, a párt egyedül az irattár sorsáért aggódik”. Marius Oprea tanácsadó reméli, hogy február végén nyilvánosságra hozhatják a végleges változatot. Constantin Ticu-Dumitrescu, az eredeti jogszabály kezdeményezője csalódottan állapította meg, hogy Romániában továbbra sem igénylik az igazság feltárását. /Nagy B. István: Parttalan átvilágítási vita. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./ Két héten belül elkészül a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését szabályozó új törvény – közölte Calin Popescu-Tariceanu kormányfő tanácsosa, Marius Oprea történész az igazságügyi tárcánál sorra került megbeszélést követően. Az RMDSZ szerint az átvilágító testületnek ítéletmondás helyett bizonylatokat kell kiadnia a vizsgált személyek és a Szekuritáté viszonyáról. Marius Oprea méltatlankodott amiatt, hogy a Demokrata-Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt képviselői nem vettek részt a megbeszélésen. /„Csiszolódik” az átvilágítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./2008. február 16.
Folytatódjanak az átvilágítások, kérte Traian Basescu államfő nyomatékosan Tariceanu miniszterelnöktől. Szerinte azonnal meg kellene kezdeni az önkormányzati, törvényhozási és elnökválasztás jelöltjeinek, a bírói és ügyészi testület tagjainak, a diplomáciai testület tagjainak és a nagykövetek átvilágítását. Hozzátette, az átvilágítás során szerzett információk alapján az ítélethozatal a bíróság feladata marad. Azé a bíróságé, melynek tagjait Basescu szerint át kellene világítani. Önmagukról hozhatnának ítéleteket… Calin Popescu Tariceanu reagált: az idő rövidsége miatt képtelenség minden egyes önkormányzati jelöltet átvilágítani. /Folytatódjanak az átvilágítások! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./2008. február 18.
Bár mindkét politikai alakulat illetékesei cáfolták, sajtóértesülések szerint közös kormányalakítási tervekről folytatott tárgyalást az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége. A találkozó egyik témáját a Mircea Geoana PSD-elnök által javasolt együttműködési egyezmény jelentette. Geoana egy öt évre szóló politikai paktumot javasolt Calin Popescu-Tariceanu PNL-elnöknek, amely közös kampánystratégiáról, a Demokrata-Liberális Párt elszigeteléséről, valamint a választásokat követően egy PNL–PSD kabinet létrehozásáról szól. /Nagy B. István: Titkos megállapodás a PSD és PNL között? = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./2008. február 18.
A Szembenézés a kommunista múlttal című temesvári konferencián részt vett Marius Oprea, a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója, a Tismaneanu Bizottság tagja, a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet elnöke. A brassói történész véleménye szerint Romániában a kommunizmust csak “privatizálták”, a más pártaktivistákból és szekusokból álló gépezet tovább működik, ők irányítják az országot. Oprea az általa vezetett intézet tevékenységéről nyilatkozott: a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézetet 2005-ben hozták létre és közvetlenül Tariceanu kormányfőnek van alárendelve. Feladata a volt Securitate által elkövetett visszaélések és bűnök feltárása, esetenként a bűnösöket a törvény elé idézik. Eddigi kutatásaik szerint a kommunista elnyomó gépezet visszaéléseit bizonyíthatóan 617 876 személy szenvedte meg. 1989-ben a Securitatenak 10 500 tisztje volt, munkájukat 136 000 aktív besúgó segítette. Ugyanebben az időszakban a kommunista pártnak több mint 50. 000 aktivistája volt. Nyomon követhető, hogy a volt kommunista aktivisták és Securitate tisztek közül nagyon sokan fontos tisztségekbe kerültek a rendszerváltás után. Két volt szekus tiszt például, akiknek a Szabad Európa Rádió monitorizálása volt a feladatuk, jelenleg magas beosztásban dolgoznak a Különleges Távközlési Szolgálat nevű titkosszolgálatnál. A Kommunizmus Bűneit Feltáró Intézet célja a kommunista korszak tudományos feltárása. A kommunizmus történetéről szóló alternatív tankönyv kiadásán is dolgoznak, amely remélhetően a következő tanévtől már választható tantárgy lesz az iskolákban. 35 alkalmazottjuk van, és több mint 70 külső munkatársuk. Néhány hónapja egy feltáró akció során kiásták hat fiatalember holttestét, akiket a szekusok öltek meg. Az volt egyetlen bűnük, hogy nem jelentkeztek katonai sorozásra. Mindez 1950. március 9-én történt, valahol a besztercei hegyek között. Miután halomra lőtték őket, a szekusok a bekopogtattak a fiatalok szüleihez azzal, hogy vegyenek szerszámokat és induljanak eltemetni holmi kutyákat. Oprea úgy érzi, ilyen esetben nem beszélhet megbocsátásáról. A gyilkosok közül egyik sem kért bocsánatot. Lehet beszélni megbékélésről, de nem bocsáthatnak meg hivatalból ezer és ezer ember nevében, akiket megöltek. /Pataki Zoltán: Egy kommunistavadász vallomása. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./2008. február 20.
Az RMDSZ kormányból történő eltávolítására szólította fel február 19-én a miniszterelnököt Ludovic Orban a koalíciós társ Nemzeti Liberális Párt (PNL) ülésén. A PNL alelnöke a második liberális politikus, aki az RMDSZ eltávolítására szólítja fel Tariceanut: Radu Campeanu szenátor szintén méltatlankodott Markóék állásfoglalása miatt, s a miniszterelnökhöz fordult panaszával. A parlament több tagja hurrogással fogadta, amikor az RMDSZ február 18-án nemmel szavazott. /két ház együttes ülésén 357 szavazattal 27 ellenében elfogadták azt a hivatalos nyilatkozatot, amely megerősíti Románia elutasító álláspontját a koszovói függetlenséggel kapcsolatban. / Calin Popescu-Tariceanu elhárította Orban javaslatát. A kormányfő azt hozta fel az RMDSZ „mentségére”, hogy Markóék nem látnak analógiát Koszovó és Erdély között. Tariceanu egyben dicsérő szavakkal szólt az RMDSZ-ről, amely szerinte bebizonyította, hogy „képes parlamenti eszközökkel küzdeni a magyar kisebbség jogaiért”. Az RMDSZ vezető politikusai nem riadtak meg Orban szavaitól. Kelemen Hunor ügyvezető elnök magánvéleménynek tartja a PNL alelnökének álláspontját. „Páratlan helyzet lenne Románia újkori történetében, ha az RMDSZ-t azért szorítanák ki a kormányzásból, mert egyetértett egy nemzetközi érdekeltségű kérdésben” – mondta Markó Béla. RMDSZ-elnök. /Cs. P. T. : Orban: menjen az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./2008. február 21.
Megegyezett az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) arról, hogy előre hozott választásokat rendeznek, egyszerre a helyhatósági választásokkal, a két alakulat célja a parlamenti többség megszerzése a következő ciklusban. A liberálisokat a pártelnök-kormányfő Calin Popescu-Tariceanu és Bogdan Olteanu házelnök, a szociáldemokratákat pedig Mircea Geoana pártelnök és Viorel Hrebenciuc képviselte. A forgatókönyv szerint a szociáldemokraták bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, amit a liberálisok is megszavaznak, így a kormány megbukik. /I. I. Cs. : PSD–PNL titkos paktum? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./