udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
748
találat
lapozás: 1-30 ... 511-540 | 541-570 | 571-600 ... 721-748
Névmutató:
Tudor, Corneliu Vadim
2007. március 27.
A Nagy-Románia Párt (PRM) országos tanácsa elítéli az „előzmény nélküli politikai válságot”, támogatja Traian Basescu államfő tisztségéből való felfüggesztésére irányuló kezdeményezést. Corneliu Vadim Tudor pártvezér kifejtette: nemzeti egységkormány létrehozását szorgalmazzák, amelyből az RMDSZ-t kizárnák. /Farcádi Botond: Nagy-romániás válságmegoldás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./2007. április 27.
Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke kijelentette: a PD legfontosabb célja Traian Basescu támogatása, hogy a felfüggesztett elnök 75–80 százalékos támogatással kerüljön ki győztesen a referendumból. A PD másik célja a jelenleg Romániát uraló „despotizmus” megszüntetése. A demokrata elnök despotáknak nevezte Tariceanu miniszterelnököt, Geoanat, Markó Bélát és C. V. Tudort, és azzal vádolta őket, hogy olyan rendszert akarnak megvalósítani, amely sérti az alkotmányt és az ország törvényeit. /Boc nyolcvan százalékos győzelmet akar. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./2007. április 28.
Basescu volt államfő csodát tett: egy akolba terelte a Nagy-Románia Pártot és az RMDSZ-t. Meghökkentő Corneliu Vadim Tudor, Markó Béla és társai elmúlt hetekbeli szövetkezése. Magyarázza is az RMDSZ a bizonyítványát, személyeskedéstől mentes Basescu-ellenes kampányt ígér. Jó lenne, ha a független törvényhozás, a végrehajtó hatalom, a kormány és igazságszolgáltatás megfelelő ellensúlyok beépítése mellett dolgozna, tiszta és egyértelmű törvények alapján, jó lenne, ha a titkosszolgálatok „nem nőnének a fejünkre”, írta a lap munkatársa. A modern Romániáig még nagyon hosszú az út. /Simó Erzsébet: Egy akolban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./2007. május 9.
Traian Basescu felfüggesztett államfő, miután a BBC-nek adott interjújában kijelentette, hogy „Markó Béla szájon csókolta Corneliu Vadim Tudort”, május 8-án kijelentette: Markó Béla azt kérte tőle, lépjen közbe a korrupcióellenes ügyészségen a költői honoráriuma, illetve a Nagy Zsolt ellen indított ügyészségi vizsgálat kapcsán. Az RMDSZ elnöke határozottan cáfolta, hogy ilyen kéréssel fordult volna Basescuhoz. Elmondta: kétszer tárgyalt Nagy Zsolt ügyéről Basescuval, mindkét alkalommal az államfő tájékoztatta őt a vizsgálat állásáról. Hangsúlyozta: a költői honoráriuma miatt indított előzetes vizsgálatról soha nem tárgyalt Basescuval. Mint ismeretes, Markó a Bookart-al kötött szerződést közel egymilliárd régi lej értékben, amiért a csíkszeredai kiadó néhány évre előre megvásárolta Markó megírandó könyveinek kiadási jogát. Az ironikus megjegyzések sem hiányoztak. Markó például kijelentette: „nem hiszik, hogy Basescu nem mond igazat? Volt már erre példa”. Markó megengedhetetlennek tartja, hogy a kampányban a „dossziék háborúja” folyjon. Rámutatott: olyan információk kerültek birtokába, miszerint az RMDSZ többi törvényhozója ellen is vizsgálat indulhat azzal gyanúsítva őket, hogy etnikai alapon osztogattak pénzt. /B. T. : A kampány fősodrában az RMDSZ. Éles szóváltás Markó és Basescu között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./ Markó hangsúlyozta, hogy a kettőjük között lezajlott beszélgetéseket – mint az elöljárók közötti megannyi más hivatalos megbeszélést – rögzítették, ezek a felvételek pedig tanúsíthatják, hogy Basescu nem mond igazat. Basescu úgy fogalmazott, hogy Monica Macovei volt igazságügyi miniszterrel együtt azon fáradozott, hogy elkülönítse az igazságügyet a politikum befolyásától. Mint mondta, ez vezetett ahhoz a pillanatnyi koalícióhoz, amelyben az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt karöltve szavazta meg a parlamentben az államfői tisztségből való felfüggesztését. Basescu úgy fogalmazott, leginkább az RMDSZ hozzáállása lepte meg, ezt azonban azzal magyarázta, hogy elutasította az RMDSZ részéről érkező közbenjárási kérelmet. Markó leszögezte, az RMDSZ senkivel sem szövetkezett és egyeztetett arról, hogy milyen álláspontot képvisel az államfő megnyilvánulásaival szemben. /Eldurvult a népszavazási kampány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./2007. május 10.
