Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 7111 találat lapozás: 1-30 ... 511-540 | 541-570 | 571-600 ... 7111-7111

Névmutató: Markó Béla

1996. április 24.

1992-ben szervezték meg elõször a Varadinum Napokat, emlékezett vissza Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. Az ideit a Magyarok Világszövetsége kiemelt jelentõségûnek minõsítette és besorolta a millecentenáriumi összmagyar rendezvények közé. A nyolcvanas évek végén itt, a határszélen volt a legnagyobb exodus, innen ment el a legtöbb értelmiségi. A Varadinumnak egy elit nélkül maradt kell visszaadni a reményt és a segítséget, hangsúlyozta Varga Gábor. Az ünnepségek idõpontja a választásokra való felkészüléssel is egybeesik, ezért a zárónapon /máj. 12-én/ a nagyváradi tanácstagjelöltek. illetve a Bihar megyei jelöltek nyilvánosan bemutatkoznak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./ A hetilap közölte a Varadinum'96 programját, amely máj. 5-tõl 12-ig tart. Máj. 5-én ünnepi mise és körmenet, melyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek pontifikál. Máj. 6-án: egyházi barokk képtár megnyitása, máj. 7-én: a keresztény sajtó napja, sajtótörténeti kiállítás, máj. 8-án: Árpád-kori érmekiállítás, könyvbemutatók, máj. 9-én: tudományos szimpózium, román-magyar ökumenikus találkozó, máj. 10-én: Ellenállás a kommunizmus idején, Ellenpontok, határon túli '56 /meghívottak között: Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, az Ellenpontok szerkesztõi: Szõcs Géza, Tóth Károly /Svédország/, Ara-Kovács Attila /Magyarország/, máj. 11-én: helytörténeti szimpózium, máj. 12-én: záróünnepség, közéleti fórum, meghívottak az RMDSZ vezetõi: Markó Béla, Tõkés László, Takács Csaba. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./

1996. április 25.

Ápr. 21-25-e között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a római La Sapienza Egyetem meghívására látogatást tett Rómában. Markó Béla a Vatikánban megbeszélést folytatott Pio Laghi bíborossal, a Katolikus Nevelési Kongregáció vezetőjével és más vatikáni tisztségviselőkkel, minden alkalommal tájékoztatást adott a romániai magyarság helyzetéről és részletes dokumentációt adott át a partnereinek. A szövetségi elnök találkozott II. János Pál pápával, Markó Béla a pápa további támogatását kérte a romániai magyar kisebbség ügyében. Kifejtette, hogy a katolikus egyház számos problémája összekapcsolódik a romániai magyarság gondjaival. Példaként említette, hogy a katolikus egyháznak mintegy 460 iskoláját vették el. A megbeszélésen szóba került a moldvai csángók helyzete is. Markó Béla előadást tartott a római egyetem magyar tanszékén az erdélyi magyar irodalomról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./

1996. április 26.

A Vatikáni Rádió beszélgetést folytatott Markó Bélával, amikor az RMDSZ szövetségi elnöke Rómában járt és a pápával találkozott. Markó Béla kifejtette: fontosnak tartja, hogy helyzetükről tájékoztassák a különböző európai és nemzetközi intézményeket. Találkozott többek között Pio Laghi bíborossal, aki az oktatásügy felelőse, Etchegaray bíborossal, a Iustitia et Pax vezetőjével, továbbá a vatikáni külügyek felelősével. "...tárgyalópartnereim jól tájékozottak az erdélyi magyar katolikusok helyzetétől." -mondta, mindenütt megértést és segítőkészséget tapasztalt. Hat esztendő telt el 1989 óta, de még mindig nem született meg az ún. kultusztörvény. A történelmi magyar egyházak elkészítették a maguk tervezetét, de nem tudták elérni, hogy ezt tárgyalja a parlament. Nagy szükség lenne egyházi iskolákra. /Magyar Kurír (Budapest), ápr. 26./

1996. április 28.

