udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1039 találat lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 ... 1021-1039

Névmutató: Boc, Emil

2010. július 12.

Paloták közötti harc a nyugdíjak adózásáról
Traian Băsescu államelnök szombaton a Neamţ megyei Doljeşti-en, az áfaemelés miatt növekvő árakra panaszkodó helybélieknek elmondta, hogy az áfát ismét csökkenteni kell és az összes nyugdíjat meg kell adózni. Nyilatkozatára Emil Boc kormányfő vasárnap, Tulceán válaszolt, újságírói kérdésre leszögezve: az áfa csökkentése csak akkor lehetséges, ha sikerül olyan megoldásokat találni, amelyek fedezik a költségvetésbe ezáltal befolyt összeget, mert a nyugdíjak megadóztatása nem elegendő. A „nyilatkozatháborúra” szinte azonnal többen is reagáltak: Borbély László miniszter szerint ősszel, a gazdasági helyzet függvényében, esetleg szó lehet a nagy nyugdíjak progresszív adózásáról. A szociál-demokrata Mircea Geoană ugyanakkor úgy vélte: a Băsescu és a Boc közötti „háború” csak színjáték, a PD-L népszerűségének megtartása érdekében.
Traian Băsescu államelnöknek – szombati, Neamţ megyei látogatása során – egy öregasszony arra panaszkodott, hogy kicsi a nyugdíja és kérte, ne csökkentsék. „Nem csökkentjük, megadózzuk” – válaszolta Băsescu, mire a nő folytatta panaszát: nincs amiből élnie, megdrágult a kenyér is. Az elnök erre azt válaszolta, hogy a kenyér az áfaemelés miatt drágult, majd kijelentette: „az áfát újra csökkenteni kell”.
Băsescu már csütörtökön, a TVR esti műsorában „hadat üzent” a kormánynak, azt nyilatkozta: nem tudja elfogadni, hogy a kormány azt mondja, csökkenteni kell a fizetési és személyzeti kiadásokat, és közben ezek emelkednek. „A kormány is egyet mondott és mást csinált. A központi apparátusban is nőtt a fizetésekkel járó költség, s ez beárnyékolja a kormányhoz fűződő kapcsolatomat” – mondotta Băsescu, aki azt is kifejtette: ellenzi az áfaemelést. Állítása szerint Emil Boc kormányfő az áfa emelése helyett vállalhatta volna egy sürgősségi kormányrendelettel a nyugdíjak megadózását.
Băsescu kijelentéseire reagálva Emil Boc miniszterelnök tegnap újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az áfa csökkentése csak akkor lehetséges, ha sikerül olyan megoldásokat találni, amelyek fedezik a költségvetésbe ezáltal befolyt összeget. Kifejtette, ha minden nyugdíjat megadóznak, akkor az áfa néhány százalékkal csökkenthető, de marad egy rész, amire fedezetet kell találni és a kormány éppen ezért különböző forgatókönyveken dolgozik. „Senki számára nem öröm az áfaemelés. De abban a pillanatban sem törvényesen, sem politikailag nem volt más lehetőségem” – mondotta Boc.
Mircea Geoană, a szenátus elnöke az elhangzottak kapcsán úgy vélte, blöff a Cotroceni és Victoria palota közötti harc: Băsescu, Boc és a PDL közötti viszony köldökzsinórszerű. „Mindez csak a látszatért van. Első szakaszban Băsescu úr próbálta felvállalni a népszerűtlen intézkedéseket. Most amikor látja, hogy a dolgok rosszul alakulnak számára is és a PDL számára is, próbál eltávolodni, úgy tesz, mintha éket verne önmaga, a PDL és Boc közé. Ez mind nem igaz, a megoldásokban szenvednek hiányt” – mondta, majd a nyugdíjak megadóztatására vonatkozó javaslatról elmondta: a kis és közepes nyugdíjak esetében ez „gyilkos és embertelen”.
Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint ősszel, a gazdasági helyzet függvényében esetleg szó lehet a nagy nyugdíjak progresszív adózásáról, de nem ért egyet minden nyugdíj megadóztatásával. „A nyugdíjtörvény a parlamentben van és év végéig el kell fogadni. Beszélhetünk az adóról is, de nem így, egyik napról a másikra” – vélte, majd kiemelte: jelen pillanatban korai az áfáról, adókról, nyugdíjakról beszélni. „Ez a kormány felelőssége. Meglátjuk ősszel, annak függvényében, hogyan alakul a gazdaság. Korai és értelmetlen minden nap erről a témáról beszélni” – összegzett. Szabadság (Kolozsvár)

2010. július 13.

Megszűnhet az egységes adókulcs, progresszív adórendszer jöhet
Noha végleges döntés egyelőre nem született, valószínűsíthető, hogy január elsejétől megszűnik a hat éve bevezetett 16 százalékos egységes adókulcs, helyét pedig a jövedelem nagyságán alapuló progresszív adózás veszi át. Az intézkedést Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter helyzete kilátásba. A Krónika által megszólaltatott politikusok, gazdasági elemzők többsége nem ellenzi az intézkedést. Az elemzők arra figyelmeztetnek: fennáll a fekete gazdaság növekedésének veszélye, a vállalkozók pedig gazdaságélénkítő intézkedéseket várnak.
A jövedelem progresszív adózását javasolja január elsejétől a jelenleg alkalmazott 16 százalékos egységes adókulcs helyett Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. A tárcavezető erről a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak nyilatkozott. Mint hangsúlyozta, ezt az intézkedést a nyugdíjak megadóztatásával és a hozzáadottérték-adó (áfa/TVA) 2-3 százalékos csökkentésével párhuzamosan kellene meghozni. A miniszter szerint a progresszív adórendszer januári bevezetése elengedhetetlen az ország működéséhez, mivel az egységes adókulcs nem képes fenntartani az állami költségvetést. Vlădescu – aki a Tăriceanu-kormány pénzügyminisztereként egyike volt az egységes adózás szorgalmazóinak – úgy látja, a különböző vizsgálatok azt mutatják, hogy a progresszív adó lehet a megfelelő megoldás a jelenlegi helyzetre.
„Az egységes adózás egy korszak volt, de most véget ért. Mindezt nem azért mondom, hogy politikai vitát gerjesszek” – fogalmazott a pénzügyminiszter. Mint kifejtette, felvetésével nem az egységes adókulcsot szorgalmazó demokrata liberálisok ellen beszél, s nem is a progresszív adózást szorgalmazó szociáldemokraták pártját fogja. „Ez egy szigorúan szakmai opció, aminek alapját a minisztérium szakemberei által végzett elemzések képezik” – hangoztatta a szaktárcavezető. Ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy óriási gazdasági tévedés volt az áfaemelés. Mint elmondta, a szaktárca és a Román Nemzeti Bank (BNR) szakemberei most egy olyan projekten dolgoznak, amely lehetővé tenné az áfa 2-3 százalékos csökkentését, ami hozzájárulhatna a fogyasztás fellendüléséhez.
Meg nem erősített bejelentés
Emil Boc miniszterelnök keddi sajtónyilatkozatában azonban nem cáfolta, de nem is erősítette meg Vlădescu kijelentéseit, mindössze annyit mondott, megtiltja, hogy a továbbiakban a tárcavezetők olyan témákban nyilatkozzanak, amelyekről a kabinetben nem született végérvényes döntés. A kormányfő ugyanakkor rámutatott, hogy kormánya programjában vállalta, hogy védelmezi az egységes adókulcsot, illetve a 19 százalékos áfát. „Az áfát az alkotmánybíróság döntését követően kénytelenek voltunk emelni, de ez a kormány óriási erőfeszítéssel dolgozik azért, hogy megvédje azokat a dolgokat, amelyeket felvállalt. Az egységes adókulcs nem szemináriumi téma, hanem egy igen fontos politikai döntés, amit nem lehet egy sajtónyilatkozattal bedobni a köztudatba” – szögezte le Boc, aki szerint a kormány tagjainak egységes véleményt kell tolmácsolniuk.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes eközben úgy nyilatkozott, hogy ebben a kérdésben sem a kormánykoalícióban, sem az RMDSZ-ben nem született döntés. „Csak a saját véleményem mondhatom. Én komolyan megfontolnám a progresszív adózás bevezetését. Egyetértek ezzel az ötlettel, mivel főként a jelenlegi válsághelyzetben társadalmi szolidaritásra van szükségünk, azoknak az embereknek a szolidaritására, akik több pénzt halmoztak fel” – fogalmazott Markó, aki szerint meg kell vizsgálni, hogy gazdasági szempontból valóban hatékony döntés lenne-e a progresszív adóztatás.
Markó: elég a megszorításokból
Az RMDSZ álláspontja szerint a kormány már meghozta a költségvetési egyensúly megtartásához szükséges megszorító intézkedéseket, következésképpen a Szövetség nem fogad el további olyan megszorító intézkedéseket, amelyek a nyugdíjak csökkenéséhez, vagy az adók további növeléséhez vezetnének – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes kedden, Bukarestben tartott sajtótájékoztatóján. Bár az elképzelhető, hogy 2011-ben újragondolják az erre vonatkozó gazdaságpolitika egyes elemeit, ebben az évben az a kormány feladata, hogy a lehető leghatékonyabban érvényesítse a már meghozott intézkedéseket, és erőteljes gazdaság-ösztönző intézkedéseket hozzon a gazdasági élet fellendítése érdekében. Az RMDSZ álláspontja az, hogy a megszorító intézkedéseknek csak akkor lesz hatásuk, ha ez idő alatt komoly gazdaságösztönző reformintézkedéseket foganatosít a kormány, és ha sikerül átszervezni a helyi és központi közigazgatást – szögezte le a szövetségi elnök, aki hozzátette: bár a nyugdíjak csökkentésére vonatkozó kormánydöntés alkotmányellenesnek nyilvánítását követően a koalícióban felmerült a nyugdíjak megadóztatásának lehetősége, az RMDSZ elutasította ezt.
„Valóban szóba került az adótörvénykönyv ezirányú módosítása, de egyelőre ez csak mese” – válaszolta a Krónika kérdésére Lakatos Péter parlamenti képviselő. Megtudtuk: Traian Băsescu államfő valamennyi minisztert megkérte, még ne beszéljenek a progresszív adózás bevezetéséről. „Olyan esetekben, amikor alkotmányossági kérdések merülnek fel, megoldást kell keresni” – magyarázta Lakatos. Mint részletezte, ehhez hasonló intézkedés lett volna a nagy nyugdíjak megadóztatása is, de amikor a képviselők ezt a javaslatot tették az elnöknek, Băsescu hallani sem akart róla, később pedig kiderült, hogy a nyugdíjcsökkentés alkotmányellenes.
Romániában egyébként amúgy is csak papíron létezik egykulcsos adórendszer a Bihar megyei RMDSZ-es honatya szerint, sok ugyanis a kiskapu, emellett a különféle illetékek összeadódnak: a 16 százalékos profitadóra például az osztalékból még rá kell fizetni tíz százalékot, illetve a minimáladó sem 1 százalékos. „A kormány emellett számos szubvenciót számolt fel idén, de az még nem dőlt el, hogy a támogatások hogyan oszlanak majd meg. Összességében az a helyzet, hogy az adórendszer folt hátán folt, mégsem felel meg a mostani helyzetnek” – fogalmazott Lakatos, aki szerint az új adótörvénykönyv létrehozásához átfogó elemzésekre van szükség, mert nem elég bizonyos hiányosságokat pótolni, másokat pedig érintetlenül hagyni. „Mindennek pedig október 15-ig el kell dőlnie, hiszen ekkorra kell elkészülnie a jövő évi költségvetés-tervezetnek, és akkorra már világossá kell hogy váljon, miből áll össze a bevételi oldal” – sommázott Lakatos Péter.
Átlátható rendszert szorgalmaz László János
Nem tartja rossz ötletnek a progresszív adózás alapelvét László János székelyudvarhelyi üzletember, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) gazdasági szakbizottságának elnöke sem. A vállalkozó szerint azonban Románia jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy tovább bonyolítsa amúgy is bonyolult adórendszerét. „A beteg gazdaság gyógyításának három fokozata van – magyarázta László János. – Első lépésben az állami költségvetés kiadásait kell csökkenteni, ezután egyszerű és átlátható adórendszert kell kidolgozni, majd gazdaságélénkítő-csomagot gyakorlatba ültetni. Az első kettő nélkül a harmadik lépés sem működik.” László szerint a jelenlegi adórendszer is annyira bonyolult, hogy még az a vállalkozó sem fizeti be rendesen járulékait, aki különben tisztességesen akar adózni. „Nem tovább bonyolítani, hanem egyszerűsíteni kell a rendszert” – véli László János, aki szerint az áfaemelés elhibázott intézkedés volt, és a politikusok is rájöttek, hogy nem fenntartható.
Elemzői pro és kontra
Jó kezdeményezésnek tartja a progresszív adózást Ilie Şerbănescu. Az ismert gazdasági elemző kedden lapunk kérdésére leszögezte, az egységes adó kulcs semmit nem hozott Romániának. „A liberálisok azzal érveltek, hogy az egységes adókulcs munkahelyeket teremt, de 2004. és 2008. között a mintegy 140 ezer munkahelyből 125 ezret az állam hozott létre. Akkor lett volna értelme az egységes adókulcsnak, ha a magánszektorban jött volna létre ennyi munkahely” – mondta Şerbănescu. Az elemző szerint semmilyen kézzelfogható eredménye nem volt az egységes adókulcsnak. Kérdésünkre, hogy a progresszív adózás kiválthatja-e a közalkalmazottak bérének 25 százalékos csökkentését és az 5 százalékos áfaemelést, mint azt korábbi nyilatkozatában Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter állította, Şerbănescu leszögezte, a progresszív adódásból származó jövedelmek nem tudják pótolni a közalkalmazottak bérének csökkenéséből és az áfa emeléséből származó bevételeket. „Az egyetlen dolog, amit megtehetnek, hogy igazságosabbá teszik a nyugdíjak adózását, a jelenlegi egykulcsos adórendszerben ugyanis az ezer lejnél kisebb összeget kapó nyugdíjasok járnak a legrosszabbul. Progresszív adózás mellett nekik akár tíz százalékra is csökkenthetik az adót, és ez így is lenne méltányos” – összegzett a gazdasági elemző.
„Kapkodó, át nem gondolt bejelentések, intézkedések követik egymást, miközben a vállalkozói szféra a gazdaságélénkítő csomagot várja” – fejtette ki a Krónikának Herman Rosner. A Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a progresszív adózás már nem ront a helyzeten, mert az ennél rosszabb már nem lehet. „Azonnali hatállyal meg kellene szüntetni az átalányadót, hiszen a kis- és közepes vállalkozók egy része bizonyos sávban 32 százalék átalányadót fizet, ami a 24 százalékos áfával tetézve 56 százalékos adóteher. Ennél többet adózni, már semmilyen adókulccsal nem lehet. Minden európai országban adócsökkentéssel próbálják serkenti a gazdaságot” – szögezte le Rosner, aki szerint aggasztó, hogy egyre több nagyvállalkozó fontolgatja, hogy átteszi székhelyét Ciprusra. A szakember ugyanakkor nehezményezi, hogy a kormány nem konzultál a gazdasági szféra képviselőivel. „Ha a fekete és a szürke gazdaság sávját 2 százalékkal csökkentenék, sokat javítana a költségvetési hiányon. Erre az európai országok bevált módszereket alkalmaznak. Például ha tudják, hogy a kenyér 40 százaléka feketén talál gazdára, biztosítani kell a lakosságnak, hogy a kenyérszámlái egy hányadát leírhassa a személyi jövedelemadójából. Ilyen esetben mindenki kérné a számlát a kenyérre, és fehéredne a gazdaság” – részletezte a szakember. Rosner szerint ugyanakkor nem lehet a pénzügyi törvényt állandóan változtatni, és amíg a kormány nem talál módszert a gazdaság élénkítésére, a problémák csak gyűlnek, mert az államkassza bevételei nem fognak növekedni.
„Csökkenteni fogja az adózási kedvet a progresszív adózás bevezetése, emellett a fekete- vagy szürkegazdaság erősödését is ennek számlájára írhatjuk majd” – vélekedik Pajzsos Csaba, a Partiumi Keresztény Egyetem közgazdasági tanszékének adjunktusa. A közgazdász elmagyarázta: ha a nagyobb fizetésekre nagyobb adót kell majd fizetni, a munkaadók ezeket titkolják majd el a legszívesebben, a munkavállaló pedig kényszerhelyzetbe kerül: ha nincs más munkalehetősége, elfogadja, hogy a fizetésének egy kisebb részét kapja csak legálisan, a többit pedig feketén. Ez pedig a különböző szociális juttatások igénybevételekor üt majd vissza, hiszen mindegyik annál kisebb lesz, minél kevesebbet fizetett be az illető járulékként az államkasszába. Az eltitkolt jövedelmek és be nem fizetett adók miatt pedig természetesen az állam is bevételkiesésre számíthat. Az egykulcsos adórendszer 2006-os bevezetése Pajzsos Csaba szerint valamelyest megtisztította a román gazdaságot, megnövelte az adózási kedvet, ha azonban a progresszív adózás tér vissza, épp az ellenkező hatás mutatkozik majd meg.
Vlădescu: több mint 1,5 százalékkal csökkenhet a GDP
Románia idei bruttó hazai terméke (GDP) több mint 1,5 százalékkal csökkenhet, nagyobb mértékben az eddig vártnál, a kormány megszorító intézkedései miatt – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. Mint beszámoltunk, korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) stagnálni várta a román GDP-t az idei évre, de nem zárta ki azt sem, hogy 0,5 százalékos lesz a csökkenés. A pénzügyminisztérium június végén több mint egy százalékos GDP-csökkenéssel számolt. Az idei első negyedévben 2,6 százalékkal csökkent a GDP az előző év azonos időszakával összevetve. Tavaly egész évben 7,1 százalékkal csökkent a hazai össztermék. Sebastian Vlădescu a lapnak nyilatkozva úgy vélte, hogy Románia 2013-ig meghosszabbítja az IMF-fel kötött hitelszerződését. Mint ismeretes, a 13,6 milliárd euró készenléti hitelt 2009 májusában hagyta jóvá az IMF két évre. Idén július elején az IMF igazgatótanácsa 913,2 millió euró újabb hitelrészlet folyósításáról döntött. Az azonnali átutalásról az után született döntés, hogy zöld fényt kapott a kormány új takarékossági csomagja. A július elején jóváhagyott összeggel az ország 10,7 milliárd eurót hívott már le a készenléti hitelkeretből.
Nagy Orsolya, Kiss Előd-Gergely, Bíró Blanka, Bálint Eszter. Krónika (Kolozsvár)