17 évvel ezelőtt az RMDSZ az erdélyi magyar közösség érdekvédelmi szervezeteként, a demokrácia és a rendszerváltás elkötelezett híveként lépett a politikai porondra. Az első megdöbbenés akkor történt, amikor az RMDSZ Ion Iliescu államelnökségének támogatására szólította fel tagságát. Annak a posztkommunista vezetőnek, aki „szeparatistának” bélyegezte a magyarságot, elindítva ezzel azt az erőteljes nacionalista, magyarellenes hullámot, amely a marosvásárhelyi „fekete márciusi” eseményekben csúcsosodott ki. Gyenge politikai érv, hogy kényszerhelyzetben volt az RMDSZ, mert az ellenjelölt a nagy-romániás Vadim Tudor volt. 2004-ben a téves politikai helyzetértékelés következtében az RMDSZ-vezetés Nastase mellett kampányolt. Hargita megye szenátorai a televízió képernyőjén azzal riogatták Székelyföld lakosságát, hogy ha a PD és Basescu győz, a nacionalista Pruteanu lesz a tanügyminiszter, és akkor jaj a magyar iskoláknak. Az RMDSZ-ben (még mindig) bízó magyar lakosság szót fogadott, és Románia legelmaradottabb vidékeivel együtt szavazott Nastasera. Az eredmény ismeretes. Csúfos bukás. A mindenkori román kormányoknak az EU-s csatlakozás előtt szükségük volt az RMDSZ-re, ezért elnézték az RMDSZ gyors pálfordulását. Markó Béla most Basescu ellen kampányol. Papp Kincses Emese hibás politikai döntésnek tartja, hogy az erdélyi magyarságot újból belekényszerítik egy előreláthatóan vesztes politikai harcba. /Papp Kincses Emese: Különvélemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./2007. május 21.
A május 19-i népszavazás – a szavazócédulák 97,8 százalékának összesítése alapján – eredménye: Traian Basescu államfőre szavazott a polgárok 74,3 százaléka, a menesztésére csak 24,9 százaléka voksolt a menesztésére. A két székely megyében több mint 80 százalékos volt az államfő támogatottsága a szavazatukat leadók körében. „A mai szavazatokból én azt a következtetést vonom le, hogy a román választók a politikai osztály megújulását sürgetik” – mondta a felfüggesztett államfő. Jelezte, hogy be fogja vezetni az egyéni szavazókörzetes választási rendszert és szorgalmazni fogja az alkotmány módosítását. „Elsősorban egy fontos és aggasztó jelenségre hívnám fel a figyelmet: az alacsony részvételre” – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. „A többségben magyarlakta régiókban tapasztalt, az átlagnál is alacsonyabb részvétel azt mutatja, a magyarok még kevésbé tekintették prioritásnak a népszavazást, és ilyen értelemben még kevésbé tartják fontosnak az elnöki intézményt, mint a lakosság többi része” – fejtegette az RMDSZ elnöke. /Traian Basescu államelnök visszatér. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ A közvélemény-kutató felmérése szerint a romániai magyarok hetven százaléka Basescu mellett szavazott. Több európai politikus, köztük az Európai Bizottság elnöke máris üdvözölte a népszavazás eredményét, és a reformok folytatását kérte Bukaresttől. A választásra jogosultak 44,02 százaléka élt szavazási jogával. „A választók 75 százaléka támogatta az én programomat, és mindössze 25 százalék szavazott bizalmat a felfüggesztésem mellett voksoló 322 honatyának, azaz Voiculescunak, Iliescunak, Geoanának, Hrebenciucnak, Vadim Tudornak és Verestóy Attilának” – szögezte le Basescu. /Farcádi Botond: Basescu ismét az élen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./2007. május 23.
