udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
744
találat
lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 ... 721-744
Névmutató:
Constantinescu, Emil
2000. december 12.
Emil Constantinescu államfő dec. 11-re összehívta az újonnan alakult képviselőházat és szenátust. A parlamentbe bejutott pártok képviselőházi, illetve szenátusi frakciói megválasztották vezetőiket. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője Kelemen Attila Maros megyei képviselő maradt, alelnökök Márton Árpád (Kovászna megye) és Ráduly Róbert (Hargita megye). Titkár: Szilágyi Zsolt (Bihar megye). A szenátusi frakció vezetésével ebben az ülésszakban is Verestóy Attilát (Hargita megye) bízták meg. Alelnök: Szabó Károly (Szatmár megye), titkár: Sógor Csaba (Hargita megye). /Sz. K. [Székely Kriszta]: Tegnap tartotta első ülését az új parlament. Kelemen és Verestóy maradtak a frakcióvezetők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./2000. december 13.
Emil Constantinescu elnök dec. 11-re hívta össze a parlament nemrég megválasztott két házát. Mindegyik parlamenti csoport megválasztotta elnökét: a PDSR csoportját Viorel Hrebenciuc, az NRP-ét Augustin Lucian Balcas, az NLP-ét Valeriu Stoica, a DP-ét Alexandru Sassu, az RMDSZ-ét Kelemen Atilla fogja vezetni. Adrian Nastase bízik az új parlament hatékonyabb tevékenységében, a kormány és a parlament eredményesebb együttműködésében. A szenátusban szintén megalakították a parlamenti frakciókat. Az RMDSZ-frakció elnöke Verestóy Attila lett. /(Szász Attila): Jelentés a sokszínű parlamentből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./2000. december 18.
Dec. 15-én Bukarestben, a Cotroceni-i palotában Emil Constantinescu leköszönő államelnök magas állami kitüntetéseket nyújtott át tudósok, művészek, üzletemberek, köztisztviselők, tábornokok egy csoportjának. Ez alkalommal Kötő József oktatási államtitkárt az Érdemrend nagy tiszti keresztjével tüntették ki. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 18. - 1873. sz./2000. december 21.
Ion Iliescu dec. 20-án a parlament két házának együttes ülésén letette az államfői esküt. A 71 éves politikus most harmadszor lett Románia elnöke. Beszédében Iliescu hangsúlyozta, hogy elnöksége alatt ″a szociális biztonság jelenti majd a nemzeti és társadalmi szolidaritás gerincét″. Legfontosabb feladatának a szegénység elleni küzdelmet tartja. A román állam gazdagságát méltányosan kell szétosztani azok között, akik munkájukkal azt létrehozták, s a szociális védőháló finanszírozásához minden románnak jövedelmével megegyező arányban kell hozzájárulnia - jelentette ki. Iliescu kitért a szociális védelemre, a nyugdíjrendszer tervezett reformjára, a gyermeknevelés feltételeire, a szakmai képzésre és a társadalmi beilleszkedés kérdésére. Hangsúlyozta, hogy mindenkinek kötelessége lesz a korrupció és a bürokrácia elleni harc. Az államfő szerint a legfontosabb célok a gazdaság fellendítése, a fogyasztás és az export ösztönzése, a mezőgazdaság talpra állítása, az infrastruktúra korszerűsítése és az elkobzott tulajdon visszaszolgáltatása. Az eskütétel után Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház vezetője megáldotta az államfőt. Az államfői jogkört Ion Iliescu dec. 21-én veszi át Emil Constantinescu távozó elnöktől a Cotroceni-palotánál katonai tiszteletadással rendezett parádé keretében. /Harmadszorra az államfői székben. Ion Iliescu letette az esküt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./2000. december 22.