Ápr. 28-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ elnöki irodájában tanácskozott Markó Béla szövetségi elnök a romániai magyar sajtó képviselőivel. A találkozón az RMDSZ vezetőin kívül részt vettek: Szilveszter Mária és Soltz Anna /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Fazekas István felelős szerkesztő /Besztercei Híradó (Beszterce)/, Szűcs László főszerkesztő /Bihari Napló (Nagyvárad), Gellérd Lajos igazgató (Brassói Lapok (Brassó), Sorbán Attila főszerkesztő-helyettes /Erdélyi Napló (Nagyvárad)/, Borbély László /Hargita Népe (Csíkszereda), Benkő Levente /Háromszék (Sepsiszentgyörgy)/, Makkai János főszerkesztő /Népújság (Marosvásárhely), Gyarmath János főszerkesztő /Romániai Magyar Szó (Bukarest)/, Tibori Szabó Zoltán /Szabadság (Kolozsvár)/, Veres István főszerkesztő /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), Mandics György /Heti Új Szó (Temesvár), Stanik István és Bércesi Tünde /Scripta Kiadó/, Jászberényi Emese /Marosvásárhelyi Rádió), Gáspár Sándor /MÚRE/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./

1996. április 30.

Az RMDSZ bukaresti székházában tartotta ápr. 30-i sajtóértekezletét. Markó Béla beszámolt római látogatásáról, összefoglalta az RMDSZ választási célkitűzéseit, beszélt a nacionalista retorika fölerősödéséről és a szövetség készségéről az ország demokratikus erőivel való együttműködésre. Az RMDSZ választási programjában kettős célt követ: a magyar nemzeti közösség érdekeinek képviseletét, és a társadalom általános érdekeinek védelmét. Az RMDSZ kérni fogja, hogy az elektronikus médiában jelöltjei magyarul szólhassanak választóikhoz. A három magyarellenes programot hirdető nacionalista párton kívül valamennyi parlamenti párttal lehetőség van választási egyezségre. A Hargita és Kovászna megyéből "elüldözöttek" témájának előrángatására, erre a diverzióra számítani lehetett, mondta Markó Béla, azonban sértő, hogy Iliescu elnök reagált a jelentkezésükre és kijelentette, hogy a két megyében nem forradalmi cselekmények történtek, hanem etnikai jellegű leszámolás volt 1989 decemberében. Egyébként az elmúlt hat évben nőtt a két megyében a románok száma, a románok lényegesen több lakást kaptak, mint a magyarok. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 30., 770. sz./ Az RMDSZ 16 megyében állít jelölteket, 254 képviselője indul polgármesteri, 257 polgármester-helyettesi, 6142, illetve 594 a helyi és megyei tanácstagi tisztségekért - jelentették be a bukaresti sajtóértekezleten. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 3-9., Magyar Hírlap, máj. 2./

1996. május 3.

Markó Béla Rómában járt, előadást tartott a római egyetem magyar tanszéke hallgatóinak, de útjának lényege a vatikáni jelenlét volt. A Vatikánban találkozott azokkal a bíborosokkal, akik a kultúráért, oktatásért felnek, összegezte látogatását Markó Béla, akiknek elmondta, hogy 1945 után több mint ezer felekezeti iskolát koboztak el, közülük 460 katolikus tanintézet volt. Szóba került a moldvai csángók kérdése is. Ápr. 24-én találkozott a pápával, aki előtt kifejtette: "fontosnak tartjuk, hogy figyelemmel kíséri a kisebbségi kérdést. Hiszen arról, hogy ennek kiemelt jelentőséget tulajdonít, több pápai megnyilatkozása tanúskodik." Amikor Markó Béla jelezte, hogy a kétmillió erdélyi magyart képviseli. a pápa néhány magyar szóval jelezte, hogy megértette, miről van szó /Brassói Lapok (Brassó), máj. 3-9./

1996. május 4.

Máj. 3-án és 4-én ülésezett Kolozsváron és Marosvásárhelyen az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma. Az ülésen részt vettek: Markó Béla, az alkuratórium elnöke, Takács Csaba és Dézsi Zoltán alkuratóriumi tagok, valamint Somai József, az alkuratórium titkára. Ápr. 25-én bejegyezték az Iskola Alapítványt Kolozsváron. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6., 773. sz./

1996. május 8.

