udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
568
találat
lapozás: 1-30 ... 511-540 | 541-568
Névmutató:
Király András
2017. március 29.
Bolondját járatják a marosvásárhelyi szülőkkel
A bolondját járatják a marosvásárhelyi katolikus iskola diákjainak szüleivel – legalábbis így érezték az érintettek, miután kedden Bukarestben tárgyaltak Király András oktatási államtitkárral. Időközben a tanfelügyelőségen sem történt előrelépés.
A marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnáziumba járó diákok szülei úgy érzik, a különböző illetékes intézmények a bolondját járatják velük, és immár az oktatási minisztérium segítségére sem számíthatnak. A tanintézet vezetőtanácsának, a szülői bizottságnak, valamint a szülők által létrehozott Civilek a katolikus iskoláért csoportnak a képviselői kedden Bukarestbe utaztak, ahol Király András oktatási államtitkárral tárgyaltak. Azonban ismét csalódniuk kellett, ugyanis azt tapasztalták, hogy a fővárosban az intézmények ugyanúgy passzolgatják egymás között az ügyet, mint Marosvásárhelyen.
A szülők arra kérték Királyt, hogy sürgősen orvosolja a kialakult helyzetet az iskolahálózat és a ciklusindító osztályok engedélyezésével. Azt is szeretnék, ha egyéni módszertant készítenének az iskola számára, amely hosszú távon biztosítja, hogy megmaradjon a katolikus gimnázium önálló jogi személyisége. A szülők viszont lapcsaládunknak arról számoltak be: azt a választ kapták az államtitkártól, hogy a városi tanácsnál van a megoldás kulcsa, szerinte ugyanis új iskolahálózatot kell létrehozni Marosvásárhelyen, amelyben a katolikus iskola is szerepel.
Azonban egy új iskolahálózat sem lenne garancia semmire, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a katolikus iskola nem kerül bele. „Király András viszont megígérte nekünk, hogy ha kell, személyesen jön Marosvásárhelyre, és tesz annak érdekében, hogy a tanintézet helyet kapjon a tervben” – tette hozzá Csíky Csengele, a Civilek a katolikus iskoláért csoport tagja, aki részt vett a tárgyaláson.
Miközben a szülők egy része Bukarestben kereste a megoldást, többen már reggel óta a Maros megyei tanfelügyelőségen várták – a csendőrség jelenlétében –, hogy elkezdődjön a vezetőtanács gyűlése, kedd délutánig azonban nem történt érdemi előrelépés az ügyben. Mint megtudtuk, időközben egy előzetes panaszt is iktattak, amiért a tanfelügyelőség öt hónapon keresztül törvénytelenül járt el a katolikus iskolával szemben.
A szülők egyébként múlt héten is felkeresték a frissen kinevezett főtanfelügyelőt, Ioan Macariét, aki azonban ahelyett, hogy válaszolt volna a kérdésekre, megpróbált elmenekülni előlük. A szülők érkezésekor Macarie autóba ült, de egy másik gépkocsi elállta az útját, így kénytelen volt kiszállni, és azzal védekezett, hogy alig három napja vezeti a tanfelügyelőséget, nem ismeri a szülők által említett dokumentumokat, ilyen ügyekben pedig amúgy is csak a tanfelügyelőség vezetőtanácsa hozhat döntést, majd visszament az irodájába. Nemsokára megjelent két helyi rendőr is a tanfelügyelőség előtt, akiket vélhetően maga Macarie hívott ki, szerinte a szülők agresszíven viszonyultak hozzá.
Ezek után Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettest küldte ki az iroda elé, a folyosóra, hogy fogadja a szülőket és a sajtó képviselőit. A magyar főtanfelügyelő-helyettes azt nyilatkozta, ő sem érti, mi van az ügy hátterében, és jóllehet a keddi tárgyaláson többször is elhangzott, hogy érvényes az iskolahálózatra vonatkozó határozat, ezt senki nem rögzítette írásban. Hozzátette: a tanfelügyelőség alkalmazottai félnek attól, hogy ugyanaz lesz a sorsuk, mint a volt főtanfelügyelőnek, Ştefan Someşannak, illetve Tamási Zsoltnak, a katolikus iskola igazgatójának, akik ellen eljárást indított a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
Múlt kedden ugyanakkor Lucian Goga prefektus hívott össze tárgyalást az ügyben a szülők kezdeményezésére. A megbeszélésen jelen voltak a városi tanács, a tanfelügyelőség és a prefektúra képviselői. Akkor a diákok szüleinek azt ígérték, a polgármesteri hivatal iskolákért felelős igazgatósága érvényesnek tekinti a 2015/33-as számú tanácsi határozatot, amely belefoglalta a város iskolahálózatába a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumot is, az erről szóló átiratot pedig eljuttatják a tanfelügyelőséghez, amely ezt követően engedélyezi a felekezeti iskolába való beiratkozást. Mindez szóban hangzott el akkor, írásban senki nem rögzítette, most pedig a szaktárca teljesen új iskolahálózatot javasolt.
Hajnal Csilla
Krónika (Kolozsvár)2017. március 29.
Bukaresti ígéret a szülőknek (Marosvásárhelyi iskolaügy)
Az oktatási minisztérium döntéshozóival tárgyaltak tegnap Bukarestben a szülők képviselői a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum helyzetéről – számolt be a Maszol.ro portál. A Civilek a Katolikus Iskoláért szülői csoport képviselői Király András kisebbségi oktatásért felelős, valamint Liviu Ispas közoktatásért felelős államtitkárral találkoztak. A portál értesülései szerint az eredmény lehangoló, a szülőknek azzal kellett szembesülniük, amivel eddig Marosvásárhelyen: egyik intézmény a másikra hárítja a felelősséget.
A Maszol.ro Csíky Csengelét, a szülői csoport szószóját idézi, aki szerint Liviu Ispas meghallgatta a szülői küldöttséget, és elismételte, hogy a katolikus gimnázium a polgármesteri hivatal és az önkormányzat kezében van, így ők tehetnek lépéseket. Az államtitkár hozzátette, ragaszkodik ahhoz, hogy új iskolahálózatot hozzanak létre. Csíki Csengele szerint a szülőknek egyre erősebb az a meggyőződésük, hogy a bolondját járatják velük, és egy politikai játszmának az eszközei. A csoport szóvivője arról is beszámolt, hogy noha senki sem kérdőjelezi meg a tanintézet működését, viszont a tapasztalt időhúzás „az intézmény lassú felszámolódásához fog vezetni”. A mostani 400-as diáklétszám eleget tesz a feltételnek, hogy önálló státust élvezhessen az iskola, de amennyiben nem indulhat jövő tanévtől előkészítő, ötödik és kilencedik osztály, 300-ra csökken a létszám – ez pedig azzal járhat, hogy a katolikus gimnázium elveszíti önálló státusát. Az államtitkár úgy vélte, törvénytelen a tanfelügyelőség határozata, miszerint nem iratkozhatnak be a gyermekek a cikluskezdő osztályokba. Ispas ígéretet tett a szülőknek arra, hogy még kedden beszél a főtanfelügyelővel – idézi a portál Csíki Csengelét. A szülői csoport ugyanakkor folytatja a nyomásgyakorlást. Az itthon maradt szülők egy csoportja tegnap délben beadványt iktatott a megyei tanfelügyelőségen, amelyben ismételten kérték, hogy hagyják jóvá a gyermekek beíratását az iskolába.
A szülők egyébként azután látogatnak a minisztériumba, hogy a prefektussal, a főtanfelügyelővel, a megyeitanács-elnökkel, az RMDSZ-es önkormányzati képviselőkkel, a polgármesteri hivatal megbízottjaival folytatott tárgyalás nem hozott előrelépést, bár akkor elhangzott az az ígéret a hivatalosságok részéről, hogy megoldódik az iskola ügye. A Maszol.ro szerint a helyi képviselő-testület csütörtökön dönt arról, hogy bekerülhet-e az iskolahálózatba a katolikus iskola. Amennyiben kedvező döntés születik, az átiratot megküldik a tanfelügyelőségnek jóváhagyásra. Liviu Ispas azt is megígérte, hogy Marosvásárhelyre utazik a tanfelügyelőség vezetőtanácsának ülésére. A szülők szerint az államtitkár személye viszont nem biztos garancia arra, hogy a tanfelügyelőség „jobb belátásra térjen”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. március 29.
A Tanügyminisztériumban tárgyaltak a szülők
A megyei tanfelügyelőség vezetősége a katolikus iskola ellen szavazott
„Úgy érezzük, a bolondját járatják velünk” – fogalmazott Csíky Csengele, a Civilek a Katolikus Iskoláért szülői közösség képviselője, aki az iskola vezetőtanácsát és szülői bizottságot reprezentáló szülői küldöttség tagjaként tegnap a Tanügyminisztériumban próbált megoldást találni az iskola jelenlegi helyzetére. Céljuk az volt, hogy a múlt évben érvényes iskolahálózatnak és a cikluskezdő osztályok indításának az engedélyezését elérjék, továbbá egy sajátos módszertan megalkotását is, ami hosszú távon biztosítja, hogy az iskola önálló jogi személyiséggel rendelkező tanintézményként megmaradjon. A vásárhelyi küldöttséget Király András, a kisebbségi oktatásért és Gabriel Liviu Ispas, oktatásért felelős államtitkár fogadta, ez utóbbit az oktatásügyi miniszter delegálta maga helyett. A megbeszélés, amelyen az iskola és a szülők képviselői előadták panaszukat, Csíky Csengele szerint olyan volt, mintha a Marosvásárhelyen hónapok óta zajló teniszmérkőzés folytatása lenne. – Sajnos nem kaptunk konkrét választ arra a kérdésre, hogy miért nem maradhat érvényben a múlt évi beiskolázási terv, és az államtitkár azt hangoztatta, hogy a problémát a polgármesteri hivatal iskolákért felelős igazgatósága, a városi tanács kell hogy megoldja egy új iskolahálózat-tervezet összeállításával és elfogadásával. Ennek a megszerkesztési módját részletesen megmagyarázta, majd annyit ígért, hogy beszél a megyei tanfelügyelőséggel, hogy nézzék át azt a határozatukat, amelyben megtiltották a cikluskezdő osztályok indítását. Amikor azt a kérésünket hangoztattuk, hogy az iskolánkat foglalják bele az országos iskolahálózatba, az államtitkár folyamatosan arra hivatkozott, hogy az iskola jogi helyzete nem tisztázott. – Ezek után nem megyünk boldogan haza, mert úgy érezzük, hogy kettőt visszaléptünk. Nagyon elegünk van abból, hogy a gyermekeinkkel, 405 diákkal packáznak, és úgy érezzük, a történtek után csak akkor születhet megnyugtató megoldás az iskola helyzetére, ha a felelős tényezők addig fognak zárt ajtók mögött tárgyalni, amíg megtalálják a megnyugtató megoldást. A memóriumot, amelyben az iskola helyzetének a pontos leírását foglaltuk össze, küldöttségünk a megyei tanfelügyelőség után benyújtotta az oktatás- ügyi minisztériumba is. Marosvásárhelyen a tanfelügyelőségen iktatták azt az előzetes panaszt az intézmény által elkövetett törvénytelen eljárás miatt, amellyel a cikluskezdő osztályokba való beiratkozást tiltották meg. Válasz hiányában hivatalos eljárást indítanak a tanfelügyelőség ellen – nyilatkozta Csíky Csengele. Időközben a megyei tanfelügyelőség előtt tüntetett ma délben a szülők egy másik csoportja, miközben az intézmény vezetőtanácsa a Római Katolikus Teológiai Líceum helyzetéről tárgyalt. A polgármesteri hivatal által egy korábban elküldött beiskolázási tervezet kapcsán kialakult vitában két iskolát töröltek a tervezetből, az egyik a Római Katolikus Teológiai Líceum.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)2017. március 29.
Bukarestben mondták: új iskolahálózatot kell létrehozni Marosvásárhelyen
A marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnáziumba járó diákok szüleinek ismét csalódniuk kellett, ugyanis semmiféle döntés nem született kedden Bukarestben a tanügyminisztériumi meghallgatáson, sőt ugyanazt tapasztalták a fővárosban, mint itthon: az intézmények egymásnak passzolják az ügyet.
A Római Katolikus Teológiai Gimnázium vezetőtanácsának, a szülői bizottságnak és a Civilek a katolikus iskoláért csoportnak a képviselői kedden reggel Bukarestbe utaztak az oktatási minisztériumba, ahol Király András oktatási államtitkárral tárgyaltak annak reményében, hogy megoldást találnak a katolikus iskola sorsára. Arra kérték a szakpolitikust, hogy sürgősen orvosolja a kialakult helyzetet az iskolahálózat és a ciklusindító osztályok engedélyezésével. Továbbá hogy záros határidőn belül készítsenek az iskolának egy sajátságos módszertant, amely hosszú távon biztosítja a katolikus gimnázium önálló jogi személyiséggel rendelkező tanintézményként való megmaradását. Céljaikhoz képest ismét nagy csalódás érte őket, ugyanis az oktatási tárcánál ugyanazt tapasztalták „nagyban”, mint amit Marosvásárhelyen „kicsiben”, azaz egy másik intézményre hárítják a felelősséget, gyakorlatilag ugyanott vannak, ahonnan pár hónappal ezelőtt elindultak. A szülők úgy érzik, a bolondját járatják velük. „Azt a választ kaptuk az államtitkártól, hogy a városi tanácsnál van a megoldás kulcsa, azaz új iskolahálózatot kell létrehozni Marosvásárhelyen, amelyben a katolikus iskola is szerepel. Ha el is készül az új iskolahálózat, azt a tanfelügyelőségnek jóvá kell hagynia, majd kiállítania egy menetlevelet, de azt is megtehetik, hogy nem hagyják benne a katolikus iskolát, ugyanis nem kaptunk tőlük semmiféle biztosítékot arra nézve, hogy benne lesz az iskolánk. Király András viszont megígérte nekünk, hogy ha kell, személyesen is eljön Marosvásárhelyre, és tesz azért, hogy benne legyen a katolikus iskola is az új hálózatban” – foglalta össze a tárgyaláson elhangzottakat Csíky Csengele, a Civilek a katolikus iskoláért csoport szóvivője. Ugyanakkor egy előzetes panaszt is iktattak a Maros Megyei Tanfelügyelőség ellen, amiért öt hónapon keresztül törvénytelenül járt el a katolikus iskola ellen – mondta a csoport képviselője. Elszállt ígéretek A szülők kezdeményezésére Lucian Goga prefektus múlt keddre tárgyalást hívott össze a katolikus iskola ügyében. A prefektúrán tartott megbeszélésen jelen voltak az iskola fenntartásáért és működéséért felelős intézmények vezetői és jogászai is, azaz a városi tanács, a tanfelügyelőség és a prefektúra képviselői. Akkor a diákok szüleinek azt ígérték, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal iskolákért felelős igazgatósága érvényesnek tekinti a 2015-ben elfogadott 33-as számú tanácsi határozatot, amely belefoglalta a város iskolahálózatába a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumot is, az erről szóló átiratot pedig eljuttatják a tanfelügyelőséghez, amely ezt követően engedélyezi a felekezeti iskolába való beiratkozást. Mindez szóban hangzott el, írásban senki nem rögzítette. Noha akkor a prefektúra, a városi tanács és a tanfelügyelőség jogászai is megerősítették ezt a tényt, a mai bukaresti tárgyaláson az derült ki: új iskolahálózatra van szükség Marosvásárhelyen.