2010. július 13.

Egy államtitkárt veszít az RMDSZ
Egy államtitkári és várhatóan három alprefektusi tisztséget veszít az RMDSZ a központi közigazgatás már korábban beharangozott karcsúsítása miatt – tudta meg lapunk a koalíciós felek tegnapi egyeztetése után. Az ÚMSZ értesülései szerint a kisebbik kormánypártnak a fejlesztési minisztériumnál kapott államtitkári posztról kell lemondania.
Az RMDSZ-nek járó tisztséget jelenleg Tánczos Barna tölti be, aki azonban nem marad megbízatás nélkül: Haschi András államtitkár helyét veszi át a mezőgazdasági minisztériumban. Értesüléseinket Tánczos Barna is megerősítette.
„Valóban szó van arról, hogy a mezőgazdasági tárcához kerüljek vidékfejlesztési államtitkárnak. A koalíciós partner nagyon erőltette azt, hogy a fejlesztési minisztériumnál meglévő tisztséget vegye el az RMDSZ-től” – mondta az államtitkár. Haschi András szintén tud a koalíció terveiről. „Csak annyit mondhatok, hogy a tárgyalások még folynak, nem született végleges döntés” – jelentette ki lapunknak a mezőgazdasági államtitkár.
Az RMDSZ két olyan alprefektusi tisztségről mond le, amelyet nem is töltött be soha: a Beszterce, illetve a Teleorman megyei posztról. A harmadik elvesztett tisztség vagy a Bihar, vagy a Szatmár megyei alprefektusi szék lesz, erről még nem született döntés. Az RMDSZ-nek hat államtitkára van: Borbély Károly (gazdasági minisztérium), Haschi András (mezőgazdaság), Király András (oktatás), Moldován József (távközlés), Niculescu Tóni (külügy), Tánczos Barna (fejlesztés). Emellett Markó Attila államtitkári rangban vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát.
Az RMDSZ által javasolt alprefektusok száma szintén hat: Ambrus Károly (Brassó megye), Böndi Gyöngyike (Máramaros), Horváth Levente (Arad), Kálmán Zoltán (Argeş), Pataki Csaba (Szatmár) és Sarkady Zsolt (Bihar). Mint ismert, Emil Boc miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy takarékossági megfontolásokból megfelezi az alprefektusok, illetve 59-ről 32-re csökkenti az államtitkárok számát.
Cseke Péter Tamás. Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. július 14.

Az RMDSZ is érintett az államapparátusi karcsúsításban
Egy államtitkári és várhatóan három alprefektusi tisztséget veszít az RMDSZ a központi államapparátus már korábban beharangozott karcsúsítása miatt – jósolják a politikai elemzők.
A bukaresti napilap szerint a romániai kormánykoalíció két pártja – az RMDSZ és a Demokrata Liberális Párt (PD-L), egyeztetésén úgy alakult, hogy a kisebbik kormánypártnak a fejlesztési minisztériumnál kapott államtitkári posztról kell lemondania. Az RMDSZ-nek járó tisztséget jelenleg Tánczos Barna tölti be, aki azonban előreláthatólag nem marad megbízatás nélkül: Haschi András államtitkár helyét veszi át a mezőgazdasági minisztériumban. A lapértesülést Tánczos Barna is megerősítette.
Az RMDSZ két olyan alprefektusi tisztségről mond le, amelyet nem is töltött be soha, nevezetesen a Beszterce, illetve a Teleorman megyei posztról. A harmadik megszűnő tisztség vagy a Bihar, vagy a Szatmár megyei alprefektusi szék lesz, erről még nem született döntés. Az RMDSZ-nek hat államtitkára van: Borbély Károly (gazdasági minisztérium), Haschi András (mezőgazdasági), Király András (oktatási), Moldován József (távközlési), Niculescu Tóni (külügyi) és Tánczos Barna (fejlesztési). Emellett Markó Attila államtitkári rangban vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát.
Emil Boc miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy takarékossági megfontolásokból megfelezi az alprefektusok, illetve 59-ről 32-re csökkenti az államtitkárok számát. Népújság (Marosvásárhely)

2010. július 14.

Tisztségeket veszíthet az RMDSZ
Az RMDSZ két alprefektusi mandátumról kénytelen lemondani, Teleorman és Argeş megyében a központi közigazgatás apparátusának karcsúsítása miatt – tudtuk meg Kelemen Hunor művelődési minisztertől.
Emellett kérdéses a Beszterce-Naszód megyei is: ez cáfolni látszik azokat a híreket, miszerint a szövetség várhatóan valamelyik partiumi megyében, Biharban vagy Szatmárban veszíti el a harmadik alprefektusi mandátumot.
Ezt az információt lapunk érdeklődésére Pataki Csaba Szatmár megyei alprefektus sem tudta megerősíteni. Mint ismeretes, Ambrus Károly Brassó, Böndi Gyöngyike Máramaros, Horváth Levente Arad, Kálmán Zoltán Argeş, Pataki Csaba Szatmár és Sarkady Zsolt Bihar megyében kapott alprefektusi kinevezést az RMDSZ színeiben. Az Új Magyar Szó korábbi információi szerint az RMDSZ várhatóan egy államtitkári és három alprefektusi tisztséget veszít el. A koalíciós partner Demokrata-Liberális Párt (PDL) döntése révén a szövetség lemond a fejlesztési minisztériumban betöltött államtitkári mandátumról. A tisztséget egyébként januártól Tánczos Barna töltötte be, aki az átszervezés révén várhatóan Haschi András mezőgazdasági államtitkár helyét veheti át – közölte a napilap.
Mint ismeretes, a költségcsökkentő intézkedések keretében a kormány múlt heti ülésén jelentős lefaragásokról döntött a közszférában. A határozat szerint minisztériumonként kettőre csökkentik az államtitkárok számát, ez alól csak a belügy-, a külügy- és a pénzügyminisztérium kivétel, ahol három államtitkár marad. Így az államtitkárok száma a jelenlegi 57-ről 32-re csökken. Az RMDSZ hat államtitkári tisztséget kapott az év elején: Borbély Károly a gazdasági minisztériumban, Haschi András a mezőgazdasági, Király András az oktatásügyi, Moldován József a távközlési, Niculescu Tóni a külügy-, Tánczos Barna pedig a fejlesztési miniszériumban kapott kinevezést, míg Markó Attila államtitkári státusban vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát. Emellett arról is döntés született, hogy az eddigi kettő helyett minden megyében egy alprefektus marad. Emil Boc kormányfő leszögezte: az alprefektusok számát ötven százalékkal csökkentik, anélkül azonban, hogy a tisztségükből felmentett tisztségviselőket kormányellenőrré neveznék ki. Krónika (Kolozsvár)

2010. július 14.

Pataki marad az alprefektus
Szatmár megye – A szerdai kormányülésen dőlt el, hogy Szatmár megye két alprefektusa, Pataki Csaba és Samuel Ţânţaş közül – hosszas egyeztető tárgyalásokat követően – ez utóbbi állása szűnik meg.
Az országos szinten történő egyeztető tárgyalások eredményeként sikerült kieszközölni, hogy megyénkben Pataki Csaba maradjon az alprefektus, melynek fejében a Bihar megyei Sarkady Zsolt Csabának kellett távoznia funkciójából. Pataki Csaba elmondta, hogy a megoldandó problémák és a feladatok száma növekedni fog, mivel mostantól egy személy végzi el mindazt, amit eddig ketten csináltak. Emil Boc a tegnapi kormányülés végén bejelentette az alprefektusi tisztségek számának 43-ra csökkentését az eddigi 85-ről. A kormányfő azt is elmondta, hogy évente egy alprefektus fenntartása 77 000 eurójába kerül az államnak. Ugyancsak szerdán döntöttek 35 államtitkár és két államtitkár-helyettes menesztéséről is. A módosításokat követően Haschi András Péter, a mezőgazdasági minisztérium államtitkárát menesztették, helyét Tánczos Barna, a Regionális Fejlesztési Minisztérium eddigi államtitkára veszi át. erdon.ro

2010. július 15.