Négy év után Ion Iliescu államfő visszatért a Cotroceni-palotába, ahol ünnepélyes keretek között fogadták a régi-új államfőt. A hivatalos beiktatás dec. 21-én történt. Iliescut a Cotroceni-ből távozó Emil Constantinescu volt államfő fogadta. Rövid megbeszélést tartott az új és régi államfő. A leköszönő államfő távozásakor kifejezte reményét, hogy Románia a jövőben megőrzi mindazt a jót, amit az elmúlt négy évben sikerült megvalósítani. /Iliescu visszatért Cotroceni-be Constantinescu búcsút mondott. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Iliescu az ortodox egyház vezetője és a külföldi diplomaták előtt letette elnöki esküjét, majd ismertette terveit. Ezek között szerepelt a befektetések támogatása, a mezőgazdaság fellendítése. Kifejtette, hogy a szociális védőháló a román társadalom gerincét fogja képezni, elsődleges feladat az általános szegénység leküzdése, új munkahelyek létesítése. Iliescu ígérte, hogy határozottan fel fog lépni a korrupció és a bürokrácia ellen. Külpolitikai téren prioritásként pedig az EU-ba és a NATO-ba való integrációt nevezte meg, illetve a Romániával szemben támasztott vízumkényszer eltörlését. /(Szász Attila): Eskü után ígéretek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./2001. január 6.
Lemondott tisztéről Catalin Harnagea, a román külföldi hírszerzés (SIE) vezetője. A SIE új igazgatójának kinevezéséig a román külföldi hírszerzést a szolgálat eddigi első igazgatóhelyettese, Gheorghe Rotaru irányítja, aki a közelmúltban kapott újabb tábornoki csillagot. - Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója viszont nem mondott le. A távozott román kormány - Emil Constantinescu javaslatára - az utolsó pillanatban ciprusi nagykövetnek jelölte Georgescut. /Új vezetője van a SIE-nak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./2001. január 28.
Jan. 13-án lépett érvénybe a volt államfő, Emil Constantinescu által az utolsók között jóváhagyott törvény a tábori papok működésére vonatkozóan. Ez törvényes keretet teremt a vallási tevékenység folytatásához a katonai intézményekben. /Törvény a tábori papok működésére. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 28./2001. május 31.
Funar kolozsvári polgármester magyargyűlölete, kisebbségellenessége közismert. A románok megmosolyogják, de sokan titkon szorítnak neki, hadd mutassa meg a magyaroknak, ki itt az úr. Az állami hatalom képviselői Pilátusként mossák kezüket. A polgármester bármiféle törvénytelenséget követett is el, az ország nagyobb része rendőrséggel, bírósággal együtt felsorakozott mögéje. Egy évtizede Kolozsvár magyarsága ellen harcot folytatnak, szüntelenül támadva múltját, jelenét és jövőjét. Victor Ciorbeanak, Emil Constantinescunak, Ion Iliescunak vagy Adrian Nastasenak is egyformán szüksége volt erre a szélsőségesen nacionalistára. A polgármester bármit elkövethet Kolozsváron, bántódása nem eshet. Makkay József számára, amint írta, rejtély, hogy az RMDSZ az évek során miért nem lépett fel határozottabban akkor, amikor a polgármester súlyos magyarellenes kijelentésekre és tettekre ragadtatta el magát. Az is érthetetlen, miért nem tiltakozott annak idején a magyar külügy, amikor Funar meggyalázta Kolozsvár főkonzulátusát? Miért nem indított ellene az RMDSZ magyarellenes gyalázkodásért bűnügyi eljárást, akár Strasbourgig víve az ügyet? - Bill Clinton amerikai elnök nem is olyan régen Romániát a kisebbségi ügyek megoldásában európai példaképnek tekintette, véleményét pedig azóta sok nyugati politikus osztja. /Makkay József: Elveszett Kolozsvár? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./2001. augusztus 25.
A kolozsvári grafikai iskola nagyrészt Feszt Lászlónak köszönhető. Stílusteremtő alkotóművészi tevékenysége mellett, több mint félszázada foglalkozik művészképzéssel. A legkülönbözőbb grafikai technikák bravúros alkalmazása mellett a kollográfia úttörője és hazai megteremtője. Kolozsvárról egyedül Feszt László vehette át a Hűséges Szolgálat Nemzeti Érdemrend lovagi fokozatát. Emil Constantinescu elnöksége idején létesítették ezt az érdemrendet. Feszt László az ezeredfordulón töltötte hetvenedik életévét. A most kiosztott, de még a múlt év decemberében odaítélt kitüntetés egy nem mindennapi művészi karrier méltó, hazai elismerése. /Németh Júlia: Kitüntették Feszt László grafikusművészt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./2001. szeptember 18.