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro2017. március 31.
Király az iskolaügyről: jövő héten várható minisztériumi döntés
A beiskolázást tiltó döntés módosítására utasíthatja a tanfelügyelőséget az oktatási tárca a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében – közölte Király András államtitkár. Az RMDSZ-frakció rendkívüli tanácsülés összehívását kéri.
Remélhetőleg jövő héten minisztériumi döntés születik a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyében – közölte a Krónikával Király András kisebbségi oktatásért felelős államtitkár. Az RMDSZ szakpolitikusa pontosítani kívánta a szülők hétfői bukaresti tárgyalásáról a sajtóban megjelent információkat. Mint hangsúlyozta, ő csupán közvetítőként volt jelen a beszélgetésen, annak megszervezésében kérték a segítségét, a tulajdonképpeni tárgyalás Gabriel Liviu Ispas közoktatásért felelős államtitkárral zajlott.
Király András szerint a tárgyalás kimeneteléhez az is hozzájárult, hogy a szülők olyan problémákat vetettek fel, melyek nem tartoznak a minisztérium hatáskörébe. „Egész másról tárgyaltak: mint például a tanácsi határozatok és az iskola megalapítása. Ez nem minisztériumi kompetencia" – mondta az államtitkár. Hozzátette, maga is jelen volt a tárgyaláson, és többször közbeszólt, próbálva jó irányba terelni a beszélgetést.
„Arra kértem őket, arról tárgyaljanak, hogy hogyan kerüljön vissza az iskola abba a dokumentumba, mely a beiskolázási számokat tartalmazza. Ebben tud, ebben kellene segítsen a minisztérium" – jelentette ki az illetékes. Hangsúlyozta, a szaktárca amiben tudott, segített: ideiglenes főtanfelügyelőt nevezett ki, zöld jelzést adott, hogy az iskolának legyen ideiglenes igazgatója. „A minisztérium elismeri, hogy ez az iskola most működik. Hogy hogyan alakult meg, törvényesen vagy a törvény »mellett«, azt nem a minisztérium dönti el, a bíróság fogja eldönteni" – jelentette ki az államtitkár.
Visszavonják a tiltást?
Király András kérdésünkre elmondta, a szaktárca a jelenlegi helyzet feloldásán is dolgozik: a közoktatásért felelős államtitkár bekért minden olyan dokumentumot, melyek alapján a tanfelügyelőség leállította a beiratkozást, és remélhetőleg jövő hét folyamán születik egy minisztériumi döntés erről. „Reményeim szerint a minisztérium megadja azokat a lehetőségeket, amelyekkel a tanfelügyelőség feloldja az előző határozatát. Mert nem a minisztérium állította le a beiratkozást, hanem a tanfelügyelőség" – mondta Király András, aki szerint a kérdésben a szaktárca meg tud, és meg is kell fogalmazzon egy állásfoglalást. „Erről kellett volna igazából tárgyalni" – mutatott rá a szakpolitikus, hozzátéve, szerinte a minisztériumi döntés független az ügyben születendő tanácsi határozatoktól.
„Nézetem szerint teljesen független, mert az iskola működik. És a tanfelügyelőség alá tartozó beiskolázási terv szerint kell működtetni" – mondta az államtitkár, aki szerint a tanfelügyelőségnek, ahogyan leállította a beiratkozást, fel is kell oldania a tiltást. „És mivel a tanfelügyelőség a minisztérium felügyelete alatt működik, a minisztériumnak ebben kell segítséget nyújtania. Kell hozzon egy határozatot, amelyben utasítja a tanfelügyelőséget, hogy változtassa meg döntését" – magyarázta az RMDSZ szakpolitikusa. Hangsúlyozta, azt, hogy Bukarestben milyen határozat születik, nagyon sok tényező befolyásolja, de úgy vélte, a korrekt döntés csak a tiltás visszavonása lehet.
RMDSZ-es bojkott a tanácsülésen
A katolikus gimnázium ügyében csütörtökön a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciója is állásfoglalást tett közzé, melyben rámutatnak: „a Maros megyei tanfelügyelőség vezetőtanácsa kedden, március 28-án döntött az önkormányzat által korábban elküldött iskolahálózatról, amelynek eredményeként nyolc tanintézet, köztük a Római Katolikus Teológiai Líceum és a Református Kollégium sem kapta meg az úgynevezett »aviz conformot« – jóváhagyási nyilatkozatot".
Kifejtik, az iskolahálózat végelegesítéséről szóló döntést a helyi tanácsnak kell meghoznia, ez a döntés pedig az RMDSZ álláspontja szerint nem tűr további halasztást. „Lévén a tanfelügyelőségi döntést írásos formában csak a tegnapi nap folyamán, azaz március 29-én véglegesítették, és csak a mai nap iktatták a polgármesteri hivatalnál, így procedurális szempontból a frakciónak nem maradt elég ideje egy sürgősségi határozattervezet benyújtására. Ezért kezdeményezzük, hogy a következő hétre hívjunk össze egy sürgősségi tanácsgyűlést, melynek első napirendi pontja az iskolahálózatról szóló határozattervezet" – olvasható az RMDSZ honlapján csütörtökön közzétett állásfoglalásban.
Eszerint „a magyar közösség jogos igénye melletti kiállásként" az RMDSZ-frakció nem vett részt a tanács csütörtöki ülésén. „Mind a tanfelügyelőség, mind az önkormányzat egymásra mutogatnak és csak nyilatkozatok szintjén szeretnék megoldani a több hónapja húzódó bizonytalan helyzetet. Úgy gondoljuk, hogy elsősorban a magyar közösség türelmét teszik próbára és visszaélnek akaratával. Nem vagyunk hajlandóak több adminisztrációs kifogást meghallgatni!" – jelentik ki az RMDSZ-frakció tagjai. Rámutatnak, felkérik „a helyi tanács összes politikai pártját, hogy amennyiben igaz, hogy mindenki megoldást keres erre a helyzetre", a tanács egyöntetűen szavazza meg az iskolahálózatot.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)2017. április 3.
Úgy néz ki, bele kell nyugodniuk a brassaisoknak, hogy nem indul elméleti 9. osztályuk
Nem változtatta meg a Kolozs megyei tanfelügyelőség a korábbi döntését, miszerint jövő tanévtől az elméleti 9. osztályáról le kell mondania a Brassai Sámuel Elméleti Líceumnak - tájékoztatott Török Zoltán. A főtanfelügyelő-helyettes elmondta, a vezetőtanács pénteken ült össze, hogy az oktatási minisztérium kérésére döntsenek az ügyben.
A szülők és a tanári kar februárban fordult az oktatási minisztériumhoz, hogy bírálják felül a tanfelügyelőség januári határozatát, miszerint az iskolában jövő tanévtől csak a szakosztály maradhat meg kilencedikben.
Az iskola azt szeretné, ha már mindenképp le kell mondaniuk az egyik kilencedik osztályukról, akkor az a szakosztály legyen, és ne az elméleti. Kérésüket azzal indokolták, hogy így elkerülhető annak veszélye, hogy az iskola kikerüljön az elméletiközépiskola-besorolásból. A tanfelügyelőség vezetőtanácsa februárban már egyszer elutasította a Brassai Sámuel Elméleti Líceum beiskolázási tervének módosítását, nem adva helyt sem a tanári kar, mint a szülők kérésének. Az iskola ekkor fordult a minisztériumhoz.
Király András oktatási államtitkár a Maszolnak korábban elmondta, a közoktatásért felelős vezérigazgatóság felvette a kapcsolatot a főtanfelügyelővel, Valentin Cuibusszal, aki megerősítette, nem akar változtatni az eredeti beiskolázási terven. Ezt írásban is közölték.
A kisebbségi oktatásért felelős igazgatóság a Kolozs megyei tanfelügyelőség válaszára átiratban reagált. „A kisebbségi oktatásért felelős igazgatóság igazgatója, Szőcs Domokos és jómagam közöltük a dokumentumban, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a szülők kérését, akik az elméleti osztály megtartásáért állnak ki. Azt kértük a szülők, a módszertan és az iskola vezetőtanácsának kérése nyomán, hogy bírálják felül korábbi döntésüket, amely szerintünk nem korrekt. A tanügyi törvény is kimondja, hogy a szülő választja meg az iskolát” - közölte Király András.
Az átirat kézbesítése után ült össze a Kolozs megyei tanfelügyelőség vezetőtanácsa pénteken, és tartott ki korábbi álláspontja mellett ugyanazon érvek mentén, amelyekre korábban is hivatkoztak.
Februárban a tanfelügyelőség arra alapozta döntését, hogy drámaian csökkent a magyar diákok száma, a román tagozaton működő szaklíceumi osztályokhoz képest pedig nagyon kevés a magyar tagozaton működő ilyen profilú kilencedik osztályok száma. "Magyar tagozaton mindössze három szaklíceumi kilencedik osztály működik: a Brassaiban a turizmus, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban a könyvelői osztály, és még egy a Báthoryban. A cégvezetők jelezték, sok szakmunkásra van szükség. A román tagozaton, ha hozzányúltak a szakközépiskolai osztályokhoz, akkor ezeket szakiskolai osztályokká alakították át" - mondta Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes.
Arra a kérdésre, hogy a tanfelügyelőség pénteki döntése mennyire vehető véglegesnek, Török Zoltán elmondta, Valentin Cuibus főtanfelügyelő ezen a héten Bukarestben tartózkodik, és „egészen biztos, hogy a minisztérium képviselőivel is találkozik”. maszol.ro2017. április 3.
Hibát hibára halmoznak a vásárhelyi iskolaügyekben
Vaklármának bizonyult, hogy a marosvásárhelyi Református Kollégium léte is veszélybe került. Az illetékesek nyilatkozata alapján úgy tűnik, ismét a városháza iskolákért felelős igazgatósága hibázott.
Nincs veszélyben a marosvásárhelyi Református Kollégium, vaklárma volt az információ, miszerint a megszüntetés vagy összevonás kockázata fenyegeti a tanintézetet – állítja Benedek Zsolt igazgató és Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes. Az aggasztó hír annak nyomán terjedt el, hogy a tanfelügyelőség vezetőtanácsa múlt kedden, március 28-án döntött az önkormányzat által elküldött iskolahálózatról, ez alapján pedig nyolc tanintézet, köztük a Római Katolikus Teológiai Gimnázium és a Református Kollégium sem kapta meg a jóváhagyási nyilatkozatot.
Az illetékesek azonban érdeklődésünkre cáfolták, hogy a református iskola léte veszélybe került volna, ehelyett úgy tűnik, ezúttal is a városháza tanintézetekért felelős igazgatósága „kavart be”. A marosvásárhelyi tanács RMDSZ-es frakciója ugyanakkor jövő hétre rendkívüli tanácsülés összehívását kezdeményezte, mivel az iskolahálózatra vonatkozó végleges döntést az önkormányzatnak kell meghoznia, az idő pedig sürget.
„Hibáktól hemzsegő listát állítottak össze”
Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes igyekezett megnyugtatni a feleket, mondván, félreértésről van szó. „Nincs veszélyben a Református Kollégium léte, mint ahogy nincs szó az érintett nyolc tanintézet összevonásáról, sem megszüntetéséről. Csupán annyi történt, hogy a polgármesteri hivatal iskolákért felelős igazgatósága egy hibáktól hemzsegő listát állított össze, ezt pedig nem fogadhattuk el” – magyarázta lapunknak.
Illés Ildikó ígéretet tett arra, hogy miután az önkormányzat korrigálja a tévedéseket, a tanfelügyelőség újabb döntést hoz az ügyben. A főtanfelügyelő-helyettes a római katolikus gimnázium ügyére kitérve hangsúlyozta: ismételten felkérik az önkormányzatot, hogy a minisztérium utasításai szerint jelöljék meg a felekezeti tanintézet működési formáját, az iskola csak ennek nyomán kerülhet be a város iskolahálózatába. „Amint ezt megtették, folytatjuk a tárgyalásokat – remélem, eredményesen. Azzal mindenki egyetért, hogy a helyzetet meg kell oldani, a több száz gyerek nem maradhat az úton” – fogalmazott.
„Alaposan ránk ijesztettek”
Benedek Zsolt, a Református Kollégium igazgatója szerint is vaklármáról van szó, amit a városháza illetékes osztályának tévedése okozott. Példaként azt a hibát említette, hogy a dokumentumban külön struktúraként szerepel a kollégium óvodája, holott az része a tanintézetnek. A város legrégebbi iskolájában egyébként jelenleg 492 diák tanul, ha pedig az összes évfolyamon betelnek a helyek, a tanulók száma elérheti a hatszázötvenet. A fejlemények a további hat érintett iskola vezetőségét is megrémítették. Boczog Szabolcs, a Tudor lakónegyedi Tudor Vladimirescu Általános Iskola aligazgatója például úgy fogalmazott: „alaposan ránk ijesztettek”. Attól tartottak, a tanfelügyelőség véghezviszi az évek óta érlelt tervét, vagyis a tanintézetet összevonja a szintén lakónegyedi Mihai Viteazul iskolával. Az elmúlt években többször volt már erre kísérlet, azonban a szülők – és részben a helyi tanácsosok – ellenezték az elképzelést.
Elmaradt a városházi igazgató újabb „meglepetése”
Nem ez az első alkalom egyébként, hogy a városháza iskolákért felelős igazgatósága indulatokat kiváltó hibát követ el. Horaţiu Lobonţ, a szakosztály vezetője másfél évvel ezelőtt – amikor megkezdte a gyermeknevelési szabadságra távozó korábbi igazgató helyettesítését – azzal „mutatkozott be”, hogy az Alexandru Ioan Cuza (egykori 8-as számú) Általános Iskolában eltávolíttatta a magyar szülők és a civilek támogatása nyomán készült kétnyelvű feliratokat.
Király András oktatási államtitkár korábban a lapcsaládunknak adott interjúban arról beszélt, hogy a városháza a Római Katolikus Teológiai Gimnázium esetében is egy törvénytelen procedúrát próbált szentesíteni, holott a minisztérium elküldte a részletes módszertant. Később a prefektus is tájékoztatta arról, hogy lépésről lépésre mit kell tenniük, az illetékesek azonban mindezt figyelmen kívül hagyták.
Értesüléseink szerint Horaţiu Lobonţ újabb „meglepetéssel” készült a csütörtöki tanácsülésre, amelyen az RMDSZ-frakció „a magyar közösség jogos igénye melletti kiállásként” nem vett részt. Úgy tudjuk, kihasználva a szövetség tíz tanácsosának távolmaradását, az iskolákért felelős igazgatóság olyan határozattervezetet készült sürgősségi napirendi pontként szavazásra bocsátani, amellyel a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumot „a helyzet rendezéséig” a Bolyai Farkas Gimnáziumnak rendelik alá. Nem sokkal a gyűlés megkezdése előtt azonban Lobonţ lemondott erről, és visszavonta a tervezetet.