Rosszul áll a szénánk
Napról napra szegényebbé válik az ország. Lakosságának több mint hetven százaléka, európai mércével mérve, a szegénységi küszöb határán vagy alatta él, s mifelénk még mindig csak megszorításokról, elbocsátásokról, a jövedelmek — beleértve a nyugdíjakat is — nagyobb arányú megadózásáról beszél a hatalom.
Változatos módszerekkel egyetlen célt hajszolnak: minél több pénzt megszerezni azoktól, akik még dolgoznak, mert üres az államkassza. Döbbenetes a nagyobbik kormánypárt Băsescu emlőjén nevelkedett tagjainak marcona, mindenkit leszóló szövegelése. Miközben elevenek és holtak attól rettegnek, hogy munkahely és jövedelem nélkül maradnak, az öregek meg kis nyugdíjaikat féltik, s szinte könyörögnek a hatalmasságoknak, hogy ne nyirbálják meg szűkös életük egyetlen biztos forrását, a párt ifjú aktivistái arról szónokolnak, hogy lusta, dologkerülő a nép, ezért lengi be az országot az unióban párját ritkító szegénység. Az államfő és köre jó két éve azt a hitet akarja kelteni az emberekben, hogy tizenegymillió szociálisan támogatott ember él az országban, hogy a társadalmi segélyek formájában kiosztott pénz messze meghaladja az európai átlagot, tehát természetes, hogy az államkincstár képtelen fedezni a kiadásokat.
Már maga a tizenegymilliós szám is óriási diverzió volt, mint kiderült, a Cotroceni-palota ilyen-olyan bizottságai gátlástalanul e kategóriába sorolták a nyugdíjasokat is, és erre az adatsorra alapozva határozta el Băsescu s Emil Boc meg kormánya, hogy rendet teremtenek, bármi áron csökkentik a nyugdíjakat, s megvonják a szociális támogatások egy részét, ellenőrzik a betegnyugdíjasokat, a betegszabadságon lévőket, csökkentik az anyák gyermeknevelésre szánt juttatását. Mint az utóbbi napokban kiderült, Románia feleannyit költ szociális kiadásokra, mint a közép-kelet-európai országok.
Tehát nem a kiadásokkal van baj, hanem a bevételekkel. Bocéknak sikerült padlóra küldeniük a gazdaságot, a fizetéscsökkentésekkel és elbocsátásokkal a lehető legmélyebbre süllyesztették a fogyasztást, ez meg a termelés rovására megy, így hát nem csoda, hogy hónapról hónapra egyre rosszabb eredményekről kénytelenek beszámolni. Nemcsak az állami bevételek, a társadalmi biztosításba befolyó összegek csökkennek folyamatosan, hanem egyre magasabb az államháztartási hiány is. Most hirtelen a korábbi 30 százalékról 34-re nőtt, ráadásul 30—40 milliárd lejről 19 milliárdra esett vissza az állam havi bevétele is. És a gazdaságélénkítő csomag egyre késik.
Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. július 23.

Román pártok bírálják Tőkés Lászlót autonómiapárti kijelentései miatt
Tőkés Lászlónak az Európai Parlament alelnöki tisztségéből való visszahívását követelik ellenzéki román pártok amiatt, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke egyazon kontextusban tett említést Koszovó függetlenségéről és a Székelyföld területi autonómiájáról.
Tőkés a Tusnádfürdőn lezajlott 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik panelbeszélgetésén állapította meg, hogy a Székelyföld és Koszovó nagyjából azonos régió, és ha a volt szerb tartomány albán lakosságának sikerült kiharcolnia függetlenségét, miért ne sikerülne a székelyeknek is kivívniuk a területi autonómiát. Ugyanazon a beszélgetésen Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a székelyföldi fejlesztési régió kialakításának fontosságát hangsúlyozta, ami szerinte a majdani közigazgatási-területi régió „előszobája” lehetne.
„Ha Bukarest nem hallja meg az egységes székelyföldi fejlesztési régió kialakítását célzó igényeket, akkor elengedhetetlen az erdélyi magyar politikai elit összefogása, a régió választott önkormányzati képviselői alkotta székelyföldi nagygyűlés ismételt megszervezése. És ha ez sem elég, akkor a székelyek békés eszközökkel tüntethetnek mindezért, ahogy azt tették nemrég a katalánok Barcelona utcáin” – hangoztatta a Tusványoson Toró, hozzátéve: a katalánok másfélmilliós tüntetéséhez hasonlóan Csíkszeredában egy-kétszázezer fős békés megmozdulásra lehetne példa.
A bukaresti média teljesen összemosta a két magyar politikus nyilatkozatát, amelyet úgy tálalt, hogy Tőkés László Koszovó függetlenedésének mintájára kívánja kiharcolni a Székelyföld önrendelkezését, és ennek érdekében utcára hívja az erdélyi magyarokat. A román sajtó hangulatkeltési szándékának az adott hátszelet, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) csütörtökön közzétett döntése megállapítja: Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltott függetlensége nem ellentétes a nemzetközi joggal. Tőkés megpróbálta eloszlatni a félreértéseket, amikor a két vezető román hírtelevízió, a Realitatea és az Antena3 élőben kapcsolta Tusnádfürdőről, leszögezve: a Székelyföld nem függetlenséget, hanem autonómiát szeretne. Az EMNT elnöke azonban faképnél hagyta az élő kapcsolást, amikor a bukaresti szerkesztők azt szerették volna, hogy C. V. Tudor PRM-elnökkel és Gheorghe Funar főtitkárral vitatkozzék.
Titus Corlăţean, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt alelnöke bejelentette, a PSD ősszel kezdeményezni fogja Tőkésnek az EP alelnöki tisztségéből való visszahívását, az EMNT elnöke ugyanis szerinte „nemcsak Romániára, hanem egész Európára veszélyt jelent”. A PSD úgy véli, Tőkés „szeparatista” nyilatkozata durva támadás a román államiság ellen, hiszen „erőszakos cselekményekre bujtogatja” a romániai magyarokat. A szociáldemokraták bírálták Traian Băsescu államfőt és az őt támogató Demokrata-Liberális Pártot (PDL) is amiatt, hogy Brüsszelben támogatták Tőkés megválasztását az EP alelnöki tisztségébe. Corlăţean az alkotmányra hivatkozva leszögezte: sem az autonómiát, sem a függetlenséget nem lehet demokratikus eszközökkel megvalósítani, mivel Románia egységes és oszthatatlan, szuverén nemzetállam.
Mihai Voicu, a szintén ellenzéki román Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője szerint Tőkésnek a Székelyföld autonómiájára tett javaslata törvénytelen és alkotmányellenes, ezért elvárja, hogy a PDL jelentse be az Európai Néppárt frakciójában: megvonja a romániai EP-képviselőtől a politikai támogatást. Ennél is tovább ment Horea Uioreanu kolozsvári PNL-képviselő, aki tegnap hazaárulással egyenértékűnek nevezte az önrendelkezés követelését, amelynek ügyében szerinte az ügyészségnek vizsgálatot kellene indítania. Tőkés kijelentése kapcsán Emil Boc miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva mindössze annyit mondott: a román alkotmányt tiszteletben kell tartani, az alaptörvény nem válhat alku tárgyává.
Cristian Preda, az RMDSZ-hez és a Fideszhez hasonlóan az Európai Néppárthoz tartozó PDL európai parlamenti képviselője az ügyben elfogadhatatlannak nevezte Tőkés Lászlónak a Székelyföld autonómiájáról tett nyilatkozatát, amely szerinte nem szolgálja a román–magyar megbékélést. Preda szerint nem lehet párhuzamot vonni Koszovó és Székelyföld között. „Semmiféle hasonlóság nem létezik Koszovó és a Székelyföld között. Nem indokolt a székelyek utcai tüntetésre buzdítása. A hágai döntés semmiképpen nem legitimálja sem a székelyek, sem valamely más romániai etnikai csoport követeléseit. Súlyos tévedés, ha valaki ilyesféle párhuzamot erőltet” – fogalmazott Cristian Preda.
A román politikus kifejtette: a PDL nem a kisebbségekkel kapcsolatos álláspontja miatt támogatta, hogy Tőkés az EP alelnöke legyen, hanem az 1989-es forradalomban játszott szerepéért, valamint abbeli ígéretéért, hogy dolgozni fog a román–magyar megbékélésért. „Egy ilyen nyilatkozattal azonban nem hinném, hogy a megbékélést szolgálja” – mondta Preda. Raluca Turcan, a PDL alelnöke szerint Tőkés „aberrált”, amikor egy lapon emlegette Koszovó függetlenségét a székelyföldi autonómiával, és hozzátette: pártja helytelenül járt el, amikor támogatta, hogy az EMNT elnöke az EP alelnöke legyen.
Bukaresti hírügynökségeknek nyilatkozva különben RMDSZ-es politikusok nem értettek egyet azzal, hogy a székelyek utcai tüntetésekkel próbálják kivívni az autonómiát, Korodi Attila Hargita megyei honatya és Király András oktatásügyi államtitkár egyaránt a párbeszéd, a diplomácia eszközének fontosságát hangsúlyozta, sőt az Arad megyei RMDSZ-elnök populistának nevezte Tőkés autonómiapárti kiállását.
Eközben a bukaresti külügyminisztérium leszögezte: Románia nem változtat korábbi álláspontján, és továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, a tárca szerint a hágai Nemzetközi Bíróság korlátozott jelleggel elemezte az ügyet, de ennek jogi következményeiről, vagyis egy „állítólagos új állam” létrejöttének törvényességéről nem nyilvánított véleményt.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

2010. július 24.

Össztüzet zúdítottak Tőkés Lászlóra
A román pártok és vezetőik pénteken össztüzet zúdítottak Tőkés Lászlóra, az Európai Parlament (EP) alelnökére, akit a koszovói függetlenség és a székelyföldi autonómia kapcsán tett tusnádfürdői kijelentései miatt bírálnak.
A Mediafax hírügynökség szerint Tőkés előző napi tusnádfürdői előadásában kijelentette: miért ne sikerülne Székelyföldnek kivívni a területi autonómiát, ha egy olyan, nagyságrendileg Székelyföldhöz hasonló régió, mint Koszovó kivívta függetlenségét. A román média azt is jelentette, hogy Tőkés szerint a székelyek követhetik a katalán modellt, utcára vonulhatnak, ha szükséges.
Az EP alelnökének kijelentése kapcsán Emil Boc román miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: a román alkotmányt tiszteletben kell tartani, nem válhat alku tárgyává. A Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentette, hogy ősszel kezdeményezni fogja Tőkésnek az EP alelnöki tisztségéből való visszahívását, hiszen „nem csak Romániára, hanem egész Európára veszélyt jelent”. A PSD szerint Tőkés nyilatkozata durva támadás a román államiság ellen, hiszen felbújtja a romániai magyarokat erőszakos cselekményekre.
Mihai Voicu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője szerint Tőkésnek a Székelyföld autonómiájára tett javaslata törvénytelen és alkotmányellenes, ezért várja, hogy a Demokrata Liberális Párt (PD-L) vonja meg politikai támogatását Tőkéstől az Európai Néppárt frakciójában.
Az RMDSZ-szel és a Fidesszel együtt az Európai Néppárthoz tartozó PD-L európai parlamenti képviselője, Cristian Preda szerint is Tőkés László nyilatkozata Székelyföld autonómiájáról elfogadhatatlan, és nem szolgálja a román-magyar megbékélést. Preda szerint nem lehet párhuzamot vonni Koszovó és Székelyföld között. Szabadság (Kolozsvár)

2010. július 26.