„Nem azért szavaztunk Traian Basescu felfüggesztése ellen, mert politikai támogatást reméltünk a Demokrata Párttól – jelentette ki sajtótájékoztatóján Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség alelnöke, aki szerint a népszavazás eredménye megmutatta: győzött a demokrácia. Hozzátette: azzal, hogy az RMDSZ a PSD-vel és a Nagy-Románia Párttal szövetkezett a referendumon, a „kormányzás árát” fizette meg. Tőkés András szerint nem az volt a probléma, hogy gondok merültek fel a kommunikációban és ennek tudható be a magyarság alacsony arányú részvétele a referendumon, mint ahogyan azt az RMDSZ elnöke, Markó Béla és Borbély László miniszter kijelentették, hanem a „kommunikáció tartalma” jelentette a problémát. Tőkés András nem érti, miért szövetkezett az RMDSZ a referendum alkalmával Vadim Tudorral, Mircea Geoanaval és Gheorghe Funarral, ez lenne a kormányzás ára? Tőkés András elmondta: az MPSZ nem akar Traian Basescu bábja lenni, fel sem vették a kapcsolatot a Demokrata Párt megyei szervezetével, de pártként való bejegyzésük után számítanak a PD támogatására. /Antalfi Imola: „Nem szándékozunk Basescu bábjai lenni”. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./2007. május 26.
A Nagy-Románia Párt támogat bármely, a “román–magyar kormány felszámolására” irányuló bizalmatlansági indítványt – jelentette ki Corneliu Vadim Tudor pártelnök sajtótájékoztatóján. “Mindenfajta politikai számításon túl az a nemzet érdeke, hogy ez a soviniszta szervezet eltűnjön a kormányból” – állította. Vadim Tudor elismételte: egy nemzeti szövetségi kormány alakítása lenne az egyetlen megoldás, amelyben az RMDSZ nem szerepelne, ennek a kormánynak kellene előkészítenie az előrehozott választásokat. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./2007. május 28.
Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint Basescu államfő aláírta a Corneliu Vadim Tudor szenátornak adományozott Románia Csillaga érdemrend visszavonásáról szóló rendeletet. Az elismerést még Ion Iliescu elnök adományozta 2004-ben a Nagy-Románia Párt vezetőjének. /Az elnök visszavonta Vadim Tudor kitüntetését. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./2007. június 5.
A romániai kommunizmust elítélő jelentést elkészítő kutatócsoport irányítója, Vladimir Tismaneanu elmondta: halálos fenyegetést tartalmazó levelet kapott. A politológus szerint a megfélemlítési akció mögött a Nagy-Románia Párt (PRM) áll. „Tekintettel arra, hogy C. V. Tudor már többször is kifejezte az elnöki bizottság iránti ellenszenvét, és mivel tagadhatatlan a hasonlóság Tudor nyilvánosság előtt tett nyilatkozatai, illetve a levél hangneme között, felmerül a kérdés: vajon egy mániákus antiszemita egyéni akciójával, vagy a PRM szekusaihoz kötődő stratégiával állok szemben”, tette fel a kérdést Tismaneanu. /Halállal fenyegették meg Tismaneanut. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./2007. június 26.
Az egész lakosságot le kell vizsgáztatni román nyelvből, ha a parlament elfogadja a konzervatívok törvényjavaslatát. Ennek lényege, hogy mindenkinek tudnia és beszélnie kell az ország hivatalos nyelvét. „Ha nem tud románul, meg fog tanulni, mert nincs más választása, ha Romániában akar élni” – jelentette ki Dan Voiculescutól, a Konzervatív Párt (PC) elnöke azt követően, hogy Borbély László régiófejlesztési miniszter szerinte „arcátlan módon” magyarul szólította meg. A PC elnöke már korábban bejelentette: pártja olyan törvény elfogadását kezdeményezi, amelynek alapján megvonható az állampolgárság bárkitől, aki nem ismeri a román nyelvet. Voiculescu kikelt azok ellen a jogi előírások ellen is, amelyek megkövetelik a köztisztviselőktől, hogy a magyar lakossággal magyar nyelven kommunikáljanak azokon a településeken, ahol a törvényben meghatározott számarány ezt indokolttá teszi. A konzervatívok javaslatát még a nyíltan magyarellenes Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke, Corneliu Vadim Tudor is badarságnak nevezte. A román hatóságok nem tárolhatnak adatokat az állampolgárok etnikai hovatartozásáról. Ezt tucatnyi olyan európai szerződés tiltja, amelyeket a csatlakozási folyamatban Románia átemelt saját