Ion Iliescu elnök és Adrian Nastase kormányfő egészen másként viszonyul a NATO-hoz most Románia vezetőjeként, mint két évvel ezelőtt ellenzéki politikusként - állapította meg szept. 17-i számában a Curentul című napilap. Az ellenzéki román újság emlékeztetett arra, hogy 1999-ben - a NATO jugoszláviai katonai beavatkozása idején - Iliescu és Nastase felesleges és sajnálatos szolgalelkűséggel vádolta az ország akkori vezetését az észak-atlanti szövetség akciójának támogatása miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Adrian Nastase 1999-ben azzal vádolta Emil Constantinescu akkori államfőt: a NATO fellépését támogató nyilatkozata "rendkívül súlyos, semmivel sem igazolható hiba, amely teljes mértékben ellentmond az ENSZ gyakorlatának". Romániában működnek olyan érdekcsoportok, politikai pártok, alapítványok, újságok és tévéállomások, amelyek azért kapnak külföldről pénzt, hogy a közvéleményben, a politikai életben, a hadseregben, a titkosszolgálatokban, a rendőrségben és a közigazgatásban Amerika-ellenes, antiszemita, demokráciaellenes, antiliberális és NATO-ellenes nézeteket tápláljanak - hangsúlyozta a Ziua című lapban Dan Pavel neves politológus. /Nastase pártja ellenzékben elítélte a NATO-t. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./2002. január 20.
Hamis információk terjesztésére való felbujtás gyanújával büntetőjogi eljárás indult Mugur Ciuvica, Emil Constantinescu exelnök volt kabinetfőnöke ellen. Azzal gyanúsították, hogy ő a szerzője az Armageddon II. jelentés néven ismertté vált dokumentumnak, amely korrupcióval vádolja Adrian Nastase miniszterelnököt. Mugur Ciuvica a Mediafax hírügynökségnek adott interjújában cáfolta, hogy köze lenne Armageddon-jelentéshez. – A volt igazságügyi miniszter, Traian Basescu demokrata elnök szerint az akció lefolyása arra utal, hogy Adrian Nastase "magának alárendelte az állami intézményeket, és politikai bandája által elkövetett korrupciós cselekmények fedezésére használja azokat".A Belügyminisztérium sajtóközleménye szerint a rendőrség a szerzői jogok megsértése miatt végzett vizsgálatok során bukkant rá Iane számítógépének memóriájában a jelentés nyomaira, illetve a címzettek listájára. Zaharia Toma belügyi államtitkár viszont azt nyilatkozta, hogy a rendőrség a szaktárca 0962-es számú különleges egységének (a Belügyminisztérium belső titkosszolgálata) informátora révén jutott el az ominózus emailek feladójához. /Bekísérték a kabinetfőnököt. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./2002. január 23.
Tovább gyűrűzik az Armaggedon II néven ismertté vált botrány. Az interneten Adrian Nastase kormányfőt vádoló dokumentum jelent meg. Az ügy kapcsán Emil Constantinescu volt államfő Ioan Rus belügyminiszter és Tanase Joita főügyész azonnali lemondását és Toma Zaharia belügyminisztériumi államtitkár, illetve Alexandru Tuculeanu menesztését kérte. Úgy véli, az ügyészség és a rendőrség jogtalan akcióit politikai parancsra hajtották végre. Constantinescu szerint az Armaggedon II elnevezésű jelentésben foglaltak körül kialakult botrány azt bizonyítja, hogy az állítások valós tényekre alapulnak. Adrian Nastase miniszterelnök bejelentette: a főügyész rendelkezésére bocsátja vagyon- és adóbevallási nyilatkozatát. Adrian Nastase szinte biztos abban, egy olyan csoport, amely mögött — úgy tűnik — Emil Constantinescu áll, nagyon kemény támadást intézett az állam különböző intézményei ellen egy olyan pillanatban, amikor az országnak szüksége van a külföld hitelére. A kormányfő cáfolta a jelentésben foglaltakat. /Tovább gyűrűzik az Armaggedon botrány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./2002. március 20.