Tusványos kormányon
Minden idők legmagasabb szintű tusványosi előadásával zárult szombaton Tusnádfürdőn a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Orbán Viktor, Traian Băsescu és Tőkés László személyében ugyanis miniszterelnök, államfő és európai parlamenti alelnök állt a hallgatóság elé, megszólalásaikat pedig Németh Zsolt külügyi államtitkár moderálta. Az előadók közül csak Tőkés László nem kerülte a továbbra is kényesnek számító autonómia témáját; kijelentette, Traian Băsescu a Székelyföldön szerzett szavazatokkal jutott újabb elnöki mandátumhoz, és illenék, hogy ezt a Székelyföld autonómiájával hálálja meg.
Józan agy, forró szív, hideg vér. Ha ez egyben van, lehet politikát csinálni.” Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott eképpen a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján, amikor a román–magyar megbékélésre vonatkozó kérdésre válaszolt. Magyarország miniszterelnöke Traian Băsescu román államfővel és Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament (EP) alelnökével tartott előadást a tusnádfürdői táborban. Orbán Viktor szerint a megbékélés szó jól hangzik, a közép-európai ember mégis gyanakvással fogadja, a kommunisták ugyanis arra értették, hogy nincsen felelősség, nincsen számonkérés, mindenki úgy tesz, mintha mi sem történt volna. Úgy vélte, a megbékélésnek belülről kell jönnie, az ember lelki békéjéről kell szólnia. A békességnek pedig az igazság az alapja. „Ha úgy érzem, hogy igazságban élek, akkor békében is élek” – magyarázta a miniszterelnök.
Úgy vélte, az ésszerű román–magyar együttműködés pszichológiai alapjai megvannak. „A közös érdekek, a közös jövő, az egymásrautaltság és a közös haszon jegyében szeretnék együttműködni Băsescu elnökkel és Romániával” – jelentette ki. Előadásában is megemlítette, „Románia és Magyarország jelenlegi kapcsolatai azért barátiak és őszinték, mert érdekeken alapulnak”. Több jel is arra utalt a miniszterelnök beszédében, hogy az említett józan agy, forró szív és hideg vér közül ezúttal a józan agy dominált. Orbán kerülte azokat a témákat, amelyek elválasztják a magyarokat és a románokat, hagyta, hogy Tőkés László legyen az autonómiaigény szószólója.
Tőkés: nem vagyunk hamiskártyások
Tőkés Lászlónak hamar megbocsátotta a közönség, hogy késése miatt kellett negyedórával többet ülnie a tűző napon, a rekkenő hőségben. A volt püspök beszéde állt ugyanis a legközelebb a hallgatóság elvárásaihoz. Az árvíz pusztításaiból kiindulva jelentette ki a volt püspök, hogy Európa kommunizmus sújtotta országaiban élünk, és még 20 évvel a rendszerváltozás után is keresni kell a felemelkedés, a gyógyulás útját. Még mindig afféle mentális vasfüggöny tartja távol a régió népeit a fejlett Európától. Tőkés az idei tábor jelszavát említve jelentette ki, az erdélyi magyarság „nyílt kártyákkal” kívánja elérni az autonómiáját. „A román nacionalisták ma is azt hiszik, el akarjuk szakítani Erdélyt. Pedig nem akarjuk. Nem vagyunk hamiskártyások” – jelentette ki. Nagy derültséget keltett a hallgatóságban egy székely akcentusú férfi, aki a „nem akarjuk elszakítani Erdélyt” kijelentésre félhangosan megjegyezte: „Elég baj’a”.
Az EP alelnöke kitért arra, hogy a kommunizmus bukása után a nacionalizmusoknak is meg kell bukniuk. Szerinte a délszláv rendezési tervek rendre bizonyították, hogy az autonómiák rendszere képezi a rendezés alapját. Tőkés hosszasan sorolta azokat a témákat, amelyek összekötik a két országot. Ezek sorában a korrupcióellenes harcot is megemlítette. A közönség tapssal jutalmazta a kijelentését, hogy ebben a tekintetben nem – a politikusok vagyongyarapodásának az ellenőrizhetőségét ellehetetlenítő – Frunda György szenátorral, hanem Traian Băsescu államfővel ért egyet. Előadása végén kertelés nélkül felkérte a román elnököt: támogassa az autonómiát.
Orbán a furfangos észjárásra alapozna
Orbán Viktor miniszterelnök világgazdasági kontextusba próbálta helyezni a térségről készített látleletet. Úgy vélte, valamennyi itt élő ember személyes sorsát érinti, hogy míg Kína és India gazdasága lendületesen növekszik, Európának „szívinfarktusszerű” sokkot kellett elviselnie. Megállapítása szerint ma már világosan látszik, hogy a spekulatív pénzmozgásokra építő kapitalizmus került válságba. A kivezető útnak pedig a munkára, a morális alapokra kell épülnie. Megállapította, hogy ha Európa nem akar tovább süllyedni, össze kell kapcsolnia gazdasági potenciálját Oroszország potenciáljával. Ez azonban semmiképp nem vezethet a közép-európai államok kiszolgáltatottságához. A térség országainak ezért együtt kell működniük a közép-európai érdekek védelmében.
Mint megjegyezte, ezek az országok a lendületes fejlődésükkel már a gazdasági válság előtt is javították az Európai Unió statisztikáit, és ezután is az egész Unió versenyképessége növekedésének lehetnek a forrásai. Orbán Viktor arra is kitért, hogy a 21. századi fellendülésnek a szintetizáló magyar észjárás lehetne az egyik alapja. „Magyaroszágot a tudás földjévé kell tenni” – jelentette ki. Azt is megemlítette azonban, hogy a sikerhez túl kell lépni a kicsinyhitűségen, szükség van az optimizmusra, egymás biztatására is. „Nemcsak azért nyertünk zsinórban három olimpiai aranyérmet vízilabdában, mert mi voltunk a legjobbak, hanem azért is, mert mi gondoltuk magunkról, hogy mi vagyunk a legjobbak” – magyarázta a pozitív gondolkodás fontosságát a miniszterelnök. Az első két előadás után a moderátor szerepet ellátó Németh Zsolt találóan állapította meg: ezúttal a papok politizáltak, és a politikusok moralizáltak.
Băsescu EU-s romaprogramot sürget
Orbán spekulatív kapitalizmusról vallott nézeteit szinte szó szerint ismételte meg Traian Băsescu is. A szomszédos országok egymásrautaltsága példájaként hozta fel, hogy a gazdasági elemzéseket, előrejelzéseket a régióra készítik; bármelyik ország, bármelyik pénznem összeomlása a többi országot is sújtaná. „Csak annyit kell költeni, amennyit termelünk, az EU-s pénzeket pedig fejlesztésekre kell fordítanunk” – vonta le a következtetést az elnök. Hozzátette, Románia helyzetét megkönnyíti, hogy a szomszédos országok helyzetéhez képest viszonylag alacsony szintű az ország eladósodottsága, ennek mértéke a GDP 32–33 százalékát teszi ki.
A román elnök szerint nem a földrajz, nem a történelem, hanem a közös értékek kell hogy képezzék a két ország együttműködésének az alapját. Ezen közös értékek alapján csatlakozott mindkét ország a NATO-hoz és az Európai Unióhoz is. Băsescu azt is fontosnak tartotta, hogy a régió államai és népei között kiegyensúlyozott viszonyok jöjjenek létre. Kijelentette, a régió stabilitásának éppen a román–magyar viszony lehet a legfontosabb pillére. Azt is hozzátette, Románia is várakozással tekint az EU magyar elnökségére. A Duna-stratégia uniós elfogadása az egyik kiemelt téma, amelyben előrelépést vár. Megemlítette azonban a romák felzárkóztatásának a kérdését is. Álláspontja szerint ez nemcsak romániai vagy magyarországi kérdés, hanem több uniós tagállam gondja, melynek megoldásában az Uniónak is szerepet kellene vállalnia. Băsescu az energiabiztonság kérdésében is hasonlónak tekintette Románia és Magyarország helyzetét. Kijelentette, Románia nem fog ingázni a térség gázellátására kidolgozott két terv között, csakis az Európai Unió által kezdeményezett Nabucco tervet támogatja, mert csak ez ad hozzáférést alternatív gázforrásokhoz.
Orbán, mint román miniszterelnök
A hallgatóság soraiból érkező kérdések közül kétségkívül az váltotta ki a legnagyobb derültséget, hogy mikor lesz Romániának is olyan miniszterelnöke, mint Orbán Viktor? Erre nem Traian Băsescu, hanem maga Orbán válaszolt stílusosan azzal a fordulattal élvén, hogy „ami a román miniszterelnökség lehetőségét illeti”. Elmondta, az Európai Tanácsban, ahol a tagállamok miniszterelnökei vitatják meg a közös kérdéseket, azt tapasztalta, Emil Boc kiemelkedően jól képviseli Románia ügyeit. Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap felbontott hitelszerződése kapcsán elmondta, a valutaalapot mindaddig tárgyalófélnek tekintette, míg az a bankárok nemzetközi szakszervezeteként nem kezdett viselkedni. Traian Băsescu egy kérdésre válaszolva ez alkalommal is hangsúlyozta, Románia valamennyi polgára számára nagyobb autonómiát tart szükségesnek, de most is úgy látja, valamennyi polgárnak egyforma autonómiát kell biztosítani.
A kérdésre, hogy Románia fellép-e a határon túli román közösségek autonómiája ügyében, kijelentette, Bukarest csakis a román közösségek identitásának, anyanyelvének a megőrzésében érdekelt, soha nem adott tanácsot a szomszédos országoknak ezek adminisztratív berendezkedésére vonatkozóan. A Sapientia Egyetem esetleges román állami finanszírozását firtató kérdésre Băsescu elmondta, hamarosan a képviselőházban is napirendre kerül az oktatási törvény módosítása. A javasolt törvényszöveg lehetővé teszi a magánegyetemek állami finanszírozását. Nyomatékosította azonban, hogy az egyetemek versenyképessége lesz a lehetséges állami támogatás megítélésének a kritériuma.
Tőkés László az autonómiaigényre vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, ebben a tekintetben már Szerbia is Románia előtt jár, hiszen kulturális autonómiát biztosított a területén élő kisebbségek számára. Szlovákia vonatkozásában pedig azt említette, hogy a magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült pozsonyi kormányzat is lehetővé tette, hogy önálló állami magyar egyetem működjék az országban. A tavalyi állmfőválasztáson Băsescura leadott székelyföldi szavazatokra utalva kijelentette: „Mi kapartuk ki a gesztenyét azoknak, akiket aztán bevettek a kormányba. Kérjük, elnök úr, hálálja meg nekünk a támogatást, és adják meg az autonómiát!” – tért vissza az alapkérdésre a püspök.
Gazdag Árpád. Krónika (Kolozsvár)

2010. július 26.

A közös érdekekről beszélt Orbán és Băsescu „Tusványoson”
Igazságosság és egymással szembeni őszinteség
Az esemény fontosságára és az érdeklődésre való tekintettel a nagyszínpadon került sor a Közép-Európa Európa közepe?című fórumra szombat délelőtt Tusnádfürdőn, a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban.
Az Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Traian Basescu román államfő és Tőkés László Európa-parlamenti alelnök részvételével tartott előadás moderátora Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár volt, aki szerint a 21. „Tusványos” jelenti a 21. század igazi kezdetét, amikor a rendezvény mottójához híven nyílt lapokkal játszanak, amikor „nincs szükség hamiskártyásokra”, nem a rivalizálás, hanem a közös érdekeken alapuló és értékorientált együttműködés jellemzi az egyazon térségben élők viszonyát.
Orbán Viktor szerint a nyugati típusú kapitalizmus került válságba az elmúlt évtizedben; annak a rendszernek a válságáról van szó, amelyben a spekuláció került előnybe a tisztes munkával szemben. Az a felfogás, miszerint a kapitalizmus majd elhozza a jólétet, az állam meg tartsa távol magát a gazdaságtól, csődbe sodorta ezt a rendszert – mondta a kormányfő. „Magyarországon kétharmados forradalom történt, egy korszaknak vetettünk véget. Ez volt az a korszak, amikor a rendes, becsületes emberek állandó vesztesekké váltak. Olyan Magyarországot akarunk, ahol a tisztességes, becsületes ember jobban járjon, mint az, aki nem tartja be a törvényeket” – szögezte le.
Az érdeklődők tapssal fejezték ki a miniszterelnök szavai iránti tetszésüket, lassan elülő zúgolódás támadt viszont, amikor – a közönség soraiból érkezett kérdésre válaszolva, hogy mikor lesz Romániának egy Orbán-kaliberű kormányfője – az elismerés hangján szólt román kollégájáról, Emil Boc-ról.
Traian Băsescu szerint a román–magyar megbékélés a közép-európai térség egyik fő pillére. A román államfő kifejtette: a legfontosabb egy adott térség belső egyensúlya, illetve a két vagy több térség közötti egyensúly. Közép-Európa olyan régió, amely erősödik, és ebben szerepet játszik a román–magyar megbékélés. Különösen fontos ez a két ország területén élő magyar, illetve román kisebbség szempontjából – mondta. (Orbán – szintén kérdésre válaszolva – elmondta, hogy ő a megbékélésen az igazságosságot és az egymással szembeni őszinteséget érti.)
„Nem az etnikum, nem a vallás, nem a földrajz, nem a történelem az ami konszolidál egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket Románia és Magyarország elfogadott az EU- és a NATO-csatlakozáskor – fejtegette Basescu. – Nagyon fontos, hogy olyan térségben éljünk, amelyben az emberek zöme, valamint a többség és a kisebbségek közötti viszony kiegyensúlyozott.” Rámutatott: a románok és a magyarok Közép-Európában élnek, de számára a központ Brüsszel, és közös érdek az, hogy az Európai Unió megerősödjön. A két ország közös érdekeit megjelenítő projektként említette a Duna-stratégiát, és örömét fejezte, hogy ez a téma fontos lesz a jövő évi magyar EU-elnökség számára. Basescu szerint a romák felzárkóztatása is közös ügy, amelyre egész Európának közös programot kell kidolgoznia. Az energiabiztonságot említette még közös ügyként, és leszögezte, hogy Románia a Nabucco gázvezetéket támogatja.
Az értékezések végén kérdésekre is válaszoltak az előadók. Tőkés László szerint tanügyi autonómiára is szükség van Romániában, és hogy a romániai adófizetők pénzéből is finanszírozni kellene a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, nemcsak a magyarországi közpénzből. Az állami magyar egyetem kapcsán Băsescu azt mondta, hogy a még szenátusi vita alatt lévő tanügyi törvény a versenyképes, és eredményeket felmutató egyetemek finanszírozásáról beszél, függetlenül attól, hogy állami vagy magán, román vagy magyar az oktatás nyelve. A református egyházközségek Băsescut támogatták az elnökválasztáson, ezért Tőkés kérte az államfőt, hogy ne zárják ki az állami támogatásokból ezeket az egyházközségeket, és „adja meg nekünk az autonómiát”. Băsescu humorosra vette a „figurát”: elismerte, hogy a magyar választók 75 százaléka rá szavazott, de azt mondta, hogy „kissé sokan vannak, és mindenkinek nem tudom megköszönni”. Az autonómia kapcsán kitartott korábbi álláspontja mellett: annyi autonómiát kaphat egy székelyföldi, mint mondjuk egy piteşti-i – mondta –, és inkább a decentralizáció fontosságáról beszélt, elismeréssel szólva az RMDSZ-es miniszterek munkájáról ebben. „A külhoni románok identitásának és kultúrájának megőrzéséért síkraszáll a román állam, viszont egyik állam közigazgatási berendezkedésébe sem szól bele” – maradt hajthatatlan a román elnök
Pataky Lehel Zsolt. Nyugati Jelen (Arad)

2010. július 28.