Időközben a szaktárca is igyekszik segíteni, csütörtökön ugyanis Király András államtitkár lapunknak arról számolt be: remélhetőleg ezen a héten minisztérium döntés születik a gimnázium ügyében. Rámutatott: Gabriel Liviu Ispas közoktatásért felelős államtitkár bekért minden olyan dokumentumot, amelyek alapján a tanfelügyelőség leállította a beiratkozást. „Reményeim szerint a minisztérium megadja azokat a lehetőségeket, amelyekkel a tanfelügyelőség feloldja az előző határozatát. Mert nem a minisztérium állította le a beiratkozást, hanem a tanfelügyelőség” – emlékeztetett az RMDSZ szakpolitikusa.
Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár)2017. április 3.
Nincs veszélyben a marosvásárhelyi Református Kollégium
Nincs veszélyben a marosvásárhelyi Református Kollégium léte – állítja az intézmény igazgatója, valamint Maros megye helyettes főtanfelügyelője. Az aggasztó hír azok után röppent fel, hogy a tanfelügyelőség nemcsak a Római Katolikus Gimnáziumot, hanem a reformátust is kivágta a jövő évi iskolahálóból.
Pánikot keltett a Maros Megyei Tanfelügyelőség döntése, miszerint a katolikus iskola után a másik magyar tannyelvű felekezeti tanintézményt, a Református Kollégiumot is törölte a város iskolahálózatából. A tanfelügyelőség ugyanakkor további hat másik iskolát iktatott ki a polgármesteri hivatal által elküldött lajstromból. Mivel az iskolahálózat véglegesítéséről szóló döntést a helyi tanácsnak kell meghoznia, az RMDSZ rendkívüli tanácsülés összehívását kezdeményezte. Illés Ildikó helyettes főtanfelügyelő igyekezett megnyugtatni a feleket, mondván, hogy félreértésről van szó. Nincs veszélyben a Református Kollégium, csupán annyi történt, hogy a polgármesteri hivatal iskolákért felelős igazgatósága egy hibáktól hemzsegő listát állított össze, ezt pedig nem fogadhattuk el – magyarázta portálunknak Illés. Miután az önkormányzat korrigálja a tévedéseket, a tanfelügyelőség új döntést hoz, ígéri az intézmény második embere. Benedek Zsolt, a Református Kollégium igazgatója szerint is vaklárma volt az egész, amire a városháza illetékes osztályának tévedése adott okot. „Óvodánkat külön struktúraként tüntették fel, holott része a tanintézményünknek” – mondta el Benedek. A város legrégebbi iskolájában jelenleg 492 diák tanul. Miután feltelik az összes évfolyam, a létszám eléri a hatszázötvenet. Alaposan ránk ijesztettek – kommentálta a történteket a Tudor Vladimirescu (volt 20-as számú) Általános Iskola aligazgatója, Boczog Szabolcs. A Tudor-negyedbeli iskola attól tartott, hogy a tanfelügyelőség véghezviszi évek óta dédelgetett tervét és összevonja a két lakótelepi iskolát, a 20-ast és a Mihai Viteazul nevet viselő 5-ös általánost. Az elmúlt években többször is volt már erre kísérlet, azonban a szülők – és részben a helyi tanácsosok – ellenezték az elképzelést. Nem ez az első indulatokat kiváltó hiba, amit a városháza iskolákért felelős igazgatósága elkövet. Másfél évvel ezelőtt azzal az Alexandru Ioan Cuza (egykori 8-as számú) Általános Iskolában leszedették a magyar szülők és civilek pénzéből készült kétnyelvű feliratokat. A kisebbségi oktatásért felelős Király András egy lapcsoportunknak adott interjúban arról beszélt, hogy a városháza a Római Katolikus Gimnázium esetében is törvénytelen procedúrát próbált szentesíteni, holott a minisztérium elküldte a teljes metodológiát. Később a prefektus is leírta, hogy lépésről lépésre mit kell tenni, az illetékesek azonban mindezt figyelmen kívül hagyták. Értesüléseink szerint a csütörtöki tanácsülésre a városháza újabb „meglepetést” készített a katolikus iskola közösségének. Kihasználva a tíz RMDSZ-es tanácsos távolmaradását az iskolaigazgatóság olyan határozattervezetet készült sürgősségi napirendi pontként szavazásra bocsátani, amellyel a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumot „a helyzet rendezéséig” a Bolyai Farkas Gimnáziumnak rendelik alá. Nem sokkal a gyűlés megkezdése előtt visszavonták a tervezetet. Illés Ildikó elmondta, ahhoz, hogy a katolikus iskola is szerepeljen a város iskolahálózatában, a tanfelügyelőség ismételten felkéri a polgármesteri hivatalt, a minisztérium utasításai szerint jelölje meg a felekezeti tanintézmény működési formáját. „Amint ezt megtette, folytatjuk a tárgyalásokat, remélem, eredményesen" – mondta. Különben mindenki rájött arra, hogy a helyzetet meg kell oldani, a több száz gyerek nem maradhat az úton. Múlt héten Király András oktatásügyi államtitkár is megerősítette, hogy a szaktárca is a jelenlegi helyzet feloldásán dolgozik. Kollégája, Gabriel Liviu Ispas közoktatásért felelős államtitkár bekért minden olyan dokumentumot, melyek alapján a tanfelügyelőség leállította a beiratkozást, és remélhetőleg még a napokban minisztériumi döntés születik az iskola ügyéről. Reményeim szerint a minisztérium megadja azokat a lehetőségeket, amelyekkel a tanfelügyelőség feloldja előző határozatát. Mert nem a minisztérium állította le a beiratkozást, hanem a tanfelügyelőség – emlékeztetett az RMDSZ szakpolitikusa. Közben a szövetség helyi önkormányzati képviselői rendkívüli tanácsülésre készülnek. „Marosvásárhelyen minden jelenleg működő oktatási intézményre szükség van, ezért mindegyiknek szerepelnie kell a végleges iskolahálózatban” – írják közleményükben.
Hajnal Csilla, Szucher Ervin / Székelyhon.ro2017. április 21.
Katolikus gimnázium ügye: tanácsi határozattal kérik a jogi patthelyzet feloldását
Maratoni, személyeskedéstől, de jó ötletektől sem mentes tanácsülésen született meg csütörtökön az a határozat, amelyben kérik a tanügyminisztériumot, oldja fel a marosvásárhelyi katolikus gimnázium körül kialakult jogi patthelyzetet. A szülők képviselője, Csíky Csengele szerint most már akkora nyilvánosságot kapott az iskola ügye, hogy politikai öngyilkosság lenne a pártok, az intézmények részéről, ha nem oldanák meg a helyzetet. A tanügyminisztérium térfelén a labda, szorít a határidő.
Végre hivatalos dokumentum kéri fel a tanügyminisztériumot, hogy oldja fel a marosvásárhelyi katolikus gimnázium körül kialakult jogi patthelyzetet - mondta Csíky Csengele, a szülők szóvivője. "Ha végre fehéren-feketén szembesül a minisztérium azzal, hogy miért van képtelen helyzetben az önkormányzat, és miért nem tudja végrehajtani azt, amit a szaktárca kér tőle, hátha végre megértik és lépnek" - bizakodott a Civilek a katolikus iskoláért csoport képviselője.
Mi miatt képtelenek rendezni a helyzetet?
A szerdai és a csütörtöki tanácsülésen arra keresték a megoldást, hogyan tudnák úgymond legalitásba helyezni az iskolát, hogy megkezdődhessenek a beiratkozások. A jogi patthelyzet abból adódik, hogy a beiratkozások engedélyezéséhez a tanfelügyelőség kéri az iskola alapító okiratát, de mivel a prefektus megóvta és jogerős döntéssel semmisnek nyilvánították azt a helyi tanácsi határozatot, amelynek alapján az iskolát létrehozták, ezért nincs, mit felmutatni. De ugyanakkor az iskolát nem lehet most újra létrehozni, hiszen működik, az eredeti határozatot követő, később elfogadott határozatok alapján.
Csíky Csengele elmondta, az elfogadott átiratban nem csak azt kérik, hogy a minisztérium "törvényesítse" az iskolát és oldja fel a tiltás alól, hanem azt is, hogy különleges módszertannal foglalják bele a határozatba azt is, mit kell tennie az érintett intézményeknek ahhoz, hogy az iskola jogi státusa rendeződjön. Erre az érintett intézmények számára szigorú határidőt adna a szülők képviselője. "Azt látjuk egy lehetséges megoldásnak, hogy a tiltások feloldásával kitűz a szaktárca például egy decemberi határidőt, hogy addig a polgármesteri hivatal, a városi tanács, az iskolákért felelős igazgatóság és a megyei tanfelügyelőség rendezze az iskola jogi helyzetét" - mondta a szülő.
Arra a kérdésre, mekkora esélyét látja annak, hogy az érintett hivatalok rendezni fogják az ügyet, Csíky Csengele elmondta, most már akkora nyilvánosságot kapott az iskola, hogy az intézményeknek és a politikai pártoknak egyenesen öngyilkosság lenne, ha nem vinnék végig. "Az akarat abból is látszik, hogy vannak nagyon jó kezdeményezések a kisebb pártok részéről is. Elhangzott például a csütörtöki egyeztetésen olyan javaslat, hogy egy vegyes bizottság hat hónapon keresztül folyamatosan monitorizálja az iskola helyzetét" - számolt be a szülők képviselője. Hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy a Civilek a katolikus iskoláért csoport ne követné figyelemmel az eseményeket. Erre már csak azért is nagy szükség van, mert Csíky Csenegle szerint eddig rengeteg alkalommal sikerült megakadályozni, hogy a tanfelügyelőség kiírja a katolikus gimnáziumot az iskolák sorából.
Nagyon szorít a határidő
Hogy a tanácsi határozatnak érvényt szerezzenek, a városháza, a tanfelügyelőség és a szülők képviselőiből álló bizottság személyesen is egyeztet majd Bukarestben a szakminisztérium képviselőivel. A minisztertől május 2-ra kaptak kihallgatást.
A szülők egy csoportja korábban már egyeztetett a fővárosban a szaktárca képviselőivel az ügyben, nem sok sikerrel. "Korábban nem kaptunk a minisztérium részéről semmilyen segítséget. Mi már akkor közöltük, hogy egy olyan miniszteri rendeletre lenne szükség, mint amit most kér az önkormányzat. Már akkor felvázoltuk a jogi patthelyzetet. Király András államtitkárral és az iskolahálózatért felelős igazgatóasszonnyal egyeztettünk, akik elmondták, hogy helyileg kell megoldani a helyzetet" - magyarázta Csíky.
Hozzátette, mivel az átirathoz az önkormányzat és a tanfelügyelőség indoklását is csatolják, így a minisztérium már nem teheti meg azt, hogy azzal hárít, helyi szinten kell megoldást találni a katolikus iskola helyzetére. A miniszteri rendeletnek nagyon gyorsan meg kellene születnie, hiszen május ötödikén jelenik meg a kilencedik osztályba történő beiratkozások országos listája, addig a katolikus gimnáziumnak be kellene kerülnie a rendszerbe.
O. M. / maszol.ro2017. április 22.
Beszélgetés Király András tanárral, oktatási államtitkárral
„Úgy érzem, hogy semmi sem hullott az ölembe véletlenül” (1.)
– Mikor jöttél haza?
– Tegnapelőtt, csütörtök este. Tegnap Temesváron részt vettem egy konferencián. Azt feszegették, hogyan lehetne magyar iskolába csalni a többnyelvű családok gyerekeit.
– Mi a magyarázata annak, hogy az ország sokadik kormánya megtartott téged a tanügyminisztérium kisebbségi államtitkári posztján?
– Amikor 2010-ben odakerültem, épp kormányváltás történt, de az RMDSZ-é volt ez a poszt. Előttem Béres András, Kötő József, illetve Pásztor Gabriella voltak a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárok, tehát létezett egy folytonosság. És ebben senki nem látott semmi kivetnivalót, hisz kormányon volt az RMDSZ. Közben változott a kormánykoalíció összetétele, de megegyeztek, hogy ez a tisztség marad az RMDSZ-nél. Ezen a szinten a többségieknek benőtt a feje lágya, és belátták, hogy ezt az államtitkárságot egy kisebbséginek kell vezetnie, aki ismeri a kisebbségi oktatást, amelyben a lelket a magyar oktatás tartja… Ezenkívül nekem van még egy kompetenciám a tanügyminisztériumban: felelek a parlamenti kapcsolatokért. Képviselőként én már megismertem a parlamenti munkát… Február 10-én töltöttem ott a hetedik évemet. De most már elég volt!
– Fárasztó lehet ez a munka.
– A hét eleje macerás. Hétfőn és kedden dolgozik a parlament. Hétfő délután 4 órakor kezdődik a plénum mind a szenátusban, mind a képviselőházban. Volt olyan helyzet, hogy azonos időben kellett fenntartani vagy elutasításra javasolni egy-egy törvénytervezetet mindkét házban. A kedd bolond nap számomra, mert déli egy óráig mind a két ház plénumot tart, és ahogy végeznek, kezdődik a munka a bizottságokban. Minden bizottság ugyanabban az időben kezd, megtörténik, hogy ugyanabban az órában 4-5 helyen kell megjelennem. És egy régebbi határozat szerint csak államtitkári szinten lehet fenntartani az álláspontokat.
– Nem fáraszt túlságosan az állandó ingázás?
– Úgy megyek oda, hogy felvállaltam azt, ami evvel a tisztséggel jár. Úgy gondolom, hogy azok közé tartozom, akik teljes mértékben komolyan veszik ezt a feladatot.
– Meddig akarod még csinálni?
– Másfél évvel ezelőtt már kértem a helyettesítésemet. Mert valóban sok! 2010 és 2017 között 10 miniszterrel dolgoztam, 10 ember munkastílusát kellett megszoknom. Az első időszak jól telt, több türelmem is volt. Az utolsó 2-3 évben egészen más koncepcióban dolgozott a minisztérium, vagy inkább koncepció nélkül, ami a közoktatást illeti. Mindenesetre, addig maradok, míg nem találják meg a helyettesemet. Nem engedhetem meg magamnak, hogy jókedvemben írjak meg egy lemondást.
***
– Szeretsz repülővel utazni?
– Nagyon szeretek. Az ország majdnem minden repülőterén jártam már.
– Szereted a munkádat?
– Szeretem, attól függetlenül, hogy nem vagyunk kormányon, és nincs mögöttem az a támasz, amire szüksége van egy minisztériumban még az államtitkárnak is, hogy megvalósíthassa maradéktalanul a közösség elvárásait.
– Hogy kerültél kapcsolatba annak idején a politikával?
– ’89 decemberében nagyon örültünk, vártuk, hogy történjen valami. Úgy éreztem, hogy lehetőség van arra, hogy tegyünk valamit. Nem felejtem el azokat a napokat, amikor a Vörös Lobogó 8-as szobájában vezettük a beiratkozásokat az alakuló RMDSZ-be. Több mint hétezren jelentkeztek. Arra is emlékszem, amikor egy éjjel segélyszállítmányokat kellett kipakolnunk az állomáson egy vagonból… Lassan kerültem bele ebbe a tevékenységbe, és ott ragadtam. Azután különböző megbízatásokat kaptam: ’92-ben a Pedagógusszövetség megyei szervezete elnökének választottak. Szép tíz év volt. Azután 2001-ben, meglepetésemre, az RMDSZ megyei elnöke lettem. Tíz évig töltöttem be ezt a tisztséget. Úgy érzem, hogy semmi sem hullott az ölembe véletlenül.
– 2004 decemberében bekerültél a parlamentbe.