törvénykezésébe. Sarmiza Fetcu, az országos rendőr-főkapitányság szóvivője nem adott választ arra, hogy tárolhat-e és feldolgozhat-e az etnikumra vonatkozó személyes adatokat a rendőrség. „Ez szigorúan bizalmas információ” – mondta. Ellenben nyilvános az Europol-egyezmény, amelyhez Románia is csatlakozott. Eszerint „tilos feldolgozni azokat a személyi adatokat, amelyek a faji vagy etnikai származásra, politikai nézetekre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, politikai párttagságra, szakszervezeti tagságra vagy az egészségre és nemi életre vonatkoznak. ”A román rendőrség korábban gyűjtött adatokat az etnikumra vonatkozóan, többek között a személyazonossági igazolvány kiállításakor. /Szőcs Levente: Megafelmérő román nyelvből. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./2007. július 11.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Gigi Becali lekörözte a Nagy-Románia Pártot (PRM) és legfőbb riválisát, Cornaliu Vadim Tudort. Becali a referendum óta támogatja Traian Basescu elnököt, de ez nem gátolja meg abban, hogy elnökjelöltnek tekintse magát. George Becali, a pásztorból lett milliárdos felküzdötte magát a legnépszerűbb politikusok közé. Becali Viorel Lis volt bukaresti főpolgármestertől megvette a nacionalista Új Generáció Pártot (PNG). A PNG 2004-ben a szavazatok 2,5 százalékát szerezte meg, George Becali elnökjelöltre pedig a választók 1,77 százaléka szavazott. Nagy botrány lett, amikor kiderült, hogy Becali több közvetítő útján pénzt juttatott a Pro TV-nek – többek között kifizette a tévétársaság tetemes adósságát -, cserében a tévécsatorna híradója a PNG elnökével kezdődött-végződött. Becali maga mellé vett egy neves politológust, Dan Pavelt. Becali hazát, Istent emleget, uszít a roma és a szexuális kisebbségek ellen. Retorikája a Vasgárdát, a misztikus ultranacionalizmust idézi. A legutóbbi felmérések szerint a PNG 13,1 százalékos támogatásnak örvend, a PRM viszont 4,1 százalékkal nem érné el a bejutási küszöböt, Becali pedig a harmadik legnépszerűbb politikus Traian Basescu és Mircea Geoana mögött. /Simon Judit: Gigi Becali lekörözte Vadim Tudort. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./2007. augusztus 7.
Történetének során első alkalommal, a közvélemény-kutatások szerint, a Nagy-Románia Párt (PRM) nem érné el az öt százalékos törvényhozási küszöböt. Mindeddig a szélsőjobboldali, nacionalista alakulat a harmadik legnépszerűbb volt, és Corneliu Vadim Tudor pártvezér is előkelő helyet foglalt el a népszerűségi listán. A PRM tábora akkor kezdett csökkeni, amikor a politikai palettán megjelent George Becali, a pásztorból lett milliomos, és alakulata, az Új Generáció Párt (PNG). Elemzők szerint a Nagy-Románia Párt (PRM) a volt kommunista állam sajátságos képződményeként jelent meg 1991-ben a politikai életben. Vezetője, Vadim Tudor, a diktátor kegyeltje, költő, lapszerkesztő, szélsőséges nacionalista programmal lépett a nyilvánosság elé, amely magába foglalja a másság elutasítását, az idegengyűlöletet, és hangoztatja a magyar veszélyt. Elemzők szerint a PRM és lapja, a Nagy-Románia a volt politikai rendőrség képződménye. Az 1992-es helyhatósági választásokon Gheorghe Funar, a párt jelenlegi főtitkára, akkor még a PUNR színeiben elnyerte Kolozsvár polgármesteri tisztségét. A polgármester tizenkét éven át vívta ádáz küzdelmet a magyarok ellen. Diadalát elsősorban a városba a diktatúra időszakában az ország különböző részeiből ide telepítettetek, valamint a katonaság biztosította. 1995-ben, miután bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson, Vadim Tudor támadásba lendült Iliescu államfő ellen. Ebben az évben indul az első bűnvádi eljárás a pártvezér–szenátor ellen. Több száz keresetet nyújtottak be ellene értelmiségiek, politikusok, azonban csupán egyetlen pert veszített el. Ez esetben is csupán pénzbüntetésre ítélték. A többi eljárás feledébe merült, vagy évtizedek óta húzódik. 2002-ben Vadim Tudor, a vezér „filoszemitának” vallotta magát és kifejtette: sajnálja, hogy a zsidókat bírálta. /Simon Judit: PRM: nacionalista, szélsőséges. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./2007. október 30.