A Nastase-kormány egy héttel azelőtt jelentette be a háborús bűnösök kultuszát betiltó kormányrendelet elfogadását, hogy a NATO-csatlakozásra váró országok képviselői Bukarestben országuknak a holokauszthoz való viszonyulását is megvitatják. Az Amerikai Zsidó Tanács által szervezett nemzetközi megbeszélést a vilniusi csoport néven nyilvántartott országok március 25–26-i bukaresti tanácskozásával egy időben tartják az illető államok zsidó szervezeteinek részvételével. A rendezvényre meghívták a vilniusi csoport országainak nemzetiségi kérdésekben illetékes kormányhivatalnokait, akik arról számolnak majd be, hogy az illető államban hogyan kezelik a zsidó közösségi ingatlan-visszaszolgáltatás kérdését, a holokauszttörténet oktatásának és a népirtással kapcsolatos felelősségvállalásnak a problémáját.A résztvevőknek arról is számot kell adniuk, hogy országukban hogyan lépnek fel az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A sürgősségi kormányrendelet meghozatalát márc. 18-án bejelentő Adrian Nastase kormányfő az Amerikai Egyesült Államokban 2001 őszén tett látogatása során a NATO-csatlakozáshoz kért zsidó lobbinak ígéretet tett: Románia orvosolni fogja a restitúció és az antiszemitizmus problémáit, és betiltja a háborús bűnösök, köztük Ion Antonescu marsall kultuszát.Bejelentését akkor a román kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok körében egyaránt elutasítóan fogadták. Adrian Paunescu a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt. Paunescu az Antonescu-per újratárgyalását kezdeményezte, míg az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. A Demokrata Párt parlamenti frakciója azt kifogásolta, hogy Nastase kormányfő attól függően kezeli a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik. A Nemzeti Liberális Párt értelmetlennek tartotta a kilátásba helyezett törvény csak általánosságban és nem nevesítve tiltja be a háborús bűnösök kultuszát. Adrian Nastase ígérete nem volt az első a hasonló ígéretek sorában. 1994 januárjában Abraham Foxmannak, egy amerikai zsidó elöljárónak Ion Iliescu államfő levélben fejtette ki: "Románia elnökeként – amint eddig is tettem – továbbra is határozottan fel fogok lépni bárminemű Antonescu rehabilitálását célzó kísérlet ellen, valamint azok ellen, akik megpróbálják elfelejteni háborús bűnök miatti felelősségét." Az államfő azonban nem lépett fel a marsall kultuszának elterjedése ellen. E kultusz eredményeként ma legalább hét Antonescu-szobor áll Romániában – köztük a Maros megyei Nagysármáson három évvel ezelőtt leleplezett szobor –, és szinte valamennyi nagyvárosban neveztek el utcát a marsallról. Az első Ion Antonescu szobrot 1993. október 22.-én – két nappal azután, hogy az Amerikai Kongresszus megszavazta Románia számára a Legnagyobb Kereskedelmi Kedvezményt – a sloboziai rendőrség udvarán avatták. Az ünnepségen részt vett Mihai Ungureanu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, Corneliu Vadim Tudor és Romulus Vulpescu szenátor, Iuliu Furo, Dan Ioan Mirescu és Leonida Lari képviselők, valamint a rendőrség képviselői. A szobor leplezését Josif Constantin Dragan, a Ion Antonescu Marsall Liga tiszteletbeli elnöke végezte.1994 márciusában néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter első sajtótájékoztatóján kijelentette: "Ion Antonescu marsall – tevékenységének minden árnyoldala ellenére is – századunk hőse. Tudatosan öltötte magára a Krisztus-inget vállalván az ország vezető szerepét, amikor Romániának egy autoriter vezetőre volt szüksége.“ 1994. november 12.-én Piatra Neamton lepleztek le katonai tiszteletadással újabb Antonescu- szobrot. A leleplezési ceremónián koszorúval voltak jelen a Neamt megyei prefektúra képviselői. 2000 szeptemberében az ortodox egyház emelt Bukarestben szobrot Antonescu marsallnak. Emil Constantinescu államfő rövid úton felmentette tisztségéből a szoboravatáson megjelent vezérkari főnököt, Mircea Chelarut. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Törleszt a kormány. Időre született meg az Antonescu-rendelet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./2002. május 30.