– Négy évig voltam képviselő. És ha nem változik meg a mandátumszerzés rendszere, akkor még két mandátumot szerezhettem volna.
– Jobb lett volna neked a képviselőség, mint az államtitkári tisztség?
– Két különböző típusú munka. Amikor parlamenti képviselő voltam, megyei elnökként is működtem. Pontosan ismertem a megyét, megyei szervezeteinket, állandó kapcsolatom volt a helyi elnökökkel, a székházban dolgozókkal, és megvallom, szerencsém is volt, mert 2004–2008 az egyik legsikeresebb parlamenti ciklusa volt a romániai magyarságnak, és egyben az Arad megyei magyarságnak is. Felfelé ívelő gazdaságban, jó parlamenti, jó kormány-, és jó helyi pozíciókkal szinte mindent meg tudtunk valósítani abból, amit kellett. Akkor még a kormány osztotta le a pénzeket különböző beruházásokra. Megkérdezték, mit szeretnék megvalósítani Arad megyében. Eszembe jutott a Nagyvarjas–Nagyiratos út leírhatatlanul rossz állapota. Azt javasoltam, hogy ez legyen az első megvalósításunk. Utána jött a többi községi út modernizálása, aszfaltozása: Nagyiratos–Kisiratos, Tornya–Kisvarjas, a szentpáli bekötőút, a bélzerindi bekötőút. Abban az időben építettük újra a megye magyar iskoláit. Külön fejezet a sportcsarnokok és tornatermek építése… Szerencse is kellett ezekhez a dolgokhoz. Amellett, hogy jól működött a szervezet, többen a szövetségünkből fontos tisztségekbe kerültek. Nagyon erős megyei struktúránk volt: megyei tanácselnök-helyettes, alprefektus, aradi alpolgármester, községi polgármesterek. Jó személyes kapcsolataink voltak az RMDSZ csúcsvezetésével, s ezen keresztül azokkal az emberekkel, akik országos tisztségekbe kerültek.
– A Csiky Gergely Főgimnázium új épülete finanszírozásának megszerzése is személyedhez kapcsolódik?
– A Csiky új épülete helyi kérdés volt. Bognár Levente alpolgármesterként „nyomta az ügyet”, Horváth Levente alprefektusként segített. Csapatmunka volt. Én csak prezentáltam a kérdéseket.
– Mit tartasz legnagyobb politikai sikerednek?
– Két dolgot szeretnék külön kiemelni. Első helyen áll a Szabadság-szobor helyreállítása, második pedig a Csiky, az önálló magyar középiskola létrehozása. Én is szereplője voltam ezeknek a sikertörténeteknek. Lenne egy harmadik is: az, hogy 2007-ben Aradra tudtam hozni az RMDSZ kongresszusát.
– Mi köt Aradhoz?
– Itt születtem. Apám 11 éves volt, amikor 1919-ben a családja Aradra költözött. Anyám családja tősgyökeres aradi. Az ő nagyapja Augsburgból jött városunkba, míg anyjának a családja aradi szerb határőr-leszármazottak. Egy bajor és egy szerb család keverékéből lett egy tökéletes magyar. Nagyanyám nem is tudott és nem is akart a magyaron kívül más nyelven beszélni.
– Egy év folyamán körülbelül mennyit töltesz itthon?
– A pihenőszabadsággal együtt több mint 150 napot vagyok távol a fővárostól. Szabadságomat igyekszem nem Aradon tölteni.
– Lokálpatrióták az aradiak?
– Egy részük. Azok, akik kötődnek a városhoz, főleg a mi generációnk. Ők emlékeznek még az aradi korzóra, a nagy UTA-meccsekre, a Csálai erdőre, meg a Hármas szigetre. Igen, mi lokálpatrióták vagyunk.
– Vannak kedves gyerekkori emlékeid az Ilona utcából?
– Az Ilona utcát le kellene védenünk márkanévnek. Többen, egykorú fiúk nagyon jó barátok voltunk: Dávidházy Imre, Matúz András, Orosz István, aki már nincs köztünk. Ha összejövünk néha, nagyon jókat tudunk beszélgetni, nosztalgiázni azokról az évekről. Együtt járkáltunk meccsekre, az erdőbe… Én a mai napig ott lakom.
***
– Beszélnél röviden tanulmányaidról?
– A Süveg téri óvodába írattak. Ott találkoztam későbbi jó barátaimmal. Azután kényszerből átírattak az OCL kereskedelmi vállalat napközijébe. Keserves volt, mert nem volt magyar csoport. A sok román gyerek között találtam ott is egy Ilona utcait, Czirmer Ferit, akivel „alcsoportot” alkotva átvészeltük az iskola előtti időszakot.
– Következett az iskola.
– Az Ilona utcában hagyomány volt, hogy mindenki a 3-as Számú Líceumba járt. Elsőtől érettségiig ott tanultam. A szülők kiharcolták, hogy az Ilona utca ne a Fürj utcai iskolához tartozzék.
– Kedvenc pedagógusaid?
– Első két évben Vajda Ilona volt a tanítónőnk. Pályakezdő. Miután felavattuk a visszaállított Szabadság-szobrot, felhívott telefonon Marosvásárhelyről. Utána felkerestem. Szép találkozó volt. Ugyanolyan búgó volt a hangja, mint annak idején. Később, a tanárok közül nem különösképpen kedveltem a reál tantárgyakat tanítókat, annak ellenére, hogy reál szakra jártam. Borzasztó sokat olvastam, és ösztönszerűen a történelem felé vonzódtam.
– Gazsi tanította?
– Kovách Géza sohasem tanított. Calvasina Károly, „Csoszi bácsi” tanította nekem a történelmet. Nagyon megfogott a stílusa. Másik érdekesség, hogy magyarra Ficzay sem tanított soha. Elkezdtem az ötödiket Sántha Alajossal, folytattam Princz Palival és befejeztem Mózer Istvánnal. Mindhárom elvégezte tisztességesen a munkáját, senki sem reklamált a szülők közül… Bennem maradt egykori diákként nagy keserűen, hogy abban az időben nem volt egyetlen lyukasóránk sem. Később került be a köztudatba ez a fogalom… Azért, ha tanáraimról beszélek, meg kell említenem, hogy később nagyon jó viszonyba kerültem Kovách Gézával, de Vadász Ernő az, aki kiemelkedik közülük, hisz ő volt első osztályfőnököm, ötödik-hatodikban. Megmaradt bennem az a komoly hozzáállása, ahogy a kisebb diákokat is kezelte. Egyébként jó volt az iskolában. Nekem nem volt vele különösebb bajom. Lehet, hogy az iskolának több baja volt velem, mint fordítva.
– Következett az egyetem.
– Egy sikertelen felvételi után Kolozsváron a Babeș–Bolyai Tudományegyetem történelem karára, egy évig futballoztam az országos bajnokságban, a Vagongyár ifjúsági csapatában. Nagyon jó évet töltöttem el. Volt munkahelyem; műszaki rajzoló voltam – papíron. S közben tanultam. Végül a 360 jelentkezőből bejutottam a 45 hely egyikére.
– Jól érezted magad Kolozsváron?
– Élveztem a város hangulatát. Másrészt, nagyon jó közegbe kerültem, és még sikerült elfognom a Bolyai nagy tanári gárdáját.
– Például?
– Bodor András – ókor, Jakó Zsigmond – középkor, Pataki József, Imreh István… Olyan asszisztenseik voltak, mint Magyari András, aki később prorektor lett.
– Mi történt veled az egyetem elvégzése után?
– Megtapasztaltam, hogy nem minden úgy történik, ahogy szeretném. Elkezdtem tanítani falun. Szapáryligeten bekerültem egy olyan falusi közösségbe, amely még megőrizte a régi zamatát. Abban a faluban magyarok, svábok és szlovákok laktak, de az utca nyelve a magyar volt. Két kilométernyire volt egy román kolónia; nem zavartuk egymást. Jól működő kollektív gazdasága volt a falunak. A fiatalokkal sportkört szerveztünk, és tornatanár kollégámmal, Varga Andrással megalapítottuk a falu futballcsapatát, beiratkoztunk a bajnokságba, én is velük fociztam, bajnokok lettünk… És ott ismerkedtem meg a feleségemmel. Tehát jó hozadéka volt ennek az egésznek… Négy év után elkerültem Nagyiratosra, egy egészen más közegbe. De nem volt rossz. Két év után átvettem ott az iskola igazgatását. Iratos mai vezetőgárdája a kezem alól került ki. Papp Attila polgármester mindig elmondja: „Igaz, hogy kaptam néhány pofont, de nem biztos, hogy eleget.”
– A falusi epizód 15 éve után kerültél a Csikybe?
– A 21-es iskolába és a gáji általánosba jutottam. Amikor újraalakult Mosóczy-telepen a magyar tagozat, felvállaltam ott is a történelem tanítását Komádi Sanyival, aki a földrajzot tanította. Óriási fájdalmamra, miután felfuttattuk, négy év után megszűnt. Akkor elvállaltam nagyon szívesen Ujj Jancsi katedrájának az óráit a Csikyben, ugyanis ő igazgató lett.
Juhász Béla / Nyugati Jelen (Arad)2017. április 24.
Magyarságtörténeti Olimpia – egy tudatos építkezés eredménye
Április 20-22 között zajlott az első Magyarságtörténeti olimpia országos szakasza, amelynek a Hargita Megyei Tanfelügyelőség szervezésében a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola adott otthont.
A megmérettetésen azok a VI. és a VII. osztályos tanulók vehettek részt, akik a törzsanyag részeként, tanulmányozzák a Romániai magyar kisebbség történelme és hagyományai elnevezésű tantárgyat. Az olimpiára az érvényben lévő tanterv tematikája alapján lehetett felkészülni, a versenyen kéttagú csapatok mérhették össze tudásukat.
Az olimpia szervezésének fő célja, hogy hangsúlyosabbá tegye a történelem/magyarságtörténet oktatását, érdekes és újszerű terepet biztosítson a tehetséges diákok kibontakozásának, valamint még nagyobb kedvet ébresszen bennük a romániai magyarság történelmének megismerésére.
Az olimpiát a Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia karán belül működő Kolozsvári Magyar Történeti Intézettel partnerségben szervezték. Prof. Dr. Rüsz-Fogarasi Enikő, az Országos Bizottság elnöke, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karának dékánhelyettese, a megnyitó ünnepségen kiemelte: „Nem sokszor adatik meg, hogy egy eseményt történelminek nevezzünk, de ez itt most annak nevezhető, hiszen ez az első alkalom, hogy megszervezhettük ezt az olimpiát. Ti pedig, kedves diákok, és felkészítő tanárok, elmondhatjátok, hogy részesei voltatok ennek a történelmi eseménynek”. Nagy Gabriella, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinetjének tanácsosa, az olimpia ügyvezető elnöke kihangsúlyozta: „Az olimpia elindítása egy tudatos építkezés eredménye: az idei tanév elején ugyanis új tantervek megírásához fogtunk. A műhelymunkák idején fogalmazódott meg még hagsúlyosabban, hogy országos szinten is hatalmas igény van egy ilyen jellegű megmérettetés megszervezésére, amelyet a Oktatási Minisztérium szervez és támogat.” Nagy Róbert-Miklós, a Kolozsvári Magyar Történeti Intézet igazgatója rámutatott: „Bizonyított tény, hogy a személyiségfejlődést leginkább meghatározó tantárgyak között magyar nyelv és irodalom mellett ott van a történelem is, már csak ezért is nagyon fontos nekünk ez az olimpia.” Sipos István Hargita megye történelem szakos tanfelügyelője szerint: „Eddig a tantárgyat másodrangú tantárgyként kezelték, de ezen túl több mint valószínű, hogy ez megváltozik.”
Az olimpia országos szakaszán a megmérettetés két részből állt: egy írásbeli, ahol a tételek kidolgozására szánt idő 2 óra volt, valamint egy szóbeli, amelynek keretében egy maximum 4 perces jelenetet kellett minden csapatnak bemutatnia a magyarság történetének fejezeteiből. Az volt ugyanis az elképzelés, hogy a csapatmunka révén a diákoknak lehetőségük legyen felismerni a közös feladatmegoldás hasznosságát. A jelenetek keretében a hatodik osztályosok feldolgozták többek között az Emese álmáról szóló mondát, Szent István és Imre herceg életének egy-egy jelenetét, Koppány trónbitorló törekvéseit, Gertrúd királyné jellemvonásait, Mátyás király személyiségjegyeit, a hetedikesek pedig olyan történelmi személyiségeket jelenítettek meg, mint például Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Szendrey Júlia. Tóth Szilárd, BBTE Történelem és Filozófia karának tanára, az Országos Bizottság alelnöke kifejtette: „Minden csapat derekasan kiállta a próbákat. Csodálatraméltó az, hogy milyen természetesen és milyen beleéléssel mutatták be a diákok a jeleneteket.”
A díjátadón a szervezők meghatódottan fogadták a diákok pozitív visszajelzéseit, akik közül sokan, csak ennyit mondtak az oklevelek, emléklapok átvételekor: „Köszönöm szépen, hogy itt lehettem!” Talán ez jelzi a legjobban azt, hogy milyen hatalmas igényre érkezett válaszként az olimpia megszervezése. Az Oktatási Minisztérium díjait és okleveleit Király András államtitkár úr nyújtotta át a diákoknak, sőt jóvoltából még a felkészítő és kísérő tanárok is könyvjutalomban részesültek. Beszédében kiemelte: „Nagyon örülök, hogy a minisztérium, az egyetem és a tanárok között komoly együttműködés épült ki, ennek egyik eredménye ez a tantárgyverseny is.”
A vizsgaláz előtt és után, kis történészekhez méltó módon a programban szerepelt még Múzeum-látogatás, városnézés, valamint egy élmény teli kirándulás Csíksomlyóra. Az ünnepélyes megnyitót és a díjkiosztót az Apáczai Csere János Pedagógusok házában tartottuk, ahol a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum diákjai léptek fel. erdon.ro2017. április 24.
Beszélgetés Király András tanárral, oktatási államtitkárral
„Úgy érzem, hogy semmi sem hullott az ölembe véletlenül” (2.)
– Mikortól lettél fizetett politikus?
– Azért, mert politikus voltam, nem kaptam fizetést. Kevesen hitték el akkoriban, hogy a megyei RMDSZ-elnöki tisztségért nem jár anyagi ellenszolgáltatás. Ugyanez volt a helyzet a pedagógusszövetségnél is. Akkor kaptam először pénzt a politizálásért, amikor városi tanácsos lettem, és járt a pár száz lejes tanácsosi juttatás. Azután, képviselőségem idején, már járt a rendes fizetés.
– Melyiket tartod érdekesebbnek, a tanítást vagy a politizálást?
– Szerettem tanítani. Politikusnak lenni viszont különleges dolog számunkra. Európa jobb helyein politikusképzés létezik. Mi véletlenszerűen lettünk politikusok. De úgy érzem, hogy az amatőrök között mi vagyunk a legjobbak. Amit csinálunk, azt egy meghatározott cél elérése érdekében tesszük, egy közösség számára. Volt, amikor nem sikerült megoldani bizonyos problémákat, de ebben a környezetben is igyekeztem alkalmazni a közvetlen párbeszédet. Nem szerettem a köntörfalazást. Úgy érzem, hogy nem volt rossz időszak az, amikor a megyei RMDSZ élén álltam.