Tőkés László állásfoglalása
Alkotmányos jogunk szót emelni és békés, demokratikus úton fellépni autonómiatörekvéseink érdekében. Válasz az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét ért méltatlan támadásokra
Mind a látogatottság, mind a politikai párbeszéd szempontjából kiemelkedően sikeres volt a XXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, nem hiába követte akkora médiafigyelem az idei rendezvényeken elhangzottakat.
Miközben örülünk annak, hogy végre kellő mértékben sikerült felkelteni a román közvélemény figyelmét dolgaink iránt, ugyanakkor sajnálattal állapítjuk meg, hogy több mint húsz évvel a romániai rendszerváltozás után sem a hiteles tájékoztatást szolgálni hivatott média, sem a politikai elit nagy része nem volt képes meghaladni a sajátos romániai nacionálkommunizmusban gyökerező magyarellenes mentalitását.
Jobbára ezzel magyarázható mindaz a manipulatív félretájékoztatás és a sokszor a szélsőségesség határait súroló, nemzetállam-féltő politikusi megnyilatkozás, amely szervezetünk elnöke, Tőkés László ellen irányult tusnádfürdői előadásai nyomán.
A Demokrata Liberális Párt (PDL) képviselői – nyilván Traian Băsescu államelnök tusványosi jelenléte miatt – visszafogottabbak a bírálatban, csupán Koszovó említése sérti a fülüket.
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) szóvivője viszont már egyenesen „alkotmány-ellenesnek és törvénytelennek” tartja Tőkés László kijelentéseit, bár a folytatásban – amikor a demokrata-liberális kollégákat arra szólítja fel, hogy vonják meg a politikai támogatást az erdélyi magyar EP-képviselőtől – kiderül, hogy nem is annyira az EP alelnökével van bajuk, hanem, – ellenzékben lévén – sokkal inkább az államelnökkel és a kormánypárttal van osztanivalójuk.
A szociáldemokrata-konzervatív pártszövetség (SZDP–KP) képviselői a legharsányabbak. Mintha szocialista munkaversenyt hirdettek volna, úgy születnek jobbnál jobb ötleteik Tőkés László „megbüntetésére”. A Konzervatív Párt elnöke az EP-alelnöki mandátumot kéri vissza, az SZDP Kolozs megyei elnöke pedig egyenesen az ügyészségnél jelenti fel az EMNT elnökét és kéri méltó szankcionálását.
És akkor még nem is szóltunk a Nagyrománia Párt (NRP) jeleseinek minősíthetetlen megnyilvánulásairól, mivel politikai súlytalanságuk miatt már szóra sem érdemesek.
Említésre érdemes viszont a román demokrata miniszterelnök, Emil Boc – civilben alkotmányjogász – kijelentése, mely szerint „az alkotmányt nem vitatni, hanem betartani kell”.
Mintha nem a szólás- és véleménynyilvánítás alkotmányos jogával élt volna Tőkés László, amikor megfogalmazta: „ahogyan a koszovói albánok ki tudták vívni függetlenségüket, mi székelyek miért ne tudnánk kivívni Székelyföld területi autonómiáját”.
Mintha nem a Románia Alkotmányában is garantált gyülekezési szabadság jogánakgyakorlására, békés népgyűlésre szólította volna Székelyföld népét, amennyiben Bukarest nem veszi figyelembe az önálló fejlesztési régió, majd a sajátos jogállású közigazgatási régió kialakítására irányuló határozott igényt.
Mintha Tőkés László most az EMNT elnökeként és az Európai Parlament alelnökeként mást mondott volna, mint amit mondott püspökként és az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként az elmúlt húsz évben, következetesen képviselve az erdélyi magyarok autonómiatörekvéseit.
Mintha az erdélyi magyarság nem békés, demokratikus és alkotmányos eszközökkel próbálkozna húsz éve helyzetének közjogi rendezésére, ez esetben az Európai Unióban működő pozitív mintákat és gyakorlatot követve.
Ez a nemzetállam-féltés kész anakronizmus a XXI. század Európájában. Talán ha az elmúlt években az ország kormányzásának felelősségét is vállaló pártok képviselői legalább fele ekkora buzgalommal védték volna az állampolgárok érdekeit és képviselték volna a közügyeket, mint amekkora hevülettel „védik az országot” Tőkés László elvszerű kijelentései ellenében – akkor minden bizonnyal a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság sem érte volna annyira védtelen állapotban Romániát, és nem lett volna szükséges szociális genocídiummal felérő megszorító intézkedéseket foganatosítani a lakosság többségének megnyomorítására.
Ideje volna már végre abbahagyni a hivatásos nemzetféltés és figyelemelterelés ezen régi-új gyakorlatát. Románia népe, nemzeti közösségei egyre kevésbé vezethetők félre demagóg, populista, nacionalista szólamokkal. erdon.ro

2010. augusztus 9.

Idén 88.067 állást számoltak fel az állami szférában
Emil Boc kormányfő szombaton Iasi-ban kijelentette: az állami szférában 88.067 állást számoltak fel, ebből 14.462 be nem töltött, 73.605 betöltött állás volt.
Mint mondta, ezen posztok egy részében az elbocsátási folyamat éppen most zajlik. "Minden elbocsátás jogszabály alapján történt, bizonyos esetekben az elbocsátási folyamat éppen most zajlik. Munkánk eredménye 2011-ben és 2012-ben látszik majd meg. Ez egy részeredmény, az ütemtervet tartjuk, a folyamat nem zárult le. Minden területen annyi ember marad, amennyire szükség van" – szögezte le. Emil Boc azt is elmondta: felkért mindenkit, hogy az elbocsátásoknál vegyék figyelembe a hozzáértést.
"Ez az átszervezési folyamat kulcsa, éspedig: a hozzáértők maradjanak, a többiek keressenek maguknak más munkahelyet" – nyilatkozta a kormányfő. Hozzátette: az elbocsátott alkalmazottaknak lehetőségük lesz szakmai átképzésen részt venni vagy az országos szinten mintegy 10.000 nyilvántartott be nem töltött állás közül választani.
Mint mondta, a kormány támogatni fogja a magánszférát, hogy az állami ágazatból elbocsátott munkaerőt be tudja fogadni. Népújság (Marosvásárhely)

2010. augusztus 9.

Több mint 88 ezer állami állást számoltak fel
Emil Boc kormányfő szombaton a Iaşi Megyei Prefektúrán tartott sajtóértekezletén bejelentette: az állami szférában idén 88 067 állást számoltak fel, ebből 14 462 be nem töltött, 73 605 betöltött állás volt.
„Minden elbocsátás jogszabály alapján történt, bizonyos esetekben az elbocsátási folyamat éppen most zajlik. Munkánk eredménye 2011-ben és 2012-ben látszik majd meg. Ez egy részeredmény, az ütemtervet tartjuk, a folyamat nem zárult le. Minden területen annyi ember marad, amennyire szükség van” – szögezte le a kormányfő. „Felkértem az illetékeseket, hogy az elbocsátások a képességek alapján történjenek. Ez az átszervezési folyamat kulcsa: a hozzáértők maradjanak, a többiek keressenek maguknak más munkahelyet” – nyilatkozta Boc.
Emil Boc azt is elmondta: az elbocsátott alkalmazottaknak lehetőségük lesz szakmai átképzésen részt venniük, vagy állást találniuk az országos szinten mintegy 10 000 nyilvántartott üres munkahely közül. A kormány ugyanakkor támogatni fogja a magánszférát, hogy az állami ágazatból elbocsátott munkaerőt be tudja fogadni – tette hozzá.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)

2010. augusztus 16.

„Szép ez az ország, csak kár, hogy lakják”
Nem egyszer szó esett már arról, választottaink mennyire el vannak rugaszkodva a valóságtól. A héten a román médiában nagy port vert fel, hogy az államelnök „munkára akarja fogni” a tanárokat. Traian Băsescu szerint a nemzedékek nevelőinek nagyobb az órabérük, mint neki magának. Ugyanis legfrissebb számításai szerint amíg a tanárember heti tizenhat, addig őelnöksége napi ugyanannyi órát áldoz a nemzet oltárán. És ha egy tanárember nem tartja méltányosnak a javadalmazását, vállaljon másodállást. Napi négy óra mellett megteheti.
A nemzet egyik kolozsvári napszámosa nem állhatta meg szó nélkül, mert egyenes adásban elsorolta, mennyi időt is vesznek igénybe egy tanár napi teendői, csak hogy tudják választottaink is, akik valószínűleg húsz esztendő óta a Marsról igazgatják az ország dolgait. A pedagógus azt is elmondta, hogy mivel ingázik, havi 700 lejes fizetésének egy részét erre költi, így hó végén már a legalapvetőbb élelmiszerre sem futja fizetéséből. Ugyanis a 250 lejes útiköltségnek csak az egyharmadát térítik meg.
Ezzel párhuzamosan a közmédiák közreadták, hogy ebben az évben törvényhozóink szolgálati járművei 1,5 millió lej értékű üzemanyagot emésztettek fel. Ezen már felháborodni sem érdemes, minősíteni annál inkább nem. Azok után talán már nem is ajánlatos, hogy nemrégiben szintén Băsescu a Nemzetvédelmi Tanács egyik ülésén nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezőként tüntette fel a sajtót.
Ennyi elnöki aranyköpés mellett igazán jól elfér Emil Boc miniszterelnök kijelentése is, miszerint „ez van, akinek nem tetszik, mehet Isten hírével munkát keresni külföldre, ennél többet nem tudunk biztosítani”. Az egyik román hírcsatorna politikai műsorában részt vevő sajtósok felháborodására egy másik meghívott vendég a törvényhozó testületből meg is fejelte a minden további ágálást leszerelő kormányfői okosságot: „Szép ez az ország, csak kár, hogy lakják. Ezentúl ez sem lesz gond” – mondta. Ennyi cinizmussal már a sajtónak sincs mit kezdenie. Csak az a fájó, hogy mi, magyarok is alanyai vagyunk ennek a minősíthetetlen kormányzásnak. Az erdélyi magyar is ugyanúgy „megszívleli” ezt a miniszterelnöki „tanácsot”, mint román honfitársa, és elhagyja szülőföldjét. Cinkos kormányképviseletünket pedig egykoron nagy történelmi felelősség fogja terhelni a magyarok kivándorlása miatt. Jó lenne ezen elgondolkodni, ha még érdemes.
Sütő Éva, Reggeli Újság
Erdély.ma

2010. szeptember 3.