A Dilema román lap közölte a beszélgetés Stelian Tanase politológussal, melyet Christian Ghinea készített. Kiderült, hogy 1983 és 1989 között minden telefonbeszélgetését leírták, tudta meg Tanase, miután elolvashatta a róla készült Securitate-dossziét. Az 1990-es években több incidens történt vele, amelynek során nyilvánvalónak tűnt számára, hogy továbbra is lehallgatják telefonjait. Most a titkosszolgálatok azt akarják megtudni két-három nappal előre, hogy Tanase kiket fog meghívni a tévé műsorába. Tanase sok emberrel találkozik, külföldiekkel, diplomatákkal is. Azt akarják tudni, hogy ő mint mond ezeknek a személyeknek. Tanase hangsúlyozta, hogy semmi rejtenivalója sincs, ugyanazt mondja mindenütt. Tanse szerint ezrek szerepelnek a szolgálatok lehallgatási listáin. A lehallgatásról panaszkodott Emil Constantinescu volt elnök is. Nyugatról figyelmeztetések érkeztek a volt szekuritátésokról, és arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálat parlamenti ellenőrzése nem reális. Tanase hangsúlyozta: nem lehet a NATO tagja, aki ilyen durván megsérti az emberi jogokat. /Beszélgetés Stelian Tanase politológussal. Ágoston Hugo fordítása. = A Hét (Bukarest), máj. 30./2002. június 26.
Hagyjuk a múlt fantomait és kísérteteit ott, ahol a helyük: a történelemkönyvekben" - jelentette ki jún. 24-én a világ összrománságát képviselő bukaresti sajtófórumon Mircea Geoana román külügyminiszter. Mircea Geoana reagált a Románok Világszövetségének egyik reprezentatív képviselőjének arra a felvetésére, hogy miképp lehetnek hitelesek a Nyugat szemében a román hivatalos személyiségek, akiknek többsége a letűnt rendszer és az egykori kommunista párt haszonélvezői voltak, mint ő maga is - hiszen Románia mai külügyminisztere egy volt szekuritatés tábornok fia. Azzal vágott vissza, hogy a forradalom után tizenkét évvel "az ilyen felvetésnek nincs értelme". Geoana hozzátette: büszke mindarra, amit az édesapja a román hadsereg tábornokaként tett. Ugyanazon a sajtófórumon Emil Constantinescu volt államfő kijelentette: az egykori román politikai rendőrség és a volt titkosszolgálatok egykor Nyugaton tevékenykedő tisztjei, akiket 1996 és 2000 között eltávolítottak a román hírszerző szolgálatokból, ma parlamenti képviselőkként, tanácsosokként vagy államtitkárokként vannak jelen a román államgépezetben. Constantinescu elmondta: 2000 után hivatalos külföldi személyiségek értetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy a jelenlegi román hatalom olyan embereket reaktivált, akik tagjai voltak az egykori politikai rendőrségnek vagy a hírszerzésben dolgoztak. /Hagyjuk a múltat — mondja Geoana. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./ 2002. július 22.
Marosvásárhelyen júl. 20-án szervezték meg a magyar óvónők szakmai konferenciáját. A neves anyaországi és felvidéki szakemberek részvételével szervezett tanácskozás kezdeményezője a Játékkal, Mesével Nevelő Óvónők Egyesülete volt. A rendezvényen Kovács Júlia, az óvodákért felelős tanfelügyelő nyújtotta át Varga Erzsébet nyugalmazott óvónőnek Románia tisztikeresztjét, amelynek adományozásáról még Emil Constantinescu volt államfő döntött. A neves marosvásárhelyi pedagógus bábáskodott a tanító- és óvónőképző megszületésénél, és hosszú ideig az intézmény aligazgatója volt, s részt vett a kántor-tanítóképző főiskola megalakításánál is. A tanácskozáson Zilahy Kata, a játékkal, mesével történő óvodai nevelés programjának megalkotója az anyanyelv fontosságáról beszélt. Beszámolt arról is, hogy a Soproni Óvónőképző Főiskolán tanítják Sütő András művét, az Engedjétek hozzám jönni a szavakat. - Devalválódott az erkölcs, s ma az emberek nem az elkárhozástól, hanem a pénztelenségtől félnek, miközben az egész felnőtt társadalom, s benne az iskola tekintélye is megcsappant, hangzott el a konferencián. Szlovákiában a magyar óvónőknek meg kell vívniuk mindennapi harcukat az önálló óvodák fennmaradásáért. /(bodolai): Játékkal, mesével. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./2002. október 4.