– Szeretsz hosszú gyűléseken ülni?
– Normális ember nem szereti a hosszú gyűléseket, de van, amikor rákényszerül végigülni őket. Meg lehet szokni. Számtalan konferencián, kongresszuson részt kellett vennem. A hosszabbak közben ki lehet menni a büfébe, régebben pedig tarthattam cigarettaszünetet.
– Dohányzol?
– Tíz évvel ezelőtt abbahagytam.
– Hogyan telnek egy államtitkár hétköznapjai?
– Létezik egy megszabott program. Csütörtök–péntekre kialakul a következő hét rendje. Hétfőn a miniszter úgynevezett minisztériumi kollégiumot tart. Ezen az államtitkárok és a főtitkár vesz részt. Megbeszéljük az előttünk álló problémákat. Egyébként a hétfő és a kedd számomra parlamenti nap, amikor tartom a kapcsolatot a tanügyminisztérium és a Parlament között… A minisztériumban van egy kabinetem, amelyben a folyó ügyeket intézzük. Van kabinetfőnököm, vannak tanácsosaim, van egy igazgatóság, amely a kisebbségi kérdésekkel foglalkozik, a különböző osztályoktól begyűjti a prezentálandó anyagokat. Ezek tevékenysége mind a hatáskörömbe tartozik. Közben tartunk találkozókat a többi kisebbségi szervezettel, időnként konferenciákon kell részt vennem; amíg kormányon voltunk bizonyos eseményeken én képviseltem a minisztériumot nemzetközi szinten.
– A kisebbségi oktatásban felmerülő konfliktushelyzetekbe volt alkalmad beleszólni?
– 2015-ig elsősorban velem tárgyalta meg a miniszter ezeket az ügyeket. Sajnos 2016-ban, amikor kialakult Marosvásárhelyen az a bizonyos eset a katolikus líceumban, a miniszter úgy döntött, hogy helyettem egy másik államtitkárt küld oda, aki azelőtt két héttel került a minisztériumba. És szerintem rosszul látták meg a kérdést.
– Szállodában laksz, vagy kaptál lakást Bukarestben?
– Államtitkárnak lakás jár, amit a minisztérium fizet. Van szolgálati gépkocsim is sofőrrel.
– Hol étkezel?
– A parlamenti napokon nincs időm hazamenni. Akkor bekapok valamit a parlamentben. Különben otthon, a lakásomon eszem.
– Főzöl magadnak?
– Időnként főzök, de általában viszek itthonról. Ellát a család.
– Mi a kedvenc ételed?
– Nem vagyok válogatós. Nagyon szeretem a sülteket, a pörköltet, de legjobban a halászlét. A csorbát is megeszem…
– Sokan ismernek Aradon?
– Tavaly augusztusban az Aradi Napok idején felsétáltunk a központba a Forray utcán keresztül. Összesen két ismerőssel találkoztam. Nagyon megváltozott a város…
– Elismerik mindazt, amit tettél a magyar oktatásért?
– Különösebben nem foglalkoztat ez a kérdés. Őszintén szólva, belátásom szerint, ez a mérleg nincs egyensúlyban. Első keserű tapasztalatom az volt – és nehezen emésztettem meg –, amikor a Csiky 90 éves születésnapjára kiadott emlékkönyvbe egy fél oldalt sem írhattam. Akkor, amikor a főgimnáziumi rangot is én harcoltam ki az iskolának.
– Nyugodj meg, én sem kaptam helyet a kötetben. Pedig én voltam az igazgató.
– Úgy érzem, hogy valahol eltolódások vannak. A megboldogult Tokay György szavai jutnak eszembe, aki azt mondta: „Nem elég jónak lenni, nem is fontos jónak lenni. Annak kell látszani!” Én nem szeretem az önreklámozást. De annak a híve vagyok, hogy ismerjük el azoknak a munkáját is, akik előttünk voltak.
***
– 2003-ban alakult meg a Szabadság-szobor Egyesület. A mai napig elnöke vagy. Hallhatnánk róla valamit?
– Pontos célunk volt az alapításkor. Az volt az elképzelésünk, hogy az Egyesület révén vigyük be a köztudatba a szobor fontosságát. Hogy érezzék az emberek azt, hogy nem csak visszaállítunk egy szobrot, hanem ez a mindenkori magyaroknak az a szobra, amellyel vissza tudnak tekinteni történelmükre. Úgy gondoltuk, hogy ezáltal az Egyesület tesz egy lépést a román fél felé is, és benne is tudatosítja, hogy ez egy értékes műalkotás. Két történészkonferenciát is rendeztünk… Végül is a Szabadság-szobor Egyesületet bízták meg azzal, hogy levezényelje az egész visszaállítást. Mi kötöttük meg a szerződéseket a magyar kormánnyal… Sokat dolgoztunk. A szobor újraállítási ünnepségén beszédemben elmondtam, hogy meg kell valósítanunk azt, hogy a város érezze magáénak ezt a műalkotást, kerüljön városi tulajdonba, és kerüljön fel a műemlékek lajstromára. Végül ezek mind megvalósultak.
– A szobor felállítása után milyen feladatai voltak-vannak az Egyesületnek?
– Írtunk számára egy új alapszabályt. Maradt a célok között a Szabadság-szobor körüli kérdések ébrentartása, az aradi magyar közösséggel való kapcsolattartás, a fiatalokkal való kapcsolatok kialakítása, helytörténeti munkák kiadása… Ezenkívül tulajdonunkba került a Kovách Géza-hagyaték. Megvásároltuk azt a családtól, és átadtuk a gyulai levéltárnak, akik nagyon készségesek voltak. Együttműködésünk eredményeként kiadtunk egy válogatott Kovách Géza-tanulmánykötetet. Idén az Aradi Magyar Napokra lesz készen egy második Kovách Géza-kötet, amelybe színesebb, rövidebb írásai kerülnek be. Idén negyedik alkalommal rendezzük meg az általános iskolások részére a helytörténeti vetélkedőt. Jövőre ki szeretnénk adni az Arad halad című kötetünk folytatását.
***
– Vannak igazi barátaid?
– Igaziak a gyerekkori barátaim. Akik még mindig megvannak.
– Milyen a viszonyod az emberekhez?
– A tisztségek, amelyeket betöltöttem, jelentős mértékben megváltoztattak engem. Sosem voltam túl nyitott ember, de idővel megtanultam, hogy közlékenynek kell lennem, ha jó kapcsolatot akarok, diplomatikusan, nyitottan kell hozzáállnom a dolgokhoz. Ma bármikor, bárkivel, bármilyen közösségi kérdésben nyugodtan tudok beszélgetni.
– Mi a véleményed a jelenlegi politikai helyzetről?
– Megvallom, hogy 2011 óta nem nagyon foglalkozom politikai kérdésekkel. 2011 után hagytam, hogy megyei RMDSZ-szinten utódaim tegyék a dolgukat úgy, ahogy ők látják jobbnak. Nem szólok bele a munkájukba. Szerintem lehetne jobban dolgozni, nyitottabban. Úgy érzem, hogy az aradi RMDSZ túlságosan beskatulyázta magát. A jelenlegi Arad megyei politikai pártok esetében általában a minőség hiányát érzékelem. Hiányoznak azok a minőségi emberek, akik a régebbi időket fémjelezték. És sajnos, ez kihat a parlamentre is. Gyenge ember gyengébbet küld a parlamentbe, akinek parancsolni tud. Ezt látom Bukarestben is. És ez nem jó!
– Vannak megvalósulatlan álmaid?
– Fiatalkoromban voltak álmaim. Ifjú tanárként sóvárogva néztem Európa térképét; rengeteg helyre el szerettem volna jutni. Európa-bolond vagyok. Nem kívánkozom Dubajba vagy a Távol-Keletre, de Európába nagyon szívesen megyek.
– Sokat utazol?
– Igen.
– Turistaként vagy hivatalból?
– Hivatalos külföldi útjaim már nemigen vannak, amióta nem vagyunk kormányon… Nagy élmény volt hivatali utam Türkmenisztánba. Ott megkérdezték, mit szeretnék. Elmondtam, hogy régi álmom látni a sivatagot. Erre kivittek a közeli sivatagba. Fantasztikus élmény volt.
– Ott is vannak tevék?
– Abban a sivatagban akkor csak homok volt…
– Melyik európai országot szereted a legjobban?
– Németországban élnek rokonaink; őket évente meglátogatjuk. Különben Olaszország áll legközelebb a szívemhez. És kedvenc focicsapatom a Juventus. Egyik gyerekkori álmom volt, hogy jussak el Torinóba és lássam futballozni a Juvét. Több meccsüket láttam a helyszínen. Akárhányszor ellátogatok Torinóba, elmegyek a Kossuth-szoborhoz is, amelyet Cegléd városa emelt.
– Voltak kudarcaid az életben?
– Hogyne! De ahogy múltak az évek, rájöttem, hogy a kudarcokból is tanulni kell. Az utóbbi időszakban, sajnos, mások kudarcait kell kijavítanunk. Gondolok itt oktatási és iskolai kérdésekre. Egyre nehezebben megy, mert vannak törvényes rendelkezések, amelyek meghatározzák pontosan, hogy egy kérdésben kinek mi a felelőssége, és hol van meghúzva a határ. Az emberek nem értik meg, hogy nem tudom orvosolni államtitkárként a kis közösségek összes, mindennapi gondját. Ezek egyszerűen nem minisztériumi kompetenciák. Úgy érzem, hogy ennek ellenére, csapatommal igyekszem elmenni majdnem a falig.
***
– Terveid?
– Azt hiszem, hogy aktív emberként elértem a maximumot. Február elején betöltöttem 70. életévemet.
– Isten éltessen sokáig!
– Az embernek tudnia kell, hogy van egy határ. Másfél évvel ezelőtt kértem helyettesítésemet. Mert hiába érzi magában az ember a lendületet, be kell látnia, hogy az évek nem múlnak el nyomtalanul, és sok mindent már rutinból próbál megoldani, sok mindennel már nem is tud megfelelően foglalkozni. Szeretném szépen lezárni ezt a fejezetet, és foglalkozni azzal, amivel helyi szinten érdemes. Gondolok itt a Szabadság-szobor Egyesületre, elsősorban azokra a tevékenységeire, amelyek a fiatalok felé irányulnak. Szívesen részt vennék a Megyei Kulturális Autonómia Tanács munkájában is, amelyet soha nem tudtunk megtölteni tartalommal. Megvan a tapasztalatom, az összeköttetéseim, erős civilszervezetet tudnánk ebből létrehozni, egy RMDSZ-hez kapcsolódó testületet, amellyel össze tudjuk fogni azokat, akik nem politikus beállítottságúak, és előre tudunk vinni elsősorban oktatási és ifjúsági kérdéseket.
– Elárulnál-e valamit családodról?
– Nagyon szívesen. Már elmondtam, hogy feleségemmel, aki nyugalmazott óvónő, Szapáryligeten ismerkedtünk meg. Házasságunk után született egy lányunk, Andrea, aki – hál’ Istennek – anyja pontossága mellett a szorgalmát is örökölte. Jogot végzett, ügyvéd. Megvan az a családi háttér, összhang, amire szükségem van. Sokszor elmondtam, hogy mindaz, amit elértem, ennek a családi háttérnek köszönhető. Feleségem és anyám, amíg élt, mindig mellettem voltak, és támogattak. Persze ezáltal feleségem nem tudta úgy kiteljesíteni elképzeléseit, mint ahogy szerette volna. De ebből sohasem volt különösebb problémánk.
– A politikusok hisznek Istenben? Egy politikusnak szüksége van a hitre?
– Mindenképpen szüksége van. De elsősorban önmagában kell hinnie. Aki nem hisz abban, amit csinál, inkább ne csináljon semmit! A múltkor egy állami szervnél azt kérték, hogy esküdjek fel a bibliára és a feszületre. Megmondtam, hogy reformátusként, a keresztre nem, de a bibliára szívesen felesküszöm, mert hiszek… A hit ad egy lehetőséget arra, hogy megnyugtassam a lelkiismeretemet, hogy higgyek olyan dolgokban, amelyek előrevisznek és segítenek. De nem vagyok hitbuzgó.
– Templomjáró vagy?
– A belvárosi református templom presbitere vagyok. Amikor itthon tartózkodom, elmegyek az istentiszteletre, úrvacsorát veszek. Úgy érzem, hogy megfelelő egyensúlyban van ez a kérdés. Hinni kell!
– Van elég szabadidőd?
– Időnként elgondolom, hogy ha már nem kell a parlamentbe meg a minisztériumba mennem, rengeteg szabadidőm lesz. Több időm jut majd a családra… Nagyon elkeserített minket rottweilerünk korai kimúlása. Hét és fél éves volt. Egy agresszív rák vitte el.
– Ő is a családhoz tartozott.
– Ez a kutya borzasztóan hozzánk nőtt.
– Vettetek másik kutyát?
– Azt mondtuk, hogy nem kell másik, de augusztusban veszünk egy rottweilert.
– Mit csinálsz legszívesebben szabadidődben?
– Sajnos, a mozi kimaradt az életemből. Fiatalságunk népszerű időtöltése volt. Jó filmeket vetítettek. A múltkor jutott eszembe, milyen szép film volt „A hegy” Spencer Tracy-vel, vagy „Moby Dick, a fehér bálna”. Ma is kedvencem, a „Keresztapa”, főleg az első része. Időnként újranézem. Otthon mozizok, segít benne a DVD-lejátszó.
– Szeretsz tévézni?
– Elsősorban a sportközvetítések érdekelnek, legjobban a Juventus meccsei.
– A híradót szoktad követni?
– Ritkán.
– Hogyan oldod a stresszt?
– Itthon szoktam néha kocogni, Bukarestben nincs meg rá a lehetőség. Viszont a minisztériumból lakásomig, ha tél van, ha nyár, sétálok. Reggel autó visz, hogy időben odaérjek… A gyűlések utáni, laza csevegések is segítenek oldani a stresszt.
– Mulatni szoktál?
– Nagyon ritkán. Régen nagy születés- és névnapokat tartottunk, de az a társaság szétment. Ma már legszívesebben otthon a családban ünnepelek. Szilveszterezni sem szeretek elmenni nyilvános helyre.
– Emlékszel még Beatles-számokra?
– Hogyne! A telefonomra a Yesterday-t töltöttem fel csengőhangnak.
– Vonz a képzőművészet?
– Amatőr szinten. Ami szép, az tetszik.
– Tudsz úszni?
– Jól. Mi a Maros mellett nőttünk fel. Nem a komppal mentünk át Zsigmondházára, a túlsó partra, hanem – virtusból – úszva.
– Borotválkozol mindennap?
– Vasárnap, mikor templomba megyek, természetesen, és hétfőtől péntekig a minisztériumban naponta.
– Ki szoktad kapcsolni a telefonodat?
– Soha. Kivéve, ha repülőn ülök, vagy egy megbeszélésen vagy gyűlésen vagyok. A szolgálati telefont nem is illik kikapcsolni.
– Pozitívan gondolkozol?
– Igen. Megtanultam, hogy ha szükségem van az életben egy sikerélményre, akkor csakis a pozitív gondolkozás segíthet. Erre tanítottam meg a munkatársaimat is.
– Van-e hiányérzeted?