Egyre inkább úgy látszik, hogy újraszerveződik az a kisantant, mely hosszú évtizedekkel ezelőtt a maradék Magyarország és a magyarság elszigetelésére és végső tönkretételére szövetkezett. Akkor Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia alkotta a véd- és dacszövetséget, ma Szlovákia vezeti, és Románia egyes politikai erői csatlakoztak hozzá. Szerbia pillanatnyilag egyébbel van elfoglalva, Koszovóval foglalkozik. Szlovákiában Ján Slota kimondta, Szlovákia nemzetállam, s a területén lakó magyarok – pártjukkal együtt! – nemzetárulók. Romániában Voiculescu lassan túltesz Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar ostobaságain. /Magyari Lajos: Slota és Voiculescu. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./2007. november 16.
Három kitüntetéssel térhet haza Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke Rómából, ahol a szenátus alelnökeként tartózkodik. Corneliu Vadum Tudort az olasz képviselőház és a szenátus is megajándékozta egy-egy csillaggal. Korábban a Románia Csillaga érdemrendet Ion Iliescu volt államfő adta Corneliu Vadim Tudornak, idén nyáron azonban Traian Basescu elnök visszavonta az érdemrendet eleget téve a felterjesztéseket megfogalmazó tanács több tagja kérésének. Utóbbiak azzal érveltek, hogy a PRM elnöke nem kért bocsánatot azért a „cirkuszért”, amelyet a parlamentben rendezett párttársaival egy tavaly decemberi ülésen, amelyen az államfő bemutatta a kommunizmust elítélő jelentést. Basescu beszédét a nagy-romániások bekiabálásokkal és füttykoncerttel többször félbeszakították, Tudor pedig több jelenlévő értelmiségit megfenyegetett, hogy ledobja őket a parlament erkélyéről, miután azok csaknem ölre mentek a PRM támogatóival. Az incidens nyomán Traian Basescu visszavonta az érdemrendet, a Tudor azonban megóvta a bíróságon az államfői rendeletet. Vadim érdemrendje már korábban külföldön is botrányt kavart. Az amerikai Holokauszt Bizottság elnöke, a béke Nobel-díjas Ellie Wiesel tájékoztatta a román elnöki hivatalt, hogy lemond a korábban kapott román állami kitüntetésről. Levelében a zsidóirtás túlélője azzal érvelt, hogy nem akar olyan klubba tartozni, amelybe antiszemiták és holokauszt-tagadók is belépést nyertek. Egy nappal később a Szabad Európa Rádió tizenöt egykori munkatársa úgyszintén lemondott a Ion Iliescutól kapott érdemrendről. /Pápai érdemrend Vadimnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./2007. november 26.
A Központi Választási Iroda adatai szerint este hét óráig a polgárok 27,29 százaléka járult az urnák elé, ez a legalacsonyabb részvételi arány Romániában az eddigi választásokon. „A legerősebbek vagyunk Romániában és a legnagyobbak Európában. Hivatalosan bejelenthetjük, hogy a Demokrata Párt megnyerte az europarlamenti választásokat” – mondta Emil Boc elnök az első exit- poll eredmények bejelentése után. „A PD célja a kormányzás” – mondta Emil Boc. Mircea Geoana, a PSD elnöke szerint a „gyenge kormány és a hataloméhes elnök lejáratta sok ember szemében ezt a választást, a távolmaradás az állampolgárok halk válasza az elnyúló politikai válságra. ” Az eredmények láttán Corneliu Vadim Tudor, a PRM elnöke bejelentette: lemond szenátori mandátumáról, s erre a lépésre szólította fel párttársait is. /A székely szavazókedv döntött. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./2007. november 27.
Valóságos politikai földrengést váltott ki az európai parlamenti (EP) választásokon öt százalék alatt teljesítő kisebb pártokban a kudarc. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke bejelentette, lemond szenátori tisztségéről, és összehívja tömörülése rendkívüli kongresszusát, amelyen javasolni fogja a politikai alakulat kilépését a parlamentből. A PRM honatyái azonban nem szívesen adnák fel jövedelmező tisztségüket. Gheorghe Funar pártfőtitkár figyelmeztetett: a párt kilépése csak lehetőséget adna az RMDSZ-nek a „szárnyalásra”. A Nemzeti Liberális Fiatalok (TNL) listáján indult Csibi Magor befutott, EP-képviselő lett. Az EP-ben a környezetvédelmi bizottságban szeretne dolgozni. /Bogdán Tibor: Kis pártok – nagy földrengések. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./2007. november 28.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke (PRM) bejelentette, hogy a szenátus tagja marad. Szerinte meghamisították az európai parlamenti választásokat. Ezt azzal támasztotta alá, hogy bejutott az EP-be két RMDSZ-es képviselő és Tőkés László, miközben a román nemzeti erőket képviselők közül senki. Úgy vélte: Nicholas Taubman amerikai nagykövet műve, hogy olyan terroristák, mint Tőkés László és azok a képviselők, aki azt merték kérni, hogy a magyar nyelv is hivatalos legyen Romániában, bejutottak az EP-be. C. V. Tudor bejelentette, levelet fog írni George W. Bushnak és Condoleezza Rice-nak, hogy hívják vissza Taubmant, mert ha a nagykövet egy éven belül nem megy el, Románia föderális állammá fog válni. Továbbá hitványnak nevezte Taubman nagykövetet, aki szerinte nevetségessé teszi a zsidó fajt. /Vadim Tudor: nem mondok le. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./2007. november 28.