A restitúciós törvények mielőbbi alkalmazását, a magyar egyházi és közösségi javak gyakorlatban történő visszaszolgáltatását szorgalmazta Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök okt. 3-án Bukarestben, a román parlament két házának elnökeivel és a parlamenti magyar baráti csoportok tagjaival folytatott tárgyalásán. Mádl Ferenc a bukaresti református Calvineum-temetőben katonai ceremónia keretében helyezte el az első világháborúban elhunyt magyar katonák leendő emlékművének alapkövét. Az ideiglenes kopjafát katolikus, református, evangélikus és ortodox lelkészek szentelték fel, tövéhez Mádl Dalma asszony helyezett virágcsokrot. A bukaresti egyetemen a magyar államfő a román-magyar együttműködés új perspektíváiról tartott előadást angol nyelven. A magyar államelnök megtekintette a dél-kelet európai bűnözés megelőzési központot (SECI), amelynek jelenlegi igazgatója Bánfi Ferenc magyar rendőrtábornok. A szenátus elnökénél Mádl Ferenc felvetette a csíkszeredai magyar konzulátus ügyét. Nicolae Vacaroiu a magyarországi románság helyzetének további javítására kérte a magyar elnököt. Valer Dorneanutól a magyar államfő az aradi Szabadság-szobor végleges elhelyezését és a magyar egyházi és közösségi ingatlanok gyakorlatban történő visszaszolgáltatását kérte. Bánfi Ferenc a Szabadságnak elmondta: a SECI-központ az első olyan bűnüldözési együttműködés a délkelet európai országok között, amely bizonyítja, hogy ezek az országok közös célokat képesek megfogalmazni, közös érdekeket találhatnak. A bukaresti SECI-központban 11 ország 18 összekötő tisztje dolgozik, küzdenek a kábítószer-kereskedelem, embercsempészet és terrorizmus ellen. Mádl Ferenc találkozott Emil Constantinescu volt elnökkel, ezt követően pedig Ion Iliescu államfővel négyszemközti záró megbeszélést folytatott. Mádl Ferenc magas magyar állami kitüntetéseket adott át Czédly Józsefnek, a Petőfi Ház igazgatójának (a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje), Paul Drumaru írónak, fordítónak a magyar irodalom romániai népszerűsítéséért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje), Lőrinczi Gyulának, a Petőfi Társaság elnökének a bukaresti magyar művelődési élet szervezéséért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje), Molnár Szabolcs egyetemi tanárnak, a bukaresti Hungarológiai tanszék vezetőjének a tanszéken végzett munkájáért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje), Maya Morgenstern színművésznőnek a magyar-román színházi és filmművészeti együttműködés fejlesztéséért kifejtett tevékenysége elismeréseként (a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje), Geo Serban irodalomtörténésznek a magyar irodalom romániai népszerűsítéséért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje) és Georghe Vida művészettörténésznek a modern magyar képzőművészet romániai megismertetésért végzett munkája elismeréseként (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje). Mádl úgy értékelte, hogy a magyar-román viszonyban még sok a tennivaló a két ország és két nép jobb együttműködéséért és igazi megbékéléséért. /Tibori Szabó Zoltán: Román-magyar együttműködési perspektívák. Folytatódik Mádl Ferenc romániai látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./2002. október 8.
Megjelent Emil Constantinescu volt államelnök A rombolás, az építés ideje című visszaemlékezés-kötete, mely meglehetősen nagy vihart kavart politikai körökben. A volt államelnöknek lesújtóan rossz a véleménye többek között Radu Vasileről, Vasile Lupuról, Victor Ciorbeáról, Valerian Stanról, sőt, Ana Blandianáról is. A bukaresti lapok a felsorolt személyiségek viszontválaszát is közlik. Azok meg Constantinescura nézvést nem hízelgőek. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./ 2002. november 21.