– Időnként. Van, amikor úgy érzem, hogy nagyobb odafigyeléssel, több segítséggel többet tudtunk volna elérni. De ezeket a sikertelenségeket a saját számlámra írom.
– Mit tennél másképpen, ha most kezdenéd?
– Nem biztos, hogy szeretném újrakezdeni. Negyvenhét éves munkaviszonyom alatt voltak hullámvölgyek is, nem csak hullámhegyek. Nem sokat filozofálgatok ezen. Amit elrontottam, soha nem próbáltam másra kenni. Ezért szeretném, hogy akkor ismerjék el mindazt, amit tettem a közösségért!
Juhász Béla / Nyugati Jelen (Arad)2017. április 26.
Beszterce kiváló házigazda volt
Véget ért a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny
Beszterce, az Andrei Mureşanu Főgimnázium volt a helyszíne április 20–23. között a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny döntő szakaszának. A versenyen 17 megyéből 143 diák vett részt.
Tizenegy esztendő után április 20-án ismét abban a megtiszteltetésben részesülhetett az észak-erdélyi város, hogy ő láthatta vendégül a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny országos szakaszát. Tizenhat megyéből (Arad, Bákó, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Máramaros, Maros, Szatmár, Szeben, Szilágy és Temes), valamint Bukarestből 143 diák mérte össze tudását, ismerkedett meg Beszterce vidékének szépségeivel, tett szert új barátságokra, ismeretekre, és örvendett együtt az elért sikereknek.
A rendezvényen jelen volt Király András oktatásügyi államtitkár, dr. Nagy Éva, a kisebbségügyi államtitkárság kabinetvezetője, dr. Fazakas Emese, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kara Magyar Nyelv és Általános Nyelvészeti Tanszékének tanára, a versenybizottság elnöke, továbbá Décsei Atilla-Lehel, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei elnöke.
A pénteki versenyzés után a diákok és a kísérő tanárok Besztercével ismerkedtek az Andrei Mureşanu Főgimnázium diákjainak vezetésével, ezután dr. Fazakas Emese előadást hallgatták meg. Másnap kirándulás következett Beszterce–Harina–Árokalja–Cegőtelke–Bethlen útvonalon. Harinán megcsodálhatták a román stílusban épült templomot, Árokalján a Bethlen grófok csodálatos hagymakupolás kastélyát, Cegőtelkén a cserhalmi ütközet színhelyén állított emlékműnél hajtottak fejet magyar lovagkirályunk, Szent László tettei előtt, majd Vörösmarty Mihály mellszobrát koszorúzták meg. A következő állomás a bethleni lovarda volt, majd az 1333-ban épült somkeréki templom látogatásával végződött Beszterce vidékének gyors, ám tartalmas megismerése.
Vasárnap az esemény a díjkiosztóval végződött. Díjakat és dicséreteket adott a Nemzeti Oktatási Minisztérium minden évfolyam legjobb diákjainak. Ugyanakkor Beszterce város polgármesteri hivatala, az országos RMDSZ és az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete, a Communitas Alapítvány, a Datura Egyesület, a Bocskai Alapítvány, a Pro Zselyk Alapítvány, a Beszterce Művelődési Alapítvány, a bukaresti RMDSZ Nőszövetsége és Benedek Zakariás RMDSZ-es képviselő Szórvány különdíjat adott Szeben, Fehér és Beszterce-Naszód megye legjobb versenyzőinek.
A díjazottak részletes listája a https://mikes.cnam.ro honlapon található meg.
A díjkiosztás után Beszterce városa átadta a stafétát jelző zászlót Fehér megye küldöttének. 2018-ban ugyanis a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium ad otthont a Mikes Kelemen tantárgyverseny országos szakaszának.
Az eseményt támogatta Beszterce polgármestri hivatala, a Communitas Alapítvány, a besztercei Datura Egyesület, a Bocskai Alapítvány, a Pro Zselyk Alapítvány, a besztercei Madisz, a Besztercei Kulturális Egyesület, a Teraplast, a Romfulda, a Transilvania Print, a Metropolis Szálloda, a Mr. Stone, a Chiuloasa, a Fishermans és a Kriterion Kiadó.
Ezeken kívül számos megyei pedagógus és magánszemély hozzájárulása segítette a rendezvény zökkenőmentes megtervezését és lebonyolítását. Külön köszönet jár minden támogatónak.
Deák Zoltán / Népújság (Marosvásárhely)2017. május 8.
„Nem halogathatjuk a döntéseket”
Nyíltan, egyenesen kell beszélni oktatásunk helyzetéről – hangsúlyozta Kelemen Hunor május 6-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ által szervezett pedagógusfórumon. A szakmával közösen kell döntéseket hozni, gyorsan és felelősen, különben az egyes problémák az egész rendszer válságát okozzák. Az RMDSZ különösen fontosnak tartja a magyar diákok számára készült román nyelvű tankönyvek minőségét, ezért pályázatot ír ki azok elkészítésére – jelentette be a szövetségi elnök.
Szakmai fórumot rendeztek Marosvásárhelyen annak érdekében, hogy lajstromozzák az erdélyi magyar oktatás problémáit és azok lehetséges megoldásait. „Az oktatási reform előkészítése közös feladatunk. Ehhez rendszeres egyeztetésre és tervezésre van szükség. A bírálatokat meghallgatjuk, és ahol tudunk, változtatunk. Azt viszont közösen kell belátnunk, hogy csak a mindenki, a pedagógustársadalom által is elfogadott, szakmailag jól előkészített álláspont vezethet előre. Hiszen, ha nincs konszenzusos álláspont, akkor csak kapkodás van. Ennek alapja a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével kialakított jó viszony” – nyomatékosított Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
2013–2015 között helyi szinten olyan dokumentumokat készített elő az RMDSZ és az RMPSZ, amelyek akkor alkalmasak voltak a problémák feltárására és megoldására. „Ezt a munkát most újra kell kezdeni, a korrekciókat el kell végezni, ha valóban gyermekközpontú oktatást akarunk. Az elmúlt fél esztendőben gyakran azzal kellett szembesülnünk, hogy sokszor tűzoltó munkát végzünk, az utolsó pillanatig húzzuk a döntéseket, mert senki sem akarta, senki sem merte felvállalni a felelősséget. Egyaránt szükség van elkötelezett politikusokra, felkészült pedagógusokra és lelkes szülőkre ahhoz, hogy céljaink ne sérüljenek, és az oktatás arról szóljon, amiről szólnia kell: a gyerekekről” – tette hozzá Kelemen Hunor.
A felmérések azt mutatják, alapvető gond a román nyelv tanítása. „Ezért döntöttünk úgy, hogy a következő években ösztöndíjak formájában támogatjuk azokat, akik vállalják a román tankönyvek megírását. A Szövetség az ösztöndíjak lebonyolítását a pedagógusszövetséggel közösen szeretné kivitelezni” – fogalmazott Kelemen Hunor.
A marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügye nyomán olyan törvénymódosítást készít elő az RMDSZ, amely megoldást nyújtana azokban a helyzetekben, amikor az önkormányzat nem mer, vagy nem tud döntést hozni. Azt javasolja, hogy ilyenkor dönthessen a tanügyminisztérium, hiszen az a tapasztalat, hogy az államelnöki hivataltól kezdve, a tanfelügyelőségen át senki sem tudott megoldást találni a vásárhelyi iskola ügyének megoldására. „Tisztában vagyunk a kezdeményezés hátulütőjével is, hiszen önkormányzati hatáskört helyez vissza központi szintre. De úgy gondolom, hogy ennek kivételnek kell lennie, hiszen az ilyen helyzeteket is kezelni kell. Bízunk abban, június végéig sikerül törvényt alkotni” – zárta beszédét a szövetségi elnök.
Az RMDSZ oktatásügyi tennivalóit összegezve Magyari Tivadar oktatásért felelős ügyvezető alelnök azt hangsúlyozta, a 2013–2015 között kidolgozott megyei oktatási terveket aktualizálni és javítani kell, ezért egységes módszertant vezetnek be a megyei szintű cselekvési tervek kidolgozására és ciklikus ellenőrzésére. Mint elmondta, ezt a munkát sokkal szélesebb konzultációra alapozzák: „minden megyében, térségben egy szakmai-szakpolitikai testület alakult, amely minden fontos helyzetben ajánlásokat fogalmaz meg az önkormányzatoknak és a politikai képviseletnek. A megyei oktatási tanácsok működési elveit és döntési kompetenciáit központilag újra kell értékelni”. Az oktatási törvény küszöbön álló módosításával kapcsolatban meggyőződése szerint széleskörű szakmai és szakpolitikai konzultációra, és minden eddiginél jobban időzített döntésekre van szükség. Az ügyvezető alelnök elmondta, az RMDSZ szakemberei az Iskolák veszélyben program helyzetjelentését és prognózisait szeptemberig készítik el.
Szabó Ödön, az RMDSZ parlamenti képviselője, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke a Szövetség bukaresti munkájáról beszámolva emlékeztetett, a magyar tannyelvű iskolákban tanuló diákok román nyelvből sajátos tanterv alapján készített speciális, könnyített tételekből vizsgázhatnak a képességvizsgán és érettségin, amennyiben a képviselőház után, az RMDSZ kezdeményezését döntő házként a szenátus is megszavazza. „A kisebbségi diákok másfajta tanterv alapján tanulnak, tehát másfajta, azaz speciális tételekből kell vizsgázzanak román nyelvből” – hangsúlyozta, majd úgy értékelte, ez egy első sikeres lépés a Szövetség választási programjában is megfogalmazott célkitűzésekből. A képviselő további kezdeményezésként megemlítette: „a jelenlegi tej és kifli program mellett ősztől országszerte minden megyében, összesen körülbelül 50 iskolában indul be az a program, amely meleg ételt biztosítana a tanulóknak. Az RMDSZ javaslata az volt, hogy ezt a kezdeményezést bővítsék ki több iskolára is”. Az elkövetkező időszak egyik prioritásként a magyar oktatáskutató és továbbképző központ létrehozásának sürgetését nevezte meg.
A román nyelv idegen nyelvként való oktatása kapcsán Király András államtitkár úgy fogalmazott, fel kell gyorsítani a minisztériumi munkát azért, hogy a speciális tantervek mihamarabb elkészüljenek. „Fontos, hogy a román tankönyvek minősége megfelelő legyen, ezért üdvözlöm az RMDSZ kezdeményezését, azt, hogy júniusban nyílt pályázatot hirdetnek a román tankönyvek megírására” – fogalmazott.
A pedagógusfórumon Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke házigazdaként köszöntötte a résztvevőket: „örvendek, hogy Marosvásárhely ad otthont ennek az oktatási értekezletnek, mert ahogyan bizonyára sokan tudnak róla, Marosvásárhely most különösen komoly problémákkal küzd az oktatás területén, a városnak ugyanis még mindig nincs elfogadott iskolahálózata. Az RMDSZ számára az egyik legfontosabb kérdés az anyanyelvű oktatás biztosítása, hogy gyermekeink magyarul tanulhassanak, és színvonalas képzésben részesüljenek. Az oktatási kérdések rendezése azért is fontos, hogy fiataljaink versenyképes tudással rendelkezzenek, így könnyebb lesz nekik is az elhelyezkedés, és egy-egy régió fejlődése is nagymértékben függ attól, hogy milyen a munkaerőpiaca, rendelkezik-e felkészült szakemberekkel”.
A fórumon résztvevők a szórványoktatás, a román nyelv idegen nyelvként való tanítása, a tankönyvek előkészítése, a tanárhiány, a megyei oktatási tervek, az oktatáskutató és továbbképző központ létrehozásának témájában tanácskoztak. Egyetértettek abban, hogy azonnali döntésekre és cselekvésre van szükség, a tűzoltómunka helyett hosszú távú tervezésre, illetve folyamatos és szélesebb körű szakmai konzultációra. Reggeli Újság (Nagyvárad)2017. május 9.
Protestáns felekezetek I. országos olimpiája Nagyenyeden
Nem is lehetett jobb választás a szervezők részéről, mint 2017 április 24-26 között, 500 évvel a reformáció megtörténte után Nagyenyeden szervezni a Protestáns felekezetek I. országos olimpiáját. Abban a városban, amelyben teljes pompájában áll a majdnem 400 éves Bethlen Gábor református Kollégium, és amely mindig is fontos szerepet játszott a protestantizmus életében, mert kapható volt a megújulás szellemére. Igazolja ezt az a tény, hogy a reformáció elveinek Erdélybe érkezésekor Enyed városa csatlakozott a reformációhoz, még hogyha nem is volt nyilvánvaló a különbség a lutheri és a kálvini konfessziók között. Enyed protestáns várossá lett. A két reformátori irány szétválásakor szintén Nagyenyed ad helyet annak a zsinatnak, amely a szétválást kimondta 1564-ben és ezzel szervezetileg is létrejött az Erdélyi Református Egyház. Nagyenyed ma sem maradhatott ki a protestáns felekezetek életének fontos pillanataiból… Erdély tizenhárom megyéjéből 112 diák érkezett Nagyenyedre, hogy a vallás tantárgyversenyen megmérettessenek. A protestáns egyházakat képviselő református, evangélikus és unitárius felekezetű fiatalok vetélkedőjét az Oktatási Minisztérium, a Fehér Megyei Tanfelügyelőség és a Nagyenyedi Református Kollégium szervezte. A rendezvény ünnepi megnyitójára április 24.-én hétfőn délután került sor a BGK Dísztermében, a tulajdonképpeni versenyt keddre, a díjkiosztó záróünnepséget szerdára tűzték ki.
Az ünnepélyes megnyitón meghívottak, szervezők, lelkészek, diákok hallgatták az ünnepi buzdító beszédeket.
Az igehirdetési szolgálatot Dr. Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese végezte az olimpia vezérgondolataként megfogalmazott bibliai ige alapján: „Célegyenest futok Isten felülről való elhívásának jutalmáért, amely Krisztus Jézusban van.” (Fil 3, 14).
A résztvevőket köszöntötték Dr. Nagy Éva, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi nyelveken folyó oktatásért felelős kabinetjének igazgatója, Nagy Gabriella, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi nyelveken folyó oktatásért felelős kabinetjének tanácsosa, Eugenia Marcela Dărămus, Fehér-megyei főtanfelügyelő, Nicolae Bolea szaktanfelügyelő, Nagy Tímea kisebbségi tanfelügyelő, Gáll Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa. Dr. Püsök Sarolta, az olimpia Országos Bizottságának elnöke ünnepi beszédében a vezérgondolat 1Kor 14, 13 volt: „hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt”. Ennek alapján kifejtette, hogy a nevelésnek a teljes személyiségre ki kell terjednie: érzelmi, értelmi és akarati nevelésről beszélt.
A jelenlevőket köszöntötte Iulia Adriana Oana Badea, Nagyenyed polgármestere és végül Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója, a rendezvény házigazdája.