Máj. 8-án Gyegyószentmiklóson tüntettek az anyanyelvi oktatásért, melyen a Gyergyói-medence valamennyi iskolája képviseltette magát. Megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is, kifejtette, hogy nemzeti történelmünk üzenete nem a vesztés, hanem az építkezés. Az oktatásügyben a gyergyói fiatalok példája szimbólummá vált, hétről hétre ébren tartják a tiltakozás lángját. A tüntetésen az ellen is tiltakoztak, hogy az oktatási törvényt az 500 ezer állampolgár aláírásával támogatott nemzetiségi törvénytervezet mellőzésével fogadta el a parlament. A tüntetést a Gyergyói Ifjúsági Szervezetek Koalíciója hívta össze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

1996. május 10.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök máj. 10-én Budapesten, a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ székházában találkozott Kósáné Kovács Magdával, az MSZP ügyvezető alelnökével. Megvitatták a további együttműködési lehetőségeket. Az MSZP a jövőben is minden támogatást megad az RMDSZ számára, a romániai magyarság érdekében kifejtett tevékenységéhez, szögezte le Kósáné Kovács Magda. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 779. sz./

1996. május 12.

Máj. 12-én zárult Nagyváradon a Varadinum ünnepségsorozat: ünnepi istentisztelettel, valamint református püspöki palotában helyreállított Sulyok István emléktábla felavatásával ér véget. Az igehirdetés után Tőkés László és Tempfli József püspökök, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke, Markó Béla RMDSZ-elnök és dr. Csapó József szenátor szólt a megjelentekhez. Ezt követően került sor a Varga Gábor, Bihar megyei RMDSZ-elnök által vezetett fórumra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 779. sz./

1996. május 12.