Nem rendelkezik az államelnök ezután a kormányfő visszahívásának jogával - döntötte el az Alkotmánymódosító Bizottság. Ezután a kettős állampolgárok is jogosultak közméltósági tisztségek betöltésére. Emil Constantinescu 2000-ben "menesztette" tisztségéből Radu Vasile miniszterelnököt, erre a jövőben nem lesz mód, nyilatkozta Varga Attila képviselő, az Alkotmánymódosító Bizottság nov. 20-i ülésén törölte az elnöki hatáskörből ezt a lehetőséget. Ezzel a Romániában fennálló félelnöki rendszert kívánják a parlamenti hatalmi formának alárendelni, melyben az elnöknek csupán protokolláris szerepet tulajdonítanak. A bizottság döntése szerint a kettős állampolgárságú személyeknek ezután lehetőségük adódik közméltósági tisztségek, illetve közhivatali, civil és katonai szerepkörök, állások betöltésére. /Incze Ferenc: Kié a hatalom? Háttérbe szorul az elnöki rendszer. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./2002. november 22.
Nov. 21-én Prágában, a NATO-csúcsértekezlet nyitó ülésén George Robertson, a védelmi szövetség főtitkára az egybegyűlt államfők és kormányfők elé terjesztette azt javaslatot, hogy Bulgáriát, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Romániát, Szlovákiát és Szlovéniát kérjék fel csatlakozzanak a NATO-hoz. Romániában valóságos népünnepélyekkel köszöntötték az ország prágai felkérését a NATO-csatlakozásra. A román közszolgálati rádió és televízió Prágából egyenes adásban közvetítette a történteket, ezután Ion Iliescu elnöknek az ország lakosságához intézett üzenetét, nyomban utána pedig Adrian Nastase kormányfő beszédét sugározták. /Romániát meghívták a NATO-ba. Végleges lehorgonyzás az euro-atlanti térségben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./ Ion Iliescu elnök beszédében köszönetet mondott Románia valamennyi állampolgárának, a NATO-csatlakozás kiérdemlése érdekében kifejtett erőfeszítésekért. Az államfő hangoztatta: "Ez a történelmi pillanat teljes és gyökeres szakítást jelent a múlttal, s Románia véglegesen lehorgonyzott az euro-atlanti térségben". A Romániában elért eredmények sorában említette többek között a nemzeti kisebbségek jogainak elismerését és tiszteletben tartását. Adrian Nastase kormányfő reményét fejezte ki, hogy az ország NATO-csatlakozása meghozza a külföldi beruházások fellendülését, majd kijelentette: Románia teljes mértékben magáévá teszi az új minőségével együtt járó felelősségeket, és szolidárisan részt vesz a NATO misszióiban. - A közszolgálati rádióban és televízióban megszólaltatott kormánypárti és ellenzéki román politikusok, köztük Emil Constantinescu volt államfő, valamint az 1989 decembere utáni miniszterelnökök örömmel üdvözölték a NATO-csatlakozásra való felkérést. Ez alól csak a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke, Corneliu Vadim Tudor volt kivétel. Tudor azt nyilatkozta, hogy a prágai döntés "nem öröm, hanem történelmi szükségszerűség", mert általa orvosolták "azt az igazságtalanságot", hogy Magyarország NATO-felvételével "súlyos egyensúlyhiányt okoztak a térségben". A magyarellenességéről hírhedt politikus elismerte, hogy ő volt Romániában az utolsó pártelnök, akit sikerült meggyőzni az ország NATO-csatlakozásának szükségességéről. Az RMDSZ elégtétellel üdvözölte a NATO bővítésére vonatkozó prágai döntést. A romániai magyarság számára szintén történelmi jelentőségű az, hogy Románia az Euro-atlanti Szövetség tagjává válik. Az RMDSZ álláspontja szerint ez a történelmi fontosságú döntés csak úgy születhetett meg, hogy az elmúlt években Románia politikailag stabil partnerként végrehajtott bizonyos reformintézkedéseket. /Romániát meghívták a NATO-ba. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./