Az ünnepi megnyitón fellépett a Bethlen Gábor Kollégium „Collegium Gabrielense” nevű régizene-együttese, vacsora után pedig a marosvásárhelyi „Gordonka” zenekar koncertje zárta a napot. A verseny második napja Csécs Márton torockói unitárius lelkipásztor nagyon lendületes igehirdetésével kezdődött. E nap a diákok számára elsősorban a megmérettetés napja volt. Ezalatt az idő alatt a szervezők Erdélyi-hegyalja látogatást szerveztek a kísérő tanároknak: Tövis, Boroskrakkó, Magyarigen templomait tekinthették meg Kónya Tibor Bethlen-kollégiumi iskolalelkész igen érdekes, tartalmas idegenvezetésével. Egyesek nagyon elszomorodva tekintették meg a mára elnéptelenedett gyönyörű templomokat, mások remélték, hogy isteni csoda folytán valamikor életre kelnek e gyülekezetek. A kirándulás jó alkalom volt beszélgetésre, eszmecserére, barátkozásra és mindannyian élményekben gazdagon tértek vissza az közös ebédre. A nap történelmi sétával, múzeum-látogatással, Nagyenyed templomainak meglátogatásával folytatódott, ami a gyerekek számára kitűnő alkalom volt az ismerkedésre. Következett a Ficfa zenekar és a Fügevirág néptánccsoport fellépése, amit természetesen táncház követett. Nagyon sikeresnek bizonyult a rendezvény második napja is.
A rendezvény harmadik napja Gáll Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosának az igehirdetésével indult, majd az eredményhirdetéssel folytatódott. Reméljük, hogy a versenyző diákok kellő lelkigondozásban részesültek az igehirdetés során, mert semmi látható jele nem mutatkozott annak, hogy nehezen viselték el a kudarcot azok, akik a kifüggesztett eredménylajstromok végén szerepeltek . Nagyon tanulságos volt az a momentum is, amikor a javítótanárok évfolyamonként kiértékelték a dolgozatokat, így a diákok számára világossá váltak a követelmények, de a hibák, baklövések is.
Feszültség-oldás volt a célja a „Mit viszel magaddal...? „című vetélkedőnek, amelyben a szervezők élményszerűen mérték fel, hogy nyitott szemmel jártak-e a versenyző diákok Nagyenyeden? Az záróünnepségen miután Király András államtitkár úr, Monalisa Borza Fehér-megyei főtanfelügyelő-helyettes és Dr. Lőrincz Helga Nagyenyed alpolgármestere köszöntötték a jelenlevőket és Dr. Püsök Sarolta, az olimpia elnöke általánosan értékelte a dolgozatokat kiderült, hogy sokkal több a díjazott, mint ahogy azt első látásra fel lehetett mérni, hisz a nagyon sokan különdíjban is részesültek.
Bízunk abban, hogy a diákok- tanárok számára nemcsak vetélkedő, hanem tartalmas együttlét volt a Nagyenyeden töltött három nap.
Lőrincz Ildikó vallástanár / reformatus.ro; Erdély.ma2017. május 12.
Elkerülni a tűzoltást – a romániai magyar oktatás jövőjét vitatták meg Zilahon
A romániai magyar oktatás jövőjéről szerveztek pedagógusfórumot Zilahon, péntek délután. Az RMDSZ szombati kongresszusát megelőző rendezvényen a szövetség képviselői, szakemberek, pedagógusok vitatták meg az égető kérdéseket.
Az oktatás 27 éve prioritás az RMDSZ számára – fogalmazott köszöntőbeszédében Kelemen Hunor. A szövetségi elnök aláhúzta, új iskolák alapítására, a szórványkollégium-hálózat bővítésére mindig szükség van ugyan, de a hangsúlyt a minőségi oktatásra kell helyezni a jövőben, hiszen az elvárások, a munkaerőpiac gyorsan változik.
„Gyakran szembesültünk azzal: a többség számára nem elfogadott, hogy magyarul akarjuk a gyerekeinket taníttatni – ilyen a marosvásárhelyi iskola, a kolozsvári képzőművészeti osztály esete, és sorolhatnám. Készül egy olyan oktatási reform, amelyben nem szabad elfogadnunk semmit, ami a megszerzett jogokat csorbítaná” – fogalmazott Kelemen. Kiemelte, elfogadtatták azt is, hogy a magyar gyerekek speciális tankönyvekből, második nyelvként tanulják a román nyelvet. Hozzátette: el kell a jövőben azt is fogadtatni, hogy a vizsgaelvárások is másak legyenek, ha a tankönyv is különbözik a román nyelv oktatásában
A politikus beszélt arról is, hogy a beiratkozási számokkal hosszú távon kell foglalkozniuk, a tűzoltómunkát hosszú távú tervezésnek kell felváltania. „Tudnunk kell, hány gyerek van, hány osztályt, iskolát tudunk működtetni, és el kell döntenünk közösen, hogy mit tegyünk” – fogalmazott.
Király: fel kell gyorsítani a reformfolyamatot
Király András oktatási államtitkár elmondta, 2011-ben megszületett az oktatási törvény, amelyben aktív szerepet játszottak az RMDSZ szakpolitikusai és a pedagógusok. Azt hitték, hogy jó irányba haladnak, de megbukott a kormánykoalíció, és ezt követően a törvény kisebbségi fejezet megmaradt a korábbi állapotában.
„Nem tudott kibontakozni az oktatás reformfolyamata. A huszadik században nehéz elképzelni, hogy egy magát reformernek nevező csapat lépésről lépésre akarjon változtatni. Ez a román oktatás tekintetében azt jelenti, későn készült el az alternatív tanterv, és a mostani negyedikesek a kedvezményezettei. Így csak évek múlva megy ki egy évfolyam, amelyik sajátos módszerekkel tanulta a román nyelvet. Fel kell gyorsítani a reformfolyamatot” – fogalmazott az államtitkár.
Király arról is beszélt, a kiadók kibújnak a magyar nyelvű tankönyvek kiadása alól azzal az indokkal, hogy nem kapnak elég anyagi támogatást. „Szeretném, ha meg tudnánk valósítani az 1-4. osztályokban a specifikus román nyelvoktatás mellett a mi zenei anyanyelvünk tanítását is, 5-6. osztályban az erkölcsi nevelés esetében is szeretnénk, hogy magyar tankönyvszerzők segítsenek” – mondta az államtitkár. A diáklétszámról elmondta, a minimális, közepes és maximális létszámot sikerült meghatározniuk, de mivel a középarányossal számolnak, a magyar nyelvű óvodák, iskolák anyagi hátrányba kerülnek.
Szabó Ödön parlamenti képviselő, az oktatási bizottság alelnöke kifejtette, a tanügyi törvény legstabilabb része a kisebbségi fejezet, és ha nem is tettek hozzá, de legalább sikerült megvédeni a korábban megszerzett jogokat. Kérdés az is, hogy a törvényt sikerül-e alkalmazni: „a kisebbségi fejezetnél ott van például a kisebbségi pedagógusképző központ létrehozása, amely Nagyváradon létesülne”. A képviselő szintén felhívta a figyelmet arra, hogy román nyelvből és irodalomból nemcsak az oktatás, de a számonkérés is sajátos kell legyen.
Rosszabbul teljesítünk, mint az átlag
A romániai magyar nyelvű oktatás versenyképességét kutatták a 2012-2016 közötti vizsgák eredménye alapján, ennek eredményeit összegezte Barna Gergő szociológus.
A kisérettségi eredményekről elmondta, a magyar tannyelvű osztályokban a sikeresen vizsgázók aránya elmarad az országos átlagtól, és a nyolcadik osztályt elkezdők közül is kevesebben vizsgáztak az év végén, mint az országos átlag. Megyékre lebontva Kolozs megyében 86, Kovászna megyében 74, Maros megyében 73, Szilágy megyében 72 százalékban vizsgáztak sikeresen a diákok, Hargita megyében pedig 66 százalékban. Az elmaradás nemcsak román nyelvből, hanem matematikából is nagy a lemaradás, míg a magyar nyelv és irodalom esetében jobbak az eredmények, mint a román diákoknál az anyanyelvben elértek.
Az eredményeket befolyásoló tényezőkről elmondta, leginkább a tanári kar képesítése jár negatív hatással, majd a vizsgázók létszáma, a település gazdasági fejlettsége, a romák aránya az iskolában, a település mérete, majd végül az osztály tannyelve. A tanárok képesítését vizsgálva a fokozatoki vizsgák megszerzésének arányait vették figyelembe – hangzott el.
Az érettségi eredményeket leginkább a szakok szerinti megoszlások befolyásolják: szakképzésben alul vagyunk reprezentálva, és felül vagyunk reprezentálva a vokacionális képzésben, úgymint sport, művészet, teológia és így tovább. A nagyvárosokban szintén alul vagyunk reprezentálva, míg a kis- és közepes városokban felülreprezentáltak vagyunk. Az iskolaméretekkel is hasonló a helyzet.
A hivatalos átmenési arányokat tekintve az érettségi vizsgánál emelkedő átmenési arány tapasztalható, a különbség pedig itt is mérhető az átlagos eredmények és a magyar diákok között. A legjobban a Kolozs megyei magyar diákok teljesítenek, majd Szatmár, Maros, Szilágy, Bihar, Kovászna és Hargita megye következik a sorban. A digitális kompetenciák esetében a magyar diákok nem maradnak el, sőt minimális előny mérhető. Az idegen nyelvi kompetenciában azonban már hátrányt szenvednek a magyarok.
A magyar diákok leginkább a szakképzés műszaki tagozatain maradnak el az országos átlagtól, majd a sportosztályokban, a pedagógia-tanítóképző, a filológia esetében is lemaradás tapasztalható. A természettudományokban azonban az elmúlt öt évben sikerült jobban szerepelni az országos átlagnál. Ami a lemaradás tényezőit illeti az érettséginél, az elsősorban a szakok, az oktatás profilja, majd a tanári kar képesítése, a vizsgázók létszáma, iskola mérete, a romák aránya az iskolában. A régióknál nincsenek jelentős eltérések, a nyelvi környezetnek sem mérték negatív hatását.
Romániában átlagosan is alacsony a sikeresen vizsgázó diákok aránya. Fontos ok a kisebbség esetében a nyelv, etnika, a profilok, szakok alakulása, a kedvezőtlen területi megoszlás és így tovább. Veszély, hogy beszűkülnek a továbbtanulási lehetőségek, nehezebb belépni a munkaerőpiacra, és az egyenlőtlenségek újratermelődnek.
Az esemény végén pedagógusok, szakemberek szólaltak fel, ismertetve azokat a sajátos problémákat, amelyekkel nap mint nap szembesülnek.
Kustán Magyari Attila / maszol.ro2017. május 13.
A magyar oktatás gondjairól (RMDSZ-fórum)
A romániai magyar oktatás jövőjéről szerveztek pedagógusfórumot Zilahon tegnap délután. Az RMDSZ szombati kongresszusát megelőző rendezvényen a szövetség képviselői, szakemberek, pedagógusok vitatták meg az égető kérdéseket – tudósít a Maszol portál.
Az oktatás huszonhét éve prioritás az RMDSZ számára – jelentette ki Kelemen Hunor. A szövetségi elnök szerint új iskolák alapítására, a szórványkollégium-hálózat bővítésére mindig szükség van ugyan, de a hangsúlyt a minőségi oktatásra kell helyezni a jövőben, hiszen az elvárások, a munkaerőpiac gyorsan változik. Beszélt a magyar oktatás nehézségeiről, és leszögezte: a tűzoltó munkát hosszú távú tervezésnek kell felváltania. 2011-ben megszületett az oktatási törvény, amelyben aktív szerepet játszottak az RMDSZ szakpolitikusai és a pedagógusok; azt hitték, hogy jó irányba haladnak, de megbukott a kormánykoalíció, és ezt követően a törvény kisebbségi fejezete megmaradt a korábbi állapotában – mondta Király András oktatási államtitkár, aki szerint fel kell gyorsítani a reformfolyamatot, mert most évekig tart, amíg egy folyamat eléri a diákokat. Elmondta: a kiadók kibújnak a magyar nyelvű tankönyvek kiadása alól azzal az indokkal, hogy nem kapnak elég anyagi támogatást, és a diáklétszámhoz kötött finanszírozás is hátrányos a magyar nyelvű óvodák, iskolák számára.
A tanügyi törvény legstabilabb része a kisebbségi fejezet, és ha nem is tettek hozzá, de legalább sikerült megvédeni a korábban megszerzett jogokat – véli Szabó Ödön parlamenti képviselő, az oktatási bizottság alelnöke, hangsúlyozva, hogy a román nyelvnek nemcsak az oktatása, hanem a számonkérése is sajátos kell hogy legyen.
A romániai magyar nyelvű oktatás versenyképességéről Barna Gergő szociológus beszélt, egy 2012–2016 között elvégzett kutatás eredményeit összegezve. A kisérettségi eredményekről elmondta: a magyar tannyelvű osztályokban a sikeresen vizsgázók aránya elmarad az országos átlagtól, és a nyolcadik osztályt elkezdők közül is kevesebben vizsgáztak az év végén, mint az országos átlag. Megyékre lebontva Kolozs megyében 86, Kovászna megyében 74, Maros megyében 73, Szilágy megyében 72 százalékban vizsgáztak sikeresen a diákok, Hargita megyében pedig 66 százalékban. Az elmaradás nemcsak román nyelvből, hanem matematikából is nagy, de a magyar nyelv és irodalom esetében jobbak az eredmények, mint a román diákok anyanyelvű teljesítménye. Az eredményekre leginkább a tanári kar képesítése (a fokozati vizsgák hiánya) jár negatív hatással, majd a vizsgázók létszáma, a település gazdasági fejlettsége, a romák aránya az iskolában, a település mérete, végül az osztály tannyelve. Az érettségi eredményeket leginkább a szakok szerinti megoszlások befolyásolják: szakképzésben alul vagyunk reprezentálva, és felül vagyunk reprezentálva a vokacionális képzésben (sport, művészet, teológia stb.). A nagyvárosokban szintén alul vagyunk reprezentálva, míg a kis- és közepes városokban felülreprezentáltak vagyunk. Az iskolaméretekkel is hasonló a helyzet. Az érettségin emelkedő átmenési arány tapasztalható, de a különbség itt is mérhető az átlagos eredmények és a magyar diákok között. A legjobban a Kolozs megyei magyar diákok teljesítenek, majd Szatmár, Maros, Szilágy, Bihar, Kovászna és Hargita megye következik a sorban. A digitális kompetenciák esetében a magyar diákok minimális előnyt mutatnak, idegen nyelvben azonban már hátrányt. A magyar diákok leginkább a szakképzés műszaki tagozatain maradnak el az országos átlagtól, majd a sportosztályokban, a tanítóképzőn, a filológián. A természettudományokban az elmúlt öt évben sikerült jobban szerepelni az országos átlagnál. A lemaradást elsősorban a szakok, az oktatás profilja, majd a tanári kar képesítése, a vizsgázók létszáma, az iskola mérete, a romák aránya befolyásolja. Jelentős eltérések a régiók között nincsenek, a nyelvi környezetnek sem mérték negatív hatását – fejtette ki a szociológus. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. május 23.
MKT, mérleg és tervek
Be kell vonni a civileket a döntéshozatalba
Egy héttel az RMDSZ országos kongresszusa, egy nappal a FUEN-értekezlet befejezése után került sor szombaton az Arad Megyei Küldöttek Tanácsának értekezletére. Az időpont nem lényegtelen, hiszen az RMDSZ zilahi kongresszusa határozottan kiállt a hazai magyarság jogai mellett, és jövőjét illetően jó néhány fontos határozatot hozott.