Végrehajtották a kormányátalakítást
A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) vezető testületének tegnapi ülésén a kormányátalakítás volt a fő napirendi pont. Az már a délutáni órákban kiderült, hogy Sebastian Vlădescu pénzügyi, Mihail Dumitru mezőgazdasági, Mihai Şeitan munkaügyi és Gabriel Sandu távközlési miniszternek távozniuk kell tisztségükből. Később Adriean Videanu gazdasági miniszter maga kérte hogy távozhasson a kormányból. Videanu azzal indokolta kérését, hogy több ideje legyen a PD-L-vel foglalkozni. Végül Radu Berceanu szállításügyi miniszter is a távozó tárcavezetők közé került. A Boc által megnevezett miniszter-jelöltek a következők: Ion Ariton (gazdaság), Anca Boagiu (szállításügy), Valeriu Tabără (mezőgazdaság), Valerian Vreme (távközlés), Gheorghe Ialomiţean (pénzügy), Ioan Botiş (munkaügy).
Emil Boc a reggeli órákban Traian Băsescu államfővel találkozott, majd a párt székhelyén a demokrata-liberális párti vezetőkkel folytatott újabb megbeszéléseket. Ezt követően a Victoria-palotában külön tárgyalt Radu Berceanu közlekedési, Mihail Dumitru mezőgazdasági, Sebastain Vlădescu pénzügyi és Mihai Şeitan munkaügyi miniszterekkel. Ezek után ült össze délután 4 órakor a parlament épületében a PD-L vezető testülete, ahol az előzetes bejelentések szerint véglegesen döntenek a kormányátalakításról.
A demokrata-liberális párti politikusok szerdán este határoztak arról, hogy lemondjon-e az egész kabinet, vagy inkább a jelenlegi kormány átalakítását választják. A Gândul című országos napilap szerint csak haton – Elena Udrea, Sever Voinescu, Raluca Turcan, Sulfina Barbu, Zamfir Iorgus és Vasile Gherasim – szavaztak a Boc-kabinet teljes menesztése mellett.
Kiszivárgott hírek szerint a miniszterelnök és az államfő között nem volt teljes egyetértés a végrehajtó testület átszervezését illetően. Emil Boc a Primăverii negyedi rezidenciáján kereste fel csütörtökön reggel az államfőt, hogy tudomására hozza a feketelistán lévő miniszterek – Sebastian Vlădescu, Mihai Şeitan, Mihail Dumitru és Gabriel Sandu – nevét tartalmazó jegyzéket, amelyen állítólag egyetlen „nagyágyú” – mint például Vasile Blaga, Adriean Videanu és Radu Berceanu – sem szerepelt.
A Hotnews úgy tudja: az államfő a teljes kormányátalakítást tartotta volna a legjobb megoldásnak, egyedül Vasile Blagát és Elena Udreát nem menesztette volna tisztségéből. Hírforrások szerint a miniszterelnök bízik abban, hogy a posztjukon maradó tárcavezetők képesek lesznek lehívni az uniós pénzeket. Traian Băsescu a beszélgetés során állítólag kijelentette: ezek után „leveszi kezét a pártról”, és kollégái azt tehetnek, amit akarnak.
Ami az RMDSZ-es miniszterek lecserélését illeti, Markó Béla miniszterelnök-helyettes szerdán közölte: a kormányfő nem kérte az RMDSZ-es miniszterek leváltását, akik egy belső elemzés szerint jól teljesítettek.
„Mi is kielemeztük az RMDSZ-es miniszterek tevékenységét. Az a véleményünk, hogy minisztereink hathatós tevékenységet fejtettek ki, és jól teljesítettek” – mondta Markó Béla, hozzáfűzve: a koalíciós pártoknak saját minisztereik tevékenységét kell kiértékelniük. Szabadság (Kolozsvár)

2010. szeptember 14.

A „legnehezebb” tanév
A pedagógusok szociális gondjai rányomták bélyegüket a tegnapi iskolakezdésre
A huszonöt százalékos fizetéscsökkenést tanúsító bérszelvényt is tüntetően kitűzte tegnap a mellére a tegnapi tanévnyitón több ezer pedagógus. A tanárok ezzel kívánták jelezni: az utóbbi két évtized egyik legnehezebb tanévének néznek elébe.
Fordítsanak hátat a politikusoknak! – szólította fel tagjait a Spiru Haret tanügyi szakszervezet a tanévnyitó alkalmával; az érdekvédők attól tartottak, az oktatási intézményekben zajló tegnapi ünnepségek politikai üzenetváltásra nyújtanak majd lehetőséget. A szakszervezet figyelmeztetése ellenére azonban országszerte nem csak részt vettek a politikai pártok képviselői, de fel is szólaltak az ünnepségeken.
Leszámolnak a fűnyíróval?
Daniel Funeriu tanügyminiszter az aradi Dimitrie Ţichindeal pedagógiai líceumban mondott rövid ünnepi beszédet, amelyben arra figyelmeztetett, égetően fontos a román tanügyi rendszer hitelének helyreállítása. A tárcavezető – aki a hétvégén arra kérte a pedagógusokat és iskolaigazgatókat, rövid és hatékony legyen a tanévkezdő ünnepség – megköszönte a tanároknak, hogy a szolidaritás jegyében elfogadták a megszorító intézkedéseket. A miniszteri felszólalással majdhogynem ellentétes tartalmú üzenetet juttatott el az RMDSZ a sajtóhoz.
Emil Boc kormányfő televíziós üzenetben szólt a hazai diákokhoz és szülőkhöz. A miniszterelnök azt ígérte, hogy a tavalyi nehéz év után „kisüt a nap” a hazai tanügyben, a következő időszak kulcsfontosságú lehet a minőség biztosítására.
Emil Boc szerint a pozitív tendenciák már most is tapasztalhatóak: a diákok több mint kilencven százaléka korszerű, engedélyezett tanintézményben kezdheti meg tanulmányait, a legutóbbi érettségi eredményei pedig azt mutatják, hogy a hazai oktatási rendszer a megszerzett tudás alapján értékel.
Markó Béla arra figyelmeztetett, hogy a „fűnyíró” politikának vége, az RMDSZ nem fogad el több megszorítást, és azon lesz, hogy december 31-e után a pedagógusok kedvezőbb bérezésben részesüljenek. Erre a szövetségi elnök szerint azért van lehetőség, mert bár a béralap nem nőhet számottevően a jövő évben, a költségcsökkentést előirányzó intézkedések és az idei leépítések lehetővé teszik, hogy a rendszerben dolgozóknak növekedjen a fizetése.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke pedagógusként és szülőként nyílt levélben fordult tegnap a hazai pedagógustársadalomhoz és a szülőkhöz. Az ellenzéki politikus az utóbbi két évtized legnehezebb tanévének nevezte a következő időszakot, amelyet szerinte a nélkülözés és az állami klientúraépítés jellemez.
Lészen törvény?
Az idei tanévkezdés egyik legfontosabb kérdése, hogy hosszas várakozás után életbe lép-e az oktatási reformot előirányzó törvénycsomag. Markó korábbi közlése szerint az RMDSZ megállapodott a Demokrata–Liberális Párttal: ha nem gyorsul fel az oktatási törvénytervezet vitája, a kabinet sürgősségi kormányrendelettel fogadtatja el a jogszabály decentralizációra vonatkozó részét, és ennek nyomán az iskolák átkerülhetnek az önkormányzatok hatáskörébe.
A kormányfő-helyettes emlékeztetett arra, hogy az oktatási intézmények decentralizációja, akárcsak a kórházi szerkezetváltás, hatalmas lehetőség az önkormányzatok számára. Ennek köszönhetően már nem Bukarest, hanem maguk a helyi közösségek dönthetnek az iskolákat érintő kérdésekben, ideértve az intézmények működtetését, az igazgatók kinevezését, illetve a tanintézményeket érintő fejlesztéseket is.
Mint arról korábban beszámoltunk, az új oktatási törvény lehetőséget teremt a differenciált románnyelv-oktatásra az érettségiig: ez azt jelenti, hogy a kisebbségi osztályok tanulói idegen nyelvként, külön tanterv szerint sajátíthatnák el ezt a tantárgyat a líceumban is. A decentralizáció szempontjából fontos kitétel, hogy a kisebbségi pedagógusok részarányos képviseletet kaphatnak az iskolaszékekben, a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok után pedig az iskolák emelt szorzóval juthatnak támogatáshoz.
Tanügyi drámák
Drámai hangú dokumentumot hozott nyilvánosságra a Tanügyi Szabad Szakszervezet (FSLI) az idei iskolai év nehézségeivel kapcsolatban. „A pedagógusok bére 25-50 százalékkal csökkent, az iskolák helyreállítása, korszerűsítése várat magára, nagyon sok tanügyi dolgozó vesztette el az utóbbi hetekben a munkahelyét” – áll a FSLI mérlegében.
Az érdekvédők arra figyelmeztetnek, csak azért halasztották el a tanévkezdő általános sztrájkot, hogy a szülők és a gyerekek számára ne okozzanak az első napokban áthidalhatatlan problémákat. Ugyanakkor a szakszervezeti tömörülés azt javasolta kétszázezer tagjának: a tanévnyitón a tiltakozás jeleként jól látható helyre tűzzék ki a fizetéscsökkenést tanúsító bérszelvényt.
A felhívással kapcsolatban a lapunk által megkeresett pedagógusok ellentmondásosan nyilatkoztak. „Megalázónak érzem a tiltakozásnak ezt a formáját, a megszorító intézkedések ugyanis nem csak minket, hanem a szülők többségét is érintik. Ha az ünnepi hangulatot ilyesmivel terheljük, úgy tűnhet, saját sérelmeinket túlbecsüljük” – nyilatkozta lapunknak Elena Crişan Bihar megyei pedagógus.
„Mindenképpen tiltakozni kell valahogy, mert a mostani bérviszonyok mellett lehetetlen nemcsak hogy jó munkát végezni, de teljes állásban megmaradni. Én az idei tanévben másodállást vállaltam, egy számítástechnikai cégnél, napi tizenhárom órát fogok dolgozni, fogalmam sincs, hogy lehet ezt bírni” – panaszkodott az ÚMSZ-nek Balog Loránd matematikatanár. A FSLI képviselői azt ígérik: a napokban összeáll a következő időszakra érvényes sztrájknaptár, és folytatódnak a júniusban abbamaradt tiltakozó akciók.
Sok a gyerek, kevés a fizetés
A válság jegyében kezdték a tanévet a szórványban élő és a székelyföldi magyar közösségek is. Déván az öt éve működő Téglás Gábor Iskolaközpontban Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő figyelmeztetett a következő időszak nehézségeire, és arra, milyen lehetőségeket biztosíthat európai perspektívából a jól működő tanügyi rendszer.
„A jövő európai társadalma a tudás és az összetartozás társadalma. A Téglás Gábor Iskolaközpontnak egy ilyen európai jövő felépítésében kell élen járnia” – mondta a politikus. A Téglás Gábor Iskolaközpontban több mint 600 diák kezdi meg az új tanévet, ötven, túlnyomórészt szakképzett pedagógus irányításával. Idén két első osztály indul, 32 diákkal. Az öt éve működő iskola minőségi oktatást biztosít a Hunyad megyei magyar diákoknak, az idei érettségin a tanulók 97,5 százaléka vizsgázott sikeresen, szemben az országos 69,3 százalékos aránnyal.
Hargita megyében 39 ezer diák kezdte el tegnap az idei tanévet, 3700-an először ültek iskolapadban. A lapunknak nyilatkozó Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő szerint bizakodásra adhat okot, hogy az idén többen iratkoztak be a napközibe és óvodába, mint tavaly: 13.500 kisgyerek élvezi ezt a típusú ellátást. A főtanfelügyelő figyelmeztetett: a pedagógusoknak rendkívül feszült helyzetben kell helytállniuk, elhivatottságuk és elkötelezettségük határozza meg ezt a tanévet. Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. szeptember 17.

Magyar honatyák támogatása egy autópálya-lobbihoz
Cornel Popa Bihar megyei PNL-szenátor kijelentette, megszerezte magyar országgyűlési képviselők támogatását egy olyan lobbihoz, amelynek célja rávenni a bukaresti kormányt az észak-erdélyi autópálya Bihar és Szilágy megyei szakasza építésének folytatására.
Cornel Popa csütörtökön, sajtótájékoztatón elmondta, a lobbiakció másik célja, hogy a kormány kezdje el a villamosított vasútvonal kiépítését Biharkeresztes és Kolozsvár között.
„Lépéseket tettem annak érdekében, hogy a jövő csütörtökön, a képviselők és szenátorok, a Bihar és Szilágy Megyei Tanács elnökei, valamint néhány magyarországi országgyűlési képviselő jelenlétében tárgyaljunk Berettyószéplakon, az autópálya építésének helyszínén. (…) A találkozó végén egy, a román kormánynak szóló politikai nyilatkozatot írunk alá, amelyben hangsúlyozzuk akciónk fontosságát”, mondta Popa.
A PNL-szenátor elmondta, „lobbiakcióról” van szó.
„Egy ahhoz hasonló akció lesz, mint 2001-ben, amikor sikerült Nagyváradra hívnunk szinte az összes erdélyi honatyát, de magyarországi képviselőket is, a bukaresti közlekedési minisztérium illetékeseit és a budapesti autópálya-építő társaság képviselőit, hogy felhívjuk a bukaresti vezetés figyelmét egy erdélyi autópálya megépítésének szükségességére”, mondta Popa.
Hozzátette, gyanítja, hogy Emil Boc miniszterelnök továbbra is támogatja a román és a magyr kormány együttes üléseit, amelyen ezekről a kérdésekről is szó esik majd.
A szenátor azzal indokolta kezdeményezését, hogy az észak-erdélyi autópálya Bihar és Szilágy megyei szakaszán félbemaradtak a munkálatok, noha a magyar oldalon a határig elkészült a sztráda, illetve hogy a Biharkeresztes-Kolozsvár vasútvonal villamosítására szánt pénz „az ország déli részébe került”.
Popa szerint felháborító, hogy a kormány csak a Kolozs megyében finanszírozza a sztrádaszakaszt, ahonnan Emil Boc kormányfő származik, noha ennek nincs logikája.
„Bc épített magának egy ösvényt Gyalutól Tordáig, a több nem érdekli. (…) Nem érti meg, hogy elszigeteli Erdélyt, nem fogja fel, mekkora jelentősége van ennek az autópályának a román gazdaság számára. A sztrádát Kolozsvár körgyűrűjévé alakította, és nem érdekli, hogy az autópályának elsősorban a határtól, Borstól kellene közúti kapcsolatot teremtenie az ország belsejével”, fogalmazott Popa.
A szenátor elmondta, a berettyószéplaki találkozóra kelet-magyarországi országgyűlési képviselőket, Bihar és Szilágy megyei honatyákat hívott meg, de meghívást kaptak a Román Államvasutak, valamint az Országos Autópálya és Útügyi Társaság képviselői is.
Mediafax. Nyugati Jelen (Arad)

2010. szeptember 17.