A nagyváradi Varadinum egyhetes ünnepségsorozat máj. 12-én "Otthont a hazában" címû közéleti fórummal zárult. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, hogy az autonómia óvhatja meg a kisebbségeket az asszimilációtól. Takács Csaba ügyvezetõ elnök arról beszélt, nem mellékes, hogy Magyarország hogyan fogadja az autonómia gondolatát. Markó Béla az integrációnak arra a veszélyére utalt, hogy a közös mosószer Strasbourgtól Csíkszeredáig ne jelentsen egybemosódást: "nem egyenruhába bújt Európára van szükségünk". Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke utalt arra, senki ne áltassa magát, hogy a kisebbségben levõ szórványvilágot meg lehet menteni, azonban Székelyföldnek igenis van jövõje. Bírálta a magyar kormányt, mert az euroatlanti integrációért "hajlamos feláldozni" a magyar kisebbség ügyét. Kifejtette: "tragikus lenne", ha Magyarország bekerülne, Románia pedig kimaradna az Európai Unióból. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, máj. 13./ A nagyváradi magyarság a múlt héten immár ötödik alkalommal ülte meg májusi ünnepét, a Festum Varadinumot, ezúttal a millecentenárium jegyében. A római katolikus és a református püspökség, valamint a Bihar megyei RMDSZ szervezésében számos egyházi, kulturális és politikai rendezvényre került sor a Szent László király által alapított városban. A varadinum hagyományos ünnepi szentmisével és körmenettel kezdõdött és Szabó Magda Az a szép fényes nap... címû darabjának premierjével zárult. A fórumon "Megbûnhõdte már e nép" címmel emlékeztek a kommunizmus romániai magyar áldozatai, különös tekintettel az erdélyi '56-ra, és annak következményeire. A kevésbé erdélyi 1956-ról Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró beszélt. Elõadása komoly dokumentációs munkára épült, melynek eredményeképpen errõl a kérdéskörrõl könyvet fog kiadni a szerzõ. Fülöp G. Dénes, a vásárhelyi Vártemplom lelkipásztora saját meghurcoltatására, börtönéveire emlékezett. Az ellenállásról, a nagyváradi Ellenpontok szamizdat kiadványról Szõcs Géza költõ beszélt; a rendezvényre nem tudott eljönni az 1980-as évek elején mûködött csoport több vezéregyénisége, Tóth Antal Károly, Ara Kovács Attila és Molnár János. /Wagner István: Varadinum 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Tõkés László máj. 13-án az MTI tudósítójának nyilatkozva leszögezte: félreérthetõnek tartja a nagyváradi fórumon általa mondottak összefoglalását, mintha tragikus lenne, hogy Magyarországnak sikerülne az euroatlanti integráció, Romániának pedig nem. Valójában azt nevezte tragikusnak, ha Románia leszakadna Magyarországtól és más integrációs fázisba kerülne. Ez ugyanis kétszeresen sújtaná a romániai magyarságot. Markó Béla hasonlóképpen vélekedett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ A fórum után nyilatkozott Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Naplónak. Megbocsáthatatlannak tartotta, hogy a dél-tiroli osztrák-olasz megbékélési modellre vonatkozó javaslatát nemcsak Bukarest utasította el, hanem a magyarországi vezetõk sem reagáltak rá érdemben, ezzel hozzájárultak az RMDSZ által fontosnak tartott megoldások leértékeléséhez. Bírálta Tom Lantos amerikai képviselõt is, aki a romániai magyarság képviselõinek véleményét figyelmen kívül hagyva kifejezte elismerését a romániai demokratikus fejlõdéssel kapcsolatban. Tom Lantos jelentésében azt írta, hogy Romániában "megjavult a helyzet az etnikai, vallási kisebbségek ügyében is." Megtörténhet, hogy még az idén kisiklik az RMDSZ -jelentette ki a püspök. Markó Béla azonban nem tart a kisiklástól. Tõkés László a vajdasági magyarság szervezetei közötti szakadást elrettentõ példának tartja az egész határon túli magyarság számára. Egyfelõl a többségi nacionalizmusok munkálkodnak ezen, másfelõl az anyaországi politika nem ellensúlyozza a többségi nacionalizmusok megosztó hatását, sõt igyekszik nem ellentétbe kerülni a többségi nemzetek politikai kurzusával - hangsúlyozta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Véleménye szerint az RMDSZ nem érzi, hogy többszínûségében támogatását élvezné az anyaországi kormánypolitikának. Ennek következtében annyira felerõsödhet az amerikai és nyugat-európai úgynevezett integrációs nyomás, hogy a most elõretolult mérsékeltnek nevezett irányvonal az RMDSZ-ben abszolút kedvezményben részesül, ugyanakkor a másik oldal, az autonomista háttérbe szorul és nem vállalhatja a közösséget ezzel a fajta uralkodó irányzattal. - Arra a kérdésre, hogy minek tulajdonítja a lakása környékén többször látott távcsöves fényképezõgéppel felszerelt gépkocsikat, válaszában a politikai terrorizmust jelölte meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./

1996. május 16.

Az RMDSZ és a Romániai Német Demokrata Fórum közös rendezésében máj. 16-án nyílt meg Temesváron a FUEV 41. kongresszusa. Markó Béla üdvözlő beszédében rámutatott arra, hogy a romániai magyar kisebbség számára kiemelten fontos egy európai normarendszer kialakítása, mert ebben a régióban nem kezdődött el a kisebbségben levő népközösségek sorsának rendezése, ellenkezőleg, folytatódtak az asszimilációs törekvések, nyílttá vált a szélsőséges nacionalizmus, tiltó rendelkezések korlátozzák az anyanyelvű oktatást, nem sikerült megnyitni a kommunizmus alatt bezárt egyetemet, nem használhatják szabadon anyanyelvüket a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 16., 781. sz./

1996. május 17.