Az Aradi Bábszínház épületében megtartott összejövetelen a színpad két oldalán br. Wesselényi Miklós portréja alatt a kongresszus jelszavául is választottNem hátrálunk meg! felirat volt olvasható, s az aradi összejövetel is ennek jegyében zajlott. Manapság odáig jutottunk, hogy nincs hova hátrálnunk, hisz most, az erdélyi magyarság Romániához való (a mi szempontunkból kényszerű), majdnem száz évvel ezelőtti csatlakozása után nemigen van választási lehetőség: vagy feladjuk nemzeti identitásunkat, vagy harcolunk annak megőrzéséért.
Egy jó héttel ezelőtt, zilahi kongresszusán, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség – mint korábban is, egyöntetűen, de ezúttal még retorikájában is határozottabban és egyértelműbben – a megmaradás mellett foglalt állást. A számában egyre csökkenő hazai magyarságnak aligha lehet más választása – ha csak önszántából le nem mond identitásáról –, mint megpróbálni annak megőrzését.
Hadnagy Dénes Arad megyei MKT-elnök elsőként Székely Istvánt, az RMDSZ országos elnökségének ügyvezető alelnökét kérte fel szólásra.
Rövid, lényegre törő beszédében Székely azt emelte ki: a magyarság érdekvédelmi szervezete az újratervezés időszakát éli, miután világos, hogy még nagyon sok a rá váró teendő. A következő időszakban, például, rendkívül fontos a nyelvi jogok kérdése, minthogy az erre vonatkozó törvények ezer sebből véreznek. Az érdekvédelmi szervezetnek törekvése a tagság és a civilek viszonyának újragondolása, az, hogy a döntéshozásban a civilek tapasztalataival számolni kell – mindez pedig a civilszervezetek súlyának növelését feltételezi. Látható a politikától való elfordulás tendenciája, ezért a Szövetség számára különösen fontos a lakossághoz (nyilván a magyarokról van szó – szerk.) való visszatalálás. Székely István azt is kiemelte: ne csak a nyugdíjaskorúakra, hanem a fiatalokra is koncentráljunk, hiszen nekik – a hölgyekkel együtt – kell egy számu(n)kra elfogadható országot felépíteni.
Beszédét követően a megyei MTK-elnök belejentette az ülés 14 napirendi pontját, majd a beszámolókra került sor.
Faragó Péter, az RMDSZ aradi szervezetének elnöke, parlameneti képvislő beszédét így indította: „Lassan 100 éve, hogy az erdélyi, az Arad megyei magyar közösség megéli mindennapjaiban Wesselényi Miklós szavait, gondolatait. Az elmúlt egy évszázad alatt sok generációnak kellett kisebbségben megőriznie identitását, kultúráját, magyarságát. És amit az előző nemzedékek megtehettek, meg is tették, mert bizony sem a királyi Románia, sem a kommunista államforma nem volt kíméletes hozzánk.
Az 1989. decemberi események után sokan azt gondolták, hogy egy nyugati típusú demokrácia, valamint az Európai Unióba való integráció megoldja közösségünk minden gondját-baját. 27 évvel a rendszerváltás után biztosan kijelenthetjük, hogy nem így történt”. (...) A többség minden alkalmat megragad, hogy elmondja: Románia mintaállam a kisebbségek jogait illetően. Miközben ez messze nem igaz, hisz ott, ahol magyar iskolákat záratnak be, ott, ahol visszaállamosítanak egyházi ingatlanokat, ahol magyar politikai vezetőket megfélemlítenek, jogtalanul meghurcolnak, ott, ahol nincs közösségi önrendelkezés, ott semmiképp nem beszélhetünk mintaállamról. „Én ebben láttam a legnagyobb veszélyt az elmúlt években, hogy nem habzó szájú politikusok ontják ránk szidalmaikat, hanem az erőszakszervezeteken keresztül próbálják a közösséget megfélemlíteni, vezetőit elhallgattatni.” Csak a módszer finomodott, a cél ugyanaz, mint ami eddig is volt: az identitását feladó, beolvadó, elfogyó magyar közösség!
Továbbá: „Mindössze 9 százalékos magyarsággal (Arad megyében – szerk.), két megyei és két városi tanácsossal és aradi alpolgármesterrel, öt polgármesterünkkel csak mi tudjuk, hány kilincset kell lenyomnyi, hány órát kell végigtárgyalni, alkudozni, taktikázni, hogy meglegyen a pénz kultúránk, hagyományaink megőrzésére, településfejlesztésre, magyar színházunkra, egyházainknak, minden iskolának, ahol magyarul is oktatnak, hogy csak a legfontosabbakat soroljam.”
„A jövő évi centenárium nem ugyanazt jelenti nekünk, mint a román többségnek. Hogy nekik mit jelent, és hogy úgy istenigazából mit tudnak felmutatni az elmúlt 100 évből, az számomra kérdéses. Az viszont biztos, hogy számunkra a be nem tartott ígéreteket jelenti. És ezt el is kell mondanunk, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatból semmit nem tartottak be, hogy elvárjuk azok betartását Romániától. Mert a magyar–román viszony, a többség–kisebbség viszonya csak akkor fog rendeződni, ha szabadon használhatjuk anyanyelvünket, ha zavartalan lesz az oktatásunk az óvodától az egyetemig, ha jogaink és javaink biztonságban lesznek, ha a kulturális vagy igény szerint a területi önrendelkezés jogával élhetünk!”
A megyei RMDSZ-elnök beszámolóját követően számos más szakbizottsági beszámoló is elhangzott – némelyik, nagyon röviden: az Etikai és Fegyelmi Bizottságnak (elnök Bátkai Sándor) vagy a Szabályzatfelügyelő Bizottságnak (elnök Cziszter Kálmán) például nem volt miről beszélnie, általánosságokon kívül, hiszen az elemzett elmúlt időszakban egyetlen észrevétel, reklamáció sem érkezett a szabályok megsértéséről, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (elnök Pozsár Ibolya) jelentése is csupán a folyó pénzügyek ismertetésére vonatkozott, de semmilyen rendellenességről sem tudott beszámolni.
Az MKT-ülés (miután a vitában, többek között, Erdélyi István, Király András oktatásügyi államtitkár, volt megyei RMDSZ-elnök, Bognár Levente Arad városi alpolgármester, volt megyei RMDSZ-elnök, Czernák Ferenc felszólalásait is meghallgatta) a második fő „blokkra”, a választásokra tért át. Az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnökévé elsöprő szavazattöbbbséggel Faragó Pétert válaszották újra, kijelölték az MKT vezetőtestületét is, amely júniusban választja meg szaktestületeit és vezetőit.
Jámbor Gyula / Nyugati Jelen (Arad)2017. május 27.
Ballagás a Csiky Gergely Főgimnáziumban
Az iskola nemcsak tanít, nevel is
Május 26-án felvirradt a nagy nap a Csiky Gergely Főgimnázium 77 végzős diákja számára. A feldíszített osztálytermekben reggel 8 órakor elkezdődött az utolsó osztályfőnöki óra, majd 9 óra után a négy osztály – három elméleti (matematika–informatika és természettudományok – intenzív angol nyelv, turizmus, valamint közgazdaság szak) és egy szakiskolai (autómechanika) – emelkedett hangulatban kivonult az udvarra, hogy kezdetét vegye az évzáró ünnepély.
„Vagy mi vagyunk túl kevesen, vagy az udvar túl nagy” – így kezdte beszédét Pellegrini Miklós megyei helyettes főtanfelügyelő, és valóban, évről évre egyre nagyobbnak tűnik az iskola udvara még úgy is, hogy a ballagáson azért jelen vannak nemcsak a végzősök, hanem szülők, rokonok, barátok, ismerősök, hozzátartozók is.
A meghívottak közt helyet foglalt Király András oktatási államtitkár, Bognár Levente alpolgármester, Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei elnöke, Pellegrini Miklós, Arad megye helyettes főtanfelügyelője, Szabó Mihály városi tanácsos, Király Árpád főesperes, Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője. Jelen volt még az ünnepségen Hadnagy Éva, az Alma Mater Alapítvány ügyvezető elnöke, valamint Tóthpál Renáta aligazgató és Bíró Emese, az iskola szülőbizottságának elnöke.
„Mindannyian jók vagyunk valamiben, és arra kellene törekedjünk, hogy ezt a valamit megtaláljuk, kiműveljük és ennek segítségével érjük el életcélunk. A tanárok kötelessége az, hogy segítsenek nektek ebben a keresésben, és ezzel együtt elindítani benneteket az úton. (…) Ami igazán számít az az, hogy belőletek boldog, elégedett felnőttek váljanak, és hogy egykor majd úgy gyertek vissza ebbe az iskolába, hogy itt valamikor megtaláltátok a lehetőséget. Ha ez így lesz, akkor mi, tanárok teljesítettük a kötelességünket” – hangzottak el Muntean Tibor igazgató szavai.
Király András államtitkár a diákokhoz intézett beszédében kihangsúlyozta, hogy az iskolát kijárni nagyon fontos dolog, szinte elengedhetetlen. Ugyanakkor ő is, akárcsak Bognár Levente vagy Faragó Péter az Arad megyei magyar közösség fontosságát, összetartását emelte ki.
„Évről évre itt ülnek az asztalnál az aradi magyar közösségnek azok a képviselői, akik tettek és tesznek azért, hogy itt az oktatás folyamatos és jó minőségű legyen. (…) Kedves végzősök, tudnotok kell, hogy az iskola mindig visszavárja egykori diákjait, meghallgatja a panaszokat, a dicsekvést is, és mindig van egy-két jó szava a végzősökhöz” – zárta beszédét az államtitkár.
„Azt hiszem, hogy bátran és büszkén nézhettek bele a tükörbe, hiszen jeles tanulói voltatok az iskolának. Kívánom, hogy életetekben sok-sok ilyen ünnepi pillanat legyen még, és ahogyan az előttem szólók már elmondták: várunk vissza ebbe az iskolába akár egykori diákként, szülőként, vagy akár tanárként” – ezekkel a szavakkal fordult a végzősökhöz Pellegrini Miklós.
A XI. osztályosok nevében Zsámbok Emese köszönt el a végzősöktől, ezt követően a ballagók nevében Ilona Judit XII. A osztályos tanuló gondolatait Józsa Tamás XII. A osztályos tanuló tolmácsolta, majd Czank Vivien ballagó diák József Attila Születésnapodra című versével búcsúzott.
A hagyományos kulcsátadás és szalagkötés után az osztályfőnökök kiosztották a legeredményesebb, legszorgosabb végzősöknek járó díjakat, kitüntetéseket, dicséreteket.
Király András jóvoltából minden díjazott egy Arad halad című kötettel, valamint az RMDSZ felajánlásával egy Arany János-kötettel gazdagodott. A végzősök jutalmazását – a felajánlott díjak kivételével – a Pro Schola Csiky Gergely Egyesület támogatta.
A négy éven át kimagasló teljesítményt nyújtó, évfolyamelső végzős diákokat WIESER Tibor-díjjal jutalmazta az Alma Mater Alapítvány: Ilona Judit (XII. A) és Boldizsár Bettina (XII. C) voltak idén a legjobbak közt a legjobbak.
Az informatika terén kimagasló diákok – Csomós Roland és Szilasi Róbert – Erdélyi Károly-díjban részesültek.
Az anyanyelv terén nyújtott eredményes tevékenységeket az idén is Böszörményi-díjjal jutalmazták. A Csiky-Csuky diáklap leköszönő szerkesztőinek – Ilona Juditnak és Siska Szabó Lehelnek – a díjat átadta Bege Magdolna és Rudolf Ágnes magyartanár. Ugyancsak Böszörményi-díjban részesültek az iskola honlapjának leköszönő szerkesztői – szám szerint nyolc végzős diák.
Dr. Vekov Károly, az Erdélyi Kárpát Egyesület elnöke most is felajánlott egy díjat annak a diáknak, aki kiemelkedő eredményeket ért el történelemversenyeken is, ezt Siska Szabó Lehel vehette át.
Az iskolai szép eredményeken kívül a végzős diákok még sok szép – iskolán kívüli tevékenységeken, tantárgyversenyeken elért – eredménnyel büszkélkedhetnek, ezeket különdíjjal jutalmazták a szaktanárok.
A hagyományos ballagási ünnepély végén a végzős osztályok egy-egy dallal búcsúztak az iskolától, a közösségtől. Mintegy záró momentumként Király Árpád főesperes áldását adta a ballagókra, majd a közösen elmondott Miatyánk után lufi eregetéssel vettek búcsút iskolájuktól a végzősök.
Takáts D. Ágnes / Nyugati Jelen (Arad)2017. június 27.
Kelemen: Kovács Irénnek azt az elvet kell képviselnie, hogy a magyar oktatásnak nincs alternatívája
Az RMDSZ javaslatára dr. Kovács Irén Erzsébetet, Szilágy megye volt főtanfelügyelő-helyettesét nevezte ki oktatásügyi államtitkárnak Sorin Grindeanu miniszterelnök. Az RMDSZ új államtitkára Király Andrást váltja, aki 2010 februárja óta felelt a kisebbségügyi oktatásért. A biológus- és pedagógus végzettségű Kovács Irén Erzsébet középiskolai tanárként, majd egyetemi adjunktusként tevékenykedett, igazgatója volt a zilahi Wesselényi Református Gimnáziumnak, 2013 óta Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes. „Eddigi pályafutásom során megtanultam, mikor van a küzdés és mikor az együttműködés ideje, hogyan kell kiállni a magyar oktatás érdekeiért, hogyan kell azokat helyi és megyei szinten képviselni" – fogalmazott az új államtitkár. Kelemen Hunor szövetségi elnök abban bízik, hogy Kovács Irén ezt a tudást és tapasztalatot használja fel a továbbiakban egy olyan területen is, ahol még sok a megoldandó kérdés és a sajátos probléma. Hozzátette: az oktatás kérdése ma, de a következő években is prioritása az RMDSZ-nek, az új államtitkárnak pedig az lesz a feladata, hogy a végrehajtói hatalom szintjén is képviselje azt, amire a következő nemzedéknek, a magyar közösségnek szüksége van. „A minőségi oktatást ki kell terjesztenünk, hiszen azt látjuk, hogy gyorsan változik a világ, a munkaerőpiac körülöttünk, a felgyorsult globalizációban pedig tudnunk kell alkalmazkodni, fel kell zárkóznunk. A szakemberekkel elkészített 2013–2015 közötti megyei prioritási listákat fel kell frissítenünk, a tűzoltást pedig tudatos tervezésre kell felváltanunk. Legutóbbi, zilahi kongresszusunkon stratégiai dokumentumot fogadtunk el arról is, hogy nyílt pályázatot hirdetünk a román tankönyvek írására, amelyet a Szövetség finanszíroz” – részletezte az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor kiemelte, olyan oktatási reform készül, amelyről ma még viszonylag keveset tudni, de amellyel kapcsolatosan már most kijelenthető: semmi olyat nem szabad elfogadnia az RMDSZ-nek és a magyar közösségnek, amely a megszerzett jogokból vágna vissza. „Nekünk a parlamentben, a kormányban, helyi szinten is azt kell mondanunk, hogy a magyar oktatásnak nincs alternatívája. Ezt az elvet kell képviselnie Kovács Irénnek, továbbá vállalnia kell a döntés felelősségét azért, hogy a magyar gyermekek és szülők érdekei érvényesüljenek mindenek előtt” – összegzett a szövetségi elnök. (rmdsz tájékoztató) Transindex.ro