Kiegyenlített korhatár - elfogadták az egységes nyugdíjtörvényt
A képviselőház szerdán éjszakába nyúló, tízórás vita nyomán elfogadta az egységes nyugdíjtörvényt. Az új jogszabály – amely a szenátuson már korábban átment – szerint férfiak és nők 2030 után egyaránt 65 évesen vonulhatnak nyugdíjba, ha legalább 15 éven keresztül fizették a hozzájárulást a nyugdíjalaphoz. Az új rendszer megszünteti ugyanakkor az aránytalanul magas nyugdíjakat, a közalkalmazottakat pedig egységes nyugdíjrendszerbe sorolják. Az ellenzéknek nem sikerült elfogadtatnia javaslatát, amely a bruttó országos átlagbér 45 százalékra emelte volna a nyugdíjpont értékét, így a törvényhozás a kormány által támogatott 39 százalékos szintet foglalta a jogszabályba.
Ez jelenleg 732,8 lej. A vereséget követően a szociáldemokraták (PSD) és a liberálisok (PNL) kivonultak az ülésteremből. Az ellenzéki pártok egyébként 63 évben szabták volna meg a nyugdíjkorhatárt a nők esetében.
Nem minden módosító indítványt utasított el azonban az alsóház. Azt a javaslatot például megszavazta a honatyák többsége, hogy két évvel hamarabb mehessenek nyugdíjba mindazok, akik legalább harminc évig éltek Nagybányán, Kiskapuson, Zalatnán vagy ezen települések nyolc kilométeres körzetében.
Botiş: bár hiányt eredményez, nem csökkennek a nyugdíjak
A maratoni parlamenti vitán jelen volt Ioan Botiş újonnan kinevezett munkaügyi miniszter is. Mint felszólalásában hangsúlyozta, azért nem szabad az átlagbér 45 százalékára emelni a nyugdíjpont értékét, mert az 5,1 milliárd eurós deficitet eredményezne a társadalombiztosítási költségvetésben. Leszögezte: ha nem csökkennek 2011-ben a nyugdíjak, a büdzsében 3,1 milliárd eurós hiány keletkezik. Hozzátette: ezt a deficitet semmiképp nem szabad hitelből finanszírozni.
A szaktárcavezető ugyanakkor arra is kitért, hogy a nyugdíjasok alig egyharmada, összesen 4,7 millió személy dolgozta le a törvényben rögzített éveket. Hozzátette: eközben jóval alacsonyabb az aktív lakosság száma, mint a nyugdíjasoké, egy nyugdíjast 0,89 alkalmazott tart el. Botiş leszögezte, 2011-ben a megszorító intézkedések keretében nem csökkentik a nyugdíjakat, mindenki 732,8 lejes nyugdíjponttal számolva kapja majd a havi járandóságát, ami által „elfogadható” szinten marad a büdzsé deficitje.
Szintén a deficit mélyülésének megakadályozásával érvelt az egységes nyugdíjtörvény mellett csütörtökön Emil Boc kormányfő. Mint hangsúlyozta, ha megemelték volna a nyugdíjpont értékét, akkor 3 milliárd euró helyett 5 milliárdot kellett volna jövőre a költségvetésből a nyugdíjak kifizetésére fordítani. Szerinte éppen ezért a jogszabály elfogadása „társadalmi igazságot” teremt, hiszen egyebek mellett megszüntették a „luxusnyugdíjakat”, illetve lehetővé tették a nyugdíjak költségvetésének közép- és hosszú távú fenntarthatóságát.
„Valamennyien nyugdíjba mehetünk 50 éves korunkban, dönthetünk erről is. De akkor kérem, mondják meg, honnan vesszük a pénzt a nyugdíjak kifizetésére. Ha valaki előrukkol a megoldással, akkor én már holnap készen állok kiadni egy erről szóló sürgősségi rendeletet. Ha pillanatnyi döntéseket hozunk, akkor egy napig, két hónapig, talán egy évig túlélhetünk, azonban nem tudjuk közép- és hosszú távon biztosítani a nyugdíjalap fenntarthatóságát” – válaszolta Emil Boc arra az újságírói kérdésre, miszerint szerinte nem túl késői a 65 éves nyugdíjkorhatár. A miniszterelnök ugyanakkor arra is kitért, hogy Európa szinte valamennyi országában téma a nyugdíjak reformja, mindenhol lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a közelebbi és távolabbi jövőben egyaránt biztosítani lehessen a járandóságok kifizetését.
Az alkotmánybíráktól várnak jogorvoslatot
Bár a parlament két háza megszavazta a jogszabályt, amit így már csak az államfőnek kell aláírnia és kihirdetnie, korántsem biztos, hogy a jelenlegi formában lép hatályba. A legnagyobb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ugyanis már jelezte, az alkotmánybíróságon támadja meg a törvényt, mert annak egyes előírásai szerintük ellentmondanak az ország alaptörvényének. Ioan Cindrea PSD-s képviselő csütörtökön úgy nyilatkozott, meglátásukban nem szabadna csökkenteni az úgynevezett különleges nyugdíjakat, amelyekben a katonaság, a rendőrség vagy az igazságszolgáltatás kötelékeiből nyugdíjba ment személyek részesülnek. Mint részletezte, a szociáldemokraták egyebek mellett azért sem szavazták meg a jogszabályt, mivel a nyugdíjpont értéke idén a bruttó átlagbér 39 százalékára csökkent, s egyáltalán nem kizárt, hogy az elkövetkező években a kritikus 30 százalékig süllyedhet. Ugyanakkor a PSD-s honatyák szerint az is elfogadhatatlan, hogy a nők nem mehetnek a férfiaknál két évvel hamarabb, azaz 63 éves korukban nyugdíjba.
Markó: korlátozott a kormány mozgástere
Nekem sem tetszik a nyugdíjtörvény – válaszolta Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön kolozsvári sajtótájékoztatóján arra az újságírói kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy a PSD megtámadja az alkotmánybíróságon a jogszabályt. Markó Béla elmondta: nem ért egyet a jogszabály egyes rendelkezéseivel, többek közt azzal, hogy a nők számára a férfiakéval azonos nyugdíjkorhatárt szabtak meg.
Ennek ellenére úgy véli, a törvény megteremti a keretet arra, hogy a nyugdíjak kérdését ezentúl egy egységes rendszer szabályozza, ugyanakkor a járandóságok közötti gyakorta igen jelentős különbségek kiegyenlítése szempontjából is előrelépésnek számít a törvény. Arra a kérdésre, hogy kilép-e a koalícióiból az RMDSZ, ha egyszer elégedetlenek a jogszabállyal, a szövetség elnöke leszögezte, egyrészt az RMDSZ-képviselők megszavazták a nyugdíjtörvényt, másrészt nem a koalíciós partnerrel elégedetlenek, hanem azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az Európai Unió és a Világbank megkötései miatt kénytelenek voltak meghozni. A miniszterelnök-helyettes hozzáfűzte, megérti a PSD képviselőit, hiszen az ellenzéknek az a dolga, hogy ellenkezzen, ugyanakkor leszögezte, a kormánynak gyakorlatilag alig van mozgástere.
Szakszervezeti felzúdulás
Nemcsak az ellenzéki honatyák tartják felháborítónak az egységes nyugdíjtörvény előírásait, hanem szinte valamennyi nagy országos szakszervezeti tömörülés felemelte csütörtökön a hangját a jogszabály ellen. Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) közleményében arra szólította fel Traian Băsescu államfőt, hogy ne hirdesse ki a törvényt, hanem küldje vissza felülvizsgálatra a parlamenthez. Ugyanakkor a szakszervezetiek az ombudsmantól azt várják, hogy hivatalból eljárást indít, s az alkotmánybíróságon támadja meg az alaptörvénynek ellentmondó előírásokat. „Hazugság, arcátlanság, megvetés – ezek azok a szavak, amelyekkel jellemezni lehet azt a folyamatot, amely a képviselőház szerda esti döntésében csúcsosodott ki.
Egy parlamenti többség, amelynek szégyenében el kellene süllyednie, elfogadott egy teljesen népellenes jogszabályt, teljesen semmibe véve a szakszervezetekkel a témában folytatott tárgyalásokat. A BNS közlése szerint korábban a kormányfővel és a munkaügyi miniszterrel abban állapodtak meg, hogy a nyugdíjpont értéke jövőre eléri az átlagbér 40 százalékát.
Szintén az államfőtől várnak segítséget az Alfa Kartellhez csatlakozott szakszervezetiek is. Liviu Apostoiu, a szakszervezeti tömb alelnöke csütörtökön úgy nyilatkozott, amennyiben Traian Băsescu nem küldi vissza a törvényt a parlament elé, akkor jogi úton támadják meg a jogszabályt, s a nemzetközi szervektől is segítséget kérnek. Azt azonban Apostoiu is belátja, hogy igen kevés esély van arra, hogy az államelnök ne hirdesse ki a jogszabályt. A szakszervezeti vezető közlése szerint elégedetlenségük fő oka, hogy a törvény megemeli a nyugdíjkorhatárt, illetve nem értenek egyet a nyugdíjpont kiszámításának módszertanával sem.
A rendőröket és vámosokat tömörítő Pro Lex szakszervezet eközben az ellen emelte fel a hangját, hogy az egységes nyugdíjtörvény megszünteti privilégiumaikat, s ezentúl nem részesülhetnek az emelt értékű különleges nyugdíjakban. Szerintük ez igazságtalan, főként olyan körülmények között, hogy jelenleg Romániában egy rendőr várható élettartama alig 62,5 év. A Pro Lex csütörtöki közleménye rámutat, támogatást kértek a Rendőrségi Szakszervezetek Európai Tanácsától. Krónika (Kolozsvár)

2010. szeptember 24.