25 ország mintegy 80 kisebbségi szervezete képviselőinek jelenlétében megnyílt Temesváron az európai népcsoportok föderatív uniójának /FUEV/ 41. kongresszusa. A megnyitó ülésen élesen ellentétes véleményen voltak a kisebbségek romániai helyzetéről a kormányzat képviselői, illetve az RMDSZ vezetői, Markó Béla szövetségi és Tőkés László tiszteletbeli. A tanácskozáson jelen volt Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Báthory János, a Határon Túli Magyarok Hivatala és Fretyán István, a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője, illetve a magyarországi román és német kisebbség képviselője is. Gabriel Gafita, a Külügyminisztérium emberi jogi kérdésekkel foglalkozó államtitkára méltatta a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek széles körű részvételét az ország minden területén. Markó Béla és Tőkés László ezzel szemben úgy értékelte a tanácskozás Romániában történő megrendezését, mint hozzájárulást a kisebbségi jogok kivívásáért vívott küzdelemhez. Mindketten hangsúlyozták, hogy az egyéni jogok mellett a kollektív jogokért is folyik ez a harc. Tőkés László statisztikai adatokat idézett arról, hogy a romániai magyar lakosság lélekszáma és számaránya miként csökkent 1920-tól 1992-ig. Tőkés László "Románia szégyenének" minősítette, hogy Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő, a kisebbségvédelem ismert nemzetközi szakértője nem kapott beutazási engedélyt, és ezért nem vehet részt a kongresszuson. Christoph Pan, a FUEV elnöke méltatta Tőkés László történelmi szerepét az 1989. decemberi forradalom kirobbantásában, amire manapság a román hatóságok nemigen emlékeztetnek. /(nits): Megkezdődött a FUEV-kongresszus Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

1996. május 18.

Máj. 17-én, a temesvári FUEV-kongresszus második napján Béres András, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke az új tanügyi törvény negatív hatásairól beszélt. Este Markó Béla elnök jelenlétében, újságírók részvételével Markó Attila bemutatta az RMDSZ autonómia-elképzelését. Máj. 18-án Temesváron véget ért az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának /FUEV/ a kongresszusa. A FUEV felvette tagjai sorába a KMKSZ-t /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, a szlovákiai Együttélést és a vajdasági VMDK-t. A FUEV Christoph Pan helyébe, aki már korábban bejelentette visszavonulási szándékát, a svájci rétoromán Arquint Romedit választotta elnöknek. Az egyik alelnök továbbra is a Svájcban élő Komlóssy József. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 783. sz./ A kongresszus kezdeményezőiként természetesnek tartottuk volna, nyilatkozta Markó Béla, hogy a hivatalos nyelvek egyike a magyar legyen. A román kormány képviselői azonban kijelentették, hogy ez műszaki nehézségekbe ütközik. Azt sem sikerült elérni, tette hozzá Bodó Barna, hogy a kongresszus a kollektív jogokkal és az autonómiával foglalkozzon. Mindezek miatt az RMDSZ FUEV-kapcsolattartója, Pillich László lemondott tisztségéről, és a kialakult helyzetért az RMDSZ vezetőségét hibáztatta. Christoph Pan FUEV-elnök megnyitójában Tőkés Lászlót az európai szabadság szimbólumának nevezte. Markó Béla magyarul, tolmács segítségével mondta el beszédét. Tőkés László püspök a román kisebbségpolitika eredményeit számadatokkal jelenítette meg: 1920-ban Erdély lakosságának 46 százaléka tartozott a nemzeti kisebbségekhez, jelenleg pedig ez az arány 20 százalékra esett. Egyedül a kisebbségi autonómia szavatolhatja jogainkat, hangsúlyozta a püspök. A román kormány tájékoztatási hivatala nyomtatott propagandaanyagokat és videokazettákat osztogatott, melyek "integrálódás vagy elszigetelődés" címen vázolták a romániai kisebbségek perspektíváit. Az RMDSZ is osztogatta nyomtatványait. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./ Tőkés László hangsúlyozta, hogy kénytelen továbbra is kisebbségi jogfosztásról beszélni. Az asszimilációs politika az "egységes román nemzetállam" alkotmányos elve alapján az ország lakosságának homogenizálását tűzte ki. A pánromán politikai kurzus eredményeképpen 75 év alatt a magyar nemzeti közösség lélekszáma Erdélyben 1 663 ezer főről 1 603 ezer, aránya pedig 32 %-ról 21 %-ra csökkent, a közel 800 ezres német népcsoport alig 100 ezerre olvadt, miközben a román lakosság aránya az asszimilációs és a betelepítés következtében 2 829 ezerről 5 671 ezer főre ugrott, aránya 54 %-ról 74 %-ra nőtt. A román hatalom a FUEV ülése alkalmából is el akarja hitetni külföld előtt, hogy méltányosan oldja meg a nemzetiségi kérdést, legfeljebb az ún. "szélsőséges" nacionalista erők akadályozzák ennek megvalósulását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

1996. május 20.

A tanügyminiszterrel való megbeszélésen, melyen Markó Béla elnök, Magyari Lajos szenátor és Asztalos Ferenc képviselő vettek részt, tisztázódott, hogy idén is lehetőség nyílik az anyanyelven való felvételizésre azokból a tárgyakból, amelyeket a jelentkezők ezen a nyelven tanultak. Erről Liviu Maior miniszter körlevelet bocsátott ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 783. sz./

1996. május 25.

Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke erdélyi körútra indult, máj. 23-án Nagyváradon találkozott Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. Máj. 24-én Marosvásárhelyen Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével tárgyalt. Megegyeztek abban, hogy a jövőben szorosabb kapcsolatra van szükség a két szervezet között. Lezsák Sándor megerősítette, hogy az alapszerződés megkötésének előfeltétele a romániai magyarság egyetértése, illetve az anyanyelvű oktatás megoldása, az egyházi javak visszajuttatása. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ feje fölött ne szülessenek a romániai magyarságra vonatkozó döntések. "Ha az MSZP-SZDSZ külpolitika létrehozná a romániai magyarok feje fölött az alapszerződést, azt mi harmadik Trianonnak tekintenénk." - jelentette ki Lezsák Sándor. "A magyar-szlovák alapszerződés kudarca" - fejtette ki az MDF elnöke - azt jelzi, hogy a magyar politika "két éve tévesen ítéli meg a folyamatokat". Markó Béla elmondta, hogy elvi egyetértés volt vendégével szinte mindenben. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ számára nagyon fontos, hogy a magyarországi pártok támogassák az RMDSZ által javasolt megoldásokat. Lezsák Sándor részt vett a pünkösdi csíksomlyói búcsún. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

1996. május 27.

1996. május 30.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke felhívásában hangsúlyozta: nem mindegy, kire fognak szavazni. "Az RMDSZ jelöltjei mögött ott áll egy erős szervezet, programot, támaszt, ellenőrzést kínál a választóknak." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

1996. május 30.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szemenszedett hazugságnak tartja az Evenimentul Zilei meg nem nevezett RMDSZ-forrásokra alapozott állítását, hogy az RMDSZ által támogatandó kolozsvári polgármester-jelöltről döntő gyűlésen Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke manipulálással vádolta volna meg az RMDSZ megrendelésre készült közvélemény-kutatást, továbbá árulónak nevezte Markó Bélát és az RMDSZ-ből való kilépéssel fenyegetőzött. A román lap cikkével szemben Tőkés László éppen a román-magyar barátság mellett tett hitet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

1996. május 30.

Harmadik Trianont készít elő a külpolitikai kormányzat a magyar-román alapszerződéssel, jelentette ki Lezsák Sándor, az MDF elnöke máj. 30-i sajtótájékoztatóján. Lezsák Sándor elmondta, hogy romániai tárgyalásain Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egyaránt úgy nyilatkozott: az Antall-kormány képviselte hitelesen a magyarság érdekeit a nemzetközi fórumokon. /A Népszabadság kérdésére Markó Béla elmondta, hogy a Lezsák Sándorral nem tárgyaltak az Antall-kormányról. Egyetértettek viszont abban, hogy az alapszerződést nem szabad a romániai magyarság nélkül megkötni./ Az MDF ragaszkodik ahhoz, hogy az alapszerződésről folyó tárgyalásokba vonják be a romániai magyar szervezeteket. Lezsák Sándor felelőtlennek nevezte Kovács László külügyminiszter tárgyalásait a román féllel, tudomása szerint ugyanis nem esett szó arról, hogy a történelmi egyházaknak adják vissza tulajdonaikat, és biztosítsák az egységes magyar anyanyelvű oktatási rendszert. /Népszabadság, Magyar Nemzet, máj. 31./

lapozás: 1-30 ... 511-540 | 541-570 | 571-600 ... 7111-7111