Jó tucatnyi esztendővel ezelőtt hallotta először az újságíró: a szekuból kinőtt hírszerzők célja, hogy a Nemzetmentési Frontból kifejlődő két nagy párt létezzen Romániában és ezek felváltva kerüljenek hatalomra. Ehhez azonban fel kell számolni a történelmi pártokat, a nacionalistákat fel kell osztani kisebb csoportokra, az RMDSZ pedig jó lesz dísznek a hatalom kalapján. Akkoriban csak megmosolyogták ezt, mert e tervhez egy akkor másod-, harmadrendű politikusnak, Traian Basescunak a nevét kapcsolták. Abban az időben éppen a parasztpárt került hatalomra, a liberálisok is mindinkább erősödtek, C. V. Tudor és a nagy-romániások pedig népszerűségük csúcsán voltak. Aztán előbb eltűntek a süllyesztőben a keresztény-demokrata parasztpártiak. Lejáratásukhoz, nem kis mértékben, az akkori szállításügyi miniszter, Traian Basescu járult hozzá. Később a liberálisokat szerette volna besorjázni a demokrata pártiak közé, de ennek Calin Popescu-Tariceanu állt ellent. A két párt összeboronálására még Teodor Stolojannal, Tariceanu elődjével egyezett meg, azonban Tariceanu került a pártelnöki, s ezzel a miniszterelnöki székbe. Igaz, azzal az ígérettel, hogy néhány hónap múlva visszalép. Tariceanu azonban nem mondott le a kormányfői tisztségről. És ezzel megkezdődött a harc az időközben államfői bársonyszékbe került Basescu és a kormánypalotába magát befészkelő Tariceanu között. Megindították a kormány tagjai ellen a lejárató hadjáratot, Tariceanut ez sem zavarta. A cél megmaradt: két pártnak váltakozva kell kormányoznia, egy darabig Traian Basescu elnöksége alatt. Ezt nem tudták elérni a régi választási törvény szerint, ezért új választási törvényt hoztak létre. Tariceanu azonban s előbb lépett és elfogadtatott a kormánnyal egy új, nemcsak két párt parlamenti jelenlétét biztosító választási jogszabályt. Az államfőnek nem maradt más hátra, mint, hogy lejárassa a parlamentet és népszavazást rendezzen egy közvetlen választásért. /Román Győző: Egy vezér, két párt, egy nemzet. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 28./2007. november 29.
Tőkés László legyőzi az RMDSZ-t, Corneliu Vadim Tudor és Gigi Becali pártjai pedig brüsszeli mandátumot kapnak – a hivatalos eredmények tükrében ezek a legfeltűnőbb tévedései az európai parlamenti választásokat megelőző közvélemény-kutatásoknak. A magyarság körében egyetlen olyan közvélemény-kutatás készült, amelynek eredményei ismertekké váltak. Ez utóbbi felmérést Tőkés László független jelölt rendelte meg, adatait Szilágyi Zsolt kampányfőnök ismertette. Eszerint Tőkés biztosan vezeti a versenyt az erdélyi magyarok körében: 37,5 százalékuk a református püspökre, 29 százaléka az RMDSZ-re szavazna, 33 százalékuk pedig határozatlan. A választás eredménye nem ez volt. Szilágyi Zsolt azzal magyarázta a tévedést, hogy az általuk megrendelt közvélemény-kutatás csak kilenc megyére terjedt ki. Veres Valér szociológus már a nyilvánosságra hozatalakor megkérdőjelezte ennek a felmérésnek a hitelességét. /Cseke Péter Tamás: „Berecsegett” a felmérés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./