Politika és líra között
Beszélgetés Markó Béla kormányfőhelyettessel, az RMDSZ elnökével
Miközben Markó Béla kormányfőhelyettessel a kormánypalotában beszélgettünk, lent, a bukaresti Victoria téren szakszervezeti tüntetésre gyűlt a tömeg. Az RMDSZ elnökét az elmúlt kilenc hónap kormányzásáról kérdeztük – kilenc hónapról, melyek alatt a válság elszabadult, csökkentek a fizetések, nőtt az áfa, új adónemek jelentek meg.
Miközben mi itt, a kormánypalotában beszélgetünk, lent a téren szakszervezeti tüntetésre gyűl a tömeg. Kilenc hónap kormányzás van emögött a koalíció mögött, és Emil Boc kormányfő a hét elején a parlamentben tartott beszédében úgy fogalmazott: a neheze még hátravan. Kilenc hónap alatt a gazdasági válság teljesen elszabadult, csökkentek a fizetések, nőtt az áfa, különböző új adónemek jelentek meg... mi lesz még?
A legsúlyosabb megszorító intézkedés a 25 százalékos fizetéscsökkentés volt a költségvetési intézményeknél. Ez december 31-ig szól, tehát január 1-jétől más rendelkezéseknek kell érvénybe lépniük, és a fizetéseknek január 1-jétől a mostani állapotokhoz képest nem csökkenniük kell, hanem növekedniük. S miután ezekben a hónapokban a különböző minisztériumok költségcsökkentést és személyzetcsökkentést hajtottak végre, erre van is lehetőség.
Ez nyilván kategóriánként változik majd, most készül az a törvény, amely szabályozza. Természetesen más módon is érintheti a lakosságot egyik-másik intézkedés. Például a hozzáadottérték-adó emelése kihat az árakra is, ezért sokan ugyanabból a pénzből kevesebbet vásárolhatnak. Ahol szerintem még van szükség intézkedésekre, az a közigazgatás további ésszerűsítése.
Ez egyébként nemcsak költségmegtakarítással járna, hanem magát a közigazgatást is hatékonyabbá tenné. Minden prognózis azt ígéri egyébként, hogy jövőre valamelyest javul a helyzet, tehát nem esünk, hanem – ha nagyon keveset is – emelkedünk. Ez azt jelenti, hogy ha a meghozott intézkedések működnek, ha melléjük tudunk tenni gazdaságélénkítő intézkedéseket is – itt viszont elégedetlen vagyok, mert vajmi kevés történt –, akkor jövőre nem látványosan, de egy árnyalattal jobb lehet a helyzet.
Az RMDSZ gazdaságélénkítő csomagjának mi lett a sorsa?
Most, amikor beszélgetünk, több vállalás tekintetében is ketyeg az óra. Például azt ígértük, hogy eltöröljük azt a bizonyos minimáladót a kiscégek esetében, október elsejétől. Tudomásom szerint a pénzügyminisztériumnál ott van, előkészítve a szükséges intézkedés, hétfőn tárgyalunk róla a koalícióban, és elindítjuk. Ez gazdaságélénkítő intézkedés, hiszen a gyengén működő cégeket nem fojtogatni kell, hanem valahogy egy kis levegőhöz juttatni.
Ott vannak más, közvetve gazdaságélénkítést szolgáló lépések is: például az, hogy elkezdtük kifizetni az állam adósságait a vállalkozók felé. Az elmúlt években számos beruházás indult – óvodák, iskolák, utak, hidak –, de számos elvégzett munka nincs kifizetve. Meg kell nézzük, hogy mi a helyzet azzal a bizonyos, fiatal vállalkozóknak szánt hitelkártya-rendszerrel is, amelyet mi javasoltunk (az úgynevezett Kogălniceanu-terv – szerk. megj.), és amelyre szintén egyezség van.
Ezenkívül az RMDSZ részéről vannak még olyan, aprómunkának tűnő, de fontos kezdeményezések, mint amilyen a napszámosmunka rendezésére vonatkozó törvénytervezet. Ám a nagylélegzetű gazdaságélénkítő intézkedésekkel kapcsolatosan én látok egy állandó vacillálást. Egy ilyen válságidőszakban, amikor a költségvetés egyébként is sanyarú, a pénzügyminisztérium sündisznóállásba helyezkedik, és egyszerűen nem akar pénzt adni semmire.
Márpedig semmiből általában semmi lesz, viszont ahhoz, hogy infrastruktúrát lehessen fejleszteni, ami munkahelyeket, jövedelmet jelentene jelentene sokak számára, pénzre van szükség. Ilyen időszakban valóban kevés a pénz, de európai uniós támogatásoktól, pályázati lehetőségektől elesni azért, mert nem tudjuk kifizetni az önrészt, nem szabad.
Ha pozitívumokkal és negatívumokkal kellene mérleget készíteni, összességében milyennek nevezné ezt a kormányzást? Pozitívum a kórház-decentralizáció, de ugyanakkor az egészségügy helyzete katasztrofális. Pozitívum a tanügyi törvénytervezet, de itt is van egy „de”: elakadt a törvényhozásban. Más részről negatívum például, hogy megnőttek az adók, itt a „de” az lehet, hogy legalább nem kell sorbaállni a kifizetésükért...
Most olyasmit mondani, hogy a mérleg pozitív, szinte nevetséges lenne. A mérleg ahhoz képest pozitív, hogy mi lett volna, ha az RMDSZ nincs kormányon. Így már meg tudom közelíteni a kérdést, és biztos, hogy például a kórház-decentralizáció nem történt volna meg. Ezt sokan úgy tekinthetik, mint egyfajta rögeszmémet, mert az elmúlt hónapokban sokat hivatkoztam rá. Mások pedig arra gondolhatnak, hogy mivel más egyebet eredményként nincs mit mondanom, folyton ezt hozom fel. Nem, én ezt valóban nagyon fontos precedensnek tartom.
Tulajdonképpen ez az első alkalom, hogy egy nagyon fontos területen a döntések jelentős részét áttettük az önkormányzatokhoz, és még ennél is komolyabb lépés ilyen irányban az oktatással kapcsolatosan lesz: azt szeretném, ha az oktatás területén is sikerülne tiszta vizet önteni a pohárba – vagy legyen meg az új oktatási törvény, vagy másmilyen módon a decentralizációt itt is hajtsuk végre.
Persze ettől nem lesz több pénz az egészségügyre vagy az oktatásra, hiszen akár Bukarestnek vannak alárendelve a kórházak és az iskolák, akár az önkormányzatoknak, ebben a pillanatban a pénz ugyanannyi lenne, vagyis kevés. Viszont azt kell mondanom, hogy abból a kevés pénzből is helyben, a helyzet ismerői remélhetőleg jobban fognak dönteni, mert ha nem, az azt jelenti, hogy önkormányzataink nem képesek ilyen fontos területeket adminisztrálni.
Elég kevés jut ki a közvélemény elé abból, ahogyan a koalícióban vitáznak partnereikkel. Miként zajlanak ezek a viták?
Állandó vitában vagyunk több kérdésben is, és általában két szemlélet ütközik. Az én álláspontom ilyenkor – és a Kelemen Hunor kulturális miniszteré, és általában az RMDSZ-é – az, hogy a piacgazdaság körülményei között vannak olyan területek, amelyeket az államnak fokozottan a védelme alá kell vennie.
A kultúra ilyen, és az oktatás is ilyen. Ezért voltak a hosszú vitáink a szerzői jogi kérdésekről és hasonló problémákról is, mert ütköztünk egy olyan látásmóddal, hogy kevés a pénz, ilyen körülmények között nem tudunk engedményeket tenni, és így tovább. Az RMDSZ talán egy ilyen szemléletet tart ébren a koalícióban, ez volt a nyugdíjakkal kapcsolatban is a véleményünk, hogy a kisnyugdíjasokat nem szabad érinteni.
Ha már pozitívumokról és negatívumokról volt szó: az mindenképpen pozitívum, hogy a román–magyar viszony, legalábbis államközi szinten, nemcsak hogy felhőtlen, hanem talán az eddigi legjobb. Küszöbön áll a közös kormányülés is, melyek lesznek a fő témák?
A szervezési kérdésekért a kormányfőtitkárság felel, tartalmi kérdésekről pedig abban egyeztünk meg a miniszterelnökkel, hogy Borbély László környezetvédelmi miniszter lesz a felelős, ő összesíti az elképzeléseket. Régen nem volt közös román–magyar kormányülés, és számos aláírásra váró egyezmény, szerződés összegyűlt. Én még nem láttam egy ilyen leltárt, de hamarosan el fog készülni.
Ami a romániai magyar– magyar ügyeket illeti, vélhetően párttá alakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, vagy legalábbis a szándék egyértelmű. Hogyan alakítaná át egy ilyen fejlemény az RMDSZ és a Tőkésék közti viszonyt? Legutóbb Tőkés bírálta az RMDSZ-t kormányzati részvételéért...
Tőkés László valamikor benne volt az RMDSZ-ben, együtt dolgoztunk, és én akkor is úgy láttam, hogy szűk volt neki ez a ruha. Azután – én úgy tudom – bábáskodott a Magyar Polgári Párt létrehozásánál is, és aztán az a ruha megintcsak nagyon szorítani kezdte. Úgyhogy én nem nagyon hiszem, hogy az ő számára a megoldás az lenne, hogy politikai pártot hozzon létre. De ez az ő döntése.
Én mindenesetre rossz döntésnek tartom, mert valamiképpen ellentmond annak, ami most jól-rosszul, de működik, és ez az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum és az a Magyar Összefogás, amelyet sem mi, sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács eddig nem kérdőjelezett meg. Ha pedig valaki azért akar pártot alapítani, hogy legyen egy kés, amit folyamatosan az RMDSZ oldalába döfjön, azt meglehetősen veszélyes dolognak tartom. Tudtunk együttműködni, tudtunk összefogni, vitázunk is, veszekszünk is, persze, de ez belefér a politikába.
Hogy bírálják a kormányzati részvételünket? Nos, én erről azt tudom mondani, hogy Tőkés László agyba-főbe szokta dicsérni koalíciós partnerünket. Úgyhogy ebből csak azt érthetem, hogy – ha rossz, hogy az RMDSZ szövetségre lépett a Tőkés László által legjobban szeretett, értékelt, méltányolt Traian Băsescuval és a Demokrata-Liberális Párttal –, akkor az erdélyi magyarság politikai képviseletének szerintük úgy általában nem kell kormányoznia.
Az RMDSZ most azzal a Băsescuval kormányoz, akit nem támogatott a tavalyi elnökválasztáson, miközben Tőkés Lászlóék igen. Valami zavar lehet tehát, ha arról az oldalról kárhoztatják ezt a kormányzást – amely kormányzással egyébként nekem rengeteg problémám van! –, csakhogy én ebben a pillanatban az alternatívát abban látom, hogy jól kormányzunk vagy rosszul, és kevésbé abban, hogy meneküljünk ellenzékbe.
Közeledik az RMDSZ jövő februári kongresszusa, és javában folyik a találgatás, hogy Markó Béla indul-e újabb elnöki mandátumért. Eldöntötte-e már?
Igen, nagyjából tudom, hogy hogyan képzelem el a magam pályáját, és mit szeretnék, ami az RMDSZ-politikát illeti. De ez valószínűleg most, a szombati SZKT-n sem fog úgy kinézni, hogy én azt mondom: utánam az özönvíz, vagy hogy azt mondom: foggal-körömmel, de ott maradok, ahol vagyok. Szeretném, ha az SZKT-n is és utána is arról tudnánk beszélni – ebben én partner leszek, ebben részt akarok venni –, hogy mi módon, milyen tisztségben folytatom.
Tisztújítás mindenképp lesz az RMDSZ-ben, tehát akár vállalok jelölést, akár nem: annak, aki jelölteti magát, meg kell méretkeznie. Szeretném, ha arról beszélnénk, hogy hogyan tudjuk továbbépíteni – ha kell, átépíteni – az RMDSZ-t úgy, hogy az elkövetkező időszak egyáltalán nem könnyű kihívásainak megfeleljen. Nehéz időszak következik, ennek az időszaknak az értelmezésében, a megoldások keresésében részt akarok venni. De hogy nekem ezt majd a következő négy évben is az RMDSZ elnökeként kell-e tennem vagy másképp, ezt el kell döntenünk a következőkben.
Milyennek szeretné látni az RMDSZ-t ebben a négy évben?
Ez a mostani sok szempontból rossz pillanat a stratégiai tervezésre, a távlati gondolkozásra. Én magam is találkoztam olyan vélekedésekkel, hogy most minek kell az oktatási törvénnyel foglalkozni, amikor sokaknak egyszerűen a megélhetés a gondjuk? Ilyenkor kétségtelen, hogy nehezebb identitáris kérdésekről beszélni.
Én olyan RMDSZ-t látok ezentúl is, amely beleszól az országa sorsába, és beleszól az általános gazdasági kérdések megoldásába is. Egyébként húsz év elteltével érvényes az, amit húsz évvel ezelőtt elterveztünk, és amiből húsz év alatt sok mindent megvalósítottunk, és sok mindent nem: egységes magyar képviseletnek kell kiküzdenie a magyar közösség számára megfelelő jogi és intézményes kereteket.
Haladunk e felé – igaz, hogy lassan, és ilyen válságos időszakban még lassabban –, de azok az intézkedések, mint amilyen a kórház-decentralizáció, szintén az autonómia irányába mutatnak, tehát nem igaz, hogy nem lehet ilyen döntéseket válságban meghozni. Szerintem az RMDSZ ma már egy olyan felelős politikai szervezet, amelyet sem Romániában, sem Magyarországon, sem Európában nem lehet megkerülni, bár biztosan lesznek, akik megpróbálják majd.
Markó Béla költő idén megjelent szonettkötetéből olvasom: „Én a kertemből nézem a világot, / míg nézi a világ a kertemet, / egyenlőtlen harc: kevesebbet látok, / mint ahányan láthatnak engemet.” Ennyire vágyik az intimitásra?
Aki politikára vállalkozott, ne panaszkodjék. A politikusi státusnak vannak előnyei és hátrányai, és annak a tisztségnek, amelyet én már hosszú idő óta viselek a nagy előnye az, hogy befolyásolni lehet fontos döntéseket, ha kompromisszumok árán is. Ezért áldozatokat kell hozni. A politika nem nyolcórás munka, hogy reggel bemegyünk a munkahelyünkre, valamikor délután hazamegyünk, és nem különösebben foglalkozunk azzal, ami a munkahelyünkön történt.
A politika reggeltől estig, és estétől reggelig zajlik, fölszippantja az embert. Jóval kevesebb idő jut a magánéletre, a családra, a művelődésre, s a magánéletünk ráadásul átlátható, mert a politikustól ezt várják el. Én ez ellen mindig berzenkedtem, hiszen mindenkinek szüksége van egy olyan szférára, amely az övé... és én a magam számára nem tartom jónak azt, hogy kevés idő jut a magánéletre.
Azt sem igazán tudom, hosszú távon mennyire békíthető össze a politika és az irodalom, nekem ez legalább egy évtizedig nem sikerült. Ami az intimitást illeti, alapjában véve azt gondolom, aki nem teremti meg a többé-kevésbé teljes élet lehetőségét, aki a kultúrát, a családot és más fontos dolgokat elhanyagol, egy idő után a politikában sem tud teljesíteni.
Salamon Márton László. Új Magyar Szó (Bukarest)

lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 ... 1021-1039




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék